Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-23 / 171. szám

Msr Htot 'i^Cirlap 1959. JÚLIUS 23. CSÜTÖRTÖK VÉSÉS A CSEPEL-SZIGETEN Reggel Budapestről indultam el és a Csepel-szipet déli csücskében, Makádon ért vénet utam. Minden községi tanács­házára benéztem. Arról érdeklődtem, hogyan állnak az ara­tással. a csépiéssel, a községfejlesztéssel a faluban. Erről számolok be olvasóinknak. földművesszövetkezet. Most le­vélben arra kérik majd a ME- SZÖV-öt, hogy minden alka­lommal kérje ki a helyi párt- és tanácsszervek véleményét, ha a földművesszövetkezet éves tervében módosítást esz­közöl, és ne húzza ki a terv­ből a 2. számú bolt korszerű­sítését. A saját érdekében Szigetújfaluban a tanácsihá­zán Finnster István tanácsel­nök és Ács Mihály földrendező briigádvezető tegnap délelőtt elbeszélgettek Barbaró Mihály kilencholdas egyéni paraszttal, aki éppen tűzőrségen volt a tanácsházán. Erről a következőket mond­ja az elnök: — Kilenc holdja van, kiváló gazda, jó szakember, valami­kor már volt tszcs-tag. Most le akar mondani a földjéről, pe­dig ha belép, csak földjáradék­képpen 9 mázsa búzát kap, s azonkívül a háztájit. Eddig is művelte a földjét, nem is rosszul, hát a tsz-ben is meg­állná a helyét. — Miért nem lép be? — Azt mondja, őréig már. Pedig csak az újtól húzódozik, ez az igazság. Aztán még megtudom, hogy a község dolgozó parasztságá­nak 87 százaléka már a közös útra lépett De jönnek a töb­biek is. Kedden például né­gyen írták alá a belépési nyi­latkozatot, húsz hold földdel. A sziget végén Makádon túl a Duna állja útját az érkezőnek. A tanács­házán a mezőgazdasági fel­ügyelő fogadott. Róla annyit tudtam meg, hogy nem ideva­lósi, Kiskunlacházáról jár ide és naponta 17 kilométert ke­rékpározik. — Csütörtökön tárgyalja a tanácsülés a szabad gabona értékesítését — újságolta. — Az iskolát vesszük igénybe a bő termés tárolására, de csak addig, amíg a gabonát elszál­lítják. — Hogyan állnak a cséplés- sel? — Három cséplőgép dolgo­zik majd a faluban és előre­láthatólag a jövő héten kezdik. Barack-ország Lórév határát lehetne így nevezni, s méltán, hiszen Rác­kevétól Lórév lg héíkilóméte­Riporternnk beszámolója tegnapi tapasztalatairól rés útszakaszon, végig az út mentén, a kajszifák roskadoz­nak az érett gyümölcstől. Nagyon sok a gyümölcs a fákon, annyi, hogy nem is tud teljesen kifejlődni. Az Útfenn­tartó Vállalat árverés útján értékesíti. Tavaly csemetékkel pótolták a hiányos szakaszo­kat, s amerre csak jártam, mindenütt frissen zöldelő, fia­tal barackfák fogadtak az öre­gek árnyékában. Róluk majd pár év múlva „szüretelik” a barackot. Gáldonyi Béla \ mozik is versengenek (Tudósítónktól.) A Pest megyei filmszínhá­zak közül eddig hetven je­lentette be, hogy csatlakozik a kongresszusi versenyhez. A versengés célja, hogy a kö­zönség jobb kiszolgálásával, tisztább vetítéssel fokozza a mozik forgalmát. Sződlige- ten. Solymáron, Pilisszent- ivánon társadalmi munkával csinosítják a filmszínházat; Tökölön parkosítják a mozi udvarát; Kiskunlacházán, Diósdon, Dabason megjavít­ják a jegyelővételi lehetősé­geket: Tinnyén, Nógrádverő- cén, Kakucson, Visegrádon kifestik, bevakolják a falakat a filmszínházak dolgozói. Ezer kertiszék, ezer műbőrkabát készül havonta az Isaszegi Vegyesipari Ktsz-ben Az Isaszegi Vegyesipari Ktsz kertibútorait az egész ország­ban ismerik. Nem tudnak olyan mennyiségben szállítani a vendéglátóiparnak és a föld­művesszövetkezeteknek, hogy azok át ne vegyék. A csővá­zas, ízléses bútorok minden cukrászda, vendéglő igényét kielégítik, sok található belő­lük a fővárosban is. — Most éppen átszervezési lázban vagyunk — mondja Bóna István főkönyvelő —, mert textilrészlegünk tagjai eddig odahaza dolgoztak, most végre helyet tudtunk biztosíta­ni nekik, s már rövidesen el is kezdődik a munka. A textilrészleg női és férfi felsőruhákat és ágyneműt ké­szít, s két-három héten belül már közösen dolgoznak, gépe­sített műhelyben. A szabász már korábban munkához kezd, hogy mire bekapcsolják az áramot, elegendő szabott da­rab álljon a varrónők rendel­kezésére. (Negyedévenként ez a részleg — több más cikk mel­lett — háromezerkétszáz darabot gyárt az ízléses, jó kivite­lű, s mind nagyobb nép­szerűségnek örvendő mű­bőrkabátokból. A vasasrészleg együtt dolgo­zik az asztalosokkal, mert azonkívül, hogy a lakosságnak bútort is készítenek, az aszta­losok végzik a kertiszékek fa­munkáját. Ebből — mondja Bóna főkönyvelő — ezer darab körül gyártunk havonként, s egyetlen darab sem marad még fél napiig sem raktáron. A kertiszékeken kívül gyer­mekbútort, s óvodai berende­zést is készít ez a részleg. Nemrég nagy öröm érte a szövetkezetét. Fodrászatuk megkapta az elsőosztályú be­sorolást, sikerült biztosítani a folyóvizet, télen a meleg vi­zet, s így Isaszegnek egycsa- pásra elsőosztályú fodrászata van. Remélhetőleg elsőosztályú benne a borotválás és a haj­nyírás is. — Szövetkezetünk — mond­ja a főikönyvelő — negyedévenként másfél- millió forint forgalmat bo­nyolít le, s ennek a jó eredménynek kö­szönhető, hogy végre egye­nesben vagyunk. Két évvel ezelőtt a szövetkezetnek egy­millió forint körül volt a tar­tozása, jelenleg egyetlen fillér tartozásunk sincsen, s most végre nekiállhatunk az igazi szövetkezeti munkának, a kö­zös alap fejlesztésének. AZ „ELTÉVEDTEK” EXPEDÍCIÓJA Egy francia kutatóintézet, hogy tanulmányozza az é!et- benmaradás feltételeit, ma­gas hegységekben, nyolcna­pos expedíciót szervezett. Az önkéntes részvevőket, akik semmiféle előzetes kiképzést nem kaptak, két csoportba osztották. Egy repülőgép-sze­rencsétlenség életbenmara- dottjait „megtestesítő” cso­port nyári ruhában indult útnak, mindössze egy doboz gyufával és némi cigarettá­val. A másik csoport az „el­tévedt alpinisták” 20 koc­kacukrot és kevés élelmiszert vittek magukkal. Az első éjszakát 3000 mé­ter magasban töltötték mí­nusz 10 fokos hidegben. Már az első nap sokan or­vosi kezelésre szorultak. Gyorsabb híd javítást! 1 Tahitótfalu lakossága se- hegysem tud belenyugodni abba, hogy mialatt a hidat, amely összekötötte a világ­gal javítják, olyan nehézkes az összeköttetés. Továbbra is sürgeti, állítson be a Pest megyei Kishajózási Vállalat a fővárosba vagy Szentendré­re járó dolgozói számára kü­lön személyjáratot, de a vál­lalat nem teljesíti kívánságu­kat. Megírtuk már, hogy az öreg és kimustrálásra meg­érett motorosvontató mellé még a múlt hónapban tarta- Iékhajót kötöttek ki a tahi- tótfalui parton és mialatt ez a hajó ott állomásozott, öreg társa tisztességesen viselke­dett. defekt nélkül vonszolta a kompot. Mióta azonban a tartalékhajót a váci révmotor súlyos betegsége miatt Vácra helyezték át, megint gyakori az üzemzavar. Átlag harmad­naponként történik valami a motorral és ilyenkor néhány órát szünetel a révátkelés. De ha nem is szünetel, a községből máshová járó dol­gozók még mindig sokszor érnek későn a kompjárat mi­att munkahelyükre és ezen csak a Kishajózási Vállalat segíthetne, ha akarna. Vagy nem tud segíteni? A tahitótfaluiak attól fél­nek különben, hogy a híd ta- tarozási munkálatai sem fe­jeződnek be a megígért ha­táridőre, szeptember végére. Ha legtöbben dolgoznak, ak­kor sincsenek kilencnél töb­ben az egész hídon, ebből következtetnek arra, hogy határidőre nem készül el a híd. Márpedig jelenlegi tűr­hetetlen helyzetükből a híd elkészültéig nem szabadul­hatnak és éppen ezért most a hidat tatarozó vállalattól több munkás beállítását ké­rik, hogy ha lehetséges, még a határidő lejárta előtt újra megnyílhasson a híd. A BARACKSZEDŐ „BRIGÁD" Szuróczki Mihály brigádvezető irányításával az inárcsl Üj Élet Tsz tagjainak gyermekei fontos munkát végez­nek: ők szedik le a csaknem kétezer holdas, tavasszal alakult szövetkezet gyümölcsösének gazdag termését. Bizony, az esti órákban nem nagyon ugrándoznak a gyerekek, elfáradtak a játékosan végzett munkában • íj­Rendőrkézen Kóka réme Kókán július 14-én, a va­sárnapi vásáron Szabó István rimóci gazda két tehenet vá­sárolt. Mivel messze lakott, a jószágokat nem akarta lábon szállítani, ezért gépkocsiveze­tőt keresett, aki hazafuva­rozza. Szerencsétlenségére egy szél­hámossal, Malik Lászlóval akadt össze. A többszörösen büntetett előéletű, iszákos ember, akit a falu rémének tar­tanak, mint sofőr és gép­Egy lány, aki sokak gondját HORDJA A VÁLLÁN veszi — a fizetésemet, ami ezerháromszáz forint, köny- nyebben is meg lehetne keres­ni. De engem mindig hajtott valami. S most ágy érzem, hogy megtaláltam azt, amit kerestem. M EGTALÁLTA, amit kere­sett. Naponta húsz ügy­fele van. Ennyi az átlag. S e mellett: környezettanulmá­nyok. A kiadott gyerek ellen­őrzése. Mert figyelemmel kí­séri. hogy az új helyen révbe érnek-e? örökbefogadásokhoz gyerekeket keres. S viszi az örökbefogadókhoz olyan re­peső szívvel, mintha ő kapott volna valami nagyon szépet. Pedig „csak” egy mosolyt kap jutalmul. S „csak” azt a tu­datot, hogy egy emberpalántát juttatott egyenes útra. ahol áem kell többé aggódni érte. Olyan szavak peregnek aj­káról — családi jogállások, láthatás, a leányanyák prob­lémája —, amelyek első lát­szatra ellenkeznek csillogó, vidám, pajkos szemével, min­duntalan mosolygó szájával, azzal az örömmel, ami szinte sugárzik ebből a lányból. De csak első pillanatra érzi így az ember. Mert egy ez, szét- választhatatlanul egy. Mert Sas Éva nemcsak sokak anyja huszonkét éves lány létére, hanem: újfajta ember is. Aki megtalálta azt. amit soha nem hagy el: a hivatását. Az em­berekért tevés, az embereken való seoítés. az át emberekké való alakítás mindennél szebb hivatását. Mészáros Ottó kocsitulajdonos alkudott meg a gazdával. Hogy hihetőbb legyen a sza­va, egyik barátját, Jermi Jó­zsefet hívta tanúnak, aki készségesen bizonygatta Ma­lik állítását. Meg is egyeztek. Erre Sza­bó István egy kocsmába in­vitálta a két barátot, hogy az út előtt bőségesen megven­dégelje őket. Beszélgetés köz­ben többször is utalt arra, hogy a vásárlás után még ma­radt néhány ezer forintja, í Malik László közben hatá­rozott: a pénzt meg kell sze- | rezni. A kocsmából a falu | végére csalták a gazdát, ! mondván: arra van a kocsi, ä Hármasban ballagtak a me- | zőn. Egy alkalmas pillanat- 5 ban S Malik hátulról megtá- | madta Szabót, de az ütést | elvétette. A gazda véde- 5 kezett és segítségért kiál- ^ tozott. Malikék erre meg- J ijedtek és kereket oldot­tak. 5 • V , 5 Szabó István személyleirasa £ a’apján a rendőrségnek sike- 5 rült rövid időn belül kézre- ^ keríteni a tetteseket. Mind- ^ kettőjük ellen az eljárás fo- | lyamatban van. Malik Lászlót 5 előzetes letartóztatásba he*. $ lyezték. I ----­S Szörnyethalt egy felborult traktor vezetője 5 Bugyi községben keddre ^ virradó éjszaka halálos bal- I eset történt. Sárosj József, a ! gépállomás traktorosa munka j után nem vezette be gépét a | gépállomásra, hanem barátai- j val szórakozott. Éjfél után, I' meglehetős mennyiségű bor j elfogyasztása után felült trak- ! torjára és elindult a gépállo- | más felé. Útközben azonban ! a traktort árokba vezette. A ! gép felborult és maga alá j temette vezetőiét, aki s.or- ! nyetha’t. A szerencsétlen Sá- I rosi József három kisgyerme- ‘ kei hagyott hátra. — Egyedül? Nem értem. Hát hányán csinálják? — Hát egyedül vagyok. De tudja: mégsem egyedül. A többiek olyan sokat segítenek. Nem egyszer — nehezebb, bo­nyolultabb esetben — valósá­gos konzultációt tartunk. így könnyebb a munka. Mert el­kel a segítség. Sokszor olyan nehéz, higgye el, nem egyszer nem tudok este elaludni, mert kínoz a gond, hogy holnap ezt vagy azt el kell döntenem. Helyes lesz-e, jót teszek-e? Előfordult, hogy mozijegyem volt, siettem haza, átöltözni. A kapuban elcsípnek. Az apa részegen ment haza, veri a gyerekeket. Mit tehettem? Szaladtam, csak néztek utá­nam az utcán. Rendet csinál­tam? Hogyan? Higgye el. nem is tudom. Valahogy sikerült. Ilyenkor már nem az esze ve­zeti az embert, hanem az ér­zései. Azaz. mindkettő. Mert ehhez már nem elég a sokak által még ma is szívesen — gúnyból — emlegetett ,.hiva­talnok szív”. Talán... talán azt mondhatom, hogy ez már hivatás. Csak az tudta csinál­ni. aki nagyon szereti az em­berese*. a ncgvon szereti r munká.tnt is. Mert higc'e el — talán szerénytelenségnek háziipari szövetkezetben, or­sózott, $ a pergő orsó furcsa dalokat dúdolt a fülébe: mást... mást... mást... Nem is sokáig tudta csi­nálni. Nem elégítette ki ez a munka, hiszen soklzal többről, nagyabbról álmodozott. A vá­rosi tanácshoz került, admi­nisztrátornak. Gépelte, ik­tatta 02 aktákat, s szabad perceiben.,átszökött’’ a gyám­ügyi előadóhoz, mert „az ő munkája volt a legérdekesebb mind között. Tudja, milyen nagy dolog emberek ügyében dönteni?” 1958 szeptemberében ő lett a gyámügyi előadó. Ettől a naptól kezdve ez a huszonkét éves leány egy város elesett­jeinek gyámolítója, védője, aki a társadalom segítő kezé­nek szerepét betöltve, már sokak életének szekerét irá­nyította egyenes útra. ti fi VAN EBBEN a lány­it* ban rendkívüli? Talán semmi. Talán minden. Olyan, mint a többi lány, a mi többi huszonkét éves lányunk olyan öntudatos, olyan célt látó. olyan határozott. Ez benne a rendkívüli. Vagy ma már ez nem is rendkívüli számunkra? — Talán nem mertem volna egyedül elvállalni. K ARCSÚ, csinos lány, arcát dús fekete haj koro- . j názza. Mozdulatai kedvesek, < \ lányosak, de a felnőtt ember ■ ! határozottsága sűrűsödik ben- ; nii.k. Pedig mindössze hu- i szónkét éves. S mégis: egy i várós elhagyott gyerekeinek, | veszekedő házastársainak \ „anyja”. Gyámügyi előadó, l Sas Évának hívják, s Szent- ! endrén dolgozik, i Hol is kezdjem? . Hiszen : annyi mindenről beszélget- ■ tünk, oly sok dolog került | szóba, öröm és bánat, hogy \ nem könnyű választani. Hi- ! szén: könnyű dolog-e húszon- • egy éves fejjel nekivágni egy \olyan életútnak, ahol viták, \ veszekedések sorakoznak sze- • gélykőként, s egy-egy ö.ökbe- r fogadott gyerek megváltozott | sorsa vagy egymása il meg- i beküld házastársak vidám ! köszönése az utcán, — ez je- ! lenti a pihenőket, i De Sas Éva nekivágott S \ ha újból kezdené? Újból ezt í választaná. I 1956-ban érettségizett. Jeles i eredménnyel. Beteg volt, t nem került egyetemre. Most, ; amikor megleptem, éppen ne- ^ gyedszer készül a felvételi ^vizsgákra. Remélem, végre si- i kerül. Bedolgozó lett uz egyik Száztizenkétezer forint Nem főnyereményt jelez a fenti cím, hanem a sziget­halmiak társadalmi összefogá­sát az orvoslakás mielőbbi felépítése érdekében. Lugosi elvtárs, a tanácselnök éppen telefonált, amikor ott jártam. A TEFU-t hívta. — TEFU? Kocsi kellene ... Csak szombaton?... Jó lesz, hát legyen szombaton... öt­tonnás pótkocsival, Sziget­halom Községi Tanács kéri... Hol legyen? Reggel fél hét­kor a Budafoki út 5. szám alatt, B—100-as betonelemet hoz. Utána megnéztük az épít­kezést. Már falegyenben van­nak és az egész építkezés 312 ezer forintba kerül. Ebből 112 ezer forint társadalmi munkát vállaltak a falu lakosai. Lát­tam a tanácsházán azt a füze­tet, amelyben pontosan veze­tik, ki. mikor, mennyi társa­dalmi munkát vállal. Valentin Pál bádogos a csatornázást végzi el. Kun Lajos a vil­lanyszerelést vállalta. Tivadar Sándor pedig a vízvezetéket készíti el. Azok az idősebb szigethalmiak, akik nem tud­nak a munkában segédkezni, pénzt ajánlottak fel. Az első út a határba Tökölön a tanácselnök ép­pen reggelizik. Ideje is. Ala­posan elfáradt, mert reggel az elnökhelyettessel együtt első útjuk a határba vezetett. A Duna mellett megnézték a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet tábláját, ahol a búzá­nak egy részét már levágták. A kombájn is ott van, de még — a nagy esők után — nem tud dolgozni. — Jó termése lesz a Vörös Csillag Tsz-nek, az őszi árpa holdja megadja a 18 mázsát, s a búza átlag termése is 16 mázsa körül lesz. Közben egy malterosruhás férfi költségvetést rak az el­nök asztalára. Három helyen tataroznak a községben. Csi­nosítják a tanácsházát, új kül­sőt kap az óvoda és egy ál­lamosított bérház. Most az óvoda tatarozásának költség- vetése fekszik a tanácselnök előtt. A három épület tataro­zására összesen 150 ezer fo­rintot fordítanak. Sok az elnök gondja Amikor Szigetcsépre értem, a tanács elnöke már túl volt a beszélgetésen, amelyet a N Lenin Termelőszövetkezettel ^ és a két termelőszövetkezeti ^ csoporttal folytatott. Azt be- ^ szélték meg, hogy hétfőn ^ megkezdik a cséplést, ha a ^ gépállomás tud biztosítani erő- S gépet és vezetőt, s főleg ha az S idő közbe nem szól. Tíz nappal tovább tart a $ cséplés. mint tavaly — mond- ^ ja az elnök —. mert több a $ szalma és több a gabona is. $ Tíz nappal később fejezzük be az aratást is. Máskor au- ^ gusztus 20-ra mindig végez- | tünk a gabonával. Most alig-1 ha. Különben az őszi ároa 17 ^ mázsát, a tavaszi árpa 16 má- J zsát. a búza pedig 18 mázsa í körül fizet a Lenin Termelő- 5 szövetkezedben az előzetes ^ becslések szerint. Három panasz $ 5 Sziget szent mártoriban három ^ panaszról hallottam. Az egyik: ^ sok az eső. A másik: egyre ^ jobban drágul a kukorica a ^ ráckevei piacon, a napokban ^ már 3.70-ért mérték kilóját. | De sebaj, mondják, hamarosan $ lesz belőle elég, s akkor nem $ szorulnak a kukoricával űzér- $ kedőkre. ; A harmadik panasz a leg-1 fontosabb: a hétfői tanácsülés j tárgyalta a földművesszövet- 5 kezet munkáját. A tanácstagok ; elpanaszolták. hogy a 2. számú | vegyesbolt egészségügyi álla-1 pota nem kielégítő. A rizses. j lisztes zsákokon keresztül szol- ; gálják ki a vevőket, raktár | nincs, ugvanekkor — nanaszol- | ják — srio°tec*!v>n önkiszol- ■ gá'ó „tükrös” boltot létesít a!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom