Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-02 / 77. szám
1959. ÁPRILIS 2. CSÜTÖRTÖK "\/C irtai) 3 ŐRJÁRAT A HATÁRBAN Visszavonhatatlanul megérkezett a tavasz. Elénkzöld bársony borítja a réteket, kipattantak a fák rügyei. Traktorok dübörgésétől, az eleven munka ritmusától hangos a határ me- gyeszerte. A falvak népe, szövetkezeti és egyéni parasztok szorgalmasan munkálkodnak földjeiken. Nyitják, metszik a szőlőket, fejtrágyázzák az őszi kalászosokat, vetik a korai burgonyát, a cukorrépát, a pillangósvirágú takarmánynövényeket, kapálják a földiepret, szabad földbe ültetik ki a palántáidat és sorolhatnánk tovább. A párt és a kormány iránti bizalomról, a biztos paraszti jövőbe vetett mélységes hitről tanúskodik megyénk dolgozó parasztjainak igyekezete, szorgos, minden percet okosan kihasználó munkálkodása. Autóbusz kirándulójáratok Az idén 190 holddal nőtt Csörögön az Ezerjó Tsz területe, új belépőkkel erősödött a szövetkezet. Király Ferenc pincemester irányításával a napokban befejezik a szőlő nyitását, metszését. A pincemester Mókus Lajos tsz-taggal négyezer szőlőkaró földbe kerülő részét kátrány ózza, mert így a karóit IS—20 évig használhatók. ÖRÖMÉRE a Surányi telepieknek Télen kétszáz egynéhány ház kéményéből száll fel a füst, ennyi az állandóan lakott háza Pócsmegyernek, a Szentendrei-sziget e nem túl népes községének, ahol bolgárkertészkedésükről nevezetes magyarok élnek. De nyáron mégegyszer annyi házban laknak, a nyári melegekben benépesül a „másik” Pócsmegyer, a Surányi telep is, amelynek házai felett azonban nem gomolyog kémények füstje. Ezeknek a telepi épületeknek kalapjára nem is tűztek effajta díszt, vikendház, kisebb-nagyobb nyaraló valamennyi. Már a harmincas évek óta, amikor az egykori tulajdonos 150—200 öles telekre parcellázta dunaparti földjét, egyre több pesti, leginkább szűkpénzű munkás, kistisztviselő igyekezett a viszonylag olcsón árusított telekből vásárolni és szerény nyaralót építeni ide. A háború A NÖVÉNYEK ORVOSAI Látogatás a Pest megyei Növényvédő Állomáson Sok r/cr hold cukorrépa termelésére kötöttek szerződést az idén a tsz-ek és a gazdák a cukorgyárakkal és a földmüvesszövetkeze- tekkel. váckisújfalu termelőszövetkezeti Községben Csellér Pál és családja már veti a répamagot a gondosan megmunkált földbe. A gépállomások talán még soha nem készültek úgy fel a rohamo* san fejlődő és erősödő termelőszövetkezetek segítésére, mint ez idén. Az Aszódi Gépállomás csaknem háromszor annyi gépi munkát végzett az idén, mint 1958 hasonló időszakában. A gépek javítására sincs panasz. Császár József művezetőtől Oolányi Zoltán kombájnvezetö kifogástalan állapotban vette át az utolsó kijavított kombájnt. Nyugodtak lehetnek az aszódi járás tsz-ei, az aratással nem lesz probléma a nyáron. Március 10-től április 10-ig a fásítási hónap kerelében sok százezer facsemeiét ültetnek el megyénk községeiben. Szödliget határában, a gödöllői erdőgazdaság négyhektáros facsemete telepéről Kiss Béla kerületvezeto erdész irányításával csaknem 209 ezer csemetét és suhángot szednek ki, s mintegy 40 hektáron telepítenek új erdőt. (Csekő Ágoston felv.) SPÁRGASZÁLLÍTMÁNY ÉRKEZETT NAGYKŐRÖSRE A Nagykőrösi Konzervgyár — sok egyéb áru mellett —, a napokban megkezdte a spárga feldolgozását is, ami mind belföldön, mind külföldön igen keresett cikk. Az első spárgaszállítmány környékéről érkezett a gyárba, de hamarosan megkezdi a spárga szedését a Nagykő rösi Állami Gazdaság is á konzervgyár részére, védekezés mellett — egyéb jelentős feladatai is vannak. Egyik ilyen feladata az úgynevezett „zárszolgálat“ j is, amelynek az a lényege, j hogy a vasút, a posta, a vám I semmiféle terményt, gyümölcsöt nem enged az országba behozni, vagy az országból kivinni addig, amíg azt a növényvédő állomás 'munkatársai nem vizsgálták meg. Ezzel a munkával elejét veszik annak, hogy fertőzött ter- melvény az országból ki- vagy oda bekerülhessen. A növényi kártevők elleni eredményesebb küzdelem szempontjából igen nagy jelentőségű az állomásnak az az Intézkedése, amely ’szerint a megye valamennyi községében egy-egy megbízottja működik. akinek az a feladata, hogy egy, erre a célra előre elkészített nyomtatványon, az észlelt dolgokról, a különféle kártevők megjelenéséről, annak erősségéről rendszeres időközönként jelentést küld be. Ennek segítségével az állomás munkatársai világosan látják, hogy mi a helyzet a megye területén. Ugyancsak a sikeresebb védekezést és a megelőzést célozza az előrejelző szolgálat is. Ezt a munkát az állomás agronómusai, valamint a tangazdaságok megbízottai végzik oly módon, hogy körzetük különböző részéből az egyes növényféleságek alól (kb. 60 centiméter mélységiből) talajmintát vesznek, amit aztán üvegekbe vagy ládiikókha rakva az állomás nemrég létesült laboratóriumának megküldik. Az így beérkezett talajmintát a laboratórium munkatársai kielemzik, észleléseiket összesítik, s ennek alapján megállapítják, illetve előre jelzik, hogy a következő évben az egyes növényeknél milyen kártevők milyen mértékű jelentkezése várható Ezeket az előrejelzéseket az állomás lesokszorosítja, s széjjel küldi az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek között, hogy azok a védekezésre idejében és megfelelő módon felkészülhessenek. A növényvédelem munkájában mind nagyobb szerepet tölt be a repülőgépek segítségével történő védekezés, aimit az is bizonyít, hogy a repülősök egy hónappal ezelőtt kiváltak a Pest megyei Növényvédő Állomás keretéből és azóta önálló állomásként működnek. Kovács István igazgató tájékoztatása szerint az állomás jelenleg négy repülőgéppel rendelkezik, azonban a mező- gazdaság szocialista átszervezésének meggyorsulásával olyan komoly igény jelentkezik velük szemben, hogy a megrendeléseket a jelenlegi gépparkkal megközelítően sem képesek elvégezni. Munkájukat csak hátráltatja az a körülmény, hogy — noha önállóak lettek — megfelelő helyiségük és felszálló terepük még máig sincs. Kérésük: az illetékesek tekintsék jobban szívügyüknek problémájukat és segítsék elő ennek mielőbbi megoldását! Ari Kálmán előtt már mintegy 50 nyaraló állott a telepen, aztán pedig évről évre szaporodott a villák száma. Különösen a legutóbbi években élénkült meg az érdeklődés a Surányi telep iránt, amióta az OTP közbejöttével vásárolhatók a telkek és az OTP építési kölcsönt is ad, a házat emelni szándékozó dolgozóknak. Most már 200 épület áll a telepen, de több eladott telek egyelőre még üres és akkora terület vár feltérképezésre, hogy legalább újabb 150 telek kikerül belőle. Egyszóval, rövidesen nagyobb lesz a pócs- megyeri nyaralótelep, mint maga a község, a telep nyári lakosainak száma már most is több a község állandó lakosaiénál. A nyári hónapokban, még két esztendeje is, zenésvendéglő és eszpresszó volt a telepen, a földművesszövetkezet tartotta üzemben. Tavaly nyáron azonban a nyaralók kínos meglepetésére a szövetkezet sem a vendéglőt, sem az eszpresszót nem nyitotta meg, bár a berendezést nem vitte el, mindössze italboltot, magyarán kurtakocsmát tartott fenn. Ami azt illeti, nemcsak antialkoholisták nyaralnak a Su- rányi-telepen, de akár kedvelik, akár nem az italt, valamennyien enni is szoktak. Márpedig vendéglő hiányában az étkezés komoly nehézségekbe ütközik, tekintve, hogy élelmiszerüzlete egyáltalán nincs a telepnek. Mindent Pestről kellett ki- vinniök a nyaralóknak, már ha enni akartak. Vannak vállalati üdülők is a telepen, ezek sincsenek azonban főzésre berendezkedve, úgyhogy a Surányi telepiek jogos panaszukkal a pócsmegyeri községi tanácshoz fordultak, panaszukat azonban tavaly már nem lehetett orvosolni. A telep nyaralóinak ellátatlanságát az idén nem hajlandó eltűrni a községi tanács. Már felszólította a földműves- szövetkezetei, hogy a nyaralási idény alatt mind a vendéglőt, mind az eszpresszót helyezze üzembe. Amennyiben a szövetkezet ennek a felszólításnak nem tenne eleget, megvonják tőle és más vállalatnak adják at a vendéglő ét eszpresszó bérletét. A földműves-szövetkezetek kongresszusi versenye segítse a tsz-ek szervezeti és gazdasági megszilárdítását A SZÖVOSZ igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége kitüntetéseket adományozott a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdítása. valamint a mezőaaz- daéágíejlesztás terén 1958. évben . legkiválóbb eredményt elért földművesszövetkezetek és földművesszövetkezeti vállalatok részére. A múlt év második felének eredményei alapján a SZÖVOSZ igazgatóság és a KPVDSZ elnökségéVilágszerte figyelmet keltő új módszer a nemesharcsa mesterséges szaporítására Szarvason a kísérleti halastavak vezetője, Szalay Mihály és munkatársa, Langmár József világszerte figyelmet keltő, új módszert dolgozott ki a nemes folyami harcsa mesterséges szaporítására és az ivadékok felnevelésére. Az új módszer lényege az, hogy a harcsa szaporítását biológiailag fázisokra bontják és minden szakaszt irányítanak. Az anyaharcsákat fűzgyökérből font sátrakban ívatjá'k, ezeket a fészkeket azután kiemelik a vízből és mesterséges keltetőmedencékbe helyezik. A kis medencékben a megfigyelések szerint előidézték a kelésének legkedvezőbb körülményeit, így egy-egy anyaharcsától csaknem tízszer annyi ivadékot nyertek, illetve neveltek fel, mint az eddig szokásos módszerekkel. A két tudományos kutató munkája különösen a termelőszövetkezeti és állami gazdasági haltenyészetek fejlesztéséhez nyújt kitűnő lehetőséget. Megjöttek a fecskék A kedvező tavaszi időben a Szegeddel határos fehértói re- j zerváciőra a gólyák után meg- I érkeznek az első parti- és i füsti-fecskék is. A kedves ma- halikra j darak már bőségés élelmet találnak: a nádasok fölött élénkül a rovarvilág. nek vándorzászlóját a duna- szekcsői; a mosonszentjánosi és a lengyeltóti földművesszövetkezeteknek ítélte oda. Huszonhét egységnek adományoztak „Kiváló Földművesszövetke- zet“ címet, további tizenhatot pedig dicsérő oklevéllel tüntettek ki. A földművesszövetkezeti vállalatok közül 13 kapott kitüntetést, illetve dicsérő oklevelet. A múlt évi eredmények értékelésével egyidőben a SZÖVOSZ igazgatóság és a KPVDSZ elnöksége felhívással fordult az , ország valameny- nyi földművesszövetkezetéhez és szövetkezeti vállalatához. — A SZÖVOSZ igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége —1 mondja a felhívás — helyesli, ha a kongresszusi munkaversenybe valamennyi földművesszövetkezet és szövetkezeti vállalat bekapcsolódik. A földművesszövetkezetek kongresszusi versenye segítse az újonnan alakult termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti megszilárdítását; járuljon hozzá a szövetkezeti kereskedelem kulturáltságának emeléséhez, munkamódszereinek tökéletesedéséhez, segítse az új eladási formák terjedését; eredményezze az önköltség csökkenését a szövetkezeti kereskedelen minden területén. J Nagytétényiben, a HÉV diós- ^ ároki megállójától néhány lé- pésnyire egy zöld pázsittal bo- ^ rítofct kert előterében perme- «tező férfit ábrázoló fehér | gipsz-szobor vonja magára a j! járókelőik figyelmét. Mögötte ; emeletes ház magasodik, túl I ^ rajta, az udvar hátulcó felében ^ pedig több hosszú épület so- ^ rakozik, amelyek műhelyhez, ^ garázshoz és raktárhoz hason- ^ latosak. A bejárat mellett por- | tásfülke, a kapun meg tábla, «rajta a következő szöveg: í Pest megyei Növényvédő Ál- ^ lomás. ^ Az iroda az emeletes épület ^ földszintjén van. Lukácsi Pé- ^ tér üzemgazdászt és Bátkai ^Sándor körzeti agronómust táplálom bent. Öli tájékoztatnak í ía növényvédő állomás tévé- ! g kenyságéről. j! — Az állomás — kezdik a p felvilágosítást — 1954 őszén p létesült, de ebbe az épületbe pcsak egy évvel később, 1955- pben a Fehérvári útról költö- pzöít át. miután a régi helyén p már ? „kinőtte" ruháját. 4 p Olyan gyorsan fejlődött, hogy p másik, nagyobb telephelyről p kellett gondoskodni. Legtöbb p állami feladata akkoriban a pburgonyabogár elleni küzde- p lem volt, de emellett eredmá- p nyes munkát végzett a szövő- p lepke, a gabonafutrinka irtá- p sában is, sőt, bérmunkában p vegyszeres . gyomirtást, mag- p lucerna porozást és répalevál- p tetvek elleni védekezést is vál- p lalt. 1957-től már csupán a p tez-ek területén végzett ga- pbonafutrinka. burgonyabogár p elleni küzdelem, valamint az p utak melletti és a közterüle- p teken levő fák szövőlepkéktől p történő védelme maradt állami p feladat, míg a többi munkát: p a gyümölcsfák permetezését, a p vegyszeres gyomirtást stb. dí- p jazás ellenében végzi. y p Az állami gazdaságok, ter- p melöszövetkezetek és az egyé- p nileg gazdálkodó parasztok p részéről. évről évre nagyobb p igény jelentkezik a növényvé- p delemmel szemben: a gyü- p mölcsfák permetezésére, az p idei megrendelés például több- 4. szőröse az előző évekének, p p a vegyszeres gyomirtás $ iránt mutatkozó igényt pedig | £ — annak ellenére, hogy alaposan felkészültek — nem tud- í ják kielégíteni. J — Jelenleg a növényvédő p állomás Pest megye területén pöt brigáddal látja el a véde- p kezes munkáját. Egy-egy ilyen p brigád 11 emberből 4 Ze- p tor vontatásé motoros perme- ^ tezoböl, két víz- és szerszállí- * tóból áll. Az egyes brigádok meghatározott állandó körzetekben dolgoznak. Minden I körzetnek van egy agrcnó- d i musa is. aki megfelelő szak- v j képzettséggel és tudományos j felkészültséggel irányítja te- 1 j rületén a növényi kártevőik 1 | elleni küzdelmet. * j Természetesen a növényvé- I dő állomásnak^— a közvetlen : Az IBUSZ Autobus Tours 5 összeállította az autóbusz- i kirándulások áprilisi műsorát, i Többek között április 11—12, ^ 18—19, 25—26-án kétnapos ki- ^ rándulást szerveznek a Bükk- | be és a Mátrába. A részvevők í megtekintik Aggteleket, Miskolcot és Lillafüredet is. A 5 részvételi díj 194 forint. Ápri- i lis 24—26-án két és félnapos J kirándulást indítanak. Az $ utasokat Toka jhegy alj ára, s | onnan Debrecenen át a Hor- ^tobágyra viszik. Az útiköltség ^ 262 forint. Április 12-én és ^ 26-án egynapos autóbusz-túrát ^ rendeznek a Dunakanyar meg- ^ tekintésére. Veszprémbe, il- < letve Ba atonfüredie április ^ 12-én indítanak turista j áratot §83 forintos részvételi díjjal, s í Jelentkezni az IBUSZ Auto- ^ bús Tours József nádor téri 6 irodájában lehet. $ A gyümölcsösökben hozzákezdtek a mészkénleves permetezéshez. Cse- mön a gazdák segítségére sietett a földművesszövetkezet, T. Kis, Mihály naponta 4—5 hektó frissen főzött tömény mész-kénlé oldatot ad el a csemői gázdáknak.