Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

fMf Wßf. \1CirliW 1959. Április 8. szerda Az Uj Termés márciusi számairól* A március elsejei szám három verse a változatos szerkesz­tést dicséri. Frideczky Frigyes: Ember ne félj című verse lel­kes, mai írás. A földről a vi­lágűrbe kívánkozó ember fel­röpíti a harmadik műholdat, amely nyargal a Nap körül. A költő számára ez az élmény sokkal többet jelent, mint egy­szerű aeron au tikét. Jelenti az újat a régivel szemben, a vilá­gosságot a sötétséggel szemben és az emberi teremtő erő min- denekfelett való nagyságát. Dubravecz Attila Február cí­mű verse csillogó téli kép. Néhány szó a verssorok kor­látjába kényszerítve, az ügyes lendítő forma végigsuhan ve­lünk a rímek kerítésén és már' vége is az icipici költe­ménynek. Győri D. Balázs Ásatás című írása szintén mai írás. Ügy hiszem, az a szem­lélet ihlette meg, amely a dolgozó, teremtő embert állít­ja minden értékelés közép­pontjába. Szép, szép a múlt és érdekes, de a szántóvető em­bernél értékesebbet nem je­lent a múlt semmiféle megbe­csülése. A próza: Ordas Iván elbeszé­lésével, A száz. pengővel nem mindenben értettem egyet. Ne­vezetesen abban, hogy a szov­jet frontkatonáknak százpen­gősük van, mert az én tapasz­talatom szerint a halál közel­ségében sok mindennek van értéke, de a legkevesebb a pénznek. Itt azonban a mon­danivaló hangsúlya nem a pénzen, hanem a szovjet ka­tona emberségén van, és én ezt a mondanivalót szívesen elfogadtam. A másik Ordas-elbeszélés a a Falusi albérlet. Az elbeszé­lés remekül startol, amikor gépállomást agronómust, ta­nácstitkárt emleget, de tárgya mégis a falusi pletykás asz- szony. ami biztosan ma is aktuális téma, de aktuális volt mindig, -amióta falu van, assTöny Van, pletyka van, és olyan, ember van. aki a plety­kát' meghallgatja. A gonddal írt elbeszélés feltétlenül örö­met okozott az olvasónak'. Bi­zonyos, hogy számtalan plety­kás asszony magára ismert a főszereplőben. Egyetlen hibá­ja a szerző, rendkívüli, áradó mesélő kedve, amely őt ebben a szerény terjedelmű témánál is elragadta, és arra kénysze­ríti, hogy meséljen, mesél­jen, és ezzel a mérhetetlen szó­bőséggel a kétoldalnyi hurno- reszkanyagot öt-hat oldalas el­beszéléssé szélesítse. A második SIÓID forgatásánál megint Ordas Ivánnal talál­koztunk. és amit a Szóbeszéd című írás megítélésénél írok. szorosan kapcsolódik ahhoz, amit a Falusi albérletről meg­jegyeztem. Azzal a különb­séggel. hogy itt Ordas még messzebb megy. és méginkábh elveti az epikus jelleget. Németh Emil Az M-testvé- rek című költeményét szíve­sen , olvastam. Szép, gondos formában pompásan helyezi el a-mondanivalót, remekül fo­kozza a halogató, lusta ember örökös kibúvóit. A mind­járt, a majd, a máskor egy­más mellé állítása tükör a számunkra, és a gondos egy­más mellé állítás után kitű­nően csattan a most, amelynek ügyesen megfogalmazott ta­nulsága mindnyájunkhoz szól. Ha ez a kis vers nem ért el többet, mint azt, hogy néhá- nyan néhány napon át megfo­gadtuk Németh Emil szavait, akkor ez a szép kis költemény elérte a célját. Rácz Zoltán Második szerelem című írása elsősorban muzsikájával és csillogó szóképeivel ragadtat el. Alig tudtam legyőzni ma­gam, hogy ne skandálva ol­vassam a verset, és elsősorban a mondanivalóra ügyeljek, ne pedig a formára. Lelkes Miklós Tavasz felé című ver­sét nagyon kedves, meleg, az áradó fiatalság mondanivaló­jában megfogalmazott írásnak tekintem. A fogadott fiú; Kemény Er­zsébet írása: irodalmi forgató­könyv-vázlat. Kemény Erzsé­bet analízisnek tekinti ezt a kis írást. ’ Egy szerencsétlen asz­szony sorsába akar bepillan­tani, egy olyan asszonyéba, aki egészen betegesen szereti a mostohafiát ég valahol a hisz­téria szélén támolyogva félti a gyereket. Hogy ilyen asszony létezhetett, azt készséggel elis­merem, de kérdéses, hogy en­nek a palbológáai esetnék szük­sége volt-e irodalmi, feldolgo­zásra? Válogassunk a témában,, érleljük a témát, ezt kívánja az író és az olvasó érdeke. A harmadik szám verseiről: Da­rázs Endre Március delelő je c. költeménye méltó eddigi írá­saihoz. Tűzzel, lelkesedéssel megfogalmazott írás, minden során átérzik az, hogy a költő hiszi is azt. amit mond. Bor- sdnyi János Színházi este című szonettje egy forró élményt rögzít papírra. Előkelő forma, finom mondanivaló, olyan vers, amely megerősíti az olvasót a költészet szépséged iránt való lelkesedésében. Bárányi Ferenc Gyászjelentés című költeménye gyönyörű példája annak, hogv mi módon kapcsolódik az iro­dalmi megnyilatkozás a má­hoz. Egyetlen egy közhelyet sem találunk benne, a szocia­lista frázisuknak nyoma sin­csen és ennek ellenerő határo­zott meggyőződésem, hogy ez a vers a mának szól és húsz év­vel ezeló'tt kár lett volna meg- : írni I Ordas Iván Hatósági személy i című írása elkésett Ö, aki : ügyesgn állítja be a tollát a i mára, egy női rendőrről ír. i most, amikor a női rendőr már i nem annyira közismert alakja : az utcának, mint valamikor. : Persze, ez a feltevés nem von le az írás értékéből és főként; eszmei mondanivalójából, amil legszívesebben úgy fogalmaz- j nék meg. hogy Tóth Katalin, az egyszerű parasztlánv a i endőrzubbonyban saját sorsán tudja meg. hogy ki a hatósági személy, még pedig egy vidám élettel teli hatósá;i személy. Kocsis János: Megfizetem a napszámot. Az trS "jhöse“ egy pökhendi, hazug, költekező kö­lyök, akiben a szülők iránti megbecsülés halvéfiy szikráját sem vesszük ‘észre. Ennek a csibésznek nincs ideálja, nincs életcélja és lehet, hogy az élet­ben könnyen találkozhatunk vele. de holt-bizonyos, hogy ak­kor is megvetjük. Az írás plasztikus, élvezetes, de szeret­nénk a jótollú Kocsis János kezéből valami derűsebb, szí­nesebb írást is olvasni. A március huszonegyediki szám a Tanácsköztársaság negyven­éves évfordulóján ünnepi kül­sőben jelent meg. ílácz Zoltán es Gyárfás Endre költeményei a kommunista helytállást idé­zik. A szép szavak elhihető kö­zelségbe hozzák a mondani­valót. Nemes szándékú, komoly írások. András Endre Gyorsan ér­lelő márciusa a negyven év előtti napokba tekint vissza. Borza, a gazdasági cseléd az in­tézőtől kapja a forradalom első megfogalmazását, durva, ke­gyetlen szavakkal. Az ínség és a bizonytalanság behajtja Bor­zát a városba, ahol be akar állni vöröskatonának. Az orvos azonban gyengének és erőtlen­nek találta. „Alkalmatlan!“ Bor­za azonban érzi a felelősség sú­lyát és Öntudatosan kivágja: „Hát idefigyeljen az úr! Maga ehhez nem ért!;1 Körülbelül ennyi a téma. András Endre nyugodtan, fegyelmezetten bo­nyolítja ezt a témát, nagyobb összeütközésre azonban nem kerül a sor és ilyenformán az az érzésem, hogy azért a negy­ven év előtti események még ezenkívül sokat tartogatnak. Biztos, hogy András Endre egyike lesz azoknak, aki szíve­sen cdanyúl anyagért és remél­jük, hogy idővel a jó novellista le fogja gyűrni a hasonlóan jó, de most még egy kicsit erősza­kosabb zsurnalisztát. Kocsis János: Hiába út. Az előző írással szemben ezt sokkal szerencsésebbnek tar­tom. Talán helyes, ha felhí­vom a szerző figyelmét, hogy az elbeszélés sokkal zártabb, szófukarabb műfaj, semhogy ilyen kitéréseket, epizódokat szükségessé tehetne, mint amilyenekkel a Hiába útban még inkább találkozunk, mint az előző elbeszélésben. Gon­dolok itt például Dömötör báty ó-féle kitérésre és az is­merős lányokkal való epi­zódra. Egyik rész sem fontos, nem szükséges. A mese rövi- debbre fogva hasznos, egész­séges, és amit elmond, igaz. Az ötödik számban először or­das Iván írásán akad meg a szemem. A nagyszerű novel­lista arcképet ír egy kivénült, foghíjas figuráról, akit úgy hiszem, már a múzeumból is kidobtak. Hogy még mindig élő alak, az inkább csak bio­lógiai valóság. A versek. Először Falu Ta­más kis verse: Monor. A het­venen felüli, országos hírű költő egy apróságot tett le az asztal szélére. Falu Tamás so­sem énekelt nagy hangon, az ő hangja a csendes, halk dű- dolás volt mindig (és ezt nem számítom minősítésnek). Már fiatal korában is mintha Arany János Öszikéinek hangvitelét vitte volna to­vább. Ha ő. magas kora elle­nére, ideáll a lelkes gárda mellé, az körülbelül annyit jelent, hogy elismeri azt a próbálkozást, ami az Uj Ter­mésben zajlik és szívesen tá­mogatja azt. A termelőszövetkezeti szer­vezés hatalmas mozgalom és hullámzásban tartja az egész Farkas László: A műbolygó és Jani bátyám ö még azt mondja: „Ugyan, kitalálás!...“ S tagadja azt is, hogy a Föld forog. Hogyan segítsek rajta? Neki némák A szavaim és a képlet-sorok. Már fél délután telt el a vitával. „Kitalálás” — az érv s a válasz ez. Nem baj. Még néhány ilyen hihetetlent Kitalálunk, és minden rendbe lesz. / 3 4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ „Az mnyemkr "Ahonykn ír. í Férfifej-tanulmány ^ meg. ílán (Pirk János Munkácsy-díjas műve) Eötvös Loránd emlékezete Halálának 40. évfordulójára • (Részlet az Uj Termés munkatársainak értekezletén elhangzott értékelésből.) magatartásának is. A piaris­ta gimnáziumot látogató kis­diákot díszhintó viszi az is­kolába. De a gyermek már pár utcával előbb leszáll, meit nem akar sem fájdalmat, sem irigységet ébreszteni apró tár. sai szívében. Ez az érzelemvi­lág láttatja meg vele. már tanári pályája legelején, a diákság szociális helyzetét, ezért alapítja meg az édes­apjáról elnevezett Eötvös- kollégiumot, ahöl mintegy száz szegény diák készülhetett gondtalanul a tudományos pályákra és szerezhette meg a széleskörű műveltséget. TANULMÁNYAIT a pesti egyetemen kezdte, majd Kö- nigsbérgben és Heidelberg- ben folytatta, ahol oly nagy­nevű professzorok dolgoztak, mint Neumann, Kirchhoff és Bunsen. 1871-ben visszatért Budapestre és előbb az el­méleti. később a kísérleti fi­zika egyetemi tanára lett, ..Méltán vagyunk büszkék Eötvös Loránd, a legnagyobb magyar fizikus emlékére: Eöt­vösre. az Eötvös-törvény fel­fedezőiére — írja Hatvány Jó­zsef 1951-ben —, a torziós (csavarási) ingával történő ne­hézkedési. földmágnes ségi vizs­gálatok kiváló mesterére, a fizika lelkes tanárára és fá­radhatatlan népszerűsítőjére, Eötvös Lorándra, a lángoló hazafira." Eötvöst behatóan foglalkoztatta a kapilláris je­lenségek magyarázata is s felfedezései a fizika területén ma is helytállóak. Eötvös Loránd egész sorát viselte a politikai és tudomá­nyos tisztségeknek. 1873-ban a Magyar Tudományos Aka­démia levelező. 1883-ban ren­des tagja. 1889. május 3-án az Akadémia elnökévé választot­ták. ezt. a tisztséget 16 évig viselte. Ekkor lemondott az el­nökségről. mert idejét kizáró­lag tudományos kísérleteinek és elméleti munkásságának akarta szentelni. 1896-ban új­ra elfoglalta tanszékét az egye. temen. Szakadatlanul. dolgo­zott a tudományos ircda'om terén is. és igen sok munká­ja jelent meg. Számos külföl­di tudományos társulat magas kitüntetésben részesítette és tagjául választotta. Itthon pe­dig egész sorát alakította meg a tudományos társulatoknak, arnelveket elnöki és más tiszt­ségekből irányított, 1896-ban az Akadémia Nagydtjával tün­tette ki. ' Eötvös Lorándot nem a kül­ső csillogása vonzotta, a tu­dományt sem öncélúan szol­gálta. ezt a felfogást ő maga fejezi ki a legklasszikusabban édesapjához — tizennyolc éves korában — írott levélében 1866. január 2(1-án: „Felfogásom szerint az ál­talam választandó életpályá­nak ideálisnak kell lennie, mert annak az alapelvnek, melyet minden tevékenysé­günkben alapfeltételül válasz­tunk, olyannak kell lennie, melyért szívünk feldoboghat, s mely már magában önthet megelégedést keblünkbe: hozzá nehézségeik között is hűnek kell maradnunk. Mert min­den egyénnek kötelessége az emberiség boldogításáért tőle telhetőleg közreműködni; és én e hazában kívánok az em­beriségért valamit tenni. A legfontosabb feladat az or­szág művelődésében, értem a szellemi művelődést, 'közre­működni és ezt a tudomány terjesztésében látom. Feltett szándékom e szerint ez; és mert az erőimet teljesen mű­ködni fogom látni és mert erre szebb módot nem látok, mint tanári állást hazai tu­dományos intézeteink egyiké­ben. ilyet kívánok elfoglalni..." EÖTVÖS LORÁND ha'álé­nak 40. évfordulóján ennek az ifjúi levélnek a felidézése a legméltóbb emlékezés a nagy­szerű. diákjaiért raiongő ta­nárra. a nemzetközi tudo­mány nagy munkására s em­berszeretet sugárzó egyéniségű, humanista gondolkozójára. Vásárhelyi Júlia * 1919. ÁPRILIS 8-ÄN a ma­gyar és a nemzetközi tudo­mányt nagy veszteség érte. Meghalt Eötvös Loránd, a fi­zika világhírű tudósa, az em­beriség nagy céljaiért küzdő humanista gondolkodó. A Forradalmi Kormányzótanács közoktatásügyi népbiztossága Eötvöst a dolgozó társadalom i halottjának tekintette és mir.t I saját halottját a Nemzeti Mú- ; zeum előcsarnokából temet- [ tette el. Ezzel Eötvös Lo- ; ránd megkapta azt az elis- '■ mérést, amelyre egész életében \ vágyott: dolgozó népének sze- j retetét s háláját. Neve mint ! fizikusé vált világhírűvé, de | a magyar hazában mégis mint ! a szegény diákság érdekeinek ! védelmezője formálódott nem- ! zeti mintaképpé, követendő j nagy, emberi példává. A leg- ! szegényebb, tanulni vágyó,' fel. ! felé törekvő, tudományszom- \ jas ifjúságot fogta át nemes ! humanizmusa, ez tett mély ! hatást kortársaira, egész nem- ! zedékére. ; Eötvös Loránd fia volt bá- ; ró Eötvös Józsefnek és Rosty | Ágnesnek. Budapesten szüle- í tett 1848. július 27-én és szár- ! mazása lehetővé tette kitűnő j nevelését. Ám volt egv oivan J svermeki vonása, amely leg- '> főbb jellemzője lett emberi í I színjátszó-seregszemle al- í r\ kaiméból mutatta be az í Abonyi Földművesszövetkezet ! színjátszó együttese Jókai ! Mór: Az aranyember című re- í gényének dramatizált változa- | tát. A csoport, amely az el- \ múlt években is nagysikerű í bemutatóikat tartott, 5 műsorpolitikai szempont- ! bői ezúttal is jól válasz- ! tett, amikor eddigi klasszi- \ kus és félklasszikus be- ! mutatói után ezt a művet tanulta be. ; Dicséretes, hogy nem hajszol- ! jak a könnyű sikereket Silány ! operettek vagy olcsó zenés víg- ! játékok bemutatásával, hanem ! az abonyi közönséget irodalmi ! értékű, magvas eszmei bemu- ! tatójú drámákkal ismertetik \ meg. Műsprpolitikájuknak ta- ! Ián egyetlen — bár lényeges ! — szinfolthiánya: a máról a ! mának szóló darab bemutatá- ! sa. ! Választásuk értékét azonban \ gyengíti az, hogy az abonyi \ művelődési ház színpada szűk ! volta miatt alkalmatlan etgy \ ilyen, kilenoképes dráma be- ; mutatására; a másik hiba pe- ; dig az voSt, hogy a szerepeket, | főleg a főszerepeket, nem sike- ; "ült minden esetben megnyug- 5 tatóan kiosztani. J Ilyen nehézségekkel indult í neki a csoport a darab pró- s bálinak, s ezt még betetőzte, í hogy az amúgy is rövid próba- í időt újabb egy héttel csök- ; kentve, nem egészen egyhóna- \ Pi próba után mutatták be a ' darabot. Ez érződött a szerep- j lók nagy részének szövegbi- í zonytalanságán. \ Szövegtudás nélkül pedig \ nincs színjátszás, mert a £ szereplők akkor nem egy­£ mással, hanem a súgóval tartják a kapcsolatot, s J nem a cselekvéseikre, azok folyamatára gondolnak, ^ hanem arra, hogy milyen J szöveget is kell legköze­lebb mondaniok. Meglátszott a rövid próbaidő azon is, hogy a szereplők nem mélyíthették el eléggé a meg­alkotott figurákat, .pedig erre kitűnő lehetőség kínálkozott volna, csak el kellett volna ol­vasni a regényt, hogy az így szerzett friss benyomások tük­röződhessenek az előadásban. De még a rendezőnek, Szabó Sándornak munkája sem mu­tatja ezt, mert adós maradt a mű romantikájával. Pedig. az ilyen drámák rendezé­sénél és játszásánál nem szabad megijedni a széles, hősi mozdulatoktól, a he­lyénvaló pátosztól, s mindattól, ami a cselekmény sodró erejű dinamikáját meg­felelően . kifejezi a .színpadon,' s így lehetőséget ad a közön­ségnek arra, hogy a történés őket is magával ragadja. ' Az előadásnak legnagyobb értéke a tiszta szövegértel­mezés és a rendezői mun­kának az a része, amely a szép magyar beszédre gon­dosan ügyelve irányította a színjátszók munkáját. A szereplők, közül a legegy­ségesebb alakítás Csáki Jó- zseíné Teréza asszonya, Mo­csári József Brazovicsa és Szűcs Klára Noémije. Retkes István (Tímár Mihály) szere­pének csak egyik részét, a té- pelődő, a Tímea és Noémi kö­zött őrlődő . embert állítja elénk; adós marad az „arany­ember“ hősi voltával, ami fő­leg a kezdőképe'k'ben lett vol­na döntő. A kisebb szereplők közül dicsérjük meg Csuti Gyulát, aki két szerepben is bebizonyítja, hogy kis szerep­ben is lehet emlékezetest al­kotni. A közönség nagy tetszéssel fogadta a közel négy es fél óra hosszat tartó elő­adást és sok tapssal jutal­mazta a csoport munkáját. Ez csak fokozta azt az érzést, hogy alaposabb felkészültség­gel, elmélyültebb rendezői és színjátszói munkával még tel­jesebb értékű eredményt ér­hettek volna el. Földeák Róbert NXXXXXhXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVNXXVSXXXXXXXV országot. A határ tele van történetekkel, élményekkel. Nem valószínű, ennek elle­nére, hogy András Endre Ha­dicsel című történetét az élet produkálta, inkább az írói lelemény. Ha a belépés előtt álló dolgozó parasztok moso­lyogva írják alá a belépési nyilatkozatot, akkor ez a kis elbeszélés elérte a célját. Néhány szót Dubravecz At­tila Veterán című költemé­nyéről. Nem sok az egész, j csak néhány sor. néhány me- \ leg szó, mondhatnám, egy \ piros szegfűnyi megbecsülés a \ veterán gomblyukába. Ennyit a szépirodalomról. \ Persze nem feledkezhetem j meg arról, hogy a szépírók < munkáin kívül egyebek is - gazdagítiák az Ui Termésh j Fel kell említeni Prukner; Pál' Zavaeyák Cirillről írt ta- \ nulmánvát, Karl-Heinz Hagen \ képzőművészeti írását, amely- ; ben érdekes párhuzamot von > a magyar és a német képző- \ művészeti viszonyok között. \ Prukner Pál a csepeli mun- \ kásszíniátszókról írt cikkét a í harmadik számban és nagyon \ érdekes volt dr. Fenvvesi í Margit írása Lörnrot Illés és \ a Kalevala címen. Rossi Károly j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom