Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

1959. Április 17. péntek "‘hírlap j A ceglédi ünnepi zenei napok megnyitójáról Nagy sikerrel játsszák filmszínházaink Tolsztoj Golgotha című regénye nyomán készült 18-as év című szovjet játék­filmet, amelynek most egyik jelenetét mutatjuk be. Beaumarchais közismert regénye, a Figaró házassága, ez­úttal francia változatban készül. Yvonne Gaudeau, Miche­liné Boudet és Georges Desci-ieres a film egyik jelenetében. 2 Még mindig nagy sikerrel 2 játsszák filmszínházaink a 2 Dosztojevszkij regénye alapján 2 készült A félkegyelmű című 2 színes szovjet filmet. Nasztasz- 2 ja Filippovna szerepében Júlia Beriszova. 2 Forester nálunk megjelent 2 regényéből, az Őfelsége kapi- 2 tanyából is filmet készítettek. 2 Főszerepét a népszerű Gregory 2 Peck alakítja. r f Regények — filmen A mostani ünnepi zenei na­pokon ismét új. értékes utat tört a zenei nevelés. Megala­kító cta a városi intézmények­ben, gyárakban, üzemekben a zenebarátok körét, s így ezek révén tömegeket szervezett be a zenekedvelők táborába. Most már a Gépjavító Válla­lat, a ruhaüzem, a gépállo­más, a Cifrakerti Állami Gaz­daság és a különböző termelő- szövetkezetek zenebaráti köre is rendez egy-egy önálló hangversenyt, így lesz e mozgalom a nép­művelődés emelőjévé. Ered­ményei ' ott gyökereznek, be­nyúlnak a 4—6 éves gyerekek, az óvodák zeneszerető kicsi­nyeiig. 112 növendéke van a ceg­lédi zenei óvodának és azok három csoportban kapják ok­tatásukat. Vezetőik sok me­legséggel, szeretettel, hozzáér­téssel csepegtetik beléjük a dallamok harmóniáját. Uj irányt képvisel az orszá­gos ifjúsági kamarazene-fesz­tivál, amelyet Cegléden ren­deztek először. Most már ál­landósult és évente más és más megye rendezi. A sok gyermek zenetanu­lása a szülőket is közelhozza a muzsikához, ami szintén nagy értéket jelent e téren. A Ceglédi Zeneiskola példa­mutató működése arra kész­tette Werner Schönicigert, az NDK állami .zenei főigazgató­ját. hogy ittlétekor a zeneba­rátok körének és az ünnepi zenei napok felépítését tüzete­sen áttanulmányozta, s ezzel búcsúzzon el Bácskai József igazgatótól: ..Ha nem jöttem volna el Ceglédre, nem lett volna tökéletes magyarországi utam.’’ Dr. Kisfalud! László VWWWWWWWWWWWW táncos mesejátékot adtak elő. A szépen megrendezett, vál­tozatokban gazdag előadásban legnagyobb hatást a pazar öl­tözékekben előadott felvonu­lás érte el. A közönség azzal az érzés­sel hagyta el a művelődési házat, hogy a három óvónő odaadó, lelkes és értékes mun­kát végzett. A ceglédi zeneiskola, mióta csak megalakult s elindult útjára, számottevő intézmé­nye volt a város kulturális fejlődésének. Onnan áradt ki szüntelen az a szellem, amely megszerettette, főleg ifjúsá­gunkkal, a muzsikát. Fő ténykedése évek óta a ceglédi ünnepi zenei napok megren­dezése. Az idei már a hatodik a sorban. Zenei nevelés szempontjából ösztönzőleg hat a város lakóira, példát mutat a többi városnak, sőt megyénk határain túl is szétrepült az itt jól megalapozott zenei élet híre. A zenei óvodában kez­dődik már az alapfogalmak rögzítése és attól kezdve terv­szerűen folytatódik — a har­mincnégy tagból álló tanári kar lelkes közreműködésével — a zenetanítás. * nagyszabású ceglédi ze- $ A nei napok első előadását J vasárnap délután tartották a 'f, művelődési házban. A zenei '>, óvodások előadása annyira ér- 'f, dekelte a város közönségét, hogy a 4 órára meghirdetett Dalos vasárnap délutánból 'ff két előadást kellett tartani. 'f, így is mindkettőt zsúfolásig megtöltötte a közönség. ✓ í Bácskai József zeneiskolai 't) igazgató megnyitójában vá- 't zolta az intézet gyors fejlődé- J sét s mind a felnőtteket, mind J a tanulóifjúságot a testet-lel- í két üdítő zene és ének további £ szeretetére hívta föl. \ Katsányi Sándorné óvónő ; csoportja „A három pillangó” ; címen ügyesen összeállított és \ betanított zenés mesejátékot í mutatott be. A kicsinyek já- \ téka, éneke, tánca nagy örö- \ií met szerzett a közönségnek. Utána Tóth Zoltánná tanárnő csoportjának A jó szív ju- talma című dalos mesejátéka \ következett. A színpompás je- '> lenetek, a tündérek, törpék kedves szép tánca sok-sok 'f, tapsot szerzett a kis „művé- 'ff szek”-nek. Végül Pillér Ist- 'ff vánné óvodavezető tanárnő 'f tanulói Katika álma címen Szombaton és vasárnap rendezik meg a Szentendre járási színjátszó fesztivált. A két nap alatt négy színjátszó- csoport mutatkozik majd be a járás három községében: Po­mázon, Leányfalun és Duna- bogdányban. Szombaton este Pomázon a pilisszántóiak ven­dégszerepeinek Török. Ta­más: Esperanza című színmű­vével. Másnap ugyancsak Pomázon játszanak a pilisszent- lászlói színjátszók is. Moliere: Dandin György című vígjáté­kát adják elő. Leányfalun vasárnap este a pócsmegyeri KISZ-szervezet színjátszói sze­repelnek Soós György: Pety- tyes című vígjátékával, Duna- bogdányban pedig két előadás keretében — délután és este — mutatkoznak be a szigetmo­nostort színjátszók. Műsoru­kon Gárdonyi Géza: Fehér An­na című színműve szerepel. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVSNV — KICSERÉLIK a pilis- vörösvári általános iskola régi berendezését. A fel­újításhoz a községi tanács is hozzájárul. A községfej­lesztési alapból 7500 forin­tot fordítanak padok vá­sárlására. A SZÍNPAD SZERELMESE ban pedig, színjátszó csopor­tunk huszonöt éves évforduló­ja alkalmából, felújítjuk a Já­nos vitézt. Akaratlanul is kikívánkozik a kérdés: — Játszik valaki a régi gár­dából? Sorolja: — Bagó — Szén te János, öreg gazda — Bállá Péter, strázsamester — Holánszki Fe­renc. A francia király pedig Toldi Ferenc. Hiába, eljárt az idő .;. Még csak annyit: száz- hetvennyolcán működnek majd közre a nagyszabású szabadtéri előadáson. Huszon­nyolc tagú szimfonikus zene­kar, harminctagú balett-kar. harminc szereplő, hatvan sta­tiszta és a harminctagú fú­vószenekar. Ugyanakkor külföldi vendég- szereplésre is készülnek. Szlo­vákiába hivatalosak. Talán a nyáron sikerül ez is. Most ál­lítják össze Mindenből egy ke­veset című esztrádműsorukat. amelyben népi tánc és sza­valat, opera- és opsrettmuzsi- ka. ének. szavalat és jelenet egyaránt helyet talált. Mindez beszédes bizonyítéka Pilis község pezsgő kulturális életének. De bizonyítéka egy lelkes, önzetlen ember nagy­szerű munkájának is. Köszö­net érte az egész falu nevé­ben. (prukner) kíiotta. Aztán ismét mint rendező — Adujev: Dohányon vett kapitány és Kodály: Há­ry János. Kodoíányi .Föld­indulásában Kántor János alakját formálja meg hitele­sen. Makarenko Új ember kovácsában pedig Mefjev ala­kítója. És legalább még egy tucat színlapon találkozunk a nevével. — Moliere: Fösvényének Harpagonja eddigi legkedve­sebb szerepem. Olyannyira a szívemhez nőtt. hogy szíve­sen játszanám bármikor újra és újra — meséli lelkesülten. A jelen Tíz esztendeje a pilisi kul­túrotthon művészeti vezetője. Társadalmi munkás. Tíz esz­tendő óta még egyetlen egy­szer sem vette fel a munká­jáért járó tiszteletdíjat. Nem a pénzért teszi. A színházért. E nélkül nem is tudná már el­képzelni az életét. Hogy most mit játszanak? — Eddig három darabot mu­tattunk be ebben az idény­ben. Decemberben Borka Gé­za: Jávorfácska című mese já­tékát és Jókaitól Az aranyem­bert, márciusban pedig Zer- kovitz: Csókos asszony című operettjét. Jelenleg Karinthy Ferenc Ezer év című drámáját tanulja együttesünk. Július­Az egész községben így be­szélnek Toldi Ferencről. Pe­dig ma már nem is itt lakik. Lakást kapott a fővárosban, oda vitte családját is. Igaz, maga csak hetenként három­szor, utazik haza. Munkája ide­köti a faluhoz: a pilisi ház-. Toldi Ferenc, mint Harpagon tartási bolt üzletvezetője. És még valami: a pilisi kultúrott­hon színpadától nem tud el­szakadni és nem is akar. Ülünk az új pilisi cukrászda belső termében és az életé­ről vallatom. A múlt & — 1934-ben kezdődött. Ak- f kor alakítottuk meg Pilisen ^ az első színjátszó csoportot. A ^ János vitézzel mutatkoztunk be. Néhány név az akkori sze- ^ reposztásból: öreg gazda — Bállá Péter, Bagó — Szente ^ János, strázsamester — Ho- £ lánszki Ferenc. János vitéz — ^ jómagam. így kezdődött. Toldi Ferenc ^ akkor még a MÁVAG-ban ^ dolgozott, mint lakatosinas. í Esténként pedig a Nemzeti ^ Színházban statisztál: néhány í sugár reá is hullik a reflekto- rok csillogó fényéből a Teli ^ Vilmos és az Ember tragédia-; ja előadásain. Kimondhatatla- j nul boldog. Régi álma-vágya,) hogy színész legyen. Csak- j hogy ... Lakatosinasból színész j — elképzelhetetlen dolog volt; a múltban. Apja ..csak“ MÁV; váltókezelő ... Elkeseredetten < jön haza édesanyjához, kilenc; testvéréhez, Pilisre. Ettől | kezdve minden szabadidejét a j helyi műkedvelőkkel tölti. | Játszik és rendez. Régi. megsárgult színlapok között lapozgatunk. Huszonöt esztendő munkája tárul ki előttem. Jókai: A kőszívű em­ber fiai. Rendezte, valamint Baradlay Kázmér és Haynau szerepét játssza: Toldi Ferenc. Ben Jonson: Volpone. Rendező és Corbaccio: Toldi Ferenc. Strauss: Cigánybáró, Jókai: Debreceni Lunatikus — mind­kettőt rendezte. Lehár Luxem­burg grófjában Sir Bazilt ala­Azzal nyitott be az igazgatói irodába, hogy a fiatalok Iklubestet szeretnének rendezni, és — mivel a zenekar drága — hát valami zenegép-féle kellene, ami majd a talpalávalót szolgáltatja. Kék munkaköpenye félig gambolat- lanul lebbent utána, haja kócosán gyű­rűzött, szeme: mint a karbunkulus. Azt hittem, 16—18, de legfeljebb 20 esz­tendős. Azután kiderült, hogy — gyakorló mérnök! Ö a Váci Kötöttárugyár energetikusa, az üzemi KISZ-szervezet 'kultúrfelelőse és a fiatalság egyik erőshangú szószó­lója. Galbicsek Károlyiól tudtam meg, hogy nem könnyen jutott el eddig. Nap­pal rakodómunkás volt, éjjel tanult, így verekedte keresztül magát az egyete­men. Talán ezért húzza a szíve olyan na­gyon az ifjúmunkásokhoz. Igen, erről nem beszél, de amit tesz, jobban, szebben bizonyít, mint a szó. És éppen a szeretet bizonyítéka, hogy nem misztifikál, nem hány szemet a hibák fölött. íme. egyetlen példa: — A múltkorában hallgattam a rá­dióban az Ifjú Figyelőt — mondja. — Arról volt szó, hogy a szellemi dolgozók egy része lenézi, lekezeli a fizikai, két­kezi munkásókat. Nos, az a vélemé­nyem, hogy ebben az esetben nem el­sősorban az értelmiségi embereket kell nevelnünk — persze, ezt is kell —, ha­nem a fizikai dolgozók műveltségét kell emelnünk. És ezen az elven, elképzelésen alapul­nak Teiszler Ferenc eredményei, ezutá- ni tervei. Mint valamiféle menetrend ... 'vNXXXXXXXXN\XX\XXXX\X\XXXXXXXX\X>XX'^XXXX\XXX'X\\XXNXXXXX' MINT A MENETREND... Egybehangoltak, pontosak, kidolgozot­tak a tennivalók. Itt vannak például a klubdélutánok, klubestek. — Akik klubtagokká lesznek vagy máris azok — vázolja elképzeléseit —, hajlanak arra, hogy beálljamk cselek­vő tagokként a megszervezendő mű­vészegyüttesbe ... — Akik meghallgatták március 14-én a Petőfi-estet (nyolcvanhármán),. bizton jönnek a májusi Vörösmarty-estre is... — Akik beléptek a zenebarátok köré­be, bizonyára eljárnak majd a hangver­senyekre. az Operába... Valaki megemlíti, hogy a dolgozók nem igénylik a komoly zenét, a drámát, egyszóval a fajsúlyosabb művészeti ága­kat. A fiatal mérnök valósággal felhor­kan: — Hát hogyan igényeljék azt, amit nem ismernek? Meg kell az emberekkel ismertetni a komoly műfajt, a muzsi­kát, a színházat, az irodalmat, és ha megismerték, majd érdekli őket! Azután vitatkozunk. 0 azt mondja, hogy a művészegyüttes — amelybe már tíz ipari tanuló felvéte­lét kérte, és több idősebb dolgozó is haj­lik rá, hogy belépjen — idén ne szere­peljen. Együttesen járjanak színházba hallgassanak koncerteket, olvassák fel maguk között legjobb költőink verseit, szindarabrészleteket — így majd kide­rül, kinek mihez van tehetsége. Más­részt a szereplés idejére így bizonyos minimális műveltséget nyernek azok, akik „készületlenül” álltak közéjük. Mi verjük a vasat, hogy a kettőt ösz- sze kéne valahogy kötni. Hiszen már kezdetben játszhatna például a szín­játszó csoport olyan Jkönnyü” és mégis „nehéz” műveket, mint amilyeneket például Karinthy Frigyes humoreszk­jei, jelenetei között szép számmal talál­hatunk. És ez a kettős ténykedés — a tanulás és a szereplés — talán jobban vonzaná a fiatalokat, mint a szimpla tanulási lehetőség. — Ez az év legyen csak az ízlésneve­lés esztendeje! — veti közbe Teiszler Ferenc. — A könnyű műfaj elviszi a csoportokat, aztán már nagyon nehéz visszakanyarodni! Vitatkozunk egy ideig. De nagyon nehéz egy témánál marad­ni. hiszen a fiatal mérnökből csak úgy áradnak a tervek, elképzelések. Társadalmi murikában rendbehozzák a szabadtéri színpadot a gyárudvaron, és meghívnak szerepelni rá néhány nagymúltú, gyakorlott színjátszó vagy táncegyüttest... Ősztől rendszeresen tartanak ismeretterjesztő előadásokat... A kidolgozott kulturális terveket meg­vitatják a gyár valamennyi dolgozójá­val ... A menetrend tehát jónak tűnik. Lehetséges azonban, hogy mégiscsak szerepelnek majd a kötöttárugyár szín­játszói, és összekötik a kellemeset a hasznossal. Az is előfordulhat, hogy a tervek nagy vitájánál újabb jó ötle­tek, javaslatok születnek majd. De van-e olyan jó menetrend, ame­lyet ne lehetne megváltoztatni? Garami László ff ( Szentmártoníkátán az újte- \ lepi általános iskola egyik tan- \ termében néhány hét óta tele­víziós vevőkészülék szórakoz­t 'tf tatja a kis község lakosságát. 'ff Mert a televízió közös. Az is- ^ kola tanulói és a szülői mun- 'ff kaközösség tagjai társadalmi 'ff munkával teremtették elő an­y r nak arat. Amikor műsort su­f £ gároz a televízió, zsúfolásig ^megtelik a tanterem fiatalok- í kai. felnőttekkel. Ty 'ff Az őszre keskenyfikn-vetítő- 'f, gépet szeretne vásárolni az is- ^ kola. A tanulók és a pedagógu­sok a Zsuzsi című színdarab '/f ötszöri előadásának tiszta jo­gvédelmét, 3500 forintot, már í félre is tették erre a célra. A tanárok és a diákok vállalták, hogy a nyári szünidőiben né­hány napot dolgoznak az álla­mi gazdaságban, s keresetükből pótolják a vetítőgép megvéte­léhez szükséges összeget. Mi­re az ősszel megkezdődik a ta­nítás, a televízió mellett a kes- kenyíilmvetítő is szórakoztatja a községbeliéket; Az iskola pedagógusai és ta­nulói elismeréssel szólnak a szülői munkaközösség leglel­kesebb tagjairól (Jakab Já- nosné, Marosi Gézáné, Szabó Gyulámé és Gergely László- né), akik nagy segítséget ad­tak ahhoz, hogy az iskola való­ra válthassa terveit. ] W j Nagy sikere van az iskola televíziójának ^ Szentmártonkátán ! Ä í Újra megfilmesítették Colette [világsikert aratott regényét, a ! Gigi-t. Honoré nagybácsi sze- ! repét a hetven esztendős ! Maurice Chevalier játssza, *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom