Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-09 / 82. szám

r«irr •/sc l/íirlai) 1959. ÁPRILIS 9. CSÜTÖRTÖK Zsendülő földek, szorgalmas emberek Tavaszi jegyzetek Ráckevéról Abrakolás a gát tövében Állok a gát tetején. A Duna csendes, halászcsónakok úsz­nak rajta, két partján meg, ameddig a szem ellát, fehér­törzsű nyárfák, üdén zöldellő füzesek, virágba borult cser­jék sorakoznak. Közepén — mintegy két kilométernyi hosz- szúságban — a csinos villák­kal, apró nyaralókkal sűrűn beépített Angyali-sziget lát­ható, túl rajta a messze kék­lő fák koronái közül pedig az éppen delet kondító lacházi torony magasodik. Elcsendesül a határ: a zsen- dülő földeken szorgoskodó em­berek abbahagyják a munkát, az elemózsiás csomagokhoz ballagnak, s szótlan falato­zásba kezdenek. Megáll az a két lóval, és egyes ekével szántogató férfi is, akiinek a szekere közvetlenül a gát tö­vében áll. Kifogja a lovakat, a szekérhez vezeti őket, majd — miután abrakos tarisznyát húz a nyakukba — maga is a lőcs végére akasztott szatyor után nyúl, s a zöld fűre tele pedve, evéshez lát. j Ráköszönök: ! ■*— Jó ebédet az étvágyhoz! r — Sonka — feleli —. még húsvéti maradék. ' — Mi alá szánlogat? i •— Kukorica alá. A krumpli meg a marharépa már a föld­ben van. Tegnap vetettem el. — Mennyi földje van? — Kilenc hold. Hat felé. Egy-két hold egy darabban. Azzal megy el az Időm jó ré­sze, hogy egyik tagból a má­sikba járkálok. — Mind szántó? — Hatszáz öl szőlőm is van. Harmadik éves, az idén már megmutatja, hogy miiyen bo­ra lesz. Ebbe a tagba, amit most szántok, gyümölcsöt sze­rettem volna telepíteni, de erős a föld. nem neki való. Megteremne benne, de nem lenne hosszú életű, öntözé­ses zöldséggel is foglalkozhat­nék, közel a víz, ott az árok­nál a zsilip, de ahhoz meg nagy befektetés kellene, az én erőm egyedül kevés hozzá, — És összefogva? — Lehet, hogy könnyebb lenne. Ezen még eddig nem gondolkodtam. A szekér oldalán levő név­tábla szövegét betűzöm: Gyen- gési Lajos. Ráckeve. Bádogtábla a hársfa törzsén A szóbanforgó tábla a piac­teret szegélyező hársfák egyi­kének törzsére van szegezve, rajta a felírás, amely tudtul adja, hogy ez a terület a Rá­kóczi Termelőszövetkezet el­árusító helye. Nem tudtam, hogy Ráckevén tsz is műkö­dik, ezért — élvén a tábla nyújtotta ötlettel — elindulok a szövetkezet székházának keresésére. — Az elnök hátul van a fűrésztelepnél — igazít útba udvariasan a tsz fiatal pénz­tárosnője. ' Hátul — ez alatt az udvar túlsó fele értendő — a szalag- fűrész fülsiketítő zaja figyel­meztet, hogy jó helyen járok. Az elnök, Kiss Benedek elv­társ, valóban ott áll a fűrész mellett szorgoskodó két em­ber közelében, akiknek buz­gón magyaráz valamit; — Segédüzemiként állítottuk be ezt a fűrésztelepet 1956-bain — mondja az elnök —, mivel­hogy Somlyószigeten 12 hold- nyi erdője van a szövetkezet­nek és a kivágásra kerülő ka­nadai nyárfákat így deszkává meg léccé feldolgozva, a saját építkezéseinknél használjuk fel, a felesleget pedig értéke­sítjük. Az eladott épületfa évente kb. 40 ezer forintot hoz a szövetkezet konyhájára. A vezetőség természetesen gondoskodik a kitermelt fák pótlásáról is: jelenleg 8 hold új telepítésű erdőnk van, s a faültetés ebben a pillanatban is tart. ' — Van-e gyakorlati jelentő­sége a piactéren elhelyezett táblának? — kanyarítom a beszélgetést tréfás hangon jö­vetelem tulajdonképpeni cél­jára. — Már hogyne volna — hangzik a válasz. — A kijelölt helyen egész nyáron át zöld­ségfélét árusítunk. Az idei tervünkben eredetileg csak öt hold öntözéses kertészét beál­lítása szerepelt, de a létszám időközben úgy alakult, hogy az öt holdat kilencre növel­hettük, mivel az új gazdasági év kezdete óta 12 belépővel szaporodtunk. A kertészeti bri­gád tagjai jelenleg a dughagy- mát ültetik, meg a palántane­veléssel foglalkoznak. — Hányán dolgoznak a ker­tészetben? — Kilencen. — És győzik a munkát? — ügy állítottuk be a ker­tészetet, hogy a sorok közét gépi erővel műveljük, s kéz­zel csupán a sor mentét kell kapálni, az öntözést pedig a Kiskunlacházi Gépállomástól bérelt szórófejes gépekkel vé­gezzük. Túl a hídon... ÁtmegyeK a hídon, a túlsó oldalra. Mindenütt ugyanaz a látvány: útfélen álldogáló szekerek, vetőgépeket vontató lovak, veteményező asszo­nyok ... Csupán jobb oldalt, az egyik drótkerítéssel körülvett portán változik a kép. Itt is se­rény munka folyik, de az ud­varon szorgoskodók kezében — kapa és gereblye helyett — drótkötegeket. szalmanyalábo- kat és fiatal csemetefákat lát­ni. Bent az irodában Udud György telepvezetőtől tudom meg, hogy a Szőlőoltvány- és Facsemetetermelö Vállalat ráckevei telepén vagyok és a kint serénykedő emberek az ország legkülönbözőbb vidéké­ről meigrendelt facsemetéket csomagolják, hogy azokat még idejében a helyszínre küldhes- sék. •— Itt csak árusítással fog­lalkoznak? — Igen. Az országban szer­ződéses faiskoláink vannak, a csemetéket azok termelik és küldik el hozzánk. Az itt lát­ható fácskák például — mutat a földbe ásott és a fajtájukat jelző bilétákkal ellátott cseme­tékre — Ceglédről és Szeged környékéről kerültek ide. — A helyi igényeket is ki­elégítik? — Természetesen, de a fő forgalmat az utánvétes meg­rendelések lebonyolítása jelen­ti: Szombathelytől a Szatmár megyei Magyar községig ér­keznek hozzánk megrendelé­sek. Az idei szezonban például — március 10—tői számítva — 30 ezer forintos helyi és 60 ezer forintos utánvétes forgal­mat bonyolítottunk le. A leg­nagyobb érdeklődés az alma­félék, valamint a meggy és a cseresznye iránt mutatkozott. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány megbízása alapján az egészségügyi mi­niszter és a munkaügyi mi­niszter kiadta az egészségügyi dolgozók fizetésrendezésének közös végrehajtási utasítását. Az orvosi munkakörök új bé­reinek megállapításánál figyelembe vették, hogy a fizetésrendezés az orvosok anyagi helyzetének javítá­sán túlmenően segítse a dolgozók. különösen az ipari dolgozók egészség- ügyi ellátásának javítását is. Ezeknek a céloknak megfele­lően az üzemorvosok fizetése 450-től 600 forintig, az üzemi főorvosoké 750, a 8000 murf- kásnál többet foglalkoztató üzemele főorvosának fizetése átlagosan 1000 forinttal emel­kedik. A közegészségügy és a jár­ványügy területén dolgozó orvosok és főorvosok új átlagos fizetése az üzem­orvosokéval egyezik. Az egészségügyi szakképe­sítésű dolgozók fizetését átla­gosan 10 százalékkal emelik. Az ápolónők és a hasonló munkakört betöltők fizetése 140—150 forinttal, az asszisz­tenseké 70 forinttal emelke­dik. Az egészségügyi intézmé­nyek néhány gazdasági és mű­szaki munkakörében is végre­hajtanak néhány. jk isebb bér­kiigazítást. amely 50—200 fo­rintig terjedő fizetésemé'.ke­déssel jár. Utolsó simításokat végzik a budakalászi hajóállomás „Lupa sziget" elnevezésű úszópontonján. . Munkában az üzem egyik legjobb brigádja, a kormány- elismerésben részesült László-brigád. A MŰSZAKI TUDOMÁNY ÚJABB EREDMÉNYE: A HAZAI GYÁRTMÁNYÚ ÖNKENÖ CSAPÁGY ÜL:;­A szakemberek becslése szerint az országban a külön­böző gépekbe mintegy hat­millió külföldi golyóscsap­ágyat építettek be. Néhány hónappal ezelőtt a magyar szakemberek kísérle­teket kezdeményeztek külön­leges hazai csapágyak gyártá­sára. Hosszas műszaki kutatá­sok után sikerült olyan ön­kenő csapágyakat készíteni, amelyek minősége eléri, sőt túlszárnyalja a külföldi gyárt­mányokét. A kísérletekbe .bekapcsoló­dott a műszaki egyetem gép­elemek tanszéke is, ahol a csapágyakat különböző pró­báknak vetették alá. E ma? gyár gyártmányú csapágyakat f porkohászati úton állítják elő ff és a motorkerékpártól a var- ^ rógépen át a kombájnig min- ff denütt lehet alkalmazni szí- f nesfém csúszócsapágyak he- í lyett f Ezentúl a hideg idő beálltával már nem kell a szabad ég alatt dolgozni; január óta az új, tágas szerelőműhelyben végzik a javításokat. t(Gábor felv.) V® I # Z # S « G • A Dévényi Sándor nem a régi Új Életbe lépett. Oda nem akart. Inkább a Békébe, ame­lyet ö maga is oly szívesen szervezett. Amióta megalakul­tak, Dévényi visszanyert régi, megszokott nyughatatlanságá- ból. Azt mondják: nélkülöz hi­tetlen a szövetleezetben. Pedig szüntelen zsörtölődik; — Még húsz hold veietlen — mondja. — Már készen len­nénk, ha a gép cserben nem hagy. Vagy az bántja: — Négyen nem jöttek dol­gozni, mi legyen velük? Ho­gyan értessük meg, hegy csak a földjáradékból nem lehet megélni, amellé munkaegység is kell Azért is rágja az elnök fülét: hogyan lehetne minél olcsób­ban építkezni. Ott a rossz ma­lom, a bedőlt, senkinemhasz- nálja borpincék, amiket ha le­bontanának ... így pedig csak az idő és a tolvaj gazdállMdik velük.., És most Dévényi Sándor ott ül a zsámbéki kommunis­ták taggyűlésén. Apró, szúrós szemeit jobbra-balra veti. vé­kony teste előre görnyed. Fe­szeng. Róla van szó. Arról: fel­veszik-e párttagnak. Mert az ő többi hété, soronkivül esete más mint a akik most lettek párttagok. Hátha lesz olyan, aki nem érti meg, hogy akkor, 1956-ban ő csak megtévedt. Hogy mire már rájött, hogy mekkorát bot­lott, mennyire félrevezették, nem merte bevallani, inkább magába zárkózott. Hogy ő iga­zán sajnálja, ami akkor tör­tént ... És még valami: a már rég eltemetett megbontások, sérel­mek nem teszik-e vakká még a kommunistáikat is? Hiszen bizonyosan sokuknak fáj az ö viselkedése, azután az, hogy a. szövetkezetét elhagyta, most pedig tán neheztelnek, amiért nem az Új Életbe lépett, ha­nem az új tsz alakítása met- li tt állt ki. S akik itt ülnek, mind Új Életbeliek ... . Valóban, a taggyűlés han­gulata forróvá hevült. Lehet-e elfelejteni az „akkorit”? Le­het-e párttag, aki elvétette, hol a helye? Megérdemli-e a bizalmat? Mindez ott sűrűsödött a le­vegőben. Amikor Simái bácsi ki is mondta ezeket a gondolatokat és a visszaemlékezés arcába kergette a vért, elragadtatta magát. A teremben szavai nyomán hallhatóvá vált a csend, érezhetővé a mozdulat­lanság. Hogyne, hiszen ember­ről kellett - dönteni. Mérlegre tenni az igazságot. A tévedést, az azóta eltelt időt. A válasz­tási harcot, a szövetkezet-szer­vezést, a szövetkezetben vég­zett munkát... A mérleg egyik serpenyőjében a jó, a másikban a rossz tulajdonsá­gai. gyűltek: — Nincs igaza Simái bácsi­nak — szólott az egyik kom­munista. — Dévényi hibázott, de bűnös nem volt. — Nekünk nem szabad el­fogultaknak lennünk... — Nem állt át az ellenforra­dalmárokhoz. — Belátta ő már a hibát. — De nem kellene-e még várni? Hiszen lehetne tagje­lölt is... — Dévényi elvtárs jó gazda. Hogy így indult a szövetkeze­tük, ilyen jól, néki is része van benne... Egymásután, talán tizen­öten is szót kérteU. Dévényi mellett is és vonakodóan is. De mire szavazásra került a sor, a mérleg jobbik serpenyő­je billent meg. Az volt a sú­lyosabb. És hogy a mérleg vé­letlenül se hibázhasson, ne­hogy félrebillenjen — éberen, igaz emberséggel, kommunista hittel vigyáztak a zsámbéki elvtársak. Sági Ágnes ; Sokan emlékeztek még ar­\ ra az időre, amikor Dévényi : Sándor úgy nekifeszült a mun- i kának, hogy már attól kellett i tartani, meggyül a kezében a : kapa nyele. Azután lassan ! alábbhagyott a kedve. Már ke- : vesebb ötlet jutott az eszébe. : Nem fúrt-faragott unos-unta- j lan valami újat a közös számá- \ ra. És nem ment ki vasárnap í sem a kukoricásba számba- 11-enni, hány centit nőtt az éj- : jel a szára. Megbántották: azt : mondták, valamit akar, hogy így törekszik, ne ugráljon any- : nyit. Ez fájt neki. S amiltor í kitört az ellenforradalom, fel- dúlta az emberek lelkivilágát, : Zsámbékon is tanyát vert a \ nyugtalanság. Egyik is, a másik i is mondott valamit. Dévényi \ Sándor előbb hallgatott, azután ! ö is hozzátette a magáét: t a 1 — Nem kell szövetkezet, í Már nem gondolt azokra a t szép napokra, amikor abban í lelte örömét, hogy végigkocsi- í zott a nagy-nagy gabonatáblák f mellett és azt méricskélte: í mennyi áldással ad többet ara• ! táskor a búza, mint amit a ta- í vászon, még zsenge korába n \ ígért. Elfeledte, milyen jó volt í a jobbakkal versenyezni: kinek Í fürgébb a keze, ki ér előbb a Í sor végére. Es néki soha nem ( kellett szégyenkezni. Soha. A zavaros napákban úgy látszott, % csak a civódások, torzsalkodá- í sok. keserű utóízét érezte a tsz életéből. Csak azt, hogy szo­kássá vált egymás hibáit ;fel­nagyítani. Hegy mindig úgy jött sorja, mintha a másikban csak rossz lakozna, s egymás jó tulajdonságait már nem is keresték... Hitt a felbujtók­nak, elvakították a hazug frá­zisok. Elhagyta a közöst. És utána mentek mások is Abban az időben én nem ismertem. Akkor hallottam róla először, amikor néhány héttel ezelőtt Zsámbékon ismét kezdték egymás szövetségét keresni a dolgozó parasztok. Dévényi Sándor is megmoz­dult. Nem telt bele sok idő. s máris híre szállt: — Dévényi belépett... Azután látták ezzel, vagy azzal a gazdával beszélni és ma már sokan hivatkoznak arra: — Engem is Dévényi hozott be. Nem sok nap követte „azóta’‘ egymást és az egyéni gazdák harcos szövetkezetiek lettek. Egész világ formálódott át Zsámbékon Mi bizonyítaná ezt jobban, mint a dolgozók szor­gos csoportjai, a nyüzsgő ha­tár és az a sok-sok új ötlet, , gondolat, amelyt k már mind a közösért születnek. Megjelent a végrehajtási utasítás az egészségügyi dolgozók fizetésrendezéséről y A gyógyszertárak vezető £ gyógyszerészéinek fizetés« £ átlagosan 200—300 forint- ^ tál emelkedik, a gyógy- \ szertár havi forgalmához £ viszonyítva. í . > Az öt éven felüli szolgálati ^ idővel rendelkező beosztott í gyógyszerészek fizetése 100— 250 forinttal, a gyógyszerész- j technikusoké pedig 80—90 fo- ^ r'nttal lesz nagyobb. í A fizetésrendezési végrehaj- 1 tási utasítással majdnem egy j Időben kedden egésznapos ta- nácsko/.ást rendezett a Mező- \ I gazdasági és Erdészeti Do'go- \ zók Szakszervezete, valamint \ az Orvos—Egészségügyi Dől- \ gozók Szakszervezetének el- \ nöksége. A tanácskozáson a mezőgazdasági dolgozók. J elsősorban a tsz-tagság ; egészségügyi ellátásának \ javításáról tárgyaltak. A tanácskozáson elhangzott \ hasznos észrevételeket és: javaslatokat a MEDOSZ és az í Orvos—Egészségügyi Do’go- i zók Szakszervezete továbbítja í majd az illetékes állami szer- 1 veknek. í t Nemcsak hazánkban, de az j egész világon az egészségügyi í dolgozók felé fordult a figye- : lem az elmúlt napokban. Apri- : lis 7-én, az egészségügyi világ- : szervezet megalakulásának év- j fordulóján világszerte megun- j nepelték a nemzetközi egész- j ségügyi ■ nuppt. Az idei. nem-: zetkozi egészségügyi nap , fő j .témájaként az ideggyógyászat j .kérdéseit tárgyalták' meg. Háromszáz tagú osztrák ’ffiisági küldöttség érkezik hazánkba A Magyar Ifjúság Országos Tanácsának meghívására má­jus 16-án kétnapos látogatásra háromszáz tagú osztrák ifjú­sági küldöttség érkezik ha­zánkba. Az osztrák fiatalok egyik csoportját a Győr-Sopron l megyei ifjúmunkások látják I .vendégül. Az osztrák küldöttek | megtekintik majd a megye ne- ' vezetesebb üzemeit. A du na haraszti hajójavítóban | Dunaharasztiban működik a Vízműépítő Vállalat központi ^ javítóüzeme. A Duna partján meghúzódó üzemtelepen zömmel $ vízijárműveket, úszópontonokat javítanak, -■ itt készítik a rál- f lalat gépi berendezéseit' is. Tavaly hat és félnapi nyereség­részesedést fizette., itt, most 11 napi átlagfizetésnek megfelelő % összeget vittek haza a dolgozók. Felvételeink a javítóüzem í életéről számolnak be. V. Felhősödik az ég, villámlik is, indulok vissza. Látom, a I határban dolgozó emberek is a j közelgő borulást kémlelik, mert bizony a gondosan ei- j munkált vetésre mindig jól jön ! egy kis tavaszi eső. Ari Kálmán 1 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom