Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

tKsr Mgr. Wdrlttp 1959. Április 17. péntek Mendei újdonságok Kiserdőt telepítenek, kultúrházat építenek, utakat javítanak Mi minden, mennyi ese­mény történik egyetlen csön­des faluban manapság! Men­őén például csak ezen a hé­ten. Aki azonban holmi szen­zációt vár, csalódik, ne is ol­vassa tovább ezt a beszámo­lót. holott Mendén határozot­tan nagy dolgok történtek. Elsőben is vegyük csak mindjárt a fásítási hónapot: ezen a héten fejeződött be az­zal, hogy elültették a 8600.ik facsemetét. Ennyi fa már valóságos erdő, még ha egy része, felesepe- redve, csak a járdaszélen pompázik is. Ültettek Mendén tölgyet, bükköt, akácot, a jár­daszéleken pedig leginkább gyümölcsfát; cseresznye-, kör­te-. meggy-, alma-, néhol dió­fa is szegélyezi az utcákat és ad majd pár év múlva ingyen gyümölcsöt a falu gyermekei­nek. Ha pedig, jó lesz a ter­mő«, eladásra is jut belőle, gyarapítja majd a község be­vételét. Az utolsó 31 csemetét, csupa gyümölcsfát, az óvoda Mende község mellett most szélesítik a jászberényi országutat és átvágják kanyarjait. ben elvégzendő 336 munkana­pot, meg 52 fuvart vállalt tár­sadalmi munkában. Az önkén­tes munkavállalók jelentkezése azonban még tart, és az olya­nok, akik valamilyen okból személyesen nem végezhetnek munkát, a társadalmi munka Megkezdik a kultúrház alapozását kertjében helyezték el. így lett a mendei gyermekkert — faóvoda. De a facsemeték ha­mar kijárják az óvodát, két- hérom esztendő után már fel­nőnek, bőkezűen osztogatják gyümölcsüket. Hej, akkor majd hogyan kell vigyáznia az óvó néninek, nehogy a sok ap­róság zölden szaggassa le a gyümölcsöt! Reggel még az óvodakert­ben az utolsó facsemeték kö­rül matatott az ásó, délelőtt' már valamivel odébb forgat­ták az emberek. Megkezdték a kultúrház alapozási munká­latait. Mende eddig csak híres színjátszó csoportjával büsz­kélkedhetett, megfelelő ott­hont azonban nem nyújthatott neki. Színjátszói majd minden héten egy régi, kocsmából át­alakított, helyiségben játsza­nak. ahol jó, ha 100—120 néző összezsúfolódhat. Máskülön­ben is nagy a kultúrigény Mendén, például a könyvtár szintén nagyon látogatott, de olyan szűkös a helye, hogy a könyvcserélők alig férnek el a kis szobában. Bizony, mától számított két esztendeig még be kell érni a mendeieknek ezekkel a szű­kös kulturális helyiségekkel, akkorra épül meg a művelő­dés új, tágas otthona, amely­nek alapjait éppen most ve­tik meg. Emeletes épület lesz. a tanácsház tőszomszédságá­ban. Földszintjén 350 főt befogadó előadóterme. színpada és az öltözők kap­nak helyet. Emeletén öt klub­szoba lesz. egyikben a könyv­tárat és a folyóiratolvasót he­lyezik el. Ezenkívül egy-egy helyiséget kap a KISZ, a nő­szövetség, az úttörők s a spor­tolók. Kereken másfélmillió forint­ba kerül a mendei kultúrház építkezése, erre ez idén 400 ezer forint készpénz áll ren­delkezésre. De az építőanyag jórésze már megvan és ezen felül a község kultúrát szerető lakossága eddig, ebben az év­megváltása címén mostanáig 6000 forintot ajánlottak fel. Ugye, nagyon szép lesz a men­dei kultúrház? Másik nagy eseményt Men­de új településéről, a Szent. 1st-' ván-te!epről újságolhatnak,, Épül az új, . kéllantermes iskola. Építéséből az érdekelt szülők társadalmi munkában is kive­szik részüket. Szent István-te- lepen mintegy ezer ember la­kik, csak ez idén 127 új ház. épült vagy épül fel az év vé­géig benne. A telepnek azon a. részén, ahol a legújabb házak állanak, még nincs villanyve­zeték. Rövidesen elkezdik azonban a villanyhálózat ki­építését, még a nyáron vala­mennyi házban kigyullad a vil­lanyfény. És ezenfelül a bekö­tőút is még az idén elkészül a telepre. Ha pedig már a bekötőútró]! szóltunk, meg Kell még emlé­kezni arról is, hogy a közsé­gen átvezető jászberényi or­szágutat szélesítik. Ezt a mufl“! kát a községen belül szintén mosi kezdik meg és augusztus 15-ig be is feje­zik. Mende szempontjából kü­lönösen nagy jelentőségű ez az útépítés is, hiszen az országút tulajdonképpen a falu főutcá­ja, amely így még a nyáron, modern, széles kocsiúthoz jut. Kiserdő, kultúrház, új isko­la, villanyvilágítás mindenfelé, útépítés ... ennyi minden ese­mény történik manapság Men­dén. Sz. E. Képzőművészek falun A képzőművészek körében igen élénk az érdeklődés a falu élete,. a mezőgazdaság problémái iránt. A MEDOSZ ezért elhatározta, hogy festő­művészeinknek, szobrászaink­nak alkotási lehetőséget biz­tosít vidéken, összesen 54 művész utazhat majd mintegy harminc állami gazdaságba, gépállomásra, illetve erdőgaz­daságba, Ilyenformán lehető­ségük nyílik, hogy körülbelül egy hónapig vagy ennél hosz- szabb ideig tanulmányozzák a falu életét, megismerkedje­nek a szocialista gazdaságok dolgozóival és ösztönzést kap­janak újabb műveikhez. A szakszervezet elnöksége más módon is támogatni kívánja szocialista-realista képzőmű­vészetünk fejlődését. Képző- művészetünk mostani nagy, országos seregszemléje alkal­mából elhatározta, hogy több ezer forint értékben vásárol műalkotásokat. JOGI TANÁCSOK Baranyai Sándor igazgató­tanító Tahitótfalun lakott. Negyven évig tanított a köz­ségben. Nyugdíjazása óta a részére kiutalt állami lakás­ban lakik, havi 40 forintért, amit a községi tanács álla­pított meg. Nemrég legna­gyobb meglepetésére a köz­ségi tanács elnökétől felszó­lítást kapott, hogy lakását jú­lius 1-ével hagyja el. Csere­lakást nem utaltak ki szá­mára. A levelében leírtak alap­ján a községi tanács helyte­lenül járt el, amikor a la­kás elhagyására szólították fel. Leveléből úgy tűnik ki, hogy nem szolgálati lakásban lakik. De azt is csupán akkor köteles cserelakás nélkül el­hagyni, ha szolgálati jogvi­szonyát fegyelmivel szüntet­ték meg. Rendelkezés a társadalmi ösztöndíjjal egyetemi felvételre pályázók jelentkezési határidejéről A társadalmi munka kivitelezésének módszerei és értékének mérése Az 1958. évi 7. tvr. 4., 8. és 11 §-ai csupán megemlékeznek a tál saciaimi munkáról, de nem tartal­maznak konkrét intézkedéseket annak lebonyolítására. Ez alka­lommal nem kívánok a társadalmi munka megszervezésére és annak körülményeire kitérni, mert in­kább néhány gyakorlati tanácsot, tapasztalatot szeretnék megemlí­teni a társadalmi munka lebonyo­lításával, elszámolásával kapcsolat­ban. A társadalmi munka kivitelezésé­nek két formája ismeretes: vállalati úton, vagy házi kezelésben törté­nik a létesítmény megvalósítása. i. vállalati kivitelezés esetében a szerződés megkötése előtt tisztázni kell a társadalmi munka lebonyo­lításának módszereit. Ha mód van rá. azt az egyszerű megoldást vá­lasszuk, hogy a befejező, vagy ki­egészítő folyamatot végezzük tár­sadalmi munkában. A munka be­fejezése utáni tereprendezések, gyepesítések, faültetések, csatla­kozó útrészek javítása, azok víz­levezető árkainak bekötése az újba. szállítás stb. sok hasznos le* hetöséget nyújt a társadalmi segít­ségre. Ilyen esetben a társadalmi munka a vállalatba adott munká­tól elkülöníthető és könnyebben elszámolható. Abban az esetben azonban, ha a társadalmi munka a vállalatba adott munka szoros részét képezi és at­tól el nem különíthető, akkor a kivitelező vállalat lássa el a veze­tést és irányítást. Annak ellen­értékét a vállalat költségvetési áron számlájába beállítja, termé­szetesen felszázalékolva (vállalati regie stb.) és a végösszegből kerül levonásba a költségvetési nyers- összeg. vagyis a társadalmi mun­kások által végzett munka netto értéke. Ilyen esetben a kéz! szer­számot a munkavállalók adják (a tanács), a különleges szerszámot (talicska, kőtörőkalapács, védő­szemüveg, összenéző kereszt • stb.) pedig a kivitelező vállalat. Előb­biek karbantartásáról a munkavál­laló. utóbbiak karbantartásáról a vállalat gondoskodik. * 2. Ha házi kezelésben végzett munka körében történik a társa­dalmi munka lebonyolítása, akkor is két megoldási lehetőséget java­solok. Az egyik, ha a teljes munkát ki­zárólag társadalmi erőre alapoz­zuk. Ebben az esetben az építtető kizárólag az irányítást, az esetle­ges kitűzéseket látja el és bizto­sítja a tervdokumentáció jóvá­hagyását. A másik megoldás, ha az építtető a költségek egy részét saját mun­kaerővel és fuvarral, saját költsé­gére hajtja végre s ehhez társadal­mi munka segítséget kap. A társadalmi munka az említett esetekben a) kézi vagy gépi mun­kával, b) szállítóeszközzel (fuvar­ral), c) anyag rendelkezésre bocsá­tásával történhet. Amennyiben lehetséges, az el­végzett munkát felmérés alapján kell értékelni, az arányegység­árakkal beszorozni. A nem mérhető munkákat idő­bérben kell elszámolni. Az időbér­ben történő elszámolásnál az átla­gos segédmunkás óra 5 forintban (határok 4—6-ig) a szakmunkás óradíja 7,5 forintos átlagban (6—9 között), az egy lovas kocsi időbér­ben 17 forint, a kétlovas kocsi idő­bérben 20 forint óradíjjal számí­tandó. A társadalmi munka kivitelezésé­nél minden esetben építési napló vezetendő, az építési naplóban a napi keltezés mellett fel kell so­rolni a társadalmi munkában részt vett dolgozók nevét és munkaide­jét. a fuvarozási időt, a szállított és érkezett anyagok mennyiségét és megfelelő hely meghatározása mellett az elvégzett munkát. Fel keli tüntetni mindazokat a körül­ményeket. nehézségeké*, amelyek a munka elvégzésére vagy a telje­sítményre kihatással voltak. Az elvégzett társadalmi munka értékének megnyugtató felmérése nemcsak az elszámolást biztosítja, de ugyanakkor tudatosítja a dol­gozókban az eredménv elérésében való konkrét közreműködésüket íj; növeli tehát az eredményhez fűződő személyes kapcsolatukat, segíti a személyi érdekeltség elvé­nek érvénvre juttatását. Jogszabályokban nem rögzített nyitott kérdés az. amelyről gya­korlati tapasztalatok alánján ír­tam örülnék, ha mások közölnék idevágó tapasztalataikat. javas­lataikat. Arany István. a Váci Városi Tanács vb-titkára A művelődésügyi miniszter most kiadott rendelkezése szerint a tár­sadalmi ösztöndíjjal egyetemi, fő­iskolai, akadémiai, tanító-, vala­mint óvónöképzőintéaéti felvételre pályázók jelentkezési kérelmeit a dékáni (igazgatói) hivatalok ebben az évben legkésőbb június 30-ig kötelesek elfogadni. A három éve. vagy régebben érettségizett társa­dalmi ösztöndíjasok jelentkezési kérelmét az ösztöndíjat adományo­zó üzem. gazdaság stb. közvetlenül az illetékes dékáni (igazgatói) hi­vatalba továbbítja. Az 1957-ben. ví lamint 1958-ban érettségizett, to­vábbá az idén érettségiző — s tár­sadalmi ösztöndíjjal egyetemre, fő­iskolára stb. pályázó — fiatalok jelentkezési kérelmét az érettségiz-* tető középiskola útján (az iskoláz­tatási bizottság véleményével | együtt) kell továbbítani a felső­oktatási intézményekhez. A Művelődésügyi Minisztérium- J ban kapott tájékoztatás szerint a társadalmi tanulmányi ösztöndíj- ! ról szóló 19/1959. számú kormány* [ rendelet azt is lehetővé teszi, hogy ! egyetemi felvételre pályázóknak i 650 forintnál magasabb — kivétele- j sen havi ezer forintig terjedő — , i társadalmi ösztöndíjat, adományoz- • i zanak. Ehhez azonban felsőbb | szervek hoz2ájárulá»a is siüksé- I I ges. I Az olyan, társadalmi ösztöndíjjal | I felvételre pályázó régebben érett- ! ségizettek részére, akik Jelentke- j zési irataikat május 23-ig eljuttat­ják az egyetemre — a jelentkezők I számától függően — felvételi vizs- j gára előkészítő egyhónapos lan* * folyamot szerveznek. Vihar volt a Jupiteren... Ezt a mondatot nem fantasz­tikus regényből idéztük. A tu­dósok a Jupiter bolygóról gyakran vesznek olyan jeleket, amelyek bizonyítják, hogy atmoszférájában intenzív .elektromos kisülések történ­nek. Ennek megállapítását a rádió-asztronómia tette lehető­vé, Ennek köszönhető, hogy ma már „le lehet tapogatni" a Hold felületét is. Az érzékeny rádióteleszkóp a kozmikus hidrogénatomok által kisugárzott rádióhullámo­kat fogják fel és segítségük­kel meg lehet állapítani a hid­rogén sűrűségét a világmin­denség különböző részeiben. A tudósok nemrég még csak gyanították a kozmikus hid­rogén létezését, ma már meg tudják állapítani a hidrogén­kisugárzás hullámhosszaiban beállott kisebb változásokat is. így meg lehet határoz­ni a hidrogénfelhők mozgási sebességét; ami a csillagászat szempontjából igen nagy je­lentőségű. A világűrből érkező gyenge rádiósugarak felfogására ha­talmas antennákat — rádió- teleszkópokat —- szerkesztet­tek. amelyeknek csészéi 76 méter átmérőjűek is lehet­nek. Tervbevették egy 180 méter átmérőjű tükör ké­szítését is. A tükör méreteit azonban nem lehet a végtelen­ségig növelni: az anyag szi­lárdsága határokat szab. A pulkovói obszervatórium­ban Sz. E. Hajkin professzor vezetésével különleges for­májú rádió-teleszkópot készí­tettek, amely egy óriási csé­széből kivágott szalaghoz ha­sonlít. A szalag azonban nem egybefüggő, hanem mozgatha­tó támasztékokra helyezett lapos lemezekből van össze­szerelve. A lemezek áthelyezé­sével lényegesen változtatni lehet az egész szalag beál­lítását. miáltal az égbolt kü­lönböző részei felé irányítha­tó. Ennek a konstrukciónak a szilárdsága lehetővé teszi rendkívül nagy méretű rádió- teleszkópok építését, amelyek­kel a világmindenség eddig el­érhetetlenül messze fekvő ré­szeibe is bepillanthatunk. Már csak sziromhullás után permetezzék a gyümölcsfákat Az egész országban töme­gesen virágoznak a gyümölcs­fák, a rügyfakadás, illetve virágzás előtti védőpermetezé­sek általában lezajlottak. A Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálata fel­hívja a termelők figyelmét, hogy a teljes virágzás alatt, vagyis a sziromhullásig most már ne permetezzék gyü­mölcsfáikat, részint mert ilyenkor nincs kellő hatása, másrészt mert a permetlé el­pusztíthatja a beporzást nagy­mértékben segítő hasznos ro­varokat, méheket. A legköze­lebbi permetezést az alma, a körte és a szilva poloska- ^ szagú darazsa ellen kell elvé- § gezni. sziromhullás után. Ez a § kártevő évről évre súlyos, he- § lyenként a 40—50 százalékot ( is megha’adó kárt okoz. Szú- ^ rása nyomán a kis gyümölcs- ^ kezdemények tömegesen hűl- § lanak le. A termelők jó előre § készüljenek fel a védekezésre, $ alma- és körtefáikat szirom- ^ hullás után kétszázalékos i HCH-tartalmú lével, szilva- § fáikat ugyancsak a sziromhul- ^ lást követő napokban kétszá- ^ zalékos HCH-oldattal vagy > kétszázalékos kvasszia-főzettel (hektoliterenként két kiló kvassziából és egy kiló káli­szappanból készített lével) permetezzék be. Egyéb esetekben a lakást csak akkor köteles el­hagyni, ha a jelenlegivel azonos minőségű csere­lakást biztosítanak. Az a tény, hogy feleségének szoba-konyhás házrésze van, nem jöhet számításba, már csak azért sem, mert — leve­le szerint — abban laké la­kik, akinek a jelenlegi ren­delkezés értelmében 1959. de­cember 31-ig még cserelakás ellenében sem lehet felmon­dani. Méhész József né külön vál- tan él férjétől. Havi 200 fo­rint gyerektartási díjban ál­lapodtak meg, ami két rész­letben fizetendő. Kérése az, hogy szeretné elsején egy ösz- szegben megkapni. Amennyiben férje — aki a Ganz Vagongyár dolgozója — havonta kétszer, 11-én és 27-én kap fizetést, a gyer­mektartást is kétszerre fi­zetheti. Az egyszeri fize­tésre kötelezni nem lehet, erre semmiféle törvé­nyes rendelkezés nincs. Halászi József Abonyból a nyereségrészesedés elosz­tási módjával nincs megelé­gedve. Levelére válaszolva közöl­jük, hogy a vállalatok az ipar­ági irányelveket figyelembe véve, önállóan állapították meg a nyereségrészesedés felosztásának módját. Ezért mi nem tudjuk megállapíta­ni, hogy követelése jogos-e, Kérdésével forduljon vállalatának üzemi bizottságához, ahol ismerik a felosztási sza­bályokat és ennek meg­felelően pontos felvilá­gosítást tudnak adni. Csiszár Ákos, Gyál, Maja- nich u. 118. szám alatti ol­vasónk panaszt tesz az OTP ellen. Feleségének húga épít­kezik, s bár szerintük a köl­csönhöz szükséges 25 száza­lék anyaggal rendelkeznek, kérésüket mégis visszautasí­tották. Az OTP által adandó ház­építési kölcsönnel foglalkozó rendelet arra ad lehetőséget, hogy a jóváhagyott költség- vetés és az engedélyezhető kölcsönösszeg közötti kü­lönbségnek kell meglennt akár anyagban, akár kész­pénzben. Természetesen, eh- be a telek értéke nem tar­tozhat bele. A 25 százalék csak a minimális hozzájárulás az építtető részéről, s ha az OTP a ház felépí­tésének befejezését a köl­csönösszeggel együtt sem látja biztosítottnak, jo­gában áll a kérelmet visz- szautasítani. Leghelyesebb, ha a tervrajz­zal és a jóváhagyott költ­ségvetéssel rokona felkeresi az OTP Pest megyei fiókját (Budapest V. Nádor u. 15.) s ott megbeszélik a teendőket. Özv. Magyari Károlynénak üzenjük Nagykőrösre, hogy ügyének bonyolultsága, hosz- szadalmassága miatt azzal nem foglalkozhatunk. Azt ta­nácsoljuk tehát, keresse fel a legközelebbi járásbíróságot, ahol teendőiről tájékoztat­ják. Helyesnek tartanánk ezen túl, ha jogi képvisele­tével megbízna egy ügyvé­det, vagy ügyvédi munkakö­zösséget, mivel komoly ér­tékű örökösödésről van szó. Himes a tornác, hímes e csömöri kislányok ruhája is. (Nánási felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom