Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-18 / 90. szám

1959. ÁPRILIS 18. SZOMBAT

il/Clrlap

3

Megjelent

N. Sz. Hruscsov könyve

Az Állami Politikai Irodalmi Kiadó megjelentette Nyi- üdta Hruscsov „Győzelemre a kapitalizmussal vívott békés versenyben” című könyvét.

A gyűjteményes kiadás magában foglalja Nyikita Hrus- csovnak a Szovjetunió külpolitikájáról és a nemzetközi helyzetről elhangzott beszédeit, magyarországi, bulgáriai és NDK-beli tartózkodása során tett nyilatkozatait, külföldi újságíróknak adott interjúit, külföldi újságírók kérdéseire adott válaszait, külföldi személyiségekkel folytatott levelezését.

Könyv, kukorica és gépek

Pult nélküli zöldség- és gyUmölcsárusító üzlet

Pénteken Budapesten, a József körút 52. számú házban, a Zöldség- és Gyümölcskereskedelmi Vállalat vezetői megnyitották az ország első pult nélküli zöldség- és gyümölcsárusító boltját. A bolthelyiség világítását a legkorszerűbb elvek szerint oldották meg. Az árusító állásokat termékfajtánként képezték ki és neonfelirat jelöli meg, hogy az üzlet melyik részében vásárolható a déligyümölcs, hol a Zöldség és az egyéb élelmiszer. A Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat vezetői elmondották, hogy az új rendszerű bolt megnyitását elsősorban a kiszolgálás gyorsaságának növelése miatt szorgalmazták.

Harmincegy éve kísérletezik a kukoricával Pázmándi János egyénileg gazdálkodó hét- holdas túrái paraszt. Nemrég töltötte be 66. életévét, de kísérleteit fiatalos lelkesedéssel, türelemmel folytatja ma is. Nevét országszerte jól ismerik a szakemberek, s nem egy neves kutató látogatta már meg túrái otthonában a „paraszt-tudóst”. Mert Pázmándi bácsit sokan nevezik „paraszt-tudósnak" elismerik, méltányolják munkásságát.

Amikor a napokban felkerestük otthonában, betegen feküdt. Erős, szívós szervezetét megcsúfolta az influenza, ő mondja, „a városi betegség“.

A karos lócán ült, előtte az asztal megrakva szakkönyvekkel, folyóiratokkal.

— A jó pap is holtig tanul

—■ felelte tréfásan kérdésünkre. — Az ősszel újra részt veszek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, s valami újjal, az eddigieknél szebb eredménnyel szeretnék kirukkolni.

S büszkén mutatja a versenyeken nyert érmeket, kitüntetéseket, okleveleket. Régi, 5—10 éves újságokat, folyóiratokat keres elő, amelyekben kísérletezéseivel, s eredményeivel foglalkoznak.

— Láthatják, nemcsak nekem jelentett örömet a sok

Újabb biztosítási kedvezményeket adnak a termelőszövetkezeteknek

Az Állami Biztosító az eddigieken felül, újabb kedvezményeket nyújt a termelőszövetkezeteknek. A most életbe lépett rendelkezés szerint a korábbi kedvezményes díjtételek változatlanok maradnak és több biztosítási ágazatban az eddiginél nagyobb kockázati védelmet adnak az újonnan alakult és a már régebben működő termelőszövetkezeteknek.

Az újonnan alakult termelő- szövetkezetek kezdetben nem

Sárgul a kukoricaszár

tavaly ősz óta Káva határában a pilisi út mentén. Annyira sárgul hogy április közepére lassan már feketedik azon a keskeny nadrágszíjon, ahol kitűnő gazdája benne felejtette. Arrafelé talán nincs érvényben a tavalyi kukoricaszár megsemmisítését előíró rendelet?

Ezer házszám-tábla

mindig rendelkeznek közös gazdasági épületekkel, s ezárt átmeneti időre állataikat, munkaeszközeiket és közös terményüket a szövetkezeti tagok portáján kénytelenek elhelyezni. A most életbelépett rendelkezés szerint a mezőgazdasági tűz, villám, vihar, robbanás okozta károsodás biztosítását az ily módon elhelyezett közös vagyontárgyakra is kiterjesztették.

A kockázat vállalása a termelőszövetkezeti tagoknál künnmaradó és a termelő- szövetkezetbe bevitt állatoknál akkor kezdődik, amikor a jószágokat már leltárba vették. Épületeknél az Állami Biztosító kár esetén értékcsökkenést, illetve avulást nem vesz figyelembe, *ha az épület avult- sága a károsodás idején nem haladja meg a 60 százalékot és a kár az épület eredeti értékének 25 százalékát nem éri el. A mezőgazdasági biztosítás magáhan foglalja a tagok részére munkaegység fejében kiosztott termények és termékek biztosítását is, addig az időpontig, amíg azok a termelő- szövetkezet birtokában vannak.

Az új rendelkezések értelmében

a termelőszövetkezetek tűzbiztosítása — külön díj nélkül — kiterjed a termelőszövetkezetek törvényes felelősségén alapuló esetleges kártérítési kötelezettségére is.

Az újonnan alakult termelőszövetkezetek gép- és egyéb biztosítási igényét az Állami .Biztosító kirendeltségei, vagy helyi megbízottai kötelesek előjegyzésbe venni ■ akkor is, ha a termelőszövetkezetek végleges vetési tervükét még. nem készítették el. Az új termelő- szövetkezetek biztosítási díjuknak október 31-ig egy összegben történő kifizetésére haladékot kaphatnak.

Az elismerten jól gazdálkodó túrái Galgamenti Tsz tagjai nagyon szeretik a könyvet. Dúsa Piroskától, a földműves- szövetkezet könyvbizományosától, a tsz tanyáján Szabó Istvánná, Mészáros Ferencné és Bakonyi Sándor tsz-tagok sok értékes olvasnivalót vásároltak.

díj. amiket a kiállításokon ^ nyertem. Tehetségemhez mér- £ ten segítettem valami keveset ^ a kukoricatermelés fejlettebb ^ módszereinek elterjesztésében ^ — magyarázza derűs mosoly- lyal. — Községünkben szinte ^ kivétel nélkül mindenki bel- ^ tenyésztett kukoricát vet.

— Mi kell ahhoz, hogy vala- ^ ki eredményeket érjen el a ku- ^ koricatermelésben ? — kérdez- ^ zük kíváncsian.

— Szeretni kell a földet.

amellett akarni és érteni a £ gazdálkodáshoz — hangzott a ^ határozott válasz. — Bátran^ kell alkalmazni az újat, s ^ nem szabad elcsüggedni, ha ^ kudarc éri az embert. ^

És mesél saját tapasztalatai- ^ ból. Amikor első évben „hú- ^ zott ujjat” a faluval, s kísér- ^ letezett, kinevették. Alig tér- i, melte meg azt a magot, amit ^ elvetett. A negyedik év után ^ viszont a fél falu nézte kíván- ^ csian, s kicsit irigyen a gazdag ^ termést, a hatalmas, tömött ^ csöveket. Akik addig megmo- ^ solyogták. vetőmagot kértek 2 tőle, s £

megfogadták tanácsait. I

í

— Jól megmunkált, megtrá- f

gyázott őszi szántású föld, ^ kitűnő vetőmag kell a jó í terméshez. No, meg az, hogy ^ idejében legalább négyszer % gondosan megkapálják a kuko- í ricát, akkor tele a kamra — í mondja Pázmándi bácsi. — % Én májusi morzsoltban szá- í mi tv a. minden évben meg- í termeltem holdanként a 20 Z mázsa szemeskukoricát. Ta- í valy 51 mázsás csöves kukon- cat törtem le egy-egy holdról, i s ezzel az eredménnyel vettem^ részt a megyei versenyben. Az í idén másként csinálom. ^

Érdeklődő tekintetünket lát- í va, magyarázni kezdte: ^

„ — Sokan azt hiszik, csak őszi szántásban lehet kukoricát í

termelni. Nem vitás, az őszi ^ talajelőkészítés a legjobb, de í ha valami közbejött, tavaszi £ szántásban is lehet eredményt ^ elérni. A kisgazdáknál télen £ gyűlik a trágya, s ha az", már- \ eius végéig beszántják, foko- £ zatosan tömörítve a talajt, ki- í fizetődiik a kukorica termesz' tése.

Pázmándi bácsi a maga kísérletezte beltenyásztett ku- £ korica vetőmag mellett mar- í tonvásári 5-ös hibridkukoricát i is vetett. Kíváncsi, í

|

melyik a jobb. j

A mezőgazdasági kiállításra is f jelentkezett, no meg részt £ vesz az országos és a megye f kukoricatermesztési verseny- * ben. Két holdon 102 mázsa csöveskukoricát akar termelni. | Bízik benne, megint a legjobbak között lesz és újabb díjazás. kitüntetés hirdeti majd, hogy megbecsülik „paraszttudós” munkálkodását, amelyet a maga és a köz érdekében végez. Csekő Ágoston

A tanya hatalmas udvarán hosszú kukorioagóré áll, csaknem teljesen tele csöves kukoricával. A tsz tagjai géppel végzik a morzsolást, sok állat számára kell gondoskodni szemestakarmányról.

J

És a sok fény mellett íme az árnyék. A tanya udvarán, szabad ég alatt rozsda marja, eső áztatja a még használható mázsákat, ekéket, boronákat, vetőgépeket. Nem irtana, ha jobban megbecsülné gépeit, szerszámait a tsz.

(Csekő felv.)

MILYEN SZÍNŰ A HOLD?

Ez a kérdés már fél évszázad óta foglalkoztatja a világ csillagászait. Az alma-atai csillagvizsgáló egyik munkatársa a Hold különböző részeiről közel 1000 színképet készített, s ennek alapján megállapította a színek és a holdfelület fényességének kapcsolatát. A legfényesebb felületek vöröses, a legsötétebbek kékes és zöldes árnyalatúak.

cAii df UJ bcíaii LzáiíWdliLt

Szokatlan még számunkra a szövetkezet, a közös munka, nem ismerjük a keresetet sem.

Andrusék jól művelték eddig is földjüket, s főleg állat- tenyésztéssel foglalkoztak.

— Évente 40—50 ezer forint volt a tiszta jövedelmünk — közli velünk a papírlapró}, felnézve Andrus bácsi. — Négyen dolgoztunk, pihenésre még ünnepnap is kevés idő jutott, hiszen az istállóban enni kértek az állatok, s minden gond a miénk volt.

— Fel tudjuk-e újra építeni a házunkat, mert hiszen sok pénz leéli ahhoz. Honnan teremtjük elő? — szói közbe Andrus néni, s kérdően néz ránk.

Nincs időnk válaszolni, mert Andrus bácsi megfontoltan, igaza tudatában felel.

— Asszonybeszéd ez, nincs ok a félelemre. Ahogy szá- mítgatom,

csak nyertünk

a közösbe lépéssel.

És sorolja számolgatásának eredményét.

— A szövetkezet 1958 végén 52 forintot fizetett egy- egy munkaegységre. Engem belépésem után az állattenyésztési brigád vezetésével bíztak meg. Együtt dolgozom 18 éves fiammal. Kettőnknek meglesz egy év alatt a 800 munkaegysége. A tervek szerint az idén 57 forintot ér egy munkaegység, s így számolva 45 000 forintot kapunk tisztán. És csak ketten dolgozunk. Betegeskedő feleségem majd az egyholdas háztáji földet, s a háztáji állatállományt (tehén, disznók, baromf i) gondozza. Leányom a nyáron megy férjhez, rá sem számíthatunk.

— S meg ne feledkezzünk a törvény szerint járó földjáradékról — folytatja Andrus bácsi. — 16 hold, 292 aranykorona értékű földdel léptem a tsz-be. Szövetkezetünk aranykoronánként 8 kiló búza értékét fizeti a tsz-be vitt földünk után, földjáradék címén. Én 28 mázsa, 36 kiló búza forintértékét kapom állami felvásárlási áron számítva, ami 5100 forint.

A földjáradékból, a törvényerejű rendelet értelmében, nem lehet levonni a földadót. '

Jól számolt

Andrus bácsi. A családból csak ketten dolgoznak a szövetkezetben, munkaegységeik és a háztáji gazdaság után mégis legalább 55 ezer formtot kapnak egy év alatt, többet, mint egyéni korukban, s nincs gond adóra, egyebekre, csak munkájukkal kell törődni.

— Tudják, úgy mondták néhányon, hogy bevitt földünk után nem kapunk majd semmit — mondja magyarázólag Andrus bácsi. — Mert 2—3 évvel ezelőtt még felénk sem fizettek a tsz-ek ilyen címen egy fillért sem. Persze, azóta tsz-község lettünk s a mi szövetkezetünkben zömében olyan tagok munkálkodnak, akik bevitték saját földjüket, s nem is keveset.

A földjáradék kifizetése

körül az elmúlt években va- lóban voltak viták. Azóta —• a közelmúltban —, törvény- erejű rendelet jelent meg a tsz-ek működésének irányelveiről. A rendelet világosan kimondja, hogy a földjáradékot minden tsz-ben ki kell fizetni. A földjáradék mértéke a közösbe vitt 'saját föld kát. tiszta jövedelmének minden aranykoronája után — a közgyűlés határozatától függően — 5—10

kiló búza állami felvásárlási áron számított forintértéke lehet. A földjáradék megállapításánál holdanként 16 aranykoronánál többet vehetnek figyelembe.

A beszélgetés végén megnyugodott Andrus néni. Elfogadta férje számadását, örült, mert látta, nincs akadálya annak, hogy felépítsék modern házukat, amelyben már

fürdőszoba is lesz.

Elrakták a számokkal telerótt papírokat, s Andrus néni fürge léptekkel poharakat, s borral teli kancsót tett az asztalra.

Cs. A.

tanács februári ülése már eldöntötte, hogy ez évben felállítják a telekkönyvi lakóházi katasztert, amely az ösz- szes pontatlanságot és zavart megszünteti’. A kiküldött bizottság hamarosan elkészül munkájával, javaslataival. Körülbelül egy hónapra van még szükség ahhoz, hogy Albert- irsa valamennyi lakóházán megfelelő név- és számtábla ( legyen. 1

— drás —

;

í Hosszú évek óta két terme* í lőszövetkezet gazdálkodik ; példamutatóan és eredményé- isen Kőröstetétlenen: a Kos- í suth és a Dózsa. A község ; lakossága nagy figyelemmel \ és érdeklődéssel kísérte te- í vékenységüket. És az idén ta- í vasszal — ahogy mondani szo- i kás — megmozdult a föld a í faluban.

í Az új belépők sorát a falu í tekintélyes középparasztjai nyitották meg. Az elsők kö- } zött irta alá a belépési nyi- í latkozatbt a Kossuth Tsz-be i Andrus József 16 holdas, el- ismerten jól gazdálkodó kö- í zépparaszt.

% A minap meglátogattuk az Í éppen ötven éves Andrus Jó- \ zsefet. a falutól pár kilo- í méterre eső tanyájukon. Az asztal körül ült a család, i Andrus bácsi előtt .

papír, ceruza

^ — Tudják, azt számolgat$ juk, hogyan találjuk meg szá- % mításunkat a szövetkezetben % — magyarázza kérdésünkre a % családfő. — Ez most nagyon % fontos számunkra, mert épít- ^ kéziünk. Lebontjuk ugyanis a % tanyánkat, s azt a faluban £ építjük fel újra, 800 négy- t. szögöles telken, még a nyáron.

Ä tizennégyezer lelket szám- | láló nagyközség 1950-ben egyesült. Akkor vált Alberti j és Irsa a mai Albertirsává. Az egyesülés nem okozott megrázkódtatást a község lakosainak, sőt könnyítést je- : lentett gazdaságilag, közigaz- j gatásilag egyaránt. Még csak j azt sem mondhatni, hogy a j mai lokálpatriotizmus a jog- ] előd községek hangulatából táplálkozna. A valamikor ir- saiak és albertiek egyazon 1 termelőszövetkezetben dolgoz- ^ nak, legyen az a Szabadság, a ; Dimitrov vagy a Béketábor. A : még kívülmaradt gazdák is; valószínűleg e három valame- S lyikébe lépnek, ha majd elér- ; kezik az ideje. Egyszóval, a j községben szinte csak az em- ; lékezés őrzi a tíz év előtti; múltat. Azaz, mégsem. Hogy, j hogynem, nagyon sok ház ma ; is a régi helyrajzi számot vi- ! seli homlokzatán, ha egyálta- j Ián viseli. Igaz, néhány évvel j ezelőtt hozzáfogtak az azonos; nevű utcák egyikének átke- < Teszteléséhez, házszámozásá-] hoz. Van még olyan utca is,: amelynek csak a feléig jutót-] tak el, másutt ez a munka el ] sem kezdődött. Vannak még: a múltból visszamaradt téve- ] dések is. Az egyik utcát így ] hirdeti a tábla: Somogyi-Bacsó ] Béla utca. Ez olyan, mintha ] Petőfiről és Táncsicsról vagy: Ady Endréről és József Atti- : Iáról keresztelnének el egyet- : len utcát.

Van egyéb furcsaság is. _E ■ pillanatban még az adókivetés az egyesítés előtti két község lakóházi katasztere adatainak alapján történik. Volt rá az-, előtt nem egy példa, hogy a hiányos nyilvántartások miatt néhány adóalany elkerülte az illetékesek figyelmét.

Ezek a visszásságok nemsokára megszűnnek. A községi

A „paraszttudós” j

az Országos Mezőgazdasági Kiállításrakészülf