Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-29 / 124. szám

1959. MÁJUS S9. PÉNTEK “eíCirlap Egészségügyi kiállítás Péceten A péceli volt Ráday-kastcly márványtermében a helybeli vöröskereszt-szervezet egészségügyi kiállítását figyelmesen szemlélik a látogatók. Elkészült az ország első talajjavító gyára A Heves megyei Felnémet község határában másfél .évvel ezelőtt kezdték meg az or­szág első talajjavító gyárának építését. A gyár több mint húszmillió forintos beruházás­sal a napokban teljesen elké­szült és megkezdték a gépek, a berendezések bejáratását. A korszerű törőgépekkel, őrlő­malmokkal és osztályozóval felszerelt üzemben a jövő hónapban megkezdik az üzem­szerű termelést. Naponta ezer tonna, nyolcvan-kilencven szá­zalék kalciumkarbonátot tar­talmazó, mészkőőrleményt ké­szítenek, amely alkalmas a szikes és a savanyú talajoa gyors feljavítására. A tapasz­talatok szerint a mészkőőrle­ménnyel javított földekről már az első évben lényegesen több termést takaríthatnak be. a üzemi OTP-fiókját utógyárban Az új'fiókot Vattai Elemér, az OTP Pest megyei igazgató­ja adta át rendeltetésének. El­mondotta, hogy míg tavaly a megyében összesen tíz új OTP- fiók nyílt, addig az idén ez már a tizenkettedik. A megye első üzemi OTP- fiókja tegnap délután már meg is kezdte rendszeres tevékeny­ségét. I Kiszista népi ellenőrök A XXI. kerületi népi el­lenőrzési bizottság régen fog­lalkozik azzal a gondolattal, hogy növelje a népi ellenőr­zésben részvevő fiatalok szá­mát: egyre több kiszistát von­jon be a vizsgálatokba, mert ezt lényeges nevelési kér­désnek véli. Eleinte „öregeket” osztot­tak a fiatalok mellé, de ma már egyedül is felelősségér­zettel látják el feladatukat. A szaktudással bíró fiatalok kiválogatása nem volt nehéz. Igen jól képzett technikusok építészek, hengerészek, la­katosok vannak közöttük; megalapozott tudással, kellő felkészültséggel dolgoznak, így csak növelik a népi el­lenőrzés tekintélyét. Vizsgá­latuk szakszerű, alapos, így például a Magyar Posztóban 62 000 forint összegű hibára leltek. Gondos vizsgálattal állapították meg, hogy a la­katosipari ksz drágán dolgo­zott, jogtalan összegeket szá­mított fel a csepeli vas- és acélöntödéknek: 91 000 fo­rint indokolatlanul kifizetett összeget találtak. Aratásra készül az ország 3 800 000 holdról takarítják be a gabonát A Földművelésügyi Mi­nisztériumba érkezett leg­újabb jelentések szerint a ka­lászosok fejlődése, a vetések állapota országszerte kielégí­tő. Az őszi búza — a kései vetésűek kivételével — kika- lászolt már, s virágzása is megkezdődött. A gabonák megtermékenyülése, általában jónak mondható, helyenként mutatkozik csak kisebb mér­tékű ablakosodás a kalászo­kon. Az őszi és a tavaszi kalá­szosok növényállománya az elmúlt évinél sűrűbb, a csapadékos időjárás kö­vetkeztében előrelátható­lag nagyobb tömegű lesz a szalmatermés, mint a múlt évben. Nagyobbarányű megdűlésről eddig nem érkezeit jelentés. Országszerte megkezdődött a nagy nyári mezőgazdasági munkák előkészítése. Az ál­lami gazdaságokban, a ter- melőszövetkezetekbén, a gép­állomásokon és az egyéni gaz­daságokban már ezekben a napokban számba veszik a legfontosabb tennivalókat és felmérik a lehetőségeket: — gondos előrelátással szerve­zik, hogy a nagy munkák za­vartalanul induljanak és ered­ményesen fejeződjenek b.e, A Földművelésügyi Minisz­térium tájékoztatása szerint az idei nyáron, országosan mintegy 3 800 000 hold gabona, va­lamint félmillió holdnyi aprómag aratását, behor- 1 dását és cséplését kell megoldani. Ugyanebben az időszakban kell elvégezni csaknem egy­millió hold réti széna beta­karítását, 3 400 000 holdon a tarlóhántást, 2 700 000 hol­don pedig a nyári kapálást; Gondoskodni kell ezenkívül mintegy 300 000 holdnyi má­sodvetésről, több mint 12 000 hold rostlen és csaknem 50 000 hold rostkender betakarítá­sáról, valamint a nyári is­tállótrágyázásról; Az állami gazdaságok a ga­bonát géppel, elsősorban kombájnnal takarítják be. A termelőszövetkezetek köré­ben ugyancsak nagy az ér­deklődés a gépi aratás iránt. A nyári munkákhoz szük­séges munkagépek javítása mindenütt megkezdődött és előreláthatólag június 15-ig országszerte be is fejeződik; Az álmok valóra válnak ba. Egy évig apósáék földjén dolgozott; locsolt, gyomlált, kapált, mint régen, gyermek­korában. Aztán, egy napon — ekkor már tanácstag volt — megkérdezték, nem menne-e el tanácstitkárnak. Az előzőt le­váltották, az elnök meg igen sűrűén nézegetett a kancsó fenekére. Nem is maradt ott sokáig, leváltották. Tamaseknét nagyon nehéz helyzet fogadta. Egyhelyben topogott -minden. Adót. köz­ségfejlesztési hozzájárulást szinte senki sem fizetett. A községben nem épült, nem fej­lődött semmi. Ami pénz be­folyt, annak sem volt semmi látszata. A tapasztalatra is, korra is fiatal vb-titkár sok tervvel, lendülettel fogott munkához. De mintha minden visszahúz­ta volna. Az, államigazgatás­ban járatlan volt. Az elnök — amíg ott volt, addig sem segí­tett. Elnökhelyettesük nincs, hiszen a község kicsi. De a gondja-baja, hivatalos ügye — sok. Hivatali rendnek, mun­kafegyelemnek nyoma sem volt. 1958 őszén tanácselnökké vá­lasztották. Mindent elölről, az alapok­nál kellett kezdenie. Amikor 'kidoboltnita. hogy ezentúl fél­fogadás mindennap csak déli 12 óráig lesz, felzúdult a falu. Hogy miért nem reggeltől es­tig, mint eddig?! Kihirdette, hogy a községfejlesztés ezen­túl éppúgy fizetendő, mint a közadó, s hátralék esetén épp­úgy járnak el a nemfizetőkkel szemben. S hiába magyaráz­ta, hogy az összeg a községben marad, azt építhetnek belőle, amit a lakosság megszavaz, mégis akadtak sókan, akik mo. rogták: kellett nekünk „elnök- asszony", méghozzá fiatal. Ki hallott már ilyet, hogy egy 25 éves „fruska” legyen egy egész falu vezetője?! A józan többség azonban he­lyeselt: itt az ideje, hogy rend legyen végre a tanácsházán is, a községben is. S ha már épít­hetünk, ükkor legelőször orvo­si lakás kellene, hogy saját or­vosunk legyen. Mert előfor­dulhat. hogy valaki éjszaka rosszul lesz, s milyen jó, ha olyankor kéznél van az orvos. Az építkezéshez azonban pénz kellett, zl tanácsülés úgy döntött, hogy a községfejlesz­tési hozzájárulást hét százalék, ról fel kell emelni 15-re. A zú- aolódók megint morogtak: ré­gen öt falu tartozott egy or­voshoz. mégis megvoltak va­lahogy! A többség azonban az elnökasszony pártjára állt: ami régen jó volt, ma már nem az. Vitatkoztak, érveltek, agitál­tak — és győztek: a munka m'egindult. Szinte minden csa­ládból jöttek segíteni. Ki gya­lognapszámmal. ki 'kocsifuvar­ral. És Vácrátót történetében először az emberi összefogás csodát tett: június elsején át­adják rendeltetésének a két­szobás, fürdőszobás orvosi la­kást és a rendelőt. Tamasekné tudja, hogy ez­után sem pihenhet a babéro­kon. Most azért harcol, hogy parkositsák a község főterét. Csákhogy az sem megy simán: itt, ahol két óvoda, az iskola, a napiközi otthon és a tanács­háza székel, itt hajtják ki a marhákat legelni. Évtizedek óta száll, kavarog a por, gyű­lik a szemét s a trágya az óvo­dások, iskolások második ott­hona előtt. A maradiak most így szónókolnak: már a déd­apjuk korában is itt gyüleke­zett a csorda, ezután is itt fog! És szidják, szapulják az el­nökasszonyt, aki rendet akar a faluban. Hát még ha a gondolataiba látnának! Ha tudnák, hogy mikről álmodik. Egyelőre szép, gondozott parkról, szí­nes virágágyakról. Aztán — később — kultúrotthonról. Mert az sem volt soha a községben. Meg tiszta, beton­járdáir utcákról, vízvezeték­ről... Amikor néha elcsügged, amikor belefárad a harcba, ezek az álmok, ezek a tervek adnak erőt neki a holnapi har­cokhoz. Hiszen az orvosi lakás is álom volt egy évvel ez­előtt. S most mégis testet öltött. Csák okos szó kellett hozzá, meg összefogás ... Az 'kell a többihez is. Nyiri Éva ranta már dolgozni járt. Ka­pált, sarabolt, kukoricát tört, csakhogy megkeresse magá­nak a tanszerekre, meg egy ru­hára valót. Másképp nem tel­lett volna rá. Édesanyja egye­dül nem tudta úgy megművel­ni a 14 holdat, hogy tisztessé­gesen megélhessenek belőle. Nagyon szeretett tanulni. Amikor a hatodik osztályt el­végezte, mondták is az anyjá­nak, hogy taníttassa, mert ér­demes. Édesanyja örült: hadd tanuljon, hadd vigye többre, mint ő. Egy év alatt kijárta a hetedik osztályt, különbözetit tett a polgári iskola első és második. osztályából és elvé­gezte a harmadikat. A negye­diket úgy végezte el, hogy Vác- ra járt be naponta, vonattal. Úgy tanult, mint egy megszál­lott. de megérte: jelesen vizs­gázott. Utána gép- és gyors­írást tanult, hogy minél előbb kenyeret kereshessen. Első munkahelye a Magyar Távira­ti Iroda volt. Nappal dolgozott, este tanult — a dolgozók es­ti gimnáziumába járt —..haj­nalban. éjfélkor pedig utazott; Vácrátótról — Budapestre. Naponta. Egyszer megkérdez­ték tőle, nincs-e kedve maga­sabb iskolába menni. Neki ne lett volna? Vállalta: másfél év alatt végezte el a két éves Külügyi Akadémiát. Utána új­ságíró lett. majd szerkesztősé­gi titkár. Az ellenforradalom idején hazament szülőfaluja­Édesapám szívesen elment ;volna a munka temetésére. \Vagy még inkább a halotti to­lnára, ha jó bort mérnek. Mert a bort mindennél jobban sze- : rette: az örökölt 14 hold föld- ; jenéi, a családjánál, sőt, az ; életénél is. Azt is odaadta az Iitalért: az életét. Két évvel ez- : előtt ugyan megváltozott: i megcsendesedett, dolgozgatott, ide már késő volt. Az alkohol '.tönkretette a máját;-belehalt. I Édesanyám — mióta csak az l eszem tudom — mindig küsz- | ködött. A tizennégy holddal, lmeg a hat gyerekkel. Mert :mindenből kevés volt nálunk: i kenyérből, ruhából, boldog­ságból, békességből, csak gye- : rékből nem. Van egy testvé­gem, akivel 13 hónap korkü- llönbség van közöttünk. ; Mindig különös érzés fog \ el, ha olyan könyvet olvasok, ;amelyben az ivó a gyerekkora­ira emlékszik. Én nem szívé- lsén gondolok a gyerekkorom- >ra. Olyankor apámat látom, lahogy részegen, lármásan jön l haza. Meg anyámat, aki — imint riadt kotlós a csibéit — ! szoknyája köré gyűjt bennün- i két és futva, menekülje terel- igét a nagymamához, a vihar ^clől... ^ Gondokban őszült édes- i anya. sok munka, kevés öröm- § ilyen volt Tamasek Józsefnél J vácrátóti tanácselnök gyerek­kora. Alig volt hét éves, nya­í Hamar Sándor , 1-------------------— idős kom­m unista szerinti — akit most bíztak meg a KISZ segítésé­vel —, lehetne jobb is a párt- élet. Hiszen annyi munka van! És egymás után sorolja, mi minden várna a pártszervezet­re. — Nemsokára itt lesz a be­takarítás ideje és még nem na­gyon mozgunk .. Sok a fia­tal a szövetkezetben és a KISZ gyengén dolgozik ... 400 hek­toliter borunk van a pincében, ami értékesítésre vár, de ed­dig még nem sikerült elhe­lyezni .. i Meglátogathatnánk környékbeli szövetkezeteket, hagy néznénk meg, a azok ho­gyan dolgoznak... Futball Vés más mérkőzéseket szervezhet­nénk más községekkel... Rosszul dolgozna hát a cse- mői Uj Élet »Termelőszövetke­zet pártszervezete? Tévedé­sen alapulna jó hírneve? A tapasztalatok mást mutat­nak. A szétszórt tanyavilágban, a homoktenger mélyén, mint kis sziget áll az Uj Élet Termelő­szövetkezet. Irodája i, mintha mindig vendéget várna:tisz­ta víz, s a poharakon, szikrázva törik meg a : napsugár. € Senki nem dob a földre ' cigarettavé­get, s az ajtót is tisztelettel, csendesen teszik be.. i •LMrttito elvtársnőt hiába keressük, kórházban van. A pártmúnkában. még sincs meg­torpanás, mert helyettese, Schultheiss József könyvelő lelkiismeretesen látja el felada­tát. Eleinte csak a rendszeresen megtartott taggyűlésekről, ve­zetőségi ülésekről beszél. Ar­ról, hogy minden hónapban előre meghatározzák, mikor milyen rendezvényt tartanak, nehogy a szövetkezeti közgyű­lések vagy egyéb teendők ke­resztezzék egymást. Schult­heiss elvtárs szűkszavúan kör­vonalazza: — A hetvenöt szövetkezeti tag közül tizennyolc párttag. Mind példát mutat a munká­ban, többek közülük alapítói a szövetkezetnek. A párt- és gazdaságvezetés összehangolja munkáját. Ahogy azután belemélyed­tünk a beszélgetésbe, egyre többet tudtunk meg a párt- szervezetről. Leírni könnyű és talán vá­rosi embernek, vagy üzemi dolgozónak a számok nem is mondanak sokat, mert ott hoz­zászoktak a szervezettséghez és nem tűnik olyan nehéz fel­adatnak. De csak egyszer pró­bálnák meg tanyán, ahol né­hány száz méter, olykor még több kilométer is választ el egymástól minden szomszédot, mennyire nem egyszerű a párt­oktatást megszervezni. És ittv mégis ez évben harmincán ta-$ nultak az időszerű kérdések $ szemináriumán__ A tagdíj-$ f izetési átlaguk majdnem hu- $ szónkét forint, a járás terme- $ lőszövetkezetei között ők az? elsők... Huszonnégy Népsza-J badságot járatnak. Kiváló $ tánccsoport működik, amely J más községekben is szerepelj Vagyis egy mondatban ki-$ fejezve: megteremtették a ta- \ nyasi szervezettséget, a terv-? szerű, rendszeres munkát. | A szövetkezet , „ !---- - parllagsaga ! a pártonkívüliekkel együtt a J tavasszal meglátogatta azj egyéni gazdákat. Hívták őket.! jöjjenek közéjük. Ök, kévés-! lik eredményüket, pedig tizen-! egy családdal szapoi’odtak már; eddig is. És ha az egyéniek; megnézik a szépen gondozott^ gazmentes szőlőt, a szaksze-; rűen kezelt, sokat ígérő alma-; fákat, az egész gyümölcsöst, a; szilárd, szakszerű vezetést, fn-> zonyosan sokkal többen meg-l gondolják már az őszön ma- j gukat, s belépnek a szövetke-\ zetbe. A pártszervezetnek, igaz,; még nem sikerült minden; dolgozót öntudatossá nevelni,; vannak, akik néha megfeled- ; keznek magukról — isznak, s ; megsértik a munkafegyelmet.; De a szövetkezet vezetősége és a pártszervezet is azon van,: hogy olyan légkört teremtse­nek, amelyben a tagság jól ér­zi magát és évről évre jobban megalapozza jövőjüket... A szövetkezet agronómusa nemrégen él az Űj Élet-bellek Tápiógyörgye főterén, a tanácsháza előtt négy ágból ontja kitűnő vizét ez a mélyfúrású kút. A környéken lakók innen viszik kannákban, vödrökben az ivóvizet. S különösen es­tefelé, amikor várni kell, míg a vödrök, kannák megtelnek vízzel, az asszonyok, lányok megvitatják a legfrissebb híreket. (Csekő felv.) A TÁPIÓGYÖRGYEI KÚTNÁL elhatározta. hogy egy időre idősebb kommunistát bíznak meg a KISZ vezetésével, aki már jártasabb, tapasztaltabb a pártmunkában: tanítsa meg a fiatalokat, mi is lenne a KISZ feladata, támogassa őket. Hi­szen nem mindegy az, hogy a huszonöt fiatal hogyan fejlő­dik. művelődik. Kétségtelen, ezeken kívül is sok tennivalója akad a pártszervezetnek, — ahogy azt Hamar elvtárs és a többi kommunista is mondotta. Természetesen az is a párt- szervezetet dicséri, hogy a párttagok elégedetlenek, töb­bet szeretnének elérni, mert érzik saját erejüket. Mert az a kommunista tulajdonság, hogy | a sikereket számbavéve sem nyugszanak, mindig újra és újra törekszenek!. Sági Ágnes Átadták a megye elsi a Csepel Ai Tegnap délben adták át ren­deltetésének a megye első üze­mi OTP-fiókját a Csepel Autó­gyárban. Ezzel a gyár munká­sainak régi kívánsága teljesült, hiszen azon túl, hogy totó-lottó szelvényeiket a gyárban vásá­rolhatják meg, a nyereménye­ket is itt fizetik ki. De elhe­lyezhetik megtakarított pénzü­ket az OTP-fiókban, sőt mástél hónap múlva már az OTP va­lamennyi tevékenységét foly­tatja az üzemi fiók. között. Volt már járási főag- ronómus, gépállomási brigád­vezető is. Öt év alatt hat helyen dolgozott. Ügy érzi, se­hol nem foglalkoztak véle még olyan elvtársiasan, olyan em­berséggel, mint épp itt, a szö­vetkezetben. A pártvezetőség egyik tagja még arról is hosz- szabban mesélt neki: ő ho­gyan került közel a munkás- mozgalomhoz. hogyan lett kommunista. Beszélt hánya­tott ifjúságáról, nyomorúságá­ról... És áz agronómus, aki jó szakember, mostanában so­kat töpreng azon, hogy kéri felvételét a pártba. ,/■ Zakar József csendes szavú, józan ember. Munkáját min­dig rendesen végezte el és egyszer nehezebb feladatot is rábíztak a szövetkezet veze­tői. A tagság munkáját kel­lett ellenőriznie hónapokon át. Zakar József igazságosan, sze­rényen dolgozott akkor is. A pártvezetöség megkérdezte: nem gondolt-e még arra. hogy párttag legyen? És csodálkozá­sukra Zakar József meg ssm lepődött a híváson. Azt felel­te: — A feleségemmel már ré­gen forgatjuk a gondolatot, hogy a pártvezetőséghez for­dulok. Ügy érzem, itt az ide­je. hogy valóra váljon régi vá­gyam ... A pártvezetőség ■ -v - ál­landóan szemmeltartja a fiata­lok fejlődését is. Éppen ezért „ELÉGEDETLENKEDŐK”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom