Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

1959. ÁPRILIS 8. SZERDA ^ísCfrlap 5 Probocskai Endre: FAISKOLA Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1959, 540 oldal, 82 forint. Félszázad óta ez az első mű, amely magj’ar nyelven faiskolai termesztéssel foglalkozik. Hiánya régen mutatkozik, mert a múltban nem annyira az egyes termesztési ágaknak legmegfelelőbb fajtákat neveitek a faiskolák nagy részé­ben, hanem elsősorban a faiskola nézőpontjából előnyös (pl. jó nö­vésű) fajtákat állították elő. A könyv részletesen tárgyalja a faiskolai termesztés minden gya­korlati és elméleti kérdését. Beve­zetőjében a faiskolai termesztés feladatát ismerteti, majd a faisko­lai termesztés felosztását és kiala­kulását. Leírja a faiskola termeszt- vénycit; a dugványt, a csemetét, az oltványt stb. Tárgyalja az iva­ros és ivartalan szaporítási módo­kat. különösen a dugványozást és az oltást. Részletesen foglalkozik az alanyokkal, illetve a csemete­metszéssel. Az oltványnevelés is­mertetése után közli a mű az érté­kesítés, a csomagolás és a szállí­tás tudnivalóit is. Végül a faiskolai ügykezelés és propaganda kérdé­seivel foglalkozik. A gondosan összeállított, vászon­ba kötött könyvet haszonnal for­gathatják a főiskolai hallgatókon kívül a szakemberek is. Földvári Ferenc Az állami gazdaságok szakemberei is segítik a nagykátai járás három tsz-községét í Belterjességre törekszik a zsamboki Petőfi Tsz Aránylag rövid idő lefor­gása alatt 1100 család 8000 hold földdel választotta a nagyüzemi gazdálkodást a nagykátai járásban. A belé­pések zöme három községre, Szentlőrinckátára. Pándra és Tóalmásra jut. Mindhárom he­lyen olyan tömegesen vá­lasztották a nagyüzemi gaz­dálkodást. hogy kimondhat­ták szövetkezeti községgé ala­kulásukat. A termelőszövet­kezet szervezése tehát e köz­ségekben befejeződött, de va­jon mi történt azóta? Erről adott tájékoztatót a minap Miló Béla elvtárs, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője. — A három községben a pa­rasztok egy része a már meglevő termelőszövetkezetekbe lé­pett, mások azonban új A brigád egyik legjobb versenyzője "tsidakovics Cecília a Diósdi Csapágygyár Jókai-brigádjá- nak egyik legjobb versenyzője. Amióta a brigádban dolgo­zik, teljesítménye száz százalékon felül van, selejtje pedig 0,03 százalékra csökkent. Tava&zt Uaxá fuskélc hogy közös összefogásban rej­lik az eredményes, gyümöl­csöző munka lehetősége. Földművesszövetkezeteink eredményes munkájáról már igen sokat szóltunk. De elég keveset arról, hogy a földmű­vesszövetkezetek legfontosabb feladata a nagyüzemi gazdál­kodással való megismertetés, a gazdák rávezetése arra, hogy sokkal jiolbban boldogulnak együttesen, mint egyedül. S az elmúlt hetek tapasztalata bi­zonysága annak, hogy mennyi­re nagy szerepe lehet és kell. hogy legyen a földművesszö­vetkezeteknek ilyen területen, hiszen a belépettek a legjobb tanúsítói annak, hogy nekik sok dolog már nem „újdonság“, hi­szen belépés előtt is ismerték, gyarapították, hasznosították azokat. A belépett földmű vessző vet­kezeti tagok, agronómueok és alkalmazottak új tavaszt hozó fecskék seregéhez tartoznak. S hogy nem maradnak egyedül, hanem mind többen követik őket, az a földművesszövetke­zetek további munkáján is mú­lik. — m — termelőszövetkezetek ala­kítása mellett voltak. Az előbbiek már most tavasz- szal megkezdték a közös munkát — mondta Miló elv­társ. Amint a további beszélge­tésből kiderült, mindhárom szövetkezeti községiben lelke­sen fogtak a munkához azok a szövetkezeti parasztok is, akik a járás vezetőivel történt megállapodás alapján ősszel kezdik meg a közös mun­kát. Igaz. már a belépési nyi­latkozat aláírásakor ígéretet tettek erre. s Szentlőrinckátán például a közös munkát ősszel megkezdő szövetkezeti parasztok —. hogy a közös gazdálkodásba vetett bizal­mukban senki sem kételked­hessen — megállapodtak, hogy a nyáron megteremtik a takarmányalapot az ősszel közösbe kerülő állatállo­mány számára és olyan vállalást is tettek, hogy a nyáron közös istálló­kat, gazdasági épületeket épí­tenek, túlnyomó részt saját erőből. Ezt a megállapodást papírra is vetették, amelyből egy-egy példányt eljuttattak a járási pártbizottsághoz és a járási tanácshoz. A tavaszi munka zavartala­nul folyik az említett három termelőszövetkezeti községben, s közben a mérnökök kialakít­ják a nagyüzemi táblákat, hogy ősszel semmi sem aka­dályozza a közös munka meg­kezdését. De vajon kapnak-e e szövetkezeti községek veze­tői. a régi és az új termelő­szövetkezeti vezetők kellő se­gítséget ahhoz, hogy megbir­kózzanak az új helyzet adta nehézségekkel? Miló elvtárs erre a következőt válaszol­ja: — A járási pártbizottság kezdeményezésére . az állami gazdaságok szak­emberei is bekapcsolódnak a termelőszövetkezeti köz­íme az egyik növendékállatuk, mindössze másfél éves és már négy mázsás. Erőmű a Föld mélyének melegével Az első föld alatti hőener­giával működő szovjet erő­művet a Kamcsatka-félsziget délnyugati részén, a pau- zseti hőforrások környékén építik fel. Ezen a területen már felállították a Szovjet Tudományos Akadémia kü­lönleges kutatóállomását. A tervek szerint a Föld mé­lyén található forró víz és gőz fúrótornyokban jut a felszínre. Az első kísérleti to­rony fúróberendezése már 500 méter mélyre hatolt le. Ebben ^ a mélységben a víz hőfoka í 200 fok. < A tsz legjobb fejőstehene, a 30 liter tejet adó Szöszt 9 (Tenkely felv.) 4 í//ssssrsss/fsssfsfrrssrsssssssss/ssss/sssssfsssssss/fs/fsssfssss/ssssss/ssssssssssjjvj& A JUHOK TILTOTT JELZÉSE A Magyar Mezőgazdaság múlt év februári számában A gyapjú tiltott jelzése címmel foglalkozott a juhok bundájá­nak gyári mosással el nem tá­volítható megjelölésével. Saj­nos, a tavalyi nyírású gyapjú Munkalélektani tanulnak az állami gazdasági vezetők Az állami gazdasági igazga­tót és vezető szakemberek szá­mára megszervezték az üzem- gazdasági továbbképzést. Az első háromhónapos tanfolyam 50 részvevővel kedden kezdő­dött. A tanfolyamon az agrár- tudományi egyetemet, akadé­Az a hatalmas átalakulás, , amely az elmúlt hetekben me- l gyénii nem egy községében , végbement, nem hagyta érin­tetlenül a földművesszövetke- ( zeteket sem. Hiszen a szövet- ■ kezetek tagjai — így, vagy úgy —, már megismerkedtek a kó- ■ zös gazdálkodás előnyeivel, a szakcsoportokban, társulások- ; ban, ízlelgették az új fogaimat: együttes erővel. ' S a szocialista mezőgazdaság ■ megteremtésében, a termelő- < szövetkezeti községek létre- ; hozásában ott tevékenykedtek • az élen a földmüvesszövetke- zetek tagjai is, s szinte egy­ezerre léptek be a termelőszö­vetkezetekbe. Igen sok példát lehetne felsorolni ennek bizo­nyítására. Mi most mégás in­kább azokról beszélünk, akik nem tagjai, hanem irányítói, vezetői voltak a földművesszö­vetkezetek mezőgazdasági tevé­kenységének, 5 az elsők között lettek „hűtlenek’* a földműves- szövetkezethez, hogy a maga­sabb iskolában, a fejlettebb formában kamatoztassák min­denki hasznára tudásukat, így például Reitter Ervin a nagy- kátai járás, Tichy László a dö­dölléi járás földművesszövetke- zeti vezető agronómusa vett, ma már termelőszövetkezetben x dolgoznak. Mann József Verse- ^ gén, Nagy István Örkényben £ szintén gazdát cserélt, a föld- £ művesszövetkezet helyett a £ termelőszövetkezetben dolgoz- ^ rak. A dabasi és inárcsi ^ spárgatermelő szakcsoport tag- ^ jai együttesen léptek be a tér- melőszövetkezetfop í Tavaszt hozó fecskék ők va- 4 lamennyien, akik mindennél 4 biztosabb tanúi annak, hogy 4 milyen jelentősége van a föld- 4 művesszövetkezeteknek, mint a 4 tzövetleezés elöiskolájának. 4 Sokat beszéltünk és írtunk a földmüvesszövetkezetek szere- 4 y péről. tevékenységéről a falu 4 szocialista átalakításában. S be. 4 bizonyosodott, hogy a falu át- 4 alakításának ez is egyik se- ^ gítője. lehetősége Kezdeti lé- 4 pésekben, kezdeti formákban 4 ugyan, de mégis a nagyüzemi 4 gazdálkodással ismerkednek a 4 tagok, s azzal az egyszerű, de 4, tokák számára mégsem köny- 4 n felismerhető igazsággal, 4 Sok csodálója akadt Kiskun lach ázán az első helybeli taxi­nak. Az elegáns kocsi egy időben érkezett meg a költöző madarakkal, s maga is amolyan első „fecskének" számit. (Gábor Viktor felvétele.) miát és főiskolát végzett, há­rom-négyéves gyakorlati ta­pasztalattal rendelkező szak­emberek számára az ország legkiválóbb üzemgazdászai és közgazdászai tartanak előadá­sokat. Emellett kellő időt szentelnek a gyakorlati mun­kában felmerült problémák , megvitatására is. 5; Az üzemgazdasági tovább- képzésen nagy óraszámmal tanítják nemcsak az üzem- £ szervezési ismereteket, ha- ^ nem a gazdaságossági számí- ^ tások egyszerű módszereit és az egységes árrendszer alapján 2 kidolgozzák az egyes állami £ gazdaságok, illetve üzemegy- £ ségek legjobb üzemági ará- 'j nyait, a gépesítés fejlesztésé- | nek lehetőségeit, í Ezen a tanfolyamon oktat­ják először kiváló pszicholó- ^ gusok az állami gazdasági ^ vezetőket munkalélektanra. A tanfolyam részvevői szakem- | berek irányításával kidolgoz- 2 zák hogy miként építhetik | fel a legcélszerűbben az álta- ^ luk vezetett üzem munkaszer- ^ vezetét, milyen területen. £ hány szakmunkás foglalkozta- ^ tása szükséges. Együttesen ^ vizsgálják a munkatermelé- kenység alakulását az állami / gazdaságokban válogatósa során az előző évet meghaladó mennyiségben mu­tatkoztak a kátrány, szurok és a minium jelzések, ami arra készteti vállalatunkat, hogy ismételten felhívja a juh- tartók figyelmét arra a kár­ra, amit ez a meg nem en­gedett gyakorlat jelent, A gyapjút a feldolgozó ipar­vállalatok szálhosszúság, fi­nomság, szakítószilárdság alapján osztályozzák. A válo­gatás során külön figyelmet fordítanak a szurokkal, kát­ránnyal, míniummal, vagy olajfestékkel megjelölt ré­szekre. Az ilyen bundarésze­ket külön válogatják, majd ollóval lecsípkedik a szennye­zett fürtvégeket. E költséges és munkaigényes művelet so­rán az ilyen gyapjú egy része veszendőbe megy, a megmen­tett rész pedig, mint rövid, műszaki értékben csökkent gyapjú, lényegében a gyapjú­ipari hulladékokkal válik egyenlővé. A legsúlyosabb kár azonban évről évre abban jelentkezik, hogy a gyapjúzsírral és egyéb szennyeződéssel eltakart tiltott jelzések kis hánya­da a legfigyelmesebb S.vapjúválogató kezén Is átfut és a többivel együtt mosásba kerül. Amennyiben a gyár a mosott gyapjúban észreveszi a mutat­kozó szurokjeleket, úgy ismé­telten a gyapjú átválogatására kényszerül. A gombostűfej nagyságot is alig elérő szurok­részek ugyanis a gyapjúból nem távolíthatók el, s ha azok a fonálba, majd a nyers szö­vetbe kerülnek, csak a szövet festése és kikészítése során al­kalmazott gőzölés és vasalás alkalmával mutatkozó foltok hívják fel — immár helyre­hozhatatlanul — a figyelmet, így válik az akár exportra vagy belföldi piacra termelt első osztályú gyapjúszövetek egy része selejté. A gyapjúipart és ezen ke­resztül a népgazdaságot a tiltott jelzés alkalmazásá­val ért kár az elmúlt évek­ben az évi egymillió forin­tot is meghaladta, A juhok kátránnyal vagy — mosás által el nem távolít­ható — festékkel való jelölé­sét a 4750/1936 ME. számú és a 10 081/MI/1950. számú FM rendelet tiltja. A felvásárló Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat a minősítés alkalmával minden olyan eset­ben, amikor tiltott jelzést ész­lel, szálhosszúság vonatkozá­sában a gyapjút egy fokozattal lejjebb minősíti. A Gyapjú- és Textilnyers­anyag Forgalmi Vállalat kor­látlan mennyiségben bocsát a juh tenyésztők részére időtálló Ovilla juhjelző festéket, amelynek előírás szerinti al­kalmazása biztosítja a juhok megfelelő megkülönböztetését, s ugyanakkor a későbbi gyári mosás során a gyapjúból eltá­volítható. A közeli hetekben megkezdődik a juhnyírás. Azok a juhtartók, akik szu- rokal, kátránnyal vagy mí­niummal jelölték meg állatai­kat, akkor cselekednek helye­sen, ha a nyírás kezdetekor a nyíróollóval lecsípik a szurok­végeket a bundáról és csak ezt követően nyírják le juhaikat Ily módon elkerülhetik át­adáskor a gyapjú leértéke­lését és a népgazdaságot is tetemes kártól óvják meg. A megnyírt juhokat csak Ovilla juhjelző festékkel, fül­bélyegzéssel vagy fülcsipkézés- sel jelöljék meg ségek gazdálkodásának, a helyes termelési profil ki­alakításának munkájába. Nem kicsi dologról van szó, s igen jelentős a szakembe­rek vállalása. Három állami gazdaság van a járásban — a kátai, az újszilvása komlóter­melő és a Tápiószelei Kísérleti Gazdaság — s mindegyik gazdaság szakemberei vállal­ták egy-egy szövetkezeti köz­ség patronálását. A gazdaságok vezetői és szakemberei maguk válogatták ki, hogy közülük kik vesznek részt a több hó­napot is igénybe vevő brigád­munkában. Mert előfordulhat bizony, hogy a bizottsági tagok egy hé­ten két-három napot is az általuk patronált terme­lőszövetkezeti községben töltenek majd. Munkájukat ez idő alatt a gaz­daságban maradt szakemberek végzik majd el helyettük. Hogy valóiban komoly és nagyarányú segítségről van kó, az kitűnik Miló elvtárs szavaiból is. mert tőmonda­tokban is szinte perceken ke­resztül sorolja, milyen mun­kát végeznek el ezalatt. Töb­bek között: felmérik a mun­kaerő-helyzetet. Segítenek a munkaszervezetek kialakítá­sában és az új termelőszö­vetkezetek 1959/60. évi ter­melési tervének elkészítésében. Tanácsokat adnak a helyes üzemi arányok — a növényter­melés, az állattenyésztés, az állatfajok tenyésztése — kiala­kításához. Elkészítik a trá­gyamérleget, a vetésforgó­tervet stb. A három állami gazdaság 12 szakembere napokon belül megkezdi a munkát, hogy könnyítsenek az új útra tért parasztok gondjain, s hogy azok már a közeljövőben zök­kenőmentesen és eredménye­den gazdálkodhassanak. M. S. fj Két éve alakult a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezet. Az ^elmúlt két esztendőben gazdái- á kodásukkal a további fejlődést ^igyekezték megalapozni. Elsó- ^ sorban a leendő áliattenyész- ^ tésre gondoltak, amikor na- ^gyobb mennyiségű vörös herét ^ és lucernát vetettek. Figyelem- |re méltó, hogy a termelőszö- ^ vetkezet tagsága nem a tejter- ^ melésre, hanem a szarvasmar- ^ ha hizlalásra törekszik. Most j 21 fejőstehenük és harminc ^növendékük van. A növendé­keket hizlalásra szerződték le ^ az Állatforgákni Vállalattal. y ^Ugyancsak leszerződtek 23 ser- ítést is. Az állattenyésztés és állat- hizlalás mellett egyre nagyobb szerephez jut a tonyhakerté- szet, amelynek alapjait már az elmúlt évben lerakták. Ker­tészkedésük arányait mutatja, hogy paradicsomból négy, zöldborsóból öt, görögdinnyé­ből nyolc, sárgadinnyéből két és uborkából egy kataisztráltis holdra kötöttek értékesítési szerződést. Mivel a hizlalást fokozni akarják, nagyarányú takar­mánytermelést folytatnak. Az idén 100 katasztrális holdon termelnek kukoricát, s más ta- kamiányféleségekből is minél nagyobb mennyiségre töreksze­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom