Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-04 / 129. szám
1 1- í : I u ib '. t'iso ‘-iJivTOK Tudnivalók a háztáji gazdaságról I nlasa tiibh tsz.-tat/ olvasónk kórdósóro Több tsz-tag olvasónk kérte, ismertessük a háztáji gazdaságokra vonatkozó rendelkezéseket. Néhány újonnan alakult szövetkezetben ugyanis egy-két tag kevesli a háztáji gazdálkodásra kapott földet és érdeklődnek aziránt is, mennyi állatot tarthatnak a háztáji gazdaságban. Megkértük Kókai Já- nosné országgyűlési képviselőt, a Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei megbízottját, ismertesse ezt a sokakat érdeklő kérdést. i — Minden önálló háztartással rendelkező termelőszövetkezeti tag jogosult, vele közös háztartásban élő családtagjaival együtt arra, hogy személyes használatára háztáji gazdaságot tartson fenn f— mondotta Kókai elvtársnő. — Megilleti a háztáji gazdaság az önálló háztartással rendelkező öreg vagy munkaképtelenné vált tsz-tagot is, függetlenül attól, kap-e nyugdíjat avagy nem. Tapasztalatunk szerint ezen a téren nincs is hiba, a földeket mindenütt kiadják az arra jogosultaknak. Elhangzik azonban jogtalan követelés is. Egyesek arra hivatkoznak, hogy családjukból az apán és az anyán kívül két gyerek is dolgozik, kaphassanak külön- külön háztáji területet. Világos, hogy ez a kérés nem teljesíthető, csak akkor, ha valamelyik gyerek férjhezmegy. megnősül, vagy önálló háztartást alapít. — Gyakran van vita abból, hol jelöljék ki az újonnan belépő tagoknak a háztáji területet — folytatta Kókai elvtársnő. — A rendelkezés világosan kimondja, hogy a földdal belépő tag a közgyűlés hozzájárulásával a háztáji földet csak akkor tarthatja vissza az általa bevitt földből, ha az nem gátolja a közös tábla kiala- 1 kiiását. A földterület nagyságát minden esetben a közgyűlés határozza meg. Persze, itt is vannak kivételek, A tsz-be lépett tag a saját tulajdonában levő visszatartott háztáji földnek a belterületen, tanyai belsőségben vagy zárt kertben fekvő részével mint személyi tulajdonnal rendelkezik. Tehát azt el is adhatja, de ez esetben a tsz-től háztáji célra földet már nem ■kaphat. A belterületes vagy bekerített részen levő háztájinak visszatartott föld nagysága nem haladhatja meg a tsz- ben a közgyűlés által jóváhagyott terület nagyságát. — Sokan problémáznak azon — mondotta Kókai elvtársnő — milyen nagy lehet a háztáji föld területe. Ez a közgyűlés határozatától függően csak 0.5—1 hold lehet. Ennél kisebbet lehet adni, de többet semmiképpen. A háztáji föld területébe be kell számítani a ház körül levő veteményeskertet, a szőlőt, a gyümölcsöst is, valamint a tag tulajdonában levő be nem épített házhelyet. A háztáji föld használatával járó minden terhet a használó köteles viselni. A gyakorlat szerint a tsz-ek annak adnak maximálisan 600 négyszögölnyi szőlőt (az egy holdon belül) háztáji célra, aki szőlőterületet. is vitt magával a tsz-be. A legtöbb helyen — nagyon helyesen — csak 400—600 négyszögöl szőlőt adnak háztáji célra. — Azért nem helyes szőlőből vagy-gyümölcsösből nagyobb háztájit adni, mert 600 négyszögölnél nagyobb terület megművelése megakadályozná a tagot abban, hogy a közös munkából erejéhez képest kivegye a részét. Helytelen az, ha valamely tsz ennél nagyobb szőlőterületet ad ki háztáji célra tagjainak, mert ennek mindig a közös vallja a kárát — magyarázza Kókai elvtársnő. Sokan kérdezik, hogy a tsz tagja és a vele közös háztartásban élő családtagok a háztáji gazdaságban együttesen milyen állatokat, vagyontárgyakat tarthatnak meg. A tsz-törvény szerint megtarthatják a beépített telket, az udvart, a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges és a háztáji földön, illetőleg a lakótelken levő épületeA nagyobb üdülőhelyeken is kifizetik a totó- és lottónyereményeket A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a totózók és a lottózók kényelmére úgy intézkedett, hogy a nyereményeket — bárhol vásárolták is a szelvényeket — a nagyobb üdülőhelyeken is kifizetik. A nyertes szelvényeket Balatonalmádiban, Balatonfüreden és Fonyódon az Országos Takarékpénztár fiókjai, Hajdúszoboszlón, Keszthelyen, Siófokon és Sopronban pedig az OTP-fiókokon j kívül a helyi totó-lottó kiren deltség is beváltja. Az ipar műszaki színvonalának növeléséhez a tervezettnél több gépet hozunk be külföldről Az új üzemekhez, a gyárak bővítéséhez, korszerűsítéséhez sok új gépet, berendezést szerzünk be külföldről. Ebben az évben a gépek böhozataia a másfélszeresét is meghaladja annak, mint amennyit a hároméves tervben 1959-re terveztünk. A baráti országokból különösen sok gépi berendezést vásároltunk az eredeti terven felül. Az építkezések gyorsabb- befejezéséhez 35 millió forint értékű különböző gépet hozunk be külföldről, háromszor annyit, mint tavaly. Ezen felül építőanyagot, c-erepet, tetőfedő palát is importálunk. A külkereskedelem az első negyedévi gépbehozatí li tervét száz százalékra teljesítette és megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz,, hogy mind a beruházási javak, mind az építőanyagok tervszerűen, időben és a megrendelt mennyiségben érkezzenek egész évben. 'sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssssss//ssssss/ss/sssss/syssssss/sssss/s/s/ssss/sss/sssj's/s//s///s//s//s/ss/s////srssss (Dunai halászok .................................................... A ladik farán segédmotor (de csak felfelé használja), a hálója perlonfonál, már nem mezítláb tapodja a vizet, gumicsizma a lábán, ingujjban dolgozik, az inge is modern szabású és a fején baszk sapkát visel a mai halász. ITem is járja egyedül a vizet, hanem brigádban, mert szövetkezeti halász, tagja a Ságvári Endre Halász Termelőszövetkezetnek, amely a Duna fő ágán, Budapest határától Sztálinváros déli széléig ura a víznek, gazdája a halnak. Az egyik százhalombattai brigád öreg vezetője, Du- betz László már 14 esztendős kora óta él a Dunán, most széles övét köt a derekára, a háló egyik végét arra erősíti és part mentén taposva a vizet, a nehéz hálót a zátonyig vonszolja. Vagy másfél kilométert gyalogol, mialatt társai a ladikban eveznek és a kerítőháló másik végét hozzák vigyázva. Az eredmény: öt-hat kiló jászhal, keszeg, süllő, meg do- molykó. Elégedettek. Hajnali egy óra óta már hatodszor vetették ki a hálót és minden alkalommal körülbelül ennvi halat fogtak. Estig még nyolc-tízszer vízbemerül a hálójuk, amelyet ha nem hagy el a szerencse, jó napjuk lesz a mai. Czimmer Mihály, Pápai Ferenc és Hugyecz László pen- ci lakosok, a váci BELSPED alkalmazottai bűnügyében a napokban ítélkezett a Váci Járásbíróság. Hugyecz és Pápai, mint rakodómunkások, Czimmer pedig mint lóhajtó, múlt év december 21-én utasítást kaptak, hogy, a váci Szikvíz- és Szeszipari Vállalat, valamint a FŰSZERT Vállalat részére; érkezett szenet szállítsák be. Amikor az első rakományt rendeltetési helyére szállították. rájöttek, hogy az átvételt senki sem ellenőrzi, teljesen megbíznak bennük. Az alkalmat ki is használták. Pápai és Hugyecz egy fordulóval — 16 mázsa elsőosztályú brikettel megrakodva — Pet- rik Mihály deákvári lakos lakására hajtottak, korábbi megbeszélés alapján. Pápai és Hugyecz lopásáról Czimmer is tudomást szerzett. Abban egyeztek megy, hogy a Szeszipari Vállalat részére érkező szénből a maga részére ő is elszállít egy fuvarral. Az ugyancsak 16 mázsa elsőosztályú brikett kocsira rakásánál Pápai és Hugyecz segédkezett. Czimmer a szenet a BELSPED telepére szállította, mondván, hogy azt magának vásárolta. Különös módon senki sem érdeklődött, hogy Czimmer milyen módon jutott ehhez a szénmennyiséghez. A következő napon Czimmer a telepen lerakott szenet fuvarosokkal Penc községbe, saját lakására szállíttatta. A Váci Járásbíróság társaArcukon nemcsak a figyelem, a várakozás feszültségével óvatosan, lassan húzzák kifelé a hálót. MÉSZ — Permetezni kell, szomszéd — mondja Kovács gazda. — Kéne. — Megyek is, megveszem a meszet. — Ugyan mehet. Nincs egy szem se. Azzal mossák a kezüket, hogy nem gondolták volna... a ménkű üssön beje. Itt a permetezés ideje, aztán nincs mész! Sokszor elhangzik ez a párbeszéd. Mert valóban: a megye igen sok községében a helyi földművesszövetkezetek rosszul szervezték meg a permetezéshez nélkülözhetetlen mészellátást. Minden van. ami csak kell a permetezéshez, a legmodernebb permetező gépektől kezdve a réz- gálicig, csak éppen mész nincsen. Talán mészhiány van az országban? Hiánycikké lépett elő az eddig szerényen. „Dunáról fúj a szél”. Szőke kislány siet a Műszaki Egyetem felől a villamos megállóhoz. Egyik kezében tömött aktatáskát lóbál, a másikban kék papírral bekötött könyv. Egyetemi jegyzet. A 49-es mintha szégyellné, hogy elkésett a találkozóról. Nekiiramodik. Végigsüvít a síneken és másodpercek alatt a megállónál terem. De vizsgaidőszakban a másodperc is drága. A kislány a járdára érve máris a könyvbe mélyed. Akkor ocsúdik fel, amikor a villamos kitárt ajtaja már-már becsukódik előtte és a „sárga veszedelem’’ csalódottan indulna tovább. A kalauznő segíti fel. Alvajáró bo- torkálás, lehuppan egy ülésre és máris a betűkre borul, görcsös figyelemmel. A Szabadság-hid túloldalán, a Közgazdasági Egyetemnél három jóképű, jókedvű fiatal legény száll fel. Egy hely szabad a szőke lánnyal szemben. VILLAMOSON Versenyfutás, egy szeplős, magas a győztes közülük. Messziről veti rá magát a bőrülésre. A lány fel se néz. A kalauznő a jegyeket kéri, a szeplős „rendel”. — Két vonal, egy gyer-k. Ennek lesz — mutat rá egyik társára. A kalauznő érti a viccet. — Nagy már a kisfiú — mondja fejcsóválva. A fiú készséges: ölbeveszem a babát. Es már rántja is le hasonlóan hórihorgas barátját. Nevet az egész kocsi, jókedvűen elcsilingel a villamos, a kalauznő az oldalát fogja. Csak a szőke kislány olvas rendületlenül tovább. Se lát, se hall. Ez az elmerültség szinte sértő. A fiúk habozás nélkül felveszik a kesztyűt. — Nem szabad a szemet rontani — kezdi az „ölbéli”. Rendelet van rá — pláne ha szép az a szem — tódítja a szeplős. De semmi hatás. A lány tanul és tanul és a külvilág ilyen frivol behatásai elől kétszeres kőfal védi. Az eszmélet minden felvonó hídja felhúzva. A szeplős a könyvre mered és egyszer- csak rekedt tisztelettel mondja: Dialektikus materializmus. Ahogy kimondja, abban öröm is van és megkönnyebbülés. A szokatlan jelenség természetes magyarázata és egyben a megoldás is. Együttérzés és új erőfeszítések elszántsága. Megvan az összeköttetés. — Nehéz dolog a filozófix — sóhajt az eddig hallgatag harmadik. — Különösen az ismeretelmélet — toldja meg a „baba”. Bonyolult valami a megismerés — nézi merően a szőkét a szeplős. Erre végre felnéz a lány. Nagy ibolyakék szemek nyílnak a fiúra. Ilyen szemeket... a fiú nem kap lecsöndben, fehéren meghúzó- § dó meszecske? így akar fel- S tűnést kelteni? Korántsem. A központi el- ^ osztótelepeken nagy mennyi- ^ ség van belőle. Szállítani is $ szállítanak, dehát egyszerre $ nem bírják. Ugyanis... ^ A helyi földművesszövet- ^ kezetek jó része nem gondolt $ a holnapra. Amikor a tél fo- $ lyamán egymásután kapták a $ felszólításokat, hogy még ide- $ jében rendeljék meg a kellő $ mennyiséget, s annak egy ré- $ szét vegyék is át, mert a sze- ^ zonban lehetetlenség az égé- ^ szét leszállítani, a fülük bot- § ját sem mozgatták. Most meg $ kapkodnak fűhöz-fához, szid- ^ ják a felsőbb szerveket, min- ^ dent és mindenkit, csak ép- ^ pen önmagukat nem okolják. ^ A tanulság viszont önként adódik. M. O. $ Dubetz László brigádvezető is a zátonyhoz ért, lecsatolta övéről a háló szélét. A halászok arca, szeme, egész teste csupa izgalom, hátha hiába fáradtak, üres maradt a háló. vegot. — Látom, töpreng — § szól kedvesen a másik fiú a ^ lányhoz. — Forduljon bizalom- ^ mai hozzánk, ha nehézségei § vannak az anyaggal. A lány ^ most kezd eszmélni, de nem $ szól semmit. A fiú gyorsan ^ folytatja: — A barátunk való- ^ ságos „Kis-Hegel” majd hozzá- ^ teszi: — „Abszolút Szellem”, Telitalálat. A kislány eine- ^ veti magát. A fiúk körülveszik. ^ Sajnos, le kell szállnom. A § megálló előtti készülődés, he- ^ lyezkedés elfújja a beszélgetés ^ következő részét. Aztán még § hallom a szőke lányt: — Jó ötlet volt ezzel az ab- ^ szoluttal. Muszáj volt nevetni. ^ A fiú szerényen meghajol: § Gyakorlat dolga az egész. ^ — Es o megismerés alapja a ^ gyakorlat, nem igaz? — fejezi ^ be a lány a mondatot kacéran. ^ Vizsgaidőszak. Tényleg \ ügyesen csinálták. Az ered- § meny: jeles. ^ Sz. M. * íme, a zsákmány! Akad-e benne ponty vagy márna, amit visz- sza kell dobni, mert most még tilos a halászatuk? Szöveg: Szokoly Endre Kép: Gábor Viktor két. Meg lehet tartani egyszerűbb mezőgazdasági munkaeszközöket és kézi szerszámokat. Az állatállomány mértéke nem haladhatja meg a gyakorlatban kialakult mennyiséget, vagyis egy tehenet, és annak szaporulatát, egy-két anyakocát és malacait, évente 3—4 hízósertést, néhány kecskét vagy juhot, ezenkívül baromfit, házinyulat és méheket. Természetesen figyelemmel kell lenni a gazdálkodás helyi viszonyaira, illetőleg a közös háztartásban élő családtagok számára, a tagoknak és családtagjaiknak a termelőszövetkezet közös munkában való részvételére, valamint az általuk szerzett munkaegységekre. Ha a tsz-tag elhanyagolja a közös tevékenység«^, a közgyűlés jogosult csökkenteni vagy megvonni bizonyos időre a háztáji földet. — A legfontosabb az — mondotta befejezésül Kókai elvtársnő —, hogy a háztáji gazdaság tényleg csak kisegítés legyen és a tagok fő jövedelmi és megélhetési forrását a közösben végzet munka jelentse. Cs. A. i bíróság előtt dalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt Czim- mer Mihályt négyhónapi javítónevelő munkára, Pápai Ferencet n egyhónapi börtönre, hároméves próbaidőre felfüggesztve, Hugyecz Lászlót pedig hathónapi börtönre, valamint a korábbi bűncselekménye miatt próbaidőre felfüggesztett, ugyancsak hathónapi börtönbüntetése letöltésére is kötelezte, mivel a próbaidő mér nem járt le. Az elítéltek ,kö?ül egyedül Hugyecz László fellebbezett, Czimmer és Pápai az ítéletbe belenyugodtak.
