Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

1959. JÚNIUS 21. VASÁRNAP CT" Adrian A bolgár nép tiagg fia ^ bolgár nép és az egész világ haladó emberisége nagy szeretettel és elismerés­sel emlékezik meg Georgi Dimitrov születésének 77. év­fordulójáról. Az ő nevéhez fűződik a bolgár munkások és parasztok szabadságharcá­nak legdicsőségesebb esemé­nye. Georgi Dimitrov magá­ban hordozta a kommunista, a forradalmár legjobb tulaj­donságait, hazafi volt és osz­tályharcos, de ugyanakkor internacionalista is. Arra tö­rekedett, hogy meigvalósítsa a marxizmus—leninizmus ta­nítását. Dimitrov irányításával szervezte meg a Bolgár Kom­munista Párt a tömegek har­cát az elnyomók ellen, amely végül is 1923. szeptember 23- án nyílt forradalomban tört ki. A forradalmat leverték. Azonban hatása végleges nyomot hagyott a bolgár nép életében. Elválasztotta a tö­meget a burzsoá uralkodó osztálytól és megteremtette a ‘ széles népi frontot, a nép el­lenségei ellen, i.,: .... Geo rgi Dimitrov tevékeny­ségére az egész világ felfi­gyelt, különösen álékor, ami­kor a lipcsei perben nemcsak megvédte igazát, hanem vád­lóként lépett fel a fasizmus ellen. Bár láncraverték és megkínozták, mégsem hát­rált meg, hanem vádjaival szétzúzta a fasiszták hazugsá­gait és bebizonyította, hogy a • Fenti megemlékezést G. Di­mitrov születésének 77. évfor­dulóik alkalmából vendégünk, A. Mihajlov, a Szofiszka.ia Pravda főszerkesztője irta la­punk számára. haladás útja a kommuniz­mus. Dimitrov hazája határain kívül élt. de a bolgár bur­zsoázia így is tartott tőle, mert a nép szerette, . várta, hallgatott szavára. Minél na­gyobb volt az elnyomás, an­nál jobban megszerette a nép Dimitrovot és követte őt a végső (orrada’om megvalósí­tásában. Dimitrov létrehoz­ta a Felszabadító Hazafias Frontot, amely összefogta az ország haladó erőit. Vezetésé­vel létrejött a partizánmoziga- lom is, amely végül is győ­zött, és sz ország, a nép sza­bad lett. B ulgáriában izgatottan vár­ták a pillanatot, hogy Dimitrov hazatérjen. Az egész országban, -falvakban és városokban egyaránt rádió mellett ültek ezekben a per­cekben, hogy halhassák Di­mitrov szavát. Nem pihenni tért haza. Azonnal munkához látott és felhívta a népet a szocializmus építésére, régi vágyainak megvalósítására. S elkezdődött az építő munka. Egy emberként dol­gozott az egész ország, hogy a fasizmus által tönkretett hazát talpraállítsa és felépít­se a szocializmust. Bulgária ipari állam lett és fejlett szo­cialista mezőgazdasággal rendelkezik. Messze megelőz­te Görögországot, Törökor­szágot és sok más kapitalista országot. Már nem létezik a szegénység és elnyomás régi Bulgáriája. Helyén új ország nőtt ki: erős, szabad. A sike­rekben nagy része van Dimit­rov tanácsainak. Övta minden elferdítéstől a marxizmust—leninizmust. Kijelentette: szentül őrizzük és erősítsük a bolgár—szovjet barátságot, amely a bolgár nép számára levegőt és nap­fényt jelent. A születésnapi megemlé­kezés egybeesik a végső győzelem kivívásának 15. év­fordulójával. A bolgár nép büszke arra, hogy 15 év alatt az életben megvalósította Di­mitrov tanácsait és megte­remtette a feltételeket a gyorsabb fejlődéshez, a szo­cialista iparban, mezőgazda­ságban és a kultúra terén. A harmadik ötéves tervet a mezőgazdasárban három év alatt, az iparban pedig négy éven belül fejezzük be. Már 1965-re megkétszereződik az állami jövedelem, amely to­vább biztosítja a rohamos fejlődést az országban. Amiért Dimitrov harcolt, amiért egész lángoló szívét odaadta, most szemünk láttá­ra megvalósul a népi Bulgá­riában. A. Mihajlov FELKÉSZÜLTÜNK. Legdődnet az aratás I Járjuk a falvakat. S mi­közben határról-határra ha­ladunk, mindenütt dús ter­mést ígérő szőkülő búzatáb­lák, arahyló árpaföldek fo­gadnak bennünket. A forró nyár eleji • levegő a legnagyobb és egyben a legszebb paraszti munka, a küszöbönálló aratás hangulatától terhes. Az egyik gabonatábla szélében bicikli­jét tolva magános paraszt- ember sétál, időnként megáll, leszakít egy kalászt és két tenyere között morzsolgatja. Az érést figyeli, s közben latolgatja, vajon a tábla melyik szélén és mi­kor kezdheti az aratást. Bent a falusi portákon mind több kaszáját szerelő embert lát­ni, a szövetkezeti boltokban pedig nagy keletje van az új kaszának, fenőkőnek, és az aratáshoz szükséges egyéb eszközöknek. Abonyban a József Attila Tsz székháza előtt megál­lunk. Szerencsénk van, mert Gáspár József elnököt éppen bent találjuk. Az aratásra történő felkészülésről érdek­lődünk tőle. Elmondja, hogy a tsz vezetősége részletes ütemtervet készített a munka lebonyolítására, melyet a tag­ság a múlt vasárnap tartott közgyűlésen vitatott meg és hagyott jóvá. A szövetkezetnek összesen 372 hold gabonaterülete van. Elgondolásuk szerint a gabona több mint 80 százalékát gép­pel aratják le, s erre a célra két kombájn, egy aratógép áll rendelkezésükre. A fenn­maradó területet — mely fő­leg sarkokból és dőlt gabo­nából áll — kézikaszával vágják le, s ehhez a munká­hoz a szükséges 44 pár arató beosztása megtörtént. Ameny- nyiben az időjárás megne­hezítené a gépi betakarítást, a szövetkezet segédüzemeiből még további húsz aratópárt vonnak be a munkába. Úgy tervezik, hogy a jelenlegi fel­készüléssel, két hét alatt el­végzik a betakarítást. A ter­més kitűnőnek Ígérkezik, becslésük szerint 1—1,5 má­zsával lesz több a tavalyinál, ami a búzánál és a rozsnál 13, az őszi árpánál pedig 14 mázsás holdankénti átlagnak felel meg, s egy-két mázsával több, mint amennyi a szö­vetkezet tervében szerepel. Innét a tápiógyörgyei ta­nácsházára vezet utunk, ahol Zaholka Károly vb-elnök és Varró Sándor elnökhelyettes tájékoztat bennünket az ara­tás- és csépléssel kapcsolatos felkészülésről. Mint min­denütt, itt is kitűnő termést ígér a határ. Györgyén általában 210—260 vagon gabona szokott teremni, de ezen a nyáron 300 vagonos termésre számítanak. Rég’, hagyomány a község­ben, hog" a gazdák közös szérűkön csépelte tik el gabo­nájukat, amely főleg a tűz­védelem és a cséplőgépek jobb kihasználása, a cséplési költség csökkentése szempont­jából jelentős. Az idén a le­aratott gabonát kilenc szérű­re hordják, egy-egy szérűre 40—45 termelő kalászosa ke­rül. A tanács a gazdákkal karöltve különös gondot for­dít a szérűk tűzvédelmére, oly módon, hogy ott a behor- dás idejétől a cséplés befeje­zéséig a gazdák egymást vált­va tartanak szolgálatot. A tanácsháza udvarán külön erre a célra épített fé­szer alatt ugyancsak egymást váltva tartanak ügyeletét a fogatos gazdák, hogy tűz ese­tén ló és szekér kéznél- le­gyen a lajt kivontatására. A gazdák őrsége mellett az ön­kéntes tűzoltó testület őrszo­bájában és a toronyban tar­tott ügyelet megszervezése szolgálja még a tűzvédelmet A cséplés zavartalan lebo­nyolítására hét gépállomási cséplőgép áll a györgyeiek ren­delkezésére. Hat géphez a munkaerőt helyileg biztosít­ják, egyhez pedig évek óta a szomszédos Tápiószöllősről jönnek dolgozni. tekintve, hogy ott elsősorban szőlőter­meléssel foglalkoznak, s így n'ncs jelentős gabonaterüle­tük. Következő állomásunk: a Tápiószelei Gépállomás, ahol 51 erőgép. 5 aratógép. 4 kom­bájn, 37 cséolő, 9 kazalozc kijavítva munkára készen so­rakozik az udvaron és a fé­szerek alatt. Tőzsér Béla fő- agronómus a 12-én megtartott szemléről készült jegyző­könyvvel is bizonyítja, hogy minden rendben van nem lesz fennakadás. Munka­erőhiány nincs, a traktorosod többsége 8—10 éves gyakor­lattal rendelkezik, s az ara- tási-csáplési munkákat első­sorban ezekre a traktorosok­ra bízzák. Elmondja Tőzsér Béla, hosv a területükön levő termelő- szövetkezetek 1179 hold ga­bona gépi betakarítására kö­töttek velük szerződést, s eb­ből a területből 692 holdat kombájnnal, 487 holdat pedig aratógéppel vágnak le. A csép­lési feladatokról szólva meg­említi, hogy hat községben 1054 vagon gabona elcséplése szerepel a gépállomás tervé­ben. Erre a munkára a 37 cséplőből harmincnégyet állí­tana' be. a fennmaradó há­rem gép ped'g az aprómag­vak és a borsó cséplését végzi. A gépállomás dolgozói szombaton délben termelési értekezletet tartottak, melyen mindenki pontosan megkapta feladatát, azt, ho-’v melyik géppel hová, s mikor indul­jon. Elhatározták ezen az ér­tekezleten. hogy hétfőtől szer­dáig, tehát három nap alatt a traktorosok gépeikkel együtt kivonulnak a helyszínre, hogy kellő időben munkához kezd­hessenek. Ez idő szerint úgy látják, hogy az őszi árpa ara­tását szerdán a szentmárton- kátai Előre Tsz-ben kezdik el, csütörtökön pedig ugyancsak Szentmártonkátán az Úttörő Tsz árpájának betakarításá­hoz fognak. „Mi felkészültünk — mond­ja befejezésül a főagronómus —, most már kezdődhet az aratás!” A. K. JÉGESŐ GALGAMÁCSÁN Péntekén délután váratla­nul borulás sötétítette el az égboltot Galgamácsán. A me­zőkön dolgozó emberek félbe­hagyták a munkát, hogy a (ha­talmasnak ígérkező, szapora villámlással, dörgéssel érke­ző vihar elől sietve menedéket keressenek. A borulás gyor­san érkezett, s a záporeső por- zását csakhamar babszém nagyságú jégszemek kopogá­sa váltotta fel. Félve néztek a község la­kói az eszeveszetten dühöngő szürkésfeketé viharfelhőkre. Szerencsére, amilyen gyorsan jött a vihar, éppoly hirtelen tova is száguldott. Mindössze öt percig esett a jég, keskeny pasztákban. Érdeklődésünkre közölték, hogy a váratlan vi­har és a jégeső semmiféle kárt nem okozott. A Meteorológiai Intézet sze­rint a vihar oka az volt, hogy a hűvös légtömegek egy gyen­ge hulláma pénteken észak­nyugat felől benyomult (ha­zánkba, és ez okozta a zápor­esőket, zivatarokat. Galgamá­csán kívül Pécsről, Mezőke­resztesről, Szentgotthái'dról jelentettek még jégesőt. Olcsóbb lett az újburgonya, a fejtett zöldborsó, a főzőtök és az uborka Az állami élelmiszerboltok szombaton lényegesen leszál­lították az újburgonya, a fej­tett zöldiben», a főzótök és az uborka árát. így az újburgo­nyát kilónként 40 fillérrel, a fejtett zöld;borsót 180, a főző­tököt 1, az uborkát pedig 2 forinttal olcsóbban adták, mint pénteken. A káposztaféle, ka­ralábé, levesbe való zöldség, a paraj és a sóska ára nem változott. A gyümölcsök kö­zül a germersdorfi és a kar­mazsin-cseresznye órát kilón­ként 40 fillérrel mérsékelték. Hogyan kaphatnak az egyéni bortermelők minőségi és nagyüzemi felárat ? sítése után a nagyüzemi fel­árat is megkapják. A minőségi és a nagyüze­mi felár együttes összegé­vel előreláthatóan mint­egy 50 százalékkal maga­sabb áron értékesíthetik majd boraikat. E lehetőségek iránt máris széleskörű érdeklődés tapasz­talható a bortermelő vidéke­ken. Az utóbbi hetekben csak­nem 20 községben szervező­dött újabb szakszövetkezet, társulás, vagy hegyközség. A közösségbe tömörült gazdák nagy befogadóké­pességű pincéket vásárol­nak, s megkezdik a közös présházak felszerelését: hordókat, hidraulikus saj- tolókat, s egyéb eszközöket vásárolnak. A beruházási összeg egy ré­szét — általában felét — saját erőből fedezik, a másik részét pedig a földművesszövetkeze­tektől veszik igénybe rövid lejáratú hitelként. A SZÖ­VOSZ ebben az évben, mint a tájékoztatók közölték, mint­egy tízmillió forintot tud a bortermelők rendelkezésére bocsátani ilyen célokra. Béke és barátság ifjúsági nap Dunaharasztin A Csepel Autógyár KISZ- szervezete ma egésznapos bé­ke és barátság ifjúsági napot rendez a sportkör dunaha- raszti pályáján. Reggel ki­lenckor a taksonyi úttörő ze­nekar indulójára vonul fel a pályára a nyolcszáz részvevő, úttörők, KISZ-fiatalok. Varga Ernő, a Csepel Autógyár KISZ-titkárának üdvözlő sza­vai után a Himnusz hangjai mellett vonják fel az ünnep­ség zászlaját, s száz galambot repítenek a magasba. Az ün­nepi beszédet Turjánszky Mi­hály országgyűlési képviselő tartja. Délelőtt különböző sport- események — tomabemutató, íjászbemutató — kerülnek sorra, délután kultúrműsor következik. Este a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese, a raj­kó-zenekar, tánc- és énekkar szerepel. Tábortűz, tánc zárja be a napot. ügyvédje Eötvös Károly kép- ! viselő megcáfolja, de a sajtó $ útján elkövetett rágalmazás $ vádja miatt kilenc hónapra § elítélik. S Várkonyi fogságával, \ s a kegyetlen terror fokozása- § val a független szocialisták § mozgalma ellanyhult, s a tő- § megeken fáradtság vett erőt. ^ A mozgalmat azonban a kor- ^ mánynak nem sikerült végle- ^ gesen felszámolni. Várkonyi ^ híveit az első világháború ^ előtti években ott találjuk a ^ dolgozó paraszti tömegek ^ érdekeiért harcoló Achim ^ András táborában. Kiszaba- ^ dulása után már alig vesz s részt a parasztság mozgalmai- ban, a hatóságok minden lé- S pését f igyelték, s többször | kerül börtönbe teljesen ártat- ^ lanul. 1916-ban hált meg. % Várkonyi Istvánnak voltak ^ ugyan súlyos hibái, de nagy ^ érdemei is. Minden erejével ^ a dolgozó parasztság ügyéért ^ harcolt, forradalmár demok- ^ rata volt. Alapvető hibája. ^ hogy a munkás-paraszt-szö- § vétség jelentőségét nem is- ^ merte fel. Mozgalma a mun- ^ kásmozgalomtól elszakadva, ^ a nagyarányú hősies harcok | ellenére sem érhetett el tar- ^ tós eredményeket. Várkonyi ^ István tévedései ellenére a ^ dolgozó magyar nép hű fia ® »olt. Tanuljunk hibáiból, be- ^ csüljük meg példaadását és \ őrizzük kegyelettel emlékét. 5 Pataki Ferenc általános iskolai tanár Az ország egész területén a múlt évihez hasonló, egyes he­lyeken még azt is meghaladó bortermésre számítanak. A pincegazdaságoknak éppen ezért, várhatóan, igen komoly tárolási és felvásárlási problé­mákkal kell majd megküzde­niük. Az MTI munkatársa megkérdezte a SZÖVOSZ ille­tékes vezetőit, hogy a föld­művesszövetkezetek hogyan és milyen mértékben tudják se­gíteni az egyénileg gazdálko­dó bortermelőket értékesítési és tárolási nehézségeik megol­dásában. A földművesszövetkezetek — S hangzott a tájékoztatás — ^alaposan átgondolt, $ anyagilag is biztosított $ program megvalósításával $ állnak az egyénileg gazdál- í kodó bortermelők mellé. 5 Lehetővé teszik részükre, hogy $ az idei, a felvásárlás, illetve az $ értékesítés szempontjából ne­héznek ígérkező évben, a le- j hető legmagasabb áron ad'has- | sák el boraikat. S Az idén a kereskedelem fo- ! kozott minőségi követelmá- S nyekkel lép fel a termelőkkel ! szemben: — a felvásárlásban >a nagy tömegű egyöntetű mi- [ nőségű borokat részesíti előny- j ben. A jó minőségű borokat j előreláthatólag még a múlt évi > 30 százalékosnál is magasabb ; minőségi felárral veszi át. § Ezeknek a kívánalmaknak !az egyéni termelők nehezen i tudnak eleget tenni abban az ; esetben, ha a szüretet, feldol- ! gozást és kezelést a maguk ! pincéiben, külön-külön végzik. ! Ha viszont egy-egy adott terü­ket gazdái szövetkeznek, meg- ! valósítják a fajtánként szüre- ; tét. közösen dolgozzák fel a i termést és azonos módszerrel | kezelik a borokat, akkor ré­szükre is lehetőség nyílik ar- j ra, hogy a kereskedelem igé­nyeinek megfelelő bort kínál­hassanak megvételre — illet- jve biztosíthassák a különben ! nehezen elérhető és számot­tevő minőségi felárat. ! Az egyéni bortermelők ilyen ifajta társulása további előnyö- !ket is jelent. A kormány az !idén is lehetővé teszi részükre, «hogy bizonyos, a rendeletileg (megszabott mennyiség értéke­beválasztotta a pártvezető­ségbe, s elhatározta egy föld­művelő szaklap megindítását. A pártvezetőség sem Várko­nyi megválasztását, sem a lap kiadását nem hagyja jóvá. Várkonyi ekkor az oroshá­ziakkal szövetkezve új lapot indít. A Földművelő első száma 1896 augusztus 29-én jelent meg. Ezzel Várkonyi és a szociáldemokrata párt között megkezdődött a harc és a szakadás. A szakadás oka elsősorban a pártvezető­ség opportunizmusából, a föld­munkásokkal és általában a paraszti követelésekkel szem­ben tanúsított meg nem ér­tésből fakadt. Ez a szakadás akkor vált véglegessé, ami­kor Várkoayiék 1897 február­jában Cegléden külön föld­munkás-kongresszust tartot­tak. s ősszel ugyanott meg­alakították a szegény parasz­tok és agrárnroletárok külön pártját: a Független Szocia­lista Pártot. A „földosztó” határozatot már a kongresz- szuson meghozták, a párt programjában határozottan le­rögzítették, hogy a 100 hold­nál nagyobb birtokokat 5 holdas parcellákban kell ha­szonbérbe adni. A többi programpontban számos kis­polgári és anarchista nézete­ket találunk, legtöbbje nem forradalmi, ezek mellett fel­tűnnek a parasztság lényeges követelései is. Az Alföld szegénysége örömmel és szeretettel fo­gadta a Földművelő című la­pot. Hatására a mozgalom rohamosan terjedt. A párt „földosztó’' jelszava mozgásba hozta Szabolcs megyét, majd a télen Zemplénre is átter­jedt. A kormány a veszélyez­tetett területekre nagy számú csendőr- és katonai erőket vont össze, melyek középkori durvasággal működtek. A Földiművelő gyászkeretben kö­zölte ,az eszme harcmezején elesett” elvtársak halálhírét. A lap harcos hangja, az egyre élesedő és mind nagyobb tö­megeket magukkal ragadó mozgalmak megdöbbentették a birtokosokat. A Szabolcsi Hírlap parasztlázadásról ir, s követeli Várkonyi letartózta­tását. A szabolcsi alispán 1898 áprilisában jelenti a minisz­tériumnak, hogy a csendőri kihallgatás során megállapít­ható, hogy Várkonyi István lázitja a népet. A kormány először sajtóhadjárattal, majd püspöki körlevelekkel kísérle­tezik. Amikor ezek sem állít­ják meg a mozgalmat: be­tiltja a Földművelőt, s hét sajtópert indít Várkonyi el­len. Várkonyi a várható bünte­tések elől Zürichbe, majd Becsbe menekül. A magyar rendőrség azonban mindenütt nyomában van, s 1898 május 11-én a bé^si Hungária Szál­lóban letartóztatják. Az oszt­rák kormány mm akarja ki­adni. Ekkor azonban azon a címen kérik ki, higgy részese egy állítólagos összeesküvés­nek. mely a király ellen irá­nyul. A koholt vádat védő­káspártnak, lelkesen agitál a Viharsarok szegényparasztjai között. Többször támadja a megalkuvó betegpénztári el­lenzéket, melyhez csak 1895- ben közeledik, amikor azok pa­raszti szervezkedése megté­veszti. Ezt o szervezkedést Várkonyi őszintének tartja. Azt hiszi, hogy a megalkuvó vezetők végre belátták a pa­rasztság megszervezésének szükségességét. Jelentős össze­get, is ad a betegpénztáriak új lapjának (Uj Népszava) meg­indulására. 1896 elején azonban új tsemények alakították az Immár megalkuvókból álló pártvezetőség álláspontját a parasztkérdésben. A kormány ( millennium megünneplésére készült, de attól félve, hogy t szociáldemokraták meg- tavarjáúcaz ünnepségeket, ter- tor-intézkedéseket szándéko- eott tenni (szervezet-feloszla­tás, lecsukás, toloneolás stb.). A pártvezetőség, amikor meg­tudta: mi a kormány szán- iéka, megijedt, s Eötvös Károly képviselő közvetítésé- eel kapcsolatba lépett a kor­mánnyal. A kormány egyik kikötése volt, hogy az alföldi parasztság szervezését hagyja abba, s ne támogassa mozgal­maikat. Ezután természetesen 4 parasztok szervezkedése megrekedt. Ettől kezdve Vár­konyi és a pártvezetőség kö­zött mind mélyebbé vált az clhideoWés. Az 1896-i pártkongresszus, melyen a küldő tek többsége földmunkás volt, Várkonyitii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom