Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-11 / 84. szám

"i&CMao 1959. ÁPRILIS 11. SZOMBAT Meg kell találni a közös határozatok kimunkálásához vezető utat Hruscsov válaszai c Pravda szerkesztőségének kérdéseire Mint elnök április 4-én Gettys- burgban beszédet mondott a jelenlegi nemzetközi helyzet­ről. Az elnök éles támadást intézett a Szovjetunió ellen, azt állítja, hogy a feszült nemzetközi helyzetért a szov­jet kormányt terheli a fele­lősség. Eisenhower egyúttal ismét előterjesztette az úgy­nevezett kölcsönös biztonsá­gi programot. Ez a program már eddig is ismeretes volt — a fegyverkezési verseny folytatására, a más népek le­igázására irányul. Eisenhower elnök beszédét részletesen ismertette a szov­jet sajtó is. A Pravda szer­kesztősége több kérdéssel fordult N. Sz. Hruscsovhoz, | a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökéhez. Eisenhower j gettysburgi beszédével kap- . csolatban. Hruscsov a válaszában min- j denekelőtt megállapította • } Eisenhower gettysburgi be­széde feltétlenül csodálko­zást kell kiváltson. Magam is nagyon csodálkoztam ezen — mondotta a lap tudósítójá­nak Hruscsov. A szovjet miniszterelnök utalt arra, hogy a nemzetközi helyzetben bizonyosfokú felmelege­dés következett be. Úgy látszik azonban, hogy ez nem mindenkinek tetszik — mondotta a Pravda tudó­sítójának Hruscsov. Olyan kísérletek is vannak, hogy tovább feszítsék az ide­geket, élezzék a helyzetet. Hruscsov megállapította, hogy Eisenhower elnök gettysburgi beszéde is ilyen kísérletnek tekintendő. Hruscsov utalt Eisenhower azon kísérleteire, hogy szovjetellenes rágalmait régóta ismert fordula­tokkal próbálja alátá­masztani. „Eisenhower a többi között egy múlt századbeli francia történészre is hivatkozott, aki ismeretes, Eisenhower j azzal vádolta Oroszországot, hogy a fél világ uralmára tör. Eisenhower nemcsak, hogy egyenlőségjelet tett a cári Oroszország és a Szovjet­unió politikája között, ha­nem annyival módosította is ezt az állítást, hogy a Szovjetuniót az egész világ feletti uralomratöréssel vá­dolja.” „A szovjet kormánynak nem volt és nem is lesz ilyen szándéka más országok iránt — állapítja meg Hruscsov. — Mi nem uralkodtunk és nein is kívánunk uralkodni bárki felett, vagy rákényszeríteni bárkire életformánkat. Belpolitikánk egyetlen és fő célkitűzése, hogy olyan életet teremtsünk, amely legjobban megfelel az em­beriségnek: külpolitikánk egyetlen és megváltoz­tathatatlan célja, hogy megakadályozzuk a há­borút, biztosítsuk orszá­gunk és valamennyi más ország biztonságát. Ezt már sokszor megismé­teltük és állandóan meg fog­juk ismételni. A szovjet kor­mány minden külpolitikai lépése és azok a legutóbbi lépések is, amelyeket a Ke­let és Nyugat közötti tár­gyalások előkészítésével kap­csolatban tettem, tanúbizony­ságai ezeknek a céloknak.” A szovjet miniszterelnök részletesen szólt az Eisen­hower által előterjesztett, úgynevezett kölcsönös biz­tonsági problémákról is Megállapította, hogy a Szovjetunió saját biz­tonságát nem úgy kíván­ja biztosítani, hogy azál­tal más országok kárt szenvedjenek. Senki sem vádolhatja az­zal a Szovjetuniót, hogy a béke megszilárdítására vonat­kozó javaslatainak előterjesz­tésével valamiféle egyoldalú előnyhöz jutott, vagy más or­szágoknak óhajtott kárt. okozni. Azt akarjuk, hogy az ál­lamok között megerősöd­jék a kölcsönös bizalom, felszámolják a gyanak­vásokat. A kölcsönös biztonsági szer­ződés problémájáról szólva, Hruscsov megállapítja: a program lényegét tekintve ez nem más, mint az USA durva beavatkozása más országok belügyeibe, abból a célból, hogy még szi­lárdabban láncolja őket a nyugati hatalmak katonai blokkjába, amelyekben az USA vezető szerepet játszik. Hruscsov megállapítja: en­nek a programnak lényege, hogy más országokat vasgyű- rübe fogjanak. Az USA elnö­kének beszédéből nyilvánvaló­vá vált, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya nemcsak, hogy folytatni kívánja a jövő­ben is a más országok bel­ügyeibe történő beavatkozás politikáját, de ténylegesen ellenőrzés alá akarja vonni azoknak az országoknak gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait, amelyeknek katonai „se­gítséget” nyújtott. A fő célkitűzés ezen a té­ren, hogy lehetetlenné tegyék a szocialista országokkal foly­tatott kereskedelmi, gazdasá­gi kapcsolatokat. Kinek előnyös az a politika, amelyet Eisenhower elnök vé­delmezett? — teszi fel a kér­dést Hruscsov. Lehetséges, hos.y néhány amerikai mono­pólium nyer ezzel, de az ilyen politika következtében határo­zottan sokat veszítenek azok az országok, ámeneket az USA el akar zárni a szocialista or­szágok igazától „szabadságuk megvédésének” ürügyén. Kell- e mondani, hogy ebben a prog­ramban nyoma sincs a szabad­ságnak? — mondotta a lap tu­dósítójának Hruscsov. Az amerikai elnöknek azzal a rágalmával foglalkozva, hogy a Szovjetunió „el akarja fog­lalni” Nyugat-Berlint. Hrus­csov kijelentette: A Szovjet­uniónak egyáltalán nincs ilyen szándéka, a Szovjetunió egyet­len célja, hogy Nyugat-Ber- linben felszámolja a feszült­séget, a lehetséges !katonai konfliktus veszélyes tűzfész­két. Javaslataink győzedel­meskedtek, létrejött a meg­állapodás arról, hogy helyes ezt a kérdést a közeljövő­ben a külügyminiszterek ta­lálkozásán megtárgyalni. Nem szabad megfeledkez­ni arról, hogy Nyugaton még vannak meglehetősen befolyásos körök, akiknek nincs ínyére a jelenlegi fe­szültség felszámolása, akik tartanak attól, hogy zá­tonyra jutnak, ha a veszé­lyek fenntartásának lehe­tősége felszámolódik. Ezek a körök nem kis be­folyást fejtenek ki annak ér­dekében, hogy megnehezítsék, sőt, ha sikerül, teljesen meg­akadályozzák a küszöbönálló tárgyalásokat. Azok a nyugati államférfiak, akik a jelenle­gi. oly annyira fontos törté­nelmi pillanatban ilyen lé­péseket tesznek, súlyos fele­lősséget vesznek magukra a népek előtt azokért a kö­vetkezményekért, amelyek az ilyen lépésekből származhat­nak. Nem az a feladat, hogy to­vább feszítsék a helyzetet, hogy még jobban növeljék az államok közötti bizalmat­lanságot, hanem az, hogy megtalálják az egymás köze­ledéséhez. a szükséges közös határozatok kimunkálásához vezető utat — mondotta befe­jezésül Hruscsov. Kasszem beszéde a bagdadi helyőrség katonáihoz „Rákoppintunk mindazoknak az ujjara, akik meg akarnak osztani bennünket” — jelentet­te ki a bagdadi rádió közlése szerint Kasszem miniszterelnök a bagdadi helyőrség altisztjei és katonái előtt mondott beszédé­ben a Ramadan ünnepek be­fejezése alkalmával. Az iraki miniszterelnök egy­ségre szólította fel a hadsere­get és a népet, s hangoztatta: „Irakot népünk és az arab nemzet szolgálatában legyőz­hetetlen erőddé tesszük.” Kasszem korábban a bagdadi tiszti-klubban mondott rövid beszédet, amelyben hangsú­lyozta, hogy Irak ma mentes minden külföldi befolyástól és sorsát saját népe határozza meg. mai nap 1959. április 11., szombat Leó napja. A nap kél 5.05 órakor, nyugszik IS.27 órakor. A hold kél S.51 órakor, nyugszik 21.44 órakor. Várható időjárás: felhőát­vonulások, több helyen zá­poreső, zivatar. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati, nyugati szél. Az éjszakai le­hűlés keleten erősödik. nyu­gaton alig változik. A nap­pali felmelegedés viszont nyugaton erősödik, keleten nem változik. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 15—18 fok között. Távolabbi kilá­tások: a nappali felmelegedés kissé fokozódik. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI miniszter, az érdekelt minisz­terekkel, illetve a Szak- szervezetek Országos Taná­csa Elnökségével, valamint a Termelőszövetkezeti Tanács és a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben, rendeletileg szabályozta a termelőszövet­kezeti elnökök, mezőgazdá­szok és könyvelők működé­sének egyes kérdéseit. Erősödő tiltakozás Olaszországban az amerikai rakétatámaszpontok ellen Az Unita közölte, hogy hadí- anyagrakamánnyal szerdán Ve­lencébe érkezett a Patterson amerikai kereskedelmi hajó. A •kikötő rakodómunkásai észre­vették, hogy a ládákban rakétakilövőhelyek részére ké­szült felszerelések vannak. A városban nagy riadalmat oko­zott a hír, mire a helyi hatósá­gok „megmagyarázták”, hogy a kérdéses rakomány nem a tá­maszpontok, hanem a Nike- mintájú távirányítású légvédel­mi lövedékekhez érkezett. A velenceieket természetesen nem nyugtatta meg a magyará­zat. A CGIL olasz szakszervezeti központi titkársága nyilatko­zatban ítélte el az olasz kor­mány döntését az amerikai rakétategyverek befogadásáról és felhívta a dolgozókat, egy­ségesen harcoljanak az atom­veszedelem ellen. A Reuter iroda jelentése szerint a SEATO-tömb ötödik miniszteri értekezlete befe­jezte munkáját. Az értekezlet­ről közleményt adtak ki. A Csehszlovák Kommu­nista Párt elméleti folyóirata, a Nová Mysl legújabb számá­ban közli F. D. Párnak, a csehszlovák párttörténeti inté­zet igazgatójának tanulmá­nyát a Magyar Tanácsköz­társaságról. A szerző elsősor­ban Kun Béla szerepét és a magyarországi események csehszlovákiai hatását vilá­gítja meg. Ugyancsak e na­pokban jelent meg F. D. Pór könyve: „A Magyar Tanács- köztársaság és szlovákiai ha­tása’1 címmel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung jelentése szerint Nyu- gat-Németorszá.g és Francia- ország ideiglenes egyezményt írt alá, amelynek értelmében nyugatnémet katonai raktá­rak létesíthetők francia terü­leten. Debré francia miniszterel­nök előreláthatólag május ele­jén Bonnba- látogat — közöl­ték csütörtökön francia kor­mánykörökben. Dsbré meg­beszéli Adenauer kancel’ árral a május 11-én Genfben meg­kezdődő külügyminiszteri ér­tekezlet előkészületeit. Rio de Janeirótól északra az egyik kikötőben felrobbant egy 632 tonnás brazil tank­hajó. Tíz ember meghalt, so­kan megsérültek. Egy másik tankhajó kigyulladt. Csütörtökön tűz ütött ki Anglia legnagyobb repülőgép- anyahajó ján, az Ark Royal-on. Egy ember meghalt és a tűz hatalmas károkat okozott. A nemzetközi Pen Club végrehajtó bizottsága egyhan­gúlag Alberto Moravia olasz írót választotta elnökévé. A végrehajtó bizottság ugyanak­kor táviratot küldött a görög kormányhoz, követelve Mano- lisz Glezosz görög író szaba- donbocsátását. A kormány szóvivőjének sajtótájékoztatója (Folytatás az első oldalról) sokat feltűnő és zaklató jellegű megfigyelésnek vetettek alá. Könnyen meghatározható fog­lalkozású, polgári ruhás szemé­lyek feltűnő szorgalommal szemmel tartották például még a napi bevásárlás közben is a követségi beosztottak felesé­geit. E fényeket jól ismerték az illetékes hatóságok, mielőtt még az olasz lapok szétkürtöl- ték volna a budapesti olasz diplomáciai forrásból szerzett állítólagos értesüléseket. Az is tény viszont, hogy március fo­lyamán egyes esetekben o ma­gyar közlekedésrendészeti szer­veknek több alkalommal fi- gyelmeztetniök kellett a buda­pesti olasz követség beosztott­jait ismételt közlekedési sza­bálytalanságok miatt. Talán itt kell keresni az állítólagos fi­gyelésről terjesztett híreszte­lés eredetét. „Egyébként biztosítok min­denkit — mondotta Gyáros Zászló —, hogy a magyar ható­ságok mindig tiszteletben tart­ják a diplomáciai képviseletek jogállásával összefüggő, általá­nosan elfogadott nemzetközi szabályokat. Elvárják azonban, hegy a külföldön levő magyar külképviseletek számára az ot­tani hatóságok hasonló feltéte­leket biztosítsanak.” Kágulom a hazaiért személyek letartóztatásáról Nyugati hírügynökségek je­lentéseiben napvilágot láttak olyan hírek, hogy Magyaror­szágon több ezer hazatért sze­mélyt letartóztattak, s többet közülük kivégeztek. A szóvivő ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ta: az a tény, hogy a magukat komolynak tartó hírügynöksé­gek is elővették a rágalmazás ennyire primitív formáját, arra vall. hogy a disszidensek csö­möréből fakadó, egyre széle­sebb körre kiterjedő hazatérési vágy ellen valamit már tenni kellett. A sánta kutyát és a hazug újságírót azonban ezút­tal is könnyű utolérni. A szóvivő szólt azokról a „konkrétumokról'', amelyek­kel hitelt akartak adni ennek a kövérre hizlalt kacsának. A nyugati lapok Sárkány János esetéről írtak, erről a közönsé­ges szélhámosról azonban a Népszabadság január 15-i szá­ma már megírta az igazságot, amit Nyugaton még csak' cá­folni sem próbáltak. írtak egy állítólagos Solti Pálról, ilyen nevű hazatért azonban nincs is. Solti Rudolf és fele­sége létezik, budapesti lakosok, akik 1957. december 30-án tér­tek haza. Szó esik Lencz Ist­vánról,, de ilyen sem létezik a hazatértek között. Haza­tért viszont az oroszlányi I-encz József 1957. március 20-án és Lencz Kálmán Bu­dapestre, 1958. február 11-én. írnak azután még Loós János nevű, állítólag hazatért disz- szidensről, ilyen vezetéknevű hazatért egyáltalán nincs. Akik hazatértek, természete­sen szabadon élnek. Meg kell mondanom — foly­tatta a szóvivő —, unni kezd­tük. hogy egyes nyugati hír- ügynökségek Budapesten tudó­sítót tartanak, s ugyanazok a hírügynökségek New Yorkból vagy Bécsből rólunk szóló os­toba hazugságokat röppente­nek világgá. Ilyent tapasztal­tunk több ízben is. Mi a csu­dának tartanak itt tudósítókat, ha rólunk szóló jelentéseik ki­adása előtt nem ellenőriztetik velük a hír valódiságát? Ha­zudni Bécsből vagy New York­ból is lehet. Sohasem akartuk, hogy a nyugati tudósítók egyetértsenek velünk. De any- nyit elvárunk, hogy ha tények­ről van szó, az újságírói és az általános emberi etilca legele­mibb szabályaihoz, az igaz­mondáshoz tartsák magukat. A magyar dolgozók reálbére Több más kérdés után a szóvivő a munkások és alkal­mazottak reálbéréről. havi át­lagkeresetéről adott tájékozta­tást. Elmondotta, hogy a reál­bérek 1957. évi nagyarányú emelkedése után a hároméves terv az 1958—1960-as évekre a reálbér hatszázalékos növeke­dését irányozta elő. 1958-ban a szocialista és a magánszektor­ban foglalkoztatott 2 millió 400 ezer munkás és alkalmazott reálbére az előző évihez képest — előzetes fogyasztói árindex­szel számolva — 1,9 százalék­kal emelkedett. A nyereségré­szesedés, amelynek összege megközelítette az egymilliárd forintot, még körülbelül továb­bi két százalékkal növelte a munkabérből élők jövedelmét. Figyelembe kell venni, hogy a keresők száma tavaly tovább növekedett, s így az egy csa­ládra jutó többletkereset szá­zalékarányban még magasabb. Az egy főre jutó átlagkere­set a gyáriparban a múlt év utolsó negyedében havi 1498 forint volt, az előző év ugyan­ezen időszakának 1456 forint­jával szemben. A vas-, acél- és fémgyártásban az előző évi 1587 forintról az átlagkereset 1032 forintra emelkedett, az élelmiszeriparban 1355 forint volt az előző évi 1305 forint­tal szemben. Egy másik kérdésre vála­szolva elmondotta a szóvivő, hogy a március 31-i adatok szerint hazánkban a szántó­földterület 49 százalékán fo­lyik szocialista gazdálkodás. Ebből a termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és háztáji gazdaságok szántó­földterülete 35 százalékot, az állami és községi tulajdonban levő szántóföldek területe pe­dig kereken 14 százalékot tesz ki. Ha az állami erdőgazdasá­gok erdőterületét, a közös le­gelőket és réteket is figyelem­be vesszük, akkor az ország földterületének már 62 száza­lékát tekinthetjük a szocialis­ta szektorhoz tartozónak Az amnesztia­rendeletről Ezután a szóvivő az írószö­vetség újjászervezésének elő­készítéséről és az önkéntes rendőri munkáról szólott, majd válaszolt a legutóbbi részleges közkegyelmi rende­lettel kapcsolatosan telteti kérdésekre. Elmondotta: azo­kat a személyeket, akiknél azonnal megállapítható volt, hogy az Elnöki Tanács am- nesztirendelete vonatkozik rá­juk, haladéktalanul szabadon- bocsátották. A többiek ügyé­ben az illetékes szervek külön­bizottságai a rendelet kibocsá­tásától számított 10 napon be­lül lefolytatják a vizsgálatot így hát a közeli napokban szabadlábra kerülnek mind azok, akikre a rendelet vonal kozik és az abban felsorolt ki záró okok nem forognak fenn A közkegyelemben részesülők, vagyis azok, akik az ellenfor­radalmi vezetők hatása alá ke­rülve, kisebb bűncselekménye­ket követtek el, módot kapnak arra, hogy bebizonyítsák: meg­bánták és jóvá akarják tenni bűnöket, s becsületes munká­jukkal részt akarnak venni s szocialista országépítésben. — TELEVÍZIÓS RÁDIÓT vásárolt a községi kultúrott­hon részére a Piliscsabai Községi Tanács. A készü­lék árát a nemrégiben ren­dezett tanácsbál tiszta bevé­teléből fedezték. — TANÁCSÜLÉST tart április 17-én a Pilisvörösvári Községi Tanács. A tanács­ülésen az ez évi községfej­lesztési munkatervet tár­gyalják meg. — A PEST MEGYEI Petőfi Színpad mai műsora: Kákán a Majd a papa, Törökbálin­ton A nők harca, Kőröstetét- lenen pedig ifjúsági elő­adást tartanaik. — CEGLÉD VÁROS és környékének dalostalálkozó- ját rendezik meg április 26-án Cegléden, Albertírsán és Abonyban. A találkozón a járási általános iskolák énekkarai és zenekarai vesz­nek részt. — SAJTÓTÁJÉKOZTA­TÓT tartott tegnap Petőházi Gábor földművelésügyi mi­niszterhelyettes a Magyar Üjságírók Országos Szövet­ségének székházában az ál­lami gazdaságok elmúlt évi eredményeiről és az állami gazdaságok további fejleszté­sének lehetőségeiről. — BEFEJEZTE a tegnapi napon a tavaszi vetési mun­kákat a pilisvörösvári ÜJ Élet Termelőszövetkezet. A héten utolsónak a burgonyát vetették el. — KULTURÁLIS találko­zót rendeznek május 2-án a szentendrei járás úttörői. A találkozót Visegrádion tart­ják, — 5000 DARAB suhángot ültetnek a tavaszi fásítási program szerint Nagykőrö­sön. A suhángokat az ál­lami erdőgazdaság biztosít­ja. az elültetésben pedig az Iskolások is részt vesznek. — NÉPZENEI és népi tánc fesztivált rendeznek a nagy- Uátai járás kultúrcsoportjai május 10-én Farmoson. — „MINDEN KISKÖRŰ GYERMEKRE jusson tíz fa- csemete”-mozgalmat kezdett a mendéi tanács. A fásítási munkát megkezdték, a köz­ség utcáira gjnimolcsfa-cse- metéket ültetnek. — AUTÖBUSZKIRAN- DULÁSRA mennek a kis- tarcsai általános iskola út­törői április 26-án. Útjuk végcélja a Mátra. A televízió műsora ma este 18.30 órai kezdettel: TV Híradó. 18.50 órakor: Szombati beszélgetés. 19.30: órakor: Carl® Gozzi—Heltai: A szarvaskirály. Közvetítés az Állami Bábszínház­ból. JELENTI*? A Nagyvásártelepre pénteken reggel 30 vagon és kilenc teher­gépkocsi áru érkezett, ebből hat vagon burgonya, 14 vagon vegyes zöldáru, öt vagon alma és öt va­gon tojás. A vidékről és a főváros kör­nyékéről a kedvező, csapadékos időre egyre több idei zöldáru érkezik. Pénteken a három va­gon paraj árubőséget teremtett a piacokon. A Csepel-szigeti boleár kertészek fehér jégcsaprctket szállítottak a csarnokba, s cso­mónként 2—2.80 forintért árusí­tották. A földművesszövetkezeti csarnoki zöldséges boltok a pro- kedlit. kilónként 4.80. az osztályo­zott spárgát 11—26 forintért áru­sították. a levesbe való törmelék­spárgát 8 forintért adták, a piros hónaoosretket 1.90—2.40. a salátát 2—2.60 forintért, hozták forgalom­ba. A burgonya, hagyma és a le­vesbe való zöldség ára nem vál­tozott. A szövetkezeti baromfi boltok rz idei rántanivaló élő csirkét kilónként 35. az élő öresrestrkét 25. a tyúkot 24, az élő öreg­kakast pedig 21 forintért árusí­tónak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom