Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

1359. ÁPRILIS 7. KEDD me eret 'ü/Cirlap Szakszervezeti választásokra készülünk Április 15-től június 20-ig megyénk üzemeiben, vállala­tainál, megyei, járási szer­veinknél beszámoltatjuk és újra választjuk szakszervezeti alapszerveinket, s azt követően az üzemi tanácsokat. A választás mindig jelentős esemény a szervezett dolgozók életében. A választásokat a szakszervezetek XIX. kong­resszusa által elfogadott alap­szabály szerint tartjuk meg. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy eleget teszünk a szak- szervezeti demokrácia köve­telményeinek. Megyénkben több mint 4500 bizalmit, 780 szakszervezeti bi­zottságot, ezen belül műhelybi- zottságökat választunk. Ha figyelembe vesszük, hogy a szakszervezeti bizottságok mellett megválasztjuk a szám- vizsgáló bizottságokat, az üze­mi társadalombiztosítási taná­csokat, majd a választást kö­vetően egy hónapon belül az üzemi tanácsokat, a válasz­tás során tö'bb mint 10 ezer szervezett dolgozót küldünk felelős szakszervezeti funkció­ba a megye területén. Ez az összes szervezett dolgozóknak körülbelül 10—12 százalékát teszi ki. A legutóbbi alapszervezeti választások óta eltelt idő ese­ményekben gazdag, politikai összefüggéseiben igen bonyo­lult időszak volt. Az ellenfor­radalom az imperialisták se­gítségével meg akarta dön­teni a munkáshatalmat. A Szovjetunió és az egész szo­cialista tábor támogatásával, pártunk vezetésével levertük az ellenforradalmat, úrrá let­tünk a nehézségeken és újabb sikereket értünk el a szocia­lizmus építésében. A jelenlegi választás fontos állomása megyénkben a szak­szervezeti mozgalomnak, mert számot ad az ellenforradalom óta eltelt időről, elemzi a szak- szervezetek mintegy két és fél­éves, eseményekben, tanulsá­gokban és eredményekben gaz­dag tevékenységét. A mostani választás néhány olyan vonását kell kiemelni, amelyek az eddiginél jobban érvényre juttatják a szak- szervezeti demokráciát. Üjsze- rű például a szakszervezeti bizottságok választásának elő­készítése. az, hogy a tagság a taggyűlésen előre megvá­lasztja a jelölő bizottságot, amely mintegy 3—4 héten át, a dolgozók véleményét alapo­san megismerve és megfontol­va készíti elő javaslatát. Lé­nyeges változás az is, hogy a szakszervezeti bizottságokba elnököt és titkárt választanak, ezzel a mozgalom demokrati­kus hagyományát újítjuk fel. A cél az, hogy olyan vezető szerveket, tehát szakszervezeti bizottságokat, járási bizottsá­gokat válasszanak, amelyek­ben minden tagnak megbíza­tást lehet adni. A szervezett munkások alap­szabályban biztosított joga, hogy számonlkérjék a szakszer­vezeti vezetőktől, mit tettek megválasztásuk óta a XIX. kongresszus határozatainak végrehajtása, a munkásbata- lom megerősítése, a termelés növelése, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek j aví ­tása érdekében, továbbá a tör­vények és rendeletek betartá­sáért, a tömegk.apcsolat javítá­sáért, a szakszervezeti munka mozgalmi jellegének fokozá­sáért, a szakszervezeti belső demokrácia fejlesztéséért, az operativ ügyintéző munkastí­lus meghonosításáért, valamint a felső párt- és szakszervezeti szervek határozatainak meg­valósításáért. Fontosnak tartjuk, hogy a me­gye szervezett dolgozói tevéke­nyen vegyenek részt a válasz­tások előkészítésében és a vá­lasztásokban. A szakszervezeti bizottságok élére olyan vezető­ket válasszanak, akik felelős­séget éreznek választóik iránt, akik alkalmasak arra a meg­tisztelő feladatra, hogy a mun­kásöntudat formálói, munka­társaik nevelői legyenek. Olyan vezetőket válasszanak, akik a párt és a munkásosz­tály, a béke ügye iránt érzett hűségüket személyes példamu­tatásukkal is bebizonyították, akik szakszervezeti mozgalomi tapasztalatokká 1 rendelkeznek és tapasztalataikat a munká­ban is hasznosítani tudják. Fontos, hogy a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői azon­kívül, hogy áldozatkész, oda­adó emberek, mind jobban ért­senek a „maguk szakmájához1’. Elsajátítsák a legfontosabb közgazdasági, üzemgazdasági (^JjULeh a dombok között Az öreghegyi mandulás vi­rágos erdeje már messziről kö­szönti az arratévedőt. A ta­vasz hírnökei hívogatóan bó­logatnak. Ez a dimbes-dombos kis község, Puisztazárnor ma is csendesen húzódik meg a bu­dai járásban. De hol van már az az idő. amikor ez a csen­desség elesettséggel, a falusi élet sötétségével járt együtt. Barczai Károly nagyságos úrék sok száz cselédje húzta valaha itt az igát. Ma? Ma az egész község benn van a termelőszövetkezetben. S Barczai Károly úr, ha néha visszatáved leskelődmi a köz­ségbe, arról hallhat tervezget­ni. hogy a kastélyban milyen pompás napközit, bölcsödét létesítenek. Ott lesz két pe- dagóguslakás is, s akkor már nem kell más falvakból jár­mok a tanítóknak. Üj iskola is épül... A százötven éves platánfák, a két évszázados olajfák, az új tulajdonosoknak kínálják árnyas pihenőjüket. Az öreghegy tövében, s végig az utcán tarkáink a gyermekhad. Fát ültetnek. Jegenyecsemetéket. 1952-ben heten kezdték. Akkor két hét alatt harminchatra szaporodott a faültetők száma. Azután már egész csapat tele­pített, 600 holdas erdőrészlet A Gyermekváros több mint 300 lakója az idén élvezi elő­ször a tavaszt Foton. A Gyermekváros hatalmas parkjában Magyar Erzsébet. Galambos Teréz és Mikula Teréz nyolca­dik osztályos növendékek szabad idejükben az intézet közös hálójába hímeznek párnákat iXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'.: kiürül az ól. Megtartanak ugyan vagy kétszáz tojót és öt­ven kakast, azoknak azonban nem kell ekkora hely. Tehát karácsony tájt ötezer naposcsibét vesznek és amint 40 deka lesz a súlyuk, piacra dobják, való­ságos rántottesirkegyár lesz a pulykaólban. Idén még veszik a naposcsibét, a haszonból az­tán költőgépet vásárolnak és később vett tojásból, aztán már saját törzstenyészetük to­jásaiból keltetett csibékkel folytatják évente növekvő mennyiségben a rántanivaló csirkék gyártását. De ez még mind semmi! A pulyka törzsállományt is ál­landóan növelni szándékoz­nak, hogy saját költésű puly- kapipéket neveljenek, hiz­laljanak és adjanak át a piac­nak. Ha szűk lesz a most épü­lő, egymás után építik majd az ólakat. Mindenre telik a ha­szonból! Hogy a pulyka na­gyon kényes? Ugyan! Csak nevetnek ezen. ,— Télen is kint legelészhet­nek, ha találnak valamit — mondják Sok a rét a község határá­ban, jókora darabot most drót­tal elkerítenek belőle. Ez lesz a pulykalegelő, ahol ezrével keresheti a szemet, a rovart meg a férget ez a szárnyas­jószág. Persze idővel egyre na­gyobb pulykalegelőre lesz szükség, sokszor sok ezrével hajtják majd ki a pulykát. Hajtják bizony, mint a nyájat, hiszen egy-két év múlva már nem is egy, de több pulyka- nyája lesz a szakcsoportnak, vagy addigra már szövetke­zetnek. A nyájhoz pedig pász­tor is dukál, tehát pásztor fog­ja őrizni a so ezernyi pulykát éspedig lóháton. Már jövőre három hátaslovat vesznek, hogy három lovaspásztor őriz­hesse, terelgethesse a pulyka­nyájat. Ennek aztán bizonyá­ra híre megy a nagyvilágban, mert ugyan, ki hallott már ilyet?! Csak a gulyás meg a csikós terel lovon, még a ju­hász is csupán szamárra ül, ha nagj'on elfárad, a kondás ép­pen meg mindössze gyalog jár. De amint mondják, a puly­kákat . könnyebb lesz lóháton őrizni, nehogy tilosba téved­jen vagy szétszéledjen a nyáj. (Nagyon restellem, e’éeledlem megkérdezni, talán még kari­kás ostort is pattogtat majd a pulykák lovasított pásztora.) Azt azonban kérdezetlenül is megmondották — mert mit ér a pásztor kutya nélkül?! —, terelő pulik segítségét is igény­be veszik a lovas pulykapász­torok. Éspedig törzskönyvezett pulikét. Egy kisállattenyésztésd ága ugyanis a pulitenyésztés lesz a szakcsoportnak. Már az idén ihat puliszukét vesznek a Kutyatenyésztők Egyesületé­től, kettőt már bevitt a szak­csoportba Kommá Mátyás. Kant azonban a Hortobágyon keresnek, mert a törzskönyve­zett pulik mind egy családból valók. Örökgyőztes Kormos ivadéka valamennyi és nem akarják beltenyésztéssel ron­tani pulitenyészetüket. Persze, a puli szintén kivi­teli cikk, erre is, nemcsak a pulykanyáj terelésére igondo! tak, amikor elhatározták a pu­lifarmot. De a jó kutya azért csak szükséges, mert a szige­ten sok a róka, meg jócskán akad mindenféle ragadozó ma­dár. Ezek elriasztására külön­ben gyöngytyúkot is százszám­ra tenyésztenek majd, szépen jövedelmezik az is. A hangjá­tól meg egyformán félnek h négylábú és a szárnyas vadá­szok. Ennyiféle tervvel indulnak, fogat a fókást csinálja, há* rom a szántáshoz, öt a vetés­hez, egy Sóskútra megy* kettő trágyát hord. A gya­logos munkaerőket ugyan­így osztják szét. De szerepel ezek közt az is, hogyan segí­tik egyik-másik tsz-tag egyé­ni munkáját is. Szépen, sor­jában. A gépeknek is meg­van a pontos munkaprog­ramja. De nem akárhogy! Esténként az elnök megbe­széli a brigádvezetővel: mi munka vár rájuk holnap. A brigádvezető még az este a munkacsapat-vezetőkkel tár­gyal — azok pedig a tagság­gal. Reggel jókor mindenki munkába állhat. Talán ezért is tudott már Lizicska József új tsz-tag húsz munkaegysé­get elérni, Schattmann Már­ton gyalogmunkás tizenöt munkaegységet teljesíteni. Így érik el azt is, hogy egész évi takarmányszükség­letükét saját erőből termelik, 420 köbméter silójuk lesz, hogy lesz elég gabonájuk, hogy már a jövő héten bein­dul a fűzfa-feldolgozó üze­mük . . ; S ha már a felszabadult pusztazámori parasztság új életéről írunk, a tegnapot át­változtató világról, hadd te­gyük szóvá azt is, ami szintén új, ami tegnap még nem így volt ezen a vidéken. A tagság olyan szeretettel beszél az Érdi Gépállomás igazgatójá­ról, traktorosairól, ahogy csak édes testvérről beszél az ember. Azt mondják, a traktorok, ha kellett éjjel­nappal szántottak és lám­pással sem lehetett hibát ta­lálni munkájukban. Ha köz­gyűlést, ha megbeszélést tar­tanak, Király János igaz­gató ott van közöttük. S a gépállomás brigádvezetője még késő este is arról be­szélget a tsz vezetőivel: bár­mire lesz szükségük, a gép­állomás segít. S itt semmi gond sem len­ne, itt minden úgy megy, ahogy szeretnék? Sokáig töp­rengenek, milyen bajt is mondhatnának? Végül a hiá­bavaló gondolkodás után széttárják karjukat: nincs; Szóra sem érdemes. Egy kép kísér gondolatban Pusztazámorról: a gyerekek az iskola udvarán játszottak; Futballoztak. Egyszercsak a szomszéd megjelent. Mint­egy varázslatos jelre, a labda eltűnt: az igazgató dugta el az előszobában. A szomszéd veszekedett: „— Leverik a cse­repem. Ügy zeng itt mihden, mintha páncélos kocsik jár­nának ... Nem lehet azt bír­ni, mit művelnek a gyere­kek.” — „Dehát egy cserép sem esett le, egy sem tört Össze. Ott sem volt a labda!” — védekeztek ... Még jófor­mán el sem tűnt az igaz­ságot belátó szomszéd, amikor az igazgató előhozta a labdát és visszadobta a gye­rekek közé. ... Hiába, ők szö­vetségesek. Jóban, rosszban egyaránt. Mint ahogy szö­vetséges az egész dimbes- dombos, a világ szeme elől elzárt, tavasztól övezett ki­csiny falu. Sági Ágnes Az idén befejezik Mi valósul meg belőle, majd meglátjuk esztendőre, vagy két év múlva. Ha csak terveik felét sikerül valóra váltaniuk, elég. Az is jó megélhetést biz­tosít a tagok számára. Us.v számítják, már az első évben legalább 200 ezer forint tiszta hasznot oszthatnak szét egymás között a tagok. Tizenketten! De nem ezért mondom el a szigetmonostori kisállatte­nyésztők egyébként figyelem­re méltó terveit. Példájuk kapcsán régi, új és jövendő­beli szövetkezeti tagok figyel­mét szeretném felhívni, sza­bad — sőt egyenesen kell! — ebben az országban a jó és ke­resztülvihető ötleteket is ter­melni. Ne várják sajnálatos és eléggé elterjedt szokás szerint a felülről jövő kezdeménye­zést. A termelés a szocializ­musban nem nélkülözheti az olyanfajta leleményes vállal­kozókat, akik új ötletek, ter­vek alapján új munkát vállal­nak. A szocialista termelés — \ a pilisvörösvári kopárosok fásítását j A pilisi hegyvonulat pilisvö- ^ rösvári részén, 400 hektárnyi ^ kopáros dombvonulaton a pili- ^ si erdőgazdaság dolgozói öt év. ^ vei ezelőtt kezdték meg a cse- ^ meteültetést. A sziklás hegy­oldalt teraszosan képezték ki ^ és e területen akklimatizált ^feketefenyő-magot vetettek. A í korábban elvetett magokból már 20 centiméteres csemeték fejlődtek és igen jól bírják a nyári, szinte sivatagi forrósá- got. A kis fenyőfák védelmé­re a teraszos partok közeiben fagyai, cserszömörce és or­gonabokrokat ültettek. Öt év alatt 350 hektár kopárost fá­sítottak és ez év őszén befeje­zik a nagy munkát. | Tanfolyamon tanítják a holdkövető távcsövek építését Ezek a szép pulykák a kisállattenyésztő szakcsoport agronómusának saját tenyészetéből valóki í A TIT és az Uránia Ismeret- ^ terjesztő Bolt április 10-én tíz- hetes tanfolyamot indít, ame- ^ lyen a hallgatók elméletben és > gyakorlatban megtanulják a ^ mesterséges hold követő táv- ^ csövek építését. A tanfolya- —* Sinika József, a Magyar Bizottság titkára mot í Űrhajózási vezeti. A részvevőkkel meg­ismertetik az optikai nyomon- követés lehetőségeit, beszá­molnak az elért eredmények­ről. A tanfolyammal egyidejű­leg gyakorló megfigyelő állo­mást is létesítenek. Jelentkez­ni a Lenin körúti Uránia Is­meretterjesztő Boltban lehet; emlékeztet a zámoni gyerekek lelkes munkájára. Tavaly 16 ezer csemetét ültettek el. Min­den nyáron erdő- Vagy szőlő­gazdaságban dolgoznak a diá­kok. jutalmul vagy Gár­donyba, vagy Balatonra vi­szik kirándulásra a gyereke­ket. s mind emellett szépen is keresnek. Idén is több helyre hívták már őket. Még válogat­nak. hová menjenek. Egye­lőre saját szűkebb hazájuk ut­cáit, kertjeit csinosítják az új fákkal. Az iskolaigazgató, Gáspár Kázmér úgy emlékezik az ötvenes évek elejei szülői ér­tekezletekre: alig három-négy szülő jött el. Nem érdekelte őket az iskola, a művelődés; Talán, ha a szülőket emlé­keztetnék arra az időre, meg­mosolyognák. Hiszen mosta­nában a szülői értekezleten majd minden édesanya ott van. Esténként pedig Pecze Imre pedagógus vezetésével a felnőttek dalokat, Kodály, Bartók, Beethoven szerzemé­nyeket tanulnak. Olyannyira lelkesedéssel, hogy más köz­ségekbe is meghívják őket sze­replésre. Legutóbb Törökbá­lintra kaptak meghívót, a já­rási dalos-találkozóra. A televíziót ötször annyian néznék, mint ahányan befér­nek a kis terembe. Valaha semmilyen szórakozóhely nem volt Pusztazámoron. Ma már mozija is van. És olykor mű­soros rendezvényt tartanak. Legutóbb például valameny- nyi műsorezámot a gyerekek írták ... A kultúra. a művelődés új fénye más úton is befészkelte magát a községbe. Igaz, ha az ellen- forradalom nem jön közbe, ma már messzebb tartanának. Ak­kor nem ment volna el a tsz éléről Örfi Péter és nem kellett volna most sok szervet megmozgatni, annyi ellenállás­sal ^ megküzdeni, hogy örfi elvtárs visszakerüljön a tsz- be. Ma ismét ö irányítja a pusztazámori tsz-t. És most együttesen egy egészen új vi­lágot építenek ebben a kis községben. Szalai Károly tanácselnök, idősebb Huzik Ferenc és más tsz-tagok is erről az új világról beszélnek. Mit akar­nak és hogyan akarják? Ez a két kérdés tölti be napjain­kat. Először is azt akarták, hogy együtt gazdálkodjanak. Most pedig már a közöst ter­vezik: három év alatt 30 hold szőlőt telepítenek, 20 hold mandulást, s az idén tíz hold őszibarackost. A tehén- és sertésállományt kicserélik, és a tehenek számát évi 25 da­rabbal fejlesztik. Már a ku- koricakapálási terv is készen jván. Egy munka sem éri : váratlanul a tsz tagjait \ Alig néhány hete beszél- ; nek ügy róluk, mint tsz-község, ;de máris 70 holdon levágták : a kukoricaszárat, 158 hok­idon elvetették a tavaszit. S i a tsz valamennyi tagja dol- : gozik. Egy sincs, aki ne vé- i gezné el munkáját. Az el- j nők zsebében mindig ott a -napló. Abból sorolja: ma egy kimondom, ha még oly furcsa csengésű is a szó — üzlet. Csakhogy a dolgozóké. Ha jól megy az üzlet, számukra biz­tosít nagyobb jövedelmet. Aki nagyobb részesedést kíván a haszonból, bizony megkaphat­ja, ha több munkával járul hozzá. Hogyne kapná meg, ha újszerű és a köznek nagyobb hasznothajtó munkát talál ki, visz eredményesen keresztül. Nutriát vagy pulykát, feke- teribizlit vagy silókukoricát, vagy akármi mást a hely és a jelenlevő emberek adottságai szerint, mindegy mit, csak va­lamit, amit keres a piac és a jövedelme szaporítja a köz, az állam, a nép jövedelmét, meg azét is, aki a munkát végzi- Uj munkamódok és termelési lehetőségek kitalálásával, fel­kutatásával, az alkotó lelemé­nyességével is tegye érdekeltté magát a dolgozó a termelés­ben. Ez az, amit a jegyzetfüze­tembe Szigetmonostoron felje­gyeztem. Szokoly Endre ismereteket, tájékozódjanak a párt és a kormány határozatai, ról stto. Az újraválasztott szervek és vezetőik előtt nagy feladatok állnak. Ilyenek a munkáshata­lom további erősítése, a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek további javítása, a tör­vények és rendeletek betar­tása, illetve betartatása, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének segítése, a há­roméves terv főbb mutatóinak idő előtti befejezésére való moz­gósítás, a kongresszusi verseny célkitűzéseinek, feladatainak, fanmáinak meghatározása és szervezése, a dolgozók interna­cionalista szellemben való ne­velése . Kérjük az üzemj pártszerve­zeteket, kommunistákat, hogy aktív közreműködésükkel se­gítsék elő ők is a választások sikerét, segítsék a szakszerve­zeti tagságot abban, hogy te­hetséges, a dolgozók ügyeinek intézésében fáradtságot nem is­merő, a népi demokráciához hű vezetőket válasszanak. Segítsék elő, hogy az élet minden terü­letén végzett jó munkánkkal erősítsük szakszervezetünket, tegyük még alkalmasabbá arra, hogy a tömegek aktív támoga­tásával erősítse a bizalmat pár­tunk és népi államunk iránt. Csipái György, a Szakszervezetele Pest megyei Tanácsa elnökségének tagja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom