Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-02 / 77. szám
■ nit mer l'PCirlan 1959. Április z. csütörtök Akik már nagyon várják a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményének kiadását A kormány szóvivője legutóbbi sajtótájékoztatójában megerősítette a hírt, hogy augusztus 20-ára várható a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményének megjelenése, amely az 1945. január 1-től 1957. december 31-ig kihirdetett érvényes jogszabályokat tartalmazza. Dr. Zalka Károlyt, a Pest megyei Bíróság elnökét és dr. Szántó Lászlót, a Csepel Autógyár vállalati jogtanácsosát kértük meg, nyilatkozzanak: a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményének kiadása mennyiben befolyásolja majd munkájukat, jogászi körökben milyen várakozás előzi meg a gyűjtemény kiadását? — Nagy örömmel fogadtuk a hírt — mondotta dr. Zalka Károly. — Mint értesültem róla, a gyűjtemény a törvényeket, törvényerejű rendeleteket, kormányrendeleteket, valamint a miniszteri rendeleteket tartalmazza. Mégpedig egységes szerkezetben, jogintézményenként csoportosítva. Hogy mit jelent ez? Ma még szinte fölmérhetetlen. — Nézzen ide — mutat a könyvespolcra, ahol 14 vaskos kötet, a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményei foglalnak el nagy helyet —, ezek alapján kell dolgozniok bíráinknak. Mégpedig hogyan? 1945-től minden évben megjelent egy-egy kötet, amelyekben bennfoglaltatnak az az évi törvények stb., valamint korábbi rendeletek, törvények módosításai. Ha a bíró egy jogi kérdésben a hatályos jogszabályt kívánja alkalmazni, akkor számos esetben végig kell lapoznia mind a 14 kötetet, hogy megtalálja a módosításokat is. Mérhetetlenül sok időt rabol el ez rx „kutatómunka”. Ilyen körülmények közepette a bíráknak már nem jut idejük arra, hogy tanulmányozhassák az ügyhöz vágó jogirodalmat S ez pedig jelentősen befolyásolja a munka minőségét, A készülő gyűjtemény az eddigi 14 helyett csupán 3 kötetes lesz. S az ebben szereplő jogszabályok már a végleges formában jelennek meg, ezekben bentfoglalta'- nak a 14 év alatt eszközöl', változások, módosítások is. A gyakorlati munka megkönnyítésén túl a gyűjtemény kiadása más vonatkozásban is nagy jelentőségű lesz. — A kormánybizottság — amely a gyűjtemény megszerkesztését végzi — felülvizsgálja azokat a még hatályon kívül nem helyezett jogszabályokat is, amelyek szocialista rendszerünkkel ellentétes osztálytartalmat tükröznek. Ezúttal alkalom adódik arra is, hogy ezeket a jogszabályokat hatályon kívül helyezzék, illetve módosítsák — A lakosság szempontjából is jelentős lesz a gyűjtemény megjelenése. Ennek segítségével majd könnyebben tájékozódhat, kiismerheti magát bármilyen jellegű jogi problémában is. S ami a számunkra a legjelentősebb — mondotta végezetül dr. Zalka Károly —. lényegesen meggyorsítja a bíróságok munkáját s egyben jelentős minőségi javulást is eredményez. S hogyan vélekedik a vállalati jogász? — fordulunk dr. Szántó Lászlóhoz. — Aránytalanul rövid ide alatt kellett a szocialista jogalkotásnak, mint felépítménynek, a társadalom rendjét újból szabályoznia. Ez természetszerűleg nem volt megoldható a korábbi jogszabályok azonnali és végleges megváltoztatásával. Esetről esetre, újból és újból kellett a jogszabályokon módosításokat eszközölni. — A jogszabály-alkotásvnl ez a módja végül is ode ve zetett, hogy gazdasági éle tünk széles területén a jog szabó'yok szinte a kiismer hetetlenségig összekuszálód tak. — Néhány példával szeret ném érzékeltetni, hogy jeler leg, a még közkézen forgó jO£ szabályok is hány változtatáson mentek keresztül. — A vállalatok életében talán leggyakrabban alkalmazott jogszabály a Munka Törvény- könyve és ennek végrehajtási utasítása. Az 1953. évi 25. számú törvényerejű rendelet, továbbá az 53/1953. (XI. 28) MT számú rendelet hatálybalépése óta (1953. XII. 1.) az idevágó kérdéseiket — csak úgy hirtele- nében átfutva — 19 újabb jogszabály módosítja. Nem kétséges tehát, hogy az eligazodás még az MT-ben sem olyan könnyű. — Nagy jelentőségű a vállalatok életében az újításokról és találmányokról szóló jogszabály. Ezen a téren közvetlen tapasztalatom az, hogy még a Legfelsőbb Bíróság is csak komoly megfontolás után tudta megállapítani azt, hogy a felmerült ügyben milyen jogszabályt kell alkalmazni. — Igen összekuszált jogszabályi terület a szakszervezeti társadalcmbiztosítási ügyék csoportja is. Nem hiszem, hogy az SZTK jogászain és ügyintézőin kívül más gyakorlati jogász is teljes biztonsággal mozogna e jogszabályok körében. — Ehelyütt említem meg: célszerűnek tartanám, ha a — tudomásom szerint újból feldolgozás alatt álló — Munka Törvénykönyvben helyet kapna a nyugdíjtörvény és a társadalombiztosítási jogszabály is. — Es végezetül: a gyakorlati jogásznak praktikus és áttekinthető kézikönyvre, s nem jogi könyvtárakra van szüksége — fejezte be nyilatkozatát dr. Szántó László. D. J. Gödöllői kalauz Gödöllő és környéke Pest megye egyik legszebb üdülő- és kirándulóhelye. A megy*- idegenforgalmi hivatala most régi hiányt pótol, amikor terjedelmes útikalauzt ad ki erről a változatos környékről, amely már a régmúltban is kedvelt kirándulóhelye volt a közönségnek. A bőven illusztrált útikönyv kézirata, Jávorka Péter munkája, most került nyomdába és az ízléses kiállítású könyv előreláthatólag június elejéin jelenik meg. Gödöllőn kívül részletesen ismerteti a vidék minden szépségét és nevezetességét, a hozzájuk fűződő történelmi és társadalmi emlékeket és bőven foglalkozik a szabadság- harc azon mozzanataival, amelyeknek itt volt, különösen Isászegen és környékén, a színhelye. Giccsek a vásáron A KÖNYVTÁROSOK ÍG SEGÍTHETNEK.. Egyik munkaértekezletünkön arról beszéltünk, hogyan segíthetnénk mi, könyvtárosok és hogyan segíthetnék a könyvtárak a termelőszövetkezeti mozgalmat. Itt néhány gondolatot szeretnék leírni, amelyekről úgy gondolom, hogy közelebb hozzák a vitatott kérdést a megoldáshoz. Nagyon természetes, hogy a könyvtáros, mint felvilágosult ember, kimenjen a falvakba, a tanyákra és a dolgozó parasztokkal elbeszélgetve, tájékoztassa őket a szövetkezet előnyeiről. Ezt mi is megtettük, azonban mégsem erről, inkább a sajátos, könyvtári munkával összefüggő néhány fe1 adatról, azok végrehajtásáról és eredményeiről szeretnék beszámolni. A közös gazdálkodáshoz sz egyik legszükségesebb kialakítandó emberi jellemvonás: a közös tulajdon megbecsülése, a közös vagyon védelme. Mi nevelhetné inkább erre az új és régi szövetkezeti tagokat, mint az egyik legjobb nevelő, a könyv. Éppen ezért igyekeztünk friss és jó könyvanyaggal ellátni azokat a falvakat, tanyacsoportokat, ahol az emberek első lépéseiket tették a közös gazdálkodás felé. A mo- nori járás területén fiókkönyvtárat nyitottunk például a farkasdi tanyaközpontban. Felsőnyáregyházán, a tsz központjában létesítettünk könyvtárat. Nyugodt lelki ismerettel leírhatom, hogy azok az egyéni parasztok, akik régebben kikerülték a szövetkezet épületét, ha másért nem, könyvért' bejárnak a termelőszövetkezet központjába és éppen a könyvtár az a hely, ahol a szövetkezetiek és az egyéni gazdák elbeszélgetnek, vitatkoznak — nem kis eredménynyel a szövetkezet javára. A mi feladatunk jelenleg ebben a könyvtárban az, hogy tervszerűen irányítsuk a könyvek kiválogatását, és tanítsuk ottani népkönyvtárosunkat, hogyan nevelje az embereket tervszerű olvasásra. Az ilyen könyvtárakban igénylik a legújabb mezőgazdasági, szakirodalmi műveket is. Ennek az igénynek, sajnos, a jelenlegi körülmények között nem tudunk maradéktalanul eleget tenni. Azonban könyvtárközi kölcsönzés stb. révén igyekszünk a hiányokat pótolni. A termelőszövetkezeteknek diafilmeket kölcsön- zünk díjmentesen. Az előbb említett felsőnyáregyházi termelőszövetkezetbe pedig az első negyedévben három alkalommal is kivitte a diavetítőgépet szervező könyvtárosunk és vetített az egyéni gazdáknak, szövetkezeti parasztoknak. Azt tapasztaltuk, hogy az ilyen előadások, találkozások, beszélgetések hasznosak a szövetkezeti mozgalom szempontjából. Járásunkban ezen a tavaszon öt községünk lett szövetkezeti községgé. Igyekszünk, hogy ezeket az új szövetkezeteket ellássuk mind a szórakozás, mind a nevelés szempontjából megfelelő könyv- anyaggal és gondoskodunk a könyvek állandó felfrissítéséről, cseréjéről. Ebben a munkában természetesen rendkívül fontos a tervszerűség. Éppen ezért a népkönyvtárnak tartania kell a kapcsolatot a helyi párt- és tanács- szervekkel, és ha ez az összhang kialakult, akkor a könyvtár munkája minden bizonynyal eredményes lesz. Csak egy két gondolatot szerettem volna felvetni, mintegy vitaindítóul, hogy más könyvtárak is foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és hogy a tapasztalatokat, módszereket nyilvánosságra hozva, mind jobban és jobban dolgozzunk mi, könyvtárosok is a termelőszövetkezeti mozgalomért. Pásztor Antal, a monori járási könyvtár vezetője A minap órák hosszat barangoltam az érdi vásáron. Messze vidékről ide sereglettek azok, akik eladni, vagy venni szándékoztak tehenet, sertést, kerti szerszámot, edényt, cipőt, szövetet, sőt képet — méghozzá nem is akármilyet. A magánkiskereskedek ugyanis százszámra kínálták a vászonra nyomott, színes, nagyméretű falvédö- ket, asztali áldással, Krisztus-fejjel stb., de kellették magukat a bibliai tárgyú színes képek és nem hiányoztak a kollekcióból történelmünk nevezetesebb eseményeit „megörökítő” jelenetek sem. A vérszerzó- dés mellett Kossuth, Dózsa és Petőfi életének, János vitéz kalandjainak ismertebb részleteit nyomták és festették, pontosabban torzították vászonra ismeretlen „művészek”. Izlésrontó, rikító színösszeállítású, kezdetlegesnek sem mondható rajzkészségről tanúskodó na- zolmányok voltak ezek. Kár, hogy nem tudtuk meg. kik és hol gyártják ezeket a falvédőket. Lehet, hogy nincs idevágó paragrafus. rendelkezés, mégis szükséges lenne, ha az illetékesek gondoskodnának arról, hogy csak az ízléses, avatott kezek által alkotott, hozzáértők által jóváhagyott festmények, képek, falvédők kerülhessenek fot- galomba még a vásárokon is. A vásár, a piac manapsag már nem jelenthet szabad vásárt. Nem lehet szabad vására ügyes, de lelkiismeretlen kereskedőknek, akik szívük szerint minden szemetet rásóznak a jóhiszemű, szépre vágyó, de hozzá nem értő parasztasszonyokra. És ha a falvakban igénylik a színes, festményszerű falvédőt, az olcsó, szép képet, tegyünk a vásárlók kedvére! A nagyobb vásárokra juttassa el a Képző- művészeti Alap híres festők műveiből készült reprodukcióit, rézkarcait és ha kell, terveztessen, gyártasson művészi kivitelű falvédőket is. Az ízléstelen, a giccsnek sem nevezhető mázolmányo- kat pedig rakja a falra az, aki készítette. (csá) A Szélvihar Dunakeszin M árcius 29-én mutatta be a dunakeszi Magyarság Kultúrotthon színjátszó együttese Dobozy Imre Szélvihar című drámáját. A bemutatót megyei színjátszó fesztivál égisze alatt tartották. Az előadás közben felcsattanó nyíltszíni tapsok újabb bizonyítékai annak, hogy a közönséget nemcsak a könnyű és még könnyebb operettek érdeklik, hanem a komoly, mai életünk problémáival foglalkozó műveket is szívesen veszik, különösen akkor, ha olyan művészi és valóban Hetvenöt éve kezdődött hazánkban a szervezett bélyeggyűjtés A bélyeggyűjtés, szervezetten, 75 éve kezdődött hazánkban. Egy kis csoport 1884. április 27-én alakította meg a Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesületét. Akkoriban az egész világon alig működött néhány bélyeg-egyesület. Jelenleg a Magyar Bélyeggyűjtőit Országos Szövetségének több mint 20 000 tagja van. Az első egyesület most mint a budapesti VIII. kerületi kör folytatja munkáját. A hetvenötödik évforduló alkalmából a VIII. kerületi bélyeggyűjtő kör tagjai április 23 és 27 között a MA- BEOSZ helyiségeiben bélyegkiállítást rendeznek, amelyen a bélyeggyűjtés fejlődését mutatják be. Olcsó, szép kivitelű levél záró-bélyeget is forgalomba hoznak, s a MABEOSZ postahivatala április 27-én különleges emlékbélyegzőt használ. átélt előadást kapnak, mint amilyent a dunakeszi üzemi színjátszók nyújtottak a Szél- vihar bemutatóján. A közönség nemcsak megértette, hanem át is érezte a Csendes Imrék igazát, akik tisztán látták, hová vezetett volna az ellenforradalom. A csoport tagjai szépet nyújtottak, pedig nehéz napi munkájuk után jöttek össze az estékbe nyúló próbákra. A rendezés Keszeg Istvánná érdeme, aki már évek óta foglalkozik a vagongyár színjátszóival. A szereplők kifogástalanul áldották meg feladatukat. Az együttesből külön meg kell említeni Jakab Jenőt (Csendes Imre), Jakab Gyulánét (Csendesné), Papp Kiss Sándort (Kalló Ferenc), akik szerepeiket mély átéléssel formálták meg. Emlékezetes alakítás Garamvölgyi Endre földjét visszakövetelő földesura, valamint Herde Károly kitűnően megalkotott Szusza Kiss Andrása. Ujfalvi István tudósító Lehet jelentkezni az egyetemek, főiskolák, akadémiák levelező (esti) tagozataira zett dolgozók jelentkezéséhez — a mérnök—közgazdász szakra pályázók esetében is — a munkahely felügyeletét ellátó minisztérium hozzájárulása szükséges. A felvételi kérelmet a mellékletekkel együtt a munkahely vezetőjéhez (pedagógusoknak a megyei, megyei jogú városi tanács művelődés- ügyi osztályához, Budapesten a fővárosi, illetve kei*ü- leíi tanácsok oktatási osztályához) kell beadni. Az iratokat a munkahely vezetője küldi meg az érdekeit egyetemi kar dékánjának, illetve a főiskola igazgatójának. Az iratok beküldésének határideje május 15. (A Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények esetén — a Soproni Erdőmérnöki Főiskola kivételével — a beküldési határidő szeptember 15.) A jelentkezőknek i; előírt vizsgatárgyakból felvételi vizsgát kell tenniök. A felvételi vizsgabizottság döntéséről írásbeli értesítést kapnak. A Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményekben — a Soproni Erdőmérnöki Főiskola kivételével — a levelező oktatási év január 1-től december 31-ig tart. Az érdeklődök részletesebb felvilágosítást az egyetemek illetékes dékáni hivatalaitól. illetve p munkahely felügyeletét ellátó minisztériumtól kaphatnak. Az 1959—1960-as tanévben az egyetemek, főiskolák, akadémiák levelező (esti) tagoza- 5 faira és az Eötvös Loránd Tudományegyetem esti nyelv- 5 tanfolyamára azok az érett- ^ ségizett (szakérettségizett) $ vagy annak megfelelő'középiskolái végzettségű dolgozók $ kérhetik felvételüket, akik ^ 22. életévüket betöltötték, de $ még nem múltak el 40 évesek, ^ a választott egyetem szakirá- ^ nyának megfelelő, legalább ^ két évi szakmai (termelési. $ államigazgatási stb.) gyakor- $ latul? van és egészségileg al- % kalmasak. ^ A Marx Károly Közgazda- % ságtudományi Egyetemre, az ^ állam- és jogtudományi, a ter- $ mészettudományi és a böl- $ csészettudományi karokra $ azok a dolgozók is kérhetik $ felvételüket, akik nem a vá- ^ lasztott egyetemi szaknak § megfelelő két évi gyakorlat- § tál rendelkeznek, de munka- $ körük betöltéséhez szükséges ^ a tudományegyetemi végzettség. A fegyveres alakulatok § kötelékébe tartozók — a pol- ^ gári alkalmazottak is — csak ^ a szolgálati út betartásává1 5 kérhetik felvételüket. ^ Azok is jelentkezhetnek tr>- ^ vábbtanulásra. akik a dol- ^ gozók középiskoláiban ez év- ^ ben fejezik be tanulmányai5 kát. Az ilyenek jelentkezési § lapjukhoz csatoljanak iskola- ^ látogatási igazolást, érettségi $ bizonyítványukat a felvételi | vizsgán kell bemutatniok. 6 Az egyetemet, főiskolát végkivanságait mérle- ; gelő terv még nincs, i — Eddig nem le- i hetett tervezni, mert \ nem volt kultúrház i — mondja Mikulay : János. — Most meg ; már... Itt a tavasz, i 2 nyár, a kulturális • munkának a dandár- ] ja csak az ősszel jön j meg ismét... De az őszi aratáshoz tavasszal, sőt még előző ősszel készítik el a magágyat. Itt. Kosdon is össze kell ülnie már most a művelődési ház vezetőségének (van ilyen is), meg kell hányni-vetni, mihez fogjanak, hogyan szervezzenek, mivel számolhatnak és főképpen kivel számolhatnak. A művelődési ház megszületett. Négy esztendőbe telt, hogy díszítheti a községet. Most már a kosdia- kon, különösen az új intézmény vezetőin múlik, hogy a kultúrára éhes emberek a hosszú „kényszer- böjt” után kedvükre lakmározhassanak. G. L. — Itt lesz a klubterem, az olvasószo- ba, a köny vtár.. Négyszáz kötetünk van jelenleg, ezt a duplájára akarjuk emelni... Klubesteket rendezünk a fiataloknak, a ki- szisták már nagyon várják ... Egyébként a KISZ-szel közösen csinálunk mindent. Közös a kiadás, közös a bevétel .. . 21 000 forintos a költségvetésünk, de ehhez csak háromezer forint állami támogatást kapunk... Talán a színielőadásból lesz már valami bevételünk... A Pillangót próbálják a színjátszók, ezek is kiszisták, de vanfiú- és leány-tánccsopor- tunk is... Röviden: a hallottak azt mutatják, élet. zajló, tevékeny kulturális élet lesz itt, az új falak között. De csak a hallottak mutatják, mert pontosan lerögzített, kidolgozott, az egész község lehetőségeit, ven darab... Ezek természetesen a nagyteremben kapnak helyet, ha a villanyszereléssel végeztek ... A kisteremben — ebben majd ‘ gyűléseket, előadásokat tartanak, itt jut hely a televíziós készüléknek. ha majd pénz telik reá — o falnak támasztva pihen az új épület zománcozott névjegye: Petőfi Sándor Művelődési Ház. A kultúrházigaz- gató, Mikulay Sándor („civilben” tanító) azonban nem pihen, nem is pihenhet. Szobáról szobára, teremről teremre jár, szót vált a gyerekekkel, a kiszís- tákkal, a mesteremberekkel, a tanácselnökkel — mindenkivel, aki munkájával hozzátesz egy-egy sugarat a holnapi ünnepélyes megnyitó •fényéhez. És közben néhány szóval elképzeléseit vázolja: Megszületett í j\[egy hosszú esz- ^ J » tendő után meg- ^ született. '/, Pedig sokan bá- í báskodtak körülötte. y 4 A földművesszö- f vetkezet adta a £ pénzt, a községi ta- % nács a követ, az em- ^ berek a munkát. ^ Csakhogy építkezés ^ közben olykor-olykor % bedugult a pénzfor- % rás, a kőművesek le- ^ vonultak, majd ismét ^ felvonultak, az £ anyagárak megválts, toztak, új kálkulá- '/y dó. új költségvetés ^ kellett — az idő pe- % dig szaladt, í De ha a vége jó, f minden jó! Má ra $ mégis csak elkészült % a kosdiak szép — ^ mit szép, gyönyörű! % —• művelődési háza. $ Április negyedikén: í ünnepélyes avatás. y Ma: az utolsó si- ^ mítások verejtékes, £ izgatott napja. ^ A pénztártermet kislányok súrolják, a ■ villanyszerelő a 2 nagyteremben, hosz- % szú lajtorja tetején % munkálkodik ... Az ■ % előcsarnokban még ■ £ egymás hegyén-há- í tán a székek, kilenc-