Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

6 iss«. \1C irlap 1959. MÄJUS 17. VASÄRNAP HOZZÁSZÓLÁS a Sürgősen el kell hárítani az akadályokat az állami és szövetkezeti felvásárlás ií íjából vinni cikkhez A Pest megyei Hírlap má­jus 15-i számában cikk jelent meg Sürgősen el kell hárítani az akadályokat az állami és szövetkezeti fejvásárlás útjá­ból címmel. A cikk több fon­tos problémát tárgyal — a gya­korlati élet tapasztalatai alap­ján — a zöldség- és gyümölcs­felvásárlással és értékesítéssel kapcsolatosan. Hozzászólásom­ban szeretném kifejteni véle­ményemet néhány kérdésben. Az utóbbi években az álla­mi és szövetkezeti zöldség- gyümölcskereskedelem egyre nagyobb feladatokat old meg. A városi lakosság számbeli növekedése, valamint az ipari üzemek bővülése, munkáslét­számuk emelkedése megnö­velte a városi fogyasztást. Az állami és szövetkezeti zöldség-gyümölcskereskede- lem munkáját a jövőben a növekvő igények miatt nagyobb előrelátással kell megszervezni. Ily módon képes az állami és szövetkezeti zöldség-gyüyiölcs- kereskedelem az év minden szakaszában biztosítani a fo­gyasztók ellátású*. A földművesszövetkezet a zavartalan áruellátás érdeké­ben nemcsak a piacon, a fel­vásárlásnál lép kapcsolatba a termelővel, hanem már koráb­ban szerződésekkel igyekszik biztosítani a szükséges áru megtermelését, hogy legyen mit felvásárolni. A földműves­szövetkezetek szakképzett ag- ronómusokkal és más szakem­berekkel felkeresik a termelő- szövetkezeteket és az egyéni termelőket, velük termelési szerződéseket kötnek, a terme­léshez vetőmagot, műtrágyát, előleget adnak, emellett pedig azzal, hogy a szerződött árut maradéktalanul átveszik, fel­vásárolják, biztonságosabbá te­szik a termelő munkát. A szö­vetkezeteknek ez a tevékeny­sége biztosítja döntő mérték­ben a főváros és más ipari központok zöldség- és gyü­mölcsellátásának alapját. Je­lentős munkát yégeznek ezen a téren az önállóan értékesítő termelőszövetkezetek is, ame­lyek nagy mennyiségű friss zöldáruval növelik a piac kí­nálatát. Ezenkívül részt vesz­nek még a főváros áruellátá­sában azok az őstermelők, akik a környező, községekből a fővárosi piacokra hozzák áruikat. Kisebb mértékben részt vesznek az áruellátás­ban a magánkiskereskedők is. A szövetkezeti felvásárlás­nak az ipari munkásság, a vá­rosi lakosság ellátása mellett fontos népgazdasági fel­adata az exportigények kielégítése és a feldolgozó- ipar megrendeléseinek tel­jesítése. A szövetkezeti felvásárlás szer­vezése és zavartalansága ezért is fontos. Véleményem szerint tehát káros minden olyan tevékeny­ség. amely zavarja a szövetke­zeti felvásárlást, amely elvon­ja az árut a felvásárlásra, áru­ellátásra kötelezett szervek elöl, másrészt a terhelők fi­gyelmét a termelés helyett a kereskedésre irányítja. A szövetkezeti zöldség-gyü­mölcs felvásárlást zavarja me­gyénkben a magánkiskereske­dők időszakos felvásárlási te­vékenysége, amikor megjelen­nek egyes községekben, főleg a primőridőszakban, s a keresett cikkeket magasabb áron, a sa­ját kereskedői tevékenységet meghaladó mennyiségben vá­sárolják össze. Ezek a kiskereskedők már ezzel a tevékenységgel ár- felhajtást idéznek elő. De ez az árfelhajtás fokozódik a fővárosi piacon, amikor egyesek kiskereskedel­mi iparengedéllyel a zsebük­ben nagykereskedelmi tevé­kenységet végeznek, ellátva több társukat bőséges mennyi­ségű áruval. Természetesen az így átadott cikkeken is keresni akarnak, s azt drágábban ad­ják át, mint ahogy felvásárol­ták. Ezért csodálkozik aztán a munkásasszony, amikor a piaci ártáblákat meglátja. Rendkívül káros ez a tevé­kenység azért is, mert a ma­gánkiskereskedők azt az árut vásárolják fel — a jelzett mód­szerrel sokszor üzérkedésre —, amely náluk nélkül, szervezett felvásárlással, sokkal olcsób­ban került volna piacra, s a termelő is megtalálta volna számítását. A gyakorlati élet­ben nem egyszer előfordul, hogy a magánkiskereskedőü ezzel a tevékenységgel azokat az árukat is belföldi piacra terelik, amelyeket az állami és szövetkezeti kereskedelem kötelezett­ségvállalással exportra szánt. A külkereskedelmi tevékeny­ség pedig megkívánja, a zöld­ség-gyümölcs külkereskedelem pedig különösen megkívánja, hogy ilyen zavaró motívunok ne gátolják a pontos, tökéletes szállítást. Gyakran előfordul, hogy a földművesszövetkezet által leszerződött. megelőlegezett, a szövetkezet műtrágyájával szépen felnevelt zöldség egy része a magánkereskedőhöz jut, mert az magasabb árat ígér érte, ugyanakkor a ter­melő csak ímmel-ámmal tel­jesíti szerződéses kötelezettsé­gét, vagy pedig á „rossz idő­járás“-^ hivatkozik. így te­hát a magánkiskereskedő, anélkül, hogy előzetesen mun­kát végzett volna, vagy koc­kázatot vállalt volna, anyagi áldozatok nélkül jogtalan elő­nyökhöz jut — engedéllyel. Ezek a nagykereskedelmi és árfelhajtási tevékenységet folytató „kis”-kereskedők felhasználják a , közleke­dési vállalatok darabáras járatait, azok viszonylag olcsó költségeit, s állami gépkocsival a szövetkezeti kereskedelem elől viszik az árut és üzletelnek. Helyes az olyan intézkedés, hogy a mintegy 1500 iparen­gedéllyel rendelkező magán­kiskereskedő a szükséges árut csak megjelölt körzetből sze­rezze be. Zavarja a zöldség-gyümölcs- felvásárlást az a tény is, hogy az AKÖV és a TEFU darab­árus járatait kiterjesztette azokra a zöldség- és gyü­mölcstermelésben aktív köz­ségekre, ahol azelőtt a na­gyobb távolság miatt a ter­melőknek soha nem jutott eszükbe a kereskedés, ehe­lyett a szövetkezeti kereske­delemnek adták át termelvé- nyeiket. Most azonban a da­rabárus járatok kibővítésével, s azok személyszállításával kínálkozik a kupeckedési le­hetőség. Helyes a darabárus jára­tok kiterjesztése, de szün­tessék meg az áruval együtt történő személy­szállítást. A darabárus já­ratnak nem feladata, ihogy a kofákat Budapestre szállítsa. Helyes lenne — ahogy az idézett cikk is írja —. ha az illetékes szervek megvizsgál­nák ezt a problémát, s korlá­toznák egyrészt a zöldség- gyümöles, magánkiskereske­dők számát, másrészt korlá­toznák tevékenységüket a zárt körzetek kialakításával. Ugyancsak helyes lenne a TEFU-kocsik elosztásánál na­gyobb figyelmet szentelni a fontosabb kocsirendelésekre, s az AKÖV darabárus járatai­nál a személyszállítás meg­szüntetésére. Néhány ilyen gyors és határozott intézkedés tovább javítaná mind a ta­vaszi, mind az egész évi fő­városi zöldség-gyümölcsellá- tást. Dinnyés József, a MÉSZÖV elnökhelyettese Felvétel a Váci Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára A Váci Mezőgazdasági Techni­kum levelező tagozatán megkezd­ték a mezőgazdasági szakképesí­tés megszerzésére jelentkezők felvételi előjegyzését a főváros és Pest megye területéről. Felvételre azok a dolgozóik je­lentkezhetnek, akik a megyei, já­rási, városi, községi tanácsnál, ál­lami gazdaságban, kísérleti gazda­ságban, termelőszövetkezetben, ál­lattenyésztési. termény- és állat- íorgalmi vállalatnál, vagy a mező­gazdasággal összefüggő más terü­leten dolgoznak. Jelentkezhetnek azonkívül egyénileg gazdálkodók is, akik szakképesítést akarnak szerezni és felvételüket a helyi tanács végrehajtó bizottsága java­solja.. Felvételi feltétel: 19—10 év életkor. A 40 évén felüliek kor- engedélyt kaphatnak. Kötelező iskolai előképzettség általános iskola 8 osztályának vagy a régi rendszerű középiskola (polgári, gimnázium) 4 osztályá­nak elvégzése. Ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a mezőgazdasági technikum osztályába férhetik felvételüket, különbözeti vizsgával. A mezőgazdasági technikum le- ^ velező tagozata négy évfolyamú.? A hallgatók általános műveltséget £ adó közismereti tantárgyakat és? gazdasági szaktárgyakat tanulnak J középiskolai színvonalon. Szabad- z idejükben otthon tanulnak és í-------------------------------1 M egjeleni a MAGYAR TUDOMÁNY j legújabb száma j A Magyar Tudomány leg- < űjabb számában megjelent a j Tanácsköztársaság 40. évfor-' dulója alkalmából a Magyar j Tudományos Akadémián ren- < dezett ünnepi ülés teljes \ anyaga. ! , . • Újfajta társasutazás az „ÜDÜLÉS A HAJÓN" i Az IBUSZ „Üdülés a hajón” i elnevezéssel újfajta társasuta­zásokat tervez. Az utazók hat napot töltenek a Deák Ferenc gőzösön. A hajón alszanak, napközben idegenvezetőkkel megtekintik a Duna menti vá­rosokat, Visegrádot, Esztergo­mot. Komáromot és Pozsonyt. Az utazás feltételeiről az TBUSZ-irodák adnak felvilá­gosítást. évenként kétszer vizsgáznak Vá­cott a mezőgazdasági technikum­ban. Évi 18 nap fizetett tanulmá­nyi szabadság jár a részükre. Négy évi sikeres tanulás és vizs­gázás után érettségivel egyen­értékű bizonyítványt, illettje szak­képesítő oklevelet kapnak. Az érdekeltek figyelmét felhív­juk a kormányzatunk által nyúj-. tott fenti kedvező továbbtanulási lehetőségre és javasoljuk mind­azoknak. akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel, hogy levélben mi­előbb kérjenek bővebb felvilágosí­tást a Váci Mezőgazdasági Techni­kum levelező tagozatától (Vác. Temető u. 3.). Egyesült a két tsz, lesz jó ivóvíz, köves utat építenek TÖttÖKBÁLiJXTON Hogy mi minden történik eb­ben a látszatra eseménytelen községben, az csak akkor de­rül ki, ha az ember firtatni kezdi, mi újság Törökbálinton. Ezúttal nem az olyan — egyéb­ként nagyon jelentős — ered­ményekről akarunk számot ad­ni. mint a volt zárdából át­alakított 35 tantermes és 53 tan erős iskola létesítése, va­lamint az egykor úri kaszinó művelődési otthonná történt átalakítása, meg az idei 150 lakásépítési engedély kiadása, mert ezekkel a tényekkel kü- lön-külön cikkekben lehetne foglalkozni. Most csak a leg­frissebb és a község veze­tőinek meg lakóinak vélemé­nye szerint is a legjelentősebb eseményekről számolunk be. Itt van például az Űj Haj­nal Termelőszövetkezet, amely az Űj Élet és a Vörös Hajnal egyesüléséből nemrégen jött létre, de máris kivívta elismerését. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy az egyesülés óta a taglétszám 60-ról 09-re növeke­dett. s a belépettek között szép számmal vannak tekintélyes és tehetős gazdák is, akik úgy vélik, hogy a közösben még az eddiginél is jobban boldo­gulnak. — Régen — mondják a falu­beliek — mindennapos, meg­szokott kép volt, hogy a kát termelőszövetkezet kapuja előtt már reggel nyolckor is hangosan vitatkoztak, civa­kodtak a tagok. Ilyet most nem látni, reggel 6 órakof már csendes a székház környéke, mindenki a helyén van és dol­gozik. A munkafegyelem meg­szilárdulásának eredménye­ként minden tavaszi munkát idejében elvégeztek, a nö­vényápolásban sincs fennaka­dás, az új telepítésű szőlőt már másodszor kapálják. Ugyancsak a 'kiváló munka­fegyelemnek köszönhető az is, hogy a vezetőség április 4-ére — a szövetkezet életében elő­ször — munkaegységenként 10 forint előleget tudott a tagok­nak adni, s az előlegosztást á jövőben rendszeresíteni akar­ja. Ennek minden feltétele megvan, hisz* 47 fejőstehenük napi tejhozama megközelíti az 500 litert, ugyanakkor csak nemrég adtak át 12 szerződé­ses hízott bikát, s huszonné­gyet már hízóba fogtak. A másik állandó beszédtéma most Törökbálinton egy na­gyon régi. kívánság, az ivóvíz- ellátás problémájának közeli megoldása. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a községnek — a tüdőszanatóriumi vízhá­lózat kivételével — alig van egészséges, jó ivóvize, s haj­nalonként és esténként a fél falu ennél az egyetlen kútnál sorakozik, az emberek kerék­párral. kiskocsin és gyalogosan vedrekben. demizsonotoban hordják a vizet. A távolabb lakóknak egy óra is rámegy a vízhordásra. Ennek az égető problémának a megoldására most a községi tanács és a helyi, népfront-bi­zottság kezdeményezésére a lakosság egy új törpevízmű létesítésére és a csőhálózat ki­építésére társulatba tömörült, s vállalta, hogy a több mint egymillió forintos költség har­minc százalékát viseli, s az anyagi hozzájárulás mellett a csőlefektetést, valamint a víz­tároló építését társadalmi munkában elvégzi. A vízhá­lózat megépítésének terveit, a Vízügyi Tervező Vállalat szak­emberei már elkészítették, az építkezéshez szükséges anya­gokat megrendelték és most már csak a munkán a Sor, hogy a vízhálózat még ebben az évben elkészüljön. Végezetül a kövesút építé­séről teszünk még említést. Ez is régi kívánsága a falu lakosságának. Igaz ugyan, hogy útkövezés már korábban is történt a község­ben — a Szent István utca és a József Attila utca kikövezé­sére például százezer forintot fordítottak —. de a többi út, kivált amelyiken az autóbusz jár, nagyon elhanyagolt álla­potban van, száraz időben az autóbusz olyan porfelhőt hagy maga után, hogy percekig nem látni tőle, arról nem is szólva, hogy az ebben az utcában levő házak lakói a por miatt nem merik nyitva tartani ablakai­kat. A községi tanács most tervbe vette, hogy Budaörs. Török­bálint és Érd parkváros között egy . új, korszerű, pormentes műutat épít, amit a lakosság j nagy megnyugvással vett tu­domásul. mert tudja, hogy a terv nem marad papíron, hi­szen az útépítés elkezdéséhez már minden előkészület meg­történt és a munkát még eb­ben az esztendőben elvégzik. — ári — Soron kívül kap az idén villanyt Köröstetétlen 1961-ben befejeződik a megye villamosítása, amely 66 évvel ezelőtt kezdődött meg Az Országos Tervhivatal hi­vatalosan értesítette a megyei tanácsot, hogy korábban be­terjesztett előterjesztése alap­ján, az illetékes minisztériu­mokkal egyetértésben, hozzá­járul Köröstetétlen terme­lőszövetkezeti község so- ronkívüli villamosításához és biztosítja ennek költsé­geihez a szükséges fedezetet. A Tervhivatal ezzel is támo­gatni kívánja Kőröstetátlent, amely a megyében az elsők kö­zött, még az év februárjá­ban, lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A határozat szerint nemcsak a község, hanem a .hozzátartozó Kossuth Termelőszövetkezet is megkapja a .villamosenergiát. A megye idei villamosítási tervében eredetileg két község vácrátóti botanikuskertben (Gábor Viktor felvétele) szerepelt: Fe’sőpakony és Kós- pallag. Ezenkívül Kávéra is el­jut az idén az áram, itt a la­kosság maga vállalta a költsé­gek és a munkák túlnyomó részét. Kőröstetétlen annak az öt községnek az egyilke, amelybe még nem jutott el a villany a megye területén. Kívüle Cső­vár, Nyársapát, Csemő és Mi- kebuda nélkülözi még az ára­mot. Mivel éven-1* legfeljebb egy vagy két község villamosí­tására kerülhet sor, az évi be­ruházási tervek keretei között, Tetátlen népének esetleg' há­rom évig is várnia kellett vol­na a villanyra, így azonban terven felül megkapja. A megyei tanács tervosztá­lyán már elkészültek a köz­ség villamosításának tervei és költségvetése. Villamosításá­hoz 3800 méter hosszú nagyfe­szültségű és 3000 méter kisfe- szültségű vezeték, valamint ^ egy transzformátor állomás ^ szükséges. A Kossuth Termelő- % szövetkezet számára 1100 mé- | tér nagyfeszültségű vezetéket g és egy transzformátor állomást ^ kell építeni. ^ A község villamosítása 4S3 $ ezer forintba, a szövetfce- S zeté 90 ezer forintba ke- | rfil. ^ A község lakossága és a ter- ^ melőszövetkezet tagjai értékes ^ társadalmi munkával járulnak ^ hozzá a villamosításhoz, vállal- ^ ták a vezetéktartó oszlopok és ^ á szükséges anyagok helyszín- ^ re fuvarozását is, valamint ^ á vezetéképítéssel kapcsolatos ^ földmunkákat. A munkálato­dat az év negyedik ne<n-edé- ^ ben kezdi meg a Tiszántúli ^ Áramszolgáltató Vállalat szol- ^ noki üzletigazgatósága, s a ^ szerződés szerint az év végéig ^ be is fejezi. $ A megyében az idén villany- § hoz jutó négy községgel, Feí- ^ sőpakonnyal és Kávával, Kcs- ^ pallaggal és Kőröstetétlennel ^ együtt a villamosított közsá- § gek száma 181-re emelkedik. A ^ jövő évben újabb két község § kapia meg a villanyt, A terv- ^ osztály valószínűleg Csővár ^ és Csemő villamosítására tesz «javaslatot. | 196l-re tehát már csak S Nyársapát és Mikebuda $ marad, amelyekkel befeje- | ződik az egész megye vil­lamosítása. $ A felszabadulás óta 72 köz- $ ság jutott villanyhoz a megye $ területén, tizennégy év a'att ^ tehát a megye községeinek kö- % zel fele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom