Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

flit tree wfCirlao 1959. MÁJUS 10. VASÁRNAP AZ ÉRDI MINARET mm wuvéii dann zászlaja az 1631—32. évi parasztfelkelésben tetejéről csaknem 300 éve ki­áltott utoljára a világ négy tája felé a müezzin. A török időkből maradt fenn ez az ér* dekes emlék. Nyeremény Jegyzék a lottó 19. Játékhetéről A lottó 19. játékhetére beér­kezett 4 487 651 szelvény, öt- találatos szelvény nem volt. Négy találatot 48 fogadó ért el, ■ nyereményösszeg egyen­ként 70 120 forint. A három- találatos szelvények száma 3886. nyereményösszeg egyen­ként 432,50 forint. Két talála­tot 106 310 fogadó ért el. a nyereményösszeg egyenként 15,80 forint. 1631 tavaszán, alig két em­beröltővel Dózsa szegényeinek íelkelése után, Észak-Magyar- országon mozdult meg a föld. A tiszaháti és Bükk vidéki parasztság kelt fel kegyetlen elnyomói, a főurak és az oszt­rák gyarmatosítók ellen. Ezen a tavaszon nem szán- tottak-vetettek a tiszaháton. A roskadtfedelű jobbágyvis- ■kókban izgatottan tárgyalták Császár Péter bükkaljai pa­rasztkapitány harcbahívó szó­zatát. Éjjenként, titokban vi­tatták a híreket, amelyek ak­koriban sorra bejárták a vidé­ket, s rendre felsorolták a Habsburg-zsoldosok emberte­len kegyetlenkedéseit, a nép nyomorát és földesuraik bűnös közönyét, amivel elnézik a csá­szári zsoldosok garázdálkodá­sát, És a szavak nyomán nagy elhatározás született a felvidé­ki jobbágyokban: egyre-másra ürültek ki a falvak. A fegyver­fogható férfiak kaszát, fejszét markolva igyekeztek a Bükk szakadékos rengetegébe, ahol a felkelők gyülekeztek. ' A parasztok legelső követe­lése az ország függetlensége volt. A Habsburg-iga lerázása érdekében késznek mutatkoz­tak még az emberségesebb fő­urakkal is szövetséget, kötni. Csakhogy a nemes urak job­ban féltek a felfegyverzett pa­rasztoktól, mint az idegen el­nyomóktól. A felkelő sereg a tavaszi hóolvadás után Göncre vonult és letáborozott. Szövetségese­ket kereső országjáró követei­nek visszatérését várta a jobb- bágysereg. Itt választották meg vezérül Császár Pétert és Nagy Ambrust. Tassi Gáspár eredeti latin i Több, mint egy esztendeje álltak már fegyverben az éhe­ző tízezrek, de számottevő eredménnyel még nem dicse­kedhettek. A mozgalomban részvevő és hangadó gazdag parasztság ugyanis mindunta­lan letompította a szegények forradalmi követelésének élét. A parasztfelkelés forduló­pontja 1632 márciusában kö­vetkezett be. A kassai kapi­tány csellel a a árosba csalta Császár Pétert és hosszú kín­zás után felnégyeltette. A ve­zérüket vesztett parasztok ez­után nem ismertek könyörüle- tet az urakkal szemben, útju­kat felégetett nemesi kúriák és szétvert császári seregek jelez­ték végig a Felvidéken. A parasztsereg közeledtének hírére I. Rákóczi György erdé­lyi fejedelem hatalmas sereget mozgósított, s több ütközet­ben szétszórta a kaszával, fej­szével küzdő jobbágyokat. Eddig a felkelés rövid törté­nete. De milyen kapcsolatban áll­tak Pest megye akkor török uralom alatt élő jobbágyai az 1631—32. évi parasztfelkelés­sel? Több okmány beszámol ar­/ Évzáró előtt - a Csepel Autógyárban relvű levelének egy részlete ról, hogy a mozgalom nerr korlátozódott csupán Észak' Magyarországra. A török terü­letek jobbágyait, a jogfosztott rájákat is lelkesítette az ország függetlenségének és a szegény­ség felszabadításának titkon táplált szent eszméje. Százak és százak szöktek meg az alföl­di tcirok birtokokról és beáll­tak a tiszaháti felkelők sere­gébe. Az írásos emlékek be­számolnak arról is, hogy a gönci táborban egy zászló kö­ré gyülekezve esküdtek hűsé­get vezérüknek és egymásnak a parasztod A zászló 117 évvel azelőtt Dózsa rohamra induló seregei előtt lengett. Ezt a zászlót Ráckevéról vit­ték a felkelt parasztok táborá­ba. A dicsőséges emlékű Dózsa- felkelésből megmentett zászlót száztizenhét évig őrizték templomukban a ráckevei job­bágyok, várva az alkalmas pil­lanatot, hogy újra kibonthas­sák. A ráckevei templomban, a szent ereklyék között őrzött zászlóról Tassi Árpádnak egy korabeli, latin nyelvű levele a? alábbiakat mondja: .. bebizonyított tény, hogy még a László király alatti gyászos paraszthábo­rúból megmaradt zászlót Ráckeve városának templo­mából kihozták, amely vá­ros Budától délre öt mér- földnyire a Duna szigetében fekszik és Esterházy Pál bir­tokolja. Ebből kiviláglik, hogy ennek a parasztmozga­lomnak a hullámai milyen messzire elhatoltak...” S a zászló, a dicső elődök vé­rével megszentelt jelkép győ­zelemről győzelemre vezette a Dózsa útjait járó parasztokat. Végül, valamelyik döntő nagy csatában, talán éppen Nyírbá­tor mellett, 1632. április 10. kö­rül eltűnt. De létét és emlékét egy sárgult levél megőrizte az utókor számára, s a fakó sorok legfényesebb bizonyítékai, hogy miként élt a ráckevei jobbágyok szívében — akár az idegen zsoldosok által felper­zselt parasztkunyhók hamuja slatt — a szabadság izzó para­zsa- Krizsán László mai nap 1959. május 10, vasárnap, Ármin napja. A Nap kél 4,14 órakor, nyugszik 19,07 órakor. A Hold kél 6,08 órakor, nyugszik 21,24 órakor. Várható időjárás: délnyu­gat felől növekvő felhőzet, néhány helyen, elsősorban délen eső, zivatar. Mérsé­kelt, helyenként élénk dél­keleti szél. A nappali fel- melegedés az ország déli felében kissé gyengül. Leg­magasabb nappali hőmér­séklet: északon 23—26 fok között, délen 21—23 fok kö­zött. Távolabbi kilásások: felhős idő, helyenként zá- poresővel, zivatarral. — ÜJ FELSZERELESI tárgyakat kapott Alsógöd két óvodája, többek között 80 darab új takarót, fekte­tőket, foglalkoztató eszkö­zöket. A községben levő ko­hászati üdülő 2000 forinttal járult hozzá új villanytűz­hely beszerzéséhez. — EZERNÉL TÖBB su- hángot ültettek el a tavaszi fásítás során a dömsödi kiszesek és úttörök a köz­ség utcáin, közterületein. — TENGERI ÁLLATO­KAT hozott az Állatkert ré­szére legutóbbi útjáról két téngerjáró hajónk, a Buda­pest és a Duna. Az érdekes, közepes nagyságú tengeri állatokat a tarisznyaráko­kat és márványos rákokat az alsó tengeri akváriumban helyezték el. — MA DÉLUTÁN 4 órai kezdettel tartják a nagyká- tai járás tánczenekarainak fesztiválját a nagykátai já­rási művelődési otthonban. A fesztiválon a járás 10 tánczenekara vesz részt. — ÜJBÓL BEMUTAT­TÁK tegnap este a nagy­kátai járási művelődési ott­hon színjátszói a Párizsi vendég-et. A többször elő­adott színdarabot a közön­ség kérésére tűzték ismét műsorra. — KÉT OSZTÁLY növen­dékei búcsúztak el tegnap a váci közgazdasági tech­nikumtól. A két végző osz­tállyal 34 növendék hagyta el az iskolát. A TELEVÍZIÓ műsora ma délelőtt 10.00 órai kezdettel: Édesanyák köszöntése. 11.30 óra­kor: Uj falu. Mezőgazdasági mű­sor. .15.40 órakor: A Csehszlová­kia—Írország Európa Kupa labda­rúgó-mérkőzés közvetítése Po­zsonyból. 19.30 órakor: Elöújság. 20.10 órakor: A gitáros lány. Szovjet film. Koszorúzási ünnepség a csehszlovák nemzeti ünnep alkalmából Csehszlovákia nemzeti ün­nepe alkalmából dr. Julius Viktory, a Csehszlovák Köz­társaság budapesti nagykö­vete, a nagykövetség tagjai szombaton megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Az ünnepségen részt vettek a budapesti cseh­szlovák kolónia tagjai is. h diákotthonok kollégiummá központi Bizottsága és a M A KISZ Központi Bizottsá­ga, a Művelődésügyi Miniszté­rium, az egyetemek és főisko­lák diákotthonainak képvise­lői megvitatták a Művelődés- ügyi Minisztérium által ki­adott irányelveket a felsőokta­tási intézmények diákottho­nainak kollégiummá szerve­zéséről. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Szigeti Jó­zsef, a művelődésügyi minisz­A koszorúzás! ünnepségen megjelent a Külügyminiszté­rium és a Honvédelmi Mi­nisztérium több vezető mun­katársa. Jelen volt J. I. Gro­mov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség több tagja is zerv ezéséről tárgyalt a KISZ 'vetődésügyi Minisztérium tér helyettese. Ott voltaic az érdekelt minisztériumok mun­katársai is. A beszámolót Berecz János, a KISZ Központi Bizottsága egyetemi és középiskolád osz­tályának vezetője tartotta. A diákotthonok igazgatói elmon­dották a munkában szerzett tapasztalataikat, majd meg-, határozták a közvetlen fel­adatokat. « pátyi Petőfi és a biai Dózsa jó munkamódszere. ! A gépállomás igazgatója,-— _--------------Bekk elvtárs p eszámolójában önkritikusan ismertette a tavaszi munkák közben előfordult hibákat. A termelőszövetkezeti elnökök azonban adósak maradtak mind a bírálattal, mind pedig az önbírálattal. Nem a kákán való csomókeresést hiányol­juk. Egyáltalán nem, csupán a meglevő hibák, egészség­telen jelenségek kendőzetlen feltárását, mert ilyenek bőven akadnak még. Miért „kímélték” a termelő­szövetkezeti elnökök a gép­állomás vezetőségét, miért nem mondták el észrevételei­ket, tapasztalataikat? Elsősor­ban azért, mert még mindig fellelhető az a káros nézet, nogy „én nem bántalak téged, te se bántsál engem”. Vagy ha egyes termelőszövetkezeti elnökök észreveszik is a hi­bát, nem az érdekelteknek, a gépállomás vezetőinek mond­ják meg, hanem — amint ez a tanácsülésen kiderült — a járási tanács mezőgazdasági osztályánál tesznek panaszt, hogy az osztály intézkedjen. Pedig mennyivel könnyebb lenne, s főleg előnyösebb, ha a munka közben tapasztalt hibákról gyorsan tájékoztat­nák a gépállomás vezetőit, s ők nyomban . intézkedhetné­nek. A hibák elhallgatása, nácsülésen is megmutatkozott, hibák főként ott fordulnak elő sűrűbben, ahol nem a ter­melőszövetkezet vezetőinek, hanem a gépállomás brigád- vezetőinek irányításával dol­goznak a traktorosok. Jellemző példa erre a telki termelőszövetkezet esete. A gépállomásnak a küllőskapák- ra megvan a terve, s mivel ezt még nem teljesítették, mindegyik szövetkezetnek ajánlották, hogy az őszieket küllőskapázzák meg. Jó a kül- lőskapa, ha tömődött a talaj, de most télen kevés csapadék esett, s inkább hengerezésre lett volna szükség a telki tsz- ben is. A gépállomás ajánla­tára azonban küllőskapáztak is, amivel — ha kárt nem is tettek —, a termelést minden­esetre megdrágították. És még több példát is lehetne fel­sorolni, amikor a gépek üze­meltetésénél nem a termelő­szövetkezet, hanem a gépállo­más érdeke — a normálhol­dak mindenáron való teljesí­tése — került előtérbe. Az ilyesmit csak a kormányhatá­rozat következetes érvényesí­tésével lehet teljesen meg­szüntetni, s éppen ezért töre­kedni kell arra, hogy mind­egyik tsz-nél megvalósuljon a rozatnak azt a pontját, amely a gépeknek a termelőszövet­kezetekbe való kihelyezéséről intézkedik. Bár nem mind­egyik termelőszövetkezeti el­nök látja még ennek az intéz­kedésnek mérhetetlen elő­nyeit, s megterhelésnek ve­szik, hogy a gépeket nekik kell irányítaniok, ellenőriz­niük stb., több termelőszövet­kezetben — főleg a nagyobb földterületekkel rendelkezők­nél — kialakulóban van már a helyes kapcsolat a gépállo­más és a termelőszövetkezet között. A pátyi Petőfi Tsz- ben például külön szakembert alkalmaznak, aki az agronó- •mussal való megbeszélés alap­ját irányítja a traktorosok munkáját. A biai Dózsa Tsz- ben is a vezetők „gondja” a gépek irányítása, de — amint, ezt ők maguk is mondják — • szívesen vállalják a többlet- munkát. Az ő irányításukkal olyan kiválóan dolgoztak ** traktorosok a tsz földjein, hogy- nem lehet különbséget tenni a Herceghalmi Kísérlett Gazdaság táblái és az övék* között. E két tsz és a gépállomás között kialakult helyes kap­csolat meghonosítására van szükség mindegyik tsz-nél. mert amint a gépáll omási ta­| A szóbanforgó gépállomási §------------------------tanácsülést § még a múlt hét közepe táján § tartották a Pátyi Gépállomá- § son. de számos olyan tapasz- ^ talattal 'szolgált, amelyet érde- ^ mes feleleveníteni, illetve be- ^ lólük a következtetéseket és a tanulságokat levonni. ^ Mindenekelőtt elismeréssel Skell szólni a gépállomás dol- í gozóinak munkájáról, amit az íidén tavasszal végeztek. A ^ körzetükhöz tartozó termelő- ^ szövetkezetek földterülete ^mintegy ötezer holddal nőve-’ ^ kedett a tavasz elején és ha ^ nem is az egész területen ^ kezdték meg most az újdon­sült szövetkezeti parasztok a ^munkát, mindenképpen hatal- ^ más feladat hárult a gépállo- ^ más minden .dolgozójára. ^ Szinte egyöntetű volt az a vé­lemény, hogy soha nem volt \ ilyen rendben a községek ha­ltára — különösen a termelő- \ szövetkezeti községeké —, ^ mint most. Ebben pedig nagy ^ szerepük van a gépállomás k dolgozóinak is. fcl Ar előző évekével össze- ^Lw/- ,r. . . hasonlítva, sokat javult a génállomás munkája ^ és ennek okát röviden ígv felezhetjük ki: jobban betart­ják a 3004-es kormányhatá­Tapasztalatok és tanulságok egy gépállomási tanácsülésről A Kovács elytár» vezette [ szeminárium a ' jövő héten tartja az oktatási évadot be­záró egyéni értékelést. Az utolsó foglalkozást követően a terv szerint — Szigetszent- miklóson vagy másutt — egy halásztanyán korsó sör és jó ! halászlé mellett kerül sor az j ..utolsó utáni” foglalkozásra. Itt talán már azoknak a nyel- i ve is megered, akik az év | folyamán tartózkodóak voltak, s talán a „közlekedési menet­rend” se lesz olyan szigorú, amilyen évközben volt. Az összekovácsolod ot t szeminá­rium eredményes oktatási év­re teszi rá a pontot ezzel a bensőséges kis ünnepséggel. Jurmics László álláspontját a két Németor­szág egyesítéséről. És szép lassún, de egyre szélesebb kör­ben az európai politikai élet fontos problémájáról vitatko­zik a szeminárium. Swendéné az amerikaiak nyugat-német­országi raikétakilövő támasz­pontjairól beszél, Garai Zol­tán, a kitűnő szerszámkészítő, a nyugatnémet népről, amely elítéli kormánya militarista tevékenységét. Kovács Sándor tereli visz- sza a vitát a „kongresszusi mederbe”. Papp Lajos, a szer­számkiadás vezetője teszi fel a kérdést: a Szovjetunióban végérvényesen győzött-e a szocializmus? Jelentkezés nél­kül hangzanak a válaszok. Rácz Mihály elvtárs a szei> számszerkesztésből azt ma- I gyarazza. miképpen vált; össz-nópi tulajdonná a szov- ! jet ipar, a kereskedelem. Má- : sok példákat hoznak fel a > kizsákmányolás megszünteté- ■ sének jelentőségéről. Az őszü-1 lő Csányi Jánosné segédmun- > kás — aki máskor ritkán kap- j csolódik a beszélgetésbe — a ] magyar mezőgazdaság problé- j máiról, a tavaszi átalakulás- j ról beszél. S itt saját tapasz- j talataikat is elmondják, hi- ■ szén a szerszámgyári kommu- ] nisták tevékenyen vettek j részt Áporkón a tsz-szerve- zésben. Újvári Mihály kö­szörűs azt boncolgatja, mi­képpen lehet az, hogy a szo­cialista országok egyidőben jutnak el a kommunizmusba. Azt jelenti-e ez: a Szovjetunió megvárja a népi demokráciá­kat? S egyszerre többen is fe­lelnek: nekünk gyorsabban kell haladnunk, hogy felzár­kózhassunk a Szovjetunió mellé. Ehhez kapjuk meg az erősebb testvér segítségét! A német kérdés _ a napiren­den kívül — ezen a szeminá­riumon is élénken foglalkoz­tatta a hallgatókat. Ez azt mu­tatja: több kisgyűlés, csopor­tos beszélgetés kellene erről a témáról. A gyári pártbizott­ság titkára. Somodi elvtárs közölte, hogy a jelenleg Né­metországban tartózkodó üb- elnök. az átadó üzem párttit­kára és a motorgyár egyik művezetője hazaérkezésük után kielégítik majd a dol­gozók érdeklődését. Á szcrsíámgyáregység Kovács­szemináriumának hallgatói év­záró előtti utolsó közös fog­lalkozásukat tartják. A be­szűrődő fény néhány kimust­rált öltözőszekrényt, egy fal­nak támasztott gombfoci-asz- talt, s néhány félretett deko­rációs táblát világít meg. A nagy asztal köpül az autógyár tizenhét dolgozója ül. Swenda Lászlóné köszörűs fehér babos kék kendőben, munkaruhában azon mód jött fel, ahogy dol­gozott. Mellette Faragó Györgyné. a titkárságról. Ö valósággal „civilnek” tűnik társnője mellett. Odébb Mas- sáth Sándor bácsi, diszpécser, a régi munkásmozgalmi har­cos lapozza jegyzeteit. És sorban a többiek .. . Mindössze néhány hallgató hiányzik; a bizalmi szabadsá­gon van, egy másik elvtárs délutános műszakban dolgo­zik, megint másoknál beteg­ség. családi problémák aka­dályozzák a részvételt. A vitaindító előadás a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXI. kongresszusáról, a szocializmusból a kommuniz­musba történő átmenetről hangzott el. Kovács Sándor elvtárs, a szeminárium vezetője a gyár­tóeszköz gazdálkodás vezető­je, régi propagandista már. Energikus, határozott ember. Vizsgálhatta: mennyire ér­tették meg a hallgatók a ta­nultak lényegét? Nem köny- nyű az ő dolga sem. A pro­pagandisták ötórás előadást kaptak az előkészítőn, neki pedig harminc perc jut ar­ra, hogy elmondja a szocializ­mus felépítésének elméleti té­ziseit. gyakorlati példáit, a kommunizmus építésének fel­tételeit. Egy kis képzeletbeli utazást tett a népi demokrá­ciákban: hogyan segíti gazda­sági és politikai fejlődésüket a Szovjetunió, néhány példa a születő kínai autógyártás óriá­si fejlődéséről, rövid polé­mia a jugoszláv tévnézetek- kel és máris lejárt a harminc perc. Aí filsÖ felszólaló Balogh Sándor idomköszörűs. Utána Faragóné kér szót. A német kérdést is felveti. Jól ismeri a Szovjetunió és az NDK

Next

/
Oldalképek
Tartalom