Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-20 / 116. szám

FF. ST Mti. k/CirlaP 1959. MÄJUS 30. SZERDA AZ ÉLELMISZERELLÁTÁS JAVÍTÁSÁRÓL TÁRGYALTAK a ipar. a kvrvskrtlvívni vs a fogyásától* képviselői A Pest megyei Tanács ke­reskedelmi és ipari osztálya közös megbeszélést tartott ked­den délelőtt a tanács székhá­zában a sütő:par, a húsipar, a tejipar és a megyei kereskede­lem valamint a fogyasztók meghívott képviselőivel a me­gyei lakosság élelmiszerellátá­sának időszerű kérdéseiről. A rendkívül népes értekezleten Komor Béla, a kereskedelmi osztály vezetője részletesen is­mertette azokat az intézkedé­seket, amelyeket az ellátási helyzet további javítása érde­kében foganatosítottak a me­gyei hatóságok. A kereskedelmi osztály tü­zetesen megvizsgálta a fel­merült panaszokat, körül­belül 45 ezer dolgozó ész­revételeit és kívánságait hallgatta meg és megfelelő intézkedésekkel sikerült több jogos panaszt máris orvosolnia, de azért egyes területeken még akad bőven javítani való. ör­vendetes jelenség, hogy a dol­gozók reáljövedelmének emel­kedésével fokozódnak az igé­nyek, mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt. A megyében élő dolgozók igen nagy részének Budapesten van a munkahelye, és így állandó­an összehasonlíthatják a fővá­rosban beszerezhető szükség­leti cikkek minőségét azzal az áruval, amelyet lakóhelyükön szerezhetnek be. S ez az össze­hasonlítás nem nagyon válik a vidék javára. Még mindig sok a panasz a sütőipar termékei, a ke­nyér és a péksütemény minősége és szállítási kö­rülményei miatt. Számos helyen sületlen, kelet­ien, tisztátalan kenyeret kap a helyi kiskereskedelem, azt is késedelmesen és rendszertele­nül. Egyes sütőipari vállalatok nem tartják be az utasításokat, amelyek előírják, hogy a köz­ségek zavartalanul jussanak friss és jó kenyérhez, amely­nek kezelése és szállítása meg kell, hogy feleljen az egészség- ügyi követelményeknek. Pana­szok merülnek fel a péksüte­mények miatt is, gyenge a mi­nőség, kicsi a választék, és gyakran a sütemények előírt súlya sincs meg. A bajok oka egyrészt az, hogy sok helyen elavultak a kemencék, de a legtöbb megyei sütőüzem tud kifo­gástalan árut is produkál­ni. Hasonló a helyzet a húsellá­tással. A megyei szükségletnek majd felét a Váci Húsipari Vállalat . biztosítja, 31 százalé­kát a ceglédi üzemek, a többit a budapestiek. A dolgozóknak az a jogos kívánságuk, hogy egész héten zökkenőmentesen juthassanak húsfélékhez és bő­ségesebb legyen a választék. A tej- és tejtermékekre fő­leg szállítási panaszok merül­tek fel, de nincs tejárusíló bolt sem és a tejcsárdák szá­mát is szaporítani kellene. A részletes beszámolót szé­leskörű vita követte. S mint- [ egy 30 felszólalás hangzott el. Felszólalt a Belkereskedelmi 1 Minisztérium képviseletében Dietrich Jenő, aki a miniszté­rium segítségét ígérte a pana­szok orvos'ásához. Komor Béla összefoglalója után úgy határoztak, hogy az ipari és a kereskedelmi osztály közös határozatot és intézkedési tervet készít a termelési és értékesítési problémák megoldására. A határozatot 15 napon belül közük az érdekeltekkel. 4000 éves kenyérsütő kemence! ! A Magyar Tudományos Aka- ^ o’émia ásatásai közben a süt- ^ tői Hosszúvölgyben kiterjedt | bronzkori településekre talál- | tak. A sok régészeti lelet kö- | zött öt egymás mellett sora-1 kozó kenyérsütő kemencét tár- ^ tak fel. A dorogi múzeum-1 barátok a Nemze i Múzeum § szakértőjének vezetésével ki- $ emelték a mintegy 4000. év $ előtti pékség legjobb állapot- ^ ban megmaradt , kemencéjét. ^ A csaknem kétmázsás bronz­kori kemencét eredeti helyze­tében állítják majd fel a rogi tájmúzeumban. BORSZÁLLÍTÁS Kilencszáz új diplomás agrárszakember j A nagyüzemi termelési gyak orlattal rendelkezők azonnal termelőszövetkezetbe mehetnek Épül az új gimnázium Monoron (Szövfoto, Monor) Az idén kilencszáz diplomás szakember hagyja el az agrár felsőoktatású intézményeket, a Gödöllői Agrártudományi, Egyetemet és a főiskolákat. Az egyetemen 238 mező­gazdász, a Kertészeti Fő­iskolán 112 fiatal szakem­ber fejezte be tanulmá­nyait. Rövidesen kikerülnek a fia­tal szakemberek a három mezőgazdasági akadémiáról, ahol az idén 240 agrármérnök nyer diplomát. Gödöllőn most végeznek a mezőgazdasági gé­pészmérnökök, összesen ki- lencvenhatan. A fiatalok vala­mennyien több állás között választhatnak. Csupán a Lajta-. Hansági Állami Gazdaság 30 fiatal szakembert tudna elhe­lyezni, a Mpsonmagyaróvárott végzettek közül. Egymásután jelentik be igényeiket a ter­melőszövetkezetek is. Az idei diplomások szívesen menné­nek termelőszövetkezetbe, a felelősségteljes termelőszövet­kezeti agronómusi munkakört azonban csak azok a fiatalok tölthetik be közvetlenül a dip­loma megszerzése után, akik korábban két-három éves nagyüzemi termelési gyakor­latot szereztek. így az idén végzett agrár­mérnökök közül körül­belül félszázan mennek termelőszövetkezetbe. a többiek előbb két éves üzemi gyakorlaton vesz­nek részt az állami gaz­daságokban. Az Állatorvosi Főiskolán 170 fiatal végez. Nekik sincsenek elhelyezkedési gondjaik, mert Az állami borpincészetek helyi pincéiben viszonylag kevés a férőhely. Mihelyt mód adódik, a telepeken össze­gyűlt bort elindítják a csepeli, budakalászi vagy budafoki értékesítő pincészetekbe. Dömsödön az állami pincészet dolgozói a napokban 350 hektoliter bort szállítottak teher­autón a csepeli borpincébe. A hatalmas hordókat hat erős ember tudja csak felgurítani a teherautóra (Csekő felvétele) Hogyan védekezzünk a szőlő peronosz pora ellen ? Szőlőinkben a legnagyobb kárt a peronoszpóra okozza. Amint a szőlő hajtásai arasz­nyira nőnek és a levegő kel­lően felmelegedik, az első ki­adós eső után megjelenik a szőlő levelein a peronoszpóra első látható jele, a sárgásbar­na, áttetsző olajfolt. Később a levelek fonákján le nem dör­zsölhető, finom, fehéres be­vonat képződik. A peronosz­póra „kivirágzik” és a levél elpusztul. A betegségnek azon­ban ennél súlyosabb, közvet­len terméskiesést okozó ha­tása van, ha a szőlőt bimbós állapotban. vagy virágzás után támadja meg. addig, amíg a kis bogyók borsónagy- ságet el nem érik. A bimbózás idején történő fertőzés következtében a virágzás félbeszakad vagy elmarad. Ha a fertőzés akkor követ­kezik be, amikor a bogyók egészen kicsik, akkor rajtuk jelenik meg az olajfo-lt. A bo­gyók madárkásak lesznek, megbámulnák, leperegnek. A fertőzés bekövetkezhet akkor is, amikor a bogyók elérték a borsónagy í ásót. Ilyenkor a kórsán y felől,kezdődően a bo­gyó rozsdásbarna, kékes, majd ólomszürke színű lesz, össze- szárad a kocsányon, vagy le­pereg. A peronosapóra megjelené­sének időpontja, az időjárás és a hőmérséklet, továbbá a csapadék alakulása között szoros összefüggés van. A fer­tőzés megindulásához napi 13 Celsius fok középhőmérséklet é> 10 milliméteres csapadék szükséges. Később az újabb fertőzéshez már ennél keve­sebb csapadék is elegendő. Ha eső után meleg idő jön, a fertőzés rövid időn . belül bekövetkezik, s ezért a per­metezést is hamar el kell vé­gezni. Abban az esetben, ha az eső a levegőt lebűtötte, vagy utána egyébként Is hosszantartó hűvös idő következik, a permetezés megkezdésével pár napot várhatunk. A megyében működő úgy­nevezett peronoszpóra-jelző állomások műszereik segítsé­gével állandóan ellenőrzik a csapadék és a hőmérséklet alakulását, s ennek alapján jelzik a védekezés legalkal­masabb időpontját. Azokban a községekben, határ-részeken, ahol jelzőállomás működik, kísérjék figyelemmel a terme­lők az előrejelzéseket, s a permetezést ennek alapján kezdjék meg. Az elmúlt napokban lehul­lott nagyobb mennyiségű csa­padék arra figyelmeztet ben­nünket, hogy készüljünk fel a permetezésre. Az ellene való védekezés ugyanis csak akkor hatásos, ha a védekező­szert — bordóilevet — akkor juttatjuk a levélre, amikor a fertőzést okozó gombák spó­rái még nem jutottak be a növény szöveteibe. Ez gya­korlatilag azt jelenti: ha a közeli napokban a hőmérséklet emelkedik, a permetezést azonnal meg kell kezdeni. Az első permetezést 0,5 szá­zalékos, a későbbieket egy százalékos bordói lével kell végezni. A permetlé tömény­ségét csak indokolt esetben, hosszantartó nedves időjárás idején kell 1,5—2 százalékig emelni. A gyakorlatban be­vált és ajánlott szer a pero- noszpóra elleni védekezés­ben a DNRB, 0.4 százalékos töménységben. Előnye, hogy készítéséhez nem kell mész. Nedves időjárás esetén a tö­ménységet indokolt 0,6—0,8 százalékra emelni — 100 liter vízbe 60—80 dekagrammot te­szünk —, vagy bordóileves permetezést közbeiktatni. Permetezés kiegészítésére, a fürtvédelem érdekében réz- mészport, illetve amikor a peronoszpóra és a fellépő lisztharmat ellen együttesen védekezünk, rézkénport hasz­nálunk. A védekezéskor minden esetben a következőkre legyünk figyelemmel: Csak jól elkészített, megfe­lelően közömbösített permet­lé ad biztos védelmet. Csak az idejében adott per­metezéstől várhatunk ered­ményt.' A permetezés során a tőke minden része egyenletesen kapjon permetlevet, de első­sorban a levelek fonákja, ahonnan a fertőzés megindul. Gondos növényápolással akadályozzuk meg a pero­noszpóra fellépéséhez kedve­ző feltételek létrejöttét. A hajtásokat ne kössük túl szo­rosra. kacsozásnál, levele­zésnél távolítsuk el a feles­leges lombfelületet, tartsuk a talajt gyommentesen, hogy a tőke körül szellős-levegős környezetet teremtsünk. A gondozatlan szőlőben ugyanis a sűrű levelek, gyomok ned­ves, páradús környezetében a peronoszpóra az időjárás alakulásán kívül is kedvező életfeltételeket tatái. Kiss Károly MÁJUSI Uétí&zMuiók S Verőfényes májusi hétköznapok. A bizakodás és a remény- >5 § ség dolgos hétköznapjai. Aranyat érő langyos esők áztatják a föl- ^ ^ det s aztán ragyogva árasztja ismét éltető sugarait a nap. Erre J ^ mondja a parasztember: igazi nevelő idő, amikor szinte hallani § S lehet, ahogyan növekszik, felfelé tör a zsenge növény. Bíztató és reménytkeltő számunkra az idei május nemcsak ^ § azért, mert gazdag nyarat, bőséges termést ígér, hanem azért is, ^ ^ mert első a tél utóján, tavasz elején a mezőgazdaságban végbe- ^ ^ ment forradalmi változás után. Mint szorgos hangyaboly, olyan S most a határ, amelynek jól megmunkált földjei, a zöldellő veté- ^ S sek, mind a paraszti munkát dicsérik. S vitatkoznak, tervezget- ^ ^ nek az emberek. Sokatígérő tervek, elgondolások születnek és § válnak valósággá: változik, fejlődik a falu, formálódik az új * c paraszti élet. § < E szorgos májusi hétköznapok egyikén jegyeztünk fel a me- ^ ^ gye három községében néhány érdekes apróságot, sokat mondó J N számadatot. L........................................... . .............................................$ I nárcs termelőszöv« Messze földön híres az inár­csi spárga. Ezzel van most el­foglalva szinte az egész falu. Szedik, válogatják, csomagol­ják és szállítják. Budapestre és külföldre. Olyan itt a spárga, mint mondjuk Szegeden a paprika vagy Kecskeméten a barack. Jó ára van a belföldi piaco­kon is, a külföld meg egye­nesen drága valutával fizet érte. Kereken 28 029 kilót indítottak útnak április elseje óta, s ebből mintegy 12—15 ezer kilót külországba: Auszt­riába, Csehszlovákiába, Svájc­ba, Nyugat-Némletországba és a Német Demokratikus Köz­társaságba, Kaptak érte pon­tosan 374 732 forintot. Értékes és érdekes növény a spárga. Valamikor az egyik uradalom kezdte itt termelni, onnan tanulták, lesték el a helybeliek, akik most már termelőszövetkezetben gaz­dálkodnak. A meleg, homokos tkezeti községben talajt kedveli, az inárcsi meg pontosan ilyen. 5000—6000 fo­rintba kerül egy-egy hold be­telepítése, ami aztán 15—20 évig is terem és hoz évente 15 000 forint tiszta hasznot is. Közben-közben trágyázni kell a földet, tavasszal meg ka­pálni. Hajnalban, napkelte előtt szedik a hajtásokat, ak­kor őrzi meg a növény szí­nét. ízét meg a zamatát. Jelenleg körülbelül 120 hol­don terem az Inárcsi spárga, de újabb telepítéseket tervez a termelőszövetkezet^ mert meg akarják többszörözni a területet. Erre a feltételek adva vannak, hiszen nagy­üzemben korlátlanok a lehe­tőségek. Akkor ontja aztán igazi kincsét az inárcsi homok! A sári Kossuth Tsz-ben — A napokban elkészül községünkben a lepárló-üzem, amit a budapesti Kompozíció Illóolaj- és Vegyészeti Gyár épít — ezzel fogadott bennün­ket Szabó 'János, a sári Kos­suth Tsz elnöke, amikor este 8 óra körül beléptünk az iroda ajtaján, ötven holdon termel ugyan­is borsosmentát a termelőszö­vetkezet, ezt dolgozza fel majd a helyszínen a lepárló, így megtakarítja a gyár az oda- és visszaszállítás költsé­gét. Mert a borsosmenta hol­danként 120 mázsa zöldet is ad, ami aztán lepárlás után kiváló silótakarmány. Különö­sen a juhok szeretik. Igencsak kifizetődik a menta termelése a tsz-nek. Az ötven holdról kétszeri szedéssel csaknem félmillió forint tiszta jövedelemre számítanak. De más tények is azt bizo­nyítják, hogy okosan, célsze­rűen gazdálkodik a Kossuth Tsz. Figyelembe veszik a le­hetőségeket, a piac szükségle­teit és alaposan megfontolják, mit termeljenek, mi az, ami a legtöbb pénzt hozza a kony­hára. Itt van például egy másik gyógynövény, a római kamilla. Egy hold van belőle, s ez 5—6 kiló olajat ad, aminek pedig literje 7800 forint. Jövőre már 2—3 holdon akarják termelni, attól függően, mennyi szapo­rító anyagot tudnak szerezni. Ritka növény még nálunk a római kamilla, mindössze 5 hold van belőle az egész or­szágban. Az is — a sári Kos­suth Tsz kivételével — állami gazdaságokban. Kakucsi Gáborné, a tsz „mindentudó” könyvelője az állatállomány fejlődését is­merteti: — Juhállományunk az idén csaknem 1000 darabbal gyara­podott. Három hodályt épí­tünk saját erőből, ebből egy 600 férőhelyes már el is ké­szült — sorolja az adatokat. — A tej literjét 4 forintért veszi át tőlünk a helyi tej­gyűjtő és 18.5 mázsa gyapjúra szerződtünk le. — Az ősszel már saját ma­gunk dolgozzuk fel túróvá és gomolyává a tejet — teszi hozzá az agromómus. Aztán azt is elmondja, hogy két éven belül 2000 birkájuk lesz és megkezdik a marhahízlalást is. Az első 100 darab hízott álla­tot még az idén leadják. S vajon hogyan mutatkozik meg mindennek a kézzelfog­ható eredménye a tagok pénz­tárcájában? Szabó elvtárs, az elnök adja meg erre a választ, mintegy összefoglalva az eddigieket. — Harminc forint előleget fizetünk havonta minden munkaegységre. Miután pedig átlagosan havi 40 munkaegy­séget számolhatunk egy-egy tagra, egész rendes havi „fize­tés” kerekedik ki ebből. — A többit meg zárszám­adáskor adjuk. 51 forintra terveztük egy-egy munkaegy­ség értékét, de legalább 60 fo­rintot akarunk fizetni. Dömsödön Este tízre jár már az idő, amikor megállunk a dömsödi 1-es számú földművesszövet­kezeti cukrászda előtt. A he­lyiség telve van. Ki krémest fogyaszt, ki fagylaltot, mások meg a kávéfőző masina mel­lett szorgoskodó Zarufoai Béla üzletvezető mozdulatait lesik áhítattal. Mert kávéval is szolgálnak itt, mégpedig nem is akármilyennel. Krémkávét főznek február óta. — Tizennyolc-húsz kiló sze­meskávé fogy el havonta — tájékoztat bennünket az üzlet vezetője. Miután pedig egy kilóból 333 szimpla a norma, nem kell hozzá különösebb számtantudás, hogy kiszámít­suk: tetemes mennyiségű szimplát, meg duplát, jelent ez. Még akkor is, ha leszámít­juk a kirándulók, meg a köz­ségben átutazók (lévén a cuk­rászda a bajai műút mellett) fogyasztását. Képviselve van természete­sen a dömsödi „feketések” kö­zött a lakosság minden rétege. Nem szokatlan látvány ma már falun a feketéjét kavar- gató parasztember. Egy dup­lára még a legnagyobb dolog­időben is jut idő. S mivel nem szokatlan, ta­lán nem is vesztegetnénk erre helyet, ha nem tudnánk, hogy három évvel ezelőtt még a dömsödiek is csak a városban ihattak feketét... Tízegynéhány évvel ezelőtt meg a cukrászdát is leafeliebb csak hírből ismerték falu­helyen... — kővári — amellett, hogy jelentősen bő­vül a mesterséges terméke­nyítő állomások hálózata, s itt képzett vezetőkre van szükség, I az állami gazdaságok és a ; nagy termelőszövetkezetek is | alkalmaznak saját állatorvosa | kát. Az idén végző erdőmér- i nökök számára is kiváló mun- 1 kalehetőségek kínálkoznak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom