Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-19 / 91. szám

1959. ÁPRILIS 19. VASÁRNAP HEcier Kí/Cirlap 3 GYALOG A BEKÖTŐ ÚTON A sárgára festett országúti csárda előtt frissen mázolt tábla mutatja az irányt: Péteri, három kilométer. Te­kintetem végigsiiklik a kanyar­gós makadámon, amelynek kék színű, reggeli párába vész a túlsó fele, s látom a szélső házaik, meg a fölöttük trónoló templomtorony körvonalait és a kép ebben a pillanatban va­lóban egy tányér krumplipap­rikásra, József Attila ismert hasonlatára emlékeztet. Süt a nap, szép az idő, ezért el­határozom, hogy gyalog vá­gok neki az útnak. De mi­előtt elindulok, betérek egy pohár sörre a csárdába. Bent a megszokott kép: via­szosvászonnal leterített aszta­lok. pult. a tetején üveg alá rakott tányérokon kenyérsze­letek, fasírozott meg rántott- hús. A falon néhány plakát, amelyék közül élénk színeivel különösen kiemelkedik a „Tisztaság, egészség” felirat üde, falusi portat ábrázoló plakát. Vendég mindössze három tartózkodik a helyiségben:, egy városias külsejű, műlábú fér­fi. meg egy fiatalabb és egy idősebb parasztember. Előt­tük *nagy összevisszaságban sörös és pálinkás poharak. Mindhárman beszélnek, de már egyik sem figyel a másik sza­vára. A műlábú főnöknőjére panaszkodik, aki valahol bolt­vezető, az idősebbik paraszt viszont a fiatalabbik arcába hajolva már vagy tizedszer mondja: — Én voltam a násznagyod, ügye? Na, milyen ember vol­tam én? Mondd meg, milyen ember voltam én? A poharak ismét megtelnék, isznak. Én meg az udvari kijárat fölé szegezett felíratóf t „ betű­zöm: „.Ufas, embert nem gálunk. ki.” szol­0 Elindulok. A vasúti rámpáig balról zöldellő vetések, fris­sen elmunkált földék, jobbról egy utcasornak is beillő tele­pülés, a hosszúbereki tanyák mellett haladok el. Az egyes tanyákat lécből vagy naprafor­gó szárából való kerítések kü­lönítik el egymástól, s a bekö­tőút felőli homokos oldalon szinte mindegyik porta néhány kvadrátos szőlősorban folyta­tódik. mintegy jelezvén, hogy hangyaszorgalmú, minden talpalatnyi területet hasznosí­tó kisemberék laknak erre. Mire a vasúti kereszteződés­hez érek, éppen leeresztik a sorompót. Megállóik, s körül­nézek. „Hosszúberek, Péteri” olvasom a megálló homlókza- táról. Pár lépéssel odébb egy másik épület is áll, amélynek sarkon van a bejárata, ket- tősszárnyú ajtaja meg tárva- nyitva. Vegyesbolt. Egyaránt kapni benne sót, ecetet, gyu­fát vagy pulóvert, meg drót­kerítésnek való anyagot. Jó, hogy van ez a bolt, legalább nem kell a hosszúberekieknek minden apróságért Monorra vagy Péteribe menni. Látom, látogatják is. Egy pöttömnyi gyerek csak az előbb lépett be rajta, s ime, már ott szálad az úton, maszatos tenyerében egy csomag Kossuth-ot, meg a visszajáró pénzt szorongatja. Szolnok felől jön a vonat. Hosszú teherszerelvény, alig látni a végét. A masiniszta kormos arccal könyököl a mozdony ablakában, úgy nézi a tovasuhanó, s egyre válta­kozó tavaszi tájat. Ugyan mit szállít a vonal? Vegyes rako­mányt: farönköt, deszkát, sze­net ... Az utolsó öt, oldal nél­küli vagon tetején ékekkel odarögzített traktorok, nagy méretű ekék és más mezőgaz­dasági gépek láthatók. Vajon hová, merre viszik őket? A minap olvastam az újságban, hogy a Szovjetuniótól korsze­rű murikaeszközöket kap a magyar mezőgazdaság, köztük sok traktort meg silókombájnt. Lehetséges, hogy most éppen az első vagy ki tudja, hogy már hányadik szállítmány ro­bog el az orrom előtt. □n Csak tovább haladva a rám­pán túl, látom, hogy mennyire elitéi Hálunk a gépi segítség. Az egyik keskeny földcsíkon például magányos paraszt szánt két lóval, egyes ekével. Mögötte néhány lépésnyire egy idősebb asszony hétrét gör­nyedve lépked. csomóra kö­tött kötényéből minden lépés után két kukoricaszemet ejt a barázdába. Nehéz munka . . És lassú ... pedig hányán, meg hányán vetik így, itt ebben a pillanatban is a kukoricát. Elég csak a határra tekinteni, ahol szinte nevetségesen kes­keny parcellákon mindenütt hasonló módon gürcölnek az emberek. Ezen mit sem vál­toztat, hogy az egyik föld­darab végén gumikerekű stráf- szekér, a másikon pedig egy­szerű lőcsös parasztszekér áll, noha jól tudom, tulajdono­saiknál a stráfszekér a jobb módnak, a nagyobb gazda­ságnak a jele. Mindegy. A munka mindenütt ugyanazzal a primitív módszerrel törté­nik: lófogat, egyes eke, s sze­menként pergetett kukorica ... Fentről a kéklő magasság­ból a pacsirták százainak utá­nozhatatlan éneklését lent­ről, a földekről meg a lovai­kat nógató parasztok szavait hallom: — Ne, te ne! Tülled! Hó! Kiáltásaikat ekék csikorgá­sa, lovak priisz'kölése kiséri. De már csak az idén tavasszal. Ősztől mezsgyék nélkül, gé­pekkel, nagyüzemi módon dol­goznak. Péteri ugyanis más­fél hónap óta termelőszövetke­zeti község! Ari Kálmán Eredményes tanácskozás A Pest megyei Hírlap szer­kesztősége szombat délelőtt - baráti megbeszélésen látta vendégül a járási pártbizott­ságok, valamint a járási KISZ-bizottságok titkárait. A vendégek sorában részt vet­tek a Pest megyei Pártbizott­ság egyes osztályvezetői is. A megbeszélés a lap politikai, gazdasági és kulturális fel­adatairól, az újság tömegkap­csolatáról és a szerkesztés jö­vőbeni feladatairól folyt. A vitában igen sokan részt vet­tek és bírálataikkal, javas­lataikkal értékes segítséget nyújtottak a szerkesztés mun­kájának javításához. A felsőoktatási ihlc/mén ck vezetőinek országos tanácskozása Pénteken és szombaton a Művelődésügyi Minisztérium­ban az egyetemek, főiskolák, akadémiák vezetői dr. Szigeti József művelődésügyi minisz­terhelyettes elnökletével meg­beszélést tartottak az időszerű felsőoktatási kérdésekről. Az ÉM és az AGROTERV tettekkel is segítsék a tsz-eket A péceli Zöldmező Tsz elnöke. Oláh Andor elvtárs egyetlen di­csérő szót sem tud mondani az AGROTERV-re és az ÉM 22. szá­mú Építőipari Vállalatára. — Még novemberben elhatároz­tuk, hogy 80 férőhelyes istállót épí­tünk _ magyarázza az elnök. — P énzünk megvolt és megvan rá. Az AGROTERV képviselői, akik a tervet készítik, gyakran jártak szövetkezetünkben. Nagvneliezen elkészült a terv, s kijelölték az építkezésre, az ÉM 22. számú vál­lalatát. Mi szerettük volna, ha áprilisra be is fejezik az építke­zést. Sajnos, egy hónap óta azon vitatkoznak, hogy a felvonulási épületekhez kell-e tervet készíteni az AGROTERV-nek, avagy arról az építővállalat köteled gondos­kodni. A vita folyik, az építkezés ügye áll. Ha a Gyömrői Ktsz-nek engedték volna át az építkezés le­bonyolítását, nem lenne semmi gondunk. A péceli szövetkezet az idén 58 fejőstehénnel és azok szaporulatá­val növeli állatállományát és a meglevő szükségistállóba 60 hízó­marhát állítanának be. Az építke­zés késlekedése nagvon kényel­metlen helyzetbe hozta a tsz-t. Nem tudják, mikorra döntik el az érdekeltek a felvonulási épületek sorsát, a véleményünk azonban az. hogy helyesebb lett volna az épít­kezés kivitelezésével megbízni a Pest megyei Építőipari Vállalatot, amely eddig is sok segítséget adott megyénk tsz-ei építkezései­hez és mint érdeklődtünk, el tud­nák vállalni a péceli istálló építé­sét is. A MÁV, az autóközlekedés és a MAHART ígérete: Maradéktalanul elszállítják a mezőgazdaság és az ipar többiettermékét A vasút 9.3 millióval, az autóközlekedés 18,1 millióval csökkenti az idén az ör\ftöltségét A közlekedési ágak a párt­kongresszus tiszteletére a ma­guk részéről vállalták, hogy elszállítják az iparban a mun­kaverseny segítségével előállí­tott árukat és a mezőgazda­ság többlettermését. A külön­böző közlekedési ágaknál ösz- szesítették a felajánlásokat: eszerint a MÁV 1959-ben ter­ven felül 1 millió tonna árut továbbít, s ehhez a munká­hoz nem igényel sem több bért, sem több tüzelőanyagot, lét­számot. ígéretének végrehajtá­sa érdekében az eddiginél job­ban terhelik a vagonokat; az átlagos kocsifordulót 3,9 nap­ról 3,8 napra csökkentik. A felajánlások teljesítésével a MÁV 9,3 millió forinttal csök­kenti majd az önköltséget. A MAHART terven felül 200 000 tonna árut szállít, még­pedig oly módon, hogy jobban kihasználja a vonóerőket és az uszályparkot. Ezáltal egyben 900 000 forintos önköltség- csökkentést ér el. A gépjárműközlekedés 1 500 000 tonna áruval és ter­mékkel szállít többet előirány­zatánál. Ez különösen azért fontos, mert az újonnan ala­kult termelőszövetkezetekből juttatja majd el a mezőgazda-* sági termékeket a vidéki vá­rosokba, illetve a fővárosba. Az autóközlekedési vállalatok dolgozói megígérték, hogy jobban kihasználják majd az autók rakodófelületét, takaré­koskodnak az üzemanyaggal, kevesebb utat tesznek meg üresen. A több áru szállítása egyben ígéret arra is, hogy 18,1 millió forinttal csökkentik az önköltséget. A népgazdaság számára tehát olcsóbb lesz a teherfuvarozás, s nem vár majd sok mezőgazdasági ter­mék hosszú ideig továbbításra. Baromfikeltető állomás épül Vácott A Vácott jelenleg működő, hatgépes baromfikeltető állo­más már nem képes ellátni a környéket naposcsibével. Most új keltető állomást építenek. A 2.1 millió forintos költséggel épülő üzemben tizenkét, egyenként 10 000 tojást befo­gadó keltetőgép’működik. Az évente 500 000 tojást keltető állomás 1960-ban kezdi meg munkáját. «» • .cÁ {mmii „nyaraló“ Se strandfürdő, még kevésbé gyógyfürdő, de még csak nem is klimatikus üdülőhely, nyara­lók sem látogatják, mégis nya- riló. Legalább a vasútállomás táblája, meg a vasúti kalauz harsány kiáltása szerint. A ka­lauz azt kiáltja, ha egy percre megáll a szolnoki személy és a a fényképen is látható, az ál­lomás táblája is azt mondja: Maglódi-nyaraló Ez a felirat pedig, akár hi­szik, akár nem, a régi „jó vi­lág" ittfelejtett emléke. Olyan tanulságos, érdekes emléke, hogy se megírni, se elolvasná nem lehet unalmas. Schulhoff Lajos földbirtokosé versenyforma, reális vállaláso­kon nyugszik és éppen ezért eredményei lemérhetők. A bri­gádversenyen belül e nemes vetélkedésnek egy új, maga- sabbrendű1 hajtása van kibon­takozóban. Ez a szocialista munkabrigád megtisztelő cí­méért folyik. % . A Csepel Autógyárban, a Mechanikai Művekben, a Diós­éi Csapágygyárban, a Ganz Árammérőgyárban és másutt, felsőbb intézkedések és terve­zetek nélkül a dolgozók ma­guk alkották meg e verseny- forma feltételeit. Hogy meny­nyire az élet talajából nőtt ki ez a kezdeményezés, azt leg­jobban bizonyítja az, hogy a különböző üzemekben szinte azonos feltételeket szabtak. A különbség ezek között annyi, hogy az általános feladatok mellett a helyi sajátosságnak megfelelően határozták meg a részfeladatokat. A feltételek három fő csoport­ra oszthatók. Az első szerint a brigádnak példamutatóan kell helytállnia a termelésben. A második feltétel, hogy viselke­désükkel példaképül kell szol- gálniok valamennyi dolgozó előtt. Harmadik feltételül szabták meg, hogy a brigád tagjainak szocialista emberek­ké kell válniok. Vizsgáljuk meg közelebbről a feltételeket. A termelésben a példamutatás nemcsak azt jelenti, hogy a brigád együt­tes teljesítménye kimagasló, hanem azt is, hogy ennek ér- flekében valamennyi brigád- lagnak fáradhatatlanul kell tevékenykednie. Száz száza­lék alatt teljesítő dolgozó nem lehet tagja a brigádnak: Az is világos, hogy a tervek E iennylségi teljesítése mellett minőségi munkára és a gaz­daságosságra is nagy gondot' kell fordítaniok, ha el akar­ják nyerni a szocialista brigád címet. A szocialista brigád munkája, terméke minden te­kintetben kifogástalan legyen. A példamutató magatartáshoz tartozik, hogy á brigád tagjai a munkafegyelemben is élen járjanak. A példamutató ma­gatartásnak azonban az üzem kapuján kívül a magán- és társadalmi életben is érvénye­sülnie kell. Nem lehet a szo­cialista brigád tagja az, aki­nek rendezetlen a magánélete, családi élete. Az a munkás és műszaki dolgozó tehát, aki a szocialista brigád címéért ver­senyez, e tekintetben is példát kell, hogy mutasson. A harmadik feltétel az első kettő betetőzése. Ez azt je­lenti, hogy a szocialista bri­gád tagjai munkájukkal, ma­gatartásukkal nevelik egymást és az üzem életébe való aktív bekapcsolódásukkal szocialista emberekké válnak. Ennek alapvető követelménye, hogy egyetértenek a párt és a kor­mány politikájával és hogy ez megvalósuljon, más dolgozó­kat is ilyen emberekké kell nevelniök. A szocialista bri­gád tagjai nem elégedhetnek meg saját fejlődésükkel, ha­nem úgy kel] dolgozniok, hogy környezetük is szüntele­nül fejlődjék. Ezt csak úgy tehetik meg. ha a maguk kép­zésével, szakmabeli és politi­kai tudásuk gyarapításával alkalmassá válnak e nagy fel­adat elvégzésére. AbüI kiírni'Ö teljesíteni ezeket a feltételeket. A nagyszerű cél azonban mind több munkafcri- gádot ösztönöz arra. hogy a magyar pártkongresszus tisz­teletére indított munkaver­Az állomás táblája. meg, lényegesen felemelte tel­kei árát. Nehéz volt abban az időben a fővárosi lakáshelyzet. Aki csak tehette, igyekezett magának valahol a környékén telket, ház'&t venni, hogy ott­hont teremtsen. Nagy konjunk­túra volt azokban a évesben Budapest környékén a velek- üzlet. Fogyott is szépen és gyorsan a maglódi Schylhoff-birtok, megvették az otthont alapítók. Persze, a* vevők legfeljebb ad­lig jártak ki csupán nyaranta, amíg a szájuktól megvont ga­rasokból fel nem építették há­zukat. Akkor aztán családostól végleg kiköltöztek, állandó maglpdi lakosok lettek és a mai napig Maglódi-nyaralón szállnak vonatra, hogy buda­pesti munkahelyükre bejöjje­nek. Télen is ott nyaralnak. Schulhoff Lajos, a volt bir­tokos viszont elköltözött birto­káról,, később pedig disszidált Amerikába. (Lehet, hogy azóta ett folytatja a telekspekulációt és csinál új „nyaralókat".) Maglódi-nyaralón különben nagy munka folyik éppen. Ed­dig csak egy részén volt vil­lany, most kezdték a villany- hálózat bővítését, egy kilomé­ter hosszú vezetéket ’építenek. Rövidesen villany ég már min­den házban. De az egyébként kedves és csinos Maglódi- nyaraló ettől még mindig nem lesz nyaraló. Sz. E* v > % senyben elnyerje a szocialis­ta brigád címet. A Mechanikai Művekben öt brigád indult csatába! nem is eredménytelenül. A villany­szerelőknél a Stollár-brigád például 20 ezer forintot ta­karított meg a népgazdaságnak azáltal, hogy felújított hasz­nált szerelési anyagokat. Egyéb tekintetben is javul a brigád munkája. A galvanizáló üzem ifjúsági brigádja 200 olajtüze­lésű kályha alkatrészeinek galvanizálását vállalta terven felül. A kitűzött határidőre vállalásukat 20 százalékkal túlteljesítették, mégpedig úgy, hogy ehhez kevesebb anyagot használtak fel, mint korábban. Az ELKO üzem dolgozói ta­nulnak, hogy még jobb ered­ményeket érhessenek el. Ami­óta versenyeznek, mindenki szívvel-lélekkel végzi munká­ját s megszűntek a hiányzá­sok, az igazolatlan mulasztások is. A Csepel Autógyár motor­gyárában 38 brigád versenyez. A gyár más üzemeiben is ala­kulóban vannak a szocialista címért versenyre kész brigá­dok. A Diósdi Csapágygyár­ban 18 brigád vetélkedik. Ezenkívül még számos üzemet sorolhatnánk fel. ahol elindult ez az újfajta munkamozga­lom. Ilyen kezdeményezések születtek a Gödöllői Gépgyár­ban, ‘a Dunai Hajógyárban, a Budakalászi Textilművek­ben stb.. stb. A SZOCiülistS munkabrigád cí­mért folyó verseny abban a tekintetben is új jelenség, hogy minőségi változást jelent a dolgozó emberek életében. Dolgozóink érzik és tudják: megértek a feltételek ahhoz, hogy egy lépéssel előbbre lép­jenek a münkában és minti emberek is mind magasabb i szintre emelkedjenek! Azt is : tudják, hogy ehhez nem elég! csak az anyagi javakat elő-! teremteni, hanem az is szüksé- : ges. hogy képességeiket állan- í tíóan gyarapítsák. A fejlődő ! technika, a magasabb szín- í vonalú munka egyre művel- ! tebb embereket követel. t Ebben a felismerésben van \ a szooialista munkaverseny s : ezen belül a szocialista brigád- \ verseny széles kibontakoztatá-• sának nagy jelentősége. Üzemi \ pártszervezeteink, szakszerve- ; zeti bizottságaink, gyárveze- í tőink Tátják a verseny ezen í új formájának jelentőségét. í Fontosnak tartják és megszív- : lelik a dolgozók ezzel kap- í csolatos kezdeményezéseit és i mint elhatározták, a verseny í végleges értékelése alkalmával í megkülönböztetett elismeréssel ! jutalmazzák eredményeiket. A ! Mechanikai Művekben díszes í oklevelet és jelvényt kívánnak : adni a szocialista brigád tag- j jainak. A Diósdi Csapágy-! gyárban a szakszervezeti: központot kérik fel az oklevél! kiadására, ezenkívül a bri- < gádtagoknak pénzjutalmat isí adnak. A többi üzemben is ! hasonló módon kívánják meg-í becsülni a kiváló versenyző- < két. S 4 Tisiteletremeiió törekvések! ezek, méltó a kezdeményezés- í hez. A szocialista brigádok í legnagyobb jutalma mégis az j ország gyorsabb gyarapodása, s : ezzel egyidejűleg saját életük í javulása lasz. Méltán» övezi ! majd őket az egész dolgozó \ társadalom tisztelete és meg- í becsülése. Fekete Sándorné. a Pest megyei Pártbizottság < ipari osztályának vezetője '■ volt valaha Maglód határában ez a vasút mentén elterülő föld. Ma is ott áll kastélya — most bérlakások vannak ben­ne. 1928-ban elhatározta Schul- hoff, pénzzé teszi a földjét, fel­parcellázza néhány száz öles házhelyekre. Vagy 60—70 hol­dat parcellázott. Persze ha csak amolyan közönséges ház­helynek adta volna el, lénye­gesen kevesebbet kapott volna, meg sokkal lassabban is kelt volna el a telek. Szemfüles ügynökei és újsághirdetések útján közhírré tette tehát: Maglód határában új nyaraló­telep van keletkezőben. Az ily módon felcsigázott érdeklődés­nek hamarosan eredménye lett. Rövidesen gazdát talált néhány telek, többnyire fővá­rosi munkások, kispénzű tiszt­viselők vásároltak belőle. Egyik-másik nyomban házat is épített Alighogy néhány ház elké­szült, megindult Schulhoff La­jos és befolyásos barátai révén elintézte, hogy a parcellázás alatt álló birtoka tövében a vasútállomás, amit hogy birto­ka értékét növelje, szintén ő maga járt ki az illetékeseknél, új nevet kapjon. Ekkor került fel az állomásra a tábla: Mag- lódi-nyaraló. A parcellázás pedig folyt to vább, jöttek az érdeklődők és vasúton jöttek. Látták az állo­más feliratát, szívesen megfi­zették, • amit Schulhoff kért a telekért. Amióta ugyanis a vasút a „nyaraló’-nál állt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom