Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-09 / 82. szám
r«irr •/sc l/íirlai) 1959. ÁPRILIS 9. CSÜTÖRTÖK Zsendülő földek, szorgalmas emberek Tavaszi jegyzetek Ráckevéról Abrakolás a gát tövében Állok a gát tetején. A Duna csendes, halászcsónakok úsznak rajta, két partján meg, ameddig a szem ellát, fehértörzsű nyárfák, üdén zöldellő füzesek, virágba borult cserjék sorakoznak. Közepén — mintegy két kilométernyi hosz- szúságban — a csinos villákkal, apró nyaralókkal sűrűn beépített Angyali-sziget látható, túl rajta a messze kéklő fák koronái közül pedig az éppen delet kondító lacházi torony magasodik. Elcsendesül a határ: a zsen- dülő földeken szorgoskodó emberek abbahagyják a munkát, az elemózsiás csomagokhoz ballagnak, s szótlan falatozásba kezdenek. Megáll az a két lóval, és egyes ekével szántogató férfi is, akiinek a szekere közvetlenül a gát tövében áll. Kifogja a lovakat, a szekérhez vezeti őket, majd — miután abrakos tarisznyát húz a nyakukba — maga is a lőcs végére akasztott szatyor után nyúl, s a zöld fűre tele pedve, evéshez lát. j Ráköszönök: ! ■*— Jó ebédet az étvágyhoz! r — Sonka — feleli —. még húsvéti maradék. ' — Mi alá szánlogat? i •— Kukorica alá. A krumpli meg a marharépa már a földben van. Tegnap vetettem el. — Mennyi földje van? — Kilenc hold. Hat felé. Egy-két hold egy darabban. Azzal megy el az Időm jó része, hogy egyik tagból a másikba járkálok. — Mind szántó? — Hatszáz öl szőlőm is van. Harmadik éves, az idén már megmutatja, hogy miiyen bora lesz. Ebbe a tagba, amit most szántok, gyümölcsöt szerettem volna telepíteni, de erős a föld. nem neki való. Megteremne benne, de nem lenne hosszú életű, öntözéses zöldséggel is foglalkozhatnék, közel a víz, ott az ároknál a zsilip, de ahhoz meg nagy befektetés kellene, az én erőm egyedül kevés hozzá, — És összefogva? — Lehet, hogy könnyebb lenne. Ezen még eddig nem gondolkodtam. A szekér oldalán levő névtábla szövegét betűzöm: Gyen- gési Lajos. Ráckeve. Bádogtábla a hársfa törzsén A szóbanforgó tábla a piacteret szegélyező hársfák egyikének törzsére van szegezve, rajta a felírás, amely tudtul adja, hogy ez a terület a Rákóczi Termelőszövetkezet elárusító helye. Nem tudtam, hogy Ráckevén tsz is működik, ezért — élvén a tábla nyújtotta ötlettel — elindulok a szövetkezet székházának keresésére. — Az elnök hátul van a fűrésztelepnél — igazít útba udvariasan a tsz fiatal pénztárosnője. ' Hátul — ez alatt az udvar túlsó fele értendő — a szalag- fűrész fülsiketítő zaja figyelmeztet, hogy jó helyen járok. Az elnök, Kiss Benedek elvtárs, valóban ott áll a fűrész mellett szorgoskodó két ember közelében, akiknek buzgón magyaráz valamit; — Segédüzemiként állítottuk be ezt a fűrésztelepet 1956-bain — mondja az elnök —, mivelhogy Somlyószigeten 12 hold- nyi erdője van a szövetkezetnek és a kivágásra kerülő kanadai nyárfákat így deszkává meg léccé feldolgozva, a saját építkezéseinknél használjuk fel, a felesleget pedig értékesítjük. Az eladott épületfa évente kb. 40 ezer forintot hoz a szövetkezet konyhájára. A vezetőség természetesen gondoskodik a kitermelt fák pótlásáról is: jelenleg 8 hold új telepítésű erdőnk van, s a faültetés ebben a pillanatban is tart. ' — Van-e gyakorlati jelentősége a piactéren elhelyezett táblának? — kanyarítom a beszélgetést tréfás hangon jövetelem tulajdonképpeni céljára. — Már hogyne volna — hangzik a válasz. — A kijelölt helyen egész nyáron át zöldségfélét árusítunk. Az idei tervünkben eredetileg csak öt hold öntözéses kertészét beállítása szerepelt, de a létszám időközben úgy alakult, hogy az öt holdat kilencre növelhettük, mivel az új gazdasági év kezdete óta 12 belépővel szaporodtunk. A kertészeti brigád tagjai jelenleg a dughagy- mát ültetik, meg a palántaneveléssel foglalkoznak. — Hányán dolgoznak a kertészetben? — Kilencen. — És győzik a munkát? — ügy állítottuk be a kertészetet, hogy a sorok közét gépi erővel műveljük, s kézzel csupán a sor mentét kell kapálni, az öntözést pedig a Kiskunlacházi Gépállomástól bérelt szórófejes gépekkel végezzük. Túl a hídon... ÁtmegyeK a hídon, a túlsó oldalra. Mindenütt ugyanaz a látvány: útfélen álldogáló szekerek, vetőgépeket vontató lovak, veteményező asszonyok ... Csupán jobb oldalt, az egyik drótkerítéssel körülvett portán változik a kép. Itt is serény munka folyik, de az udvaron szorgoskodók kezében — kapa és gereblye helyett — drótkötegeket. szalmanyalábo- kat és fiatal csemetefákat látni. Bent az irodában Udud György telepvezetőtől tudom meg, hogy a Szőlőoltvány- és Facsemetetermelö Vállalat ráckevei telepén vagyok és a kint serénykedő emberek az ország legkülönbözőbb vidékéről meigrendelt facsemetéket csomagolják, hogy azokat még idejében a helyszínre küldhes- sék. •— Itt csak árusítással foglalkoznak? — Igen. Az országban szerződéses faiskoláink vannak, a csemetéket azok termelik és küldik el hozzánk. Az itt látható fácskák például — mutat a földbe ásott és a fajtájukat jelző bilétákkal ellátott csemetékre — Ceglédről és Szeged környékéről kerültek ide. — A helyi igényeket is kielégítik? — Természetesen, de a fő forgalmat az utánvétes megrendelések lebonyolítása jelenti: Szombathelytől a Szatmár megyei Magyar községig érkeznek hozzánk megrendelések. Az idei szezonban például — március 10—tői számítva — 30 ezer forintos helyi és 60 ezer forintos utánvétes forgalmat bonyolítottunk le. A legnagyobb érdeklődés az almafélék, valamint a meggy és a cseresznye iránt mutatkozott. A forradalmi munkás-paraszt kormány megbízása alapján az egészségügyi miniszter és a munkaügyi miniszter kiadta az egészségügyi dolgozók fizetésrendezésének közös végrehajtási utasítását. Az orvosi munkakörök új béreinek megállapításánál figyelembe vették, hogy a fizetésrendezés az orvosok anyagi helyzetének javításán túlmenően segítse a dolgozók. különösen az ipari dolgozók egészség- ügyi ellátásának javítását is. Ezeknek a céloknak megfelelően az üzemorvosok fizetése 450-től 600 forintig, az üzemi főorvosoké 750, a 8000 murf- kásnál többet foglalkoztató üzemele főorvosának fizetése átlagosan 1000 forinttal emelkedik. A közegészségügy és a járványügy területén dolgozó orvosok és főorvosok új átlagos fizetése az üzemorvosokéval egyezik. Az egészségügyi szakképesítésű dolgozók fizetését átlagosan 10 százalékkal emelik. Az ápolónők és a hasonló munkakört betöltők fizetése 140—150 forinttal, az asszisztenseké 70 forinttal emelkedik. Az egészségügyi intézmények néhány gazdasági és műszaki munkakörében is végrehajtanak néhány. jk isebb bérkiigazítást. amely 50—200 forintig terjedő fizetésemé'.kedéssel jár. Utolsó simításokat végzik a budakalászi hajóállomás „Lupa sziget" elnevezésű úszópontonján. . Munkában az üzem egyik legjobb brigádja, a kormány- elismerésben részesült László-brigád. A MŰSZAKI TUDOMÁNY ÚJABB EREDMÉNYE: A HAZAI GYÁRTMÁNYÚ ÖNKENÖ CSAPÁGY ÜL:;A szakemberek becslése szerint az országban a különböző gépekbe mintegy hatmillió külföldi golyóscsapágyat építettek be. Néhány hónappal ezelőtt a magyar szakemberek kísérleteket kezdeményeztek különleges hazai csapágyak gyártására. Hosszas műszaki kutatások után sikerült olyan önkenő csapágyakat készíteni, amelyek minősége eléri, sőt túlszárnyalja a külföldi gyártmányokét. A kísérletekbe .bekapcsolódott a műszaki egyetem gépelemek tanszéke is, ahol a csapágyakat különböző próbáknak vetették alá. E ma? gyár gyártmányú csapágyakat f porkohászati úton állítják elő ff és a motorkerékpártól a var- ^ rógépen át a kombájnig min- ff denütt lehet alkalmazni szí- f nesfém csúszócsapágyak he- í lyett f Ezentúl a hideg idő beálltával már nem kell a szabad ég alatt dolgozni; január óta az új, tágas szerelőműhelyben végzik a javításokat. t(Gábor felv.) V® I # Z # S « G • A Dévényi Sándor nem a régi Új Életbe lépett. Oda nem akart. Inkább a Békébe, amelyet ö maga is oly szívesen szervezett. Amióta megalakultak, Dévényi visszanyert régi, megszokott nyughatatlanságá- ból. Azt mondják: nélkülöz hitetlen a szövetleezetben. Pedig szüntelen zsörtölődik; — Még húsz hold veietlen — mondja. — Már készen lennénk, ha a gép cserben nem hagy. Vagy az bántja: — Négyen nem jöttek dolgozni, mi legyen velük? Hogyan értessük meg, hegy csak a földjáradékból nem lehet megélni, amellé munkaegység is kell Azért is rágja az elnök fülét: hogyan lehetne minél olcsóbban építkezni. Ott a rossz malom, a bedőlt, senkinemhasz- nálja borpincék, amiket ha lebontanának ... így pedig csak az idő és a tolvaj gazdállMdik velük.., És most Dévényi Sándor ott ül a zsámbéki kommunisták taggyűlésén. Apró, szúrós szemeit jobbra-balra veti. vékony teste előre görnyed. Feszeng. Róla van szó. Arról: felveszik-e párttagnak. Mert az ő többi hété, soronkivül esete más mint a akik most lettek párttagok. Hátha lesz olyan, aki nem érti meg, hogy akkor, 1956-ban ő csak megtévedt. Hogy mire már rájött, hogy mekkorát botlott, mennyire félrevezették, nem merte bevallani, inkább magába zárkózott. Hogy ő igazán sajnálja, ami akkor történt ... És még valami: a már rég eltemetett megbontások, sérelmek nem teszik-e vakká még a kommunistáikat is? Hiszen bizonyosan sokuknak fáj az ö viselkedése, azután az, hogy a. szövetkezetét elhagyta, most pedig tán neheztelnek, amiért nem az Új Életbe lépett, hanem az új tsz alakítása met- li tt állt ki. S akik itt ülnek, mind Új Életbeliek ... . Valóban, a taggyűlés hangulata forróvá hevült. Lehet-e elfelejteni az „akkorit”? Lehet-e párttag, aki elvétette, hol a helye? Megérdemli-e a bizalmat? Mindez ott sűrűsödött a levegőben. Amikor Simái bácsi ki is mondta ezeket a gondolatokat és a visszaemlékezés arcába kergette a vért, elragadtatta magát. A teremben szavai nyomán hallhatóvá vált a csend, érezhetővé a mozdulatlanság. Hogyne, hiszen emberről kellett - dönteni. Mérlegre tenni az igazságot. A tévedést, az azóta eltelt időt. A választási harcot, a szövetkezet-szervezést, a szövetkezetben végzett munkát... A mérleg egyik serpenyőjében a jó, a másikban a rossz tulajdonságai. gyűltek: — Nincs igaza Simái bácsinak — szólott az egyik kommunista. — Dévényi hibázott, de bűnös nem volt. — Nekünk nem szabad elfogultaknak lennünk... — Nem állt át az ellenforradalmárokhoz. — Belátta ő már a hibát. — De nem kellene-e még várni? Hiszen lehetne tagjelölt is... — Dévényi elvtárs jó gazda. Hogy így indult a szövetkezetük, ilyen jól, néki is része van benne... Egymásután, talán tizenöten is szót kérteU. Dévényi mellett is és vonakodóan is. De mire szavazásra került a sor, a mérleg jobbik serpenyője billent meg. Az volt a súlyosabb. És hogy a mérleg véletlenül se hibázhasson, nehogy félrebillenjen — éberen, igaz emberséggel, kommunista hittel vigyáztak a zsámbéki elvtársak. Sági Ágnes ; Sokan emlékeztek még ar\ ra az időre, amikor Dévényi : Sándor úgy nekifeszült a mun- i kának, hogy már attól kellett i tartani, meggyül a kezében a : kapa nyele. Azután lassan ! alábbhagyott a kedve. Már ke- : vesebb ötlet jutott az eszébe. : Nem fúrt-faragott unos-unta- j lan valami újat a közös számá- \ ra. És nem ment ki vasárnap í sem a kukoricásba számba- 11-enni, hány centit nőtt az éj- : jel a szára. Megbántották: azt : mondták, valamit akar, hogy így törekszik, ne ugráljon any- : nyit. Ez fájt neki. S amiltor í kitört az ellenforradalom, fel- dúlta az emberek lelkivilágát, : Zsámbékon is tanyát vert a \ nyugtalanság. Egyik is, a másik i is mondott valamit. Dévényi \ Sándor előbb hallgatott, azután ! ö is hozzátette a magáét: t a 1 — Nem kell szövetkezet, í Már nem gondolt azokra a t szép napokra, amikor abban í lelte örömét, hogy végigkocsi- í zott a nagy-nagy gabonatáblák f mellett és azt méricskélte: í mennyi áldással ad többet ara• ! táskor a búza, mint amit a ta- í vászon, még zsenge korába n \ ígért. Elfeledte, milyen jó volt í a jobbakkal versenyezni: kinek Í fürgébb a keze, ki ér előbb a Í sor végére. Es néki soha nem ( kellett szégyenkezni. Soha. A zavaros napákban úgy látszott, % csak a civódások, torzsalkodá- í sok. keserű utóízét érezte a tsz életéből. Csak azt, hogy szokássá vált egymás hibáit ;felnagyítani. Hegy mindig úgy jött sorja, mintha a másikban csak rossz lakozna, s egymás jó tulajdonságait már nem is keresték... Hitt a felbujtóknak, elvakították a hazug frázisok. Elhagyta a közöst. És utána mentek mások is Abban az időben én nem ismertem. Akkor hallottam róla először, amikor néhány héttel ezelőtt Zsámbékon ismét kezdték egymás szövetségét keresni a dolgozó parasztok. Dévényi Sándor is megmozdult. Nem telt bele sok idő. s máris híre szállt: — Dévényi belépett... Azután látták ezzel, vagy azzal a gazdával beszélni és ma már sokan hivatkoznak arra: — Engem is Dévényi hozott be. Nem sok nap követte „azóta’‘ egymást és az egyéni gazdák harcos szövetkezetiek lettek. Egész világ formálódott át Zsámbékon Mi bizonyítaná ezt jobban, mint a dolgozók szorgos csoportjai, a nyüzsgő határ és az a sok-sok új ötlet, , gondolat, amelyt k már mind a közösért születnek. Megjelent a végrehajtási utasítás az egészségügyi dolgozók fizetésrendezéséről y A gyógyszertárak vezető £ gyógyszerészéinek fizetés« £ átlagosan 200—300 forint- ^ tál emelkedik, a gyógy- \ szertár havi forgalmához £ viszonyítva. í . > Az öt éven felüli szolgálati ^ idővel rendelkező beosztott í gyógyszerészek fizetése 100— 250 forinttal, a gyógyszerész- j technikusoké pedig 80—90 fo- ^ r'nttal lesz nagyobb. í A fizetésrendezési végrehaj- 1 tási utasítással majdnem egy j Időben kedden egésznapos ta- nácsko/.ást rendezett a Mező- \ I gazdasági és Erdészeti Do'go- \ zók Szakszervezete, valamint \ az Orvos—Egészségügyi Dől- \ gozók Szakszervezetének el- \ nöksége. A tanácskozáson a mezőgazdasági dolgozók. J elsősorban a tsz-tagság ; egészségügyi ellátásának \ javításáról tárgyaltak. A tanácskozáson elhangzott \ hasznos észrevételeket és: javaslatokat a MEDOSZ és az í Orvos—Egészségügyi Do’go- i zók Szakszervezete továbbítja í majd az illetékes állami szer- 1 veknek. í t Nemcsak hazánkban, de az j egész világon az egészségügyi í dolgozók felé fordult a figye- : lem az elmúlt napokban. Apri- : lis 7-én, az egészségügyi világ- : szervezet megalakulásának év- j fordulóján világszerte megun- j nepelték a nemzetközi egész- j ségügyi ■ nuppt. Az idei. nem-: zetkozi egészségügyi nap , fő j .témájaként az ideggyógyászat j .kérdéseit tárgyalták' meg. Háromszáz tagú osztrák ’ffiisági küldöttség érkezik hazánkba A Magyar Ifjúság Országos Tanácsának meghívására május 16-án kétnapos látogatásra háromszáz tagú osztrák ifjúsági küldöttség érkezik hazánkba. Az osztrák fiatalok egyik csoportját a Győr-Sopron l megyei ifjúmunkások látják I .vendégül. Az osztrák küldöttek | megtekintik majd a megye ne- ' vezetesebb üzemeit. A du na haraszti hajójavítóban | Dunaharasztiban működik a Vízműépítő Vállalat központi ^ javítóüzeme. A Duna partján meghúzódó üzemtelepen zömmel $ vízijárműveket, úszópontonokat javítanak, -■ itt készítik a rál- f lalat gépi berendezéseit' is. Tavaly hat és félnapi nyereségrészesedést fizette., itt, most 11 napi átlagfizetésnek megfelelő % összeget vittek haza a dolgozók. Felvételeink a javítóüzem í életéről számolnak be. V. Felhősödik az ég, villámlik is, indulok vissza. Látom, a I határban dolgozó emberek is a j közelgő borulást kémlelik, mert bizony a gondosan ei- j munkált vetésre mindig jól jön ! egy kis tavaszi eső. Ari Kálmán 1 \
