Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-02 / 77. szám

1959. ÁPRILIS 2. CSÜTÖRTÖK "\/C irtai) 3 ŐRJÁRAT A HATÁRBAN Visszavonhatatlanul megér­kezett a tavasz. Elénkzöld bár­sony borítja a réteket, kipat­tantak a fák rügyei. Traktorok dübörgésétől, az eleven munka ritmusától hangos a határ me- gyeszerte. A falvak népe, szö­vetkezeti és egyéni parasztok szorgalmasan munkálkodnak földjeiken. Nyitják, metszik a szőlőket, fejtrágyázzák az őszi kalászosokat, vetik a korai bur­gonyát, a cukorrépát, a pillan­gósvirágú takarmánynövénye­ket, kapálják a földiepret, sza­bad földbe ültetik ki a palántá­idat és sorolhatnánk tovább. A párt és a kormány iránti bizalomról, a biztos paraszti jövőbe vetett mélységes hitről tanúskodik megyénk dolgozó parasztjainak igyekezete, szor­gos, minden percet okosan ki­használó munkálkodása. Autóbusz kirándulójáratok Az idén 190 holddal nőtt Csörögön az Ezerjó Tsz területe, új be­lépőkkel erősödött a szövetkezet. Király Ferenc pincemester irá­nyításával a napokban befejezik a szőlő nyitását, metszését. A pince­mester Mókus Lajos tsz-taggal négyezer szőlőkaró földbe kerülő részét kátrány ózza, mert így a karóit IS—20 évig használhatók. ÖRÖMÉRE a Surányi telepieknek Télen kétszáz egynéhány ház kéményéből száll fel a füst, ennyi az állandóan la­kott háza Pócsmegyernek, a Szentendrei-sziget e nem túl népes községének, ahol bol­gárkertészkedésükről neveze­tes magyarok élnek. De nyá­ron mégegyszer annyi ház­ban laknak, a nyári melegek­ben benépesül a „másik” Pócsmegyer, a Surányi telep is, amelynek házai felett azonban nem gomolyog ké­mények füstje. Ezeknek a te­lepi épületeknek kalapjára nem is tűztek effajta díszt, vikendház, kisebb-nagyobb nyaraló valamennyi. Már a harmincas évek óta, amikor az egykori tulajdo­nos 150—200 öles telekre par­cellázta dunaparti földjét, egyre több pesti, leginkább szűkpénzű munkás, kistiszt­viselő igyekezett a viszony­lag olcsón árusított telekből vásárolni és szerény nyara­lót építeni ide. A háború A NÖVÉNYEK ORVOSAI Látogatás a Pest megyei Növényvédő Állomáson Sok r/cr hold cukorrépa termelésére kötöttek szerződést az idén a tsz-ek és a gazdák a cukorgyárakkal és a földmüvesszövetkeze- tekkel. váckisújfalu termelőszövetkezeti Községben Csellér Pál és családja már veti a répamagot a gondosan megmunkált földbe. A gépállomások talán még soha nem készültek úgy fel a rohamo* san fejlődő és erősödő termelőszövetkezetek segítésére, mint ez idén. Az Aszódi Gépállomás csaknem háromszor annyi gépi mun­kát végzett az idén, mint 1958 hasonló időszakában. A gépek javí­tására sincs panasz. Császár József művezetőtől Oolányi Zoltán kombájnvezetö kifogástalan állapotban vette át az utolsó kijaví­tott kombájnt. Nyugodtak lehetnek az aszódi járás tsz-ei, az aratás­sal nem lesz probléma a nyáron. Március 10-től április 10-ig a fásítási hónap kerelében sok száz­ezer facsemeiét ültetnek el megyénk községeiben. Szödliget határá­ban, a gödöllői erdőgazdaság négyhektáros facsemete telepéről Kiss Béla kerületvezeto erdész irányításával csaknem 209 ezer csemetét és suhángot szednek ki, s mintegy 40 hektáron telepíte­nek új erdőt. (Csekő Ágoston felv.) SPÁRGASZÁLLÍTMÁNY ÉRKEZETT NAGYKŐRÖSRE A Nagykőrösi Konzervgyár — sok egyéb áru mellett —, a napokban megkezdte a spárga feldolgozását is, ami mind belföldön, mind külföl­dön igen keresett cikk. Az el­ső spárgaszállítmány környékéről érkezett a gyár­ba, de hamarosan megkezdi a spárga szedését a Nagykő rösi Állami Gazdaság is á konzervgyár részére, ­védekezés mellett — egyéb je­lentős feladatai is vannak. Egyik ilyen feladata az úgy­nevezett „zárszolgálat“ j is, amelynek az a lényege, j hogy a vasút, a posta, a vám I semmiféle terményt, gyümöl­csöt nem enged az országba behozni, vagy az országból kivinni addig, amíg azt a növényvédő állomás 'munka­társai nem vizsgálták meg. Ezzel a munkával elejét ve­szik annak, hogy fertőzött ter- melvény az országból ki- vagy oda bekerülhessen. A növényi kártevők elleni eredményesebb küzdelem szempontjából igen nagy je­lentőségű az állomásnak az az Intézkedése, amely ’szerint a megye valamennyi községé­ben egy-egy megbízottja mű­ködik. akinek az a feladata, hogy egy, erre a célra előre el­készített nyomtatványon, az észlelt dolgokról, a különféle kártevők megjelenéséről, an­nak erősségéről rendszeres időközönként jelentést küld be. Ennek segítségével az állo­más munkatársai világosan látják, hogy mi a helyzet a megye területén. Ugyancsak a sikeresebb vé­dekezést és a megelőzést cé­lozza az előrejelző szolgálat is. Ezt a munkát az állomás agronómusai, valamint a tan­gazdaságok megbízottai vég­zik oly módon, hogy körze­tük különböző részéből az egyes növényféleságek alól (kb. 60 centiméter mélységiből) ta­lajmintát vesznek, amit az­tán üvegekbe vagy ládiikókha rakva az állomás nemrég lé­tesült laboratóriumának meg­küldik. Az így beérkezett ta­lajmintát a laboratórium mun­katársai kielemzik, észlelései­ket összesítik, s ennek alap­ján megállapítják, illetve elő­re jelzik, hogy a következő évben az egyes növényeknél milyen kártevők milyen mér­tékű jelentkezése várható Ezeket az előrejelzéseket az állomás lesokszorosítja, s széjjel küldi az állami gazda­ságok és a termelőszövetke­zetek között, hogy azok a védekezésre idejében és meg­felelő módon felkészülhesse­nek. A növényvédelem munkájá­ban mind nagyobb szerepet tölt be a repülőgépek segítségével történő védekezés, aimit az is bizonyít, hogy a repülősök egy hónappal ezelőtt kiváltak a Pest megyei Növényvédő Állo­más keretéből és azóta önálló állomásként működnek. Ko­vács István igazgató tájékoz­tatása szerint az állomás je­lenleg négy repülőgéppel ren­delkezik, azonban a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének meggyorsulásával olyan komoly igény jelentke­zik velük szemben, hogy a megrendeléseket a jelenlegi gépparkkal megközelítően sem képesek elvégezni. Munkáju­kat csak hátráltatja az a kö­rülmény, hogy — noha önál­lóak lettek — megfelelő he­lyiségük és felszálló terepük még máig sincs. Kérésük: az illetékesek tekintsék jobban szívügyüknek problémájukat és segítsék elő ennek mi­előbbi megoldását! Ari Kálmán előtt már mintegy 50 nyaraló állott a telepen, aztán pedig évről évre szaporodott a vil­lák száma. Különösen a legutóbbi években élénkült meg az érdeklődés a Surányi te­lep iránt, amióta az OTP közbejöttével vásárolha­tók a telkek és az OTP építési kölcsönt is ad, a házat emelni szándékozó dolgozóknak. Most már 200 épület áll a telepen, de több eladott telek egyelőre még üres és akkora terület vár feltérképezésre, hogy leg­alább újabb 150 telek kike­rül belőle. Egyszóval, rövi­desen nagyobb lesz a pócs- megyeri nyaralótelep, mint maga a község, a telep nyári lakosainak száma már most is több a község állandó la­kosaiénál. A nyári hónapokban, még két esztendeje is, zenés­vendéglő és eszpresszó volt a telepen, a földművesszövet­kezet tartotta üzemben. Ta­valy nyáron azonban a nya­ralók kínos meglepetésére a szövetkezet sem a ven­déglőt, sem az eszpresszót nem nyitotta meg, bár a berendezést nem vitte el, mindössze italboltot, ma­gyarán kurtakocsmát tar­tott fenn. Ami azt illeti, nemcsak anti­alkoholisták nyaralnak a Su- rányi-telepen, de akár ked­velik, akár nem az italt, va­lamennyien enni is szoktak. Márpedig vendéglő hiányá­ban az étkezés komoly ne­hézségekbe ütközik, tekint­ve, hogy élelmiszerüzlete egyáltalán nincs a telepnek. Mindent Pestről kellett ki- vinniök a nyaralóknak, már ha enni akartak. Vannak vál­lalati üdülők is a telepen, ezek sincsenek azonban fő­zésre berendezkedve, úgy­hogy a Surányi telepiek jogos panaszukkal a pócsmegyeri községi tanácshoz fordultak, panaszukat azonban tavaly már nem lehetett orvosolni. A telep nyaralóinak ellá­tatlanságát az idén nem haj­landó eltűrni a községi ta­nács. Már felszólította a földműves- szövetkezetei, hogy a nya­ralási idény alatt mind a vendéglőt, mind az esz­presszót helyezze üzembe. Amennyiben a szövetkezet ennek a felszólításnak nem tenne eleget, megvonják tőle és más vállalatnak adják at a vendéglő ét eszpresszó bér­letét. A földműves-szövetkezetek kongresszusi versenye segítse a tsz-ek szervezeti és gazdasági megszilárdítását A SZÖVOSZ igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége kitünte­téseket adományozott a szövet­kezeti gazdálkodás megszilár­dítása. valamint a mezőaaz- daéágíejlesztás terén 1958. év­ben . legkiválóbb eredményt elért földművesszövetkezetek és földművesszövetkezeti vál­lalatok részére. A múlt év má­sodik felének eredményei alapján a SZÖVOSZ igazgató­ság és a KPVDSZ elnökségé­Világszerte figyelmet keltő új módszer a nemesharcsa mesterséges szaporítására Szarvason a kísérleti halas­tavak vezetője, Szalay Mihály és munkatársa, Langmár Jó­zsef világszerte figyelmet keltő, új módszert dolgozott ki a nemes folyami harcsa mesterséges szaporítására és az ivadékok felnevelésére. Az új módszer lényege az, hogy a harcsa szaporítását biológiai­lag fázisokra bontják és min­den szakaszt irányítanak. Az anyaharcsákat fűzgyökérből font sátrakban ívatjá'k, ezeket a fészkeket azután kiemelik a vízből és mesterséges kelte­tőmedencékbe helyezik. A kis medencékben a megfigyelések szerint előidézték a kelésének legkedvezőbb körül­ményeit, így egy-egy anya­harcsától csaknem tízszer annyi ivadékot nyertek, illet­ve neveltek fel, mint az eddig szokásos módszerekkel. A két tudományos kutató munkája különösen a termelőszövetke­zeti és állami gazdasági hal­tenyészetek fejlesztéséhez nyújt kitűnő lehetőséget. Megjöttek a fecskék A kedvező tavaszi időben a Szegeddel határos fehértói re- j zerváciőra a gólyák után meg- I érkeznek az első parti- és i füsti-fecskék is. A kedves ma- halikra j darak már bőségés élelmet ta­lálnak: a nádasok fölött élén­kül a rovarvilág. nek vándorzászlóját a duna- szekcsői; a mosonszentjánosi és a lengyeltóti földművesszövet­kezeteknek ítélte oda. Huszon­hét egységnek adományoztak „Kiváló Földművesszövetke- zet“ címet, további tizenhatot pedig dicsérő oklevéllel tüntet­tek ki. A földművesszövetkeze­ti vállalatok közül 13 kapott kitüntetést, illetve dicsérő ok­levelet. A múlt évi eredmények ér­tékelésével egyidőben a SZÖ­VOSZ igazgatóság és a KPVDSZ elnöksége felhívással fordult az , ország valameny- nyi földművesszövetkezetéhez és szövetkezeti vállalatához. — A SZÖVOSZ igazgatósá­ga és a KPVDSZ elnöksége —1 mondja a felhívás — helyesli, ha a kongresszusi munkaver­senybe valamennyi földműves­szövetkezet és szövetkezeti vál­lalat bekapcsolódik. A földművesszövetkezetek kongresszusi versenye segítse az újonnan alakult termelőszö­vetkezetek gazdasági és szerve­zeti megszilárdítását; járul­jon hozzá a szövetkezeti keres­kedelem kulturáltságának emeléséhez, munkamódszerei­nek tökéletesedéséhez, segítse az új eladási formák terjedé­sét; eredményezze az ön­költség csökkenését a szövet­kezeti kereskedelen minden területén. J Nagytétényiben, a HÉV diós- ^ ároki megállójától néhány lé- pésnyire egy zöld pázsittal bo- ^ rítofct kert előterében perme- «tező férfit ábrázoló fehér | gipsz-szobor vonja magára a j! járókelőik figyelmét. Mögötte ; emeletes ház magasodik, túl I ^ rajta, az udvar hátulcó felében ^ pedig több hosszú épület so- ^ rakozik, amelyek műhelyhez, ^ garázshoz és raktárhoz hason- ^ latosak. A bejárat mellett por- | tásfülke, a kapun meg tábla, «rajta a következő szöveg: í Pest megyei Növényvédő Ál- ^ lomás. ^ Az iroda az emeletes épület ^ földszintjén van. Lukácsi Pé- ^ tér üzemgazdászt és Bátkai ^Sándor körzeti agronómust tá­plálom bent. Öli tájékoztatnak í ía növényvédő állomás tévé- ! g kenyságéről. j! — Az állomás — kezdik a p felvilágosítást — 1954 őszén p létesült, de ebbe az épületbe pcsak egy évvel később, 1955- pben a Fehérvári útról költö- pzöít át. miután a régi helyén p már ? „kinőtte" ruháját. 4 p Olyan gyorsan fejlődött, hogy p másik, nagyobb telephelyről p kellett gondoskodni. Legtöbb p állami feladata akkoriban a pburgonyabogár elleni küzde- p lem volt, de emellett eredmá- p nyes munkát végzett a szövő- p lepke, a gabonafutrinka irtá- p sában is, sőt, bérmunkában p vegyszeres . gyomirtást, mag- p lucerna porozást és répalevál- p tetvek elleni védekezést is vál- p lalt. 1957-től már csupán a p tez-ek területén végzett ga- pbonafutrinka. burgonyabogár p elleni küzdelem, valamint az p utak melletti és a közterüle- p teken levő fák szövőlepkéktől p történő védelme maradt állami p feladat, míg a többi munkát: p a gyümölcsfák permetezését, a p vegyszeres gyomirtást stb. dí- p jazás ellenében végzi. y p Az állami gazdaságok, ter- p melöszövetkezetek és az egyé- p nileg gazdálkodó parasztok p részéről. évről évre nagyobb p igény jelentkezik a növényvé- p delemmel szemben: a gyü- p mölcsfák permetezésére, az p idei megrendelés például több- 4. szőröse az előző évekének, p p a vegyszeres gyomirtás $ iránt mutatkozó igényt pedig | £ — annak ellenére, hogy alapo­san felkészültek — nem tud- í ják kielégíteni. J — Jelenleg a növényvédő p állomás Pest megye területén pöt brigáddal látja el a véde- p kezes munkáját. Egy-egy ilyen p brigád 11 emberből 4 Ze- p tor vontatásé motoros perme- ^ tezoböl, két víz- és szerszállí- * tóból áll. Az egyes brigádok meghatározott állandó körze­tekben dolgoznak. Minden I körzetnek van egy agrcnó- d i musa is. aki megfelelő szak- v j képzettséggel és tudományos j felkészültséggel irányítja te- 1 j rületén a növényi kártevőik 1 | elleni küzdelmet. * j Természetesen a növényvé- I dő állomásnak^— a közvetlen : Az IBUSZ Autobus Tours 5 összeállította az autóbusz- i kirándulások áprilisi műsorát, i Többek között április 11—12, ^ 18—19, 25—26-án kétnapos ki- ^ rándulást szerveznek a Bükk- | be és a Mátrába. A részvevők í megtekintik Aggteleket, Mis­kolcot és Lillafüredet is. A 5 részvételi díj 194 forint. Ápri- i lis 24—26-án két és félnapos J kirándulást indítanak. Az $ utasokat Toka jhegy alj ára, s | onnan Debrecenen át a Hor- ^tobágyra viszik. Az útiköltség ^ 262 forint. Április 12-én és ^ 26-án egynapos autóbusz-túrát ^ rendeznek a Dunakanyar meg- ^ tekintésére. Veszprémbe, il- < letve Ba atonfüredie április ^ 12-én indítanak turista j áratot §83 forintos részvételi díjjal, s í Jelentkezni az IBUSZ Auto- ^ bús Tours József nádor téri 6 irodájában lehet. $ A gyümölcsösökben hozzákezdtek a mészkénleves permetezéshez. Cse- mön a gazdák segítségére sietett a földművesszövetkezet, T. Kis, Mihály naponta 4—5 hektó frissen főzött tömény mész-kénlé oldatot ad el a csemői gázdáknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom