Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-23 / 171. szám

7fír CEGLÉD, ALBERTIRSA, ' CEGLÉD BÉRCÉL, TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1959. JÚLIUS 23. CSÜTÖRTÖK KISZ-híradó _ a földművesszö­vetkezet kisz-szerve­ZETE a pártszervezet javas­latára értekezletet hívott ösz- sze, hogy megtárgyalja a KISZ-munka megjavításának lehetőségeit. — SZÁRAZ JOLÁN, a Köz­lekedésépítési és Gépjavító Vállalat dolgozója, ifjúsági és gazdasági munkájának elisme­réséül 14 napos kirándulásra indul az NDK-ba. A költségek egy részét a vállalat fizeti. — ANNA-BÁLT RENDEZ a MÁV forgalom KlSZ-szerveze- te a kultúrcsoporttal karöltve szombaton este a vasutas kul- túrotthonban. _ A HÉT VÉGÉRE elkészül a z állomás dekorációja, hogy méltóképpen fogadhassák a VIT-re utazó küldötteket. _ A VÖRÖS CSILLAG TERMELŐSZÖVETKEZET KISZ-szervezete szombaton tartott taggyűlést. Elhatároz­ta, hogy viszonzásul a múlt hó­napi meghívásukért, a közel­jövőben vendégül látják a Dó­zsa Népe Tsz kiszeseit. — AUGUSZTUS 15-IG vala­mennyi KISZ-alapszervezet befejezi a leltározást, így pon­tos számot tud adni az alap­szervezet gazdasági munkájá­ról. A V. B. HOZZÁJÁRULT A RÁKÓCZI TSZ MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYÉNEK MEGADÁSÁHOZ Mtcsatímohi a t'ff/rt íttsjt*í biaottsúff múlt heti üléséról Az előző ülés határozatai­nak végrehajtásáról készített jelentés elfogadása után a jú­lius 17-i v. b. a Táncsics Tsz idei munkáját vitatta meg. A v. b. abból a szemszögből vizs­gálta a tsz munkáját, hegy a Győzelem és Harcos Tsz-ek- kel való egyesülés után nem történt-e visszaesés. Bár bizo­nyos húzódozás mtg észlel­hető a három tsz volt tagjai kö­zött, a munkafegyelem jó, a soronkövetkező munkákat időben és a betervezett mun­kaegységek alapján végzik, sőt év végére előreláthatólag 2000 munkaegység megtakarí­tást érnek el a tervezettel szemben. A tsz-nek szép tervei van­nak a következő időkre, mind az állattenyésztés, mind a nö­vénytermelés terén. 120 000 forint összegű te­nyészállatvásárlási keretet kaptak, amiből 13—15 da­rab I. osztályú törzsköny­vezett tehenet vásárolnak. Ez által lényegesen javul majd HOGYAN LETT TSZ-TAG PALI BÁCSI Már sokszor felkeresték Pali bácsit a szervezők, de mégsem akarta az igazságot. Mindig úgy vitte a beszéd vonalát, hogy ne kelljen beszélni a közösről. A minap is felke­resték, de most nem a tanyá­ban, hanem kint az aratásnál, ahol fiával szaporán vágta a rendet. — Mit fizet a búza? — kér­di tőle Jóska, a kísérleti gaz­daság dolgozója. — Majd meglátjuk a csép- lésnél — feleli félvállról és hallgat. Aztán lassan a közösre tere­lődik a beszéd. — Szükség van az ilyen jő gazdára a tsz-ben is — mond­ja a másik szervező. — Majd ha maguk is velünk jönnek kaszálni és versenyt kaszálnak ezzel a gyerekkel, belépek — mutat fiára. — Megpróbálhatjuk — kap a szón Jóska, s már nyúl is a kasza után. — Versenyt ka­szálok én a fiával. Mit gondol, én sem az irodában nőttem fel. — Akkor mi meg belépünk a tsz-be — feleli élcelődve az öreg. Jóska beáll a táblába, az asszonynép alig győzi a mar­kot szedni utána. Közben délre jár az idő. Égetően süt a nap, a két fiú­ról csak úgy folyik a veríték, de nem adja fel egyik sem a harcot. Most már Pali bácsi áll neki markot szedni. Aztán félórai munka után elfogy az aratnivaló. Ott sorakoznak a búzakévék a földön. Jóslca nem áll meg. Fogja a villát és hordja a kévéket a keresztbe. — Legénymunka volt — szól elismeréssel az öreg. — Én álltam a szavam — szólal meg Jóska. — Én is állom — belecsap a fiú tenyerébe. Jóska örül. Megtörli izzadt arcát, felveszi az ingét, majd odatartja az öregnek a belépé­si nyilatkozatot. Pali bácsi pe­dig előkotorja pápaszemét és aláírja a nyilatkozatot. — Kecskeméti — a jelenlegi 12.5 literes fejési átlag. Ez évben teremtik meg a baromfitenyésztés alapját. Terv szerint a Kárnáni erdő­ben biztosítják a megfelelő férőhelyet. A végrehajtó bi­zottság javasolta, hogy a tsz a tervezett 200 törzsállomány­nyal szemben legalább 500 baromfival kezdje meg a te­nyésztést. A végrehajtó bizott­ság külön felhívta a tsz veze­tőinek figyelmét, a zöldségter­melési terület emelésére. A tsz ugyan az idén miár öt hold zöldséget és két hold zöld­babot vetett terven felül, de ez területéhez viszonyítva még kevés. Ezután a végrehajtó bizott­ság megtárgyalta a tűzrendé­szen alosztályparancsnoksfg jelentését a város tűzrendé­szet! helyzetéről. A tűzoltóság dolgozói jó munkájának ered­ménye. hogy városunk terüle­tén csak egy kisebbmérvű tűzeset fordult elő az aratás és cséplés ideje alatt; a Cifra­kerti Állami Gazdaságban tarlótűz következtében két ki­sebb kombájn szalmacsomó elégett. A város területén megszervezték a tűzfigyelő szolgálat és a beosztottak pontosan teljesítik a köteles­ségüket. A végrehajtó bizottság fel­hívta a tűzoltóságot, hogy a, cséplés befejezéséig, a. tűzvédelmi bizottsággal karöltve, lehetőleg heten­ként tartson ellenőrzést és szerezzen érvényt a ren- deletek betartásának. A -lakóházi tűzesetek megelő­zése vésett pedig ellenőrizze a padlásokon a könnyen gyűlő anyagok tárolását és a tilalom megszegői ellen indítson el­járást. A végrehajtó bizottság meg­tárgyalta a város területén levő általános iskolai napközi otthonok helyzetét is. Végezetül Szaliszmyó László, a mezőgazdasági osztály veze­tője bejelentette, hogy július 25-én a Kappan- halmi részen Rákóczi né­ven újabb tsz alakult. Ed­dig 45 család lépett be 170 saját és 32 hold bérelt földdel, a városi tanács pedig 100 hold állami tar­talékot bocsátott rendel­kezésükre. Tehát az új tsz jelenlegi terü­lete 302 hold, de naponta je­lentkeznek új belépők. A belépők által bevitt álla­tokat és gazdasági felszerelé­seket felértékelték és megál­lapították, hogy a terület meg­műveléséhez szükséges gazda­sági alappal és igaerővel ren­delkeznek. Erre való tekintet­tel a végrehajtó bizottság hozzájárult az új tsz részére a működési engedély megadá­sához és az MNB ceglédi fiók­jánál a tsz számláinak meg­nyitáséhoz. — K. S. — TOTÓ-TANÁCSADÓ Ezen a héten Nagy Imre a vá­rosi tanács IvISZ-titkára és sport­felelőse tippjeit közöljük: 1. Vojvodina—MTK. Nyílt mérkő­zés 1. X, 2 2. Szolnok—Szegedi Vasutas, sze­ged az esélyesebb, bár dión tét­len is lehetséges 2. x 3. Csepel Autó—Jászberény. NB II-es formáját magasan felül­múlva szerepel a nyári kupá­ban az autógyári csapat 1 4. Oroszlány-Szállítók. Két esé­lyes mérkőzés 1» x 5. KISTEXT—Váci Petőfi. A KIS­TEXT jobban szerepelt a nyári kupáiban, ezért a tipp 1 S. Egyetértés—Salgótarjáni KSE. A totószelvény legbiztosabb mér­kőzésének látszik 1 7. Budai Spartacus—Borsodi Bá­nyász 1. x 8. Autótaxi--Eger. Döntetlen színe­zetű mérkőzés x 9. Traktorgyár—yvázniűvek. Az előlálló csapat az esélyesebb 1 10. Hatvan _EVTK. A papírforma s zerint az EVTK a jobb csapat, de vidéken s-okat számít a ha­zai pálya előnye. Tipp: 1. x. 2 11. TRANSVILI—Tokod. Az eddigi eredmények a Tokod javára billentik a mérleget 2 12. Józsefvárosi Szállítók—Kerá­mia. A csoportrangadón döntet­len eredmény várható x A négy pótmérkő zésre sor­rendben a következők a tippek: 1, 1. 1. x. Egy nulla lemaradt Szerdai számunkban a baromfi­tenyésztéssel kapcsolatban azt ír­tuk: „így a 2S50 darabból 100 da­rab tenyészanyag ára 35 000 fo­rint.” Nem 100, hanem 1000 darab ára annyi. 37 ezer pár gyermekcipő készül a Ceglédi Cipőipari Vállalatnál a harmadik negyedévben 37 ezer pár gyermekcipő gyártását vállalták a Ceglédi Cipőipari Vállalat dolgozói a III. negyedévben. Az üzem főkönyvelőjétől megtudtuk, hogy naponta 620 pár cipőt készítenek. A kis ci­pők mind gyógybetéttel ké­szülnek, ami közkedveltségre tett szert a vásárló mamák kö­rében. A cipők színe többféle: lesz barna, drapp, fehér és két színből kombinált betétes is. Anyaguk borjú- és marha-box, valamint fehér nubuk. Az anyag nagy része a vállalat raktárában van már. Az üzem egyik legjobb dol­gozója Zetíi Mihály doplizó, aki július első tíz napjában 3500 pár cipő talpát varrta meg. Havi keresete 2500 forint körül van. Reméljük, hogy rövidesen az üzletekben is viszontláthatjuk a szép kivitelű és jóminőségű cipőcskéket. Néhány pert a törteli iskolában j zt gondolnánk, zi nem érde­mes ilyenkor el­látogatni az isko­lákba, hiszen a gyerekek szerte­repültek. Ki nya­ralni ment a me­cseki úttörőtá­borba, ki meg dolgozni, új ru­hára, kerékpárra valót keresni, vagy éppen Thü- ringiába, mint a Törteién lakó Horváth Rozika, aki jó tanulásá­val, úttörő mun­kájával érdemel­te ki a négyhetes németországi üdü­lést. De mégsem üres és kihalt a törteli központi iskola. Az udva­ron B. Tóth Pál- né súrolja az asztalokat, szé­keket, hogy az is­kolaév kezdetére tisztán, rendben találják azt a va­kációból vissza­térő diákok. Az egyik földszinti teremben Hor­váth László hi­vatalsegédet, Ro­zika édesapját nagy munkában találjuk. A fala­kat meszeli, ösz- szesen 11 termet hoz rendbe egy hónap alatt. El­kel a családban ez a kis mellék- kereset, mert Horváth László hat gyerek apja. Az irodában Pető Etelka igaz­gatóhelyetessel beszélgetünk. — A.mikor ta­nítani kezdtem — emlékezik — 150 tanulóm volt két osztályban. Ma 30-an vannak egy osztályban. Már van elég pedagó­gusunk, de a tantermünk még kevés. Minden évben több a be­iratkozok száma. Az idén eddig 504 tanulót vettünk fel. Kilenc tan­teremben 16 osz­tályt tanítunk. re­it — Jövőre, mélfük, ez probléma is meg­oldódik, mert a megyei tanács új épületrészt épít­tet. A felszaba­dulás óta a régi padokat, táblákat újakkal cserél- tűk fel. Már csak egy osztály van, ahol még vegyes a bútor, az új padokat még öre­gek tarkítják. A többi terem be­rendezése vado­natúj. Megbecsülik a törteliek az ál­lam segítségét. Ahol tudnak, igyekeznek talza- rékoskodni. Sa­ját erővel 3000— 4000 forintból megússzák a nyá­ri felújítást, egyébként leg­alább a duplájába kerülne. így jól jár az iskola is, és Horváth Lász­ló is. — Ke — Kevés az óvoda a községekben Felvetődött a nőtanács ülé­sén az óvodák kérdése is. — Néhány .évvel ezelőtt — mondták a környező községek nőtanácsainak elnökei — még házról (házra jártunk megma­gyarázni a dolgozó szülőknek, hogy mennyivel jobb helyen van a gyermek az óvodában, mint az utcán vagy egyedül a lakásban. De még így is kevés szülőt tudtunk meggyőzni ak­koriban. Volt olyan hely, ahol 10—12 gyereket Írattak csak be az óvodába. — Most pedig — szólal fel Kertész Józsefné, az irsai nő­tanács elnöke — az a kéré­sünk, hogy még egy óvodát ál­lítsanak fel a faluban, mert annyi a jelentkező, hogy egy óvoda nem képes befogadni őket. Helyiségünk volna, bútor is akad, csak egy kis tataro­zás és főleg óvónő és dajka kellene. A javítás egy részét társadalmi munkában megcsi­nálnánk. Nagyon fontos ez ne­künk, mert az új óvoda, az új lakótelep a tsz-tagok közelé­ben lenne és így ők is elhe­lyezhetnék gyerekeiket mun­kaidő alatt. A kérést Benke Lajosné, a ceglédi nőtanács elnöke, országgyűlési képvi­selő tolmácsolja Budapesten. Azonkívül Sas Árpádné me­gyei kiküldött is eljár majd az ügyben. Megoldhatatlan még a tsz-ek idény napközijének kérdése. Ilyen a járásban még alig van* pedig a nyári dologidőben jó volna, ha nem lábatlankodná- nak ilyenkor a kicsinyek az év legnehezebb és legfontosabb munkáját végző felnőttek kö­zött. — Ezek itt, az udvaron, már szállításra váró, kijaví­tott gépek — mutat Virágh bácsi az út mentén sorakozó tíz darab dömperre. — Ott, beljebb van néhány földgya­lu és lánctalpas traktor. Ami elkészül és a bejáratáson si­keresen átesett, az mind ide sorakozik fel. Nézem a hatalmas gépeket és elismeréssel gondolok azok­ra az emberekre, akik ezeket a kolosszusokat elkészítet­ték. Közben aztán egy új műhelyajtóhoz érünk, ahon­nan fenyődeszka éles sírása hangzik. — EZ ITT AZ ASZTALOSMÜHELY Ha nem mondaná is látnám, mert a szalagfűrész ott áll Az új típusú betonkeverőt szereli Kecskés József, Lugosi János és Szegedi Sándor Budapestről megérkezik a Baldió toronykötéltáncos csoport Csütörtök este tartják be­mutató előadásukat a ta­nácsháza és a Hámán Kató leányiskola között kifeszí-1 tett magas kötélen. Előadá sukat este 8-tól fél 10 óráig, tartják. Esténként tűzi' játékos produkció. részeit ábrázolják. Ügy hal­lottam, vagy 50 darabo\ rendeltek belőle. A sorozatgyártásnak nine; is semmi ail<adálya, mert ai asztalosműhelyt jól felszerel­ték gépekkel. A szalagfű­részen kívül van itt abrichter vastagsági gyalu. marógép faesztergapad és minden, ami­re szükség lehet. És nem is akármilyen gépeik, hanem csupa új típusú, modern mun­kaeszköz. — Van itt munka elég, csak győzzük. A mi műhelyünkbe a legutolsó napokban több mint tíz új embert vettek fel, de még több kellene. Szeretem a munkahelyemet. Tisztességes munkával, haj­szolás nélkül 1800—2000 fo­rintra megy fel a fizetésem. Igaz, a gyomorfekélyem elég sokat 'kínoz, de ettől eltekint­ve, jól érzem magam. Job­ban, mint azelőtt a mesternél. Most guruló lakóházon dol­gozom, de kikerült már a ke­zem alól több száz morzsoló, sok-sők vasúti kontiner és ki tudja még mi minden. Mun­kám után megbecsülnek. Ta­valy üdülésre javasoltak, az üzemi orvos hetenként há­romszor itt jár. A vállalat vezetői vigyáznak az egész­ségünkre — mondja még ei­ne nőben. — Derék emberek az aszta- osok — dünnyögi kísérőm, s izután tovább megyünk. (Folytatjuk.) — UJ MÉTERÁRU BOLT­JÁT augusztus első napjai­ban nyitja meg a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat a Rákóczi út és Sza­badság tér sarkán. — JÚLIUS 28-AN, kedden délután 4 órakor taggyűlést tart a városi tanács KISZ- alapszervezete. — NAPI 10 000 LITER TE­JET dolgoz fel a ceglédi tej­üzem, de az új, modern gépek beindítása után elérik a napi 16 000 litert. — 1978 KILOGRAMM fagylaltot készített az elmúlt héten a Cukrászíermelő. — BEFEJEZTE AZ ARA­TÁST a Vörös Csillag Tsz és megkezdték a gabona, vala­mint a 40 holdnyi borsó csép- lését, amiből közel 280 mázsa termést várnak. — TÖRTELI ELŐRE TSZCS nem gazdálkodott a szövetke­zeti alapszabály szerint, így elesett a 20 százalékos adó- és az 50 százalékos haszonbér- kedvezménytől. Ez egy-egy tagnak 800 forint veszteséget jelent. — 20 VAGON II. fokú Fleischmann-féle búza-vető­magot adott át a Terményfor­galmi Vállalatnak a Vörös Csillag Termelőszövetkezet. — PULYKATENYÉSZTÉS­SEL foglalkoznak a csemői Uj Élet Termelőszövetkezet­ben. Jelenleg 150 pulyka fej­lődik a szövetkezetben. — 99 TEJELŐ és 20 hízó marhája van az albertirsai Dimitrov Tsz-nek. — KÉT F—80-AS lánctal­pas vontató javítását fejezték be az elmúlt héten a Talajja­vító Vállalatnál. — VÁRADI ISTVÁN és Lu­gosi István KISZ-fiatal mo­torkerékpárral kíséri ma a VIT-stafétát. A Talajjavító Vállalat kiszistái feldíszítik üzemük kapuját és kerítését, mivel előttük is elhalad a váltó. az ajtó mellett. Azaz a talpa áll, de a fűrészlap annál se­besebben forog. Ablakrámá­nak való léceket vágnak raj­ta. Túri István itt a legöre­gebb szakmunkás. Kilenc éve került a vállalathoz. Alig egy hónappal azután, hogy az első műhelyekben megin­dult a termelés. — Jól emlékszem arra az időre. Az indulás nehézségei között nem hittem, hogy az akkori hetvenes murikáslét- szám rövid néhány év alatt megtízszereződik — -mondja Túri elvtárs. — Az első télen bizony fű­tés nélküli helyiségben kel­lett dolgoznunk Mielőtt ide beléptem, közel tíz évig Kohn asztalosnál voltam se­géd. Ott sok volt a munka, hosszú a munkaidő, kevés a kereset — sorolja mosolyog­va az idős munkás. Először csak a raktárákba polcokat, munkapadokat gyártottam harmadmagammal. Később különböző útépítő gépek fa­alkatrészeinek a gyártására tértünk át. Ezek a műszaki rajzok — mutat az asztalon fekvő papírokra — a vállala­tunknál most első ízben gyártásra kerülő útépítő lakó­házak prototípusának alkat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom