Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

1959. MÁJUS 17. VASÁRNAP H/(f M . 7 Az első hét — Gen then Gromiko beszéde a genfi értekezlet pénteki ülésén ti | it hozott a genfi külügyminiszteri tárgyalások első hete ifi a világnak? Aligha adhatnánk erre mindenre kiterjedő választ, hiszen az érdembeli vita csak a jövő héten kezdődik a Nemzetek Palotájának tanácstermében. Mégis, elmondhatjuk, hogy a tárgyalások menete gyorsabbnak tűnik a vártnál, a légkör általában kedvezően alakult, noha a felszólalásaikba disszonáns hangok is vegyülnek, amelyek megnehezítik az elő­rehaladást. Kétségtelen, hogy Nyugaton egyeseket meglepett a négy hatalom közötti gyors komprómisszumos megegyezés a két német küldöttség részvételi státusára vonatkozólag. A nyu­gati hatalmak, s különösen Nyugat-Németország kormányá­nak, minden gáncsoSkodása ellenére a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségei ott ülnek a tárgyalóteremben, kifejtik nézeteiket, részt vesz­nék a vitában. Az értekezleten Gromiko szovjet külügyminiszter előter­jesztette a szovjet kormány tervezetét a német békeszerződés megkötésére. A nyugati küldöttek is előterjesztették — Herter amerikai külügyminiszter útján — úgynevezett „csomagtervü­ket”, amelyben megfordítják a logikai sorrendet és a német békeszerződés aláírását csak a Németország egyesülése utáni időre halasztják ... Nem jött létre megállapodás eddig Csehszlovákia és Len­gyelország részvételéről a genfi értekezleten. A Szovjetunió — minthogy e kérdés napirenden maradt — a jövő héten újra fel­veti ezt a kérdést, s javasolja, hogy a csehszlovák és a lengyel kormány megbízottait vonják be a Németországgal kapcsola­tos megbeszélésekbe. A két német küldöttség a tárgyalóasztalnál A genfi konferencia első­számú eredménye kétségtele­nül a németek részvétele a tárgyalásokon. A Szovjetunió kezdettől azért küzdött, hogy a német kérdés megvitatásába vonják be a németek képvise­lőit is, hiszen Németország egységének megteremtése min­denekelőtt a németek ügye. A nyugati hatalmak azonban immár tíz esztendeje, hallani sem akartak a Német Demok­ratikus Köztársasággal való tárgyalásokról, azt állítva, hogy a németeket csak a bon­ni kormány képviseli... Tud­juk, hogyan döntötték romba a reális tények ezt a nyugati állítást s most a genfi tár­gyalóteremben ott • vannak egymás mellett a két német állam — a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — kül­döttségei. Diadalra jutott tehát a Szov­jetunió álláspontja ebben a kérdésben, s ez — ha á nyu­gati hatalmak ezt nem is akar­ják ma még kimondani — lé­nyegében a Német Demokrati­kus Köztársaság de facto el­ismerését jelenti. Kudarcba fulladtak tehát azok a nyugati koncepciók, amelyek „’nem- létezőnek” tüntették fel . az NDK-t, amelynek külügymi­nisztere azonban a genfi ér­tekezleten most előttük mon­dotta el nézeteit a tárgyalásra kerülő problémákról. Ez olyan csőd az erőpolitika számára, amely minden bi­zonnyal éreztetni fogja hatá­sát nemcsak a mostani genfi tanácskozásokon, hanem az európai helyzet jövőbeni ala­kulásában is. A Német De­mokratikus Köztársaság meg­jelenése a genfj tárgyalóasz­talnál ugrásszerűen növeli az NDK kormányának tekinté­lyét, s méginkább nyilván­valóvá teszi, hogy nélküle — és természetesen a két német állam képviselője nélkül — aligha hozhatnak a nagyhatal­mak döntéseket a Németor­szággal kapcsolatos kérdések­ről. Az NDK részvétele különö­sen r"gy csapás Adenauer po­litikájára, amely azon alapul, hogy „csak egy német állam létezik, s ez a Német Szövet­ségi Köztársaság” — szerintük az NDK „nincs”... S most Genfben egy teremban ülnek a két német állam képviselői! Igaz, Brentano nyugatnémet külügyminiszter személyesen nem vesz részt a tárgyaláso­kon, a bonni küldöttséget Grewe nagykövet vezeti. Ez azonban máris elszigeteléssél fenyegeti a nyugatnémet kül­döttséget. s minden bizonnyal elöbb-utóbb Brentano is kény­telen lesz egy terembe,n helyet foglalni Lothar Bolz NDK- külügyminiszterrel. A nyugat­német közvélemény mind- na­gyobb része követeli ezt, hi­szen érthetetlen számukra, hogy míg az amerikai, angol és francia külügyminiszter hozzájárult az NDK küldött­ségének a tárgyalásokban való részvételéhez, miért éppen a másik állam, Nyugat-Német­ország zárkózik el a reális helyzet felmérése elől. A nyugati hatalmak hozzá­járulása az NDK — s ezzel együtt a két német állam — küldöttségének a tárgyaláso­kon való részvéteiéhez, (noha a nyugatiak nem engedték a németeket a kerékasztalhoz) azt mutatja, hogy Nyugaton is mindinkább belátják: figye­lembe kell venni a két német állam reális létezését, mert csak ezen az alapon lehet elő­rehaladni a német kérdés és az európai biztonság megoldá­sa irányában. Mi van a „csomagterv"-ben? A nyugati hatalmak által előterjesztett úgynevezett „csomagterw semmi újat nem hozott a genfi értekezleten, hiszen a javaslatban körvo­nalazott nyugati elképzelések már korábban is ismertek voltak. Mi a „csomagterv” lé­nyege? Az, hogy a német kér­dés megoldását összekapcsolja az európai biztonság sokkal bonyolultabb problémájának megoldásával, s mindezt négy szakaszban kívánja megolda­ni. A sürgős és első lépésként megoldásra váró problémá­kat, így a német békeszerző­dés megkötését a nyugati terv például a „negyedik szakra“, vagyis a német újraegyesítés utáni időre (a terv szerint eh­hez két és fél esztendő szük­séges...) halasztja. A nyugati terv tehát meg­fordítja a logikus sorrendet, és ugyanakkor kijelentették, hogy a nyugati javaslatokat csak együtt, a „csomagba kötve“ lehet megvalósítani, s s azt nem lehet részeire bon­tani. Azonban már a józa­nabb nyugati lapok, így pél­dául a londoni Times is a „csomag“ felbontásának szük­ségességéről cikkeznek, s erre az értekezleten bizonyosan sor is kerül. Még egyes nyugati körök­ben is elismerik, hogy a Gro­miko szovjet külügyminiszter által előterjesztett tervezet a német békeszerződés megkö­tésére sokkal reálisabb alapot nyújt az előrehaladáshoz és a megegyezéshez, mint a „cso­magterv”. A Szovjetunió kül­döttsége javaslatával a né­met békeszerződésre, mint a sürgető és elkerülhetetlen el­ső lépésre irányította a fi­gyelmet Genfben. hogy, az­után tovább haladhassanak a bonyolultabb problémák ren­dezése felé. Sebes Tibor (Folytatás az első oldalról) | ; i sem azért tette, mert rokon­szenves számára az .Ade- nauer-kormány politikai i irányvonala és a Német Szö­vetségi Köztársaságban ki- ,j alakult rendszer, hiszen ezt i a rendszert bajosan lehet ősz- . szeegyeztetni azokkal az esz- ■ ményekkel, amelyek a sző- ] vetségeseket az elmúlt há- i borúban áthatották. — Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy míg a német egység helyreállítá­sának kérdése főleg a néme­teket érinti, addig a békeszerződés kérdése sok európai és nemcsak európai nép ériekéivel kapcsolatos cs e kérdés megoldása igen fontos lépés lenne az európai biztonság megszilárdítá­sa szempontjából. Á német egység helyreállítá­sának kérdése természetesen nagy jelentőségű és a Szov­jetunió következetesen kí­vánja e kérdés megoldását békeszerető és demokratikus alapon. Ha azonban a Né­met Szövetségi Köztársaság még nem kész a megegyezés­re a Német Demokratikus Köztársasággal . e kérdés megoldásának módozatairól, akkor világos, hogy nem marad más hátra, mint meg­várni, amíg a Német Szö­vetségi Köztársaság kormá­nya 'nem helyezkedik reáli­sabb álláspontra. — Másként áll a helyzet a békeszerződéssel. E kérdés megoldásának halogatása nemcsak a német népnek ár­talmas. hanem más népeknek is, káros a béke ügyére. Ezért a szovjet kormány azon a véleményen van, hogy a kül­ügyminiszteri értekezletnek ■---------------------------------í tr íj kel Argentínában órára megbénította a helyi érdekű vasút forgalmát. Mint ismeretes, a sztrájkkal egyidejűleg kormányválság ke­letkezett Argentínában. o * ­KRÉTA SZIGETÉN csü­törtökön erős földrengés volt, amely több falut rombadön- tött, egy partszakaszt pedig a parasztházakkal együtt a tengerbe sodort. Főként a gyerekek között sok a se­besült. EGY ISMERETLEN sze­mély közölte az osztrák rend­őrséggel, hogy a római ex- presszen bombát helyeztek el. A rendőrség pénteken éjjel az olasz hatájon feltartóztat­ta a vonatot és átkutatta, de robbanóanyagot nem talál­tak. A vonat kétórás késéssel folytatta útját Rómába. A CAPE CANAVERAL-I amerikai rakéta-támaszponton pénteken 400 ács sztrájkba lépett. Később a sztrájkhoz csatlakozott 1500 építő- és 3250 szállítómunkás. AZ AMERIKAI külügymi­nisztérium közlése szerint Dulles egészségi állapota rom­lott. A GYŐZELEM napján Ju­goszláviának a fasiszta meg­szállás alól való felszabadu­lása évfordulóján megkoszo­rúzták a Belgrád felszabadí­tásáért vívott harcokban el­esett jugoszláv és szovjet har­cosok sírját. GAITSKELL és felesége, va­lamint Bevan és felesége au­gusztus végén vagy szeptem­ber elején a Szovjetunióba uta­zik tíznapos látogatásra Hrus­csov vendégeként. LAZAR MOJSZOV, a Ju- í goszláv Szövetségi Népköz- társaság moszkvai nagykövete és a nagykövetség több más munkatársa pénteken a Moszkva környékén fekvő Dubna városkában megtekin­tette az Egyesített Atom- 1 kutató Intézetet. I " Egymillió munkás sz Nyugati hírügynökségek1 egybehangzó jelentése szerint pénteken nyolcvanegy szak- szervezet felhívására több mint egymillió argentínai munkás lépett sztrájkba. A huszonnégy órás sztrájkot a megélhetési költségek állandó emelkedése miatt és az im­már húsz napja sztrájkoló j banktisztviselőkkel vállalt szo­lidaritás jegyében szervezték. Mint a Reuter-iroda jelenti, : pénteken este Buenos Aires ; központjában a rendőrség könnyfakasztó bombákkal pró­bálta szétszórni a sztrájkolok j tüntető tömegét. A sztrájko­lok kövekkel dobálták meg a rendőröket és az incidensnek több sebesült áldozata van. Zavargásokról érkeztek ' hírek a vidéki városokból is. Cordo- bában a tüntetők ellen kive­zényelt rendőrség több lövést adott le. Buenos Airesben pén­teken négy bomba robbant, s ! az egyik több mint három A genfi tárgyalóteremben. A kerékasztalnál (balról jobbra) az Egyesült Államok, Fran­ciaország Nagy-Britannia és a Szovjetunió küldöttsége. A két külön asztalnál: jobb­oldalt az NDK, baloldalt az NSZK küldöttsége. A jobbszélen középen levő külön asztal­nál az értekezlet titkársága ül. a német békeszerződés kér­désére kell összpontosítana fő figyelmét. Gromiko aláhúzta: a szovjet kormány híve annak, hogy Németországból kivonják a külföldi csapatokat és nem látja akadályát annak, hegy . a békeszerződés hatályba lé­pésétől számított egy éven belül ez meg is történjék. Ha pedig a három nyugati hata­lom és a Német Szövetségi Köztársaság még nem haj­landó erre — mondotta —, akkor az érdekelt felek által közösen megállapítandó idő­pontokban, fokozatosan le­hetne Németországból kivon­ni a külföldi csapatokat. — Nyugaton gyakran be­szélnek arról — fűzte hozzá Gromiko —, hogy ha Német­országból kivonnák a külföldi csapatokat, a Szovjetunió va­lamiféle katonai előnyhöz jutna a Német Szövetségi Köztársaság és a többi nyur gáti hatalom biztonságának rovására. Ámde, senki sem követel a nyugati hatalmaktól többet, mint a Szovjetunió­tól. Azt javasoljuk, hogy ' vonjanak ki Németország területéről minden ide­gen fegyveres erőt, a szov­jet csapatokat és a NATO .tagállamainak katonai kötelékeit egyaránt. Vagy­is olyan rendezésről van szó. amely mindkét rész­ről egyenlő kötelezettsé­geket és egyenlő enged­ményeket követel meg. — Ezenkívül a csapatok ki­vonására vonatkozó szovjet ja­vaslat bírálói előtt nem le­bet ismeretlen az, hogy a szovjet kormány már régen sürgeti az Európában állo­másozó külföldi csapatok kér­désének gyökeresebb megol­dását is. A Szovjetunió haj­landó kivonni csapatait nem­csak Németországból, hanem Lengyelországból és Magyar- országról is — ahol fegyveres erői a varsói szerződés értel­mében taf tfekodpak ,tt-, .ha a NATO-tagállamok visszavon­ják csapataikat saját ország­határaik mögé s 'megszüntetik az idegen területeiken fekvő katonai támaszpontjaikat. Gromiko ezután rámutatott arra is, 'hogy a német béke- szerződés megkötésére vonat­kozó szovjet javaslatok egy­idejűleg magukban foglalják a berlini kérdés megoldását is, amely az egyetemes német béke rendezés szerves része lenne. A békeszerződés alá­írásával természetesen hatá­lyukat vesztik azok a négy­oldalú egyezmények, amelyek meghatározták Németország’ és ezen belül Berlin igazgatá­sának és megszállásának rend­jét. Ilyenformán a megszállá­si rendszer, amely még min­dig fennáll Nyugat-Berlinben, megszűnnék és kiküszöbölőd­ne az államok közötti éles súrlódások alapja. A szovjet küldöttség veze­tője javasolta, tekintsék a szovjet tervezetet vitaalapnak a német békeszerződés meg­tárgyalásához. Ezt a tervezetet a szovjet kormány hivatalos okmánya­ként terjesztjük az értekezlet elé — mondotta. — Termé­szetesen hajlandók vagyunk az értekezlet bármely más részvevőjének bármilyen ja­vaslatait megvizsgálni, ame­lyeknek célja a német béke- szerződés mielőbbi megkötése. Ezután Gromiko röviden kitért az angol, a francia és az amerikai kormány május 14-én több nemzetközi kér­dést illetően beterjesztett ja­vaslataira. Mint mondotta, ebben az' okmányban egy­aránt szerepelnek a leszerelés kérdései, a berlini kérdés, az európai biztonság kérdései, Németország egyesítése, sőt a német kérdés békés rende­zése. — Emellett, mint * hallottuk, ezt az okmányt egységes és oszthatatlan egésznek kell te­kintenünk — mondotta. Figyelmesen meghallgattuk az amerikai külügyminisztert, s utána a francia és brit kül­ügyminisztert is. A szovjet küldöttségnek már volt alkal­ma nyilatkoznia arról a mód­szerről, amely egy csomóba fűz különböző bonyolult kérJ déséket s ezzel lényegében még bonyolultabbá, sőt, tulaj­donképpen lehetetlenné teszi e kérdések megoldását. Ha ezen az úton haladnánk, ak­kor csak egyet érhetnénk el: a kezdet kezdetén zsákutcába juttatnánk az egész ügyet. A szovjet küldöttség a ké­sőbbiekben részletesebben is kifejti álláspontját a háromhatalmi javaslatok lényegét illetően. A genfi külügyminiszteri j tanácskozáson Gromiko után j Selwyn Lloyd szólalt feL ! Mint az AFP és a DP A je­lentéséből látható, az angol külügyminiszter igyekezett kompromisszumként feltün­tetni a nyugatiak „csomag­tervét”, de e terv bonyolult­ságát közvetve elismerte az­zal a javaslatával, hogy ha a Szovjetunió komplikáltnak találja a nyugati tervben szereplő problémákat, úgy azokat külön-külön is meg lehet tárgyalni. Selwyn Lloyd kitért a két német állam kép­viselőiből a nyugáti elkép­zelések szerint alakítandó ve­gyes bizottságra, s azt bizony­gatta, hogy ez a bizottság fon­tos szerepet játszhatna az újraegyesítés folyamatában, „amit a szovjet kormány min­dig is megkívánt egy össz- német szervtől”. AUTÓ STOP! ÁLLJON MEG! A PILISI RÉTESCSÁRDÁNÁL Megnyílt a korszerűsített RÉTESCSÁRDA a Pilisi Föidművesszövetkezet kezelésében a budapt-d —ceglédi műút mentén. VÁLTOZATOS MELEG ÉTELEK! FISSEN SÜLT RÉTES! ESZPRESSZÖ-FEKETE! a nap minden szakában a RÉTESCSÁRDÁBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom