Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

1959. ÁPRILIS 8. SZERDA "i^Cirlap Gyógyfürdő épül Cegléden Az elmúlt hónapokban az egyik tanulmányi fúrásnál 65 fokos meleg víz tört fel Ceglé­den. Megállapították, hogy a víz kiválóan alkalmas reuma­tikus és más izületi bántalmak gyógyítására. A városi tanács ezért elhatározta, hogy gyógy­fürdőt létesít. A strand egyik medencéjét alakítják át gyógy­fürdővé, s ezt a részleget már májusban megnyitják. Terve- Sík versenyuszoda építését is. Az új létesítményekre egymil­lió forintot fordítanak, amely­nek egy részét társadalmi úton teremtik elő. Akarat szülte milliók Egy merész gyártási módszer több mint három és félmillió forint megtakarítást eredményez egy év alatt a Csepel Autógyárban Csütörtökön nyereménybetétkönyv-sorsolás A nyereménybetétkönyvek Í959. I. negyedévi sorsolását április 9-én, csütörtökön dél­után Szolnokon, a Közalkal­mazottak Kulturális Ottho­nában rendezi az Országos Ta­karékpénztár. A húzáson min­den olyan érvényes nyere- ménybetétkönyv részt vesz, amelyet legkésőbb 1959. már­cius 30-ig váltottak. Minden ezer betétkönyv közül 14 nyer: egy az átlagbetét 200 százalékát, kettő az átlag­betét 100 százalékát, tizenegy pedig az átlagbetét 50 száza­lékát. Nem mindennapi szakmai bemutatót tartottak tegnap a Csepel Autógyár finomková- csoló műhelyében. Egy merész és tegyük hozzá, eredményes gyártási módszer életrevaló­ságát bizonyították be a meg­jelentek előtt. Látszólag nem nagy dolog­ról van szó. A tehergépkocsik kerekeit felerősítő csavaranyá­kat mindenki jól ismeri. Eze­ket eddig hatorsós automata gépeken esztergálták, a hatszö­get iparógépen alakították ki rajtuk, majd a menetfúrás kö­vetkezett. Az új eljárás szerint egy excenteres sajtológép né­hány másodperc alatt egy alacsony széntartalmú acélpogácsából hideg álla­potban csaknem teljesen kész csavaranyát présel. Külső tormája tökéletes. Ben­ne a furat, csak az alját kell átlyukasztani, menetet fúrni bele, aztán kész. Milyen egyszerű. De meny­nyire nem az, ha kicsit jobban átgondoljuk az egészet. Erről beszélgettünk, miközben a gép járt és préselte a csavarokat, Makádi Andrással, a Csepel Autógyár műszaki osztályveze­KESZULODES A VIT-RE ján Solymár, Budakeszi, Bu­daörs, Pilisvörösvár, Páty, Zsámbék, Piliscsaba, Török­bálint és Üröm fiataljai fák­lyás felvonulással demonstrál­ják együttérzésüket a nemzet­közi jelentőségű esemény mellett. De nemcsak együttérzést ki­fejező szavak és vidám látvá­nyosságok vallanak a kiszis- ták érzéseiről, hangulatáról. Felmérve az erőket és a lehe­tőségeket, a munka frontján is méltók kívánnak lenni a VIT eszméjéhez. A március 21, az április 4 és a május X tiszteletére indított munka­versenyek folytatásaként VIT termelési versenyek indulnak az üzemekben a fiatalok között, aminek egyik fő célja a takaré­kossági mozgalom további szélesítése. Megindítják a fiatal traktoro­sok, az ifjúsági brigádok és munkacsapatok versenyét a kertészetekben, a tsz-ekben, valamint az állami gazdasá­gokban. A falusi alapszerve­zetek tovább erősítik az ön­kéntes segítő brigádok moz­galmát, amely főleg közhasz­nú feladatokra: utak, járdák, parkok, vízlevezető csatornák építésére stb. irányul. így készülnek a budai járás KISZ-szervezetei a VIT-re. A járási terv nagyon részletesen jelöli meg az egyes feladato­kat, akciókat s azok felelőseit, a végrehajtás határidőit. A KISZ-vezetőkön és a tagságon van most a sor, hogy jó mun­kával, a vezetők lelkes támo­gatásával érjenek el új sike­reket, s váljanak céltudato­sabb vezetőjévé az ifjúság egészének. (a) tőjével, Ottmayer Imrével, a műszaki osztály dolgozójával és Pecz Vilmossal, az Általá­nos Géptervező Iroda szakosz­tályvezetőjével, akik kidolgoz­ták az új gyártási eljárás al­kalmazását. .— A Géptervező Iroda 1957 elején kezdte javasolni a na gyobb üzemeknek az úgyneve­zett hidegfolyatás alkalmazá­sát. Először a Csepel Autó­gyárban ismerték fel a módszer hasznosságát és jelentőségét. íme az eredmény — hallottuk Pecz Vilmostól. Dicsérte Ma­kádi Andrást és Ottmayer Im­rét, Madrovics Tihamér elv­társat, a Csepel Autógyár fő­mérnökét, akik szívós akarat­tal legyőzték az új gyártási módszer alkalmazása előtt álló akadályokat. Makádi András szerényen szabadkozott: — Nem csináltunk mi vala­mi újat. Az iparban már ko­rábban is alkalmazták ezt a módszert. Csaik arra jöttünk rá, hogy az eddiginél szélesebb körben lehet hasznosítani és megcsináltuk mi is. Hát ez tör­tént Valóban csak ennyi? Több történt ennél. Ezzel a mód­szerrel a műszaki becslések alapján az eddig felhasznált anyag felét meg lehet takarí­tani! Most semmi sem megy ve­szendőbe az anyagból, míg azelőtt több mint fele hulladékba került. A gyártási idő is felére rövi­dült. Az új önköltségi ár i6 fele a réginek. Kiszámították, hogy egy év alatt ezzel a módszerrel hárommillió 880 ezer forintot takarítanak meg, csak a Csepel Autógyárban. Az idén, az előzetes számítá­sok szerint, körülbelül egymil­lió forint körüli megtakarítás várható az új módszer nyo­mán. De még ennél is több tör­tént. A Csepel Autógyár lel­kes műszaki szakembereinek munkája nyomán nagyszerű folyamat kez­dődött el a gyárban, amit úgy lehetne kifejezni, hogy egyre ésszerűbbé és olcsóbbá teszik a terme­lést. Makádi András és Pecz Vilmos diszkréten elárulták: — Már elkezdtük a szelep- rügótányér gyártás hasonló módszereinek kidolgozását is. Itt is jelentős megtakarítás várható. Sejtettek még más úidonsa- gokat is, de erről egyelőre nem beszélnek bővebben. Sütő Fe- fenctől, aki ebben a gyárrész­ben tevékenykedik, mint üzemmérnök, annyit mégis sikerült megtudni, hogy a fi- nomkovácsoló gépükkel, amely egyedüli az országban, csu­pán három alkatrésznél körül­belül nyolcmillió forintot le­het megtakarítani egy esz­tendő alatt. Tőle tudtuk meg. hogy a precíziós melegsajtolás készülékei is elkészültek. Egy-két héten belül eldől, hogy jó-e az elképzelésük Ha beválik, mintegy öt­millió forint megtakarí­tása válik lehetővé aa idén. Nem hiába nevezik a gyár­ban aranybányának ezt az üzemrészt. Méltán dicsérték ezeknek a lelkes embereknek a teljesítményét László Ala­dár elvtárs, a tervhivatal ko­hó- és gépipari főosztályának vezetője, Vass László és Ivá- nyi János, a tervhivatal osz­tályvezetője. akik részt vettek a bemutatón. Fekete Sándomé elvtársnő, a megyei pártbizottság ipari osztályvezetője is elment s bemutatóra és gratulált az új gyártási módszer kidolgo­zóinak. Makádi Andrásnak, a párt elismerésének jelké­péül egy könyvet nyújtott át, — Ez többéi ér számom­ra, mint az egész könyvtá­ram — mondotta a kiváló szakem­ber. Azzal búcsúztunk tőle; re­méljük, hogy neki is és a többi szakembernek is még sok hasonló sikerért gratulál­hatunk. — farkas — A MÁV figyelmébe! Nem tudja a jobb kéz... Amikor április 3-án a Déli­pályaudvaron felszálltak az utasok a mentesítő pécsi gyorsra, még nem is sejtet­ték, hogy a „mentesítő*’ jel­ző a nyugalmukra vonatko­zik. Mentesítette is őket tőle már Dombóváron. Az történt ugyanis, hogy a Déli-pályaudvaron közölték az utasokkal: A menetrend szerinti gyors előtt húsz perc­cel mentesítő vonat indul Pécsre. Többen kételkedtek és megkérdezték a kalauzt: valóban, egészen Pécsig megy? A válasz: Igen! Dom­bóváron mégis kiszállították a vonat több száz utasát, mert a vonat nem ment tovább. A dombóvári ügyeletes tiszt azt mondta: Budapesten helytelenül közölték az uta­sokkal a vonat végállomá­sát. mert ő megmutathatja a hivatalos utasítást, amely- szerint Dombóváron fel kell oszlatni a szerelvényt. Hol hát az igazság? Az igazság: Több száz ember bosszankodott és fél­órát várt a késő esti órák­ban a peronon, ráadásként a menetrend szerinti gyors is késett, ami csak fokozta a zúgolódást. Mindezt elkerülhették vol­na, ha a Déli pályaudvaron helyesen közlik az utasok­kal a vonat végállomását. A gyömrői fiatalok szövetkezetéről Tavaly ősszel alakult meg Gyomron az Ifjú Gárda Fa­lusi Ifjúsági Szövetkezet. Há­rom holdon gazdálkodnak a fiatalok az idén és a tiszta hozamot a KISZ-szervezet és a Körösi Csorna úttörőcsapat rendelkezésére bocsátják. Vasárnap volt az első kö­zös munka: 18 KISZ-tag 2000 öl burgonyát vetett el. Délre végeztek is a munkával. Az az egyetlen panaszuk a fiataloknak, hogy a Mendei Földművesszövetkezet agronó- musa, Bánfalvi kartárs, bár kötelessége lenne, eddig még nem nyújtott semmi konkrét segítséget. Sem a trágya, sem a vetőmag beszerzésében nem segített, s ha csak rajta mú­lott volna, vasárnap nem in­dulhatott volna meg a mun­ka. Szerencsére, a szövetke­zet elnöke. Borbás Ottó ta­nár, nagyon agilis ember és szorgalmas, leleményes mun­kájával biztosította az elő­feltételeket. A Szentendrei Cementárui pari Vállalat új gyártmánya: A SAVÁLLÓ BETON Amint azt mér korábban hí­rül adtuk, a Cementáruipari Vállalat szentendrei telepén ez év januárjában megkezdte mű­ködését Közép-Európa első savállósító üzeme. Régi prob­lémáját sikerült ezzel megolda­nia az építőiparnak. Eddig ugyanis a sav gyárak, élelmi- szeripari vállalatok és vegyi­üzemek építéséhez csak a jó­val drágább keramit anyagokat használhatták fel. A betonkorrózió kiküszöbö­lése évtizedek óta foglalkoztat­ja már az építőipari kutatókat; Talán legeredményesebben az úgynevezett fluátozást használ­ták, ami abból állt, hogy a be­tonelemeket felületedző anya­gokkal vonták be. A fluátozott beton felületén a kalcium­Savállósítás előtt Szúnyogh Lajos mozaiklapokat helyez be a nyomótartályba» vegyületek kalciumfluoriddá alakultak át, ily módon védetté tették a betonelemet a korrózió ellen. Persze, ennek a módszer­nek nagy hátránya volt, hogy a betonkészítmény már a leg­kisebb sérülés esetéin korradál- ni kezdett. Novak András és Kovács József, az Építéstudományi In­tézet két kutatója hosszas kí­sérletek eredményeként dol­gozta ki az új savállósító mód­szert, amely íluátozás helyett magas nyomáson szilicium- tetrafluorid gázzal telíti a be­tonanyagot. A savállósítás a betonelemek (mozadklapok, gerendák) elké­szítése után történik. Mielőtt azonban a betont, gázzal telí­tik, a megszilárdult elemet szárítják, majd a nyomókam­rába (autoklávba) helyezik. Ezután a sziliciumoxid, kénsav és kalciumíTuorid keverékéből készült gázt a nyomókamrába szivattyúzzák, ahol a gáz védő. zónájának vastagságát a nyo­más ereje és időtartalma hatá­rozza meg. A betonelemek itt először mohón, majd később egyre csökkenő mértékben nye­lik el a gázt. Megfelelő gáznyomás alatt nyolc órán keresztül tartják a betonelemeket, s ezzel meg is történt a savállósítás. A szent­endrei cementárugyár kis üze­mében most már rendes ütem­A képen látható betoneleme­ket 28 napig tartották tízszáza­lékos sósavoldatban. A balol­dali, előzőleg már savállósított betonelem teljesen ép maradt ben folyik a mozaiklapok sav- áliósítása. Egyelőre napi 100 négyzetméter cemen t lapot sav- állósítanak, de később bővíteni fogják az üzemet. Az új sav- állósító üzem egy műszak üze­meltetésével évente körülbelül kétmillió forintot takarít meg népgazdasá gunknak.---------------------------------------^ kinyitja, s a köteleket — j amikkel a két kútostor vége ■ a korláthoz van hurkolva — j elvagdossa és a két dézsát a \ helyére csavarozza, utána! mindkettőt leereszti és bele-! meríti a vízbe. Aztán rágyújt. Nem pipára j — cigarettára. S már indul- \ na is vissza a szekérhez, de \ a csősz — aki a határt jár- 5 ván, időközben odaérkezik — $ görcsösnyelű botjával az im- \ már felszerelt csordakútra $ mutat: — Nem korai még? — Meglehet — hagyja rá \ amaz —, de mivel hogy már ^ sok portán fogytán a takar- § mány, hát a legeltetési bi- ^ zottság úgy határozott, ápri- ^ its derekán elkezdődik a jó- % szag kiverése. És fellép a szekérre. Meg- ^ rántja a gyeplőt. — Sietek — kiáltja a csősz \ felé —, még három dézsa van $ a saroglyábán... — ári — s dűlő legelőn kószáló néhány gólyánál meg egy-két tavalyi ördökszekérnél egyebet nem látni. Egyszercsak a dülőúton szekér zörren. Amint köze­ledik, látni, hogy rendes igás- szekér az, négy lőccsel, meg két saroglyával ellátva, a te­tején meg egy éltesebb kor­ban levő férfi ül felgyűrt ing­ujjal, mellényben, aminek a középső gomblyukától a zse­béig egy csörgő érmékkel fel­díszített fényes óralánc ékes­kedik — Hó! — állítja meg a kút mellett a fogatot. Egyelőre többet nem is szól, hanem szép komótos mozdulattal lelép a szekérről, majd az ülés mögül két akós- dézsát emel ki, s a kúthoz bal­lag velük. Itt lerakja őket maga mellé, aztán a nadrág­zsebből egy bicskát húz elő. A csacdakúlU&z tyucul... F irtigli pusztai embernek nem kell azt magyarázni, ' hogy a gémeskutaknak ho­i nunkban hányféle fajtája is­\ meretes, tudja ő azt magától ! is, hogy kút meg kút között i különbségek vannak. Mert \ példának okáért egy gémes­\ kút a falusi ház portáján i egészen másképpen van meg­l építve, mint mondjuk a ta­\ nyaudvaron levő, és mind­\ kettőtől sokban eltérő a pusz­\ tai kút, kint a legelőn, amely­í nek viszont ugyancsak több fajtája létezik. Az egyiknek : kettős gémje van, a másik­i nak azonban csak egy, s van • olyan is, amelyik kizárólag \ birkanyáj, tehéncsorda, vagy 1 disznófálka itatására szolgál, j mivelhogy a birka gusztusa ! nem engedi meg a disznókkal \ való közösködést, a gulya­\ itató vályúból pedig alacsony \ termete miatt nem tud inni. > \ Ám ezúttal csupán a csor- [dakútról szólunk, amely ott búsong magányosan a legelő közepén és messziről nézve olyan, akár egy elszállni ké­szülő mesebeli óriásmadár. Már külső testállásában sem hasonlít a közönséges gémes- kutakhoz: nagy, széles kút ez, aminek a tetejére rá le­het állni és nem vödörre jár, hanem akós dézsára, gém meg kettő szolgál bele és ol­dala mellett hosszan jobbról is, meg balról is nagy vasvá­lyúk, amiből a csorda italoz­ni szokott. Ugyan a ménes is odajárhatna, de hát afelől most nincs mit beszélnünk, mert ménest itt nem tartanak. A kút környéke egyébként csendes, a két kútostor vége feleresztve a korláthoz van kötözve, hogy a szél ne elhal­hassa. A gulya még az is­tállókban szénáz, s a napfé­nyes tavaszi ég alatt a zsetz­A KISZ budai járási bi­zottsága az egész járás ifjú­ságát megmozgató mumkater- vében a VII. világifjúsági ta­lálkozó jelentőségével és poli­tikai előkészületeivel foglal­kozik. A gazdag munkaprog­ram bevezetője különös fi­gyelmet szentel annak a tény­nek, hogy a július 26— augusztus 4 között megrende­zésre kerülő találkozó színhe­lye — eltérően a korábbi gyakorlattól — ebben az év­ben nem a szocialista tábor­hoz tartozó valamelyik or­szág, hanem a tőkés Ausztria fővárosa lesz. Ez a körülmény jó alkalom arra, hogy a VIT- re való politikai felkészülés során a fiatalok kellően tájé­kozottak legyenek annak az országnak társadalmi és poli­tikai viszonyairól, ahol a béke és a szocializmus ifjú táborá­nak nagy nemzetközi de­monstrációja végbemegy. A járási KISZ-bizottság a VIT jelentőségének megisme­rése céljából tervbe vette, hogy valamennyi alapszervezet négy estét felölelő tanfo­lyamét indít április 15 és _ július 1 között e ezek előadóiul a helyi párt- ; és állami szervek vezetőit ké- { rik fel. Mintegy 1500 fiatal ; részvételére számítanak, s az } a törekvés, hogy a tanfolya- j mok hallgatói közt minél több ; kiszen-kívüli is szerepeljen. A ; politikai előkészítést szolgál-; ják azok az éknénybeszá-; mólók is, amelyeken a moszk- ; vai VIT-en részt vett elvtár- ; sak számolnak majd be élmé- : nyeikről. Valamennyi alapszei-vezet ; megemlékezik a gyarmati if- ; júság hónapjáról, sőt a járás ; két nagy községében, Budaör- ; sön és Budakeszin a DÍVSZ í meghívott előadói méltatják j a hónap jelentőségét, ismerte- j tik a gyarmati fjúság helyze- \ tét, harcát a nemzeti függet- í lenség kivívásáért. j Budakeszin rendezik meg j május utolsó vagy június ! első vasárnapján a IV. iá- ! rási béke és barátság if- : júsági találkozót is. j A VIT megnyitásának nap-;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom