Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-31 / 126. szám

1959. MÁJUS 31. VASÁRNAP i^Cirlap 3 Rózsakiállítás Budatétényben Rózsakiállítást rendez a Kertészeti Kutató Intézet dísznövénytermesztési osztá­lya az intézet budatétényi te­lepén, hogy a szakemberekkel és a virágkedvelőkkel megis­mertesse a kutatók által ösz- szegyűjtött és nemesített több mint 1000 rózsaíajtát. 5000 forint jutalom a legjobb ifjúsági cséplőcsapatnak A gyors gabonabetakarítás és a veszteségmentes cséplés érdekében a KISZ Pest me­gyei Bizottsága, a MEDOSZ Pest—Nógrád megyei Területi Bizottsága, a Gépállomások Pest megyei Igazgatósága és Kicsi meg a többiek Az országos tejtermelési versenyben az első és második negyedév végén Pest megye legjobbjának bizonyult a ceglédi Vörös Csillag Tsz tehenészete. A fejési átlag meghaladja a 17 litert. A tsz 152 szarvasmarhát gondoz, abból 58 a tehén. 1960-ra 220-ra növelik a szarvasmarhaállományt. A tsz egyik legjobban tejelő tehene, a Kicsi A borjakat szabadtartással, Itatásos módszerrel fel. Itt láthatók a „mesterséges" anyák neve’ik Az üszőborjúk 18 hőnapos korban kilós élősúlyt meghaladják a 400 (Fazekas — Zsufka) az Állami Gazdaságok Pest— Nógrád megyei Igazgatósága az idén is meghirdeti az if­júsági cséplőcsapatok megyei versenyéi. A versenyben valamennyi Pest megyei cséplőcsapat részt vehet, a nevezést legkésőbb jú­nius 30-ig kell eljuttatni az illetékes járási KISZ- bizottságra. A versenyfeltételek között a dobmilliméterre jutó teljesít­mény növelése, a szemveszte­ség csökkentése, az üzem­anyag és alkatrészek normák szerinti felhasználása, vala­mint a szalma- és a törekkaz- lak szakszerű rendberakása szerepel. A versenyt tíznaponként, a jelentések alapján folyama­tosan ellenőrzi és értékeli a megyei KlSZ-bizottság. A cséplési idény befejezé­sekor került sor a jutal­mak kiosztására. A versenyben legjobb ered­ményt elérp cséplőgép-csapat. — a gépállomási cséplőcsa­patoknál — ötezer forint pénzjutalmat, vándorzászlót és oklevelet, a második helye­zett 3000 forintot és okleve­let, a harmadik helyezett 2000 forintot és oklevelet kap. Az állami gazdasági cséplő­csapatok első helyezettje 3000 forint jutalomban, a második helyezett 2000, a harmadik pedig 1000 forint jutalomban részesül. ___________ M űtrágyázás repülőgépről A Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével kitüntetett Me- zőhegyesi Állami Gazdaság­ban repülőgépről műtrágyáz­ták a vállig érő őszi árpa és búzatáblákat. Az ala­csonyan szálló gép tíz száza­lékos foszfor- és nitrogén- tartalmú műtrágya-oldattal permetezte ezer holdon a bő termést Ígérő kalásztengert. Ezt a módszert nagyüzemi- leg hazánkban először itt alkalmazták. Március 14-én kerültek " ki Szent­lőrinckáta határában az utak mentén a táblák, amelyek hí­rüladták, hogy „Szentlőrinc- káta termelőszövetkezeti köz­ség“. Ezt megelőzően ugyanis rövid idő leforgása alatt 589 dolgozó paraszt adta szavát és aláírását, ihogy termelőszövet­kezetben, tehát nagyüzemi módon akar gazdálkodni. Több mint két hónap telt el a szentlőrinckátai dolgozó parasztok nagy jelentőségű el­határozása óta és a község lakóinak élete a megszokott mederben folyik tovább. Hal­latlan szorgalommal kezdtek a tavaszi munkákhoz, s a kedvező időjárás' hatására a dolgozó paraszrok munkája nyomán rekordtermésre szá­míthatnak. Kora reggeltől késő estig a határban dolgo­zik, aki csak szerszámot bír. otthon csak az öregek és a gyermekek tartózkodnak. A megszokott mederben fo­lyik az élet, de az utóbbi időben bizonyos nyugtalanság tapasztalható, ami abból szár­mazik, hogy felbomlóban van az az egységes álláspont, ami márciusban a termelőszövet­kezet fejlesztésének idején jellemezte a község paraszt­ságát. Akkor egységesen a nagyüzemi gazdálkodás mel­lett álltak, s ma nem lehet ugyanezt mondani. Egyesek­nél bizonyos „pálfordulás” történt, s akad a belépettek között jócskán olyan, aki — miután a tettekről, a közös gazdálkodás alapjainak lera­kásáról van már szó — visz- szahúzódik mindentől, nem jelenik meg a hirdetett ösz- szejövetelcken. Olyan hango­kat la lehet hallani — s eze­ket nyilvánvalóan ellenséges elemek bomlasztó szándékkal terjesztik —, hogy „jobb len­ne továbbra is egyénileg gaz- dlákodni‘‘, vagy „adják vissza a belépési nyilatkozatot1’. Amikor február utóján .................. népnevelők ér­keztek a községbe, sorra ke­resték fel az egyéni parasz­J elentkezés a nehézipari technikumok dolgozó- és levelező tagozataira A bányaipari, a villamos- energiaipari és a vegyipari technikumok dolgozói, vala­mint levelező tagozataira az 1959—60-as tanévre június 30- ig lehet jelentkezni. Jelentkez­het minden 22—40 év közötti dolgozó, aki az általános iskola nyolc osztályát elvégezte. Fel­tétel még a segédlevél és két­éves szakmunkás gyakorlat. Jelentkezési lap a techniku­mok dolgozó és levelező tago­zatánál igényelhető. tokát és ismertették a szövet­kezés előnyeit. Javasolták azt is, hogy látogassanak el a megye egye.,' szövetkezeteibe, hí)'"” maguk is meggyőződje­nek, milyen a nagyüzemi gazdálkodás. A népnevelők csodálkoztak a legjobban, amikor sok dolgozó paraszttól ilyen választ kaptak: „minek mennénk, itt van a községben a, mi szövetkezetünk, úgy gaz­dálkodik ez, hogy nincs énnél jobb a megyében, de talán az országban sem". A dolgozó parasztok látták a helybeli Uj Világ nagyszerű eredmé- nveit, s ez többségükre — főleg a kisebb földterülettel rendelkezőkre — nagy hatás­sal volt. Nekik nem kellett sokat beszélni, elleniben olyan kikötések hangzottak el: „mi megy ütik, ha a 10—15 holda­sok is jönnek". Az igazság kedvéért azt is meg kell mondani: a középparasztok hiúságának tetszett is, hogy a többiek rájuk várnak, s raj­tuk múlik a falu átalakulása. Közülük nem egy ki is jelen­tette: „ha mi aláírjuk, utá­nunk jön az egész fülű“. A község 18, legtöbb- földdel ren­delkező és legtekintélyesebb középparasztjának a belépést illetően azonban kiköiései vol­tak. amit közöltek Pumyi elv­társsal. a községi tanács el­nökével, s rajta keresztül a járás vezetőivel. Azt kérték, hoey kössenek egy megálla­podást, amely mind ríjuk, mind pedig a járás vezetőire kötelező lesz. A megállapo­dást szószerint közöljük. „Megállapodás, amely egy­részről a járási, községi veze­tők, másfelől a község dolgo­zó parasztjai között 1959. feb­ruár 28-án a tanács hivatalos helyiségében létrejött. A meg­állapodás a következő: 1. Mi, a község dolgozó pa­rasztjai kötelezzük magunkat arra, hogy a szövetkezeti be­lépési nyilatkozatot azpnngl aláírjuk. 2. A nyilatkozatban feltünte­tett állatokat és felszerelése­ket az ősz folyamán a közösbe bsvisszük. Az álhatóknak a szükséges takarmányt szintén a közösbe visszük. 3. Megfelelő létszám esetén az új szövetkezet előkészítő bi­zottsága, illetve vezetősége azonnal megalakul. 4. A szerződéssel rendelkező gazdák az 1958/59-es gazdasági évben szerződési kötelezettsé­geiknek egyénileg tesznék ele­get. 5. A tagosítási eljárást le­folytatjuk. a szövetkezet táb­láit, tanyaközpontját kijelöl­jük. 6. A kijelölt új tanyaköz­pontban az elkészített terv alapján saját erőnkből az ál­lati férőhelyeket megkezdjük építeni. 7. Az 1958/59-es gazdasági évben a szövetkezeti belépési nyilatkozatot aláíró gazdák sa­ját földjükön egyénileg gaz­dálkodnak. Az 1959/60-as gaz­dasági évet az ősz folyamán közösen kezdjük el. Punyi József vb-elnök, Far- 1kas Ferenc, a járási tanács vb- elnöke, Mihály András, a já­rási pártbizottság helyettes tit­kára. A község dolgozó parasztjai nevében: Gyetvai Menyhért. Boroznaki Sándor, Mellik Márton, Gyetvai Lajos, Pász­tor Ferenc, Gyetvai Kálmán, Zombori József, Gyetvai Ist­ván. Horváth Kálmán, Gulyás Balázs, Zombori Rudolf, Ká­kái József, Bötös Károly, Pász­tor József, Nagy István, Ba­lázs József, Magyar Kálmán, Kákái Lajos.” A megállapodás után tö­---------------------------- mege­se n írták alá a dolgozó pa­rasztok a belépési nyilatkoza­tot, 201 család, 224 taggal az évek óta eredményesen gaz­dálkodó Uj Világ Tsz-be lé­pett, 303 család, 365 taggal pe­dig a megalakulandó új ter­melőszövetkezetbe. A járás vezetői, bízva a dolgozó pa­rasztok adott szavában, s be­tartva a megállapodás felté­teleit, az űj tsz intéző bizott­ságának megalakítását, az elő­készítő munka megkezdését a lap joggal nevezett el ,.a boldogság hétéves tervét'-nek, minden másodperccel köze­lebb hozza a szocializmus vi­lágtörténelmi győzelmét. Mire * ma születő gyermek az is­kola első osztályába lép, a Szovjetunió utoléri az Egye­sült Államokat. És mielőtt kis iskolásunk megírná érettségi dolgozatát, már a szocializ­mus földjén lesz a világon a legrövidebb munkanap, a leg­rövidebb munkahét és övék lesz az anyagi és kulturális javak legnagyobb bősége. On­nan aztán már szabad a tör­ténelmi pálya a kommuniz­mus új világa felé. I A kapitalista verseny­I______1------------társ ez­ú ttal jóformán meg sem pró­bálta kétsógbevonni a XXI. kongresszus programjának realitását. „Csak azon vitat­kozhatunk — írta Roger Pear­son angol közgazdász —, hogy mi az oka ennek a példátlan előrehaladásnak. Hogyan ment ez végbe és így lesz-e a jö­vőben is?" íme, lassanként a túlsó oldal is elkezdi fesze­getni a szocializmus működé­sének „műhelytitkait’1, ám­bár, érthetően, egyelőre még szent borzongással tartózko­dik tőle, hogy kimondja a tilalmas igét. James Warburg amerikai közíró, volt bankár ugyan már majdnem átlépte a tiltott határt, amikor a múlt év végén számvetést tett a két világ lehetőségei­ről. „Kormányunkat — írta Warburg — háborús őrület tartja megszállva, s ezért nem látta meg a nemzetközi válság igazi lényegét. Ez a válság sokkal inkább politi­kai, pszichológiai és gazda­sági, mint tisztán katonai... A Szovjetunió és a népi de­mokrácia országainak vonzó­erejét nem katonai hatalmuk, hanem az az egyszerű tény magyarázza, hogy gyorsan fejlesztik gazdaságukat és emelik népeik életszínvona­lát." Lám, Nyugaton is megérle­lődik annak belátása, hogy a szocializmus elsősorban nem katonai, hanem társadalmi, gazdasági, kulturális és poli­tikai frontokon tör magának utat a jövő felé, s olyan tör­ténelmi, társadalmi rugók lö­kik előre, amelyek feszítésé­nek semmiféle „erőpolitika’1 nem állhat ellent. Sokatmondó tény, hogy még az „erőpolitika” névadója, a napokban elhúnyt John Foster Dulles volt amerikai külügy­miniszter is reálisan kezdett számolni az új történelmi helyzet tényeivel, működé­sének legutolsó szakaszában. romja) alatt pozdorjává zúzódott az a tö­megfogyasztásra szánt hamis nyugati tan tétel is, hogy a „vörösöket” csupán a nyuga­tiak katonai erőfölénye tartja Az erőpolitika vissza a „szabad világ” lero- hanásától. Mi marad ebből a meséből most, hogy a sokat propagált „gombnyomásos há­ború” nyomógombjai immár az innenső oldalon is megvan­nak s — csodák csodája! — a Szovjetunió rakétaháború he­lyett — általános békeoffen- zívát indított? Mert ha józan ésszel nem is tételezhető fel, hogy a Nyugat vezetői fej­jel rohannának a falnak, eb­ből még nem következik, hogy a háborús kalandok veszélye megszűnt volna, s hogy egyes, különösen heveny válsággó­cokból nem pattanhat ki vé­letlenül is a háború szikrája. El kell tehát távolítani az égő kanócokat a puskaporos hordók közeléből. És éppen ez a célja a szovjet diplomáciá­nak. amely most a tárgyaló- asztal mellett igyekszik meg­oldani a német kérdést, a há­ború és a béke problémájá­nak ezt a gordiuszi csomóját. Genfben — majdnem négy­éves szünet után — már há­rom hete folyik a Kelet és a Nyugat párbeszéde. Remél­hető, hogy a Nyugaton is fe­lülkerekedik a józanság, s a külügyminiszterek előkészítő munkája után a kormányfők ülnek a kerekasz'al mellé, hogy megalapozzák a két rendszer békés együttélésének tartós rendjét. Hogy a világ- politika, négyesztendős feles­leges és veszélyes kitérő után. végülis kényszerűen vissza*- kanyarodott a tárgyalóasztal mellé, maga is meggyőző bi­zonyíték a háború elkerülé­sének lehetősége mellett. A „genfi szellemet”, ha átmene­tileg meg is dermesztette a hidegháború fagyos lehelete, nem ölhették meg, mert ma is a békés együttélés politiká­ja az egyetlen alternatívája az atomkatasztrófával fenye­gető „erőpolitikának”. I A Szovjetunió Kommu­•-------------------------nista Párt­j ának XX. kongresszusa tehát helyesen mondotta, a XXI. kongresszus pedig jogosan erősítette meg, hogy a világ­politika színpadán van már olyan erő, amely elháríthatja az emberiség feje felől a há­ború végzetszerűségét. Euró­pa, Ázsia és Afrika közel másfél milliárdnyi emberének összefogása, a melléjük las­sanként felzárkózó Észak- és Dél-Amerika közvéleménye ilyen erőnek bizonyult. Talán már nincs is messze az az idő, amikor a XXI. kongresszus jövendöléséről — a háborúk végleges száműzéséről — mint a szocializmus megérle­lődött, . beteljesedett gyümöl­cséről szólhatunk Hiszünk benne és küzdünk érte, hogy az emberi nemzedékek sorá­ban ne ’.egyen többé olyan nemzedék, amelynek meg kell járnia a háború poklait. Köves Tibor helyi vezetőkre és a dolgozó parasztokra bízták. Az új szövetkezetei alakí­tani szándékozó dolgozó pa­rasztok az előkészítő bizott­ság megalakítását, és az új tsz megalakulásával járó kez­deti lépéseket attól a 18 kö­zépparaszttól várták — s var­jak ma is —, akiket a szerve­zés idején megbíztak, hogy nevükben nyilatkozzanak. Er­re azonban hiába vártak, mert közülük néhányan ha­marosan másként kezdtek be­szélni. Különösen Mellik Márton 20 holdas fordult szembe a szövetkezet megala­kításával. Az a Mellik, aki 1942-ben, a háború kellős közepén, ami­kor a földnélküliek és ka­parásztok az urak érdekeiért voltak kénytelenek vérezni, családjuk meg itthon sínylő­dött, Fogler földbirtokos „tá­mogatásával” húsz holdat vá­sárolt. Vajon Fogler csupán Mellik „szép szeméért” volt patrónusa? Nehéz ezt elkép­zelni. Mellik most magatar­tásával és kijelentéseivel ke­rékkötője a szövetkezeti moz­galomnak a községben, mert bár a dolgozó parasztok és a megállapodást vele együtt aláíró 17 középparaszt nem osztja véleményét Mellik Már­tonnal, kezdeményező kész­ségüket, munlkakedvüket mégis elveszi. Az új tsz megalakítása kö­rüli huzavona a dolgozó pa­rasztok többségének nem tet­szik, amit bizonyít az is, hogy a megállapodást aláírt 18 kö­zépparaszt közül Kókai Jó­zsef átiratkozott az Uj Vi­lág Termelőszövetkezetbe; Ugyanígy cselekedett már Nagy János és Juhász János középparaszt is. Kókai- József például elmondja, hogy a megalakítás halogatásával így is sokat vesztettek, mert nem történt meg, amint azt előbbré tervezték, az ősziek évélő takarmánnyal való íé- lülvetése. Imre Sándor dol­gozó paraszt a napokban az utcán állította meg Szabó Sándor tsz-szervezőt, s az új tsz megalakítása felől érdek­lődött, majd kijelentette: „ír­jatok át az Uj Világ Tsz-be’’. A pártszervezet és a • - tanács kisgyűl éseken vitatta meg a termelőszövetkezetek tagságá­val a következő lépéseket. Az volt a parasztok véleménye, hogy lehetőleg egy termelőszö­vetkezet legyen a községben, az Uj Világ. Sokan követelték azt is: ne engedjék meg, hogy bárki is megszegje március­ban adott szavát. Legyen az' aláírás kötelező érvényű min­denki számára. Az Uj Világ Tsz tagsága nemrég megtartott közgyűlésén felvette tagjai so­rába ’ a tavasszal jelentkező­ket. A napokban pedig Qárt- taggyűlésen tisztázták azokat az ellentéteket, amelyek a tag­ság körében tapasztalhatók voltak egyes belépni szándéko­zó középparasztokkal szemben. Kimondták, szívesen várják azokat is, akik a szervezés ide­jén nem az Uj Világ Tsz-be léptek, hanem új terinelőszö- vetkezetet akartak alakítani. A szervezés idején két ter­melőszövetkezet működésének gondolata vetődött fel. A já­rás vezetői közül senki sem ellenezte az új termelőszövet­kezet megalakulását, ellenke­zőleg, segíteni igyekeztek. Ezért küldtek ki szakembere­ket is Szentlőrinckátára, hogy segítsenek elkészíteni a község mezőgazdaságfejlesztési ter­vét. Segítettek a földek össze­írásában és az állatok számba­vételénél. Mindezek ellenére sem alakult meg az új ter­melőszövetkezet. Ezek után az a legkézenfekvőbb, hogy — miként a többség is vélekedik — egy termelőszövetkezethez tartozzon az egész szentlőrinc­kátai határ. A járási vezetők és rajtuk keresztül a párt és a kormány — állták és állják adott szavu­kat. Továbbra is segítik a dol­gozó parasztokat, ugyanakkor elvárják, hogy becsületes ma­gyar emberhez méltóan a szentlőrinckátai dolgozó pa­rasztok is ugyanezt tegyék. AZ ADOTT SZÓ KÖTELEZ A párt és az állam állja szavát és ezt várja a szentlőrinckátai dolgozó parasztoktól is

Next

/
Oldalképek
Tartalom