Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-13 / 137. szám

AZ ELSŐ LÉPÉS

Az első gimnáziumba kerülő tanulók javaslatait olvasom: ... kitűnő képességű,

szorgalmas, kiváló tanuló ... jó képességű, változó szorgalmú, csendes, jóindulatú ... nehezen fegyelmezhető, élénk eszű...

Most a javaslatok alapján ismerkedünk velük. S azoknak a tanároknak megállapításaiból próbálunk véleményt alka'.ni, akik az általános iskolában tett látogatásaikkor beszélgettek velük.

Szeptemberben kitárul a középiskolák kapuja. A Vili. osztályt végzett „nagy” lányok és fiúk ismét „kis elsősök” lesznek. Egyesek megszeppenve, mások fürgén, kíváncsian lépik át a küszöböt, ismét mások fölényes nyugalmat erőlte'mek magukra.

Most ismerkednek először az osztálytársak, most találkozik először az új tanár és az új diák. Az első bemutatkozások izgalmain hamar túljutnak. Szinte honfoglalásként birtokba veszik osztály- termeiket. A padok hivqga- tóan integetnek új gazdáiknak.

Az év elején még minden első osztály tanterme egyforma. Később egy-egy kép kerül a falra, jelmondatot választanak, virágot hoznak, berendezkednek.

Erre az időre a pedagógusokban kialakul az osztály képe. Kik azok a tanulók, akik hajlandók áldozatot hozni, tanítás után is dolgozni, kik azok, akik vétenek a tisztaság ellen, kik nem óvják kellően az iskola vagyontárgyait. Némelyik tehetsége is megnyilvánul. Ügyes rajzoló, festő. Eb'óaff-"; a z" időben- > kiválnak az irányító egyéniségek. s a szürke „közkatonák-’, akiknek ha megmondják, mit kell tennie, becsülettel elvégzik, de meglátszik az is, kik szeretnek visszahúzódni a munkától. A legjobbat s a leggyengébbet hamar megtaláljuk, a kettő között levőket nehezebb felismerni.

A tanítás során a feleletek még egy-egy tanulónál változatos képet mutatnak. Ugyanaz a tanuló, hol gyengébb, hol jobb feleletet ad. Lassú és nehéz munka összehangolni a sok iskolából kikerült tanulók alaptudását, amire középiskolában az új anyagot építenünk kell. Nem minden iskolában mérnek még azonos mértékkel, s bár az anyag azonos, a követelmény nem mindenütt egyforma, ennék, megfelelően, nem minden tanuló osztályzata egyenlő értékű. Ahogy a középiskolák különbséget tesznek az egyes általános iskolákból kikerült tanulók tanulmányi színvonala között, ugyanúgy az egyetem is megméri a középiskolák munkájának eredményeit a felvételi vizsgákon.

Ez a színvonal közötti különbség az egyik oka annak, hogy az általános iskolában jelesen végzett tanuló esetleg az első évben közepesen állja meg a helyét a középiskolában. Ilyenkor a szülők rendszerint aggódnak, a tanár munkáját hibáztatják, vagy gyermekük szellemi képességeivel elégedetlenkednek. Pedig erre semmi okuk sincs. -Az egyik gyerek könnyebben; a másik nehezebben szokj a meg az új körülményeket, egyik-könnyebben, másik nehezebben illeszkedik be az új környezetbe. Több megértéssel kell a szülőnek gyermekével foglalkoznia s több bizalommal kell a tanárhoz fordulnia.

A tanuló 14 éves korában, tehát a serdülő korban kerül új környezetbe. Ekkor a testi fejlődésében bekövetkezett változások amúgy is igéáybeveszik szervezetét. A benne és rajta végrehajtott változások az idegrendszerére is kihatnak. A környezetváltozás, új munka, új emberek megismerése, megszokása még megterheli. Izga- tottabbá, esetlég zárkózottá, mozgékonnyá vagy éppen apa- tikusan nyugalmassá válik. Erősebben fejlődik szégyenérzete, de előfordul az is, hogy gátlástalanná lesz. Az eddig közlékeny gyerek zárkózottá, a zárkózott túlzottan közlékennyé alakul. Ezek az átmeneti változások e kor befejeződésével kiegyensúlyozódnak, sok megfigyelést és tapintatot igényel ilyenkor a tanuló nevelése mind a sztilő; mind o pedagógus:részéről. ^:

Az új. környezetben talán ai megváltozott módszer hat leginkább a tanuló tanulmányi eredményére. Az általános iskola kötelező iskolatípus. A középiskola csak a követelményeinek és feltételeinek megfelelő tanulót veszi fel, bár célunk, hogy minél többen végezzék el a középiskolát. A magasabb követelmény más módszert igényel. A tanulókat fokozatosan rá kell nevelnünk arra, hogy a napi lecke megtanulásához kapcsolja azokat a régebben tanult anyagrészeket, melyek a témához tartoznak. Ezzel már áz általános iskolában is foglalkoznak a nevelők. A középiskolában a jeles tanulóknak az anyaghoz tartozó magyarázat tankönyvvön kívüli részeit is tudniok kell.

Egyre nehezebb a sorsa az úgynevezett magoló diáknak, aki nem logikai összefüggések alapján készül fel az órák'"., hanem „bekezdéseket” és „fejezeteket” tanul. A logikai

készség kialakítását a tanárok táblai vázlatokkal, megfelelő kérdésekkel, összefüggő magyarázatokkal segítik, majd fokozatosan megtanítják a tanulókat arra, hogy maguk is képesek legyenek felelést terveik vázlatos elkészítésére.

A SZÍiiók ebben a korban egyre kevesebb segítséget tudnak adni gyermeküknek. Vagy már elfelejtették vagy egyáltalán nem tanulták azokat az anyagrészeket, melyeket gyermekük tanul. Azt azonban minden szülő megteheti, hogy számonkéri a feladat elvégzését, s azt is, hogy a fokozott ellenőrzés és segítség érdekéljen többször felkeresi a szaktanárt. A tanár irányításával meggyőződhet arról, hogy helyesen tanul gyermeke, hol van elmaradás, amit, ha időben tapasztalunk, könnyen lehet pótolni.

Szülő és pedagógus kölcsönös bizalmán alakuló együttműködés sok gyenge tanuló tanulmányi eredményét javította meg, sok eltévedt gyermek életét terelte helyes útra.

M. L.

Milyen az antibiotikum hatása?

S

ok beteg anélkül, hogy az orvostól tanácsot kéme, különböző antibiotikumokhoz folyamodik. Az ilyen „gyógykezelés” gyakran nagyon ártalmas.

Ismeretes, hogy antibiotikumnak az olyan anyagokat nevezzük, amelyek megölik a mikrobákat. Az antibiotikumokat, az élő mikroorganizmusok, a penész- és sugaras gombák, valamint a magasabbrenöű növények (fitoncidák) és áll’ti szövetek választják ki. Egyes esetekben szintetikus úton ,is előállíthatok.

Az antibiotikumok felfedezése előtt a mikroorganizmusok elpusztítására vegyi anti- szaptikumokat. karbolsavat, lizolt, szublimátot, ammóniát, jódot, alkoholt, stb. alkalmaztak. Ezek a szerek azonban minden élő sejtre pusztítók'g hatottak. Ezért a vegyi anti- szeptikumok a protoplazmati- kus mérgek általános elnevezést kapták.

Az antibiotikumok e mérgektől eltérőleg csupán a mikrobákat pusztítják el. Tönkreteszik bennük sz anyagcserét, vagy megakadályozzák a sejt

növekedését és osztódását, ennek következtében a sejt fejlődése megáll és a mikroba elpusztul. Meg kell jegyeznünk, hogy minden antibiotikum csupán az iránta érzékeny mikroba-fajtákra hat. így például a penicillin nem hat a vírusokra és a tbc-páleikákra, viszont széleskörűen alkalmazzák bizonyos gennykeltő kok- kuszok okozta fertőzések gyógyítására.

V

T ilágos, hogy csupán az orvos tudhatja, milyen antibiotikumot kell alkalmaznia. Ám a gyógyszerek kiválasztásánál még az orvosnak is meg kell vizsgálnia a gennyek nyirkot, könnyet, vért és a vizeletet, hogy ellenőrizze, mennyire érzékenyek a beteg szervezetben fészkelő mikrobák a különféle antibiotikumok iránt. Ha az antibiotikumot helyesen választják meg, a gyógyulás rendszerint igen gyorsan — 24—28 óra leforgása alatt bekövetkezik. Ha viszont az orvosság nem hat, más antibiotikumot kell alkalmazni, ami iránt a mikroba érzékenyebb. Gyakran megtörténik, hogy az antibiotikumok alkalmazása következtében a kórkép gyorsan megváltozik:. megszűnnek a legfontosabb tünetek, az orvos és a beteg megnyugszik. Bizonyos idő múltán azonban a betegség ismét kitör, s meg kell ismételni a gyógykezelést, sőt egyes esetekben még sebészi beavatkozásra is szükség lehet.

Antibiotikumokat már csak azért sem lehet orvosi tanács nélkül szedni, mert kellemetlen bonyodalmakat okozhatnak. így például a penicillin kiütéseket, foltokat és viszke- tegséget, a streptomicin szédülést és hallási zavarokat, a biocin émelygést, hányást és hasmenést okoz, a polimicin pedig ártalmasán befolyásolhatja a veseműködést stb.

Meséljünk gyermekeinknek

Veszélyes gyermekjátékok

Tizenkét fiatal Portsmouth! apa az elmúlt három évben azzal töltötte szabad idejét, hogy megvizsgálta a gyermekjátékok rejtett veszélyeit. Tragikus történetekét hallottunk már arról, hogy gyermekek játék közben életüket vesztették, vagy nyomorékká váltak; egy 4 éves kisfiú, aki nyílvesszőtől megsérült, 9 operáción ment keresztül, egy 12 éves kislányt megöltek egy játékka rddal,

egy kisfiú pedig katonásdí közben egész életére nyomorékká vált. Vigyázni kell a csörgőkre is. Ha a csörgő nagyon kicsi, a csecsemő szájába veszi és könnyen lenyelheti, ha törékeny műanyagból készül, könnyen megvághatja magát azzal.

A vizsgálatot végző apák megállapították, hogy a szülők

nem elég gonddal válogatják ki a játékokat gyermekeik számára. Leggyakrabban az idéz elő szerencsétlenséget, hogy a kisgyermekeknek olyan játékot adnak, amellyel még nem tudnak bánni.

Igen fontos az is, hogy a gyárak ne használjanak fel veszélyes nyersanyagokat, például gyúlékony celluloidot, mérgező ólmot, éles fémet és törékeny plasztikot.

Az aggódó apák azt javasolják,-hogy egy bizőttiág^-vizsgáljon meg minden játékot biztonsági szempontból és állapítsa meg, melyik korosztály részére alkalmas.

Az apák találomra 336 gyermeknek tettek fel kérdéseket és megállapították, hogy 133-at ért közülük játék közben baleset.

A pedagógus ..kutatólaboratön riuma” a saját családja. Egyik nagyon jól bevált kísérletem a rendszeres mesélés esténként.

Azonkívül, hogy ez hallatlanul hangulatos, kedves zárólelenete egésznapi családi életünknek, tudatosan nevelő eszközként is alkalmazom. Feleségem is segít ebben. Sok érdekes mesénk úgy született, hogy ha valamilyen nevelési célt akarunk elérni, gyorsan alkotunk egy olyan mesét, melyben éppen olyan gyermek szerepelt, mint amilyennek saját lányainkat szeretnénk látni. Nem kell mindig könyvmesét mondani, nem kell feltétlenül magas Irodalmi nyelven, művészi előadásban elmondani a mesét, csak közvetlen hangon mondjuk és hangsúlyozzuk azokat a részeket, melyek ■ gyermekünk hibáira tapintanak rá. Azután a vnese vé gén megbeszéljük a tanulságot.

Egy-egy „ emléke sokáig,

talán egy életen át elkíséri őket. Mikor később emlékeztetem a gyerekeket a mese hőseinek esetére. az mindig hatni szokott.

Például meséltem a bölcsesség kútjáról. Egy rossz kislány inkább otthagyta szüleit, semhogy engedelmeskedjék. Sok viszontagság után eljut egy városba, mely

EGY MEGFEJELT KÖZMONDÁS

FEJTÖRŐ

35

35

n

30

23

28

*22

55 56

38

A #'

w 13

36

■31

■13

*21

50

*52

S3 Ü

• <i/

*A

•u.

Vf-.-f

H7

a'

toil

4*1

16

13

15

1?

‘18

20

te

<18

\ pontok mentén kösd össze a számodat 1 -tol 56 i« megtalálod egyik fontos eszközödet a tanuláshoz.

1- VÍZSZINTES: 1. Arany János mondása (vakbetűk: A—E—L—Z). 12. Dömeödi Pedagógusok Egyesülete. 13. A hő mennyiségének egy- ^ sége. 14. Ez a film állóképeket mu- ^ tat. 15. Egyesült Államok. 17. ^ Egyet odasóz. 19. Bállá Károly.

20. ötletes. 23. Szánk község kö- s zepe? 24. ötvösmunka. 26. Ter- ^ melő üzemek. 28. Megszédítő. 2i9. § \ közlekedésben do’gozik. 32. Ü. ^ G. 3l. ph«igo=U’!-‘'mtás. 36. Balii1- ^ rői égve? 37. Híreket, továbbít. 39.

Dunántúli m-pgye. 41. Német állat. 42. Nem forog közszájon, csak kevesen tudják. 44. Állatsereglet. 45. Nevetünk rajta. 47. Fém. 48. Egybesereglett. 49. Paripa is lehet. 50. Félig álmodó. 52. Frissítő ital. 53. Szintén. 54. Menükártya. 56. összetett szavakban a vassal kapcsolatos. 57. A. T. 59. Az adottságoknak megfelelően. 61. Az eskü vége! 62. Falusi télikabát. 64. Közkedvelt közlekedési eszköz Pesten. 55. Juhszállodal

FÜGGŐLEGES: 1. A tenger vizének süllyedése. 2. Zola Emile. 3. Bensőséges alku?! 4. Kórus. 5, Megszégyenít. 6. Elavult közlekedési eszköz. 7. Afrikai kikötő. 8. § Addig, ameddig. 9. N. A. 10. 13(W> római számmal, ll. Macskáié’, e s család, menyétszerű ragadozó. 1:2. | Arany János mondása (vakbetűk5

Y

_N—G__E). 16. Az erekben ke- S

r

ing. 18. Területi Egyeztető Bi- ^ zottság. 21. Nem ehhez hasonló. ^ 22. Savval telített. 24. Falusi ese- i mény. 25. Spanyol folyó. 27. Ma- ^ d árbörtön házi használatra. 28. Az ^ egyik Szovjet, Szocialista Köztár- ^ saság. 30. Erdei istenség volt a régi s görögöknél. 31. A fenyőfa tér- ^ méise. 33. Ritka férfinév. 34. Alak- ^ tálán. 35. Megkínoz. 36. Fővárosi út. 38. D. E. O. 40. Kukac, a rovarok lábatlan álcái a. 43. Szaggat. 45. Mind — németül. 48. A gerely nagyobbik része! 51. A ,,machen” német ige egyik alakja, ahogyan a német mondja. 52. Juj; is. marad is. 55. Kezdetben perlekedik! ^ 56. A tetejére. 58. Messze, távo- ^ labfo. 69. Becézett Tamás. 61. Csa- ^ ládfő a birkáknál. 63. Rövidített bácsika. 66; Kérdőnévmás.

Beküldendő Ar^v János m?'5 fejelt közmondásának meg- ; féltésé 1939. . június 24-ig. A helyes megfejtők között értékes könyveket sorsolunk ki.

Az 1959. május 23-i számunkban : közölt rejtvény helyes megfejtése: j ,.Az unalom sokkal veszélyesebb. j mint a leghidegebb hideglelés.” !

Könyvet nyertek: Bálint Mária, Budakeszi. Fő út 160. _ Ifj. Molnár István-, örkénv. Árpád u. 17.

— Szabó István, Zsámbék, Petőfi

S. u. 3. _ özv. Uracs Györgyné. §

V

ác. Klein Károly u. 23. — Balogh ^ János, Szigethalom. __ M. Izsfnán s Mária. Budapest, XI., Ménesi út § 10. __ Hornyik István. Cegléd. AI- ^ kotmány u. 2- — Kovács Árpád, ^ Maglód, Arany János u. 24. —

Verebes Gizella. ~-----v

P

atak u

nor, KoXtói Anna út 2.

arról híres, hogy ott van a bölcsesség kútja. Iszik belőle és rájön, hogyan kellett volna élnie, viselkednie szülei házában. Visszatér és bölcs kislány lesz.

Egyszer a nagy mám áéknál mindenáron lepkét akartak fogai! kisleányaim, tűre szúrni, mint másoktól látták. Ekkor elmondtam egy mesét a fiúról, aki lepkét fogott, de az a lepkék királynője volt. A pillangó megszólalt és kérte a fiút, engedje el. A fiú megtette, jutalma az volt, hogy maga is lepkévé változhatott. Egyszer azonban visszaélt ezzel és lepkévé változva, súgott pajtásának. Ezért büntetésből többé nem lehetett lepke.

Az én ,,mesélő erkölcstanomnak” alapját az képezi, hogy a kommunista erkölcs szelint nincs közömbös cselekedet: minden cselekedetünk erkölcsileg jónak, vagy rosslzfíák "rftinőfeüT. "A méS'ébenisztli*-'-*- t}én‘_} emöprek s^rgt^tnefe. cselekednek. teháit .az o cselekedeteik i-s erkölcsileg minősülnek; vagy jók. vagy rosszak. A jót követendő eszményképpen, a rosszat elvetendő példaképpen állítom a gyerekek szemei elé. A meis-e cselekményé megmozgatja érzelmi világukat és a tudat alá süllyedve is befolyásolja cselekvésüket, állásfoglalásukat. ■

Tanácsképpen azt javaslom a szülőknek, hogy olvassanak sok mesét, meséljék el gyermekeiknek, de tudatos nevelői céllal, aknázzák ki a mese nevelőhatású részeit, beszéljék meg gyermekeikkel a tanulságot és a mese elemeivel próbáljanak maguk is meséket kigondolni gyermekeik célravezető nevelése érdekében.

Az a gyermek, akinek így ki-* alakul erkölcsi érzéke a mesék kapcsán tökéletesedik a hagy élő emberek Példáján, s értékes em bérré. 1 ellemss tagjává válhat a társ? •'lomnak. Ez pedig minder fáradságot megér.

Dr. Árva György

Divat

%

l. — Kispár Margit, Mo- S

I

A könyveket postán küldjük el. ^

Nagyon egyszerű, üde nyál ruha é ti "kés vállnélküli me oldássá'. Csíkozott, elöl k széles, :ef 'ó futó csíkbeál tással.

T^Hvényíc/tmv

\ található mai rejtvényünk hosszú soraiban, amely azt pél- ! dázza, hogy minden dolognak két oldala van. Ebből Arany i János, a nagy költő érdekes következtetést von le. Lássuk i csak, hogyan néz ki az Arany János által megfejelt közmondás.