Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-13 / 137. szám

1959. JÚNIUS 13. SZOMBAT ^fCirlap Elkészült ai első távvezérlésű dieselmotor A Láng Gépgyárban pén­teken kezdték meg az első magyar gyártmányú ezer ló­erős távvezérlésű diesel-hajó- riiotor próbáit. Az újfajta mo­tort a szokásostól eltérően, nem a gépház személyzete, hanem különleges műszerek segítségével a hajóhídról köz­vetlenül a kapitány vezérli. Az új módszerrel nagymér­tékben megnövekszik a haió- közlekedés, a hajó kormány­zásának biztonsága és pon­tossága. Már a próba első óráiban kitűnően működött a motor, 600 órás kísérletek után szétszedik és a tüzetes vizsgálat után kezdenek hozzá a sorozatgyártáshoz. 116 férőhelyes kisiparos üdülő nyílt Hévízen Hévízen megnyílt a Kis­ipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet 116 férőhe­lyes üdülője. A nyári és téli üdülésre egyaránt alkalmas épületet központi fűtéssel szerelték fel. EGY TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG HÉTKÖZNAPJAI Nem tírt néha emlékezni a múltra Tízmillió fej téükáposzta Az idő múlásával egyesek­nél megszépülnek, sőt eltűn­nek a múlt keserűségei, meg­aláztatásai. Néhány jászkara- jenői parasztember azt han­goztatja, hogy falujukban nem éltek rosszul a felszaba­dulás előtt, mert nem volt nagybirtok, nem voltak cse­lédek. — Való igaz, nagybirtokok nem voltaik nálunk — magya­rázta Váczi József, a község tanácselnök-helyettese. — Lipthay Artúmé 750, Sváb Gyula 450 hold földet bírt a falu 12 ezer holdas határából. — Itt minden parasztnak volt földje? — kérdeztem kí­váncsian. — Dehogy volt. A földek zömét 50—90 holdas kuláikok, továbbá középparasztok birto­kolták. Nagybirtok nem akadt, de egyetlen eggyel nem volt nálunk kevesebb földnélküli, meg cseléd, mint másutt. Én is az vol­tam. Úi étterem-szálió nyílik a Dunakanyarban A most megnyíló visegrádi Vár Étterem—Szálló kerthelyisége. — Kinél cselédesikédett? — Hatéves koromtól szol­gáltam Kecskés Miklós, Vízi Ferenc, Bogdán Mihály és Varga Ferenc kulákoknál. Ha­vonta 5—6 pengőt kerestem, j — Én is cseléd voltam — tette hozzá Varga János párt- titkár —, de az volt Szűcs István tanácselnök is, s még több száz ember falunkból. Sőt, 400 családnak még ez a keserves csslédsors sem ju­tott, ezek rendszeresen Ti­szántúlra vándoroltak munkát keresni. —. Ügy hallottam, sokan vállaltak részesmunkát, s eb­ből szépen meg lehetett élni. — Az biztos, éhen nem halt az illető, de jól sem lakott, Csak névben volt részes vagy bérlő, valójában rosszabb sora volt a cselédnél. Nálunk a tizenegyedelés divatozott. Aki megművelte a kulák földjét, fizetségképpen az övé volt minden tizenegyedik kéve, csomó vagy zsák gabona, krumpli, kukorica stb A jó­léttől egyikük sem szaladt a falnak. — Mondok egy esetet. Ná­lunk mindenki ismeri, annak­idején, 1932-ben, még ez új­ságok is cikkeztek róla — em­lékszik a „régi szép időkre” Varga János. — Lipthayné bir­tokán a gazda agyonvert egy kanászgyereket, mert elszaladtak tőle a disz­nók és talán száz bokor krumplit kitúrtak. Ma is ököl­beszorul a kezem, ha rágon­dolok. A felszabadulás után 746 paraszt-családnak juttatott föl­det a mi rendszerünk Jászka- rajenőn, amelynek lakosai az­óta 473 modern, emberhez mél­tó házat építettek maguknak. Rongyos, munkanélküli, s éhe­ző' embert nagyítóval sem le- j hét ma találni a faluban. Igaz, a kulákoknák nincs cselédjük', s dolgozniok kell. Dehát ez így van rendjén ... — Nincs panaszra okuk a jászkarajenőieknek — mutat­ta kimutatásait Szabari Mik­lós, a tanács pénzügyi cso­portjának vezetője. — S most, hogy néhány család kivételé­vel a falu lakosai mindannyian beléptek valamelyik szövetke- $ zetbe, máris félmillió forinthoz jutottak. s — Itt valami tévedés lesz — ^ szólok közbe. — Az újonnan ^ belépettek csak az aratás után ^ kezdik meg a közös munkát, ^ még nem kaphattak pénzt. — Pedig kaptak, méghozzá § pontosan 494 ezer forintot — $ hangzott a válasz. — Azok a ^ földdel bíró parasztok, akik az § idén léptek a szövetkezetbe, és § legkésőbb júliusban megkez- § dik a közös tevékenységet, 20 § százalékos adókedvezményben § részesülnek. És az adóügyi megbízott, ^ Cseh elvtársnő már fel is sorol néhány nevet. Jáger Dénesi 2000, Lendvai Balázs 1492, Vizi ^ Illés 1964. Sípos István 2524 § forint adókedvezményhez ju- $ tott. Az adócsökkentés híre ^ nagy örömet keltett a község-^ ben s nap mint nap sokan ^ mennek a tanácsházára, adót» tűzetni, érdeklődni. — Augusztus végéig minden ^ új tsz-taggal írásban közöljük. ^ mennyivel kevesebb adót kell ^ fizetnie. S — Ez a kedvezmény jövőre S is megilleti a tsz-tagokat? — ^ érdeklődtem tovább. — Nem, mert a tagok ez- ^ után már csak a háztáji után ^ fizetnek kevéske adót. Adófi- ^ zetésre a szövetkezeti tagoknak ^ nem lesz gondjuk ... § Gondjuk ezután is lesz a szö­vetkezetbe lépett parasztok­nak, csakhogy ezek már egészen más gondok. Nem egy ember vagy család vállát nyomják, hanem mind- annyiukét, s alig-alig jut be­lőle valami a tagoknak. Dol­gozniok ezután is kell, de mun­kájuk gyümölcsét ők, a tagok élvezik. Nem harmadában, ti­zenegyedében részesülnek a maguk termelte javakból, mint régen; hanem végzett .munká­juk szerint. Nem árt néha emlékezni a múltra, s összehasonlítani a je­lennel. Nem úgy általában, ha­nem személyenként, ki-ki a maga volt és jelen életét. És akkor nem lesz nehéz „meg­jósolni”. milyen lesz az életük, soruk néhány év múlva. Csekő Ágoston mm StiMM Az ország egyik legjobb káposztatermő vidékén, az Ipoly- völgyben több mint tízmillió téli káposztapalántát ültettek ki az egyéni gazdák. Ebből a mennyiségből az idén körül­belül másfél-kétmillió forint bevételre számítanak. Mes­ter Lajos tavaly több mint tízezer forintot kapott másfél hold káposztája után, így az idén növelte a „vetésterüle­tet”. Most ülteti ki a kétholdas táblára a káposzta­palántákat. (MTI Foto — Nagy Ferenc felv.) .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVxX' Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Ceglédi Járási Tanács végrehajtó bizottsága. Meg­tárgyalták a nyári tűzvédelmi felkészülést, a termelőszövet­kezeti mozgatom eddigi ered­ményeit és az elkövetkező hónapok feladatait, amelyek­ről. Halmi .József ...e’.'itokJhe- lyettes’ számolt be. Ezután megvitatták a har­madik negyedév munkatervét és elfogadták azt. Eszerint jú­lius 10-én a végrehajtó bizott­ság a csomói Üj Élet és a Fenyvesi Tsz munkáját tár­gyalja, valamint meghallgatja a Terményfcrgalmi Vállalat beszámolóját, hogyan készült fel a termés tárolására. Augusztus 14-én tanácsülést tartanak, amelynek napirendi pontja az 1958. évi pénzügyi zárszámadás és az 1959. érd pénzügyi költségvetés le:’z. A községfejlesztési állandó bi­zottság elnöke beszámol a ta­nácsülés előtt a bizottság munkájáról. Ugyancsak ezen a tanácsülésen értékelik a ta­nácstagi fogadóórákat és meghallgatják a jelentést a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről. olasz fogságba került, és négy éven át elég jól érezte magát a talián lányok világában. Kü­lönben civil hivatala is volt valaha, kezelő altisztje volt a Kúriának, de amint hazake­rült a fogságból, 1921-ben nyugdíjaztad a magát. — Velem bizony nem vala­mi jó üzletet csinált a nyugdíj­pénztár. Harmincnyolcadik esztendeje élvezem a nyugdí­jat, ez pedig még szolgálati időnek is éppen elég lenne. Én azonban nem untam meg máig sem. Vili bácsi a legszigorúbb őre a horgászszabályok, a szigeti alkotmány“ betartásának. Békességben él az egész világgal, mindenkihez van egy-két barátságos szava, de azokra a kocahorgászokra, akik megszegik a sportszabá­lyokat, mérhetetlenül harag­szik. — A legszívesebben a pice- bottal verném ki őket a sziget­ről — mondja őszinte fölhábo- rodással —, de úgy ám, hogy soha többet kedvük ne támad­jon az idejövetelre. Mert le­het-e becsülete annak, aki fittyet hány a kifogható halak legkisebb méretét megszabó törvényre és nem engedi visz- sza a vízbe a horgára akadt kis halat? Az ilyen nem ér­demli meg a levegőt, a nap­fényt, de még azt sem. hogy horgásznak mondja magát. Most a régi emlékekről esik szó ismét, Fölvetődik a kérdés, hogy mikor fogta ki a vízből a legnagyobb halat. — A legnagyobbat? — gon­dolkozik néhány pillanatig. — Hát az egy tizenkét kilós már­na volt. Jó ideje már annak... Várjunk csak, mikor is volt?... Annyi biztos, hogy a kiegye­zés után, dé a millennium előtt. Húsz esztendős voltam éppen. Gyorsan hatvannyolc előtt történt utánaszámolunk: esztendővel ez­a nagy fogás, tehát 1891-ben. így valóban a 67-es kiegyezés után és a 96-os millennium előtt. öt-hat évvel ezelőtt kive­szett a hal ebből a halparadi­csomból. A kispesti traktor­gyár szennyvízcsatornájából nagy mennyiségű fenol került a soroksári Duna-ág vizébe és kipusztította az óriási hal­állományt. De most már is­mét népes a víz, rengeteg ben­ne a hal, főleg zamatos ponty meg fehér húsú süllő. A hor­gász-szövetség milliószámra telepítette bele a nemes iva­dékokat. Kenesey Zsigmondinak félde­... A legszívesebben pícebot- tal verném ki a horgászokat... rül az arca, amint büszkén mondja: — Akkora süllőink vannak már, hogy le se merjük őket tegezni. Szöveg: Magyar László Kép: Gábor Viktor * á Angéla király kisasszony szigetén Gyönyörű gyümölcsösök, szőlők vannak rajta és köztük rengeteg horgásztanya: főleg budapesti sporthorgászok kis kulipintyói, olyanoké, akik szerelmesei a soroksári vizek béltességes világának. Itt rej­tőzik a Sporthorgászok Petőfi Egyesületének takaros székhá­za is, tágas vendégszobáival. Az Angyali sziget őslakója Kenesey Zsigmónd. A sziget né­pe „"Vili bácsi” néven tiszteli már hosszú emberöltők óla. Senki sem tudja, hogyan jutott ehhez a becenévhez, talán ő maga sem. Szép háza, kertje van a szigeten, lent, a parton pedig magas sás és nád között külön horgászhelye, öreg vesz- szőből font karosszékkel. Itt üldögél leginkább horgászbot­jával a kezében és lesi: harap­nak-e a halak? Most éppen a háza előtti ló­cán, terebélyes diófa árnyéká­ban hűsöl és válaszolgat a kí­váncsiskodó kérdésekre. — Hát igen — mondja el­gondolkozva —, így van vala­hogy. Én vagyok ezen a szige­ten a legöregebb. Talán csak azok a nagy fák vénebbek ná­lam. Éppen hetven esztendeje élek itt. Alig tizennyolc éves voltam, amikor megteleped­tem. Mert hát a nyolcvan­nyolcadikat taposom. Már a fiam is régen nagyapa. Nem érzek én az öregségből az ég­világon semmit, legföljebb ab­ból gondolom, hogy elszállt az idő fölöttem, hogy a lányok, a menyecskék, akik megfordul­nak errefelé, nemigen veszte­getik a tekintetüket rám. Pe­dig sok szemrevaló akad kö­zöttük! Most megszólal a lóca rná­... Várjunk csak ... mikor is volt? ... sik végéről az egyik szomszéd- asszony. — Azért mindent nem kell ám elhinni Vili bácsinak. El­hallgatja az ártatlan, hogy ta­valy nyáron úgy megforgatta azokat a szemrevaló lányokat és menyecskéket egy egész át­mulatott éjszakán át, mint a parancsolat. A férfiak fiatalja mind kidőlt mellőle. Hamisítás mosoly játszik az öreg hófehér baju­sza körül. — No-no — mondja —, hát mi van abban? — Egyes hon­véd voltam én a magam idejé­ben, csak nem hozhatok szé­gyent az ezredzászlóra ... Az első világháborúban ez alatt a zászló alatt csatázott. De úgy látszik, nem valami nagy meggyőződéssel, mert szinte büszkélkedve árulja el, hogy mindjárt a legelején § A ráckevei parton, lombok ^ sűrűjében, magas karón lóg a ^ kolomp, amelynek szavára megindul a szemközti oldalról, í az Angyali szigetről a révésZ- $ ladik, hogy átszállítsa a vendé- | geket. Sporthorgászok tanyája | eza szokatlan nevű sziget. Ne- ^ vét a legendák korából örö- ^ költe. A hagyományok szerint ^ a pusztító tatárok elől itt rej- § tőzött el egy Angéla nevű ki- ^ rálykisasszony, amikor puszta- ^ sággá égett az egész ország. A ^ sziget ennek a királykisasz- szonynak emlékezetét őrzi, ^ több mint hét évszázad óta, ^ nevének magyarnyelvű válto- ^ zatában. De az is lehet, hogy ^ semmi köze sincs a legendá­dhoz, hanem azt hirdeti, hogy a d több mint két kilométer hosszú ^ sziget angyali tanyája a csön- | det, békét igénylő horgásznép- dnek: ..SOR'jk: oisrra.iaT / Néhány nappal ezelőtt — a Dunakanyar Intézőbizottság kezdeményezésére — a Buda környéki Vendéglátóipari Vál­latát kezelésébe került Viseg- rádon a Vár-étterem tőszom­szédságában levő kastély. A függőkertekikel övezett szép épületet — amely a felszaba­dulás előtt Zilahy Irén szí­nésznő „nyaralója” volt — az utóbbi években a Gheorghiu ; Dej Hajógyár használta gyér- j meküdülőnek. A hajógyár ; nem tudta kellőképpen ki- ; használni a kastélyt, jófor-! mán csak a nyári hónapok- • ban vette igénybe s így le- ! mondott róla. A Buda környéki Vendég- ! látóipari Vállalat alig egy ; héttel ezelőtt minden felsze-! relés nélkül vette át a kas- s télyt. A több százezer forint j értékű szállodai berendezés | előteremtése komoly gondot; okozott a vállalat vezetőinek. | A Belkereskedelmi Miniszté-! rium és a megvei tanács ke- ! reskedelmi osztálya segítségé- j vei a budapesti szállodáktól ! mégás sikerült a legszüksége- j sebb berendezési tárgyakat j átvenni. így a szálloda már néhány ; nap múlva 30—40 ággyal ; a ' pihenést kereső do'go- $ zók rendelkezésére áll. ; j A vállalat vezetőinek az a ! Jervük: tavaszra úgy alakít-! fák át a szállodai célokra túl- S ságosan nagy méretű szoba- j kát, hogy az ágyak számát ; legalább tízzel növelni tud- ; jók. Remélik, hogv a szüksé- j ges beruházási hiteleket is j időben meekaoják s akkor a > visegrádi Vár-étterem-szállót ! a Dunakanyar reprezentatív! vendéglátó üzemévé varázsol- ! ják, ahol a külföldi vendégek j igényeit is kielégíthetik. A ! volt kastély háromszintes ! füsgőkertjét még szebbé akar- | ják tenni s ott a vendégek i számára asztalokat, padokat i helyeznek el.- A szállóból a közvetlen > szomszédságban levő ét- « terembe vezető alagutat < is megnyitják s ott bor- j kóstoló pincét rendeznek be, A Dunakanyar OjVsztésé- i nek legnagyobb akadálya a; szálloda hi dny. A k„**eli na­pokban megnyíló visegrádi Vár-étterem-szálló természe­tesen nem old meg műiden problémát, de mégis számot­tevően hozzájárul a gyönyörű vidék fejlődéséhez. A szál­loda berendezésének szinte napok alatti előteremtéséért a Buda környéki Vendéglátó­ipari Vállalat vezetőit min­den dicséret megilleti. (gy. rn.) Ülést tartott a Ceglédi Járási Tanács végrehajtó bizottsága ^. Nem érzek én az öregség- *ből az égvilágon semmit . .§

Next

/
Oldalképek
Tartalom