Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-29 / 124. szám
M t t,tll PCiriap 1959. MÁJUS 29. PÉNTEK Megjelent a Társadalmi Szemle májusi száma A Társadalmi Szemle májusi száma közli Hantos János cikkét a nemzetközi békemozgalom szerepéről, feladatairól. Liptai Ervin A magyar Vörös Hadsereg harcai 1919- ben című írása ismerteti az első magyar proletárhadsereg 1919 májusi dicsőséges hadjáratait. Darwin születésének 150. évfordulója alkalmából Bálint Andor cikke méltatja a nagy angol természettudós munkásságát. Gazdasági fejlődésünk meggyorsításának 1959. évi feladatairól Lázár György érdekes aktuális cikke olvasható a májusi számban. Háy László cikke a tőkés országok túltermelési válságának alakulásával foglalkozik. A lap közli továbbá a Renmin Ribao cikkét A tibeti forradalom és Nehru filozófiája címmel. Ifjúsági képkiállítás nyílik Nagykőrösön Holnap ifjúsági képkiállítás nyílik Nagykőrösön az Arany János művelődési ház emeleti dísztermében. A kiállítást a nőtanács rendezi általános iskolások rajzaiból. Ezzel nem zárul be a kiállítás sorozat, amely a közelmúltban kezdődött Nagykőrösön. A Partizánok a szabadságért és a képzőművészeti kiállítás után a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség is bemutatja kiállítását: képekben számol be a szövetség életéről. Látogatóban a mesterekné Feszült figyelemmel hajolnak a gép fölé. Kattan a kapcsoló, felbúg a motor és a présgép nyomócsapja méltóságteljesen indul előre. A bronzpersely simán enged s mind beljebb nyomul az öntöttvas agyba. Már csak a pereme látszik. Kész az első darab. Mély sóhaj szakad fe1 az olajosruhás emberek melléből. — Sikerült — csak ennyit mondanak, aztán vizsgalgat- ni kezdik a kész darabot. — Jó Ö9 pontosabb, mint azelőtt volt — mondja a legmagasabb!, sovány, csontos arcú, aki talán a legfeszültebb figyelemmel kísérte a műveletet. Bemutatkozunk, ö Pallós Imre, a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat szerszámkészítője. — Éppen egy újítást próbáltunk ki — magyarázza. Kezébe vesz egy bronzper- selyt és egy öntöttvas agyat, összeteszi a két darabot és mutatja: . — A bronzpersely nagyobb méretű, mint az agy furata, 'tehát úgy kell belepréselni a furatba. Ezt eddig kézi préssel végezték, most megcsinálja ez a gép. — Mi a haszna az újításnak — kérdezzük. — A kézi préssel 15 perc alatt készítettek el egy darabot, nem beszélve arról, hogy milyen nagy fizikai erőt kellett kifejteniök a dolgozóknak. Most pedig... KIS BERUHÁZÁSSAL — korszerűbb üzletek Mind többen teszik szóvá tanácsüléseken, a földművesszövetkezetek közgyűlésein, hogy a bolthálózat . fejlesztésének együtt kell járnia az üzletek korszerűsítésével, mert a megnövekedett igényeket a Jelen körülmények között már nem képesek kielégíteni. Sok szó esett erről a Tápió- szelei Földművesszövetkezet évzáró közgyűlésén is, s a tagság kötelezte az igazgatóságot, hogy mérje fel, milyen lehetőségek vannak a község bolthálózatának fejlesztésére, s egyben korszerűsítésére is. Az igazgatóság nem sokáig késlekedett a dologgal. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nemcsak a tervek készültek el, hanem rövidesen sor kerül több korszerű boltegység megnyitására. Ulrich elvtársat, a szövetkezet főkönyvelőjét kértük meg, válaszoljon kérdéseinkre, — Milyen szempontok irányították a tervezést? — Elsősorban az, hogy minél kisebb összegű beruházást igényeljen a munka. Másodsorban az, hogy a lehető legrövidebb idő alatt lebonyolíthassuk az átalakításokat, harmadsorban pedig az, hogy az eddigi berendezésből semmi ne menjen veszendőbe, hanem azokat másutt felhasználhassuk. — Milyen új egységeket nyitnak ? — Az artézi kútnál önkiszolgáló élelmiszerboltot, ahol darabáru® vegyicikkeket is árusítunk, ne kelljen a vásárlóknak egy darab szappanért vagy egy doboz cipőpasztáért még egy üzletet felkeresniük. Központi helyen nyitunk egy kenyér-, tej- és zöldség- szaküzletet. A volt konfek- ciós boltunk helyén önkiválasztó cipőboltot létesítünk, a konfekció pedig bekerül a szövetboltba, új berendezéssel, önkiválasztó rendszerrel. — Ha takarékoskodtak is nyilván jelentős summába kerül mindez, igaz? — Nem. Mindössze negyvenötezer forintba kerül az ösz- szes átalakítás, mert éssserü átcsoportosítással a volt berendezés nagy részét az új boltokban is használni fogjuk. így például az önkiválasztó cipőbolt mindössze 14 ezer, a konfekcióbolt szintén 14 ezer forintot emészt fel, s az élelmiszerbolt átalakítása sem kerül többe tizenegyezer forintnál. — Mikor nyílnak mea ezek a boltók? — Rövidesen. Ez a rövidesen azt jelenti, hogy két héten belül a közönség rendelkezésére állnak, de az átalakításokat is úgy oldottuk meg. hogv ne okozzanak zavart a közönség ellátásában. A tápiószelei példa valóban példa. Igen sok helyen azzal érvelnek a sikeresen bevált és korszerűt jelentő önkiszolgáló, önkiválasztó rendszer ellen, hogy igen sokba ikerül. Nos, a Tápiószelei Földművesszövetkezet vezetői és dolgozói bebizonyították, hogy a meglevők ésszerű átcsoportosításával, kellő körültekintéssel elkerülhetők a nagyobb kiadások, s mégis sikerül a bolthálózatot jobbá, korszerűbbé, a kiszolgálást gyorsabbá, s az igényeknek jobban megfelelővé tenni. — mottó — Órával a kézben odaállunk a gép mellé, elindítják és figyeljük a másodpercmutatót. Egyszer fordul körül és máris kész a másik darab. Ez igen! — Kik az alkotói ennek az újításnak? — kérdezzük. — A gép üzemünk konstrukciója. Azért csináltuk, hogy mentesítsük az embereket a Sztálinyec lánctalpak préselésének nehéz munkájától — magyarázza Pallós Imre. Mint • megtudjuk, Jurászik Lajos művezető és ők ketten. Pallós és Duhaj a most kipróbált újítás alkotói. — Igazi mestermunka — jegyzi meg idős Jónás Gyula, aki szintén eljött megnézni a próbát. Ő egyébként az üzemi bizottság tagja is. A körüláilók mosolyogva jegyzik meg: — Mestermunka bizony, mester készítette, a szakma mestere. Pallós Imrére gondolnak, aki május elsején kapta meg a szakma mestere címet. Mivel ilyen fogalommal másutt még nem találkoztunk, Jónás bácsit kérjük meg, mondja el. hogyan adományozzák ezt a címet. így tájékoztat bennünket: — A kongresszusi munkaversenyben tűztük célul dolgozóink elé, hogy váljanak a szakma mestereivé. Ez a cím lényegében azonos a kiváló dolgozó címmel, ugyanúgy két fokozata van, mint az okleveles és jelvényes kiváló dolgozó címnek. A különbség csupán az, hogy mi megszigorítottuk és ■ kibővítettük a feltételeket. Kis füzetet húz elő és mutatja, közben tovább magyaráz: — Ebbe minden szakma feltételeit és szakmánként a vizsgakérdéseket is beleírtuk. Mert félévenként vizsga van, bizottság előtt kell felelni a kérdésekre. Ezenkívül még mestermunkát is kell készíteniük a résztvevőknek. — Pallós Imre hogyan vizsgázott? — kérdezzük. — ö már mindkét fokozaton átment. Tavaly november hetediké alkalmával okleveles, most pedig jelvényes kiváló dolgozó, illetve a szakma mestere lett. ötösre felelt, mestermunkái pedig bent láthatók a raktárban. Bemegyünk és megnézünk etgy-két szerszámot alkotásai közül, amelyek nagy részét kézzel csinálta. Valóságos szobrásza ő az acélnak. — No és a kérdések. Mennyi és milyen kérdésre kell válaszolni? — kérdezünk tovább. Ismét Jónás bácsi válaszol: — A forgácsolóknak harminc, a TMK- és a szerszámlakatosoknak 17 kérdésre kell válaszolniok és így tovább. Nem könnyű felelni ezekre. Olyanokat kérdeznek, hogy például mondja el az anyag keménységi vizsgálatának fontosabb módjait, szükséges a műszaki rajzismeret, tudni kell egy-egy gyártmány felépítési elvét és a munkavédelmi kérdések sem maradnak ki. — Ha tanul az ember, azért egyik sem nehéz — jegyzi meg Pallós Imre. — No és még kik lettek már a szakma mesterei? — kérdezzük. — Pontosan nem is tudom megmondani, de jó néhányan. Tavaly november hetedikén például Paksi János, aki négyesre vizsgázott, május elsején pedig Szegedi Sándor vizsgázott ötösre, Lugosi János meg négyesre, ebből a műhelyből. De hát lesznek még többen is. Ehhez bizony nincs mit hozzátenni. Már búcsúzni akarunk, de közben észrevesszük, hogy Király Károly, a gép kezelője homlokráncolva néz a még be nem préselt perselyekre és öntöttvasagyakra s vakargatja a füle tövét. — Csak nincs valami baj? — kérdezzük. — Jó ez az újítás — válaszolja —, csakhát percek alatt „megeszik” mindent a gép. Nálunk. „most van tél”, mert a földgépek kint dolgoznak és kevés a munka. Jó lenne kitalálni, hogy mit lehetnP még megcsinálni ezzel a masinával. A többiek is odajönnek és hallgatják. Nem állhatják szó nélkül. Meg is jegyzik: — Újíts te is valamit, komám, mi segítünk neked. Jónás bácsi megígéri, az ü. b. is segíteni fog abban, hogy ezi a nagyszerű gépet kihasználják és ellássák elegendő munkával. így már biztosan megy majd a dolog, ihisz akik így tudnak újítani, ilyen gondon is segítenek majd. Ez is'mesterfeladat. Farkas István Évente negyven millió képeslevelezőlapot vásárolnak hazánkban Bemutatták az első magyar mikrobarázdás levelezőlapot Miről írnak levelezőink? Büszkén állapíthatjuk meg, akár esik, akár fúj, akár hétágra süt a nap, levelezőink csak nem hagynak , cserben bennünket. Tavasszal igencsak megszaporodik a munka. Nemcsak azoknak, akik kijárnak a földekre, de otthon, a ház körül is. De mindez nem szegi kedvét olvasóinknak s egyre- másra fognak tollat, hogy beszámoljanak életükről, munkájukról, gondjaikról. A tavasz nemcsak a természetet újítja meg, hanem az út- panaszokat is. Egymás után kapjuk a leveleket, amelyekben az elviselhetetlen porra panaszkodnak. Mint például az előttünk fekvő levélben, amelyben a VÉRSÉGIEK, akik két sűrűn gépelt oldalon írják meg, milyen helyzetet teremtett az „útjavítás”. Aszód, Kartal között javítják a Ver- segen is keresztülhúzódó utat, oly módon, hogy a javítás után még rosszabb a helyzet, mint volt annakelőtte. De erről nemcsak a vérségiek, hanem az érintett községek mind sorra beszámolnak. Jó lenne, ha az illetékesek felülvizsgálnák az ilyen útjavítási módszert és a helyszínen vizsgálnák meg a panaszokat. A büszkeség adta a tollat Já- nosy Péterné kezébe, aki szív- vel-lélekkel RÁCKEVEINEK érzi magát. így aztán különösen örült a múlt heti ruházati kiállításnak, amelyet a népboltban rendeztek. De idézzük levelét: „Szőnyeg, függöny, ágyneművászon, garnitúrák, valódi perzsaszőnyegek, s majd mindegyikre az volt írva: eladva. Szebbnél-szebb műszálból készült méteráruk, plédek. Így látja az ember, milyen nagyot léptünk előre nemcsak az Ipari termékek előállításában, hanem az életszínvonal emelkedésében is. Köszönjük, hogy így is közelebb hozzák a falut a városhoz.’’ Megmozdult a falunk — írja Rudolf Ottó tanár ŐRSZENTMIKLÓSRÓL. — Valahogy nagyon zárkózott emberek éltek itt. Rendesek, dolgosak, de munka után mindenki behúzódott a saját portájára, nemigen érdekelte a külvilág. A fiatalokat nem lehetett megmozdítani, társadalmi munkára még igen, de a közös szórakozásról hallani sem akartak. Most végül a KISZ összeszedte magát és Tóth Mária segítségével színjátszócsoportot alakítottak. Nagy izgalom előzte meg az első előadást, vajon lesz-e egyáltalán közönségük, eljön-e a falu népe? Sikerült! Zsúfolásig megtelt az öreg kultúr- ház, az emberek vörösre tapsolták a tenyerüket. S ez megismétlődött több szombat estén át. Aztán jött a tavasz. Akik szívükön viselték a falu sorsát, aggodalmaskodtak, hogy széthullik minden a nagy munkák miatt De, szerencsére az aggódóknak nem lett igazuk, mert a Napimádók a Dunakanyar egyik kirándulóhelyén KISZ dolgozik tovább. Igaza van a régi közmondásnak, egy kis változtatással: Csak a kezdet nehéz! Nagyon szerény ember Ter- ray Barnabásné, aki szépen kéri, ne írjuk meg a nevét, de mindenképpen el akarja mondani, milyen jó érzés volt bennjárni A GÖDÖLLŐI Járási Tanácsnál, ahol a vezetők és a beosztottak egyaránt udvariassággal, egyetértéssel intézték nemcsak az ő, de a többi panaszos ügyét is. Mint írja, már maga az épület is olyan, mint egy rendezett családi ház. S a járási tanács vezetőségének az a törekvése, hogy egész Gödöllőt kiépítsék, megszépítsék, igazi parkvárossá fejlesszék. , Talán nem haragszik meg levélírónk, hogy mégis csak elárultuk a nevét, de higgye el, az érintett tanácsi dolgozóknak is jólesik, ha tudják, sok munkájukért elismerést is kapnak. PÉCELRŐL, a Völgy utca 3-ból reszkető kézzel írt sorokat kaptunk. Kiss Józsefné nagy hálával írja, milyen „csodát” tettek vele a Pest megyei kórházban, a Rókusbán. Régóta asztmás, s már úgy érezte, nincs tovább. A kórházi gondos ápolás, a szerető bánásmód után szinte újjáéledt. Ma már otthon van s így küldi hálás köszönetét azoknak, aki»: meggyógyították. Az eddigieknél is kistbb . rádiókészülék Külföldi hírek szerint újfajta miniatűr germanium kristályt készítettek (a tranzisztoros rádiókhoz szükséges), amely az eddigieknél ezer- szerte kisebb rádiókészülék szerkesztését teszi lehetővé. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának kezdeményezésére csütörtökön a Szak- szervezetek Országos Tanácsa Egressy Gábor művészeti klubjában megrendezték a magyar képeslevelezőlap-gyűjtők : első országos összejövete- ! lét és bemutatták A képes- ; levelezőlap története ki- i állítást. A változatos gyűjtemény j anyaga beszámol arról, hogy | Magyarországon 1869 október! elsejétől vett fel a posta leve-! lezőlapokat. A világ első képeslevelezőlapját pedig Németországban, 1870. július 16- án adták fel. A magyar posta 1896-ban, a millennium alkalmából bocsátott ki első ízben színes képeslevelezőlapokat. A képeslevelezőlap-gyűjtők összejövetelén Nemes Béla, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának igazgatója elmondotta, hogy Magyarországon 1954-ben átlagosan 20— 25 millió képeslevelezőlapol vásároltak. Az elmúlt években javult a minőség, megnövekedett a választék, s ennek eredményeként a legutóbbi 12 hónapban 40 millió levelezőlap kelt el nálunk. A képeslevelezőlap-gyüj- tés ma már világmozgalom. Magyarországon Petrikovits László szerencsi orvos 210 000 lapból álló sorozatot gyűjtött össze. Nemes Béla végül bejelentette. hogy a Képzőművészeti Alap Kiadója az idén mintegy 40—50 féle reprodukciós levelezőlapot hoz forgalomba magyar és külföldi mesterek alkotásairól és megkezdik a térhatású, sztereó-levelezőlap készítését. Külföldi mintára nálunk is elkészítették a mikrobarázdás levelezőlap első példányait — amelyet az Egressy klubban csütörtökön bemutattak — és hozzákezdenek a sorozatgyártáshoz.-//////fSSSSSWfffS/S/SSfS/SSSSSSSWf/ff/JL furcsa lelet Nincs jobb a friss, ropogós zsemlénél — tartja a közvélemény. Nem kivételek ez alól a dunakesziek sem, akiknek a Váci Sütőipari Vállalat szállítja a pékárut. Ám a jó íz mellé néha más „örömökkel” is szolgálnak; egy kis piszokkal, korommal, miegymással. Bárányos Borbálának azonban még nagyobb meglepetésben volt része. Nem elég. hogy piszkos volt a zsemle alja, de a változatosság kedvéért derék szúrós szöget is sütöttek bele. Olvasónk beküldte a kérdéses zsemlét s mi lefotogra- fáltuk, hadd lássa mindenki. Még a Váci Sütőipari Vállalat vezetői is, akik reméljük, a jövőben jobban szétnéznek portájukon.
