Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-02 / 127. szám
1959. JÚNIUS 2. KEDD re* UH. Ifi Mii) Mikrofon a szívben Szovjet sebészek egy csoportja különleges vizsgáló prototípusát készítette el. Az alig néhány gyulaszál vastagságú mikrofont különleges vezeték segítségével a szív közelébe lehet juttatni a röntgen-vizsgálatok során. A mikrofonhoz kapcsolt erősítőberendezés a szívben jelentkező zajokat és zörejeket felerősíti és hallhatóvá teszi. A műszer különösen nagy jelentőségű a szívbillentyűzavarok és egyéb szivműkö- dási rendellenességek vizsgálatánál. Gyorsítsák meg a szabálysértési ügyek intézését AZ UTÓBBI hónapokban gyakrabban végez alaposabb ellenőrzéseket a piacokon és darálókban a Pest megyei fel- vásárlási kirendeltség. Ennek eredménye, hogy csaknem száz esetben tettek feljelentést a szabályok megsértői ellen a ki- rendeltség munkatársai. Gáli Imréné nagymarosi magánkiskereskedő például a váci piacon már fél 8 órakor megvásárolta az árut üzlete részére, holott jól tudta, hogy a kereskedők, viszonteladók csak 10 óra után vásárolhatnak. Erre a rendelkezésre azért van szükség, nehogy a kereskedők árfelhajtást, esetleg áruhiányt idézzenek elő a piacokon, aminek a város, vagy község la- •* ■ kossága látná kárát. A íelje-, A kedvezőtlen körülmények ellenére is javítható a nagykőrösi kenyér minősége ,--------If júsági találkozó a budai járásban Pilisszenticánon rendezték meg vasárnap a budai járási ifjúsági találkozót és a honvédelmi sportnapot. A nagyszabású megmozdulás a kedvezőtlen időjárás ellenére is jól sikerült. Különféle sportbemutatók, szovjet—magyar labdarúgó-mérkőzés, járőrverseny, kerékpárverseny tarkította a délelőtt■ programját, Délután élvonalbeli sportolók bemutatójára került tor. zl Bp. Honvéd és az MTK NB I-es röplabdázói mérkőztek, a válogatott vívó-keret tagjai pedig a kard- és tőrvívásból adtak ízelítőt. Nagy sikert aratott a cselgáncs-bemutató is és tapssal jutalmazták a magyar válogatott tornakeret férfi és női tornászainak bemutatóját. A találkozó programját kultúrműsor tarkította. Vívóbemutató. Cselgáncs-mérkőzés. lentésre azonban a Szobi Járási Tanács igazgatási csoportja Galinét csupán 30 forint pénzbírsággal sújtotta. Nem hihető, hogy ezzel a pár forintos bírsággal elvették a kedvét a lakosság érdekeit védő szabályok megsértésétől. Persze, nem minden esetben hoznak ilyen enyhe döntéseket a tanácsok. Szaszkó István túrái lakost például — helyesen — 500 forintra bírságolták, mert vámdarálójában visszaéléseket tapasztaltak, nem adta le a vámkeresményt. Juhász Sándor mogyoródi lakost hasonló. de kisebb szabálytalanságért 300 forintra bírságolták, míg a tojással üzérkedő Budavári Józsefné 200, az árdrágításon rajtakapott Csukk József 150 forint jogos bírságot volt kénytelen kifizetni. Ha minden esetben gyorsan, az 1023- as MT rendelet értelmében so- ronkívül tárgyalnák a tanácsok előadói a szabálysértési ügyeket, valószínű, csakhamar örvendetesen megcsappanna a szabályok ellen vétők száma. ÁLTALÁNOS tapasztalat azonban, hogy sokszor hónapokig nem hoznak döntést a tanácsok a beadott feljelentések dolgában. íme erre néhány példa. Unger Vilmost még 1958 augusztus 19-én feljelentették a Vác Városi Tanácsnál piaci üzérkedés miatt. Geszler An- talné váci magárkiskereskedő a 2,40 forintos hagymát öt forintért adta. Egy Gelencsér nevű alsógödi magánkiskereskedő ellen a Váci Járási Tanácsnál tettek feljelentést. Döntés még egyikük ügyében sem született. Még kirívóbb Egervári József mogyoródi lakos, esete. Nevezett 1953-ban visszaadta ugyan iparengedélyét, de továbbra is rendszeresen üzemeltette darálóját, fűrészgépét és szecska vágóját. Az iparsze- rűen hat . éve űzött bérmunkáért a hivatalosan előírt térítéseket kérte, de sem adót. sem vámkeresményt, nem fizetett. Noha a felvásárlási ki- rendeltség 1959. január 21-én feljelentette. Egervári ügyében eddig semmi nem .történt. Ez annál is furcsább, mert ilyen esetekben már bűnvádi eljárást kellett volna indítani. LEHETNE több példát is felhozni, ám úgy véljük, ezekből is kiviláglik a tanulság. Gyorsabban, lehetőleg egy héten belül, a cselekmény súlyának megfelelő határozatot hozzanak a tanácsok a közellátás érdekeit sértő szabálysértési ügyekben. Cs. A. Negyedszázezer ember él Nagykőrösön. Annak ellenére, hogy mezőgazdasági jellegű a város, lakosai közül sokan és egyre többen vásárolják a kenyeret. Nagy terheket ró ez a korszerűtlen, elavult berendezéssel dolgozó helyi sütőipari vállalatra. Sok panasz hangzott már el a nagykőrösi kenyér minőségére. A legtöbben a kenyér tisz- tátalanságát kifogásolták. Madzagot, csavart, sőt tavaly még egeret is találtak benne. A panaszosok másik része a kenyér laposságát, sületlenségét tette szóvá. Tegyük mindjárt hozzá, jogosan. — Igen, jogosaknak tartjuk a panaszokat magunk is — mondta Fleischmann György, a sütőipari vállalat műszaki vezetője, amikor a hibák okairól kérdeztük. — Miért tisztátalan néha a kenyér? — kérdeztük. — Rossz a szitánk, illetve gyakran elromlik, mert már nagyon öreg és megérett arra, hogy kicseréljék. Két éve kérünk másikat a városi és a megyei tanácstól, de ígéreten kívül mást nem kaptunk. Azaz, hogy kaptunk egy kis szitát, de az nekünk nem felel meg. átadtuk az ipariskolának — kaptuk a választ. . Arra a kérdésünkre, hogyan befolyásolja a rossz szita a kenyér minőségét, így felelt: — Néha olyan kritikus időpontban romlik el, amikor nem várhat a dagasztás. Ilyenkor kénytelenek vagyunk szitálat- lanul feldolgozni a lisztet. — Ezen nem is lehet változtatni? — kérdeztünk tovább. — Amíg jó szitát nem kapunk, addig bajosan — hangzott a válasz. Megnéztük a szitát. Valóban korszerűtlen, de még használható. A szitaügyben felkerestük Zsilkä“IStVári ipari előadót a városi tanácson. — A kanalas felvonó miatt akad meg a munka minden esetben. Ezen úgy lehetne változtatni, ha a szitát íelvinnék a padlásra. így ki lehetne iktatni a felvonót — magyarázta. A megyei tanács ipari osztályán Horváth Ferenc elvtársat is megkérdeztük az ügyben, — Nyolcezer forintból megoldható ez a dolog. Ennyit pedig áldozhat a városi tanács erre a vállalatra a kenyér minőségének javítása érdekében — válaszolta. A szitaügy tehát, ha véglegesen nem is, de ideiglenesen nagyobb költségek nélkül megoldható. Sőt, régebben is megoldhatták volna. De még mindig jobb későn, mint soha. ■— Az is baj, hogy nincs karbantartónk Ha valamilyen hiba előadja nmgát, a ktsz-t kell hívnunk, éjszaka pedig csak a kisiparos jön el.. Többet kifizetünk így, mintha egy állandó karbantartót vennénk fel — panaszolta a vállalat műszaki vezetője. Eimondta, hogy rendszeresen nem vizsgáltathatják át a gépeket, így aztán előfordul, hogy egy-egy laza csavar a felvonóból a dagasztóba kerül. Ha állandó karbantartójuk lenne, ilyesmitől sem kellene tartani. Ezt is megvizsgálhatnák az illetékesek és módot találhatnának a megoldásra. Még valamit szóvá kell tenni, ami vállalati ügy. Ez a tisztaság és a higiénia. Maga a városi tanács ipari előadója így vélekedik erről. — Valamit már javult a tisztaság, mert most már vasrekeszekben hordják ki a salakot a kemencéktől. De mivel nincs mindkét műszakban takarító, főleg a második műszakban szemetes az üzem. A fűtők beosztása is olyan, hogy gyakran a pékeknek kell kíhúzniok a kemencékből a salakot, a port és a kormot. Ilyenkor úgy néznek ki, mint a kéményseprők. Néha mosakodni sincs idejük, mert sürgeti őket a munka. Ezen is lehetne, sőt kell változtatni. Néhány szót arról. miért lapos a kenyér Megnéztük a kemencéből frissen kiszedett vekniket. Akár az egykilósakat, akár a két- kilósakat vizsgáltuk, szinte kivétel nélkül szépek, gusztusosak voltak. Persze, azért olyanokat is találtunk, mely már a kemencéből kikerülve lapos. Néha több. máskor kevesebb akad ilyen.--— Attól függően, hogy jobb vagy rosszabb minőségű lisztet kapunk — magyarázta a műszaki vezető. A nagykőrösi malomból kapta a lisztet a sütőipari vállalat. ahol nincs lisztkeverő. így aztán a sütések is úgy sikerülnek. ahogy a különböző minőségű lisztek sorra kerülnek? Hogyan lehetne ezen változtatni? Két módja lenne; Vagy az, hogy csináljanak lisztkeverőt a nagykőrösi malomban, vagy a ceglédi malomból kapják a lisztet, ahol gabonamosó és lisztkeverő 3» van. Ezt a gondot így vagy úgy, de meg kell oldani a kenyér egyenletes minősége érdekében. Ezen kívül is van még tennivaló. Nem a vállalatnál, hanem az üzletekben. Rugós, rekeszes kocsival hordják ki a kenyeret az üzletekbe. Valamennyire a szállítás alatt is törődik a kényéi’, de ez nem számottevő. Mégis, miért kerül sok vásárló kezébe lapos kenyér? — A legtöbb üzletben a pult alá, egymásra rakják a meleg kenyeret. Óhatatlanul sok összelapul — mondta a műszaki vezető. Találomra kimentünk a Cegléd és Környéke Népbolt Vállalat 31-es számú élelmiszer- boltjába. Varga Sándor boltvezető készségesen megmutatta. hogyan tárolják a kenyeret. Bizony, itt is, pult alá rakják, egymás tetejére. Elég sok laposat láttunk. — Kénytelenek vagyunk így csinálni, mert nincs polcunk. Nem kerülne sokba lécből kenyerespolcokat készíteni a boltokba. Miért nem teszi ezt meg a Cegléd és Környéke Népbolt Vállalat a vásárlók érdekében? A városi tanács ellátta a sütőipari vállalatot kényérszál- lító rekeszekkel és vásárolt két kenyórszállító kocsit is; Reméljük, hogv a még meglevő hibákat is megszünteti. Farkas István Törpevízművet és vízvezetéket építenek Orszentmiklóson örszentmiklós legégetőbb kérdése, a vízhiány rövidesen megoldódik. A községi tanács elhatározta, hogy törpe- vízmüvet épít. A község kútjainak vize nemcsak egészségtelen, de rossz ízű is, úgyhogy a lakosság többnyire borral oltja szomját, de vannak, akik a „fővárosból kiszállított ásványvizet isszák. Nemrég építtetett a tanács három jó vizet adó közkutat, de ez a község vízellátására nem elegendő. További kutakra van szükség, amelyeknek vizét azután törpevízművel vezetnék szét a faluban. A tanács egyelőre a vízmű terveit rendeli meg, azok alapján hozzáfognak majd a kutak megásásához és úgy remélik, hogy jövőre már a vízvezetéket is megépítik. IFJÚSÁG... IFJÚSÁG... F asárnap reggel 9 órakor Táborfalván is esett az eső. Az erdő tisztását körülvevő fák között egy-két katonai sátor alatt álldogáltunk néhá- nyan és biztattuk egymást. — Rövidesen szél kerekedik és szétzavarja a felhőket. — A rádió is azt mondta — erősíti Nógrádi Dezső, a dabasi járás KISZ-titkára. A csepeliek biztosan jönnek! Szükség van a bátorító szóra, hiszen kilátástalannak tűnik, hogy a felhők szétbontják vastag, kékesszürke palástjukat, s utat engedjenek akár egyetlen sugárzásnak. Félóra sem telik, az esőből permet lesz, szél lódítja a fák koronáit, s ha a nap nem is látszik, a kékesszürke világosszürkére vált. Úttörők érkeznek, tehergépkocsin. majd motorkerékpáros fiú fordul a szabadtéri színpad elé és katonásan jelenti: — A csepeliek elindultak. Hat Kocsival kétszázan jönnek. így kezdődött a munkásparaszt ifjúsági találkozó a táborfalvi erdőben, Kakucs. Bugyi, Táborfalva. Örkény. Inárcs. meg a többi község úttörői hozzáláttak a táborveréshez. Percek alatt kupacba gyűlt a csomag, előkerültek a sátorlapok s okos, céltudatos, de mégis játékos egyszerűséggel épültek a sátrak, mélyültek a gödrök a főzőalkalmatosságok számára. Kerítést is sikerítettek keresztbe kötött botokból. Kaput emeltek. asztalt, lócát barkácsoltak, ki-ki a helyén tett-veit. Közben egyre gyűlnek a környékbeli fiatalok. A csepeliek jókedvűen ugráltak le a kocsikról. A vendéglátók úgy fogadták őket, mint régi jó barátokat, hiszen a dabasi járás kiszesei az őszön voltak náluk vendégségben. Az ünnepélyes megnyitót csak 11 órakor mondhatta el Bállá Balázs, megyei KISZ- titkár. Az eső közben-közben esett néha egy nercig, de ez már nem volt akadály. Á járási pártbizottság által ajándékozott zászló előtt díszmenetben elvonultak az , úttörők. aztán megkezdődött a műsor. Szavalat. kórusok, tánc, jelenet, móka váltották egymást. Közben „kér- dezz-feleiek” játékot iktattak be a rendezők. Talán ebben a játékban 3* fowvyifahMw a Pajtás fényképezőgép 160,— Ft. Altissa fényképezőgép 240,— Ft-ftok 85,— Ft. Vásároljon gyermekének fényképezőgépet az boltokban, állami áruházakban, népboltokban és a földművesszövetkezetekben mondtak el a legtöbbet önmagukról a fiatalok. A kérdésekre egy perc alatt kellett válaszolni. A fiatalok között volt olyan, alki érettségizett, vagy most végzi a középiskolát, de a többség csak a nyolc általánosig jutott. Kit nevelt a város, vagy melyikük él falun? Így szemre alig lehet megállapítani. Mert a kérdésre, hogy ki volt a legnagyobb angol drámaíró, nem kellett várni egy percig a válasszal, s hozzá még két művének címét is kivágta a kérdezett. Hozzáfűzte, hogy a Nemzeti Színházban látta Budapesten. A levegő anyagának összetételét százalékos arányban is kifejezni, szintén nem került nagy fejtörésébe egy másiknak. Kacaj, tapsorlíán köszönte a vidám számokat, a kórusokat és a Csepeli Posztógyár fiataljainak táncszámait. Röplabda, labdarúgó-mérkőzés követte a kultúrműsort. Az ebédszünetben Kucséra Ágnessel, Táborfalva, és öl- vedi Józseffel, a csepeliek egyik KISZ-titkárával beszélgettünk. Mindketten Becsbe készülnek, a VIT-re. ////////////////////////////////////////////, } Kucsera Agnes a húszéve- % sek komolyságával mondja: í / — Jó az ilyen találkozó. £ mert jobban megismerjük í egymást... f — Tanulunk is egymástól! % — bólint rá a csepeli fiú. — Van is mit?! — kérdi $ csúfolód,va Ágnes. — Van bizony. Például ti ^ mozgásban, beszédben — hogy j úgy mondjam — megfontol- % labbaknak látszotok. Aztán ^ meg a falusi fiatalok nem tud- j ndk olyan... olyan nyeglék, £ hányavetiék lenni, mint sok j pesti. ^ — Csak azért mondod, hogy $ én ne mondhassam ezt rátok $ — vídámodik újra Kucsera Ágnes. $ Aztán a bécsi útra fordul a % szó. Mindketten nagyon vár- $ ják az indulás napját. A pén- $ zük már együtt van az útra. % Kucsera Ágnes azt is bevall- % ja, hogy már készíti a holmiját j a csomagoláshoz. Mindketten $ ugyanazt várják a VIT-től. i y Egy darabot látni a világból. sok-sok fiatallal találkozni és '( a felszabadult emberek egész- \ séges örömével elmondani, % megértetni, hogy boldogok, ví-% dóinak nálunk és szeretik az % életét. í í Mint Táborfalván 1959. má- $ jus 31-én, a munkás-paraszt $ ifjúság találkozóján.-dk- '
