Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-09 / 82. szám
1959. Április 9. csütörtök ""^Cirlap 3 Érdekes és nem mindennapi sajtóbemutatóra került sor tegnap délben. Bevallom, sok-sok sajtóbemutatón jártam már, de ekkora izgalommal egyet sem vártam. Hiszen: annyit írtunk, beszéltünk, olvastunk az atomreaktorokról, maghasadásról, neutronokról, izotópokról s ki tudja még, miről, hogy amikor az ember végre odakerül: közelről is szemügyre veheti az efféle berendezéseket, akaratlanul is elfogja az izgalom. A kémény integet A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete üdülőhelynek is beillő, gyönyörű környezetben fekszik Csillebércen. A távolból jdelátszanak MáriaTUDOMÁNYUNK ÚJSZÜLÖTTJE: A KÍSÉRLETI ATOMREAKTOR rejövő maximális, termikus fluxus eléri a 4,4xl05 kcal/m2.ó. Izotópgyártás Jánossy akadémikus a továbbiakban arról beszélt, hogy a reaktor a tudományos kísérletezés mellett izotópokat is gyárt, amelyeknek, jelentősége elsősorban abban áll, hogy a rövid bomlási idejű izotópokkal eddig nem kísérletezhettünk, mert azok nem bírták Az atomreaktor épületének külső képe. makkos és Budakeszi házai, s a hegyre igyekvőnek már messziről integet a reaktor szeltőzőberendezésének nyolcvan méter magas kéménye. De nemcsak átvitt értelemben integet ez a kémény, hanem szószerint is, mert annak ellenére, hogy vasbetonból készült, kilengése meghaladja a 25—30 centimétert. S igazság szerint nem is kémény lenne a neve, mert az ember a kéménynél akaratlanul is füstre gondol, holott, ez a ..kémény" nem pipál füstöt, hanem igen hígított összetételben a reaktor-csarnok levegőjét cseréid ki; Felbecsülhetetlen szovjet segítség A sajtóbemutatót Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, az Atomenergia Bizottság alelnöke nyitotta meg, s bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a reaktor építése a Minisztertanács 1955-ös határozata alapján indult meg, s ahhoz mind tudományos, mind műszaki szempontból felbecsülhetetlen értékű segítséget kaptunk a Szovjetuniótól. Az ellenforradalom mintegy hat hónappal vetette vissza a munkát, ennyivel korábban kezdett volna el üzemelni a reaktor, ha nincs az egész népünknek hatalmas károkat okozó ellenforradalom. így március 25-én került sor a reaktor betöltésére, s a magyar szakemberek kiváló munkáját dicséri, hogy minden hiba nélkül megtörtént az indulás. Az építkezésben öt tervezőintézet és harminc vállalat vett részt, s maga ez a számadat is bizonyítja a feladat nagyszerűségét. Jánossy Lajos akadémikus, az Atomenergia Bizottság alelnöke beszélt ezután a reaktor hasznáról, feladatáról. Részletesen és szemléletesen beszélt arról, hogy tökéletes biztonsági rendszer övezi a reaktort és kiszolgáló egységeit, s ez a biztonsági rendszer annyira tökéletes, hogy még abban az esetben sem lehet hiba, ha téves kapcsolás történne, nem még akkor, amikor minden az előírások szerint folyik. A biztonsági rendszerről különben magunk is meggyőződhettünk a reaktor terül, sőt: még meg is mértek bennünket, persze nem mérleggel, hanem hordozható sugárdózismérő műszerrel. Titokzatos egy alkotmány az is, akárcsak a többi, nem laikusnak való, főként akkor nem, amikor mellette a mérnökök olyanokat mondanak, hogy: a fűtőelemben, létvolna ki a szállítást külföldről, hiszen legtöbbjük percek, vagy egy-két óra alatt bomlik. Most már „saját termésű'1 izotópjaink vannak, s ennek nemcsak a gyógyászatban, hanem az iparban és a mezőgazdaságban is komoly a jelentősége, hiszen száz és száz olyan területe van ezeknek a szakágaknak, ahol ma már mozdulni is alig tudnak izotópok, nélkül. Neutronhalál Jánossy akadémikus után Pál Lénárd kandidátus, az intézet tudományos igazgatóhelyettese beszélt a kísérleti tudományos célkitűzésekről, amelyekhez hatalmas segítséget ad a reaktor. A reaktor kimeríthetetlen neutronforrás, segítségével jelentős atommag- vizsgálatokat, meghasadási kísérleteket végezhetünk, de folytathatunk olyan igen érdekes kísérleteket is, miint például annak kiderítése, hogyan „halnak meg1’ a neutronok, azaz: hogyan nyeli el azokat az atommag. A neutronok segítségével ugyanakkor tanulmányozhatjuk a különböző anyagok tulajdonságait is, mert például egyes műanyagok neutrombesugárzás' után hő- álilóbbafcká válnak. Persze, nemcsak műanyagokkal, hanem más szilárd és cseppfolyós anyagokkal is kísérletezünk — mondotta befejezésül. A személyleírás VVRSZ típusú heterogén rendszerű atomreaktor névre hallgat, lassító, visszaverő és hűtőközege desztillált víz. Fűtőanyaga U235-ben 10 százalékra dúsított urán. Hőteljesítménye 200 kW. Az aktív zóna henger alakú alumíniumedény, átmérője 645 mm, magassága 500 mm. Az aktív zóna 51 db technológiai íűtőelem-köteg elhelyezését teszi lehetővé. A fűtőelemek 10 mm átmérőjű, alumínium tokba zárt aktív rudak. Azt hiszem, az olvasónak ennyi is elég. A többit úgysem érti az ember, de annál jobban azok, akik kezelik a reaktort, s akik alig vannak túl a harmincon. Az ember az atom,tudóst mindig „tudós külsejű’1 tudósnak képzelte, nos, ezek a fiatalemberek igencsak rácáfolnak erre a hiedelemre. Fiatal mérnök- és kutatónemzedék dolgozik itt, akik egy része a Szovjetunióban, más részük már idehaza tanulta a mesterséget, s a szakma legjobbjait válogatták ki a reaktor kezelőszemélyzetémék, kezdve a lakatosoktól, a villanyszerelőkön ' keresztül a mérnökökig. Izotóptemelő A reaktor környékén igen sok kiszolgáló, segédépület magasodik. Maga a főcsarnok jellemzésére talán elég annyi, hogy csodálatosan szép lát.-, vány, s 11C00 légköbméteres a belseje. A főcsarnokot 23 000 légköbméteres laboratóriumi szárny egészíti ki, itt vannak elhelyezve a különböző géptermek, kapcsolótermek is. s az épületkomplexumon kívül - a vízhűtők, tárolók, segéd- gépiházak, s ki győzné még felsorolni. Az említett kémény óránként 95 000 köbméter levegőt fúj ki, a reaktorban keletkező hőt pedig óránként 1000 köbméter víz visa el. A sugárfertőzött anyagoknak külön izotóptemetőt létesítettek, ahová gépi szállítással kerülnek, s a függőleges aknákat egy méter vastagságú betonfedőik takarják. Neliézbeton Aki már beleüti az orrát az ilyesmibe, annak egy sor új fogalommal is meg kell ismerkednie. így például azzal, hogy a reaktor körül, de másutt is, mindenütt, úgynevezett nehézbetont alkalmaznak, amelynek olyan sajátságos tulajdonsága’ van, hogy megszilárdulása után is tartalmaz vizet, a neutronok fékezésére pedig az egyik legalkalmasabb anyag a víz, mivel annak igen hagy a hidrogéntartalma. A reaktort hét és fél méter vastag nehézbeton fal övezi, de ezen belül is öntöttvas gyűrűk szolgáltatják a teljes biztonságot. A reaktor tetején — felvittek oda is bennünket, biztattak, hogy csak nyugodtan — három és fél méter vastagságú vízréteg, valamint nyolcvan centiméter vastagságú öntöttvas fedél jelenti a tökéletes szigeteltséset. ^ erle főmérnök A tájékoztató befejeztével elindultunk a reaktorépület felé, hogy most már saját szemünkkel lássuk azt, amit az előbb hallottunk, s útközben sikerült' pár szót váltani Werte Győző főmérnökkel, az egész technikai apparátus vezetőjével, a reaktorszelídítővei, ahogy tréfásan kollégái nevezik. Csak annyit kértem: a laikus számára mondja el, nagy boszorkányság ez a dolog? Nevetett, s így válaszolt: —- Nincs benne semmi boszorkányság. Ugyanúgy meg lehet tanulni, mint a többi szakmát. Ez is egy szakma, igaz. hogy fiatal szakma, a kezdő lépéseket tesszük csak. A laikusnak persze nagyon bonyolultnak látszik, de nem az. Persze, érteni kell hozzá, habár őszintén szólva, a gépek, az automaták sokkal jobban vigyáznak nálunk. Teljesen veszélytelen a munkánk, ahogy veszélytelen a reaktor működése is a környékre, annak levegőjére, vagy akár lakóira nézve is. Egy méter vastag ajtó . Az épületben azzal kezdődött a látogatás, hogy megtekintettük a szivattyú-gépházat, s még itt is — holott veszélytelen hely — egy méter vastag nehézbeton ajtón lehet csak bejutni. Nem könnyű kinyitni, ezt. az ajtót bizpny nem vágja be senki. A víz, amely a reaktorból távozik, úgynevezett primer rendszerben cirku- lál, tehát a veszteség igen kicsi. Hűtését felületi hőkicseré- lókkel végzik, s bevezetik egy ionszűrő tartályba is, ahol megtisztítják az esetleges szennyeződésektől. A víz, amikor az aktív zónából kilép, 36 C fok hőmérsékletű, belépéskor pedig 34 C fok. A két fokos növekedés csak látszatra csekély, hiszen ha az ember a víz meny- nyiségét veszi tekintetbe, akkor igencsak „fűteni’’ kell ahhoz, hogy ennyi víz két fokkal felmelegedjék. Dozimetria Ez a lelke a reaktornak, ez jelenti a vétót. A dozimetriai mérőteremben ugyanis az egész épületet ellenőrzik, hogy nem lép-e fel valahol sugárveszély, s abban a pillanatban intézkednek. De — ilyen eset nem fordult még elő. Innét adják meg az engedélyt a reaktor teljesítményének fokozására stb. A dozimetrikusokon nyugszik a felelősség, hogy' ne történhessék sehol sem hiba, s kedvünkért bemutatták: ha valahol sugárveszély lépne fel, hányféle lámpa, csengő és duda jelzi ezt. azonnal riasztva, s ugyanakkor automatikusan intézkedve is, hogy megszűnjék, a rendellenesség. Hangtalanul Ami mindenkát meglepett, az az, hogy a reaktor „halálos” csendben dolgozik, az enyhe zúgás, amit a főcsarnokban hallani lehet, a szellőző ventillátoroktól származik. A ha-ng- falanság ellenére iszonyú munka folyik odalenn, az aktív zónában, neutronok tömege lép ki, hogy ismét meghaljon, illetve újabbak kilépését segítse elő, A reaktor tevékenységét úgynevezett elnyelő rudakkal szabályozzák, amelyek lejjebbvagy feljebb emelése növeli, illetve csökkenti a neutronok számát. Érdekelt persze mindannyiunkat, hogy ezek az elnyelő rudak vajon menny't nyelnek el’ Nos, a válasz az volt, hogy míg a reaktor reaktor, addig győzik, azaz .belátható időn belül nem mondják fel a szolgálatot. A fűtőanyagul szolgáló urán- mdak már nem ilyen hosszú- é'letűek, a reaktor terhelésétől függően öt-tíz hónapig szolgálnak, akkor cserélni kel] azokat. Kísérleti csatornák A reaktoron igen sokféle „nyílás” van. Azért tettem idézőjelbe a nyílást,' mert nagyon is precízen elzárt nyílások ezek, amelyek csak akkor nyílnak meg, ha teljesen veszélytelen a művelet. A kísérleti csatornákban küsegítséget adva ezzel egy sor iparágnak és a mezőgazdaságnak is, s a kapacitás kilencven százaléka szolgál tudományos célokat. Kísérletezni, kísérletezni A tudományos kutatók álmaik megvalósulását látják az atomreaktorban. Hiszen amit eddig csak elméleti problémaként kezelhettek, annak gyakorlati kísérleteit ma már házon belül megvalósíthatják. Érthető tehát, hogy Jánossy akadémikus elmondása szerint úgy kell „elzavarni” a kutatókat, nem számít munkaidő, nem számít semmi, nem lehet őket elhúzni sem a reaktortól. s a laboratóriumokból. Megkezdődött a tudományos munka, s hétről hétre nagyobb és nagyobb, érdekesebbnél érdekesebb feladatok várnak a kutatókra. Például annak kikutatása, hogy egyes fémek tulajdonságai miért változnak meg előnyösen neutron besugárzás után, s hogyan lehetne elérni, hogy ezeket az új tulajdonságokat ipari úton is biztosítani tudják. De folytatnak kísérleteket például gabonaneműek besugárzásával is, például a gabonapenész elleni védekezésnek új formáit kutatják. Kapcsolat az élettel Jelszóvá vált a tudományos munkatársak körében, hogy a legjobb és legszorosabb kapcsolatot építsék ki az élettel. s kutatásaik eredményeinek felhasználását biztosítsák Az atomreaktor központi vezérlöterme. Az asztalnál Vár- konyi Lajos ügyeletes mérnök és Szaklajda László ügyeletes mérmökhelyettes. lönböző anyagokat helyezhetnek el, s ezek a csatornák benyúlnak egészen az aktív rónáig, tehát a kísérleti célokat szolgáló anyagokat közvetlenül a neutron-forrás közelébe juttatják. Kilenc darab 60 és 100 mm átmérőjű vízszintes és kilenc darab 40 és 45 mm átmérőjű függőleges csatorna szolgáltatja a kísérletezési lehetőségeket, ezenkívül a biológiai kísérletek elősegítését célozza három biológiai csatorna. Év végére: teljes üzem A reaktor még csak rövid ideig dolgozik teljes kapacitással, legtöbbször csökkentett hatásfokkal működik. Hiszen három hete sincs, hogy megkezdte működését, s már eddig is igen sok értékes tapasztalattal szolgált, s év végére már minden csínját-binját tudva, teljes üzemmel mehet a munka. Az intézet tudományos munkatársai különben felajánlották, hogy a reaktor munkájának tíz százalékát közvetlenül népgazdasági célokra használják fel, jelentős úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. Ezt a célt szolgálják az Atomenergia Bizottság különböző szakbizottságai. s már most igen jó a kapcsolat az intézet s az egyes iparágak között, pedig még csak a kezdet kezdetén vannak. Az alkotás diadala Amikor az ember leveti a fehér köpenyt, a fehér gumi- kalucsnit, visszavedlik újságíróvá, akaratlanul is feltesz magának egy kérdést: kis nép létünkre hogyan jutattunk el odáig, hogy kísérleti atomreaktorunk van, hogy tudományunknak olyan újszülöttjével büszkélkedhetünk, mint a kísérleti atomreaktor, amellyel nálunk jóval nagyobb kapitalista államok sem rendelkeznek. S az ember meg is adja a választ: mindez nem valósulhatott volna meg a Szovjetunió önzetlen, baráti segítsége és népünk alkotó vágyának, újat, szebbet akarásának szabadsága nélkül. Mészáros Ottó Az atomreaktor. A KGST-országok megegyeztek az üveges kerámiaipar továbbfejlesztésének kérdéseiben A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának üveg- és kerámiaipari munkacsoportja március 23—27-én Berlinben tartotta második ülésszakát. Az ülésen a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió képviselői vettek részt. Megegyeztek az üveg- és kerámiaipar további fejlesztése kérdéseiben és az egységes munka céljából tervet dolgoztak ki. amelyet az építésügyi állandó bizottság építőanyagipari tagozata elé terjesztettek. Az első ülésen hozott javaslatoknak megfelelően az ideiglenes munka- csoport állandó munkacsoporttá alakult át. Az ülés a barátság és a testvéri együttműködés szellemében folyt le.
