Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

* \ 1959. JÚNIUS 4. CSÜTÖRTÖK i^Cirlap Kialakulóban a végleges prolii a Gödöllői Gépgyárban Tavaly kezdték kialakítani a GödödlAöi Gépgyár új pro­filját. Hlűtőgépek gyártását bízták az üzemre. Mint min­den új gyártmány bevezetése, ez is nagy nehézségeket oko­zott. Ezek a nehézségek, ha­bár most már eltűnőben van­nak. még mindig éreztetik hatásukat. A legtöbb bajit a Soroksári Vasöntőtől száílított komp­resszoröntvények okozták. A hütögéphengerek fúrásánál sok öntési hibát tapasztaltak. — Az öntvények 60—70 szá­zaléka selejtes »folt «— mondta Horváth elvtárs, a vállalat igazgatója. Még erre az esztendőre is maradt 85 selejtes öntvény a tavalyi örökségből. És a to­vábbi szállítások csak szapo­rították ezt a mennyiséget. — Amikor már 140—150-re emelkedett a selejtes öntvé­nyek száma, magunk kezdtük valami megoldáson törni a fe­jünket, mert a sorozatos rek­lamációikból nem tudtunk hű­tőgépet csinálni — folytatta az igazgató. Ez a fejtörés sikerrel is járt. Kidolgozták a hengerek perselyezéséne'k technológiá­ját. Ezzel sikerült a nagyon magas selejtarányt két-három százalékra leszorítani. Ez a két-három százalék is főként repedt öntvényekből szárma­zik. A perselyezéssel egyébként nemcsak a selejtet sikerült csökkenteni, a kompresszorok minősége is jelentősen javult. A perselyeket ugyanis centri­fuga-öntéssel készítik, ezáltal jobb szövetszerkezetet érnek el az anyagban, ami végső soron sokat javít a kompresz- szorhengerek tartósságán. — A második komoly aka­dályt n szakmunkás hiány jelentette és bizonyos fokig még ma is jelenti a végleges profil kialakításánál — kö­zölték a vállalat vezetői. Amint megtudtuk, főként forgácsoló szakmunkásokból van hiány. Ezen úgy kíván­nak segíteni, hogy szerveztek egy 30 fős átképzős tanfolya­mot. Ez egyébként körülbelül . csak egy esztendő múlva eny- : hit a gondokon A 45 fős ipa- ! ritanuló-gárdából az idén j 14-en szabadulnak, de nekik i is elég hosszú gyakorlati idő-\ re lefcz szükségük ahhoz, hogy; a gyártás körülményeivel ala- j posan megismerkedjenek. Szerintünk a munkaerőgond : megoldását az iparitamuló-kép- i zésben kell keresni ebben az : üzemben. Ehhez pedig már az illetékes felsőbb szervek segít- i sége is szükséges lenne. Ah­hoz, hogy több ipari tanulót képezhessenek, megfelelő épü­letre, gépekre és más egyéb eszközök biztosítására lenne szükség. Helyesnek tartanánk, ha az illetékesek megvizsgál­nák a gyár munkaerőhelyzetét és segítenének a gondok meg­oldásában. Más örökséget is magukkal hoztak az elmúlt évről. így be­szélt erről az igazgató: — Nehézségeink közepette is el kellett látnunk meg­felelő mennyiségű munká­val az üzemet. Ezért koo­perációs munkákat vállal­tunk más üzemektől. Akkor szükség volt ezekre a munkák­ra. ma is fontosnak tartjuk valamennyit, de a hűtőgép­gyártás begyakorlásával pár­huzamosan egyik-másik ilyen feladat akadályt jelent és ezektől kénytelenek leszünk idővel megválni, mert akadá­lyozói valóságos profilunk to­vábbi fejlődésének. A hűtőgépek gyártása ma már a termelésnek mintegy 80 százalékát teszi ki. Emel­lett több tucat kombájnalkat­részt is gyártanak. A Ganz- gyárnak dieselmotor hajtó- rudakat készítenek. Ezenkívül feladataik közé tartozik 25 tejszállító gépkocsi felszerelé­se, amit szintén nagyon fontos­nak tartanak, de zavarja a fő feladatok elvégzését. A kombájnalkatrészek gyár­tására július 25-ig kötöttek szerződést. Utána kénytelenek lesznek megválni ezektől a gyártmányoktól. Egy gond tehát leesik a vállukról. Jó lenne, ha felettes miniszté­riumuk. a KGM segítene ne­kik a többi kooperációs gond megoldásában is olyanfor­mán, hogy partnereik egyik gyártmány tekintetében se szenvedjenek hátrányt. Érdemes lenne alapos körül­tekintéssel azt is megvizsgálni, nem lehetne-e a hűtőgépgyár­tást teljes egészében erre a vállalatra bízni. Annál inkább szükséges lenne ez, mert a hű­tőgépgyártás előtt nagyon nagy Irhetősiégek állnak. Nemcsak a hazai szük­séglet növekszik, az exportigé­nyek is egyre nagyobbak lesz­nek. Ez pedig szükségessé teszi a hűtőgépek gyártásának köz- pontosítását. Véleményünk szerint, mi­után átjutott a kezdeti nehéz­ségeken, a Gödöllői Gépgyár alkalmas lenne ennek a fontos feladatnak a teljesítésére. Ahogy végigmentünk az üze­men és beszélgettünk az em­berekkel, meggyőződtünk róla, hogy erős akarat jellemzi őket a tervteljesítést illetően. Az emberek legnagyobb gondja, hogy a rohammunkát még nem tudták megszüntet­ni. Ennek részben a kooperá­ciós vállalatok gyakori kése­delmes szállításai az okozói, de oka az üzemen belüli, egyes tekintetben még ma is tapasz­talható szervezetlenség is. így beszéltek erről az üzem veze­tői: < — Valóban előfordul időn­ként anyaghiány és más szer­vezési hiba is. Nem könnyű a dolgunk. Úgy látjuk, hogy ez a félév még nagyon nehéz lesz, de éves tervünket biztosan tel­jesítjük. Egyébként egy sor in<r/krdrs és tény emellett szól. Ezt bizo­nyítja például, hogy január el­seje óta szervezettebb munká­val 12 órával csökkentették egy-egy hűtőgép gyártási ide­jét. Egy sor alkatrész precíziós öntését és kovácsolását terve­zik a jövőben, ami szintén lé­nyegesen csökkenti majd a Védekezzünk, az amerikai fehér szövőlepke ellen! Az 1959. évre kiadott kár­tevő előrejelzés szerint az egész megyében számolni kell a szövőlepke első nem- zedékű hernyóinak kártételé­vel. A tavaszi időjárás ugyan­is — különösen májusban a meleg, sok napsütéses óra — kedvező volt a rajzáshoz és tojásrakáshoz. Az általánosnál erősebb fer­tőzés várható a ráckevei, a dabasi, a monori, a ceglédi járásban, ezenkívül Érd, Diósd, Nagykáta. Farmos, Tá- piószele határában kertekben, szórványgyümölcsösökben, út- széli fákon. A kártevő meg­gyártási időt. Más alkatrésze­ket porkohászati úton gyártat­nak le a budaörsi Kemény­fémipari Vállalattal. Kidolgoz­ták az automatikus hegesztési eljárást, különböző célgépek munkábaállftását tervezik stb. Valamennyi intézkedésük és a tervek is azt bizonyítják, hogy minden tőlük telhetőt igyekeznek megtenni kialaku­lóban levő végleges profiljuk gyors megszilárdítása érdeké­ben. Ehhez azonban az eddigi­nél nagyobb segítségre lenne szükségük. Farkas István Csaknem 1300000 szelektált oltványt készítettek tavasszal A: idén megkezdik az ezerjó, a rizling és a c hasse las szelektálását is jelenését kísérjük figyelem­mel. elsősorban fő gazdanö­vényén, az eperfán. A fiatal hernyókat tartalmazó fészke­ket azonnal vágjuk le és éges­sük el. Abban az esetben, ha a fertőzés mértéke nagyon erős, vagy a magas fákról a hernyófészkeket nem tudjuk eltávolitani. vegyi úton véde­kezzünk. Permetezésre legjob­ban bevált a „Holló 10.”, amelyből cirkulációs, házi gé­pek alkalmazásakor 1 száza­lékos, légporlasztásos — nagyteljesítményű motoros — gépek alkalmazásakor pedig a hernyók fejlettségétől füg­gően, 2—4 százalékos tömény­ségű permetlevet készítünk. A permetezett fákról selyem- hernyók részére tilos lombot szedni. Holnap adják át Cegléden a röntgenterápiát A ceglédi városi kórházban holnap délelőtt 10 órakor ad-, ják át az új röntgenterápiát,, amely hosszú hónapokig tartó’ munkával készült el. Az épít­kezést a Ceglédi Városi Taná­csi Építőipari Vállalat végez­te. negyedmillió forintos költ­séggel. ___________ Fé nysugár irányítja a traktort A Szovjetunióban olyan villamos traktorokat szerkesz­tettek, amelyeket foto-elektro- mos berendezés irányít. Szag­gatott fényjelek hatására a soktonnás gép fokozza vagy csökkenti sebességét, megvál­toztatja irányát, stb. A fény­sugár egyszerre több traktort is irányíthat. A tizenötödik háromemeletes lakóház A kövérebb talajokon, vé­dett hegyoldalakon már virág­zik a szőlő, elérkezett a szelek­tálás ideje. A Szőlő- és Gyü­mölcsfajta Szelekciós Felügye­lőség szőlészeti szakemberei országszerte megkezdik a sző­lők virágbiológiai megfigyelé­sét, kiválasztását, hogy a ki­jelölt tőkékről majd tovább szaporíthassák a sokkal na­gyobb és amellett minőségileg is jobb termést adó fajtatípu­sokat. Ez év tavaszán az állami gazdaságok több mint másfél- millió szelektált kadarkavesz- szőt iskoláztak, továbbá körül­belül 400 000 kadarka, 800 000 furmint és 70 000 hárslevelű oltványt készítettek. Az iskolá­zott szaporítóanyagot, illetve oltványokat már az, idén ősszel felhasználják törzstelepek lé­tesítésére. A törzstelepeken termő kiváló minőségű szapo­rítóanyagot használják majd íel az egész országban a ka­darka, furmint és (hárslevelű ültetvények felújítására. A felügyelőség az idén kezdi meg Mórott az ezerjó, Bada­csonyban az olasz rizling, Ba- latonbogláron és Domoszlón pedig a chasselas (saszla) sző­lőfajták virágbiológiai vizsgá­latát és így a továbbszaporí- tásra leginkább alkalmas fajta­típusok egyedeinek kijelölését. Bemutatták az önkiszolgáló boltok legújabb berendezési tárgyait 1952-ben kezdték meg Szi- getszentmiklós új, modern la­kótelepének építését. Decem­berben fejezték be a tizenne­gyedik háromemeletes lakó­házat, amelynek 44 összkom­fortos két- és háromszobás lakásába rögtön be is költöz­tek a boldog lakók. Az új épület földszintjének kéthosz- szú frontján öt hatalmas, kor­szerű üzlethelyiség is épült a Pestvidéki Népbolt Vállalat jövendő boltjai számára. Most került tető alá a tizenötödik, ugyancsak háromemeletes la­kóház, amelyben 64 egyszobás lakás készül. Ezekbe a lakók október 1-én költözhetnek be. A befejezés előtt álló épület­tel együtt az új lakótelepen összesen 834 a lakások szá­ma, de mivel sokban társ­bérlők laknak, az itt hajlékot talált családok száma lénye­gesen nagyobb. A telep lakóinak túlnyomó többsége a Csepel Autógyár dolgozója. A lakótelep ügyeit a múlt év végéig az autógyár intézte, de ezt a feladatot ja­nuár 1-én a község tanácsá­nak ingatlankezelő szerve vette át. Az impozáns épületek cso­portja szép parkban helyez­kedik el. Ez a park azonban egyelőre csak a mutatós terv­rajzon létezik. Ezután kerül sor a megvalósítására. A MÜART Rudas László ut­cai kiállítási termében szerdán bemutatták a kereskedelem­nek az önkiszolgáló boltok berendezéseinek legújabb min­tapéldányait. Hatvannyolc kü­lönböző tárgyat állítottak ki, ezek nagy része műanyagból készült. A bemutatott berendezések legjobbjait a szakemberek ki­válogatják és a jövőben lé­tesülő önkiszolgáló boltokat már ezekkel szerelik fel. A számítások szerint az új fajta berendezési tárgyak az eddi­gieknél 20—25 százalékkal ol­csóbbak és előnyük, hogy ugyanannyi kiszolgáló sze­mélyzettel mintegy 30 szá­zalékkal nagyobb forgalmat lehet majd lebonyolítani. Épül a szigetszentmiklósi lakótelep tizenötödik lakóháza. szer látta őket együtt távozni a hivatalból, ezt használta ki pletykázásra. Természetesen még ezt is csak hónapokkal később, s így még nyilvánva­lóbb az, hogy nem pártszerű­ségből óvja az illetőket! Ami­kor a pletykázót megkérdez­ték: nem gondolt-e arra, hogy az ilyen felelőtlenséggel tönk­re teheti családok életét, sú­lyos következményekkel jár­hat — vállat vont. Csak a pártfegyelmi térítette magá­hoz. Sajnos azonban a pletykózó- kat nem mindig éri utol a végzetük. Még vannak olya­nok, akik rosszul értelmezett barátságból, tévesen felfogott titoktartásból nem leplezik le, védik azokat, akik hozzák-vi- szik a híreket, mindenről jól értesültek. Vannak, akik a bi­zalom jelének tekintik, ha va­laki „ezt hallottam”, „azt hal­lottam” jelszóval mindenfélét fecseg előttük. Néha az is elő­fordul, hogy egyesek ilyen mende-mondák alapján haj­landók társaikról ítélni, véle­ményt alkotni, anélkül, hogy előbb utána járnának a hírek valódiságának. Az egyik községben például sok vita volt azon, hogy felve­gyenek-e valakit tagjelöltnek vagy sem. A tagság többsége amellett volt, hogy az illető­nek a pártban van a helye. Hi­szen a dolgozók szeretik, sok­szor kérnek tőle tanácsot, jól dolgozik, részt vesz minden társadalmi munkában. A ter­melőszövetkezeti fejlesztés ide­jén „lelke” volt a szervezés­nek. Józan életű, becsületes embernek tartják ..: Igen ám, de az egyik párt­vezetőségi tag. aki egyébként szintén tekintélynek örvend — ellenezte. Váltig hangoztatta: —- Azt mondják, az ellenfor­radalom alatt nem úgy visel­kedett, ahogy kellett. Amikor meg kellett volna mondania, mit is követett el az illető — semmi bizonyosat nem tudott. Azért még tovább­ra is bizalmatlan maradt és másképp kísérletezett a tagje­löltfelvétel megakadályozással: Újabb „érvekre” hivatkozott: — Azt hallottam, hogy kar­rierizmusból kéri felvételét. Hiszen beléphetett volna rög­tön az ellenforradalom után a pártba... Most felróni valakinek: mi­ért nem ekkor vagy akkor érett meg a párttagságra? Mi­csoda szűklátókörűség! Az ilyen nézet szerint a párt be­csukhatná kapuit, mert mosta­nában, a megnövekedett biza­lom hatására egyre többen kö­zelednek a párthoz. Ami pedig a karriert illeti: ez a dolgozó, mint pártonkívüli is elvállalta az új termelőszövetkezetben a könyvelést, s ha párttag lesz, akkor is ez a beosztás vár reá. Amikor megkérdezték a pártvezetőség tagjától: kitől hallotta ezt vagy azt — hallga­tott. így védte a fecsegőket, pletykázókat. Ki tudná meg­mondani, miért hitt nekik és miért nem járt az igazság vé­gére? Talán a rosszat köny- nyebb elhinni, mint a jót?' Nincs szükség több példa so­rolására, mert mindenki talál­kozott már fecsegőkkel, plety­kásokkal, rágalmazókkal, unos- untalan mások dolgaival elfog­lalt emberekkel. Sokszor nehéz, megkülönböztetni a fecsegést a pletykától vagy a rágalmazás­tól. Hiszen ezeket nem választ­ja el éles határvonal. Fecsegő az, aki minden cél és értelem nélkül össze-vissza beszél és nem gondol felelőtlenségének következményeire. A pletyká- zás — mások magánügyeibe való turkálás, a „jól értesült” rosszindulatú fecsegése fűnek- fának, híresztelések illetékte­len adás-vétele. A rágalmazók mór más kategóriába tartoz­nak. Azokat a törvény is bün­teti, mert tudatos, előre meg­fontolt, kártevő szándékkal terjeszt alaptalan híreket. A mindennapi életben azonban nehéz meghatározni: mikor vá­lik a fecsegés pletykává és mi­kor rágalommá. Sajnos, párttagságunk nincs páncéllal körülvéve, sem fallal biztosítva a kispolgári marad­ványok hatásától. Éppen ezért fordul elő, hogy ideológiailag képzetlenebbek, elmaradottab- bak között ma is dívik a plety- kázós. A rendszer ellenségei pedig ezt a kispolgári tulajdon­ságot használják fel aljas rá­galmak terjesztésére, az egysé­ges, szilárd kollektíva megbon­tására. De van-e ennek valamilyen ellenszere? Hogyan lehet el­lene védekezni? Hiszen a kis­polgári maradványoktól, a kispolgári gondolkodásmód­tól nem ment még a mun­kásosztály és a dolgozó pa­rasztság sem Nem valószínű, hogy egy-két év elég lesz, hogy valamennyi dolgozót ön­tudatos, szocialista emberré neveljünk, s védetté tegyük a kispolgári tulajdonságok hatásától. Ez azonban nem jelentheti azt. hogy tétlenül, tanácstala­nul nézzük, miként pusztít a fecsegés, a pletykázás. a rá­galmazás. Van ennek ellensze­re, ami gátat szabhat a kárt okozóknak: a pártszerűség. Az, hogy pártszervezeteink a vezetőségek a kollektív veze­tést helyesen értelmezve vé­leményezésüket, emberekről alkotott véleményüket körül­tekintően végeznék. Több em­bert hallgatnának meg, s nemcsak szubjektív érzéseik alapján ítélnének. Egy-egy emberről csak úgy döntené­nek. ha testületileg egységes véleményt formálnának. Ezzel függ össze azután az* hogy véleményüket mindig elmondanák azoknak, akikről szó volt, hiszen erre a Központi Bizottság régen felhívta a fi­gyelmet. Nyíltan mondanák el bírálatukat is, s módot ad­nának arra, hogy a megbírált: is kifejthesse saját vélemé­nyét. Ilyen módszer mellett elér­nék pártszervezeteink, hogy mindenki csak a helyzet, a tények alapos ismerete alap­ján, meggyőződésből monda­na véleményt, s az általa kö­zölt véleményekért minden­kor merné is a felelősséget* a következményt vállalni. Ilyen módszerek alkalmazása után csökken majd a fül- besúgások száma és sok-sok állítás válik semmivé, akár a szapnanbuborék. Ne kíméljék pártszerveze­teink a jellemteleneket, kivált a tudatos rágalmazókat, szi­gorúan büntessék meg őket* hogy egyszer s mindenkorra elmenjen a kedvük az egy­ség megbontásától, a munka akadályozásától. Olyan han­gulatot alakítsanak ki, hogy senki ne találja érdemesnek* „kifizetődőnek” ártatlan, be­csületes, jól dolgozó emberek bemocskolását, lejáratását. Keljenek azok védelmére, akik pártszerűen leleplezik a fecsegőket. a pletykásokat. a rágalmazókat és ideig-óráig sem tűrik mesi°’',>’pdéseiket. Sági Ágnes § $ Egyik gyárunkban Ü1 munka­| erőt vettek fel. Alig töltött | még ott egy-két napot, amikor 5 valaki felkereste és különtoö- § ző pletyka-csemegékkel szó- $ rakoztatta. Közben elejtett $ néhány szót arról is, hogy X $ vagy Y milyen rosszakat mon­S dott róla. % $ Az új ember tapasztalt ^ pártmunkás volt. nem ható- $ dott meg a kéretlen tájékoz- ^ tatástól, sem attól, hogy ilyen ^ rövid ismeretség után valaki ^a „bizalmára” méltatja, s a ^ párttitkárnak elmondotta az ^ egészet. Kiderült, hogy az ^ újdonsült „barátnak” csák- ^ nem minden szava kitalálás ^ volt és amint vele befejezte a ^ beszélgetést, rohant ahhoz, ^ akit nála befeketített, s úgy ^ adta elő mondókáját, mint- ^ ha az új elvtárs rosszakat hí- $ resztelne róla. Ki tudja, hová $ fejlődött volna ez a szemér- 5 metlen fecsegés, ha a párt- $ vezetőség nem áll a sarkára és ^ nem derít még idejében fényt ía rosszindulatú mesterkedés- $ re, nem állítja pártfegyelmi $e!é, ahol megállapították: az ^ illetőnek nem ez az első ilyen § esete. Ahelyett, hogy a mun- $ kájával törődne, s azt jobban $ végezné, úgy akar a vezetők ^ bizalmába férkőzni, előre jutni, $ hogy másokat ígaztalanul be- $ feketít. ^ Az egyik alapszervezetben ^ valaki azt terjesztette két ^ kollégájáról, hogy azok er- ^ kölcstelen kapcsolatban van- ^ nak egymással. A pártveze- ^ tőség felfigyelt. Szembesíte- . ^ ni akarta a két munkatársat a . j: híresztelővel, s akkor derült i ^ ki, hogy régóta ellenszenvvel ^ viseltetik irántuk, mert hó- ■ ^ napokkal ezelőtt egyszer-kát­FECSEGÉS - PLETYKA - RÁGALOM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom