Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-23 / 119. szám
1959. MÁJUS 23. SZOMBAT ^JCtríap ELMÉLETI TANÁCSADÓ: A gyorsabb ütemű fejlődés feltételei Az életviszonyok folyamatos javítása csak úgy biztosítható, ha annak alapját — az ipari és a mezőgazdasági termelés mennyiségét és színvonalát — növeljük. . Ezért nagy jelentőségű a Magyar Szocialista Mu«kás- párt Központi Bizottságának 1959. március 6-i ülésének határozata, amely megállapítja, hogy „Dolgozó népünk két és féléves munkájának eredményeként megteremtődtek Magyarországon a szocializmus gyorsabb építésének feltételei... Saját lehetőségeink megnövekedése és a gazdasági együttműködés a testvéri országokkal lehetővé teszi, hogy gyorsabban szüntessük meg azt a viszonylagos elmaradást, amely szocialista fejlődésünkben a régebbi hibák és az ellenforradalom miatt keletkezett.“ A gazdasági fejlődés üteme nem önkényes elhatározás dolga. Számos tényező, körülmény, feltétel egybevetésének végső eredménye. A népgazdaságnak ily módon meghatározott ütemétől való önkényes eltérés súlyos hibák forrásává válhat. Nemcsak a túlzott ütem vezet hibákhoz. A lehetőségeknél kisebb ütemű fejlődés is aránytalanságnak —forrásává válik, hiszen bármely népgazdasági ág túlteljesítheti a tervezett előirányzatot és jelentős arányváltozásokat okozhat. amelyekkel a terv nem számol. A laysú ütem ezen túlmenően elmaradásra kárhoztat, pesszimizmust és pasz- szivitást szül és végső soron lassítja az életszínvonal emelését, a szocializmus építését. Ezért a gazdasági vezetés egyik legfontosabb feladata a menetközben feltáruló —esetleg előre nem is látott — új erőforrások és tartalékok számbavétele és tervszerű fel- használása. Milyen tartalékokról és erőforrásokról van szó? Az elmúlt két esztendőben a párt és a kormány eredményes gazdaságpolitikájának hatására a reálisan megállapított terv-előirányzatok lehetővé tették bizonyos tartalékok képzését, elsősorban a legfontosabb alapanyagokból: ugyancsak ebben az időszakban léptek üzembe bizonyos — már korábban megkezdett i— beruházások, amelyek bővítették termelési lehetőségeinket. Az eredményes fejlődés egyik bizonyítéka, hogy 1958 nyarán sor kerülhetett az eredetileg alacsonyan megállapított beruházási keretek minte-n’ 1,4 milliárdos felemelésére. A gazdasági fejlődés ütemének gyorsulásában je’entös szerepet játszik, hogy előtérbe került a termelés minőségi, műszaki színvonalának fejlesztése. Megkezdtük iparunk szerkezeti átalakítását: hazánk adottságainak, a gazdaságosság követelményeinek megfelelő iparágak fejlesztése került előtérbe. Elsősorban a kevésbé anyagigényes iparágak: a műszeripar, a híradástechnika, az erősáramú iparág stb.. amelveknek tér mákéiért a világpiacon is kedvezőbb árat érhetünk el. Mezőgazdasági termelésünk a kedvezőtlen időjárás ellenére is három százalékkal meghaladta az 1957. évi színvonalat. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének gyorsulása minden bizonynyal a mezőgazdaság termelőerőinek növekedését eredményezd. Mivel népgazdaságunkban igen jelentős a külkereskedelem, fontos mozzanata fejlődésünknek, hogy a felszabadulás óta eltelt időszak egyetlen évében sem volt akkora a kivitel, mint 1958-ban, ami jelentős külkereskedelmi aktívumot eredményezett Vj szakaszába lépett a szocialista országok gazdasági együttműködése. A KGST-tagállamok távlati tervek alapján egyeztetik fejlődésüket, s így mód van a magasfokú kooperációval együttjáró specializálódásra, amely hatékonyabbá teszi gazdasági munkánkat. Az 1959. I. negyedévi eredményeink biztatóak. A vállalati teljes termelés mintegy öt százalékkal haladja meg 1958 azonos időszakának termelési színvonalát és megfelel az I. negyedévi terv céljainak. A népgazdaság fejlődési ütemének jelenlegi gyorsulása távolról sem hasonlítható össze az 1951 után bekövetkezett gyorsulással, amikor- is nem számoltunk kellően azokkal a lehetőségekkel és adottságokkal, amelyék akkor rendelkezésünkre állottak. Éppen ezért jelenleg semmi ok az aggódásra, hogy ez a gyorsulás az életszínvonal emelkedését kedvezőtlenül befolyásolná. Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkáira, az ez évi költségvetést tárgyaló országgyűlésen rámutatott arra, hogy ma arról van szó: a dolgozók, a vállalatok és üzemek százai és ezrei teljesítik túl tervelőirányzataikat és nem arról, hogy valamiféle fent- ről való feszítés történt. A gazdasági vezetés feladata tehát lényegében az, hogy az alulról jövő kezdeményezéseknek szervezett formát adjon és az új erőforrásokat és tartalékokat a népgazdaság érdekeinek megfelelő módon használja fel. A határozat által kitűzött feladatokból egyértelműen kitűnik, hogy nem egyszerűen a termelés mennyiségének kizárólagos növeléséről van szó. A termelés mennyiségének növelése csupán olyan termékekből indokolt, amelyekre a népgazdaságnak ténylegesen szüksége van. . A Központi Bizottság határozata egyértelműen megállapítja, hogy a megjelölt feladatokat mindenekelőtt a munka termelékenységének emelése (az eredetileg előirányzott három százalék helyett öt százalékkal), az önköltség csökkentése (már ebben az évben meghaladjuk az 1960. évi előirányzatot) útján hajtsuk végre. A munka termelékenysége emelésének és az önköltség csökkentésének egyik legfontosabb módszere ma a műszaki színvonal emelése. Jóllehet, ebben értünk el eredményeket, de .. eddig elért sikereinknek nem szabad eltakamiok azt a hiányosságot, hogy az elmúlt évben a fejlődésünk szempontjából legfontosabb területen nem értük el a magunk elé tűzött célokat. Egész népgazdaságunk fejlődését csak úgy tudjuk meggyorsítani, ha a műszaki fejlesztésben a meglevő hiányosságokat kiküszöbölve, jelentős lépést teszünk előre” — írja a határozat. A termelés korszerűsítése a gyorsabb ütemű fejlődésnek azért elengedhetetlen feltétele, mert az új technika alkalmazása révén viszbnylag kevesebb anypg- és munkaráfordítással érhetünk el nagyobb gazdasági eredményeket; akár úgy, hogy megrövidítjük a termelési időt, akár úgy, hogy korszerűbb gyártmányokat állítunk elő. A gyorsabb ütemű fejlődéssel kapcsolatban elengedhetetlen a gazdasági és műszaki vezetés színvonalának fejlesztése. A vezetők állandó gondja legyen, hogy a hatáskörükbe tartozó termelési egységek valóban csak a népgazdaság szükségleteinek megfelelő mennyiségű és minőségű termékeket gyártsanak. Ugyancsak a vezetőkre hárul a beruházási összegek takarékos és a célnak megfelelő felhasználása. A beruházási eszközök koncentrálása egyik fontos feltétele a Központi Bizottság határozatában kitűzött feladatok végrehajtásának. Az ütem gyorsulása eddig tárgyalt feltételeiből és a Központi Bizottság határozatában megjelölt feladatokból egyértelműen következik, hogy nincs szó az életszínvonalnak akárcsak átmeneti jellegű csökkenéséről sem. Ennek egyébként nyilvánvaló bizonyítéka a kormány eddigi gazdaságpolitikája. (A pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetésének emelése, a nyugdíjrendezés, a részleges árleszállítás, a családi pótlékok emelése stb.) A szocialista építömunka ütemének meggyorsulása tehát életviszonyaink javulásának is gyorsabb ütemét eredményezi, annak alapját teremti meg. A szocializmus építése és a dolgozók életviszonyainak állandó juvulása közötti szerves kapcsolat jut kifejezésre a munkaverseny-mozgalom fellendülésében is. Az üzemek, vállalatok dolgozói, magú téve a gyorsabbütemű fejlődésből rájuk háruló feladatokat, tömeges munkavállalással segítik azok végrehajtását. „A dolgozó tömegekben élő bizakodás és alkotó kedv erős hajtóereje a társadalmi és gazdasági életünk minden területén mutatkozó gyorsabb előrehaladásnak.” Erre az alkotó kedvre; erre a bizakodásra kell ma építenünk, ezt a mozgalmat kell olyan mederbe terelnünk, hogy az minél hatékonyabban szolgálhassa az előttünk álló célok elérését. Varga György. a TIT tagja Megérkeztek az első belorusz traktorok Mint ismeretes, a Szovjetunió az idén 12 000 géppel segíti a magyar mezőgazdaság fejlődését. A mezőgazdasági gépek szállítása máris megkezdődött. Elsőnek 20 belorusz traktor érkezett, s az erőgépeket Szolnok megyébe irányították. Amint a Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátási Vállalatának nagygép-osztályán közölték, folyamatosan érkeznek a különböző munkagépek is. Az ekéket alkatrészekre szedve küldik a Szovjetunióból, s ezeket a Nyíregyházi Gépjavító Vállalat telepén szerelik össze. A silókombájnokat, a műtrágyaszórókat és egyéb gépeket a határállomásról közvetlenül a megrendelő nagyüzemekbe továbbítják. A 12 000 mezőgazdasági gép túlnyomó többsége három hónapon belül megérkezik. Középlejáratú hitelt kapná az áj termelőszövetkezetek a közös nagyüzemi sertéstenyésztés fejlesztéséhez A termelőszövetkezetek közös sertéstenyésztésének fejlődése az utóbbi években kissé elmaradt a szarvasmarha-tenyésztésben tapasztalt nagy lendületű fejlődés mögött. Ugyanakkor célszerűnek látszik már most, az új termés betakarítása előtt, kihasználni a kedvező legeltetési viszonyokat és a kiválónak Ígérkező zöldtakar- mány-termést, hogy az új termelőszövetkezetek minél előbb kialakíthassák a nagyüzemi sertéstenyésztésüket. Éppen ezért a kormány intézkedett, hogy a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda közvetítésével vásárolt tény észtörzsekre középlejáratú hitelt kaphassanak az új termelőszövetkezetek. Ezt a hitelt abban az esetben is megkapják a közös gazdaságok, ha a tagoktól való közvetlen vásárlás útján alakítják ki a sertéstörzsállományt. Igényelhetik a termelőszövetkezetek a középlejáratú hitelt továbbá akkor is, ha a hizlalás céljaira vásárolt süldőkből továbbtenyésztésre alkalmas egyedeket válogatnak ki, s’ azokat fogják tenyésztésbe. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek július 15- ig állítják tenyésztésbe sertéseiket, minden egyes állatra számítva két mázsa ta- karmánykölcsönt adnak. Az állami gazdaságoktól élősúly-kilogrammonként 18 forintos átlagáron több ezer fehér húsfajta kocasüldőt kapnak a termelőszövetkezetek; a süldők elszállítása már megkezdődött. A sokoldalú segítség lehetővé teszi, hogy az új termelőszövetkezetek már az idén megteremtsék a nagyüzemi sertéshús-termelés alapjait. A Csepel Autógyár újdonságai az ipari vásáron Tavaly a D—450-es Csepel teherautó és a nyergesvontató képezte a Csepel Autógyár újdonságát az ipari vásáron. Az idén kiállított gépkocsik és motorok további jelentős fejlődésről tanúskodnak. Akár a hat tonna hasznos terhelésű D—450-es cementszállítót, akár a D—7102-es darus autómentő gépkocsit nézzük, meggyőződünk róla, hogy helyesen oldja meg a gyár a különleges típusú gépkocsik gyártását. Újfajta motorukat is vitt a vásárra a Csepel Autógyár Sokan megcsodálják például áz Ikarus 303-as városközi, le- vegőrugózású, 100 kilométeres óránkénti maximális sebességű, újfajta autóbuszt. Ebbe egy megdöntött, 90 lóerős, öt fokozatú sebességváltós, négyhengeres Csepel dieselmotort építettek be. Egy másik motorújdonság a 100 lóerős, 2300 percenkénti fordulatszámú,“ 45 fokos döntésű Csepel autómotor. De Csepel motor hajtja a Vörös Csillag Traktorgyár által bemutatott U—28-as újfajta traktort is. Ezekből a motorokból — mint már ismeretes — 150 darabot készít terven felül a Csepel Autógyár. Ezek a gépek és a motorok minden tekintetben verseny- képesek a hasonló, más országokban gyártott, a vásáron bemutatott gépekkel. Méltán lehet büszke rájuk iparunk és maga a Csepel Autógyár is. Ezekből mutatunk be néhányat alábbi képeinken. Az új termelőszövetkezetek megszilárdításáról tárgyaltak a megyei termelőszövetkezeti csoportvezetők országos értekezletén A megyei tanácsok termelőszövetkezeti csoportvezetőinek pénteken a Földművelésügyi Minisztériumban rendezett országos értekezletén K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Május 25-én jelenik meg a MÁV Hivatalos Menetrendkönyve Az új menetrend 1960. május 28-ig marad érvényben A MÁV új menetrendje május 31-én éjfélkor lép életbe és 1960. május 28-ig lesz érvényes. A hivatalos Menetrendkönyv május 25-én jelenik meg. s az érdeklődők a pályaudvarokon, az állomásokon, az IBUSZ-irodákban vásárolhatják meg. Tekintve, hogy mind a nyári, mind a téli vonatközlekedés rendjét tartalmazza — tehát bizonynyal az eddiginél lényegesen többen akarják megvenni — a MÁV nagyobb példányszámban nyomatja. Kiadják a kisméretű Balatoni Menetrendkönyvet is, a a budapesti pályaudvarokra érkező, s a budapesti pálya udvarokról induló vonatok jegyzékét. A MÁV Igen nagy gondot fordított az egy évre szóló menetrend szerkesztésére. A megyeszékhelyeken az érdekeltekkel megtárgyalták a kéréseket, s a lehetőségek figyelembevételével alakították ki a helyi személyvonatok menetrendjét. Februárban tervezetet adtak ki, s azt a fővárosi, a megyei tanácsok közlekedési osztályai, valamint a személyszállításban érdekelt jelentősebb ipari üzemek megkapták. A menetrend-tervezettel kapcsolatban sok észrevétel, kérés érkezett, amelyből számosat sikerült is teljesíteni. Gyakran előfordult azonban, hogy a benyújtott panaszok és kívánságok egymással ellentétesek voltak és csupán egyéni érdekeltségűek. Ilyen eset ben a helyszínen egyeztette a MÁV a különböző érdekeket. Földművelésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője tartott bevezető előadást. Szólott többek között a termelőszövetkezeti mozgalom ez évi sikereiről, a számszerű fejlődés és a gazdasági megszilárdítás eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy a mozgalom továbbfejlesztésének legfontosabb feltétele jelenleg az idén alakult új termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megszilárdítása. Felhívta a megyei csoportvezetők figyelmét, hogy szigorúan ügyeljenek a törvényesség, a? érvényes jogszabályok, valamint a szövetkezeti alapszabály megtartására, továbbá a háztáji gazdaságok területét, a földjáradék kifizetését előíró rendelkezések végrehajtására; A soron következő feladatokról szólva elmondotta K. Nagy Sándor, hogy a nyári munkák megszervezésénél fordítsanak különös gondot a gépek munkájának kiegészítéseként még mindig fontos kézi munkákra. A bőséges esőzések következtében sok helyen számolni kell azzal, hogy a nagy szalmájú, megdőlt gabonákban nem végezhetnek jó munkát a kombájnok, aratógépek. Ezért már most szervezzék meg a kaszás- arató- és cséplőcsapatokat. A Csepel D—450-es cementszállító gépkocsi Ilyen a D—7102-es darus autómentő Mindenki belülről is meg szeretné nézni a modern, kényelmes Ikarus 303-as autóbuszt. Ebbe szerelték a megdöntött, 90 lóerős Csepel dieselmotort Külsőre is jól mutat az U—28-as traktor. Kéthengeres Csepel-motor hajtja. (Kötzer Henrik felvételei)
