Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

1959. JÚNIUS 2. KEDD uccrti .\tt1P« ft KífCirlap LESZ RANTANIVALŐ CSIRKE A. Tápiószelei Kísérleti Gazdaságban naponta ezerszámra bújnak elő a pelyhes kis csibék a tojásokból. Ezer és ezer számra szállítják innét az ország különböző részeibe a napos­csibéket. Lesz rántanivaló csirke egész évben. Négyen az élet küszöbén Beszélgetés most végső tigva reggelem ist ti li lm I Sokan vannak persze, talán több százan is, itt a gödöllői agráregyetem falai között j olyanok, akik ezekben a na- ! pókban lelkesedéstől és lá- j zas izgalomtól fűtve dolgoz- | nak az utolsó évfolyam .vizs- I gatételein. Döntő napok ezek I a most végző egyetemi hall- i gatók életében, de bármeny- ) nyíre is lefoglalja idejüket a j vizsga, tekintetüket már a jö- I vőre függesztik, hisz két hét' j még és véglegesen kilépnek az I egyetem kapuján. Találomra megszólítunk 1 négy utolsó éves agráregyete­mi hallgatót, hogy életükről és terveikről röviden tájékoztas­sanak bennünket. Krutilla Margit az előkészítőben átlagtojás számítást végez. Csakis a kifogástalan, fajtiszta tojások kerülnek keltetésre. w Itt végződik a csibék útja, a kombinátornak hívott korszerű, gépesített, nagy befogadóképességű termekben. A több mint nyolcezer baromfit egyetlen ember, Oláh Józsefné látja el, mert az etetést, itatást teljesen gépesítették. (Gábor Viktor felv.) Az első fia­Szőke, fürge észjárású tál ember. A neve: Kulyana Balázs. A Borsod megyei Homród köz­ségből került az, egyetemre. Szüleinek kilenc hold földjük van, s nyaranta maga is oda­haza dolgozik: kapál, arat. zsákol, lovat hajt. Közgazdász. — Tervei? — A vizsgák után Prágába megyek, az ottani főiskolára szakmai gyakorlatra. Majd onnét visszajövet, az idei nya­rat ezúttal kivételesen nem a szüleimnél, hanem Badacsony­ban töltöm, ahol táborpa- rancsnok-helyettes leszek. Az igazi munka csak azután jön. Előbb a gödöllői tangazdaság, ahol a gyakorlati időmet töl­töm. utána könyvelőnek me­gyek valamelyik tsz-be vagy állami gazdaságba Búcsúzáskor még hozzáte­szi: — Van egy közvetlen fel­adatom is. A húgom most érettségizik Sárospatakon és utána szintén a gödöllői ag- ráregyetemr^ szeretne jönni. Ha tudok, segítek neki.. -. A második Magastérmetű, szerény, csendes fiú. Szinte húzni kell belőle a szót. — Hogy hívják? — Fekete Aladár. — Hová valósi? — Tatára. De Csehszlová­kiában születtem — Gután. —- Szülei mivel foglalkoz­nak? — Apám a tatai kiskeres­kedelmi vállalatnál dolgozik. — Hol érettségizett? — Tatán. — Milyen karon végzett? — Az állattenyésztésin, — Tervei? Itt már feloldódik és lelke­sen magyarázza: — Gyakorlati időmet -a gö­döllői tangazdaság' babati üzemegységének tógazdasá­gában töltöm. Ugyanis — te­szi hozzá — haltenyésztéssel szeretnék foglalkozni. Ezt még Tatán határoztam el, ahol a- tógazdálkodásnak régi hagyományai vannak. A gya­korlati időm lejárta után itt szeretnék elhelyezkedni. Per­sze, ez még a jövő titka. Ke­resik a halasokat. Az idén csak a mi egyetemünkről nyolcat kérnek, s mindössze ketten vagyunk. A harmadik Orosz Miklós, a Szabolcs me­gyei Búj községből. Hatholdas dolgozó parasz­tok gyermeke. Az általános iskolát falujában, a gimná­ziumot Nyíregyházán végez­te. Nyári Vakációit a Gyula- tanyai Állami Gazdaságban töltötte, mint adminisztrátor. Egyrészt odahaza, másrészt pedig az állami gazdaságiban szerette meg a mezőgazdasági munkát. Kiváltképpen a te­nyészállatokat. Az egyetemen az állatte­nyésztési karra kérte magát. — Tervei? — Még nem tudom, hová megyek gyakorlatra. Valószí­nű, hogy Gödöllőn maradok. Az viszont eltökélt szándé­kom, hogy a gyakorlati idő eltelte után olyan termelő­szövetkezetben szeretnék el­helyezkedni, amelynek fő üzemága az állattenyésztés. A negyedik te­Napégette arcú, komoly kintetű barna fiú. — Névé? — Tóth Sándor. — Hová valósi? — Dévaványára. —1 Szülei mivel foglalkoz­nak? — Apám jelenleg MÄV-al- kalmazott, a felszabadulás előtt pedig kubi'kolni járt, tekintve, hogy Ványán temér­dek a rossz, szikes föld, de még' ennél is több volt a nincstelen agrárproletár, akik csak úgy tudták magukat, s családjukat eltartani, ha ku- bikmunkát vállaltak, — Hol érettségizett? — Ványán. De közben dol­goztam. Munkaügyis voltam a helybeli tangazdaságban. — Tervei? — A vizsgák után a Nagy­kőrösi Állami Gazdaságba megyek kötelező gyakorlatra. Persze — jegyzi meg — ak­kor is mennék, ha nem vol­na, kötelező, mert érzem, szükségem van rá ahhoz, hogy később eredményesebben dol­gozhassam. — Azután? — Hazamegyek Ványara. Lehetőleg tsz-be. Mint em­lítettem, nálunk sok a rossz, terméketlen föld. Az elmúlt tíz év alatt már eredményes talajjavítási munkák történ­tek itt, de még mindig, van tennivaló bőven. Magam is szeretném elősegíteni, hogy szülőfalum határa virágzó termővidékké váljék. k íme, négy most végző fia­tal a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem sok száz hallga­tója közül. Valamennyien dol­gozó emberek fiai. A velük folytatott rövid beszélgetés­ből is kitűnik: bizakodással teli tervekkel lépnek ki az egyetem kapuján, mert tud­ják, hogy kint — létbizonyta­lanság helyett — a munka, az alkotás határtalan lehető­sége várja őket. — Ari — Fácánkcltutés A Magyar Vadászok Orszá­gos Szövetsége három évvel ezelőtt fácánkeltető telepet épített Árpádhalmán. Négy géppel és több mint száz kot- lóssal 15 000 fácántojást kel­tetnek ki az idén a telepen. A vadászok a kaszálókon és szántóföldeken gyűjtötték össze a tojásokat. A kis fá­cánokat két hónapig nevelő­ládában tartják, azután sza­badon engedik. Ä tervszerű vadgazdálkodás következté­ben a fácánállomány gyors ütemben szaporodik. A tele­pet körülvevő 20 000 holdas er­dőben tavaly 2500 élő fácánt fogtak be, az idén pedig öt­ezret szállítanak el az ország más vidékeire. OTVEN MALAC HÁROM KOCÁTÓL A kalocsai Iszkra Termelő- szövetkezet ebiben az évben tért át a fehér hússertések te­nyésztésére. Az ellések most kezdődnek. Az első napon há­rom anyakoca összesen ötven kismalacot fialt. Az egyik koca húsz malacot hozott a világra. ___________ Ö t kiló régi ezüslpénzt talállak A Báes megyei Kunfehértó községben, a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet cukorrépa- földjén. munka közben öt- kilónyi ezüstpénz került fel­színre. A muzeológusok sze­rint a pénzérmék Mátyás ki­rály, illetőleg II. Ulászló ide­jéből származnak. Az értékes leletet a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban helyezték fel. PEST MEGYEI PAPOK ÜNNEPÉLYES ESKÜTÉTELE A Pest megye, területén mű­ködő papság vezető tagjai hét­főn délelőtt jelenték meg a megyei” 'tanács székháziban, hogy letegyék a fflyátali''esküt. Az ünnepélyes eskütétel szín­helye a végrehajtó bizottság ülésterme volt, ahol délelőtt 10 órakor 21 katolikus és 8 protestáns lelkész jelent meg, de eskütételre jelentkezett dr. Rékássy Pál, az evangéli­kus egyházmegye világi főfel­ügyelője is. A. katolikus papo­kat Alexi Rezső főesperes, ül­lői plébános és dr. Babocsa Endre címzetes apát, a püspö­ki iroda igazgatója vezette az eskütételre, a protestánsokat pedig Adorján József és Deme László református, valamint Detre László evangélikus espe­resek. Az eskütételen az államigaz­gatást Szabó Károly, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke és Udvardy János egyházügyi főelőadó képvisel­te. Szabó Károly üdvözölte az eskütételre megjelent papokat, rövid beszédében megállapítot­ta, hogy az állam és az egyház közötti viszony örvendetesen javult az utóbbi időben, egyre több pap vesz részt abban a közös munkában, amely világ­szerte folyik a szeretet jegyé­ben a béke biztosításáért, a célért, hogy a népek barátság­ban éljenek egymás mellett. Valamennyiünk kötelessége, hogy közösen munkálkodjunk népünk felemelkedéséért és a békéért. A megjelent papok ezután letették a esküt és aláírták az eskütétel okmányát, majd lesztésében, éli a szabad em­ber örömteli életét. ‘ Nálunk a termelőerők sza­bad fejlődésének alapvető társadalmi feltételei biztosí­tottak. Fenmállhatnak azon­ban a népgazdaság szocialis­ta szektorában is ellentmon­dások az ipar, a közlekedés, egyes gazdasági ágazatok együttműködésében, arányai­ban. Ezért alaposan tanulmá­nyoznunk kell a népgazdaság vezetésében kialakult mód­szereinket, egybe kell azo­kat vetni az iparfejlődés el­ért szintjével, a megfelelő változtatásokat az irányítás­ban késlekedés nélkül végre kell hajtani, megteremtve a népgazdaság irányításának azt a legmegfelelőbb módszerét, amelyik a legnagyobb teret biztosítja a termelés, a ter­melőerők fejlődésének. Az alapvető ellentmondás ha­zánk népgazdaságában ma még a szocialista ipar, a me­zőgazdaság szocialista szek­tora és a mezőgazdaság na­gyobb részét uraló kisáruter- melő szektor között van. A mezőgazdaság szocialista szektora ma az ország szán­tóterületének 49,2 százalékát öleli fel. Jelenleg a legfon­tosabb feladat az eddig elért eredmények megerősítése, az új termelőszövetkezetek meg­szilárdítása, hogy a jövőben további eredményes lépése­ket tehessünk előre. Nem sza­bad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy mindazok, akik még nem döntötték el magukban jövőjük útját, ezt attól teszik függővé, hogy mi­lyen eredménnyel zárnak az új szövetkezetek. A termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sánál az SZKP XXI. kong­resszusa fényében azt is lát­ni kell, hogy a termelőszövet­kezeti tulajdon hosszú tör­téneti korszakon keresztül a mezőgazdaságban a. termelési viszonyoknak uralkodó for­mája marad, s ezért a mező- gazdaság termelőerőinek táv­lati fejlődése nem kismérték­ben attól is függ, hogy most az indulásnál milyen erős. szilárd termelőszövetkezete­ket tudunk teremteni. A me­zőgazdaság szocialista átszer­vezését úgy kell végrehajta­nunk, hogy az a munkás-pa­raszt szövetség további erő­södését eredményezze. Hazánkban az elosztás terü­letén a szocializmus elve, a A szocialista állam fejlődésének kérdései A kommunizmust építő társadalom politikai szerve­zetéről és a szocialista állam fejlődésének kérdéseiről be­szélt ezután. A XXI. kong­resszus megállapította, hogy a szovjet állam védelmi fel­adatai — az imperialista tá­bor fennállása és háborús kísérletei miatt — megma­radnak, sőt növekednek. Megmarad és erősödik ter­mészetesen maga a szovjet államhatalom is, de az elő­rehaladás arányában válto­zik a szovjet állam politikai szervezete és funkciója. A kommunizmus megvalósítá­sának arányában előtérbe kerülnek a kommunizmust építő társadalom önigazga­tásának feladatai. Az állam belső funkcióit egyre inkább átveszik a társadalom szer­vezetei. Ez a szovjet demok­rácia nagyarányú kibontakoz­tatását jelenti. A lakosság mind szélesebb rétegei kap­csolódnak be a közügyek in­tézésébe, ezzel tovább erősö­dik a szocialista állam. Az ál­lamhatalom központi és te­rületi szerveinek kezében egyre inkább csak a termelő­erők fejlesztésének, a népgaz­daság tervezésének, a kom­munizmus anyagi-technikai bázisa megteremtésének, a ha­talmas szovjetország termek erői koordinálásának felada­tai maiadnak. — Népi demokráciánk ál­lamhatalmát tovább kell erő­síteni — folytatta Kállai Gyula. — A szovjet állam fej­lődéséhez hasonlóan nálunk is úgy csökkennek a belső osz­tályellenség elnyomásával kapcsolatos funkciók, ahogyan előrehaladunk a szocializmus teljes győzelméhez. Jelenleg azonban államhatalmunk te­vékenységének jelentős részét képezi a külső ellenséggel egybefonódott belső reakció tevékenységének felderítése és ártalmatlanná tétele. Ezért tökéletesítenünk kell bűnül­döző és államvédelmi szer­veink munkáját. Államunk tevékenységének homlokteré­ben azonban ma már a gaz­dasági építő és a kulturális szervezőmunka áll. Szocialista államunk fejlődésének iránya ugyanaz, mint a szovjet álla­mé, ezárt tevékenységét már most összhangban kell végezni a tömegek társadalmi tevékenységével és elő kell készíteni a tömegeket arra. hogy a jövő fejlődése bizo­nyos, ma még állami felada­dr. Babocsa Endre címzetes apát válaszolt Szabó Károly üdvözlő beszédére. — Minden alkalmat öröm­mel üdvözlünk — mondotta a többi között —, amikor az egyház és az állam képviselői tanácskozásra ülnek össze* amire mind gyakrabban kerül most már sor. Ez annak a je­le, hogy az állam és egyház között állandóan javul a vi­szony. Mostani eskütételünk­kel azt a készségünket is ki­fejezésre juttattuk, hogy a magunk munkahelyén becsü­lettel kívánjuk szolgálni né­pünket és támogatni a kor­mány építő törekvéseit. Vala­mennyiünk nevében itt mondok ismételten köszönetét a kor­mányzat támogatásáért, amit személyi és dologi vonatko­zásban egyaránt élvezhetnek az egyházak. Hangsúlyozni szeretném, hogy a papság min­den tekintetben komolyan ve­szi letett esküjét, amely arra kötelez bennünket, hogy a kor­mányzattal közösen fáradoz­zunk a szocializmus építésén* a világbéke megvalósításáért és ebben a szellemben vezes­sük híveinket is. Elkövetkező munkánk igazolni fogja, hogy eskütételünk komoly, szabad akaratunkból folyó tett volt és ez a munkánk meg is hozza majd a maga gyümölcsét. Az ünnepélyes eskütétel után a lelkészek hosszabb ideig együtt maradtak az ülés­teremben és barátságos meg­beszélést folytattak a megye képviselőivel időszerű közér­dekű problémákról. Nagy a forgalom vasárnaponként a visegrádi kompon (Nánási Pál felv.) tokat teljesen a társadalmi te- í vékenységre ruház. Államunk ^ politikai alapjai egyre in- ^ kább szélesednek: a demok- ^ rácia, a tömegek közvetlen ^ részvétele a legfontosabb ál-1 lami ügyekben, a tanácsrend- ^ szer erősödésével nap mint ^ nap növekedik. A mi álla- ^ műnk politikai szervezete már $ ma felmutat olyan elemeket, $ amelyek minden kétséget ki- ^ záróan a kommunista társa- $ 1 dalom politikai szervezetének ^ csírái. Ilyen elem például a ^' munkásőrség, amely önkén- ^ tes társadalmi szervezet és ^ már ma együttműködik az ^ 1 államhatalmi szervekkel, a ^ . rendőrséggel a közrend fenn- ^ ' tartásában. A szocializmus ^ ’ teljes győzelmével a belső ősz- ^ : tályellenség elnyomásának ^ 1 funkciója megszűnik és a ^ munkásőrség tevékenységé- ^ 1 ben megnövekednek a köz- ^ ' rend biztosításának feladatai. ^ ' A jövő, a kommunista társa- ^ i dalom elemeit magában fog- laló szervezet, például az ön- § kéntes, úgynevezett kisegítő 5 rendőrség intézménye is. Ez $' is társadalmi szervezet. S _ amelynek tagjai már ma részt $' vesznék a közrend fenntartó- $ sában. A társadalmi szerveze- ^ teknek a kulturális szervező- ^ munkában, a gazdasági irá- ^ nyitó munkában egyre no- $ vekvö részt kell vállalni. Kü- ^ lönösen vonatkozik ez az $ olyan hatalmas, évszázados ^ múlttal rendelkező társadal- ^ mi szervezetre, mint amilyen ^ a szakszervezet. Nálunk is a ^ szakszervezetek hatáskörében ^ ma már egy sor olyan fel- ^ adat van, ami régebben nagy- § részt állami jellegű volt: a ^ dolgozók szociális és kulturá- ^ lis ellátása, a sportmozgalom § fejlesztése. Megnőttek a ^ szakszervezetek lehetőségei az^ üzemek irányításában, a tér- ^ melés szervezésében ás. munka szerinti eloszlás érvé­nyesül. Megtalálhatók ná­lunk a szükségletek szerinti elosztás elemei, azaz a kom- rhunizmus elemei is az elosz­tás terén. A felnövekvő nem­zedék iskoláztatása, a beteg- ellátás, az üdültetés, a népmű­velés, a szociális ellátás már nálunk1 is részben, vagy tel­jes egészében ingyenes, azaz szükségletek szerint történik. Ezek az elemek a szocializ­mus építésével tovább erő­södnek és újakkal bővülnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom