Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-20 / 116. szám

1959. MÁJUS 20. SZERDA Ml» MECTEI WCirlap B. A. Szemjonov: A régi utca Szigetvilág. A vén folyó mint féltő anya öleli körül, amikor csendesen fodrozódnak fehér tarajú hullámai. Ám amikor megduzzad, akár a fé­kevesztett: megpróbál elnyelni mindenkit és mindent. Különös világ. Földje gaz­dagon termő. Eperből, mál­nából, más gyümölcsökből busásan fizet. Az emberek élete mégis más. mint túl, a két parton. Különösen, amióta az egyetlen hídon is megszűnt a forgalom. Komp van és semmi más. Pedig a földek egy része odaát te­rem. Művelni, szüretelni napjában kompon közleked­nek a szigetiek. A szigeti emberek élete már csak azért sem lehet egyhangú. A föld, a piac, a munkahely, a nagyobb be­vásárlások mind a szigeten túli falvakhoz, városokhoz kötik őket. Talán csak a ta­nító az, aki szinte állandóan a faluban tartózkodik — a kisoroszi példát véve alapul. Igaz, nem csupán az iskolá­ban, hanem a tanácsházán, a földművesszövetkezetben, a kultúrotthonban. az óvodá­ban, egyszóval mindenütt, ahol a falu élete zajlik. Mert a tanító — jelen esetben Zsánli Gyula — egyik fő alak­ja a szigeti falunak. ö a falu köztiszteletben álló Gyula bácsija. Másképp nem is emlegetik. Bármerre megy az utcán, öreg-fiatal egyaránt jó előre megsüve geli. Negyven esztendeje került a szigetre. Negyven év, amely­ből huszonöt semmi jót nem Ígért, hosszú idő. De az utób­bi tizenöt — áz igen! Elröp­pent, akár tizenöt nap. Nem a krónikás állítja ezt ha­nem Zsánli Gyula, aki fia­talon kezdte itt a munkát, s ma deres hajjal, negyven, Kisorosziban eltöltött esz­tendővel a háta mögött, még mindig jóra, emberségre ta­nítja a fiatalokat. Egyetlen tanteremben kezdte. Abban tanult az el­sőtől a hatodik osztályig minden gyerek 1919-ben. S igy volt ez évtizedekig. Hiá­ba mondták a Horthy-rend- szer emberei, hogy kultúr- ember a magyar. Egyetlen tanteremben, ahol hat osz­tály tanul egyszerre. vajmi kevés kultúra és tudomány ragadt a gyerekekre. Hiába követett el mindent Zsánli Gyula, ilyen körülmények között tanítani, szinte egyen­lő volt a lehetetlennel. Hogy mégis ember lett az akkori diákokból, egyedül az ő nagy emberségének, szorgalmának köszönhető. Hálásak is érte az egykori diákok, akiknek egy-két év múlva már az unokájuk koptatja az öreg iskola új padjait. — Nagyot változott itt is a. világ — meséli. — Óvoda, napközi nem volt. A mozit, színházat csak hírből ismer­ték a kisoroszi emberek. Ma pedig öt pedagógus, négy tan­terem, hatvanöt férőhelyes óvoda, negyven gyerek a nap­köziben, állandó mozi és kul- túrház is van. Ez valóban jelentős válto­zás, de ... — A falu túlnőtte már ön­magát — magyarázza. — Ki­csi az iskola, az óvoda, de még a napközi is. Meg két pedagógus kollégámnak sincs lakása. Az egyik a1 főváros­ból, a másik Dunabogdányból utazik ide naponta. Hogy mi a megoldás? Kihasználatlanul áll a Kánitz-féle ház. Azaz ... az Országos Mentő egye sülét üdülője. Évente két-három hónapig működik. A többi ki­lenc hónapban néptelen. Ha ezt megkaphatnánk! Bővül­hetne az iskola, az óvoda és a napközi. Állandó helyisé­get kapna a párt- és a K1SZ- szervezet. Es lakáshoz jut­na két derék tanító is. Ha... Egyelőre azonban még ném a falué a Kánitz féle hás. Gyula bácsi azon­ban nem mondott le róla. Szívvel-lélekkel harcol érte tovább. Mindenkivel szem­ben, aki ellenzi, hogy a falu végre megkapja jogos tulaj­donát. Ilyen ember. Az, hogy a kultúra otthonra talált a fa­luban — jelentős részben ne­ki köszönhető. Nélküle szin­te semmi sem történhetik. Próbál a színjátszó csoport? Ott ül a próbákon és közbe­szól, javít. Pedig már há­romszor előadták a faluban a Többsincs királyfi című mesejátékot — mindannyiszor telt ház előtt — de most nagy­marosi vendégszereplésre ké­szülnek. S ez olyan jelentős esemény a falu életében, hogy okvetlenül szükség van taná­csaira. Össze kell állítani a ja_ lu kulturális terveit? Nél­küle hozzá sem kezdenek. Mindenhol ott látni, ahol szük­ség van rá. Hogy olykor már öregesen, fáradtan rákja a lá­bát, nem jelent semmit. Szive ma is olyan fiatal, mint negy­ven esztendővel ezelőtt, ami­kor felnőtt emberként kezd­te az életét itt a szigeten, ahonnan hiába hívták más vidékre — jobb állásba —, soha nem ment. Soha egyet­len percre sem gondolt arra. hogy cserbenhagyja a faluját Se régen, se most. A falu és Gyula bácsi ma már szoro­san együvé tartozik. Prukner Pál GYULA BÁCSI tizáló, a Tizenegyes őr- ] ház-hoz hasonló darab j született, alaposan meg kell fontolniok együtte­seinknek, hogy mit vá­lasztanak. Jó darabot azonban csak jól szabad előadni. És ez vo­natkozik a tápiószecsőiek Ta­vaszi mámor-ára éppenúgy, mint a budakesziek Üj ven­dég érkezett című egyfelvoná- ; sósának bemutatójára. , Az egyfelvonásossal éppen annyit kell dolgozni, ép- : pen olyan gonddal kell rendezni, éppen annyit kell próbálni, mint a há- romfelvonásos drámát. • A rövidség nem jelent igény- . telenséget, sőt, a háromneivo- i násos műnél több a lehetőség, 1 hogy a gyengébb részeket el- feledtessék egy-egy forróbb, feszültebb jelenettel, az egy- í felvonásosnál azonban min- í den szót, minden gesztust a í helyére kell rakni. lit nincs í idő a jellemeket hosszasan í kibontani, a cselekményt ala- ff posan előkészíteni. Az egyfe!- ^ vonásos nem ad lehetőséget ^ pihenésre, színváltozásokra. ^ nincs idő és hely feloldásra — ff a feszültséget folytonosan ncí- j vélni kell, a játékba a színen ff tartózkodók mindegyikét be 5; kell kapcsolni. ff A Tavaszi mámor-nál az a ff hiba, hogy az előadás tempója ff lassú, ugyanakkor a szerepű- ff két éppen nem mondó szín- ff játszók le is álltak (ez újabb ff tempóvesztést eredményezett), ff valósággal kihullottak a da- ff rabból, a cselekményből és ff csak akkor „tértek vissza”, ff amikor a szövegkönyv sze- ff rint megszólalhattak. Az Üi f, vendég érkfezett-nél hasonló ff hibák miatt veszett el a ha- f, tás, ráadásul itt a szöveget } sem tudták a szereplők. ff A jó mű gyenge tolmá- í csolása ismét arra vezet- í hét, sőt bizonyosan arra } vezet, hogy a néző — aki í nem elemzi, hogy az elő• í adásban vagy a darabban 2 keresse-e az unalom, a ^ vontatottság, a szürkeség ff okát — elfordul az egy- ff felvonásaitól, | De megszereti, ha olyan elő- ff adásban kapja a darabot, ff mint amilyent a Csepel Autó- ^ gyár színjátszói hoztak a'f fesztiválra. A Három kíván- ^ ság rendezője tudta, mit esi- ^ nál. Szereplői is értették a ff darab mondanivalóját, ismer- ff lék szerepüket, bánni tudtak ff hangjukkal, gesztusaikkal, él- ff lek és nem játszottak a szín- ^ pádon, mint ahogyan nem já- ff tékot, hanem eleven életet ff mutattak be. Az előadás jó- ff kedvű, magát megtaláló csics- 'f kása, a hamvas Julika, az ff utolsó tyúkját feláldozó Bőd- ^ zásné alakítói és a többiek < Sokat töprengtem: vajon miért nem szeretik öntevé­keny színjátszóink az egyfel- vohásosokat? Érdeklődtem is, és a legkülönbözőbb felvilágo­sításokat kaptam. „Mi szeret­jük,. de a közönség nem jön be, csak háromíelvonásosra.” „Több munka ván Via lük, mint a háromíelvonásosokkal, a hatás mégsem akkora.” i,Nincsenek jó egyfelvonáso- sok.” Ez a három változat'mindig visszatér, néha együtt, néha külön-külön, a szomorú tény pedig mégiscsak az, hogy vajmi kevés olyan együttesünk van, amely ezzel a műfaj­jal, az egyfelvonásossal foglalkoznék. Ezért volt nagyon tanulsá­gos a megyei színjátszók má­sodik találkozásakor, vasár­nap, megnézni a bemutatott négy rövid darabot, Soós György Három kívánság-át a Csepel Autógyár, Földes Mi­hály Tizenegyes őrház-át a pi­lisi együttes tolmácsolásában, Barta Lajos Tavaszi mámor-át a tápiószecsői csoport és Nagy Lajos Új vendég érkezett című művét a budakesziek elő­adásában. A négy közül három: jó mű. Olyan alkotás, amelyik minden vonatkozásban figye­lemre, sikerre tarthat számot — ha bemutatják. A Három kívánság a második világhá­ború utolsó napjaiban játszó­dik, és azt példázza, hogy az egysaerű emberek,. az elnyo­mottak megértik egymást. A Tavaszi mámor két férfi, egy­ben két társadalmi osztály harcát ábrázolja rendkívül drámai módon. Az Üj vendég érkezett a Tanácsköztársaság napjainak végét, váró, leső, áhító emberek vérszomjának, gonoszságának plasztikus raj­zolata, íme: van jó egyfelvonásos, a há fgúi bemutatott mű, és kívülük! még nagyon sók. vár bemutatásra, minél több helyen. De van persze rossz Is. Ezeknek sorába tartozik a negyedik, Földes Mihály Ti­zenegyes őrház-a. A műsor­választók szemét, ízlését és politikai érzékét nem túlságo­san dicséri, hogy éppen ezt a sematikus, hazug darabot hoz­ták a fesztiválra. A zsűrinek sem lehet érdeméül felróni, hogy ideengedte. Nos, ezt a darabot lehetetlenség jól elő­adni. Az ilyen „művekkel” árt­hatunk legtöbbet az egy- felvonásosok hírnevének és mivel az ötvenes évek elején elég sok színvonal­talan, erőszakoltan poli­Diós Ágoston rendező mun- i kaja nyomán teljes fénnyel csillogtat- \ Iák meg o? egyfelvoná- : sós értékeit és — mint a : tetszés megnyilvánulásai : bizonyították — szerettet- : ték meg azt a közönség­gel. A fesztivál talán ezért is; nagyon hasznos volt. Egy se­reg tanulsága mellett (ezekre majd visszatérünk más alka­lommal) arra is felhívta a színjátszás irányítóinak, mű­velőinek figyelmét, hogy ez­zel az elhanyagolt műfajjal foglalkozni kell, foglalkozni érdemes. De csak úgy, ha tel­jes fegyverzetben és rtem fél­kézzel fogunk hozzá az egy­felvonásos megkedveltetésé- hez. G. L. NÉGY EGYFELVONÁSOS EGYESCET ERŐVEL ugrásszerűen lehetne növelni. A város területén számos üzemnek, vállalatnak, terme­lőszövetkezetnek van szak- szervezeti kezelésben levő ki- sebb-nagyobb könyvtára: összesen- mintegy tízezer kö­tettel. Ezek a könyvtárak csu­pán saját beszerzési keretük­ből nem képesek könyvállomá­nyukat az olvasók igényeinek, az olvasómozgalom célkitűzé­seinek megfelelően növelni. Ha a könyvkölcsönzést és a könyvbeszerzést köz­pontosítanák, tervszerűvé tennék, minden üzem. vál­lalat, tsz dolgozója hozzá­juthatna valamennyi, öt érdeklő könyvhöz, beleértve a folyamatosan meg­jelenő. legújabb kiadású mű­veket is. Az olvasók érdeke feltétle­nül ezt kívánja. És ezt a I célt, úgy vélem, közös meg­jegyezéssel rövid idő alatt el I is lehetné érni. Nem kell hoz- j zá más, minthogy valamennyi j érdekelt kisebb könyvtár — ja tulajdonjog fenntartása mel- 5 lett. leltár és érték szerint — j adja át könyveit kölcsönzésre 5 a járási könyvtár városi köl- § csönző részlegének, s egyidejű- § leg havonta bizonyos összeggel S járuljon hozzá a folyamatos § könyvbeszerzéshez (OTP ^ csekkszámlára befizetve). A ^ könyvtár a kapott köteteket $ szakszerűen átcsoportosítaná, s ^ a letéti könyvtárak módszeré- ^ hez hasonlóan, az olvasók kí- ^ vánságát figyelembe véve. idő- ^ közönként teljesen új letéti j állományt küldene fiókkönyv- j tárainak. így valamennyi k,e- j resett könyv körforgásszerűen j minden olvasó kezébe eljuthat- ^ na. $ Egy értekezleten örömmel j hallottam, hogy a szakszerve- j zet egyetért az anyagi erőknek j ilyen összpontosításával, mert j ez a megoldás — amellett, j hogy célját illetőleg teljesen j megfelel a művelődéspolitikai j irányelveknek — a szervezett j dolgozóknak is érdeke. Gazdag m a gödöllői néf $ Vasárnap rendeseik meg Gö- $ düllőn a II. Pest megyei népi- 5 tánc-fesztivált, amely azonban j több lesz, mint a megye tán- $ cosainak nagyszabású találko- j zó ja. Annál is inkább, mert a 5 megyei együtteseken kívül más § városok — köztük több fővá- $ rosi csoport —> is elküldik ide $ legkiválóbb táncosaikat $ A bemutató a harminc rész- $ vevő együttes színes ünnepi $ felvonulásával kezdődik. A já- j rási tanács épülete előtt Szabó j Sándor elvtárs, a megyei ta. $ nács vb. elnökhelyettese ud- j vözli majd a részvevőket. 1 A fesztivál bemutató soro­zata délelőtt tizenegykor kez­dődik a gödöllői park szabad- 'f téri színpadán. Ekkor mutat- ^ kozik be többek között a kö­zönség előtt a dányi, íarmosi, ff egri, gyóni, isaszegi, kiskun- ^ lacházi, maglódi, ócsai, pomázi í és a tápiószecsői együttes. ^Délután kerül sor a debreceni, í! <r//w///////y///////// \i általános iskolák nyo I tanulmányi kirándulásra indtj y '/ A Művelődésügyi Miniszíé- * rium és a Földművelésügyi ^ Minisztérium Állami Gazda- á Ságok Főigazgatósága között ^megállapodás jött létre, amiely ^ szerint az általános iskolák ^ nyolcadik osztályos tanulói ^ tanulmányi kirándulásra me- ^ hetnek százhúsz kijelölt ál­^ ss/ssssssssssss/ssssssss. I FESTŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTS ff Szentendre sem marad ese- ff mény nélkül az elkövetkező ff vasárnapon. A Ferenczy Ká- ff roly Múzeumban ünnepélyes ff keretek között nyitják meg ff a Szetendrén élő fcstőművé- ff szék kiállítását. Tizenhárom ff művész ötvenöt művét lát- ff hatja majd a közönség, ame- ff lyek közül nem egy az ősi ff várost, vagy Szentendrét ff övező tájat örökiti meg. így £ Onódi Béla Őszi városrészlet, 'f Pirk János Komp, Balogh ff László Szentendrei házak, '' Deli Antal Művésztelep télen Ha a SZOT elvi hozzájá­rulását adná egy ilyen kezdeményezéshez, mi itt Cegléden bebizonyítanánk, hogy ez az út járható és helyes. Elképzelésem szerint üze­menként szerződést kellene kötni a járási könyvtárral, számba venni és átadni a ren­delkezésre álló anyagot, s máris megindulhatna a könyv- kölcsönzésnek ez a korszerű formája. Ha ilyen megálla­podás létrejönne, a városi tanács a járási tanáccsal egyetértésben — esetleg a szakszervezet hozzájárulásé­val — bizonyosan megtalál­ná a módját annak, hogy a könyvtárhálózat kiszolgálására alkalmas motoros járművet szerezzen be. Befejezésül néhány szám­adattal megpróbálnám érzé­keltetni, mit jelentene ez a módszer Cegléden, ahol mint­egy 30 kisebb-nagyobib üzemi, szakszervezeti stib. könyvtár működik. Ha az egyezség alapján forgalomba kerülő körül­belül tízezer köteten fe­lül (plusz 12 ezer kötet a járási könyvtár állomá­nya) az egyes üzemek, tsz- ek egyenként csak havi 100 forintot tudnának könyv- vásárlásra befizetni, az összesen évi 36 ezer fo­rint értékű könyvet jelen­tene A könyvtár majdnem azonos értékű beszerzéseivel együtt évenként több mint kétezer kötettel lehetne így a köl­csönzésbe bevonható kötetek számát növelni. Ezen az úton járva. Cegléd a legalacso­nyabb országos átlagról (négy lakosra egy kötet) néhány év alatt az elsők közé emel­kedhetnék az országban a kölcsönkönyvtári állomány te­kintetében. Killyéni Pál tudósító '///////////«/////// űsórt ígér )itánc-fesztivál kisújszállási, kisterenyei, nagy­kőrösi, péceli, pilisvörösvári, törökszentmiklósi, vecsési és szécsényi tánccsoportok műso­rára. Este fél kilenckor dísz­előadást rendeznek a legkivá­lóbb együttesek részvételével. Ekkor lép fel a Ganz—MA- VAG, a Lőrinci Hengermű, a Postás Szakszervezet és a Szol. neki Fűtőház népi táncegyüt­tese is. Bizonyosan sokan kiváncsiak arra is, hogy milyen táncok szerepelnek az együttesek mű­során. íme egy kis ízelítő: pa­lóc leánytánc, kisterenyei páros, füzérkajatai sarkantyús, sár­pilisi leánytánc, háromugrós, vetélkedő, karcagi csárdás, pa­lóc lakodalmas, korsóstánc, bi­hari kopogós, somogyi botos és így tovább. Az esti díszelőadást a népi táncosok reggelig tartó bálja zárja be. V//////////////////// Icadik osztályos tanulói ilnak az állami gazdaságokba lami gazdaságba. A tanulmá­nyi kiránduláson a fiatalok megtekinthetik a különböző üzemegységeket, a mezőgaz­dasági gépeli munkáját, s módját ejthetik, hogy az egy­szerűbb gépeket maguk is ke­zelhessék. V/////////////////// ISA NYÍLIK SZENTENDRÉN című alkotása vall a szép­séges táj, a város nagy szere- tetéről, ezernyi színéről, változatos életéről. A kiállított képek túlnyo­mó többsége tájkép és csend­élet. Néhány alkotás azonban a mindennapi élet egy-egy epizódját örökiti meg, mint például Bornemissza Tibor Régészeti ásatása, Ilonnal Varga István Utca munká­sokkal című műve. Pirk Já­nos Kukoricafosztása és Ka­szálók című műve, t » \ Cegléd kulturális tervének í egyik fő célkitűzése az olvasó- j mozgalom fellendítése. A járá- ! si tanács, mint az előző évek- S ben is. közel 20 ezer forinttal ! járul hozzá a járási könyvtár í városi kölcsönző részlegének í fejlesztéséhez. í. Mivel a város meglehstő- ä sen nagy területen fekszik s \t kiterjedt tanyavilága • van, ; azt szeretnénk, ha a ta- ; nyai lakosság az eddiginél J nagyobb mértékben kiven- J né részét a könyvkölcsön- 2 zésből. r J A könyvtár idén már ötre növelte a tanyai fiókok szá- {mát. s még újabbakat is - lé- í tesít. Ám a központi könyv- 5 ellátás üteme még így is las- ^ sú. í Van azonban egy megoldás, * amellyel a könyvtári hálózatot KÉT KÉP \ SZOVJET GRAFIKAI KIÁLLÍTÁSRÓL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom