Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

1958. MÁJUS 22. PÉNTEK SET, K^Cirlap 3 A jelen és a jövő érdekében muftkáMk a százhalombattai termelőszövetkezeti fejlesztési bizottság Az év eleji nagyarányú szö­vetkezetfejlesztés idején Száz­halombattán — csakúgy, mint a megye többi községében — megalakult a tsz-fejlesztési bizottság. Létrehozására feb­ruárban a községi tanácsülé­sen hoztak határozatot és nyomban megválasztották a húsztagú bizottságot is. Tag­jai lettek: a községi pártszer­vezet és a tanács vezetőin kí­vül a három tsz elnöke, a köz­ségben élő mezőgazdasági és építési szakemberek, valamint néhány példamutatóan gaz­dálkodó egyéni paraszt. Termelőszövetkezeti fejlesz­tési bizottság. Már az elneve­zéséről is következtetni lehet, hogy feladata a község ter­melőszövetkezeti mozgalmá­nak fejlesztése. Igenám, de a fejlesztés alatt érthetünk szám­szerű fejlesztést és gondolha­tunk a termelőszövetkezet gaz­dálkodásának fejlesztésére is. Hogy mi a célja és feladata a tsz-fejlesztési bizottságnak, ;az világosan kitűnik eddigi munkájukból és terveikből. Százhalombattán három ter­melőszövetkezet működik: az Aranykalász, a Kossuth és az Üj Élet. A három szövetkezet földterülete azonban mind­össze 550 hold, a tagok száma pedig csupán 51. A legkisebb tsz-nek, az Aranykalásznak 120 hold földje és tíz tagja van, s a legnagyobb az Üj Élet, amely 292 hold földdel és 28 taggal rendelkezik. Di­csérni lehet a kis termelőszö­vetkezetek tagságának erőfe­szítését, szorgalmát, mert szép a határuk, jó termésre számí­tanak, s lépést tartanak a köz­ség legjobb egyéni gazdáival. Lépést tartanak, de nem tud­ják megelőzni őket, mert a kis terület, a kevés taglétszám nem ad módot arra, hogy kor­szerűen. nagyüzemi módon gazdálkodjanak. A továbbfejlődés egyedüli útja a három szövetkezet erői­nek egyesítése. Ezen a véle­ményen volt a tsz-fejlesztési bizottság is és ezért tette meg a lépéseket az egyesítés érde­kében. Először a vezetőkkel beszéltek, majd az Arany­kalász és az Új Élet közgyű­lésén a tagoknak is iavasol- ták az egyesülést. Nem a tag­ság ellenére, hanem velük egyetértve akarják ezt a fon­tos lépést megtenni. Jó úton halad az egyesítés ügye, amit az is mutat, hogy a ta­gok nemcsak a jelent, hanem a jövőt is látják, amikor ter­veiket módosítják. Az Arany­kalász Tsz tagjai például az idén egy pajtát akartak épí­teni a juhok részére. Jelentős pénzösszeg kellett volna rá, de miután elfogadták az egyesí­tési javaslatot, úgy látták, fe­lesleges a beruházás, mert a? Üj Élet Tsz bőségesen rendel­kezik férőhellyel. Hogy ne említsünk mást: csaknem száz férőhelyes istállójukban mind­össze negyven szarvasmarhát tartanak. Nyilvánvaló, hogy a három tsz jelenlegi szarvas- marhaállományát itt helyezik majd el. Ily módon az Arany­kalász és a Kossuth Termelő- szövetkezet tanyaközpontjai­ban istállók szabadulnak majd fel és beruházás nélkül old­hatják meg a juhok elhelye­zésének problémáját. De ren­delkezik az Üj Élet Tsz egy háromszáz férőhelyes sertés­hizlalóval is, amelyben most nem * folyik hizlalás, mert a szövetkezetnek nincs ' ehhez elegendő ereje. A három tér mel őszövetkezet egyesítésével a sertéshízlalásnak színié kor­látlan lehetőségei lesznek. A fejlesztési bizottság nem­csak a javaslatot adja az egyesítéshez, hanem komoly szervezést és szakmai segítséget is. A tsz-ek vetéstervét — a bizottságban levő szakembe­rek segítségével — össze­hangolják, s a nyári trágya­kihordás már ezek alapján történik. Jó előre gondolnak arra, nehogy valamelyik tsz- ben olyan hangulat úrrá, hogy ősszel lehetőleg több takarmányt osszanak széjjel. Ezért takarmánymér­leget készítenek, hogy biz­tosítsák az állattenyésztés fejlesztését. Ilyen segítség mellett szinte zökkenőmen­tes lesz az egyesülés, s lehe­tőség nyílik a megnövekedett, termelőszövetkezet gyors fej­lesztésére. Jelenleg tehát a termelő- szövetkezet egyesítése, s a gazdasági megszilárdítás a legfontosabb feladat. Ami a jövőt illeti, nem kétséges, hogy előbb-utóbb — hogy mi­kor, abban nagy szerepe lesz a termelőszövetkezet gazdál­kodásának is — a százhalom­battai gazdák is a szövetke­zeti utat választják. Ezt fi­gyelembe véve, rendkívül hasznos a bizottság kezde­ményezése, amely szerint fel­mérik a növénytermelés és az állattenyésztés jelenlegi helyzetét és tervet készítenek a jövőre Rendelet a mezőgazdasági termelés egyszerű szövetkezeti formáiról A Magyar Közlöny csütörtöki száma rendeletét közöl a mező- gazdasági termelés egyszerű szö­vetkezeti formáiról. A rendelet értelmében termelői szakcsoportok a földmüvesszövet- kezet keretén belül egyes külön­leges termelési ágakban: szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésre, öntözéses termelésre, továbbá kis­állatok közös tenyésztésére én hizlalására alakulhatnak. Termelői szakcsoport kizárólag a tagok saját földjén jöhet létre. állami tartalékföldet haszonbérbe csak kiegészítésül és csak abban az esetben kaphat, ha arra mező- gazdasági termelőszövetkezet, vagy termelőszövetkezeti csoport igényt nem tart és ha e területen szőlőt, gyümölcsöst nagyüzemi művelésre alkalmas módon, közösen telepit, illetve nagyüzemi zöldségtermesz­tést folytat. A rendelet meghatá­rozza, milyen munkákat kell kö­zösen végezni a szakcsoport tag­jainak, s előírja, hogy a fel nem osztható alapot a működési sza­bályzat szerint évről évre a közöl? termelői tevékenységgel elért tiszta jövedelem legalább 10 szá­zalékával és a külön jogszabály­ban előirt összegekkel kell nö­velni. A közös jövedelmet részben a teljesített munka, részben a vagyoni érdekeltség szerint osztják fel. A termelői szak­csoport tagjai éves termelést és pénzügyi tervet, valamint mérleget készítenek. Mezőgazdasági társulást, mint a termelési szövetkezés legegysze­Megkezdődött a pa Illetékes szervek határozata értelmében május 20-tól jú­nius 30-ig hathetes papírgyűj­tési kampányt szerveznek az egész országban. A papírhulla­dék begyűjtését megyénkben a Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat végzi. Ezzel kapcsolatban Révész Andor, a vállalat igazgatója a követ­kezőket mondotta munkatár­sunknak. —! A Pest—Bács—Nógrád rűbb formáját, a földművesszö- velkezeti tagok gépek, közös hasz­nálatára, gépi munka közös igény- bevételére. továbbá baromfite­nyésztésre, méhészkedésre, a nö­vényi és az állati kártevők elleni közös védekezésre, 6 közös talaj- javításra, szőlő- vagy gyümölcsös közös telepítésére, vagy a mező- gazdasági termelés más, hasonló munkafolyamatainak együttes el­végzésére alakíthatnak. A közös munkákat a tagok sze­mélyesen végzik és a közös jöve­delmet a társulásban való közre­működés arányában osztják szét. Elhatározhatják az együttesen elő­állított termelvények közös érté­kesítését, továbbá gazdasági alap létesítését. A tej-, a pince-, a méhész-, a zöldségtermelő- és értékesítő és egyéb szakszövetkezetek a . földművesszövetkezeti hálózat keretében önálló szövetkezet­ként működhetnek. A falusi ifjúsági szövetkezetek közös növénytermesztésre és kis­állattenyésztésre alakulhatnak. A termelőszövetkezeti községekben csak általános és középiskolai ta­nulók alakíthatnak ifjúsági szö­vetkezetét. A rendelet értelmében a terme­lői szakcsoport és a mezőgazda- sági társulás megalakításához és működéséhez legalább tíz. saját földterülettel rendelkező tag, a z ifjúsági szövetkezet megalakításá­hoz és működéséhez 15 tag, a szakszövetkezet megalakításához és működéséhez pedig 30 tag szük­séges. Egyszerűbb szövetkezetek kizárólag beszerzési vagy értéke­sítési céllal nem alakulhatnak. gyűjtési kampány megyei MÉH Vállalat tervében a papírgyűjtési hetekre 4500 mázsa hulladék begyűjtését irányozták elő. Pest megyéből 2500, Bács megyéből 1150, míg Nógrád megyéből 850 mázsát kell teljesítenünk. Válla­latunk dolgozói felajánlották, hogy ezt a tervet 700 mázsá­val túlteljesítik. A papírhul­ladékot természetesen már a nemrég megállapított maga­sabb átvételi áron vásárolják meg kirendeltségeink. vonatkozóan. Erre a munká­ra a bizottság tagjai közül két szakbizottságot — nö­vénytermelési és állattenyész­tési — választottak. Mind­egyik szakbizottságnak négy tagja van, jobbára szakem­berek. A szakbizottság tag­jai a termelőszövetkezeti ta­gokkal és az egyénileg dol­gozó parasztokkal való meg­beszélés alapján készítik el a község mezőgazdaságfej­lesztési tervét, természetesen a nagyüzemi gazdálkodás ad­ta nagyobb lehetőségek fi­gyelembevételével . Miért van e tervnek nagy jelentősége? Körültekintő mérlegelés alapján — a tsz- és az egyé­ni parasztok aktív részvéte­lével — reális, megvalósít­ható tervet készítenek. A mostani három, majd az egye­sített termelőszövetkezet a terv alapján fejlesztheti gaz­daságát, eszközölhet beru­házásokat, telepíthet gyü­mölcsöst és szőlőt stb. A ter­melőszövetkezeti tagok tehát legyen * nemcsak a maguk, az egész község parasztságának — a jövendő termelőszövetkezeti tagok — érdekében dolgoz­hatnak. De nem mellékes az sem, hogy egy nagyobb ará­nyú számszerű szövetkezeti fejlődés felkészülten, vagy anélkül találja-e a község vezetőit. Könnyebb lesz a kezdés, ha készen vannak a tervek, tudják, mit akarnak, milyen irányban fejlesztik gazdaságukat. A termelőszövetkezeti fej­lesztési bizottság hasznos tevékenységet folytat Száz­halombattán, mert a szövet­kezetek megszilárdításával, a nagyüzemi gazdálkodás ad­ta lehetőség figyelembevéte lével, a mostani és a jövő szövetkezeti parasztjainak ér­dekében munkálkodik. Jubilál a ceglédi kisiparosok f énekkara f Szép ünnepélynek ígérke- ^ zik a ceglédi kisiparosok dal- ^ karának vasárnapi rendezvé- ^ nye. A hatvan év óta fenn- ^ álló dalikar ez idő alatt sok ^ örömet, kellemes és nemes í szórakozást nyújtott tagjai- ^ nak, azok hozzátartozóinak és g városunk dalt kedvelő közön- ? »égének. ^ A vasárnapi jubileumi ün- ^ népség reggel l/29 órakor a ^ vendégdalkarok fogadásával ^ kezdődik. Zenekísérettel, ^ zászlók alatt vonulnak be a ^ kórusok. A városi művelődési ^ házban 10 órakor kezdődik a í díszhangverseny. Tóth Fe- í renc, a KIOSZ elnökének be- ^ számolója, az emlékérmek ^ kiosztása s a szalagkötések ^ után a kórusok gazdag mű- ^ sara ünnepli a Péntek Lajos ^ karnagy vezetése alatt álló < jubiláló kórust. Dr. Kisfalud! László tudósító Autóbusz-karaván nem ritka Sztálinváros utcáin. Ezúttal huszonhárom autó­busz Pest megyei fiatalokat szállított végig a városon, akik a TIT megyei szervezetének rendezéséljen tekintették meg első" szocialista városunk nevezetességeit. Sztálinvárosig és vissza hajóval tették meg az utat a fiatalok. Eddig két al­kalommal ezer-ezer fiatal vett részt ezen a kiránduláson. A legközelebbi különhajó szombaton indul. ! fs/s/ssssss/sss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssjrssss* Országszerte megkezdték a burgonyabogár irtását Magyar-szovjet, magyar—román, magyar-csehszlovák vegyes bizottságok alakultak a hatékonyabb védekezésre Mihók Sándor A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szolgá­latán közölték, hogy az áttelelt burgonyaboga­rak már ellepték a bur­gonyaültetvényeket : a keleti országrészeken egye­lőre gócszerűen mutatkoznak, a Dunántúlon és a Duna— Tisza közén azonban általá­nos a fertőzés. A legtöbb he­lyen megszervezték a boga­rak összeszedését, sőt az el­múlt héten a fertőzött terüle­teken a vegyszeres védeke­zést is megkezdték. A múlt évihez hasonló, kötelező megelőző általános vegysze­res védekezést a jövő héten kezdik meg országosan az egyes megyék növényvédő' ál­lomásain végzett, fenológiai vizsgálatok alapján. A megyei tanácsok úgy határozták meg az általá­nos védekezés megindítá­sának időpontját, hogy az áttelelő bogarak fiatal lárváit pusztítsák el tö­megesen. A növényvédő-állomások és a termelők az egész ország­ban felkészültek a burgo­nyabogár tömeges irtására. A földművesszövetkezeti bol­tokban a megfelelő mennyi­ségű, olcsón bérelhető háti permetező- és porozógépek állnak a termelők rendelke­zésére. Ugyancsak a földmű­vesszövetkezetekben nagy mennyiségű DDT permetező- és porozószert tároltak az idén. Árusítását mindenütt megkezdték. Külön hangsú­lyozták a szakemberek, hogy a burgonyabogár elleni véde­kezésnél v tilos HCII-szerrel po­rozni, mivel a burgonya ettől dohos ízű lesz, em­beri fogyasztásra, sőt ta­karmányozásra is szinte teljesen alkalmatlanná vá­lik. A burgonyabogár elleni vé­dekezés minél hatékonyabb megszel vezése érdekében ma­gyar-szovjet, magyar—ro­mán és magyar—csehszlovák vegyes bizottságokat alakítot­tak. A bizottságok a határ­menti zónákon tapasztalat- cseréket rendeznek, összehan­golják a közös érdekű véde­lemre szervezett akciókat. A magyar—szovjet vegyes bi­zottság Szabolcs-Szatmár me­gyében, továbbá a Bodrog­közben megkezdte munkáját. Egymilliárd forintos beruházási program a termelőszövetkezetekben A tervezett építkezések ötven százaléka már az első negyedévben megkezdődött Az ország termelőszövetke­zetei, a mozgalom kezdete óta, az idén valósítják meg a legnagyobb összegű beruhá­zási programot: — összesített adatok szerint az év végéig több mint egymilliárd forintot költenek építkezésre. A Föld­művelésügyi Minisztérium be­ruházási és anyagellátási fő- igazgatóságán nyert értesülés szerint az építkezések ország­szerte jó ütemben .kezdődtek. Az anyagellátás részben köz­ponti készletekből, részben helyi anyagok feltárásával é« hasznosításával mindenütt megoldott. A hatalmas beruházási ősz- szeg nagyobb részét a közös állattenyésztés alapjainak megteremtésére fordítják, ösz- szesítve: 55 000 szarvasmai ha elhe­lyezésére elegendő istál­lótér épül az év végéig. Az új istállók nagyobb része ötven, kisebb része száz férő­helyes, korszerűen felszerelt, többségében magtárpadlásos épület lesz. A mozgalom tavaszi gyors fejlődése miatt a beruházási tervek meglehetősen későn készültek el, ennek ellenére az építkezések minden meg­előző évet felülmúló gyorsa­sággal, szervezettséggel kez­dődtek. Az első negyedév végére 3400 szarvasmarha-férő- helynyi istálót már át is vettek a termelőszövetke­zetek, további 31 000 férő­hely építése pedig meg­kezdődött. Az istállók többségét állami építőipari vállalatok építik. Megfelelő szakirányítás mel­lett házi építőbrigáddal 2800 szarvasmarha elhelyezésére elegendő istállótér építése kezdődött. Hasonló ütemben halad a többi beruházások megvalósí­tása is. A negyedév végére a tervezett építkezések 50 szá­zalékát megkezdték, s csak­nem 10 százaléka már be is fejeződött. Az építkezések — hangsú­lyozták a főigazgatóságon — a második negyedévben to­vább gyorsultak. A Nemzeti Bank jelentései szerint április hónapban ugyan­annyi hitelt vettek igény­be termelőszövetkezeti építkezéshez, mint az első negyedévben összesen. A beruházások gyors lebo­nyolításához, megszervezésé­hez országszerte hasznos se­gítséget nyújtottak a Gazda­sági Bizottság és a Földműve­lésügyi Minisztérium utasítá­sára szervezett megyei beru­házási irodák. A legfontosabb megyékben a munkák szerve­zésének nagyobb részét máris a kezükben tartják, s nagy fe­lelősségérzettel. hozzáértéssel látják el feladatukat, különböző piacokra külföldön. Nemcsak a prágai piacon, hanem a stu- rovói és a pilseni pia­cokon is ott van a szeletek hagymája, s büszfliék is erre, hi­szen nem kis dolog, hogy sikerült meg­oldani a közvetlen já­ratot a község és a csehszlovák főváros között, s a gépkocsi már túl van a negye­dik fordulón. A vasútállomáson — amit a gépkocsi nem tud elszállítani — hűtővagonba ke­rülnek a hagyma­csomók, s jég 'közé ágyazva jutnak ki az országból. Érdekes­ség, hogy az export kezdetén 10 fillérrel kevesebbet adtak a hagyma csomójáért, mint most, mert köz­ben annyira megnö­vekedett az érdek­lődés a kiváló mi­nőségű szállítmányok iránt. Igaz, hogy szigorúan be is tart­ják az előírásokat, az ötszálas csomókba 15 milliméternél ki­sebb átmérőjű hagy­ma nem kerülhet. A földművesszö­vetkezet nemcsak biztosította szerződé­sileg az áru elhe­lyezését — maga­sabb áron, mint a belföldi —, hanem a szerződés megkötése­kor megfelelő dug- hagymával is ellátta a szerződőket s en­nek köszönhető töb­bek között, hogy a szállítmányoknál a legkisebb minőségi kifogás sem merült fel Ez a tábla díszeleg annak a hatalmas, öt­tonnás gépkocsinak az oldalán, amely odafarol a tápiószelei felvásárló telep rako- ; dójához, hogy még i aznap eljuttassa a \ prágai elosztókba a : szeletek friss hagy- ! máját. \ A zöldség- és gyü- ; mölcsexport a hagy- «mával indul. Ez az > első magyar árucikk, \ amelyet szívesen fo- S gadnak a környező \ országok piacai, s \ amelyből napról nap- \ ra több .kell. A Tá- \ piószelei Földműves- \ szövetkezet hatal- \ más mennyiségű \ hagymára kötött szer- $ zödést, elsősorban a \ Keleti Fény Terme- i lőszövetkezettel, de ^ zz egyéni gazdákkal \ is. S pár napja | megindult a szállítás. j Eddig három vagon- S nyi hagyma került A termelők általá- ! ban 400 négyszögölre \ szerződtek — kivéve : természetesen a tér- \ melőszövetkezetet —! s ezen a területen \ mintegy 2400 csomó \ hagymát termelnek. \ De a földművesszö- \ vetkezet a belföldi! piac szükséglete sze- ! rint átveszi a többle- i tét is. A földművesszö- \ vetkezetek és a i MÉK évről évre je- \ lentősebb szerepet j tölt be exportunk- \ ban. A tápiószelei i példa is bizonyítja, hogy mennyire gyü- mölcsöztető ez a munka, s reméljük, a megye további ex­portszállítmányai még jobban öregbí­tik hírnevüket, hi­szen rövidesen meg­kezdődik az eper és a málna exportja is. — mottó —

Next

/
Oldalképek
Tartalom