Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

S zemet-szivet gyönyörköd­tető (főleg női szivekről van szó) bemutatót láttak a meghívottak a napokban a Fé­szek-klubban. Az Iparművészeti Vállalat Ruhatervező Stúdiójának be­mutatóját tartották itt. A zongora hangjaira egy­más után libbentek elő a ru­hacsodákba öltöztetett mane- kenek, lejtettek, forogtak az ámuló szemek előtt. Felvonul* itt minden, ami szép, fiatalos, divatos és — meglepően olcsó. Nincs értelme, hogy egymás után felsoroljuk az érdekes színű és szabású ruhákat, in­kább összefoglaljuk olvasóink részére, mi az új és érdekes az idei nyáriruha divatban. Elsősorban is, a szoknyák hossza. Valamennyi ruha épp csak takarta egy tenyérrel a térdet, s valljuk be, sikkesebb, fiatalosabb ez minden más di­vatnál. Csak éppen nem hasz­nos. Mert ugyebár nem rendel­kezik mindenki olyan hibát­lan vonalú lábakkal, mint a kisasszonyoké. S olyankor nem árt, ha a ruha kissé eltakar. Éppen ezért, aki nem teheti, MÁJUS 1 ne kövesse vakon 02 „új mó­dit”. S ez vonatkozik a dere­kakra is. A ruhák nagy része ugyanis magas derekú, úgyne­vezett „empire” vonalú, vagy ha az nem, a karcsúságot nagyon széles, redőzött övék hangsú­lyozták. s -ekörül is vannak kí­vánnivalók az asszonytársak nagy többségénél. Ez a vonat a magas, karcsú, s 60 kilón jó­val aluli termetnek felel meg. A ruhák jó része kivágott, amihez igen érdekes — még jóval a derék felett egy te­nyérnyivel végződő — kis ka­bátkák járulnak, melyek a leg­egyszerűbb szabást is igen de­koratívvá teszik. A szoknyák nőiesek, kecsesek, húzottak de szinte valamennyi megkívánja az alsószoknyát, ha azt akar­juk, hogy igazán jól álljanak. A színek közül a narancs színnek árnyalatai, az eperpi­ros és a téglaszín vezet. A ru­hák nagy része ezeknek egy- egy árnyalatából készült. Ugyancsak sok ruhái láttunk a sárga és zöld színeiben. Különösen bájosak voltak az úgynevezett „bakfisruhák”, amelyek egyszerű vonalai, amellett meglepően újszerű megoldásai alkalmat adnak rá. hogy az iskoláslányok is ízlé­sesen, korukhoz megfelelő di­vatos ruhákban járjanak. Gyönyörűek voltak a kiegé­szítők. A táskák, kalapok, nyakláncok és karkötők. A ka­lapok légiesek, tüllből, virág­ból összeállítva, ünnepélyes alkalmakra, nyári estékre iga- _ zán széppé varázsolják viselő­ijüket. A kerámia nyakláncok £ színesek, tarkák, gyakran sza- Í bályszerű virágfüzért alkot­ónak. Nemsokára megjelennek Ó a kirakatokban, s úgy hisszük, 1 £ napok alatt elkelnek, hisz a £ legegyszerűbb kis nyári ruhái Ó is újjá szépítik, í S itt emlékezzünk meg az i árakról, amelyet a legnagyobb í mértékben a dolgozó nők pénz- Ó tárcájához szabtak. A karton- piké és szaténruháknál 200— ^ 500 Ft között váltakoznak, míg a kézzel festett, álomszép tisz- Ó ta selyemruhák sem drágáb- bak 500—900 Ft-nál. Ezek a ruhák hivatottak be- Ó mutatni és megszerettetni az Ó igényes konfekcióárukat. Egy- Ó egy fazonból mindössze 10 da- Ó rabot készítettek, úgy hogy vi- Ó selöje nyugodt lehet, nem ta­ff, lálkozik lépten-nyomon alte- Ó regójával. A ruhákat az Ipar­iművészeti Termelő Vállalat a Í május 4-én megnyíló Minősé­gűi Nöiruhabolt Kecskeméti u. Í 4. szám alatti új üzletében áru- i sítják majd. 1 ------------------ -­2 GYERMEKPROBLEMA í i A kis óvodás Mancika egy £ napon furcsa kérdéssel for- Í dúlt édesanyjához: Í — Anyuka, te is voltál kis- \ lány? Ó — Persze — felelt az anya Í derűsen — ugyanolyan kis- Í lány voltam, mint te. Ó — Hm, — töpreng a gyerek ^ —, de ki volt akkor az én Í anyukám? DIVAT Pettyes délutáni ruha, tisztaselyemből, fekete virágdísszel, tartozékokkal. Sárga csíkos selyemruha, fekete díszítéssel. Könnyű szö­vetből készült fekete köpeny illik hozzá. Könnyű kockás szövetből készült kiskosztüm, újvonalú sza­bással. Alatta egyszínű, rövid ujjú blúzt viselünk. (Farnady Ilonka tervei) Mátyás király és a paraszt Mit süssünk? Habos linzer. Harminc deka lisztből, tizenöt deka zsírból, ti­zenöt deka cukorból, egy sütő­porból, két egész tojással, ha kell, még egy kevés tejjel jól gyúrható tésztát készítünk. Tep­si nagyságúra kinyújtjuk, s a már kizsírozott, morz*sával meg­hintett tepsi aljára tesszük. Fé­lig megsütjük, lekvárral megken­jük, ráteszünk három tojás fehér­jéből vert vaníliás cukorral éde­sített habot. Ezzei sütjük to­vább. Kakaós szelet. A kakaós sze­letet úgy készítjük, mint a pis­kótát, de négy kanál liszt he­lyett (ha négy tojásból készít­jük) három kanál lisztet és egy kanál kakaót teszünk bele. Ami­kor megsült (2—3 centi vastag légyen) négyszögletes darabokra vágjuk, tetejét habbal bevonjuk és fél dióval díszítjük. Fahéjas kifli. 25 deka cukrot három tojással jól elkeverünk. Hozzáadunk 5 deka zsírt, citrom- héjat. kevés fahéjat. 10 deka da­rált diót és annyi lisztet, amcny- nyit felvesz. Kifliket formálunk belőle. A kifliiket kis cukros víz­zel megkenjük, utána megmért­jük diós cukorba és kikent, ki­lisztezett tepsiben megsütjük. Sósrúd. Harminc deka lisztet* 10 deka margarint, vagy zsírt, két deka tejben áztatott élesztőt, sót összegyúrunk. Jól kidolgoz­zuk. Ujjnyi vastagságú rudakat sodrunk belőle. Tepsibe rakjuk. Tojássárgáját megsózzuk — meg­kenjük vele a rudakat és meg­hintjük köménvm aggal. Forr* sütőben megsütjük. Vagdalt palacsinta. Sokfélekép­pen készíthetjük. A megsütött palacsintatésztát elvagdaljuk, t lerakjuk úgy, hogv rétegezzük dióval, lekvárral, máikkal. Vagy túróval, reszelt sajttal stb. Tej­föllel mp^iocsoljuk és sütőben át­melegítjük. A NEVELÉS KEZDETE A kiváló olasz íróhoz, Man- tegazzához, egyszer bekopo­gott egy asszony. Karján pó- lyásbabát tartott. — Azért jöttem önhöz —’ mondotta —, hogy megkér­dezzem, milyen kortól kell a nevelést elkezdeni. — Mennyi idős a kisbaba? — kérdezte az író kedvesen. — Ó, még csak három na-, pos, válaszolta az anya vi­dáman. — Nos asszonyom, önnek már három napos késése van a nevelésben — válaszolta Mantegazza. Egyszer Mátyás király vadászni ment. Útközben találkozott egy vén, őszhajú pa­raszttal,, ^ — Hová viszed a ludat alyajr? —t : kérdi a király tré­fásan, az öreg fe­hér fejére célozva. , — Ide a vásárra — felel az egyked­vűen, a piac felé bökve. De a király — jókedvében lévén —, nem hagyja annyiban. Tovább csipkedi: — Hallod-e? Ef­féle agg ebet, mint te. nálunk holdjá­val vetnek. — Nálónk is — vág vissza hirte­len méreggel a pa­raszt —, de nem köti ki egyéb ..Ú.PádwU^ „ Mátyás lenyelte ::avastag választ: i Elvégre ő kezdte az ungorkodást. Ment tovább. Mi­kor aztán alko* nyattal visszatért a vadászatról, a palota alján me­gint csak szembe találkozik a vén paraszttal, aki most egy tarka lo­von kocog haza­felé. Nyilván a vá­sáron vette az öreg a veres-fehér­foltos paripát. Má­tyás gondolta: itt az alkalom, meg­fizetni a reggeli gorombaságért. . .Rájveteget hát ba­rátságosan a tarka ló farára s azt kér­di nevetve, dévaj incselkedéssel: — Osztán, hogy métere a tarka posztónak? A paraszt meg­fordul a ló hátán s rendíthetetlen nyugalommal veti a szót a tréfás ked­vű király felé: — Tessen csak besétálni a boltba. Odabenn majd megegyezünk... DIVATBEMUTATÓN zánk. 156. Könnyű angol sörfajta. 158. N. I. R. 159. Soroksári Amatőr Zenebarátok. 160. Szemével érzé­kel. 162. Az arasz egy része. 163. A Tervhivatal hivatalos rövidítése. 164. Kettős mássalhangzó. 165 Egy??? Megfejtésül beküldendő Juhász Gyula idézett versének címe és a verssor 1959 május 13-ig. A helyes megfejtők között értékes könyve­ket sorsolunk ki. Az 1959. április 11-1 számunkban közölt rejtvény helyes megfejtése: .■A világ legnagyobb tolvaja, az életünk felét elrabolja.” Könyvet nyertek: Selmeczi Vil­mos. Bia. Petőfi u. 42. — Wenzler Irén. Kiskunlacháza. Dózsa György u. 60. — Braun Ilona. Nagykáta. Járási kultúrház. _ Kuszinszky S ándor. Szentendre. Batthyány u. 3. __ Lengyel László. Albertirsa. Farkas u. 51. — Márton Gyula. Vác. Híradástechnikai Anyagok Gyára. _ Hetényi Paula. Vác. Köz­társaság u. 9. — Mokos István. Budapest. V., Bajcsy Zs. út 78. 1_ Galgóczi Antal. Cegléd, állomás. XII.. Pinesteri szakasz. __ Körös Ilona. Nagykőrös. Petőfi ált. is­kola. A könyveket postán küldjük el. vág. 57. Vége az italnak! 62. A leg­kisebb folyóvíz. 63. L. U. T. 65. Sarkvidéki szarvasfajta. 68. Állami bevételt jelent. 70. Indián sátrak, magyaros helyesírással 71. Végtele­nül egyenes. 73. Ütődött. 75. Ide nem szabad belépni. 76. Ruha­bélés? 80. Kerekes korcsolya. 83. Tagadást fejez ki. 86. Nagyban — kereskedelmi kifejezés. 90. Van, amelyik paripa. 92. Augusztus ele­je. 93. Vérszegénység _ orvosi nyelven. 94. É. Y. I. 96. Kérdőszó! 97. Ott találom-e a randevún? 99. A mohamedánok felsőruhája. 100. Puskával végez vele. 102. a sze- kerce belső része? 104. T. S. 105. Koma. 108. Hasznos pók. számta­lan rovart pusztít. 111. A déli sark­vidék. 112. Ókori görög szobrász, híres műve: a diszkoszvető. 113. E. T. R. 114. Kézimunka. 116. Bra­zíliai kikötőváros. 119. Minden színt üt a kártyában. 120. Szemet csuk. 125. Békaporonty, hal korában??? 127. Magunk. 129. Katonai parádé. 130. Kobak. 131. Sár. latvak. 132. Vitriol. 136. Kétes?? 138 Jöjj!!! — németül. 141. Csont, a testüreg körülfogására szolgál. 144. Sakk szakkifejezés. 146. Vészt jósol. 148. Apró súly. 150. Ázsiai sivatag. 151. Ebben a pillanatban. 154. Mihoz­ejtett mássalhangzó. 137. A ..nak” párja. 139. Eszterke. 140. Félig éber! 142. Ausztráliai félsziget: 143. N. P. 145. Hűsítő ital. most jön a szezonja. 147. Tinktúrája fertőt­lenítőszer. 149. Virágrész __ névelő­vel. 150. Törpe. 152. Hiányos ecset. 153. Rakpart _ németül. 155. Ide­g en női név. 157. Régi ruhadarab, őseink kabátja. 159. Tévesen sor­sol! 161. 501 római számmal. 166. Mosás utáni munkát végez. 167. Főangyal. 168. Vizet pumpál. FÜGGŐLEGES: 1. Lágytestű ál­lat. 2. Szögecs. 3. Azt a személyt! 4. Konyhai edény. 5. Durván, go­rombán. 6. Oktatási felszerelés. 7. Cica'fark? 8. Egyes. 9. Dalol. 10. Kényszerpihenőn van. 11. Három­negyed egy! 12. M. Y. L. 13. A pap­ság — latinul. 14. Vadászeb. 15. Úgy Is becézik a diákok, hogy suli. 16. A tonna jele. 17. Maga. 18. Férfi­név. 21. Hibátlan. 23. Harci mód­szer. 26. Fűszer. 28. Szín. 32. Egy valakiről. 35. Dísze __ fordítva. 38. A potya belülről? 39. Skandináv népi elbeszélés (SAGA). 41. Női név. 43. Rákiáltott, miután elment az illető. 44. Kiválasztott. 45 Meg­győző agitáció; 47. Ruhadarab. 48. Se apjuk _ se anyjuk. 49. Edző­tábor Komárom megyében. 51. Majdnem ázik! 55. Karddal oda­szóval. 77. Határrag. 78. Rendelke­zést ad ki. 79. Fájdalmának igen­csak kifejezést ad. 81. Szovjet autó­márka. 82. A szorgalom minta­képe. 84. A sötétség birodalma. 85. Páratlan betűkkel nézik. 87. Ker­gető. 88. G. L. 89. Ami megkülön­bözteti egyik embert a másiktól. 91. Spanyol folyó (Y = J). 93. Nép­faj _ névelővel. 95. Gyoma belső r észe. 98. Aki nagyot............. az k eveset fog. 101. Község a dabasi járásban. 103. Az unalom megszo­kott kifejezése. 106. . . .-culpa, az én vétkem. 107. E. K. 109. Igényli, hogy adjanak valamit a részére. 110. Ezen a napon. 115. E. M. O­116. Tüskés emlős, rovarpusztító. 117. Arany — franciául. 118. Gyor­san _ gyorsan! 119. Aranka, rövi­d ebben. 120. Sírdomb. 121. Antalka. 122. Mint a vízsz. 117 sor. 123. Vesz­teség. 124. Megindul, keletkezik. 128. Angol sziget az Ir-tengerben. 129. Csavar. 131. Egyszerű pipa­fajta. 133............■ .-nacionális — nem­z etközi. 134. Magánhangzó. 135. Ki­JUHÁSZ GYULÁT, a. költői szólaltatjuk meg a proletár nemzetköziség nagy ünnepén. A költő 1920-ban írt köl­teményének egyik szakasza szerepel mai rejtvényünkben (sor­rend: vízsz. 1—14, függ. 121—19). A vers címe a vízsz. 126. sor­ban szerepel. VÍZSZINTES: 19. Akivel együtt utazik a vonaton. 20. Magyar ki­rály (1326—1382). 22. Inkább azt a másikat! 24. Tudományos Társa­ság. 23. Házacska. 26. Sajogni szo­kott. 27. Színét veszti. 29. Őrködve, vigyázva. 30. Joós Cecilia. 31. Egy­mást követik a könyvben. 33. A rádium vegyiele. 34. Magánhang­zók. egymást előzik. 36. E. K. 37. Kerti szerszám. 39. Mond valamit, azt is zavarosan csinálja. 40. Egyet­lenem? 42. Szokás — latinul, de fordítsuk meg. 44. Ily módon. 46. öt nyerőszám a lottóban. 50. Megy _ mendegél. 52. Pest környéki. 53. A porcelángyártás is ide tartozik. 54. Fel nélkül ural!!! 56. Rebelliót készít elő. 58. Az anyósok kedven­cei?!? 59. A végén durva. 60. Tré­fás neve a gyalogos katonának. 61. Soha véget nem érő. 64. Haját vesztett 66. Gábor Andor. 67. Ma­gánhangzó. 68. Vasútállomás rövi­dítve. 69. A villamoson felhívás nélkül átadja a helyét. 72. Kelle­metlen nyári házi rovar. 74. Lét­szám. állomány — ismert Idegen iája a lakásban illenek, a kézimunkáik is legye­nek világosak, élénk színűek. A legszebbek a sima falak. Ha mintásra festetjük, kerüljük a zsúfolt mintákat, ez f áraszt ja a szemet, a fáradság .pedig a ked­vetlenség, 1 eh angol tsäg forrása. A bútorok színéhez alkalmazkodjék a bútorhuzatok színe is. a bú­torok fájához a huzat anyaga. Sötét lapon áll a világosabb ár­nyalatú váza, amelynek egy szál virága színével a vidámság ér­zését hozza. A halvány rózsa­színre festett konyhában, a csont­színűre festett szekrény hal­ványkék poharai, a kék virágos, rózsaszín függöny az öröm tol­mácsol ói lesznek. Kírsrrrlérl dírxíreí Zsuzsi lányomat elég gyak­ran megdicsérem. Néha ő ma­ga is megkérdezi: „Jó va­gyok”? Én az igazságnak meg­felelően adok választ: — Jó kislány vagy elégedett va­gyok veled. Egy alkalommal cukorkát hoztam neki. Boldogan vet­te át a zacskót, majd hálá­san megölelt és elismerően szólt: — Jó kislány vagy apuka, elégedett vagyok v» 1 led. Színek hármán Sokan talán el sem hiszik, hogy a színek milyen hatással vannak az emberre. Van szín, amely Iz­gat, van. amely lehangol, s ig> tovább. A - tudomány azt mondja, hogy a zöld szín. az egészség színe, nyugtat.. A piros színt figyelmez­tetésre használjuk, a kék az óva­tosság színe, a kórházi szobákat fehérre festik, a szállodákban olyan színűre festik a helyisége­ket, amelyekkel a kényelem, a felfrissülés légkörét tudják ven­dégeik közé varázsolni. Száműzzük tehát otthonunkból r gyengítő sötétséget, a bántó erős fényt, az izgató rikító szí­neket és hozzuk be helyette az egyenletes tiszta fényt, a meg­nyugtató színek harmóniáját. Az elmondottak fokozott érte­lemben állnak a régi építésű, magas, mennyezetes szobákra. Próbáljuk ezeket a szobákat fes­téssel közelebb hozni magunk­hoz. Először is közelítsük meg a mennyezetet. Festessük egy ár­nyalattal sötétebbre. mint a fa­lat és ezt a sötétebb árnyalatot hozzuk 30—40 cm-irel lejlebb, a falra. Festethetjük a falakat vi­lágos ceontszínre, a mennyezetet peasgőszlnre. vagy a falat hal­ványkékre, a mennyezetet eztlst- ücékre. Ha a szőnyeg színét a mennyezettel összhangba tudjuk hozni, ez Is közelebb visz cé­lunkhoz, mert azt a látszatot kelti, mintha a kettő rokonság­ban volna egymással, összetar­tozna. Sötét bútorokhoz világos falak

Next

/
Oldalképek
Tartalom