Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-13 / 137. szám
1959. JÚNIUS 13. SZOMBAT ^fCirlap Elkészült ai első távvezérlésű dieselmotor A Láng Gépgyárban pénteken kezdték meg az első magyar gyártmányú ezer lóerős távvezérlésű diesel-hajó- riiotor próbáit. Az újfajta motort a szokásostól eltérően, nem a gépház személyzete, hanem különleges műszerek segítségével a hajóhídról közvetlenül a kapitány vezérli. Az új módszerrel nagymértékben megnövekszik a haió- közlekedés, a hajó kormányzásának biztonsága és pontossága. Már a próba első óráiban kitűnően működött a motor, 600 órás kísérletek után szétszedik és a tüzetes vizsgálat után kezdenek hozzá a sorozatgyártáshoz. 116 férőhelyes kisiparos üdülő nyílt Hévízen Hévízen megnyílt a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet 116 férőhelyes üdülője. A nyári és téli üdülésre egyaránt alkalmas épületet központi fűtéssel szerelték fel. EGY TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG HÉTKÖZNAPJAI Nem tírt néha emlékezni a múltra Tízmillió fej téükáposzta Az idő múlásával egyeseknél megszépülnek, sőt eltűnnek a múlt keserűségei, megaláztatásai. Néhány jászkara- jenői parasztember azt hangoztatja, hogy falujukban nem éltek rosszul a felszabadulás előtt, mert nem volt nagybirtok, nem voltak cselédek. — Való igaz, nagybirtokok nem voltaik nálunk — magyarázta Váczi József, a község tanácselnök-helyettese. — Lipthay Artúmé 750, Sváb Gyula 450 hold földet bírt a falu 12 ezer holdas határából. — Itt minden parasztnak volt földje? — kérdeztem kíváncsian. — Dehogy volt. A földek zömét 50—90 holdas kuláikok, továbbá középparasztok birtokolták. Nagybirtok nem akadt, de egyetlen eggyel nem volt nálunk kevesebb földnélküli, meg cseléd, mint másutt. Én is az voltam. Úi étterem-szálió nyílik a Dunakanyarban A most megnyíló visegrádi Vár Étterem—Szálló kerthelyisége. — Kinél cselédesikédett? — Hatéves koromtól szolgáltam Kecskés Miklós, Vízi Ferenc, Bogdán Mihály és Varga Ferenc kulákoknál. Havonta 5—6 pengőt kerestem, j — Én is cseléd voltam — tette hozzá Varga János párt- titkár —, de az volt Szűcs István tanácselnök is, s még több száz ember falunkból. Sőt, 400 családnak még ez a keserves csslédsors sem jutott, ezek rendszeresen Tiszántúlra vándoroltak munkát keresni. —. Ügy hallottam, sokan vállaltak részesmunkát, s ebből szépen meg lehetett élni. — Az biztos, éhen nem halt az illető, de jól sem lakott, Csak névben volt részes vagy bérlő, valójában rosszabb sora volt a cselédnél. Nálunk a tizenegyedelés divatozott. Aki megművelte a kulák földjét, fizetségképpen az övé volt minden tizenegyedik kéve, csomó vagy zsák gabona, krumpli, kukorica stb A jóléttől egyikük sem szaladt a falnak. — Mondok egy esetet. Nálunk mindenki ismeri, annakidején, 1932-ben, még ez újságok is cikkeztek róla — emlékszik a „régi szép időkre” Varga János. — Lipthayné birtokán a gazda agyonvert egy kanászgyereket, mert elszaladtak tőle a disznók és talán száz bokor krumplit kitúrtak. Ma is ökölbeszorul a kezem, ha rágondolok. A felszabadulás után 746 paraszt-családnak juttatott földet a mi rendszerünk Jászka- rajenőn, amelynek lakosai azóta 473 modern, emberhez méltó házat építettek maguknak. Rongyos, munkanélküli, s éhező' embert nagyítóval sem le- j hét ma találni a faluban. Igaz, a kulákoknák nincs cselédjük', s dolgozniok kell. Dehát ez így van rendjén ... — Nincs panaszra okuk a jászkarajenőieknek — mutatta kimutatásait Szabari Miklós, a tanács pénzügyi csoportjának vezetője. — S most, hogy néhány család kivételével a falu lakosai mindannyian beléptek valamelyik szövetke- $ zetbe, máris félmillió forinthoz jutottak. s — Itt valami tévedés lesz — ^ szólok közbe. — Az újonnan ^ belépettek csak az aratás után ^ kezdik meg a közös munkát, ^ még nem kaphattak pénzt. — Pedig kaptak, méghozzá § pontosan 494 ezer forintot — $ hangzott a válasz. — Azok a ^ földdel bíró parasztok, akik az § idén léptek a szövetkezetbe, és § legkésőbb júliusban megkez- § dik a közös tevékenységet, 20 § százalékos adókedvezményben § részesülnek. És az adóügyi megbízott, ^ Cseh elvtársnő már fel is sorol néhány nevet. Jáger Dénesi 2000, Lendvai Balázs 1492, Vizi ^ Illés 1964. Sípos István 2524 § forint adókedvezményhez ju- $ tott. Az adócsökkentés híre ^ nagy örömet keltett a község-^ ben s nap mint nap sokan ^ mennek a tanácsházára, adót» tűzetni, érdeklődni. — Augusztus végéig minden ^ új tsz-taggal írásban közöljük. ^ mennyivel kevesebb adót kell ^ fizetnie. S — Ez a kedvezmény jövőre S is megilleti a tsz-tagokat? — ^ érdeklődtem tovább. — Nem, mert a tagok ez- ^ után már csak a háztáji után ^ fizetnek kevéske adót. Adófi- ^ zetésre a szövetkezeti tagoknak ^ nem lesz gondjuk ... § Gondjuk ezután is lesz a szövetkezetbe lépett parasztoknak, csakhogy ezek már egészen más gondok. Nem egy ember vagy család vállát nyomják, hanem mind- annyiukét, s alig-alig jut belőle valami a tagoknak. Dolgozniok ezután is kell, de munkájuk gyümölcsét ők, a tagok élvezik. Nem harmadában, tizenegyedében részesülnek a maguk termelte javakból, mint régen; hanem végzett .munkájuk szerint. Nem árt néha emlékezni a múltra, s összehasonlítani a jelennel. Nem úgy általában, hanem személyenként, ki-ki a maga volt és jelen életét. És akkor nem lesz nehéz „megjósolni”. milyen lesz az életük, soruk néhány év múlva. Csekő Ágoston mm StiMM Az ország egyik legjobb káposztatermő vidékén, az Ipoly- völgyben több mint tízmillió téli káposztapalántát ültettek ki az egyéni gazdák. Ebből a mennyiségből az idén körülbelül másfél-kétmillió forint bevételre számítanak. Mester Lajos tavaly több mint tízezer forintot kapott másfél hold káposztája után, így az idén növelte a „vetésterületet”. Most ülteti ki a kétholdas táblára a káposztapalántákat. (MTI Foto — Nagy Ferenc felv.) .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVxX' Tegnap délelőtt ülést tartott a Ceglédi Járási Tanács végrehajtó bizottsága. Megtárgyalták a nyári tűzvédelmi felkészülést, a termelőszövetkezeti mozgatom eddigi eredményeit és az elkövetkező hónapok feladatait, amelyekről. Halmi .József ...e’.'itokJhe- lyettes’ számolt be. Ezután megvitatták a harmadik negyedév munkatervét és elfogadták azt. Eszerint július 10-én a végrehajtó bizottság a csomói Üj Élet és a Fenyvesi Tsz munkáját tárgyalja, valamint meghallgatja a Terményfcrgalmi Vállalat beszámolóját, hogyan készült fel a termés tárolására. Augusztus 14-én tanácsülést tartanak, amelynek napirendi pontja az 1958. évi pénzügyi zárszámadás és az 1959. érd pénzügyi költségvetés le:’z. A községfejlesztési állandó bizottság elnöke beszámol a tanácsülés előtt a bizottság munkájáról. Ugyancsak ezen a tanácsülésen értékelik a tanácstagi fogadóórákat és meghallgatják a jelentést a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről. olasz fogságba került, és négy éven át elég jól érezte magát a talián lányok világában. Különben civil hivatala is volt valaha, kezelő altisztje volt a Kúriának, de amint hazakerült a fogságból, 1921-ben nyugdíjaztad a magát. — Velem bizony nem valami jó üzletet csinált a nyugdíjpénztár. Harmincnyolcadik esztendeje élvezem a nyugdíjat, ez pedig még szolgálati időnek is éppen elég lenne. Én azonban nem untam meg máig sem. Vili bácsi a legszigorúbb őre a horgászszabályok, a szigeti alkotmány“ betartásának. Békességben él az egész világgal, mindenkihez van egy-két barátságos szava, de azokra a kocahorgászokra, akik megszegik a sportszabályokat, mérhetetlenül haragszik. — A legszívesebben a pice- bottal verném ki őket a szigetről — mondja őszinte fölhábo- rodással —, de úgy ám, hogy soha többet kedvük ne támadjon az idejövetelre. Mert lehet-e becsülete annak, aki fittyet hány a kifogható halak legkisebb méretét megszabó törvényre és nem engedi visz- sza a vízbe a horgára akadt kis halat? Az ilyen nem érdemli meg a levegőt, a napfényt, de még azt sem. hogy horgásznak mondja magát. Most a régi emlékekről esik szó ismét, Fölvetődik a kérdés, hogy mikor fogta ki a vízből a legnagyobb halat. — A legnagyobbat? — gondolkozik néhány pillanatig. — Hát az egy tizenkét kilós márna volt. Jó ideje már annak... Várjunk csak, mikor is volt?... Annyi biztos, hogy a kiegyezés után, dé a millennium előtt. Húsz esztendős voltam éppen. Gyorsan hatvannyolc előtt történt utánaszámolunk: esztendővel eza nagy fogás, tehát 1891-ben. így valóban a 67-es kiegyezés után és a 96-os millennium előtt. öt-hat évvel ezelőtt kiveszett a hal ebből a halparadicsomból. A kispesti traktorgyár szennyvízcsatornájából nagy mennyiségű fenol került a soroksári Duna-ág vizébe és kipusztította az óriási halállományt. De most már ismét népes a víz, rengeteg benne a hal, főleg zamatos ponty meg fehér húsú süllő. A horgász-szövetség milliószámra telepítette bele a nemes ivadékokat. Kenesey Zsigmondinak félde... A legszívesebben pícebot- tal verném ki a horgászokat... rül az arca, amint büszkén mondja: — Akkora süllőink vannak már, hogy le se merjük őket tegezni. Szöveg: Magyar László Kép: Gábor Viktor * á Angéla király kisasszony szigetén Gyönyörű gyümölcsösök, szőlők vannak rajta és köztük rengeteg horgásztanya: főleg budapesti sporthorgászok kis kulipintyói, olyanoké, akik szerelmesei a soroksári vizek béltességes világának. Itt rejtőzik a Sporthorgászok Petőfi Egyesületének takaros székháza is, tágas vendégszobáival. Az Angyali sziget őslakója Kenesey Zsigmónd. A sziget népe „"Vili bácsi” néven tiszteli már hosszú emberöltők óla. Senki sem tudja, hogyan jutott ehhez a becenévhez, talán ő maga sem. Szép háza, kertje van a szigeten, lent, a parton pedig magas sás és nád között külön horgászhelye, öreg vesz- szőből font karosszékkel. Itt üldögél leginkább horgászbotjával a kezében és lesi: harapnak-e a halak? Most éppen a háza előtti lócán, terebélyes diófa árnyékában hűsöl és válaszolgat a kíváncsiskodó kérdésekre. — Hát igen — mondja elgondolkozva —, így van valahogy. Én vagyok ezen a szigeten a legöregebb. Talán csak azok a nagy fák vénebbek nálam. Éppen hetven esztendeje élek itt. Alig tizennyolc éves voltam, amikor megtelepedtem. Mert hát a nyolcvannyolcadikat taposom. Már a fiam is régen nagyapa. Nem érzek én az öregségből az égvilágon semmit, legföljebb abból gondolom, hogy elszállt az idő fölöttem, hogy a lányok, a menyecskék, akik megfordulnak errefelé, nemigen vesztegetik a tekintetüket rám. Pedig sok szemrevaló akad közöttük! Most megszólal a lóca rná... Várjunk csak ... mikor is volt? ... sik végéről az egyik szomszéd- asszony. — Azért mindent nem kell ám elhinni Vili bácsinak. Elhallgatja az ártatlan, hogy tavaly nyáron úgy megforgatta azokat a szemrevaló lányokat és menyecskéket egy egész átmulatott éjszakán át, mint a parancsolat. A férfiak fiatalja mind kidőlt mellőle. Hamisítás mosoly játszik az öreg hófehér bajusza körül. — No-no — mondja —, hát mi van abban? — Egyes honvéd voltam én a magam idejében, csak nem hozhatok szégyent az ezredzászlóra ... Az első világháborúban ez alatt a zászló alatt csatázott. De úgy látszik, nem valami nagy meggyőződéssel, mert szinte büszkélkedve árulja el, hogy mindjárt a legelején § A ráckevei parton, lombok ^ sűrűjében, magas karón lóg a ^ kolomp, amelynek szavára megindul a szemközti oldalról, í az Angyali szigetről a révésZ- $ ladik, hogy átszállítsa a vendé- | geket. Sporthorgászok tanyája | eza szokatlan nevű sziget. Ne- ^ vét a legendák korából örö- ^ költe. A hagyományok szerint ^ a pusztító tatárok elől itt rej- § tőzött el egy Angéla nevű ki- ^ rálykisasszony, amikor puszta- ^ sággá égett az egész ország. A ^ sziget ennek a királykisasz- szonynak emlékezetét őrzi, ^ több mint hét évszázad óta, ^ nevének magyarnyelvű válto- ^ zatában. De az is lehet, hogy ^ semmi köze sincs a legendádhoz, hanem azt hirdeti, hogy a d több mint két kilométer hosszú ^ sziget angyali tanyája a csön- | det, békét igénylő horgásznép- dnek: ..SOR'jk: oisrra.iaT / Néhány nappal ezelőtt — a Dunakanyar Intézőbizottság kezdeményezésére — a Buda környéki Vendéglátóipari Vállatát kezelésébe került Viseg- rádon a Vár-étterem tőszomszédságában levő kastély. A függőkertekikel övezett szép épületet — amely a felszabadulás előtt Zilahy Irén színésznő „nyaralója” volt — az utóbbi években a Gheorghiu ; Dej Hajógyár használta gyér- j meküdülőnek. A hajógyár ; nem tudta kellőképpen ki- ; használni a kastélyt, jófor-! mán csak a nyári hónapok- • ban vette igénybe s így le- ! mondott róla. A Buda környéki Vendég- ! látóipari Vállalat alig egy ; héttel ezelőtt minden felsze-! relés nélkül vette át a kas- s télyt. A több százezer forint j értékű szállodai berendezés | előteremtése komoly gondot; okozott a vállalat vezetőinek. | A Belkereskedelmi Miniszté-! rium és a megvei tanács ke- ! reskedelmi osztálya segítségé- j vei a budapesti szállodáktól ! mégás sikerült a legszüksége- j sebb berendezési tárgyakat j átvenni. így a szálloda már néhány ; nap múlva 30—40 ággyal ; a ' pihenést kereső do'go- $ zók rendelkezésére áll. ; j A vállalat vezetőinek az a ! Jervük: tavaszra úgy alakít-! fák át a szállodai célokra túl- S ságosan nagy méretű szoba- j kát, hogy az ágyak számát ; legalább tízzel növelni tud- ; jók. Remélik, hogv a szüksé- j ges beruházási hiteleket is j időben meekaoják s akkor a > visegrádi Vár-étterem-szállót ! a Dunakanyar reprezentatív! vendéglátó üzemévé varázsol- ! ják, ahol a külföldi vendégek j igényeit is kielégíthetik. A ! volt kastély háromszintes ! füsgőkertjét még szebbé akar- | ják tenni s ott a vendégek i számára asztalokat, padokat i helyeznek el.- A szállóból a közvetlen > szomszédságban levő ét- « terembe vezető alagutat < is megnyitják s ott bor- j kóstoló pincét rendeznek be, A Dunakanyar OjVsztésé- i nek legnagyobb akadálya a; szálloda hi dny. A k„**eli napokban megnyíló visegrádi Vár-étterem-szálló természetesen nem old meg műiden problémát, de mégis számottevően hozzájárul a gyönyörű vidék fejlődéséhez. A szálloda berendezésének szinte napok alatti előteremtéséért a Buda környéki Vendéglátóipari Vállalat vezetőit minden dicséret megilleti. (gy. rn.) Ülést tartott a Ceglédi Járási Tanács végrehajtó bizottsága ^. Nem érzek én az öregség- *ből az égvilágon semmit . .§
