Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-17 / 114. szám
6 iss«. \1C irlap 1959. MÄJUS 17. VASÄRNAP HOZZÁSZÓLÁS a Sürgősen el kell hárítani az akadályokat az állami és szövetkezeti felvásárlás ií íjából vinni cikkhez A Pest megyei Hírlap május 15-i számában cikk jelent meg Sürgősen el kell hárítani az akadályokat az állami és szövetkezeti fejvásárlás útjából címmel. A cikk több fontos problémát tárgyal — a gyakorlati élet tapasztalatai alapján — a zöldség- és gyümölcsfelvásárlással és értékesítéssel kapcsolatosan. Hozzászólásomban szeretném kifejteni véleményemet néhány kérdésben. Az utóbbi években az állami és szövetkezeti zöldség- gyümölcskereskedelem egyre nagyobb feladatokat old meg. A városi lakosság számbeli növekedése, valamint az ipari üzemek bővülése, munkáslétszámuk emelkedése megnövelte a városi fogyasztást. Az állami és szövetkezeti zöldség-gyümölcskereskede- lem munkáját a jövőben a növekvő igények miatt nagyobb előrelátással kell megszervezni. Ily módon képes az állami és szövetkezeti zöldség-gyüyiölcs- kereskedelem az év minden szakaszában biztosítani a fogyasztók ellátású*. A földművesszövetkezet a zavartalan áruellátás érdekében nemcsak a piacon, a felvásárlásnál lép kapcsolatba a termelővel, hanem már korábban szerződésekkel igyekszik biztosítani a szükséges áru megtermelését, hogy legyen mit felvásárolni. A földművesszövetkezetek szakképzett ag- ronómusokkal és más szakemberekkel felkeresik a termelő- szövetkezeteket és az egyéni termelőket, velük termelési szerződéseket kötnek, a termeléshez vetőmagot, műtrágyát, előleget adnak, emellett pedig azzal, hogy a szerződött árut maradéktalanul átveszik, felvásárolják, biztonságosabbá teszik a termelő munkát. A szövetkezeteknek ez a tevékenysége biztosítja döntő mértékben a főváros és más ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának alapját. Jelentős munkát yégeznek ezen a téren az önállóan értékesítő termelőszövetkezetek is, amelyek nagy mennyiségű friss zöldáruval növelik a piac kínálatát. Ezenkívül részt vesznek még a főváros áruellátásában azok az őstermelők, akik a környező, községekből a fővárosi piacokra hozzák áruikat. Kisebb mértékben részt vesznek az áruellátásban a magánkiskereskedők is. A szövetkezeti felvásárlásnak az ipari munkásság, a városi lakosság ellátása mellett fontos népgazdasági feladata az exportigények kielégítése és a feldolgozó- ipar megrendeléseinek teljesítése. A szövetkezeti felvásárlás szervezése és zavartalansága ezért is fontos. Véleményem szerint tehát káros minden olyan tevékenység. amely zavarja a szövetkezeti felvásárlást, amely elvonja az árut a felvásárlásra, áruellátásra kötelezett szervek elöl, másrészt a terhelők figyelmét a termelés helyett a kereskedésre irányítja. A szövetkezeti zöldség-gyümölcs felvásárlást zavarja megyénkben a magánkiskereskedők időszakos felvásárlási tevékenysége, amikor megjelennek egyes községekben, főleg a primőridőszakban, s a keresett cikkeket magasabb áron, a saját kereskedői tevékenységet meghaladó mennyiségben vásárolják össze. Ezek a kiskereskedők már ezzel a tevékenységgel ár- felhajtást idéznek elő. De ez az árfelhajtás fokozódik a fővárosi piacon, amikor egyesek kiskereskedelmi iparengedéllyel a zsebükben nagykereskedelmi tevékenységet végeznek, ellátva több társukat bőséges mennyiségű áruval. Természetesen az így átadott cikkeken is keresni akarnak, s azt drágábban adják át, mint ahogy felvásárolták. Ezért csodálkozik aztán a munkásasszony, amikor a piaci ártáblákat meglátja. Rendkívül káros ez a tevékenység azért is, mert a magánkiskereskedők azt az árut vásárolják fel — a jelzett módszerrel sokszor üzérkedésre —, amely náluk nélkül, szervezett felvásárlással, sokkal olcsóbban került volna piacra, s a termelő is megtalálta volna számítását. A gyakorlati életben nem egyszer előfordul, hogy a magánkiskereskedőü ezzel a tevékenységgel azokat az árukat is belföldi piacra terelik, amelyeket az állami és szövetkezeti kereskedelem kötelezettségvállalással exportra szánt. A külkereskedelmi tevékenység pedig megkívánja, a zöldség-gyümölcs külkereskedelem pedig különösen megkívánja, hogy ilyen zavaró motívunok ne gátolják a pontos, tökéletes szállítást. Gyakran előfordul, hogy a földművesszövetkezet által leszerződött. megelőlegezett, a szövetkezet műtrágyájával szépen felnevelt zöldség egy része a magánkereskedőhöz jut, mert az magasabb árat ígér érte, ugyanakkor a termelő csak ímmel-ámmal teljesíti szerződéses kötelezettségét, vagy pedig á „rossz időjárás“-^ hivatkozik. így tehát a magánkiskereskedő, anélkül, hogy előzetesen munkát végzett volna, vagy kockázatot vállalt volna, anyagi áldozatok nélkül jogtalan előnyökhöz jut — engedéllyel. Ezek a nagykereskedelmi és árfelhajtási tevékenységet folytató „kis”-kereskedők felhasználják a , közlekedési vállalatok darabáras járatait, azok viszonylag olcsó költségeit, s állami gépkocsival a szövetkezeti kereskedelem elől viszik az árut és üzletelnek. Helyes az olyan intézkedés, hogy a mintegy 1500 iparengedéllyel rendelkező magánkiskereskedő a szükséges árut csak megjelölt körzetből szerezze be. Zavarja a zöldség-gyümölcs- felvásárlást az a tény is, hogy az AKÖV és a TEFU darabárus járatait kiterjesztette azokra a zöldség- és gyümölcstermelésben aktív községekre, ahol azelőtt a nagyobb távolság miatt a termelőknek soha nem jutott eszükbe a kereskedés, ehelyett a szövetkezeti kereskedelemnek adták át termelvé- nyeiket. Most azonban a darabárus járatok kibővítésével, s azok személyszállításával kínálkozik a kupeckedési lehetőség. Helyes a darabárus járatok kiterjesztése, de szüntessék meg az áruval együtt történő személyszállítást. A darabárus járatnak nem feladata, ihogy a kofákat Budapestre szállítsa. Helyes lenne — ahogy az idézett cikk is írja —. ha az illetékes szervek megvizsgálnák ezt a problémát, s korlátoznák egyrészt a zöldség- gyümöles, magánkiskereskedők számát, másrészt korlátoznák tevékenységüket a zárt körzetek kialakításával. Ugyancsak helyes lenne a TEFU-kocsik elosztásánál nagyobb figyelmet szentelni a fontosabb kocsirendelésekre, s az AKÖV darabárus járatainál a személyszállítás megszüntetésére. Néhány ilyen gyors és határozott intézkedés tovább javítaná mind a tavaszi, mind az egész évi fővárosi zöldség-gyümölcsellá- tást. Dinnyés József, a MÉSZÖV elnökhelyettese Felvétel a Váci Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára A Váci Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatán megkezdték a mezőgazdasági szakképesítés megszerzésére jelentkezők felvételi előjegyzését a főváros és Pest megye területéről. Felvételre azok a dolgozóik jelentkezhetnek, akik a megyei, járási, városi, községi tanácsnál, állami gazdaságban, kísérleti gazdaságban, termelőszövetkezetben, állattenyésztési. termény- és állat- íorgalmi vállalatnál, vagy a mezőgazdasággal összefüggő más területen dolgoznak. Jelentkezhetnek azonkívül egyénileg gazdálkodók is, akik szakképesítést akarnak szerezni és felvételüket a helyi tanács végrehajtó bizottsága javasolja.. Felvételi feltétel: 19—10 év életkor. A 40 évén felüliek kor- engedélyt kaphatnak. Kötelező iskolai előképzettség általános iskola 8 osztályának vagy a régi rendszerű középiskola (polgári, gimnázium) 4 osztályának elvégzése. Ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a mezőgazdasági technikum osztályába férhetik felvételüket, különbözeti vizsgával. A mezőgazdasági technikum le- ^ velező tagozata négy évfolyamú.? A hallgatók általános műveltséget £ adó közismereti tantárgyakat és? gazdasági szaktárgyakat tanulnak J középiskolai színvonalon. Szabad- z idejükben otthon tanulnak és í-------------------------------1 M egjeleni a MAGYAR TUDOMÁNY j legújabb száma j A Magyar Tudomány leg- < űjabb számában megjelent a j Tanácsköztársaság 40. évfor-' dulója alkalmából a Magyar j Tudományos Akadémián ren- < dezett ünnepi ülés teljes \ anyaga. ! , . • Újfajta társasutazás az „ÜDÜLÉS A HAJÓN" i Az IBUSZ „Üdülés a hajón” i elnevezéssel újfajta társasutazásokat tervez. Az utazók hat napot töltenek a Deák Ferenc gőzösön. A hajón alszanak, napközben idegenvezetőkkel megtekintik a Duna menti városokat, Visegrádot, Esztergomot. Komáromot és Pozsonyt. Az utazás feltételeiről az TBUSZ-irodák adnak felvilágosítást. évenként kétszer vizsgáznak Vácott a mezőgazdasági technikumban. Évi 18 nap fizetett tanulmányi szabadság jár a részükre. Négy évi sikeres tanulás és vizsgázás után érettségivel egyenértékű bizonyítványt, illettje szakképesítő oklevelet kapnak. Az érdekeltek figyelmét felhívjuk a kormányzatunk által nyúj-. tott fenti kedvező továbbtanulási lehetőségre és javasoljuk mindazoknak. akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel, hogy levélben mielőbb kérjenek bővebb felvilágosítást a Váci Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatától (Vác. Temető u. 3.). Egyesült a két tsz, lesz jó ivóvíz, köves utat építenek TÖttÖKBÁLiJXTON Hogy mi minden történik ebben a látszatra eseménytelen községben, az csak akkor derül ki, ha az ember firtatni kezdi, mi újság Törökbálinton. Ezúttal nem az olyan — egyébként nagyon jelentős — eredményekről akarunk számot adni. mint a volt zárdából átalakított 35 tantermes és 53 tan erős iskola létesítése, valamint az egykor úri kaszinó művelődési otthonná történt átalakítása, meg az idei 150 lakásépítési engedély kiadása, mert ezekkel a tényekkel kü- lön-külön cikkekben lehetne foglalkozni. Most csak a legfrissebb és a község vezetőinek meg lakóinak véleménye szerint is a legjelentősebb eseményekről számolunk be. Itt van például az Űj Hajnal Termelőszövetkezet, amely az Űj Élet és a Vörös Hajnal egyesüléséből nemrégen jött létre, de máris kivívta elismerését. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy az egyesülés óta a taglétszám 60-ról 09-re növekedett. s a belépettek között szép számmal vannak tekintélyes és tehetős gazdák is, akik úgy vélik, hogy a közösben még az eddiginél is jobban boldogulnak. — Régen — mondják a falubeliek — mindennapos, megszokott kép volt, hogy a kát termelőszövetkezet kapuja előtt már reggel nyolckor is hangosan vitatkoztak, civakodtak a tagok. Ilyet most nem látni, reggel 6 órakof már csendes a székház környéke, mindenki a helyén van és dolgozik. A munkafegyelem megszilárdulásának eredményeként minden tavaszi munkát idejében elvégeztek, a növényápolásban sincs fennakadás, az új telepítésű szőlőt már másodszor kapálják. Ugyancsak a 'kiváló munkafegyelemnek köszönhető az is, hogy a vezetőség április 4-ére — a szövetkezet életében először — munkaegységenként 10 forint előleget tudott a tagoknak adni, s az előlegosztást á jövőben rendszeresíteni akarja. Ennek minden feltétele megvan, hisz* 47 fejőstehenük napi tejhozama megközelíti az 500 litert, ugyanakkor csak nemrég adtak át 12 szerződéses hízott bikát, s huszonnégyet már hízóba fogtak. A másik állandó beszédtéma most Törökbálinton egy nagyon régi. kívánság, az ivóvíz- ellátás problémájának közeli megoldása. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a községnek — a tüdőszanatóriumi vízhálózat kivételével — alig van egészséges, jó ivóvize, s hajnalonként és esténként a fél falu ennél az egyetlen kútnál sorakozik, az emberek kerékpárral. kiskocsin és gyalogosan vedrekben. demizsonotoban hordják a vizet. A távolabb lakóknak egy óra is rámegy a vízhordásra. Ennek az égető problémának a megoldására most a községi tanács és a helyi, népfront-bizottság kezdeményezésére a lakosság egy új törpevízmű létesítésére és a csőhálózat kiépítésére társulatba tömörült, s vállalta, hogy a több mint egymillió forintos költség harminc százalékát viseli, s az anyagi hozzájárulás mellett a csőlefektetést, valamint a víztároló építését társadalmi munkában elvégzi. A vízhálózat megépítésének terveit, a Vízügyi Tervező Vállalat szakemberei már elkészítették, az építkezéshez szükséges anyagokat megrendelték és most már csak a munkán a Sor, hogy a vízhálózat még ebben az évben elkészüljön. Végezetül a kövesút építéséről teszünk még említést. Ez is régi kívánsága a falu lakosságának. Igaz ugyan, hogy útkövezés már korábban is történt a községben — a Szent István utca és a József Attila utca kikövezésére például százezer forintot fordítottak —. de a többi út, kivált amelyiken az autóbusz jár, nagyon elhanyagolt állapotban van, száraz időben az autóbusz olyan porfelhőt hagy maga után, hogy percekig nem látni tőle, arról nem is szólva, hogy az ebben az utcában levő házak lakói a por miatt nem merik nyitva tartani ablakaikat. A községi tanács most tervbe vette, hogy Budaörs. Törökbálint és Érd parkváros között egy . új, korszerű, pormentes műutat épít, amit a lakosság j nagy megnyugvással vett tudomásul. mert tudja, hogy a terv nem marad papíron, hiszen az útépítés elkezdéséhez már minden előkészület megtörtént és a munkát még ebben az esztendőben elvégzik. — ári — Soron kívül kap az idén villanyt Köröstetétlen 1961-ben befejeződik a megye villamosítása, amely 66 évvel ezelőtt kezdődött meg Az Országos Tervhivatal hivatalosan értesítette a megyei tanácsot, hogy korábban beterjesztett előterjesztése alapján, az illetékes minisztériumokkal egyetértésben, hozzájárul Köröstetétlen termelőszövetkezeti község so- ronkívüli villamosításához és biztosítja ennek költségeihez a szükséges fedezetet. A Tervhivatal ezzel is támogatni kívánja Kőröstetátlent, amely a megyében az elsők között, még az év februárjában, lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A határozat szerint nemcsak a község, hanem a .hozzátartozó Kossuth Termelőszövetkezet is megkapja a .villamosenergiát. A megye idei villamosítási tervében eredetileg két község vácrátóti botanikuskertben (Gábor Viktor felvétele) szerepelt: Fe’sőpakony és Kós- pallag. Ezenkívül Kávéra is eljut az idén az áram, itt a lakosság maga vállalta a költségek és a munkák túlnyomó részét. Kőröstetétlen annak az öt községnek az egyilke, amelybe még nem jutott el a villany a megye területén. Kívüle Csővár, Nyársapát, Csemő és Mi- kebuda nélkülözi még az áramot. Mivel éven-1* legfeljebb egy vagy két község villamosítására kerülhet sor, az évi beruházási tervek keretei között, Tetátlen népének esetleg' három évig is várnia kellett volna a villanyra, így azonban terven felül megkapja. A megyei tanács tervosztályán már elkészültek a község villamosításának tervei és költségvetése. Villamosításához 3800 méter hosszú nagyfeszültségű és 3000 méter kisfe- szültségű vezeték, valamint ^ egy transzformátor állomás ^ szükséges. A Kossuth Termelő- % szövetkezet számára 1100 mé- | tér nagyfeszültségű vezetéket g és egy transzformátor állomást ^ kell építeni. ^ A község villamosítása 4S3 $ ezer forintba, a szövetfce- S zeté 90 ezer forintba ke- | rfil. ^ A község lakossága és a ter- ^ melőszövetkezet tagjai értékes ^ társadalmi munkával járulnak ^ hozzá a villamosításhoz, vállal- ^ ták a vezetéktartó oszlopok és ^ á szükséges anyagok helyszín- ^ re fuvarozását is, valamint ^ á vezetéképítéssel kapcsolatos ^ földmunkákat. A munkálatodat az év negyedik ne<n-edé- ^ ben kezdi meg a Tiszántúli ^ Áramszolgáltató Vállalat szol- ^ noki üzletigazgatósága, s a ^ szerződés szerint az év végéig ^ be is fejezi. $ A megyében az idén villany- § hoz jutó négy községgel, Feí- ^ sőpakonnyal és Kávával, Kcs- ^ pallaggal és Kőröstetétlennel ^ együtt a villamosított közsá- § gek száma 181-re emelkedik. A ^ jövő évben újabb két község § kapia meg a villanyt, A terv- ^ osztály valószínűleg Csővár ^ és Csemő villamosítására tesz «javaslatot. | 196l-re tehát már csak S Nyársapát és Mikebuda $ marad, amelyekkel befeje- | ződik az egész megye villamosítása. $ A felszabadulás óta 72 köz- $ ság jutott villanyhoz a megye $ területén, tizennégy év a'att ^ tehát a megye községeinek kö- % zel fele.
