Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-18 / 90. szám

flft n*c. kiCirlav 1939. Április is. szombat Több szakképzett iparosra, nagyobb munkafegyelemre van szükség a ktsz-ekben ~ állapította ni Off a nöpi ellenőrzési bizottság rizsgálata Ai MTI fotóriportereinek külföldi sikere ■ A Magyar Távirati Iroda *oto- tiporterei száz képből álló kiállí­tási anyagot készítettek a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének. A ké­peket mintegy húsz sorozatban az intézet elküldte egyes keleti és nyugati államokba, ahol kiállításo­kon mutatták be a Budapest éleiét művészien ábrázoló sorozatot. A külföldi lapok nagy elismeréssel emlékeznek meg a kiállítás anya­gáról. A Times of India kritikájá­ban megállapítja például, hogy a magyar fényképészek jó munkát végeztek, kiemeli. hogy számos kiváló fénykép van a kiállítás anyagában. ..Amíg körbe megy valaki a kiállításon, a fényképezés csodás varázs-szőnyegén járja be. Magyarországot. Bekerül a főváros tömegébe, barangol a parkokban, figyeli a sakkpartiban elmerült személyeket. . utazik utóbuszon és villamoson, éjszaka mulat a fény és árnyék csodálatos atmoszférájá­ban. Ez a kiállítás lehetőséget nyújt arra. hogy elmenjünk egy kis időre Delhiből” — írja a lap. A tudósítás külön kiemeli Járai Rudolf .,Családi látogatás a jeges­medvénél az Állatkertben” című képét. Elismerő kritikát közöl az Indian j Express is, amely különös. figyel- \ l.Vek mert fordít Papp Jenő .,Családi I tesznek idill”, Friedmann Endre ..Szak­értő pillantás egy Petőfi Sándor utcai üzlet kirakata előtt” című felvételeire. Legjobbnak Fehérvári Ferenc ..Pénzét számolja az öreg cigány” című képét tartja, ame­lyet mesterműnek nevez. A hindusztáni Standard április 4-L száma Járai Rudolf „Budapest, a Duna királynője”; valamint Zin- ner Erzsébet ..Izgalmas sakkmér­kőzés egy budai kispadon” című képeit emeli ki. A hindusztáni Ti­mes és az Indian Express is rend­kívül elismerő hangon ír magáról A kiállításról. A Pest megy ej Népi Ellen­őrzési Bizottság megvizsgálta a megye kisipari termelőszövet­kezeteinek helyzetét. A vizsgá­lat során a megye 98 kisipari termelőszövetkezete közül öt- venet vizsgáltak felül, 1553 népi ellenőr, több mint 250 munkaórát fordított a vizsgálatra. A vizsgálat célja az volt. hogy megállapítsák, hogyan elégítik ki a ktsz-ek a lakosság igényeit a megrendelésre ké­szült munkákkal, szolgáltatás­sal és javítással, árucikkeik bővítik-e a választékot, s üze­meikben biztosítva van-e a társadalmi és szövetkezeti tu­lajdon védelme? Milyen a megye kisipari ter­melőszövetkezetéinek szakmai összetétele, mert ez szabja meg termelésüket? Több ktsz éppen tagságának szakmai összetéte­lénél fogva nem alkalmas ar­ra, hogy egyed, szolgáltató munkákat vállaljon. A megye ktsz-einek szakmai összetétele — mint a népi ellenőrök vizs­gálata megállapította — a kí­vántnál gyengébb. Sok ktsz zömmel betanított munkásokat alkalmaz, s a termelő létszámnak alig tíz-tizenöt százalékát teszik ki a korábban önálló, szak­képzett kisiparosok. Egy példát említsünk arra, hogy milyen hatása van ennek az összetételnek a ktsz műkö­désére. A Dunaboigdányi Szabó Ktsz-ben 30 termelő dolgozó közül csak hat a szakképzett iparos, a többi betanított mun­kás. A ktsz évi össztermelésé­nek csupán 1,55 százalékát for. dította közvetlenül a lakosság megrendeléseinek kielégítésé­re. mivel szakmunkásainak kis száma miatt egvedi darabok helyett inkább széria munkát végeznek. A Vecsési Híradás- technikai Ktsz jelenleg egyál­talán nem dolgozik a lakosság számára. Termékeit állami megrendelésre, nagyrészt ex­portra készíti, egyetlen szolgál­tató részlege volt, az elektro­mos javítórészleg, amely ráfi­zetéses volt, ezért megszüntet­ték. Vannak azonban olyan ktsz-ek is a megyében, ame- maradék talanul eleget szolgáltató kötelezett­ségüknek. A Monon Vasipari Ktsz termelésének 63 százalé­kát, a Jászkarajenői Vegyes­ipari Ktsz egész termelését a lakosság szolgálatába állítja. Átlagosan azonban a megyében a ktsz-ek mindössze 15—20 százalék­ban dolgoznak a lakosság közvetlen szükségleteire. Egyes ktsz-ek nem tudják felvenni a versenyt a magán­kisiparosokkal. mert drágáb­ban dolgoznak. A Monori Építőipari Ktsz például régeb­ben a lakosság részére is vég­zett munkát. Jelenleg már csak közületi megrendeléseket tel­jesít, mivel árai olyanok vol­tak, hogy a kisebb mun­kákkal a lakosság mindin­kább a magánkisipárosokhoz fordult. Több építőipari ktsz- nél voltak hasonló panaszok. A lakosság építési munkáinál a megrendelő igyekszik saját, vagy családtagjainak munká­jával csökkenteni az építési költségeket. A ktsz-ek viszont a meg­rendelő által végzett mun­kák értékét nem számolják el és így a megrendelő szá­mára az építési költséget nem tudják csökkenteni. Ez az oka annak, hogy az épí­tőiparban a kisiparosok erős versenytársai a ktsz-eknek. A megye ktsz-ei, egy-két ki­vételtől eltekintve, exportra nem termelnek. Néhány ktsz közvetett exporttervet kapott. Ezeket általában teljesítették is. A Pomázi Faipari Ktsz a MÁV részére végzett kárpitos- munkát. A Vecsési Híradás­technikai Ktsz termelésének 60—70 százalékát szintén köz­vetlen exportra teljesíti. Sok esetben a ktsz-ek saját hibáju­kon kívül nem tehetnek ele­get szolgáltató kötelezettségük­nek. Több olyan apró alkat­részt kellene gyártaniok. amely valamilyen oknál fogva kima­radt az állami ipar profiljából és hiánycikk. Sok esetben « KISZÖV nem végzi el ezek­nek a hiánycikkeknek a felmé­rését és a ktsz-eknek nem biztosítja a gyártás feltételeit. Pedig a Ceglédi Vasipari Ktsz a KISZÖV által leadott hiány­lista alapján például több al­katrész — fregolicsi'ga stb. gyártását kezdte meg a la­kosság legnagyobb megelége­désére. Nem dicsekedhetünk ktse- eink anyaggazdálkodásá­val. Az anyagnyilvántartás és a bizonylatok kezelése ktsz-en- ként változó, de a legtöbb eset­ben áttekinthetetlen és vis1»- szaélésekre ad lehetőséget. A Monori Cipőipari Ktsz-ben például a népi ellenőrök meg­vizsgálták egy cipő javításá­nak bizonylatait és azokon a ténylegesen felhasznált anyag­nak a dup'ája volt feltüntet­ve. A Dunabogdányi Szabó Ktsz például több anyagféle­ségből a normánál kevesebb anyagot használt fel 700 táli- kabáthoz és így 35 ezer forint jogtalan haszonra tett szert. A ktsz-ek rossz anyaggazdál­kodásának bizonyítéka, hogy több ktsz-nél hasonló, nor­mán felüli megtakarítások varnak, amellyel a közü­leti vagy magánrendelő­ket károsították meg. Nem volt hiábavaló a népi ellenőrök vizsgálata, pedig nem új utakon, ritkán ellenőr­zött területen jártak. A ktsz- eknél általában rendszeres el­lenőrzést tartanak a KISZÖV revizorai, esetenként az OKISZ kiküldöttei. Mégis, a népi ellenőrök jelentős hibákat állapítottak meg olyan helyeken, ahol a KI­SZÖV revizorai mindent rendben találtak. A népi ellenőrzés vizsgála­tának eredményeképpen meg­állapíthatjuk: a kisipari ter­melőszövetkezetek a megye iparának jelentős részét je­lentik, hasznosak, szükségesek. Ahhoz, azonban, hogy munká­jukat ezután jobban láthassák el, több szakképzett iparoslag- ra, nagyobb munka- és anyag­fegyelemre van szükség. Bóta Vilma Ne játsszunk a tűzzel! A főváros tövében meg­húzódó kis falvak lakóinak a hétvégi kirándulók egy része olyan, akár a virágzó szőlőnek a jégverés, a fasor­nak a sáskajárás, bikának a vörös posztó. Senki nem vetheti szemükre, jogos a felháborodás, jogos a harag. A kirándulók egyes csoport­jai után csupasz virgácsok az orgonabokrok, szemetes az utca, a rét. Az első szép, tavaszi va­sárnapon az első kirándu­lók lángralobbantották az első erdőtüzeket is. Pilis- borosjenő határában elha­jított gyufa, vagy cigaretta gyújtotta fel az erdőt. Na­gyobb kár csak azért nem keletkezett, mert a környék lakossága hamar észrevette és eloltotta a tüzet. De a nagy riadalom után alig pár órával már a község másik végén is szaladtak tüzet ol­tani az emberek. Több ap­ró erdőtüzhöz kivonult a szentendrei tűzoltóság is és több órás munkával tudták csak e tüzet megfékezni. Pe­dig a budai és szentendrei járásban viszonylag köny- nyebb dolguk van a tűz­oltóknak. Sűrűbbek a tele­pülések. több turista járja az erdőt, hamarabb észre­veszik a tüzet. A Börzsöny erdőtüzei már nagyobb ká­rokat okoznak. Nyolc-tíz tűzzel kezdő­dött a kirándulószezon, ért­hető, ha a lakosság és a tűz­oltók egy kicsit gyanakod­va fogadják a kirándulókat. Minden tavaszi tüzet azon­ban mégsem lehet a kirán­dulók rovására elkönyvel­ni. A tűzoltók a megmond­hatói, hány tüzet okoznak a gondatlan gazdák is. Negy­ven holdon támasztott tü­zet Őri Károly budapesti lakos figyelmetlensége. Bu­daörsön, az erdő szomszéd­ságában levő telkén, rendes gazda módján összegyűj­tötte a gyomot, a tavalyi gazt. halomba hordta és meggyújtotta az erdő szé­lén. Elment, gazdátlanul hagyta a tüzet, s az újtele­pítésű erdő leégett. A kár 40 ezer forint. Nem tilos az erdőjárás. A pilisborosjenőieknek sincs több joguk a friss levegő­höz, mint a pestieknek. De azt jogosan elvárják, hogy a kirándulók, telektulajdo­nosok után ne kelljen fei- csapniok alkalmi tűzoltók­nak, mert a vasárnapi pihe­néshez nekik is éppen olyan joguk van, mint a pestiek­nek. B. V. Cukrászda — vagy InínSészek? Folyik az eljárás a síkká s/ltí nagvkáiai riikrás/ és társai iigvébeii A nagykátai 1-es sz. földmű­vesszövetkezeti cukrászda ve­zetői 1957 óta immár ötödször váltják egymást. Mégpedig úgy, hogy az előd útja min­denkor a börtönbe vezetett. Hogy miért? Magyarázatot ad erre a Domján-házaspár esete. Dómján Ferenc és felesége 1958 májusában vették át a cukrászdát. A cukrászüzemet a férj. a boltot pedig a feleség vezette. Az 1959. januárjában megtartott leltározás során de­rült fény a Domján-házáspár bűnös tevékenységére. A földművesszövetkezeíl cukrászda épületében vm Deák Gyula ..maszek” cuk­rászüzeme is. Domjánék össze­barátkoztak vele. Olyannyira, hogy amikor Deák tojás- es egyéb anyaghiánnyal küszkö­dött, Dómján, a jó barát min­dig kisegítette ü. Mégpedig úgy, hogy Dómján a készítmé­nyekbe. a receptül a által meg­határozott mennyiségnél kevesebbet használt fel és a megmaradt tojást, ke­ményzsírt, kakaót — a íöld­A világegyetem öröktől fogva létezik Viktor Ambarzumajan, a tadzsik obszervatórium vezető csillagásza, az Örmény Tudo­mányos Akadémia elnöke be­jelentette. hogy az obszervató­rium tejútrendszerünkön kívül fekvő, . eddig ismeretlen spi­rálködöket fedezett fel. Ezek- j nek a spirálködöknek terje- ] dése meghaladja minden ed­digi elképzelésünket. Míg a mi tejútrendszerünk átmérője százezer fényév „csupán”, ad­dig az újonnan felfedezett csillagrendszerek sok százmillió fényév kiterje­désnek. A szovjet tudós beszámolójá­ban elmondja, hogy a felfede­zett új tejútrendszerek élénk kék fényt sugároznak: úgy látszik, nagyobb részben gá­zokból állnak, amelyekből ál­landóan új Nap-bolygók kép­ződnek. Ambarzumajan professzor már évekkel ezelőtt rámuta­tott arra. hogy állandóan új csillagok képződnek a világ- egyetemben. Azóta egy ham­burgi csillagásznak sikerült ezeket az állításokat alátá­masztania. Abból a tényből, hogy a vi­lágegyetemben állandóan újabb csillagzatok születnek. Ambarzumajan professzor ar­ra következtet, hogy a világ­egyetem öröktől fogva létezik. Véleménye szerint az új felfedezések lehető­vé teszik, hogy merőben új értesüléseket szerez­hessünk az anvag fiziká­lis jelenségeiről és tulaj­donságairól. Az újonnan felfedezett csil­lagrendszerek ugyanis való­színűleg főforrásai az erős kozmikus sugárzásnak. művesszövetkezet tulajdonát — jutányos áron a szomszéd­nak adta el, s a pénzt termé­szetesen mindenkor maga vág­ta zsebre Dómján igen sűrűn pénzza­varral küszködött — érthető, hi­szen kettőjük havi keresete „csak" 4000—5000 forint volt —, s ilyenkor a bolt pénztárából nagyobb összeget vett ki saját céljaira. Megtehette, hiszen azt a feleség kezelte. S hogy az így előállóit hiányt fedezze, össze­játszott a monori FÜSZÉRT egyik szállítójával, aki hamis visszárujegyeket adott el Dom- jánnak. Ez a szállító cukros dobozokat vett át névlegesen. Az egyik esetben például 1200 forintos értékben. Ezért a pa­pírért 800 forintot fizetett ne­ki Dómján a bolt kasszájából. A „szemfüles” Dómján minden alkalmat megragadott a jogtalan pénzszerzésre. Pél­dául 60 forintért árulták a dísztortákat, de ő csak 50 fo­rinttal terhelte meg magát. A fennmaradó 10 forint pedig ment a családi kasszába. Több száz dísztortát adtak el ilyen módon. Az ügyész — aki most szer­keszti Dómján Ferenc és társai ügyében a vádiratot — elsősor­ban azt vizsgálta, hogy mi adott lehetőséget e bűntettek elkövetésére. S ezt nem volt nehéz megállapítani. Egy udvarban van a földmű­vesszövetkezeti és a maszek cukrász műhelye. Kínálkozó lehetőség ez a visszaélésre, kü­lönösen az olyan emberek ese­tében, mint Domjánék. Tarthatatlan állapot az is, hogy férj és feleség egymással elszámolási viszonyban állnak. A földművesszövetkezet ezzel nyílt lehetőséget adott az ösz­szejátszásra. Azt hinné az em­ber, hogy okultak a tapaszta­latokból. A Domján-házaspár előtt a Nagy-házaspár kezében volt a cukrászda. Lopás és sik­kasztás miatt kerültek a bíró­ság elé. S a tárgyaláson Dom­jánék is jelen voltak — ekkor még mint hallgatók. Feltéte­lezhető volt, hogy okulnak a példán. De nem. S Domjánék helyére ma újra egy házaspár került. Rájuk még semmi pa­nasz nincs. A lehetőség azon­ban nem fogja-e őket is kí­sértésbe ejteni? És még egy. Domjánék „megtakarítás” útján jutottak tetemes összegekhez. Hogyan? Mert a receptúra szerinti ké­szítményeket az égvilágon. ssnki sem ellenőrizte: vajon azokban benn van-e a meghatározott mennyiség. Az ellenőrzés hiányának ez eset­ben a vásárló közönség látta kárát. Mert pénzéért senki sem azt kapta meg, ami járt volna A hamis visszárujegyekről cs„k annyit: milyen munka folyhat a monori FÜSZÉRT Vállalatnál, ahol senki sem szá­moltatja el a szállítót, ahol senkinek sem hiányzanak a cukros dobozok, amelyek átvé­teléről papír van, de a raktár­ba egyetlen egy darab se ke­rült be ezekből. A nagykátai járásban ez ideig hat üzletben talaltak ilyen visszárujegyeket. Végezetül: A Nagykátai Földművesszövetkezet vezetői­nek rá kell ébredniük arra, hogy csak alapos ellenőrzés és ’’örültekintő rendelkezések ál­tal előzhetők meg az ilyen bűncselekmények. Dudás János gép egy időben —12 pár ember- 5 nelc tud tolmá- ^ csolni. A bibliog- ^ ráfiai gépbe épí- \ tett ..agy" egy óra $ alatt 10 ezer vas- ^ kos kötetből álló ^ könyvtár tartat- ^ mát tudja „át- % nézni”. Az ilyen \ tolmácsoló, bib- i liográfiai és sta- $ ' tisztikai gépek az \ élet számos terű- § létén felbecsül- \ hetetlen segítsé- $ get nyújtanak. $ Több tízezer gyár \ és üzem nyers- \ anyag-, alkatrész- § és munkaerő- 1 szükségletét tud- \ ják kiszámítani és $ hozzájárulnak ah- 5 hoz, hogy a nép- \ gazdaságban 5 maximális mér- ! fékben érvénye- j süljenek a terv- ) gazdálkodás elő- j nyet. ! Géptolmács magában őrzi • a két nyelv teljes szókincsét. A Szovjetunió Tu­dományos Aka­démiájának elek­tronikus prob­lémákkal foglal­kozó laboratóriu­mában ilyen óriási befogadó- képességű „gépe­sített emlékezet’’ megalkotásán dol­goznak. A labora­tóriumban már el­készítettek . egy „émlékezetgépet”, amely óránként 4 millió oldal kö­zönséges szöveget sajátít el és 50— 100 évig őrzi „emlékezetében”! Az így működő és valóban pá­ratlan emlékező- képességel ren­delkező tolmács­íj T/ et ember ül í, -L* egymás mel- íj lett és halkan tár- íj salog. Az egyik fj oroszul beszél, a fj másik idegen $ nyelven válaszol fj szavaira ... fj Az ember azt f hinné, mindegyik fjismeri a másik fj nyelvét. Ez azon- fj ban tévedés. Ha fj jobban megnéz- íj zük őket, kis mik- fj f of onokat látunk fj a kezükben. 4/ Automata-tol- fmács segítségével 4 beszélgetnek. Az 4 egyik elmond egy 4 mondatot oro- j szid, s a különle- Í ges berendezés a í másik nyelvén ^ ismétli meg a sza- 4 vakat... % A tolmácsgép j megszerkesztése 'j csak elektronikus í agy segítségével Í lehetséges, amely | tóttá a döntést, s szakbizottsá- j gokat nevezett ki a szükséges I felmérésekre. Ülést tartott az Országos Géphasználati Tanács Pénteken délelőtt a SZŐ- J VOSZ székházéban ismét ösz- ezeült az Országos Géphaszná- | lati Tanács, hogy folytassa a múlt heti ülésen előterjesztett, jj a hazai kisgépgyártás kérdé- ^ seiyel kapcsolatos vitáját. Az £ ülésen részt vettek a Földmű- ^ velésügyi Minisztérium a Sző- j vetkezetek Országos Szövet- ^ sége. az Országos Tervhiva- £ tál munkatársai, a legkivá- 5 lóbb hazai gépészeti szakám- berek. A tanács tagjai egyetértett j tek abban, hogy a. hazai ön- j tűzőgépek gyártását — a szűk- ; ségletnek megfelelően — to- ; vább kell folytatni. Egyidejű- { leg javasolták, hogy gyorsít- j sók meg az öntözőtelepek át- < telepítéséhez szükséges bérén- \ élezések gyártásával kapcso- \ latos kísérleteket. Az öntöző- j berendezések gazdaságos üze- • keltetésének ugyanis ez az • egyik legfontosabb feltétele. \ Az ülés határozata kimondja,; szükségesnek tartják, hogy; már a közeljövőben megkezd­jék a speciális gyümölcsszál­lító pótkocsik gyártását. Va­lamennyi pótkocsitípus csakis légfékes kivitelben készülhet, i Több fontos gép gyártásával kapcsolatban a tanács elhalasz­jj’fTS/ZSSSSSS/Sf/SSS/SS/SS/SS/SSSSSSSSS/SSS, | Tudja-e, hogy... \ 4 . ..a beteg növény ugyanúgy i ^ »»belazasodik”,, mint a meleg- í j vérű állatok? Hosszú Ideig, mi. < 4 előtt még feltalálták volna aí j hőmérsékletet mérő eszközö* 4 j két, az volt a vélemény, hogy 4 4 a növények hőmérséklete kizá- 'j 4 r?l*S * környezet hőmérsékle- 4 4 tétől függ. Most már megáila- 4 4 pították, hogy a beteg nővé- 4 4 nyék „testének” hőmérséklete j $ magasabb és ,,lélegzésük” gyor- £ 2 sabb, mint az azonos körűimé- i í nyék között levő egészséges z á példányoké; Z / Y z .;. a számtani haladványt. a i. £ négyzetes egyenletet és a két J 4 ismeretlenes egyenletet már ^ 5 Babilon iskolásai is ismerték, i í közel négyezer évvel ezelőtt: 2 5 y | ... a denevérek ügyesebben ^ «7 repülnek mint a madarak, ^ i ugyanis éles fordulatot tudnak í i venni. hirtelen megállnak és i f gyorsan változtatják repülési £ ( sebességüket; ^ 2 ^ . az elefánt ősei nem voltak ^ i nagyobbak, mint manapság egy ^ 1 jól megtermett disznó; £ y Y 2 ... néhány milliárd évvel ez- ^ í előtt a Nap közel kétszer súlyo- ^ ^ sabb volt mint ma. A Nap 2 ^ rendszeresen veszít súlyából a £ ^ kisugárzások következtében; £ J ... a bakul mérnökök olyan ^ if gumikereket készítettek gép- ^ ^ kocsik számára, amely legalább 2 J addig tart, míg maga a gép- Y 1 kocsi. A pneumatik az azer- J í bajdzsáni kutató intézetben ^ 2 előállított mesterséges gumiból 2 i készült. í y /. ■SfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSfSSSSS/S////A

Next

/
Oldalképek
Tartalom