Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-19 / 91. szám
/ SEREGSZEMLÉN ii. Szentendre, • ez a hangulatos, kedves városka már hosszú évtizedek óta csalogatja magához festőművészeinket. Ba- 'rekk és rokokó házakkal körülölelt főtere, vhepe-hupás. ódon utcái, vonzó kilátása, gyönyörű dunapartja minden évszakban, de különösen nyáron megihleti szépségével művészeinket. Már a század elején itt dolgozott Európa-szerte ismert festőművészünk, a Nagybá- njfai-művésztelep alapító-tagja, Ferenczy Károly. Távol a nagyváros zajától, a kellemes csönd, üdítő környezet serkentő hatással volt művészetére. Ma Szentendre város múzeuma a kiváló mester nevét viseli. Sok év elmúltával, a százféle arculatú város és a festőecsetre kívánkozó környék, az érdekes hajlatú dombok, a vetések ragyogó smaragdzöldje, a megszakított vo- nalritmusű furcsa házikók, mint megannyi új tájplasztikai forma, művészi légkör teremtésére kínálnak lehetőséget. Néhány művészünk települt ide, mások legalább a nyári hónapokra költöznek ki. így esztendők alatt lassan gyarapodott a kis társaság, és művésztelep létesült. A festőművészek a bájos varázsú városkát és környékét számos szép és értékes műben örökítették meg. Ezért a szentendrei művésztelep, hatalmas gyümölcsfákkal tarkított parkjával, ma már szinte fogalommá vált. A Műcsarnok termeiben, a VII. Magyar Képzőművészeti Kiállításon a szentendrei művésztelep tagjai számos jó munkával szerepelnek. Beck Juciit festőművész jóformán hosszú évek óta a nyár nagy részét itt tölti férjével, Major Tamás színművész-rendezővel. Nem véletlen, hogy a festőnőt erősen foglalkoztatja a főleg klasz- szikus darabokban szereplő színészek ábrázolása. A kiállításon szereplő pasztell- rajza: Somogyi Erzsi portréja a Vérnász című- spanyol dráma szerepében. Beck Judit nemcsak a színészt, haném a szerep karakterét is megfelelően és érdekesen mutatja be. Minden -megoldása bonyolult emberábrázolási képesíti illáit'/. Pál: Szentendrei utea (pasztell) STIPENDIUM A NAGYKEVÉLYEN elvégzése után visszatér. Agrármérnök kell á falu életére, vagy a termelőszövetkezetbe? A falu, vagy a szövetkezet pénzén tanuló diák tanulmányai befejezése után a falu vagy a szövetkezet agrármérnöke lesz. Űj óvónőre van szüksége az állami gazdaságnak, mert két év múlva a duplájára akarják emelni az óvodában . elhelyezett gyerekek számát? Az állatni gazdaság által óvónőképzőbe küldött leány két év múlva ott do1 gozik majd náluk. S ez az új dolog a most induló stipendiumban. Az elmúlt években gyakran hallottunk olyan panaszokat, hogy a tanítóképzőbe felkerült diák, mint tanító mór nem megy vissza szülőfalujába. Ka azonban most a falu költségén tanul, köteles lesz három esztendeig a falu iskolájában tanítani. S a falu lakosai büszkén mondhatják |najd: a mi gyerekünkből a mi gyerekeink tanítója lett! S akit így fogadnak vissza szülőfalujába, az aligha kívánkozik majd el onnan. Termelőszövetkezeti falvaink máris felfigyeltek az új, nagyszerű lehetőségre. Rád kijzség tanácsának elnöke már töpreng a dolgon. Tgaz. jelen pillanat-: ban még nem könnyű dolog a havi négyszáz forint előteremtése, de a falu fejlődése feltétlenül megkívánja, hogy minél több rádi fiatal kerüljön fet- siibb iskolába, s onnan vissza a faluba. Csak így válhat valóban életképessé az egész falut átfogó szövetkezet, csak így elégíthetik ki a falu mindinkább növekvő kulturális igényeit Tanult, szakképzett emberek nélkül ez szinte lehetetlen. A lehetőség már adott, csak élni keli tudni vele. És biztosak vagyunk benne, hogy egykét 'héten belül a megye legkülönbözőbb részeiből érkeznek majd a jelentések: stipendiumra javasoltuk legkiválóbb fiataljainkat. A maguk s a magunk hasznára egyaránt. Prukner Pál zeti szervek és a társadalmi szervezetek is felkarolhatják az arra érdemes diákokat, biztosítva továbbtanulásuk anyagi alapjait. S ez jelentős előrelépést jelent. Megyénk több vizemében máris éltek az új lehetőségiéi. A Dunakeszi MÁV járműjavító például két fiatalt javasolt egyetemre. Szakács Józsefet és Petrasovits Istvánt. Az üzem szívesen vállalja taníttatásukat. hiszen mindketten a legkiválóbb dolgozók közé tartoznak. Petrasovits István például szinte itt nőtt fel az üzemben. Tíz esztendővel ezelőtt itt kezdte tanulóéveit, mint laka- tosinas Amikor kitanulta a mesterséget. beiratkozott a gépipari technikum esti tagozatára és ott is becsülettel megállta helyét. Ma mint diszpécser dolgozik a járműjavítóban, s ha eredményesen elvégzi majd az egyetemet, mérnökként kerül ide vissza. Megalakult az üzemi iskoláztatási bizottság a Csepel Autógyárban. s munkája nyomán néhány napon belül már döntés is születik majd: kiket küldenek a fiatalok közül technikumba vagy az egyetemekre. Hasonló híreket kaptunk a Diósdi Csapágy gyárból is. Az edd'i'.i tervek szerint két fiatalt technikumba. kettőt pedig egyetemre javasolnak és viselik tanulmányaik anyagi költségeit. A Móricz megálmodta stipendium csupán néhány tehetséges, de szegény gyerek számára hozott volna előrelépést. A ma stipendiuma azonban sokkal szélesebb skálán mozog és ugyanakkor kétoldalú. Nemcsak az üzemek arra érdemes ifjúmunkásainak, a legtehetségesebb parasztfiataloknak és a kiValő dolgozók gyermekeinek jelent további tanulási lehető-:, séget, de segít 'kialakítani a gyár. a falu. a termelőszövetkezet holnapját is. Talán kissé furcsán hangzik, de így igaz. Kiváló mérnökökre van szüksége a gyárnak? Az a fiatal, lakit a gyár taníttat, az egyetem wwwwwwwwwwwww, Beck Judit: Hunya bácsi (olaj) séget követel. Az ilyen témájú rajzoknak, művészi értékük mellett, dokumentációs hivatásuk is van. Hunya Istvánról, a munkás- mozgalmi harcosról, ' íróról festett olaj-arcképe bizonyítja szüntelen kereső és kísérletező szándékát a valóság-ábrázolás területén. Az. ismert festőművésznő édesapja a híres szobrász Beck Ö. Fülöp volt, aki már korán megteremtette leánya számára a művészi fejlődés lehetőségét. Gráber Margit festőművész, a Dési—Huber képzőművészeti szabadiskola lelkes tanára, mintegy két évtizede tagja a szentendrei művésztelepnek. A finom művészi meglátásáról és lírai hangvételéről,. valamint fejlett szerkesztőképességéről számolnak be munkái. Csendélete ré; gebbi müveitől kissé eltérően, merész színelléntétekÉs duzzadt. Először csak borsónyi daganatot éreztem. Egy hét múlva mogyorónyit. Egy hónap után dió nagyságú daganatot tapintották az útjaim. Nem mentem orvoshoz egy darabig. De amikor észrevettem. hogy húzódik rajtam a kabát, és ismerőseim furcsa pillantásokkal, részvéttel méregetnek, nem volt más választásom. Uramisten, megpúposodtaml Az orvos hümmögött, méregetett, tapogatott. Vért vett az ujjam hegyéből, üvegcsészébe köptetett és ... Szóval alaposan megvizsgált. A nyakkendőmet kötöttem, amikor csak úgy odavetve, hanyagul mintha az időjárást firtatnám, megkérdeztem: — Nos. doktor úr?... Az eredmény? ... És szembefordulva vele, határozottan. férfiasai!• — Rák? Az orvos megveregette váltamat, és kedélyesen (talán tií- lontúl kedélyesen) válaszolt: — Ugyan mester?! Mire gondol?! Hát hogy képzeli? Méghogy carcinoma! Maiadéitól Egyszerű benignus tumor ez kérem, vagy ha jobban tetszik: zsírdaganat — elgondolkozott. — Bár talán egy kissé tömöttebb a szokottnál. Kemény. Mi a Madonna! Hogy rögtön rákra gondol. . ■ És folytatta, folytatta, olaszos bőbeszédűséggel, végé- szakadatlanul. A keserű pirulát a végén nyelette le velem: — Hát mit tehetnénk? Megoperáljuk, kedves mester. Kivesszük ezt a kis daganatot, kihámozzuk onnan, a lapocka alól ha akarja, ha nem. Mit tehettem volna? Akartam. Az operáció? Nem érdekes. Műtő, lámpák, kések, csipeszek, fehér gézek. És émelyítő illat. — Huszonegy . . . huszon- kettőöő... Forog a világ... Minden homályos... Tárgyak és emberek karikásnak körülöttem... Kiáltani szeretnék, de... Mire kipréselem a hangot, már mutatják: — Tessék, itt van! Kerek és kemény, mint a narancs. És ott. a műtőasztalon, a kezembe adták. Ez hát az. Előbb még „éh” volt. Most már csak valami idegen tárgy. És valóban: mint egy alma. Golyó. Sima és hűvös és kemény, mint az elefántcsont. — Vigye nyugodtan haza — biztattak. — Spirituszba sém kell tennie. kedves mester. Elállhat akár az íróasztalán. Csihos kis levélnehezék lesz belőle! Hehehe... Az ilyen kedveskedést nem ildomos visszautasítani. Hazavittem hát a... gömböt. de nem tettem az íróasztalomra. Bevágtam a sublót legalsó fiókjába, egy csomó papír köze. azután elfelejtettem. És éltem, mint eddig. Estélyek, előadások, séták a mólón, asszonyok és lányok... De írni — írni nem tudtam többé. Egyetlenegy sort sem. Csikorgóit a toliam az erőfeszítéstől, a kíntól, de a gondolatok nem jöttek. Elfelejtettem írnil Azután megnyugodtam. Persze! Az operáció! Kizökkentett. várnom 1kell, míg kiheverem. Vártam. Egy hetet, egy hónapot fél esztendőt. Hiába. Már nem is erőltettem. Tapasztaltam: a,’ hírnévből is meg lehet élni. De... idők múltával már nem valami fényesen. Vigasztalódtam hát régi írásaimmal Olvasgattam őket, javítgattam a szavakat, játszottam a pontokkal és a rész. szűkkel. Szavakat töröltem, mondatokat szúrtam közbe. r. így jutottam el addig « bizonyos fiókig. Abban is kéziratok nyugodtak és rajtuk a ... a gömb. Csak egy pillanatra értem hozzá, amíg elpöccintettem a papírokról. És akkor... Belémhasított valami, mint az áramütés. Nem. Mint a villámcsapás. Az. íróasztalhoz rohantam. Hol a papír, a toll? ... És írtam ... Két mondatot. Nincs tovább. A szikra elenyészett. Egy hét se telt el, megint kinyitottam azt a fiókot. Most valami régi okmányt kerestem a honosításhoz. És újra kezembe akadt a gömb. És ismét éreztem: átfut rajtam az a félelmetes mámor, az a csodálatos tűz. Megbor- zonntam a gyönyörűségtől. Imii És ismét csákókét mondat... Nem több ... Csupán kettő .. i Nem ment tovább az írás nem ment az istennek se! Visszakullogtam a fiókhoz. Hát akkor legalább az a papír kerüljön elő. Félkezembe vettem a gömböt — ne aggasson — és toA re épül. A kompozíció dinamikus. Friss, vad lendület érződik napraforgós képén. Erőteljes barnák, élénksárgák uralkodnak a festmíhven. A nagybányai *festőkolóniában eltöltött idő és a párizsi tanulmányút élménye egész munkásságára rányomja bélyegét. Gráber Margit érdekes fres- ; kóvázlata: a Szentendrei piac. Mozgalmas képszerkesztése, átgondoltan elrendezett számos figurája, kellemesen tagolja a művet, amely alkalmazkodik .a freskó megoldásának sajátos követelményeihez. Palettája itt lecsendesedik, pasztellszínekkel komponál. Mihátz Pál festőművész az J Iparművészeti Főiskola tanára, nyaranként Szentendre egyik legodaadóbb megörökí- tője. Szentendrei utca pasz- telljén hatalmas fák. jellegzetes apró házak és néhány siető figura alkotják a kép hangulatos egységét. Őszinte élményből fakadt művén mélykékek és villogó fehérek eredeti színskálája váltakozik. FeStő című. szintén pasztell- technikával felrakott munkája a sárgára mázolt, szeiénv otthon előtt elmerülve dolgozó művészt mutat be. Előtte fes- tőállvány, mellette munkaeszközei. . Képszerkesztés és .színkompozíció szempontjából Miháltz Pál egyszerűségre valló töi’ekvését tapasztalhatjuk. Göllner Miklós már" 1944-ben lett tagja a Szentendrei Festők Társaságának; mint a Képző- és Iparművészeti Gimnázium alakrajz tanára jelentős művészpedagógiai munkát végez ma is. Két ^zénrajza, a Futó fények és a Márciusi napfény: biztos rajztudást, a perspektíva megfelelő érzékeltetését ’ árulja el. A Fény és árnyék problémájának jellemző lehetősége néha kiemelő, máskor háttérbe kerülő hullámzása, mindig egyik központi kérdése volt művészetének. Művei átgondolt. kompozíciójukkal, lényegkiemelő vonalvezetésükkel méltán feltűnést keltenek a kiállításon. Műveinek nagy része intim tematikájú festmény és- rajz: tájkép, csendélet és interieur. Témaválasztásának gazdagodását és jó irányba való előrelépését jelenti Interieur a Klemmern Gottwald gyárban pasz- tellje. I.írai hangulaiot áraszt napraforgós csendélete. Kántor Andor festőművész a Képzőművészeti és Iparművészeti Gimnázium neves igazgatója, nyaranta a rrnl- vésztelep egyik szorgalmas tagja. Éikiekesen megoldott, vérbeli festői képességeket bizonyító Önarcképe egyéni színskálájával a kiállítás számos látogatóját megállásra kényszeríti. Országút című olajfestménye a szuggesztív kékekből előragvogó narancs- sárgák különös hangulatával a dunapaft ecsetre kívánkozó, jellegzetes részlete. Fényi Géza, a s Képzőművészed Főiskola kitűnő tanára is hű barátja Szentendrének Az országos seregszemlén a (Rotzer Henrik felvetele) Odahaza nem vettem észre semmit. Írtam mint mások, könnyen járt kezem a papíron, . ahogyan mondani szoktam volt: Nem gondollcodom én egy mákszemnyit sem, ha alkotok, a hőseim innen, belülről vezetik a toliam. Frázis, de igaz. Még az irigyeim is — jócskán akadtak ilyenek — elismerték. — Tehetséges ember ... — Igazi író . . . — Termékeny ... — Sajnos.., Ez utóbbit nem mondták ki, de gondolták. Kivétel nélkül. Még talán azok is, akik nem voltak irigyeim. A baj csak akkor kezdődött, amikor megelégedtem itt, az új helyen. Dél ... Olajfák és pálmák, tenger és vitorlások, barnabőrű emberek és lágy dallamok. És otthon? Tél, havaseső. köd, unalom. Házak és emberek... Szakasztott egyformák. Kí- viil-belül. .. Itt maradtam hát. és írtam. Sokat. Többet, mint odahaza, Legalább Is eleinte. De ezekre az írásokra nem akadt vevő. Nem baj. Éltem a készből, a hírnévből, a glóriából. És felhagytam az írással. De — nem tudtam háton fekve aludni. Feszült, lüktetett. fájt valami a jobb lapockám alatt. Egyre jobban feszült egyre türelmetlenebbül lüktetett, egyre inkább sajgóit. GARAMI LÁSZLÓ:) Catehetséq I : Móricz Zsigmond mér ‘ 1933! ban megálmodta: j „Ez a maga kis unokája, a ! Janika — fogadja a Stipen- ídium című elbeszélés tanítója ! Jáncs bácsit — nagyon jófejű l gyerek ... Hat esztendeig ö volt i az iskola dísze. Ö volt a leg- íjobb tanúim a ^legszorgalma- ;sabó. a legügyesebb . .. Hát én í már régen készülök rá, hogy légy szegény gyereket a fel- Isőbb iskolába juttassak. Gim- í názíumba .. í A régi móriczi áflom ma vált ! valósággá. Egy héttel ezelőtt j megjelent a kormány rende- ;lete a társadalmi' tanulmányi | ösztöndíj létesítéséről. : Ha az egykori Járókáik nem ! is juthattak el a felsőbb isko- )Iákba, de fiaik előtt már nyitva ■ az út. Azok számára is. akiket : esetleg a népes család, a csa- ! lédtfő betegsége vagy más (anyagi okok távoltartanának a í felsőbb iskoláktól. ( ^ A kör kiszé’.esült. Eddig csak gaz állam biztosított ösztöndíjat legkiválóbb diákok számára. f Mostantól kezdve a tanácsok, j a vállalatok és állami gazdasá- f gok, a gépállomások, a ter- g melöszövetkezete.k, a szövetkeKézierőtől a gépesítésig mozaik-tervével szerepel. Ma államunk igényli a monumentális közösségi művészetet: a fxeskót, mozaikot. Ezért vállalkozott Fón.vi mester x-end- kívül ötletes témaválasztásával a mű elkészítésére. Vájná Éva '<?******sssssssssssssssssssssssssssssssssssss
