Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-07 / 105. szám
4 hírlap 1959. MÁJUS 7. CSÜTÖRTÖK REGGELTŐL DÉLIG Jegyzetek az abonyi Új Világ Tsz életéről nák a mintegy három kilométerre levő állomástól már a tanyáig teljesen elkészültek, csak a vezetékszerelés és a bekapcsolás hiányzik. A szerelőik az épületeken most vésik a falakat, hogy mire a vezeték ideérkezik, minden elő legyen készítve. A külső munkálatokat állami támogatással, a belsőt pedig saját erejéből végzi a tsz. Nagy terveik vannak a villannyal. Bárkitől érdeklődöm, mindenki pontosan tudja, mi minden változást hoz, ha majd bekapcsolják. Természetesen mindenekelőtt az istállókat és a lakóházakat villamosítják. Aztán villany meghajtásúra szerelik át a darálót, a kovács- és bognárműhelyt. Szeszfőzdét építenek és villanyerővel szivattyúzzák a vizet a létesítendő tízholdas kertészet öntözéséhez. — A villany — mondja Ma» ci bácsi, az öreg magtáros —* kihozza a várost a tanyára. Mert segítségével a korszerű világításon kívül nagyobb lehetőség nyűik a rádiózásra, nem beszélve arról, hogy televíziót is akarunk vásárolni Bicikliszín Kocsiszínről meg takarmá- nyos színről már hallottam, de hogy bicikliszín is létezik, azt csak itt. a Füzeséridűlő kellős közepén tudtam meg. Egyébként ott áll közvetlenül a jégverem előtt, falábakon. cseréptetővel ellátva, s benne a temérdek biciklitartó solk-sok biciklivel. — Mikor építették? — fordulok a lányokhoz. — Tavaly — felelik szinte egyszerre —, mert a kerékpárok addig szanaszéjjel hevertek az udvaron, alig tudtunk tőlük járni. — Hát hány kerékpár van a szövetkezetben? — Ahány tag, annyi, vagy talán még annál is több. Mert van olyan család, ahol mindenkinek vettek. Csak az új tagok járnak még gyalog: Tamási Bandi. Polcsó Aranka, meg Bokor Juli.. De ősszel ők is vásárolnak maguknak. — És az öregek? Nekik 1» van biciklijük? — Mindnek. Szűcs Jani bácsi meg Bokros bácsi csak nemrég vették és most tanultak meg rajta. Kinevettük őket, mert reggelizéskor meg ebédszünet alatt, amíg a többiek szunyókáltak, ők fogták a biciklit, elmentek vele félre, hogy ne lássuk és gyakorlatoztak. De addig-ad- dig jártak félre, hogy egy- szercsak azt láttuk, biciklin ülve és jókedvűen csengetve kariikáznak be a tanyaudvarra .. s A Tamasi-,,gyerek" Mindjárt megérkezésem után történt. Az egyik idősebb embertől megkérdem: — Ki az Új Vüág elnöke? — A Tamasi-gyerek — feleli határozott hangon Meghökkenek. — Gyerek? — No, persze, ne gondolja, hogy afféle tejfelesszájú, mert olyat mi el nem vállalnánk. Komoly, felnőtt, hó- zasember már az és családja is van. Csakhát mi, öregebbek, így mondjuk, mert jóformán alig múlt 20 esztendős, hogy 56 után elnökké választottuk. És most, hogy a hűvös és tiszta irodában szemtől szemben ülök az elnökkel, az első pillanatban magam is túl fiatalnak vélem erre a posztra, ám komoly, megfontolt gon■ dolkodása, szakértelme után ítélve, azt kell mondanom: ennél derekabb embert nem is választhatott elnökéül az Uj Világ tagsága. Nincstelen agrárproletár ’ szülők gyermeke. Kilenc éves , sem volt, amikor apja a második világháborúban elesett, s anyjával meg két kisebb testvérével együtt kereső nélkül maradtak. 11 éves korában már kenyeret keres: előbb kiscseléd. majd napszámos a2 ■ útépítő1--' ■' aztán az öt hóié - juttatott földön dolgozik mindaddig, amíg 1951 telén belép az Uj Világ Tsz-be. Ekkor 16 esztendős. Néhány év múlva munkacsapat-vezető lesz, majd 20 éves korában munkacsapatából feleségül veszi a szép, barna szemű Fábián Erzsikét. A kísérlet Ennyit vall magáról, a többi már a közös gazdaság sorsával függ össze, ami bizony ötvenhat után meglehetősen széjjel zilálódott: sokan kiléptek, a maradék tagság az akkori vezetőség tudtával és jóváhagyásával a közös állat- állományt herdálta, a munka- fegyelem pedig csaknem a nullával volt egyenlő. Ekkor állt Tamasi István, az alig 22 éves fiatal ember a tsz élére. Kijelentette: „Mindenkinek dolgozni kell: a herdálásnak vége, ki-ki munkája szerint részesül a közös jövedelemből. Aki nem ért egyet vele, annak nincs helye a szövetkezetben !” Megértették és követték. A szövetkezetben ma szilárd munkafegyelem uralkodik, aminek eredményeként a munkaegység és a közös vagyon értéke évről évre növekedett. A vezetőség most a tagok érdekeltségének további növelése céljából kísérletképpen 30 hold répaföldet 47 tag között felosztott, s az utána járó munkadíjat a termés eredményétől tette függővé. A kísérlet bevezetését körültekintő munka előzte meg: egy holdra az elmúlt öt év termésátlaga alapján — 150 mázsa termést terveztek, ami után 47,39 munkaegységet írnak jóvá. A 150 mázsán felüli termés esetén pedig a megtermelt érték 50 százalékát kapja meg a tag. Az eredmény egyelőre a fegyelem erősödésében és a munka minőségének javulásában mutatkozik meg. íme, ezt láttam, hallottam reggeltől délig az abonyi Uj Világ Termelőszövetkezetben. Ari Kálmán TÖROCSIK MARI NAGY SIKERE CANNES-BAN A magyar filmművészetet képviselő Édes Anna kedden este került bemutatásra a XII. cannes-i filmfesztiválon. A filmet háromszor is levetítették. Először külön az újságírók egy csoportja számára, a fesztiváli palota egyik kistermében, este hétkor és féj tízkor pedig nagy bemutatómoziban került a fesztivál közönsége és zsűrije elé. Törő- csik Mari és Fábry Zoltán nevének megjelenését a filmvásznon taps köszöntötte. A film vetítése közben is nemegyszer felcsattant a taps. A film utolsó kcfckáinak leper- gése után a reflektorok az erkélyen a magyar delegációt keresték és Törőcsik Mari felállva. mosolyogva, hosszan köszönte meg a közönség elismerését. A magyar delegáció tagjainak sokan gratuláltak. Az elsőik között volt Jean Cocteau, a világhírű francia író, a fesztivál egyik „lelke”. Csókkal köszöntötte Törőcsiket a kitűnő fiatal cseh filmszínésznő, Jana Brejchová. A palotából távozó Törőcsiket a fényképészek pergőtűz alá vették és a fiatal magyar művésznőt megrohanták az autogramkérők is. A bemutató után általában kedvező véleményt lehetett hallani a filmszakemberek és az újságírók részéről, de nem hiányoztak a bíráló megjegyzések sem. Egyes jeleneteket, montázsokat hosszadalmasnak ítéltek és a témaválasztás tekintetében is hangzott el néhány kifogás. A nagy érdeklődést bizonyítja. hogy a francia televízió szerdán felvételt készít Törőcsik Mariról. A magyar művésznő nem kis izgalommal várja az eseményt. Nem azt, hogy a felvevőgép elé álljon. hanem sokkal inkább aggasztja az elmondandó francia szöveg. Az év végéig több mint 2000 termelőszövetkezeti könyvelő részesül szakoktatásban Szerdán délelőtt a Földművelésügyi Minisztériumban tanácskozást rendeztek a megyei termelőszövetkezeti főkönyvelők. A tanácskozáson dr. Papp Lajos, a minisztérium pénzügyi főosztályának vezetője tartott előadást a termelőszövetkezetek számvitelj munkájáról. Az éveleji fejlődés időszakában általában egész községek léptek a közös gazdálkodás útjára, országszerte nagyterületű termelőszövetkezetek alakultak. Többezer holdas gazdaságok számvitelének vezetéséhez pedig már igen komoly szakmai felkészültség szükséges. Világosan kell látni, hogy a hozzáértéssel vezetett könyvelés, rendszeres közgazdaság) elemzés nélkül nagyüzemi gazdaságot vezetni nem lehet. Az év végéig ezért több mint 2000 termelőszövetkezeti könyvelő részesül szakoktatásban A napokban értekezletet tartottak a ráckevei járás KISZ-titkárai és sportvezetői a szigetszentmár- toni úttörő-üdülőben. A VIT sportjelvényszerző versenyről, a nyári spartakiádról. az ifjúság neveléséről tanácskoztak. A hírek szerint az értekezlet jól sikerült. Néhány főbb mozzanatát meg is örökítették: Első kép: A megyei KlSZ-bizotl- ság kiküldötte ellenőriz. Második kép: Értekezlet közben. Harmadik kép: Bemutatják, hogyan kell sportolni. Negyedik kép: Azért volt ilyen is. 0öRße Tül°n 4% 4% 4% ♦ V ♦ Az egészségügy katonái Fiizeséri dűlő 24 Ez a hivatalos helyrajzi neve az abonyi Űj Világ Termelőszövetkezet központi tanyájának. Az idősebb generáció tagjai azonban még mindig „Tóth—Magyar” tanyának mondják, mivelhogy a fel- szabadulás előtt egy Tóth, meg egy Magyar nevű kulák közösen birtokolta és az öregek nyelve már nehezebben fordul a mai elnevezésre. Pedig a régi tanyából már csupán egyetlen épület, az egykori „gazdalakás” van meg, a többi az utóbbi évek során készült vagy teljesen átalakították. Maga a volt gazdalakás is csak külső formájában emlékeztet a régire, belülről viszont a tágas lakószobákat irodává, KlSZ-helyiség- gé és kultúrteremmé építették át. A kultúrterem ajtaja egyébként most tárva-nyitva van, s belsejéből jókedvű leánykacagás, vedercsörrenés és vízcsobogás hallatszik ki az udvarra. A KISZ leánytagjai súrolják, takarítják a helyiséget, hogy eltüntessék a május 1-i bankett nyomait. Miközben serényen dolgoznak, a szájuk egy pillanatig sem pihen, a téma még változatlanul a minapi mulatság: ki kivel táncolt a legtöbbet, meg, hogy milyen volt a torta és borjúpaprikás, amelyet maga Mucsányi néni, az abonyi Kossuth Szálloda szakácsnője főzött. Az iroda körül elterülő tágas udvaron látható még az új sertésfiaztató, mögötte Szabó Pál szövetkezeti kanász korszerű lakóháza, a borház — amelyen a nádtetőt néhány éve cseréppel cserélték fel —, a dohánypajta, a magtár, a jégverem, valamint a kivágott akáctörzsekre épített szekérszín. Ember alig tartózkodik a tanyában. A vidáman sikáló lányok kivételével csupán néhány fogatost látni, amint trágyát viliáznak a szekerekre, no meg a magtártíst és a tanyagondnokot. A többiek a határban vannak: szőlőt kapál- nak, répát egyelnek vagy a kertészetben dolgoznak. A tanyagondnok Látom én már jó ideje azt a szőke bajuszú idősebb embert, aki a tanyaközpontnak hol az egyik, hol a másik pontján bukkan fel, kulcsokat zörget, szerszámokat ad ki vagy éppen rákiabál a sertésólat tisztogató gyerekre, mondván. hogy már megint nem a kijelölt úton hordja a trágyát, elszórja, teleszemeteli vele az udvart. — Kiféle itt ez az ember i— kérdem a kiszes lányok egyikétől. __ Hát maga meg nem t udja? — csodálkozik rám nagy szemekkel —, ő itt a tanyagondnok .:. Oravecz Pista bácsinak hívják.: s A többit közvetlenül tőle tudom meg. Éppen Terék Marci bácsival, a magtárossal vitatkozik valamin, amikor hozzálépve megkérdezem: — Mondja már meg, hogy tulajdonképpen mi a tanyagondnok feladata? — Sokféle — mondja. — Én felelek itt majdnem mindenért. Én adom ki a szerszámokat, az abrakot, ügyelek a tanya rendjére, a parkra, a fiatal csemetékre, virágokra, hogy a szövetkezet környezete mindig csinos és tiszta legyen. Akaratlanul is körülnézek. Valóban meglátszik a keze munkája. Az iroda előtti térségen színesre festett cölöpökkel körülvéve friss virágágyak sorakoznak, a bejáró utat és a tanyaudvart pedig gyenge facsemeték övezik. — Nem gázolják le őket az állatok? — Gondoskodtunk róla, hogy ezt megakadályozzuk. Ugyanis a jószágok csak a számukra kijelölt úton tárhatnak. Villany akar lenni Erről hallani most legtöbbet a szövetkezetben. A betonoszlopokra szerelt vaspózcsapást merjen a valamikori magyar rém, a „morbus hun- garicus”-ra, a tüdővészre. Működésünk során a falvak és városok sok ezer lakóját vetjük alá a vizsgálatnak. Akit a feldolgozott röntgenképek alapján betegnek találunk, azt további vizsgálatok után gyógykezelésben részesítjük — a teljes gyógyulásig. Ugyanígy járunk el azzal is, akinek a szivét látjuk betegnek. Az éves statisztika szerint Csongrád megye után nálunk a legkedvezőbb a tbc-s betegek és halálozások arányszáma. Dr. Stark Janka, igazgatófőorvos vezetésével el is követünk mindent a népegészség érdekében! Naponta 800— 1200 embert vizsgálunk meg ... illetve tudnánk megvizsgálni, ha az emberek egy része nem idegenkedne a vizsgálattól. A helyi Vöröske reszt-szervezetek a legfőbb támaszaink, az ö jó felvilágosító és szervező munkájukon múlik a mi munkánk sikere is! Nem tudunk tovább beszélgetni, mert már jönnek is a további páciensek. Férfiak vannak soron. Amíg vetkőznek, megkérdezzük Zsinka Istvánnét, a helyi Vöröskeresztszervezet titkárát, hogyan halad a munka. — Bizony nálunk is nehezen indult meg. pedig a megSzrdik a májusi iscrcs/iiivt Bács megye déli vidékén, Kelebia gyümölcsöskertjeiben megérett a májusi cseresznye. A jó közepes termést ígérő fákról szedik a cseresznyét, s az első szállítmányt már el is indították Budapestre, „Csodás hatású" növény magja érkezett Kínából A Szegedi Füvészkert, amely körülbelül 200 botanikus kerttel tart kapcsolatot és bonyolít le csereforgalmat, nemrégiben sok ritka növénnyel gyarapodott. A legjelentősebb a Panax nevű erőgyökér, amelynek magja Kínából, a pekingi botanikus kertből érkezett. Ezt a gyökeret Ázsiában „csodás hatásúnak” ismerik. Feljegyzések szerint a Panax gyökere rendkívüli módon frissen tartja az idegeket. Valamikor haláibünte- iéssel sújtották, aki ki akarta csempészni a Panaxot az országból. F \ rjyegnap délelőtt ; 1 furcsa látvány- \ ban volt részünk Ve- \ resegyházon a föld- 'tf művesszövetkezeti $ vendéglőnél. Az ét- f terem ajtaja előtt % nagyobb csoport fér- $ fi és nő várakozott. $ Azután nyílt az ajtó 4 és a férfiak bemen- $ tek... % Közelebb vitt ben- $ nünket a kíváncsi- f ság. Ott azután meg- 4f oldódott a. rejtély. Az ^ udvaron, az étterem % udvari bejáratánál 4, hatalmas autóbusz % áll: a Pest megyei £ Tüdőbeteggondozó ^ Intézet röntgenko- $ csija. Az étterem £ öltözővé alakult át: % folyik a tüdöszűrő- % vizsgálat a község- 4/ ben. $ Megkértük Huszti 4f Sándor technikai. % vezetőt, ismertesse $ munkájukat: ■ 4/ — Két éve alakult $Pest menyében ez a 'szerv, hogy végső felelő felvilágosítás nem maradt el. Remélem, a következő napokban — szombatig — mindenki megjelenik, mert községünkben, ahol sajnos 1,5 százalék körül van a nyilvántartott tbc-sek száma, különös jelentősége van annak, hogy korra és nemre tekintet nélkül mindenki megjelenjen a szűrésen. — Szervezetünk mindent elkövet a siker érdekében, naponta 14 aktívánk végzi az adminisztratív és irányitó munkát. Közhely. hogy egészségünk a legdrágább kincsünk, de igaz. Es ezt a kincset védik az egészségügy katonái; az egészség- ügyi dolgozók és a Vöröskereszt 1á-sa- dalmi munkásai. F. M.
