Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-23 / 171. szám

VANDALIZMUS! III. ÉVFOLYAM, 30. SZÄM 1939. JÜLIUS 23. CSÜTÖRTÖK Ma délelőtt: TANÁCSÜLÉS Ma délelőtt 8 órai kezdettel ülést tart a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Az ülés na­pirendjén a következő pontok szerepelnek: beszámolóval a legutóbbi vb-ülés határozatai­nak végrehajtásáról, tájékoz­tató városunk kulturális hely­zetéről, a párt művelődés-poli­tikája szempontjából, jelentés a városi tanács költségvetésé­nek és a hozzátartozó intézmé­nyeinek 1959. első félévi pénz- gazdálkodásáról és egyebek. Az ülés anyagának ismerteté­sére visszatérünk. Összeállítják a városfejlesztési tervet A közvilágítás, az úthálózat és az artézi kút ügye a napirenden. Lesz-e újabb ipari üzem városunkban ? Rövidesen napirendre tűzi a városi tanács az 1960-as vá­rosfejlesztési terv összeállítá­sát. A tanácsülés elé kerülő javaslatok a különböző ál­landó bizottságok közreműkö­désével készülnek. Az ipari állandó bizottság a közelmúlt napokban tartotta ülését, ahol számos hasznos javaslat szü­letett. Városunk közvilágítása a belterületen elmarad a kor­Nagy forgalmat bonyolít le a göngyölegellátó vállalat A kongresszusi versenybe jó minőségű munkájukkal kapcsolódnak be a dolgozók tűzveszélyes telep biztonságát fokozza a több mint 62 ezer fo­rint beruházással készített víz­tároló medence, az új kút és a hozzá való villanymotor. Ezt az idei nyár folyamán készít­tette a telep központja. A tűz­veszély elhárítását szolgálja a ládahegyek között elhelyezett 32 cementkád és a 106 vizes­hordó a megfelelő vödröknél. Reggel Sándor példamutató munkájának elismeréséül nemrégen kapott a tűzoltóság­tól elismerő oklevelet. Mióta ő itt dolgozik, semmi kár nem történt.1 Hatvani Sándor, a telep lel­kes, fiatal vezetője búcsúzóul egy kérés tolmácsolására kért meg. íme, a kérés: a termelők és szállító vál­lalatok gyorsabb és jobb ellátása érdekében szeret­nék, ha a konzervgyár csak a sérült ládákat adná át az itteni telepnek. A töltőképeseket pedig mind­járt a gyár irányítsa a megfe­lelő helyekre. Ha aztán a ládá­kat fajták szerint szétválogat­va és tisztán kapják meg, a göngyölegellátó vállalat mun­kája is gyorsabb lesz, a telepen kisebb a tűzveszély és a meg­rendelők csak megelégedé­süket fejezik ki az itteni mun­ka iránt. Mezősiné szerű közvilágítás követelmé­nyeitől, külterületen és egyes félreeső utcákban pedig egy­általán nincs közvilágítás. Az állandó bizottság javasolta e probléma megoldását. A vá­ros belterületén, legalábbis a főtéren a közvilágítás is tér­jen át neoncsövek alkalma­zásira. A városfejlesztés másik fon­tos területe az úthálózat. Az állandó bizottság ja­vasolja többek között az Örkényi, Szegfű és Mi- zsei utca kövezetének el­készítését. Ezzel a város főútvonala tehermentesítő leágazást kapna, a másik útvonal pedig a Tázerdei és Kárpát utca kikövezé- sével tenné lehetővé a központi forgalom csök­kenését. Ily módon a környék lakos­ságának régi kívánsága telje­sülne. Szükséges lesz a József At­tila és Örkényi út beton-vagy téglajárdával való ellátása is. Reméljük, hogy a József At­tila út burkolatát még ebben, az évben rendbehozzák, s így a jövő évi javaslatból kima­radhat. Ezek az utak lehe­tővé teszik, hogy a konzerv­gyár és ládagyár, ahol a vá­ros ipari munkássága dolgo- - zik, minden irányban egészsé­ges és korszerű úton legyen j megközelíthető. Ez utak rend- i behozása után néhány külső I járás dolgozó parasztsága is megkíméli saját maga és sze­kerének épségét. A javaslatok között felve­tődött a Szolnoki úti artézi kút — melyet még a felsza­badulás előtt fúrtak — ikitisz- tításának ügye. A jelenlegi olajfúrások geológiai tapasztalatainak figyelembe vételével, e kút továbbmélyítése ré­vén — ha ezzel a terve­zők és geológusok is egyetértenének — új ar­tézi kutat létesítünk. A kút mostani mélysége 970 méter, az olajfúrók vélemé­nye szerint pedig ezer és ezerszáz méter között várható egy artézi kút ellátását biz­tosító vízréteg. Az ipar fejlesztése érdeké­ben az állandó bizottság ja­vasolta, hogy az illetékes mi­nisztertanácsi szerveknél és az ipari tárcáknál történjék közbenjárás Nagykőrös részére újabb ipari üzem létesítésére. Ezt szükségessé teszi az a kö­rülmény, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság kialakítása után városunkban bőven lesz olyan szabad munkaerő, amely ré­szére új üzem létesített fel­tétlenül szükséges. Tetemre hívlak a 'Kecskemé­ti úton de-ékbatört három gömbakác csemetéhez — te gyáva, sötétben legénykedő, emberi mivoltából kivetkőzött lelkiszegény. Gyermekgyilkos­sághoz hasonló volt a tetted, amikor ezt a három csemetét elpusztítottad. Nem tudtak ka­rod dühödt ereje ellen véde­kezni, mert ellenállásra, moz­gásra képtelenek. Jó emberek, kultúrlelkek ültették, hogy széppé tegyék környezetüket és majdan, ha felnőnek, hűs árnyékot adjanak a nap tik­kasztó sugara ellen — neked is. Nem bántottak azok a fács- kák téged, de te megbántot­tad azokat, akik elültették, az embereket, akik megálltak tet­ted áldozatai mellett és „a kar­ját kellene így eltörni”, „ezt ember nem tehette”, '„az ilyet a bolondok házába kellene csukni”, és sok más, nyomda- festéket nem tűrő felkiáltás­sal adtak kifejezést felháboro­dásuknak. Olyan emberek, akik jók, akiknek kultúrájuk, a szép iránt fogékony lelkűk van, de a te lelked siváran üres, csak gonoszság lakozik benne. Döfni az állat is tud« de te orozva, gyáván, sötétben bujkálva pusztítottál. Lehet, hogy többen voltatok, ketten, talán hárman, hozzád hasonló lelklszegény legények, vagy a mértéktelen alkohol­fogyasztás tett ilyen bátor du­hajjá, aljas hősleskedővé, mindegy — cselekedetedre nincs mentség! A társadalom minden jó érzésű tagja szé­gyellj. hogy ember vagy, és megvet. Fél év alatt 1865000 tégla! A SZEZON KELLŐS KÖ­ZEPÉN toppantunk be a tég­lagyárba. A nyerstéglák kato­nás rendben kazalozva szárad­nak a hozzávetőleg félmillió darab befogadóképességű, 12 szárító színben. — Most szép eredmények­ről számolhatunk be — foga­dott bennünket Briglovics An­tal telepvezető. — Tervünket az első félévben 110 százalékra teljesítettük, ez pedig 1 865 000 darab téglát jelent! Ez több, mint a telep három évvel ez­előtti, egész évi termelése. Azóta szinte kicserélődött a téglagyár, csaknem mindent gépesítettünk. Azelőtt kézive­réssel készült a tégla. Most az ötszáz méternyire levő bányá­ból vontató motoroskulival hozzák fel a nyersanyagot. A présházban a köradagoló szál­lítószalagra rakja, innen a présbe és mint kész nyerstégla a görgőcsapágyas csillékre ke- rüL — EZT AZ EGÉSZ 15 MÉ­TERES „SZALAGOT” egy sze­mély, Szabó Józsefné kezeli MOTOROSOK, VIGYÁZZATOK! Halálos áldozatot követelt a múlt héten a gondatlan motorvezetés. Bodicsi István, Kossuth Lajos utca 87. szám alatti lakos feleségével együtt Kecskemétre tartott 250 köb­centis Pannóniájával. A szem­tanúk állítása szerint neve­zett az előtte haladó vonta­tóval szemben az előírt kö­vetési távolságot nem tartotta be. Amikor a vontató le akart kanyarodni a főútvonalról, a motoros nekirohant a teher­jármű orrának. Bodicsi Ist­ván a fején szenvedett ki­sebb sérülést, felesége pedig a helyszínen meghalt. Az ügyben még tart a vizs­gálat. Csökkent a balesetek száma a konzervgyárban — Hogyan álakul a balese­tek száma az előző év ha­sonló időszakához viszo­nyítva? — érdeklődünk dr. Ábrahám Lászlótól, a kon­zervgyár munkavédelmi meg­bízottjától. — A tavalyi év első felé­ben 50 baleset történt, s ezek következtében a kiesett mun­kanapok száma 558 volt. 1959 első félévében — r.óha a dol­gozók száma több, mint ta­valy — csak 27 baleset for­dult elő, a kiesett munkana­pok száma pedig 346. — Minek tulajdonítható ez az örvendetes csökkenés? — A dolgozókat már a fel­vételkor 'kioktatjuk, felvilágo­sítjuk. A legjellemzőbb pél­dákat felsoroljuk. A munka­helyeken minden hónapban gyakorlati oktatást tartunk. Üzemrészenként bal esetnyil­vántartást vezetünk, mert a dolgozók versenyben vannak, hogy kinél fordul elő keve­sebb baleset. A veszélyforrá­sokat azonnal megszüntetjük, ennek érdekében üzemrészen­ként balesetvédelmi könyv van, amelybe a dolgozók be­írják javaslataikat, észrevéte­leiket. Az üzem vezetősége és a szakszervezet minden támogatást megad a balesetek elhárítása érdekében. Védő­ruha az előírt munkakörök­ben biztosítva van. Tapaszta­latcsere útján átvesszük más gyárak munkavédelmi újítá­sait iß. ■ — Milyen komolyabb bal­eset történt az utóbbi időben és mi volt az oka? — A közelmúlt napokban két dolgozó volt beosztva ládaemeléshez. Az egyik fe­gyelmezetlenségből elment va­lahová diskurálni, a másik egyedül akarta az üvegekkel teli ládát emelni. Elejtette éa az eltört üveg elég komolyan bevágta a lábfejét. A balese­tek oka legtöbbször fegyelme­zetlenség, szórakozottság. Komád Zoltán távvezérlő kapcsoló berendező« segítségével. Gombnyomásra pillanat alatt indít, kikapcsol, szabályozza a gépet. — Mennyibe került ez a re­mek berendezés? — Három év alatt 1 203 Sót forintot költöttünk gépesítésre és villamosításra. Napi terme­lésünk most 28—30 ezer tégla; A gépesítés előtt tíz család —■ általában négy-öt hozzátarto­zóval együtt — napi 16 órás munkaidő mellett is csak 20— 22 ezer darabot tudott készíte­ni. Az égetőkemence felől vi­dám rádiózene hallik. Itt leg­nehezebb a munka. Az égetett téglát 60—70 fokos melegben hordják ki a kemencéből. Pozsgai András és Horváth György kemence-munkások teste mintha agyaggal lenne bekenve — olyan az izzadtság­tól. Demjén Balázs és társai a 320 kilós taligával 100 darab téglát szállítanak ki egyszerre. Más fel se tudná emelni. — Jól megf izetik ezt a nehéz munkát? — ELÉGEDETTEK VA­GYUNK a keresettel — vála­szolják egyszerre többen is. Meg is mutatják a bérfizetési jegyzéket. Jóval kétezren felül mozognak az összegek. — Pontosan meg se tessék ám írni..— huncut-kodik. az egyik —, ipert akkor megtudja az asszony is . j. Amikor legutóbb a tégla­gyárról írtunk, szóvátettük, hogy a dolgozók tisztálkodását mindössze néhány lavór szol­gálja. Ma már más a helyzet. Kicsiny, de hideg-meleg vizű üzemi fürdőt építettek, ahol a dolgozók napközben is bármi­kor lefürödhetnek. És száműz­ték a telepről a petróleumlám­pát is. A TÉGLAGYÁR TOVÁBBI gépesítése folyamatban van. Most szerzik be a poros és meleg levegő elvezetésére a légtisztító berendezést. Ezen­kívül a szénpornak a kemen­cébe való szállítását kell még szalaggal ellátni, s ezzel teljes lesz a gépesítés a telepen. Néhány évvel ezelőtt szinte büntetés volt a téglagyárban dolgozni. Olyanok mentek oda, akiket máshová nem vettek fel, mert előző munkahelyüket önkényesen hagyták el, vagy fegyelmileg bocsátották el őket. Ma már állandó dolgozói vannak a gyárnak. Az ötven munkásból húsz nő, akik ugyancsak elérik a havi 1300 forintos átlagkeresetet. Szokonya László Egészséges húst akarunk vásárolni! : a minap a hentesüzletbe ! tértem, hogy valamicske húst i vásároljak. Az emberi szer- ! vezet nem nélkülözheti a fe- ! hérje értékes táperejét. Már |az ajtóban olyan szag csapott ! meg, amilyet az árokpartra : dobott dög mellett elhaladva ! éreztem. Hogyan lehet ez? — ! gondoltam. Hiszen ez az üzlet | mindig példásan tiszta, hi,gié- : nikus volt, mitől van itt ez i a bűz? | Bent azután rájöttem az ! eredetére. A falikapcsokon í két-három darab feketére aszalódott bőnyeges marhahús illatozott. Felháborodott kér­désemre undorodó arccal vá­laszolt a kiszolgáló: — Ez még a mi edzett gyomrunkat is felkavarja. A többit ki sem merem hozni, benn van a jé­gen. Az éjiéi hozták. Hogy fo­gom eladni, nem tudom, Hát kedves ceglédi hűtőház vagy húsellátó vagy minek nevezzem?! Lehet ilyet csi­nálni?! Szabad a dolgozóknak emberi fogyasztásra alkalmat­lan húst csak úgy odavetni?! Szabad az embereit egészsége ellen merényletet elkövetni?! Hiszen jő néhány ember ilyen hús fogyasztása után súlyos beteggé, egy időre munkakép­telenné válhat, sőt még ko­molyabb következménye is lehet a dolognak. Ez pedig nemzetgazdasági szempontból sem közömbös. Mi az oka, hogy ilyen hús bekerülhet az üzletbe? A szállítás nehézsége vagy a hűtés elégtelensége? Ritkán kap Nagykőrös húst és akkor is ilyent. —-y —a í ä volt mivel kiszippan- 5 tani a nedűből. \ Sorra telnek a po- 5 harak., akinek nem S 'jutott, várt a kő-1 vetkező turnusra. A ! szószóló emeli po-! harát. köszönt a töb- 5 bi is, a poharak az \ ajkakhoz kerülnek...! És dermedten, meg- jj meredt szemek, itt-! ott fintor... A po- \ havakban csak na-: (ni on híg boros viz! volt..-. \ A lapos zsebű nö-; vendékeknél csőik a l boros üveg volt va- \ lódi, amikor a bort \ a hordóba gyűjtőt- \ ték. A tartalma viz í volt. A legtöbbjük $ azt hitte, hogy az ö \ egy üveg vizét észre | sem veszik a sok \ üveg jó bor között. \ Bizony a tanár $ nem tudta megálla- \ pitani. hogy a bor \ milyen fajta... Király Béla N CSALÓDÁS Városunk erősen fejlődő me­zőgazdasági iparának és keres­kedelmének fontos segítője a Göngyölegellátó Szövetkezeti Vállalat Pesti úti telepe. Pe­dig erről az üzemről a város­ban keveset tudnak. A telep régebben a Pótharaszti úton volt, de a fejlődő konzervgyár elfoglalta helyét és így került ki a Siratóba. A hozzávetőleg 6 millió érté­ket képviselő vállalatnál ösz- szesen 22 munkás dolgozik. Ebből 12 szegező, a többiek a rakodás munkáját végzik. Jól esett halláni,' hogy á telep öt női dolgozójáról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a ve­zető. i A nők a férfiakkal egyen­lően veszik ki részüket a munkából. Darabszáinra dolgoznak, napi teljesít­ményük 200—210 láda sze­mezése. (Ez a norma 100—110 százalé­kos teljesítésének felel meg.) Pedig nagyon gyorsan kell dolgozniok. Hiszen egy export zöldséges láda elkészítéséhez 106 darab, a hollandi rekeszhez pedig 36 darab szeg beverése szükséges. A jó munkások kö­zül kiemelkedik Zsiska Kata­lin, aki már négy éve dolgozik a szegező üzemben. Méltó munkatársa Kállai Kálmán­nak, aki a férfi szakmunkások között a legjobb. Göngyöleg — furcsa kifeje­zés. Tulajdonképpen ládákat jelent, amelyekhez a felszab­dalt deszkaanyagot a helybeli ládagyár és faőrugyár adja. Ebből készítenek új, export­ládákat és javítják a haszná­lat közben tönkrement reke­szeket. Nagy napi forgalmat bonyolítanak le. A beszélgetés napján 12 ezer ládát szállítot­tak el és 8200 darabot bevé­telezett a telep. A pontos könyvelés alapján mindig tud­ják a készletet, a nagy érték­nek tehát gondos gazdái. i A kongresszusi versenybe i az itt dolgozó munkások is bekapcsolódtak. A verseny legfontosabb szempontja a minőségi munka, hiszen a ládák — áruval megrakva — mind külföldre kerül­nek. A központ és a HTJN- GAROFRUCT megbízottai megelégedésüket fejezték ki a minőséggel kapcsolat­ban. A telep öt holdnyi területe drótkerítéssel körülvett. Azon­ban a szomszédság sátoros la­kói megkísérelték már a ládák dézsmálását. Reggel Sándor éjjeliőr lelkiismeretes ébersé­gének eredménye, hogy a ga­rázdákat idejében sikerült megfékezni, de a rendőrség is gyakran nyújt segítséget, A i A Képzőművészeti : z* Iskola egyik ta- i nára szeretetreméltó- ; ságával, művészeté- ; vei és különösen ;nagyszerű pedagó- í diai módszerével népszerű volt a nö­vendékek között. Mindenki megsze­rette, mert egyen­rangú művésziként bánt minden növen­dékével. A nagyhajú, de nem mindig nagy tehetségű titánok versengtek, hogy az ö tanítványai lehes­senek. A szeretett tanár­nak névnapja követ­kezett. A 22 növen­dék azon törte a fe­jét, mivel is lepjék meg. Tudták, hogy a jó bort szereti és : szakértője annak. I Egyiküknek volt ott- : hon egy 20 literes, j szép, faragott hor- \ dócskája. Elhatároz- i ták, hogy azt meg- I töltik és egy kis há- \ ziünnepségen átad- 1 iák. Igen ám, de hogy szerezzék be az is­teni nedűt? A leg­többjük pénztelen, a vagyoni állagával nem sokat törődő bo­hém volt. Egy-két jobb módút kivéve, üres zsebbel, de annál telibb szívvel ténferegtek a művé­szet szép beikéiben. Elhatározták, hogy miután egyforma összeggel nem tud­nak hozzájárulni az ajándék vásárlásá­hoz, mindenki a ma­ga zsebéhez mérten, egy üveg jobb mi­nőségű bort vásárol és azt a kis hordóba tölti. Ilyenformán 22-en megtöltik — még ha egy-kettő nem is tud venni — mert a hordócska csak 20 literes. Egy­úttal meg is tréfál­ják az öreget, mert aztán próbálja meg­állapítani, hogy a bor hol termett, mi­lyen minőségű, ke­mény-e, lágy fajta-e? A legmegbízhatóbb- ra bízták a töltődő hordócskát, olyanra, aki sohasem ivott szeszesitalt. Gyűlt is a borocska, ki to- kajot. badacsonyit, mórit, ceglédit ho­zott, és egy szép na­pon tele lett a kis hordó. Eljött a vár­vavárt névnap is. A tanár órája előtt iz­gatottan várt a nö­vendéksereg, a hor­dócska virággal fel­díszítve várta, hogy átadják. Elkövetkezett az is. A tanár megható- dottan hallgatta a felköszöntést, és még meghatottabban vette át a hordócska bort — ismerve nö­vendékei vagyoni helyzetét. Poharak is kerültek elő a ta­nári szekrényből, hi­szen illik megkínál­ni a gratulálókat, és most van is miből. A szobrászoktól előke­rült egy gumicső,

Next

/
Oldalképek
Tartalom