Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

ffst

ME or

WC M

1959. JŰNIUS S. KEDD

ÜNNEPI KÖNYVHÉT 1959

Hárommillió (orinl értékű könyv a megyében

A szentendrei városi kórus jubileumi hangversenyén

Szerte a megyében megkezdődött a május 30-tól június 7-ig tartó ünnepi könyvhét. A földművesszövetkezetek, amelyek elsősorban gazdái a falvakban a könyvterjesztésnek, ünnepi kirakatokat készítettek, amelyekbe a könyvhétre megjelenő könyveket tették. A járási székhelyeken és a nagyobb községekben szombattól hétfőig a forgalmasabb utcákon és tereken könyvsátrakban árusítják a legújabban megjelent könyveket.

Gyomron június 4-én Szász Imre író tart felolvasást műfordításaiból, ismerteti Szól a síp című regényét és beszámol arról, milyen eredményeket ért el a magyar könyvkiadás, és hogyan dolgoznak a magyar írók az ellenforradalom óta.

LUDWIG RENN:

Nagyhután június 7-én rendeznek hasonló ankétot. A ráckevei járás több községében, valamint Kartalon mintegy 150 úttörő segédletével új mozgalmat szerveztek. Házról házra járva viszik a könyveket, elsősorban olyan parasztemberekhez, akik ritkán vásárolnak olvasnivalót. A könyvhét alatt a fiatalok felkeresik a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok tanyáit, a gépállomások brigádszállásait, valamint a községek külterületén lakókat is.

Megyénk olvasóit és könyv- szerető lakosait a könyvhét alatt mintegy hárommillió forint értékű könyv várja. Minden, könyvnapra megjelenő kiadványból vásárolhatnak a falvak parasztjai, saját közséí pok

tagok közül sokan a 'környező falvakban laknak, mások viszont későn járnak haza a munkából, többen pedig más kórusoknak tagjai.

A városi kórus minaennek ellenére jogos büszkeséggel tekinthet vissza az idáig megtett, sikerekben gazdag útra. Több megyei és járási hangversenyen, kulturális seregszemlén szerepelt szép sikerrel. A kórus nem olcsó sikerekre törekszik, nem népszerű operakórusokat ad elő, a helyi viszonyoknak megfelelő „átdolgozásban”, hanem műsorát a kórusművészet gyöngyszemeiből válogatja össze. Műsorában a könnyű kis darabokon és a mai kórusműveken kívül a klasszikus zene nagymestereinek legszebb művei szerepelnek.

De most szóljunk néhány ^ szót magáról a hangverseny- £ ről, amelynek során a városi £ kórus igényes műsor tolmácso- ^ lására vállalkozott. Műsoruk- J ban Lassus, Brahms, Davi- dovszkij, Bartók művei arattak ^ forró sikert. Kár, hogy a dalo- £ sok előadása nem minden al- £ kálómmal volt összhangban a £ műsorösszeállítás igényességé- ^ vei. A dicséret hangján kell ^ szólni Kovács Miklós karnagy- £ ról, aki aprólékos gonddal, £ szakavatott kézzel tartotta ösz- ^ sze a negyven énekest.

A Bartók Béla Zeneművéy

£ szeti Szakiskola növendékei ének- és hangszerszólókkal tet- í ték színesebbé és színvonalay

% sabbá a jubileumi estet, és ki- \ tűnőén kiválasztott műsorszá- ^ mukkal sikeresen illeszkedtek ^ a hangverseny műsorába.

2 Locsmándi Katalin

V/////////////////////

Híradás két sikeres bemutatóról

*■ • fí-Ásr" -■ > n1

................. if*

!

rjr 5

(Rötzer Henrik felvétele)

S

s-panyol nép megtanult har- § coin;, míg eljutott a milíciák- ^ tói a szervezett hadseregig. §

Renn nem mondja ki, de ^ könyve minden lapja érezteti § azt a történelmi tanulságot. ^ hogy a spanyol háború a fa- ^ sizmus próbaháborúja volt, s ^ ugyanekkor a nemzetközi pro- i letár szolidaritás fellángolásáé ^ is. Tapinthatóan. élettel tel- ^ ten rajzolja meg könyvében^ a nemzetközi brigádoknak a | világ minden tájáról verbuvá-s lódott harcosai és a spanyol^ nép egyszerű fiai között sző- i vődött barátságot. Nem túloz-^ za el. nem használja ki a ^ téma nyújtotta „izgalmas” s eseteket, hanem tárgyilagos, ? olykor már-már szenvtelen i marad. De ebben a szenvte- ^ lenségben harcuk igazában 5 való hite rejlik. Egyetlen hí- ^ bája a szerzőnek az, hogy a $ spanyol háború kitörésének $ vázolásakor csak halványan 5 mutatja meg a Spanyol Kern- 5 munista Párt szerepét. 5

Largo Caballero és díszes! társasága sűrűn szerepel a > könyv lapjain: az árulók, akik ! orvul, a hátországban bőm- § lasztották a nép harcát gyű- j löletessé válnak szemünkben, ! s ez mindennél jobban bizo- ! nyitja, mennyire élnek Renn: alakjai. S a hatalmas esemé- ! nyék leírása mellett Rennek | jut arra is ereje, hogy apró-! Ságokon keresztül mutassa! meg a háború bonyolultságát: és nehézségeit. Apró esetek-1 ben, amelyek jellemzőek a | hétköznapokra, az emberekre,; egy élet-halálharc apróságok- ] bői összetevődő bonyolultsá-] gára.

Az Európa Könyvkiadó he- : lyesen tette, amikor kiadta Renn könyvét, mert nemcsak jó regény, hanem átfogó mű is ez a spanyol háborúról, s ilyet még nem ismert a magyar olvasó.

M. O.

I

zig-vérig forradalmár és : író írta ezt a könyvet — < ezzel teszi le az olvasó Renn 1 művét. Nagy regény ez, még akkor is, ha a szöveget nem i egy helyen térképvázlatok sza- , kitják meg s még akkor is, ha cselekménye inkább a hadi- , tudományi tanulmányhoz áll , közelebb, hiszen Renn nem i kisebb feladatra vállalkozott, j mint a spanyol háború dicső- . séges és nehéz napjainak megrajzolására, a nemzetközi bri- . gádok tagjainak, s az egyszerű spanyol katonák alak- ■ jainak megfestésére.

Renn tudatosan szerkesztette művét. S annak ellenére, hogy anyaga hatalmas, sehol sem fo- lyik szét a cselekmény, a szigorú szerkesztési elvek szoros kordában tartják az ese- menyek hömpölygő áradatát, s ezért szerencsés a választott naplószerű forma.

Renn maga is a nemzetközi brigádok egyik parancsnoka volt. s megjárta az égász spanyol arcvonalat, egységével ott volt Madridnál, Andalúziában, mindenütt. ahol nagy volt a veszély, s éppen ezért könyve a hiteles szemtanú vallomásaként, mégpedig szenvedélyesen pártos vallomásaként hat. Renn «aját személyét is szerepelteti könyvében, s mellette ott magasodnak a spanyol háború kiemelkedő hadvezérei, a legendás Lukács tábornoktól — Zalka Mátétól — Listerig és Modestóig. S a vezetők mellett biztos kézzel rajzolja fel a kisemberek, az egyszerű harcosok feledhetetlen vonásait, s pár mondattal olyanná tudja tenni alakjait, hogy azok emléke — még ha a cselekményből ki is hullottak — végigkíséri az olvasót.

Nyíltan és nagyon tárgyilagosan beszél a hibákról, a kishitűekíről, s arról, hogy mennyi áldozatba, mennyi szenvedésbe került, míg a

A SPANYOL HÁBORÚ

5

gükben. A könyvterjesztők az \ 1958. évinél jóval nagyobb for- \ galomra számítanak. Bizako-; dásukat alátámasztja az, hogy \ 1958 első három hónapjában ; Pest megyében a szövetkezeti j boltok és bizományosok „csak" \ 530 ezer forint értékben adtak ; el könyvet, míg 1959 első ne- \ gyedévében már 1 830 000 fo- \ rint értékben.

A felsoroltakon kívül az ün- j népi könyvhét során még több \ megyei, földművesszövetkeze- \ tek által rendezett könyvheti j ünnepségre kerül sor. A tervek \ szerint ekkor adják át rendel- \ tetésének Nagykátán és Aszó- \ dón az újjáalakított, úgyneve- j zett önkiválasztó rendszerrel \ dolgozó járási könyvesbolto- \ kát. \

(csá)

Szentendrén, a kulturális napok keretében, nagy érdeklődés mellett került sor a városi kórus és a Bartók Béla Zene- művészeti Szakiskola közös

hangversenyére. Az esten,

amelyet a tanácsháza dísztermében rendeztek, ünnepelte a városi kórus fennállásának tizedik évfordulóját.

Tíz év nem nagy idő, egy kórus életében akkor, amikor ötven, sőt hetvenéves évfordulókat ünnepiünk. De a városi kórus, amely a tíz év alatt fő j feladatának a művészi teljesít- j ményeken kívül a közönség j nevelését tekintette, méltón sorakozik fel jubiláló kóru- i saink közé.

A városi kórus 1949-ben Koí vács Miklós karnagy irányítá- Isával értelmiségiekből, főleg ■ pedagógusokból alakult. Az

idők folyamán azonban a kórus összetétele lényegesen megváltozott, mert ma már a kórus tagjai javarészt munkások. Érthetetlen azonban az, hogy Szentendre hetven pedagógusából mindössze egyetlen egy tagja a kórusnak. Ezzel szemben a környező falvakból (Tahitótfaluról, Leányfaluról, de főleg Pomázról) mintegy tizenkét pedagógus szerepel az énekkarban.

Sajnálatos tény az is, hogy pont a tanács, amelynek kötelessége lenne a város zenei életének az istápolása és amely önálló hatáskörrel rendelkezik, teljesen passzív, a legkevesebb érdeklődést sem tanúsítja a kórus iránt.

Az énekkar munkáját nagyon megnehezíti az is. hogy hetenként mindössze csak egy próbát tudnak tartani, mert a

*

Már hagyománnyá válik, bogy a veresegy- i házi pedagógusok minden évben, a tanév be- i fejezése előtt a katedráról a színpadra lép- i nek, hogy a község felnőtt dolgozóit is nevel- ] jék, mint színjátszók, a művelődési ház szín- j padáról. Ebben az évben nagy feladatra vál- ; lalkoztak, amikor Kolozsvári Grandpierre í Emilnek a közelmúltban a televízióban be- ! mutatott Tartalékos vőlegény című művét \ vitték színpadra.

A pedagógus színjátszók lelkiismerete- \ sen felkészültek a bemutatóra a tanítás utáni j próbákon. Fáradozásuk nem is volt hiába- \ való. május 31-én a kultúrházat zsúfolásig \ megtöltötte a közönség, lelkesen tapsolva a \ jó együttesnek. Sok sikert aratott a papucs- i férj szerepében Szemerédi László, az ún. jó j partit kereső lányos marná (Bántó Bélánéj j és a vőlegény szerepében Kozák Miklós.

Ujfalvi István

tudósító ‘

Május utolsó három napján a fóti művelődési ház színháztermében az általános iskola színjátszói a Pál utcai fiúkat mutatták be. Molnár Ferenc örökszép diákregényének e bemutatója Sallay Lász'óné fáradtságot nem ismerő munkájának köszönhető. A jelenetek aprólékos kidolgozásán, a tömegjelenetek beállításán lemérhető volt, hogy kiváló szakmai képességekkel rendelkező pedagógus rendezte az előadást. A díszletek kifogástalanok voltak (a Petőfi Színház bocsátotta köl- csöndíj ellenében a rendelkezésükre).

A szereplők rangsorrendjét megállapítani igen nehéz feladat. A Boka szerepét alakító Bata Pál, a haldoklási jelenetben szinte színészi teljesítményt nyújtó Kiss Zoltán, a má- I sodik szereposztásban Nemecseket játszó Gu- ; zsaly István, a vörösingesek vezérét alakító I Vaczlav Mihály, akárcsak a többi szereplő, a [helyén volt. A rendező segítőtársa, Csáder i Dezsőné, méltán osztozott a sikerben.

Kézikönyv készül hí

Á Magyar Tudományos Aka- i démia Történettudományi In- i tézete ebben az évben elkészíti : a Magyarország története a j legrégibb időktől napjainkig | című kézikönyvet, amely rö|

HÉTFŐN L

>

! meghívott színjátszók és ren- ! dezők előtt tartották meg a ! megyei tanács épületében a ! második színjátszófesztivál ér- j tékelését. A bevezetőt Dé- j kány Sándor, a megyei tanács j v. b. művelődési osztályának

///////////////////////////////,

|

Köszönjük a 1

; A Pest megyei Petőfi Szin- \ pad május 26-án este ját- \ szotta Dunaharasztin a Kere- \ kés kút című színdarabot. Mi- $ közben családommal együtt J az előadást néztem, mintha § újra láttam volna magam $ Pusztavacs, Áporka és Tak- s sony községben, amint a párt

azánk történetéről

vid áttekintést, ad hazánk történetéről. Ezzel a munkával több éves hiányt pótolnak. A munka előreláthatólag a jövő év elején kerül nyomdába.

DÉLELŐTT

előadója mondotta, a feszülőn résztvevő csoportok munkájának részletes értékelését pedig dr. Kovách Gyula színjátszó szakreferens ismertette. Az értékelésre és a hozzászólásokra visszatérünk.

Kerekes kutat

felhívására tsz-szervező munkámat végzem. Más formában, de találkoztam munkám során mindazokkal a jelenetekkel, amelyeket a Kerekes kútban láttam, s megállapítottam magamban azt, hogy milyen jó lett volna, ha ezt a színdarabot már februárban , bemutatják; talán én magam i is több türelemmel láttam \ volna el feladatomat.

\ A színészi játék nagy él- \ ményt jelentett számomra. A $ szereplők átélték szerepüket, \ különösen az, aki Szécsi 1st- \ vánt személyesítette meg \ Szeretném soraimmal megkö- § szönni a Petőfi Színpad sze- § replőinek ezt a nagy élményt Bárok István

járási tanácstag

\

\ Május 31-en mutatta be c § Petőfi Színpad az abonyi mű- \ velődési otthon színháztermé- ^ ben Gerencsér Miklós: Kere $ kés kút című színművét. Ax ^ előadás közönsége nemcsak c § színészek játékát jutalmazU § vastapssal, hanem megértvi ^ a darab mondanivalóját és ta- \ nítását, tudásban és érzések- ^ ben gazdagodva hagyta el c ^ nézőteret. Dicséret illeti a Pe ^ töfi Színpad mai témáho: ^ nyúló, falunak szóló témává ^ lasztását, s azt, hogy őszinti § szóval falusi problémákat ^ falusi emberek előtt mer bát ^ ran. határozottan eljátszan \ gárdájával.

Mocsárni József * tanácselnök

Öt megye tap;

Heves, Komárom, Nógrád és Szolnok megyéből érkezett meg hétfőn reggel a Pest megyei Tanács művelődési osztályára a négy megye művelődési osztályának művészeti előadója, hogy háromnapos tapasztalatcsere keretében még- : vizsgálják Pest megye művelő- : désügyi helyzetét, sajátossá- : gait, módszereit.

A veildégek a megyei műve- ilödési osztály előadóival, vala- i mint a Művelődésügyi Minisz- : térium és a Népművelési Inté- izet kiküldötteivel együtt meg- ; beszélték munkatervüket, i majd részt vettek a második i színjátszó fesztivál, valamint a i megyei táncfesztivál értékelé- i sén.

i A mai napon a négy vendég ; helyszíni tapasztalatokat szeasztalatcseréje

réz. az egyik például megtekinti az üllői művelődési házat, annak zeneiskoláját, meghallgatja a vecsési munkaközösségi zeneiskola szolfézsóráját, majd a fóti bábjátszó szakkört, a csömöri általános iskola gyermektánc- és játektaní- tását nézi meg. utána részt vesz a gödöllői színjátszó stúdió óráján, a Ganz Árammérőgyár énekkari próbáján, végül meglátogatja a péceli képző- művészkört.

A többi vendégnek hasonlóan gazdag a programja, úgy, hogy a szerdai tapasztalatcsere-értekezleten mind a vendéglátóknak, mind a vendégeknek előreláthatólag bőven akad majd megbeszélnivalójuk.

Megkezdődött a levéltári kutatás Pest megye új monográfiájához

ban már nem biztosíthatták, | ezért a vb úgy határozott,! hogy ezeket a költségekei s az idén más forrásból fedezik, j a további költségekről pedig! a jövő évi költségvetésben! gondoskodnak. Kiutalás eddig! még nem történt, így nem is j köthettük meg a kijelölt szer-! zőtokel a szerződést, mert a: szabályok értelmében a szerzői] tiszteletdíj bizonyos száza- i léka a szerződés megkötése- i kor esedékessé válik. Erre az előlegre a szerzőknek a mun-í kájukhoz szükséges tudományos kutatások miatt van szűk. ségük. Többen mégis megkezdték már a kutatásokat, a levéltári és a könyvtári anyagok tanulmányozását

és így bízhatunk abban, hogy betarthatjuk a kitűzött programot, a nagy mű első kötete a meghatározott időpontban meg is jelenik,

nyíre haladtak már ezek a munkálatok: Ezeket mondotta:

— Az új megyei monográfia megírásának gondolata még a múlt év tavaszán vetődött fel, miután kétségtelen, hogy a régebben készült monográfiák ma már elavultak és semmiféle tekintetben nem felelnek meg a mai igényeknek. Legfőbb hiányosságuk az, hogy a megye dolgozó népének életéről, problémáiról, küzdelmeiről vajmi keveset tudhatunk meg belőlük, történeti részük pedig az uralkodó osztályok mindenkori szempontjait tükrözi vissza. Az elmúlt őszre kidolgoztuk részletes javaslatunkat, és a végrehajtó bizottság azt alapos megvitatás után el is fogadta. Miután a megye idei költségvetése már korábban elkészült, a munka megkezdéséhez szükséges fedezetet abMegírta a Pest megyei Hírlap, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrégen határozatot hozott Pest megye monográfiájának megíra- tásáról. Elfogadta a már korábban kidolgozott tervezetet, amely szerint a monográfia előkészítő munkálatai még ebben az évben megkezdődnek, az első kötet a jövő évben jelenik meg és tartalmazni fogja az előkészítő tanulmányokat, azután évről évre megjelennek a további kötetek is. Megalakították a szerkesztő bizottságot és a végrehajtó bizottság kimondotta, hogy a nagyjelentőségű vállalkozás költségeinek anyagi fedezetéről költségveté- sileg gondoskodik.

A monográfia-szerkesztés előkészítő munkálataiban fontos szerepet kapott Lakatos Ernő, a megyei levéltár vezetője, Nála érdeklődtünk, meny-