Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-22 / 118. szám
erst Mt t.V kfíirlap 1959. MÄJUS 22. PÉNTEK Hogy fiaink jobban és többet lássanak... Beszélgetés Domonkos Imrével, a pedagógusszakszervezet pedagógiai és képzőművészeti szakosztályának titkárával Vasárnap kezdődik a pedagógusszakszervezet által rendezett országos rajzpedagógiai kongresszus. Ebből az alkalomból kereste fel munkatársunk Domonkos Imrét, a rajzpedagógiai és képzőművészeti szakosztály titkárát, és kérte meg, hogy adjon felvilágosítást a négynapos konferencia célkitűzéseiről. — Mi a kongresszus programja? — A kongresszus vasárnap 11 órakor nyílik meg, a rajzpedagógusak képzőművészeti kiállítása kapuinak ki- tárulásával. Hétfőn kezdődik a voltaképpeni kongresszus, amikor is a megnyitót Péter Ernő, a Pedagógusok Szak- szervezetének titkára mondja. Utána az új közönség nevelésének néhány kérdéséről Aradi Nóra beszél, majd a rajztanárok hivatásáról és feladatairól én tartok előadást, a világnézeti és vizuális nevelés kapcsolatáról és elvi problémáiról pedig Balogh Jenő, a Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanára szól. Ugyancsak hétfőn, délután, Xantus Gyula tart előadást a korszerű rajzoktatás feladatairól.' Kedden szakbizottsági viták következnek, majd a módszertani kiállítást értékeli Farkas György. Szerdán a szakbizottságok munkájáról hallhatnak a kongresszus részvevői beszámolót, és ünnepélyesen zárul a kongresszus, amely a rajzoktatás fontosságának bizonyítása és széles- köiű népszerűsítése érdekében ül össze. — Miért szükséges e tantárgy fontosságát különösebben bizonyítani? — Azért, mert nálunk rendkívül furcsa helyzet állt elő, már ami a rajzoktatást illeti. Az óvodákban és általános iskolákban rendszeres rajzoktatás folyik, amelynek során a tanulókat a távlati látásra nevelik. A rajzoktatás azonban a nyolcadik általános iskolai osztály efvég nite, annaktäe® sőfokon,— tehát a gimnáziumok harmadik-negyedik osztályában, a főiskolákon, egyetemeken — olyan követelmény elé kerül a tanuló, amelyek feltételezik a .rajzkészséget, perspektivikus látást. így például a gimnázium harmadik osztályában ábrázoló geojjgvsl. ir.egszű- nsrej'hogy félmetriát tanulnak a diákok. Előzetes rajzoktatás hiányában azonban ez a tantárgy — hogy úgy mondjam — a levegőben lóg. Éppen ezért a rajzoktatásnak, mint tantárgynak bevezetése középiskoláinkba. szerves része az előkészületben levő tanügyi reformnak. Kongresszusunk tanácskozásának célja tehát, hogy határozati javaslatokat, feltárt véleményeket, leszűrt vitaeredményeket nyújthassunk a tanügyi reformon dolgozó illetékesek elé. — A rajzoktatásnak a középiskolákba való újbóli bevezetése tehát fejlesztené a fiatalok úgynevezett távlati látását, de bizonyára nem kevésbé fontos az sem, hogy a képző- művészethez közelebb hozzuk, fogékonyabbá tegyük őket. A rajzoktatás egyik eszköze a sokoldalú, . művelt emberek képzésének. Hogy csak egyet mondjak, a politedhni- kai-gyakorlati oktatás - . amely most került az érdeklődés homlokterébe — elképzelhetetlen módszeres rajzképzés nélkül. Lehetetlen állapot. hogy a térszemlélet terén a tizenhét-tizennyolc éves fiatalemberek ott tartsanak, ahová mint nyolcadikos általános iskolai tanulók eljutottak. A sokoldalúan képzett ember ábrázolni tudja, amit lát. képes akár az épülő ház, akár az esztergapad mellett rajzról olvasni, és természetesen esztétikai ízlése is fejlett. Mindehhez az alapot nagyrészben a rajzoktatásnak kellene megadnia. — Egy új tantárgy bevezetése azonban nem terheli-e még inkább az amúgy is túlterhelt középiskolai tanulókat? — A túlterhelés veszélye bizony fenyeget. Az egyedi orvosság az, hogy a tárgyi anyagot koordinálják, és ezzel Nagyarányú régészeti kutatások a Dunakanyar rendezése során Ismeretes, hogy a Duna évezredek óta fontos — hol ösz- szekötő, hol elválasztó — szerepet töltött be az itt élő népek életében, kultúrájának, gazdaságának alakulásában. Katonailag például elválasztó vonalként szerepelt a római korban. Erről tanúskodik, hogy a Duna menten nagy katonai táborok és városok voltak. Közülük legismertebb Aquincum. Az idén két fontos rómaikori , katonai tábor maradványait tárjuk fel Almásfüzitőn és Szőnyben, a Dunakanyar rendezése során. Ezeken kívül számos kisebb védőhely, vár volt a római korban a Dunától a Dunántúl belsejébe vezető területen. A Duna vonalán és attól befelé, mintegy 50—100 kilométerig terjedő; mélyen tagolt védővonalat építettek ki a rómaiak. Több ilyen kisebb várat is feltárnak ebben az évben. Az ásatások egyébként Süt- tőn már megkezdődtek, ahol egy bronzkorvégi telephely több rétegét vágták át. Azok a legértékesebb lelőhelyek, ahol több kor rétegét találják meg egymás fölött, mert így az egyes kultúrák idejére és elterjedtségére jobban lehet következtetni. Az ásatások. a feltárások három évig tartanak: számos helységre terjednek ki. s számíthatunk arra, hogy jeegyütt megfelelő mértékben csökkentsék. A tanügyi reform feladata, hogy a rajzoktatást a megfelelő helyére rakja a középiskolai tantervben, koordinálva a többi tantárgy- gyal, és a kongresszus célja, hogy ennek, érdekében javaslatokat tegyen. Persze minden pedagógus a saját tárgyát tartja legfontosabbnak, de azt hiszem, azt senki sem tagadhatja, hogy a túlterhelést nem a rajzoktatás megszüntetésével, hanem a tananyag egészséges, ésszerű megkurtításával lehet és kell csökkenteni. — Vannak-e már elképzelések a rajzoktatás bevezetésének módszereire vonatkozóan? — Vasárnap nyílik az Ernst Múzeumban a rajzpedagógusok képzőművészeti kiállítása és ezen belül egy módszertani kiállítás. Itt bemutatjuk a rajzoktatás fejlődését az óvodáskortól a művészképzésig. Nagyon sok mindent árul el már ez is. De a lényeg: módszertani pályázatot hirdettünk. a rajztanárokat mozgósítandó. A pályázatra mintegy harmincöt mű érkezett. amelyekből — előzetes becslés szerint — tíz díjazásra esélyes. Reméljük, hogy a szakbizottsági vitákon is sok hasznos módszer, ötlet, javaslat kerül felszínre. A lényeg ismét csak az, hogy a rajzoktatást a gyakorlati képzés szer. vés részévé kell tennünk, mert ott a helye. — Hogyan vélekednek a kongresszusról és céljairól a rajztanárok? Mondhatom, lelkesen készülnek reá. Vagy száz vidéki rajzpedagógus kérte, hogy saját költségén vehessen részt négynapos kongresszusunkén. A módszertani pályázat sikere is ugyanezt mulatja. A képzőművészeti kiállítást pedig egyenesen megrohanták alkotásokkal. Másfélezer művet bírált el a zsűri, míg kiválasztotta a falakra került 250 alkotást. — Hányán vesznek részt a kongresszuson? — Mintegy négy-ötszáz ember, köztük körülbelül 100 a vidéki rajzpedagógus. Lesznek közöttük általános és középiskolai tanárok, iparita- nuló-intézeti, technikumi, főiskolai rajzpedagógusak. Érdekes kezdeményezés ez is, hogy összevonva valamennyi iskolatípus képviselőjét, beszéljük meg közös dolgainkat. Bízom abban, hogy ez a nagyarányú tanácskozás nem marad eredmény nélkül való, helyére teszi hazánkban a rajzoktatást, jó módszereket tár fel, és nem utolsósorban erősíti rajztanáraink hivatás- tudatát. Mindezek valóra válása azt hozza majd, hogy fiaink jobbat és többet lássanak az életből, mint eddig láttak — fejezte be nyilatkozatát Domonkos Imre. fÄS a legifjabb nyaralóhelyen: Ounafüreden tervezgetnek Húsz egynéhány évvel ezelőtt még dr. Matta Árpád földbirtokos égjük majorja állt ezen a helyen. Matta Árpád politikus ember lévén, eleget hallott arról, hogy az akkori kormány, amelyet különben teljes szívvel támogatott, a félresikerített, tessék-lássék Nagyatádi-féle földreform és házhelyakció után valami telepítési törvényt kezdeményez, kétszáz öles telkekhez óhajtja juttatni a földéhes nincsteleneket. Végtére 200 öl is föld és ez rendjén is lenne, ha nem valami birtoktestből kellene kiszakítani. Természetesen, aki a birtoka egy részét már előzőleg házhelyekké alakította át és illő áron „kiosztotta", az a maga részéről eleget tett a nincstelenek földhözjuttatá- sának és előrelátható, hogy nem kell újabb „áldozatot” hoznia. Ilj-en nemes intenciók alapján Matta Árpád egyénileg megkezdte saját földjén a maga külön telepítési akcióját. Felparcellázta és a szépen hangzó Dunafüredre keresztelte át Zoltánmajort. Ehhez az akcióhoz ugyan valami fajta engedély kellett, de azt nem volt nehéz megszereznie, s még kisebb fáradságába került, elintézte, hogy a mohácsi hajó kikötőjére is új tábla kerüljön. A kikötő stégje amúgy is a falutól eléggé messze, éppen a majorja előtt horgonyoz, álljon hát ezentúl a tábláján: Dunafii- red—Százhalombatta. Most már csak a telekvásárlók hiányoztak, de azok sem várattak sokat magukra. Jöttek a fővárosból, ahol a nagy hírverésre az „új dunai fürdőtelep” iránt hamarosan érdeklődés támadt. Egymás után jelentkeztek a vevők, bár a telkek még eléggé kopárak voltak, de megragadta őket a víz közelségének és az árterületen meg a gátszélen magasló évszázados fák romantikája. Mindent ösz- szevéve, velőben -szép: helj'ef találták és a szépségét alig rontotta le a hirtelenül vendégfogadóvá előléptetett, közvetlen a parton terpeszkedő hosszú gazdasági épület sem Ma is ugyanez az épület * vendéglő, csakhogy már nem az uraság adja bérbe, a föld művesszövetkezet kezeli és éppen most tatarozzák 200 ezer forint költséggel. A vendéglő néhány szobájában nyaranta evezősök éjszakáznak, de alvadnak hétszámra üdülők is. Matta Árpád magántelepítése következtében néhány száz nincstelen jutott telekhez, pesti munkások és tisztviselők. Addig — hiszen legtöbbje azért került be a városba —, valamennyien szintén föld nélküli Jánosok voltak, de még izmaikban mindnek ott lüktetett a föld megmunkálásának valamennyi mozdulata. És ki-ki megmunkálta a magáét. Gyümölcsfák nőttek ki a földből, meg veteményes ágyások, virággrupÉvről évre épültek a villák, vikendházak, de még mindig építkeznek az alig húsz esztendős dunai üdülőhelyen pok. Ház, téglából épült ház azonban a legutóbbi évekig mindössze öt vagy hat, ha épült. A gazdára talált többi hatszáz telken inkább csak vikendháznak csúfolt deszka- alkotmányokat tákoltak össze, abban nyaraltak. Alig 5—6 esztendő óta azonban egymás után húzzák fel a kisebb-nagyobb házak falait Díszes villák mellett egyszerű szoba-konyhás házak, lassan kiépül a nyaralótelep. Ma már háromszáz lakóépület' áll Dunafüreden és most is sok épül. , De állandó lakói is vannak, vagy 150 ember, javarészt nyugdíjasok, több olyan is azonban, aki innen jár be munkába Budapestre. Számukra a régebben csak nyaranta nyitvatartó bolt most már télen is árusít és idén tatarozták az épületét, meg új belső berendezést is kapott. 150 ezer forintba került, akár a fővárosban is állhatna ez a kis, éppen a napokban újra megnyílt üzlet. Egyébként még vagy száz teleknek nincsen gazdája és egyik-másik dunafüredi — családi okokból — el szeretné adni a villáját, vagy házát. Eddig több mint húsz esztendőn át minden évben tilosban fürödtek a dunafürediek» Nem lévén strand, a mélyvíz sodrában fürdőztek a nyaralók, Az idén először jelöl ki számukra a Vízügyi Igazgatóság hivatalosan fürdőhelyet a Dunán. Ezentúl már megbírságolják, aki a tilosban fürdik. Néhány év még és 600—700 villa áll majd ezen a nyaraló- telepen. Százhalombatta tanácsa úgy véli, itt az ideje, üdülőhellyé kellene nyilvánítani.Sz. E. Vadonatúj pultok és polcok a 150 ezer forintért újjáalakított dunafüredi szövetkezeti boltban Az év végéig ötszáz önkiszolgáló bolt nyílik az országban Dl LEMMA előtt háromszáz, a SZÖVCSZ kiskereskedelmi vállalatai pedig kétszáz önkiszolgáló boltot nyitnak. Jövőre még ennél is több üzletet adnak át rendeltetésének. A bevált, házhozszállítási rendszert kiterjesztik. A 132 fővárosi KÖZÉRT-üzleten kívül Budapesten a csemegeboltok, vidéken — a megyeszékhelyeken — pedig a földműves, szövetkezeti boltok is vállalnak házhoz szállítást, a következőkben pedig az ipar- és bányatelepüléseken is megszervezik. ó ipari újító ankét újításokat, majd megbeszélték, hogyan lehet ezeket alkalmazni más> üzemekben, A Belke eskedelmi Minisztérium közli: Közlemény jelent meg a sajtóban, amely szerint a Belkereskedelmi Minisztérium utasította az élelmiszerkereskedelmi vállalatokat, hogy a boltok a csorba üvegeket is kötelesek visszaváltani. A Belkereskedelmi Minisztériumnak ez az intézkedése kizárólag a konzerves üvegekre vonatkozik, egyéb üvegeket, például boros-, sörösvagy tejesüvegeket csak ép állapotban köteles visszavenni a kereskedelem. A kereskedelem január első napjaiban országosan már mintegy kétszázra növelte az ön-, a gyomkiszolgáló és az úgynevezett pre- szelekciós boltok számát. A tapasztalatok alapján a jövőben csak önkiszolgáló boltokat nyitnak, mivel ezeknek az üzleteknek legkisebb a fenntartási és a rezsiköltsége. A közönségnek is ez a forma a legelőnyösebb, mert feleannyi idő alatt vásárolhat, mint a hagyományos módszerekkel árusító üzletekben. A Belkereskedelmi Minisztérium még az év vége Országos pamutfoi Csütörtökön a Miskolci Pamutfonóban gyűltek össze az ország pamutfonóipari üzemeinek újítási megbízottai, ; legjobb újítói, főmérnökei, : üzemvezetői és szakszervezeti ; elnökei, hogy megbeszéljék az j időszerű újítási kérdéseket : Hegyi Mihály főmérnök, a : Miskolci Pamutfonóban elért ; újítási eredményeket ismer- ■ tette. Elmondotta, hogy az : üzem fennállása óta eltelt ; három évben 231 elfogadott ; javaslatból 221-et vezettek be. : Ezek gazdasági értéke túlha- \ ladja a félmillió forintot. Az i előadás után az ankét rész- | vevői az üzemben nézték meg : a gyakorlatban alkalmazott lentős emlékek kerülnek felszínre a különböző korokból. Ebben az évben őskori kuta tások vannak soron Esztergomban, Lábatlanban, Pilismarót—Basaharcon, Süttőn. Rómaikori emlékeket keresnek Almásfüzitőn, Tokodon, Szőnyben. Népvándorláskori kutatások lesznek Szob és az Ipoly-torkolat között, Pilismarót—Basaharcon, a Helembai-szigetnél. A középkori kutatások szempontjából nagy jelentőségűek lesznek azok a feltárások, amelyeket Esztergomban, s az egykori Zamárd falu helyén végez nek. Kísérleteznek, egy olyan eljárással, amelynek lényege az, hogy elektromos vizsgálatokkal, ásatások nélkül állapítják meg a felszín alatti rétegek összetételét, falak jelenlétét. E széleskörű régészeti tevékenység egyben hozzájárul ahhoz is, hogy nagyobh arányokban képezzenek ki fiatal régészeket. Hasonló kutatásokat végez a szlovák régészeti intézet a Duna balpartján. A Magyar Tudományos Akadémia régészeti kutató csoportja igyekszik a kapcsolatoi felvenni az intézettel, s tapasztalataikat kicserélni, együttműködni, hiszen a vizsgált régészeti és történeti problémák annyira össze- k..locsolódnak, hogy egymással karöltve, a munka átfogóbb eredményekre vezethet
