Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

m» Hhi, 1959. Április 7. kedd KÉPES FILMVILÁG Rutíkai Éva és Gábor Miklós játssza a rövidesen bemuta­tásra kerülő Kard és kocka című új magyar történelmi játékfilm főszerepeit. í Drámai új olasz film a Per f a város ellen. Női főszerepet 2 Silvana Pampanini játssza. A Eud.xpest Filmstúdió új játékfilmjének címe: A ha­rangok Rómába mennek. A film egyik főszerepét Pécsi Sándor alakítja. Fernandel rajongói a közel­jövőben újra láthatják ked­vencüket, ezúttal az Alvajáró Bonifác című mulatságos francia filmben. szólnak. S Dénes János rész­vétele a szavalóversenyen nem is maradt eredménytelen, a bizottság oklevéllel jutalmaz­ta. Az általános iskolás „me­zőnyben’* a legkisebb induló, a második osztályos Gyekics Zsuzsika lett az első. Várnai Zseni Kis tátogós szócskám cí­mű versével. A meglepően te­hetséges kisgyerek némely gesztusával, szavával, a vers művészi átéléséről, tett tanúsá­got. A döntő bizottságnak igen nehéz volt eldöntenie, hogy a középiskolások közül ki le­gyen az első, Berner Mária, Andor Ildikó, vagy Szűcs Ildikó, hogy csak a legesélye­sebbeket említsem. A bizott­ság hosszú fejtörés után végül úgy döntött, hogy a nehéz vers szép előadásáért (Hamburger Jenő: Latinka ballada) — Ber­ner Máriát jutalmazza az elsÄ díjjal. A munkásfiatalok közül ki­emelkedett Kovács József, aki férfias érettséggel, jó hang­erővel adta elő Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban cí­mű versét, s ezzel az első he­lyen végzett. Szépen szavalt A Tanácsköztársaság megr alakulásának 40. évfordu­lóját a napokban ünnepeltük. Dalostalálkozóikkal, szavaló­versenyekkel emlékeztek az évfordulóra országszerte. Vá­cott. a Madách Imre Kultúr- otthonban járási szavalóver­seny zajlott le az évforduló emlékére. A szavalóestek, amelyek ma igen népszerűek, a Tanács­köztársaság haladó hagyomá­nyai. Ennek a hagyománynak felelevenedését, s a kultúra elterjedését jelenti az a sok­sok munkás és diák dalkör és szavalókör, amely ma szerte az országban szinte minden kis faluban működik. Vácott általános és középiskolások, valamint munkásfiatalok vet­tek részt a versenyen. A gye­rekekkel és a fiatalokkal beszélgetve megtudtam, hogv a részvevők szeretik a verse­ket, ismerik költőinket. Dénes János VII. osztályos váci tanu­ló büszkén mondta, hogy ő már több szavalóversenyen vett részt. De ez közöttük a ..legnagyobb’*. Szereti a tréfás verseket és azokat, amelyek a forradalomról s szabadságról- ? Az ősi szokások ellen lázadó szerelmes fiatalok drámája az Oszlik a sötétség című új kínai játékfilm, amelyet rövi­desen nálunl is bemutatnak. A VII. Magyar Képzőművészeti Kiállítás képeiből Domanovszky Endre: Oroszlányi freskóterv (részlet) fúrtak. Ez volt a sajba. Este a falu alatti réteken tüzet raktak, a sajkákat megtüzesi- tették, pálcára szúrták s egy ferdére állított dteszkalapon röpítették a sziporkázó koron­gokat az ég fele. Közben fenn­hangon kiáltották: — „Sajba, sajba, legyen a ... legyen az — Ilonkáé!” A szépnem fia­taljai a templomdombról les­ték a magasba röppenő, tüzes korongok szikraesőjét és fi­gyelték, melyiküknek a ne­vére szól a vallomás. Előfor­dult. hogy a „tüzes” vallomás bedöglött, nem röppent fel. Volt akkor mit hallania a le­génynek, őt gúnyolta, másnap róla beszélt az egész falu. Budapestről most már többnyire Kismaroson keresz­tül megy fel a Börzsönybe a turista. Felül a kedves kis erdei vasút egyik piros kocsi­jába, s a vonat vidáman ka­nyarod a pirosló málnásék, zöldellő kukoricások vagy az aranyló őszi lombok között a Morgó-patak partján Szoko- lyára, a Királyrét felé. A pa­takban pisztrángok villannak a mohos kövek tövén ... Gyalog Börzsönyligeten át megy az ember Kóspallagra, útközben jót iszik és megtölti' kulacsát a Rizner-f orrás vizéből. A Hosszú-bérc alatt kakukkszó, rigókoncert a csend gyönyö­rűsége, vércse, sas köröz vi­torlázva a rét felett, őzek, szarvasok suhannak át a tisz­táson. iramló futással. Ta­vasszal árnyékos patakmed­rekben, ősi kövületek mellől feketehunyort szedhet a tu­rista, miközben odvas keltí- kék fehérlilás-rózsászín fe­jecskéi harangoznak felé. Az erdőszéleken gyöngyvirág il­lata kíséri, árokpartról, víz­mosásokból a sárga zergevirág mosolyog rá. A Sóhegy alatti patak sűrűjében édesgyökerű páfrányt szedhet, szapparfű habjaival moshatja meg a ke­zét. Nyáron harangvirágot, lilagömbű Imolákat lelni Kis­maros erdeiben. A szikes ka­szálókon vadszegfűt, bíbor kosbort, ledneket, piros vad­herét, rózsaszínű zilizt, fo­gasírt, madármályvát lehet csokorba kötni. Virág és vi­rág mindenfelé... Közel a vasútállomáshoz a Migazzi-kastély. A kastély vé­gében, a falu felé a Mátyás király ültette, 480 éves tölgy­fa. Ha viszont a parti gyalog­úira megyünk le a vasúttól. Nagymaros félé. a sziget és a part közti kis Dunaágban év­százados fűzfák tövén üldö­gélhetünk. Olyan itt a csend, hogy a jószerencse is ide jár a türelmetlen horgászok elől. Éjjel a holdvilágnál vidrák húznak át zsinóregyenesen a szigetre. Nyár elején marga­réta hullámzik a parti kaszá­lókon. augusztusban men ide­ntic rajtuk az iszalag kék ha­rangja. Szeptemberben az őszi kikirics halványlila gyertyái világítanak odább, a falú alatti réteken. Kora tavasztól késő őszig gondoskodnak róla. hogy aki idevetődött egyszer, rabja maradjon szépségük csábításá­nak. Míves Ottó Ismerjük meg megyénket! Virág, virág mindenütt * \ Visegrád után kiszélese- Idik a Duna és 'szigetenként i rakja le a hordalékot, ahögy í szétterülve, kipiheni a szoros­ában rákényszerített sodró siet­séget. Balról a Sólyomszigetet í hagyjuk el, jobbról a Kis-szi- ! getet, amely mintha jégsar- \ kantyú lenne a Szentendrei > sziget orrán. Balról megint :sziget: a Kőfali, és már Kis- \ maroson vagyunk. \ Júliusban erre járni különö- j sen gyönyörűség. Málnaillat \ lengi be a dűlők lankáit, min- \denki málnát szed. Van ren- \ geteg és mégis minden mer.y- \ nyiség kevés, mert amit reg- 'tgel szednek, még aznap repü­lőgépbe rakják Ferihegyen, $hogy másnap jégbehütve. tej­színhabbal megjelenjék Stock- \ holm vagy London szállodái­1 ban, az éttermek asztalán. f , 0 'f/ Aki tavasszal járt erre meg 2 25—30 évvel ezelőtt, nagyböjt / £idején. tanúja lehetett ..sajba- fyzás”-nak. Abban az időben $ még nagyböjtkor tilos volt £ szerenádot adni, viszont sza- % bad volt a ..sajbázás’’. Rossz hordódongákból tenyérnyi ko- , rangokat faraglak a legények, í a korong közepébe lyukat a fejlődés első a'apfelté- j talc. í A dunakeszi.sk — akiknek a ' Ladi’.omját nagy elismeréssel f fogadta a zsűri, a közönség £ pedig a színesen előadott Be- ; rodln: Tréfás szerenádért volt í hálás — még sokat tehetnek j azért, hegy fiatalokkal erő- ; sitsík a kórust, hiszen a fi.3 ; taggal szereplő énekkarban í csupán nyolc fiatalabbat szám- í láltunk össze. De csak lépés- ; ről lépésre! ; Eléggé nem dicsérhető ; tény az. hogy a széthul- í lőtt, soká stagnáló duna- í keszi férfikar Makiári Jó- í zsef karnagy vezetésével í ismét összeállt, működik J — cs mint a dalcstalálkozó £ mutatta: nem is rosszul. í Az imént jelentettük, hogy a jó tömegdalokat fergeteges tapssal fogadták. De azt is 2 meg kell írnunk, hogy ezek a sikeres dalok javarészt — ré- giek. Az új tomegdalok több- ? ségükben — nem tömegdalok. J Nem azok. mert nem fogják \ meg a közönséget (a daloso-? kát sem). Üj és jó tömegdclok nélkül pedig nem kívánhatjuk^ kórusainktól, hogy ilyeneket 'j énekeljenek. Itt elsősorban a | zeneszerzőkre vár a feladat^ ? nem pedig az énekkarokra Ugyanakkor azonban | a kórusok feladata, hogy £ a feledésbe merülő régi £ mozgalmi daloknak meg- ^ teremtsék a reneszánszát. ^ megismertessék azokat a ^ fiatalokkal is. í y A 24 kórus egymás utáni ^ szereplése lehetőséget terem-'/ tett arra. hogy összevessük: ^ egy ugyanazon dal mennyire ? hatásos a kidolgozástól és fel-í fogástól függően. A Csepel ^ Autógyár dalosainak Husztja £ nem azért nem aratott sikert, í mert kisebb létszámú ének-'/ kar adta elő. mint a mun- ^ kásőrségé, hanem mert n;m £ volt kidolgozott, motivált. (Itt í 'érdemes megjegyezni, hcrgy a ? műsoj-választásnál. vegyék te-( kintetbe a kórusvezetők . a da- f losok létszámát!) A jól kidől- í , gozott, helyes értelmezésben? 1 előadott művek hatása egyet- } > len egy esetben sem maradt el. í X .,. í ^ Es remélhetően nem marad í | el hatása ennek az egészen í ^nagyarányú demonstratív jel-j ^legű dalostalálkozónak sem. A \ \ pécsi hangverseny a nyitánya \ ^ az országban ezután sorra ke- \ § rülő hasonló hangversenyek- ; ^ nek. Ha a „nyitányban“ egy- \ |egy „szólamot’* éneklő egy üt- ; ^ te sok szétviszik a hírét ennek ; |a találkozóinak, az ott ta- í ^pasztáit nagyszerű élmények- ! $ nek, annak, hogy a Tanác-- \ \ köztársaság kikiáltásának év- ; ^fordulója jegyében milyen \ | egészséges, a szó szerinti ér- : § telemben vett politikus mű- i ^ sorral értek el közömségsi- j | kert — talán többet tesznek a ; $ kórusmozgalom érdekéiben, i ^ mint azzal tették, hogy Pécs- s re utaztak és ott szerepeltek. város szálláshelyein egymás mellé kerül, emberek — még ha egyazon üzemből valók is —, sókkal jobban megismerték egymást, közelebb került nem­csak a dalos a daloshoz, hanem ember is az emberhez. Talán éppen ezért lett volna nagyon- nagyon hasznos, ha a két üzem vállalat- és pártvezetői közül valaki „szurkolóként'’ kísétle volna a csoportot. És azért is, mer* a dalosoknak legalább olyan jól esett volna, mint a labdarúgóknak, ha meg­győződhetnek arról, hogy vezetőik figyelemmel, féltő aggodalommal tartják szemmel őket, mellettük állnak, értékelik munkáju­kat. Egyébként a hangversenyen a csepeliek kellemetlen hely­zetbe kerültek. A Budapesti Munkásőrség Központi Ének. kara után léptek színpadra — J5 énekes a 75 után! (Dalos- fesztivál rendezők figyelmébe: sem,miesetre se betűrendben szerepeltessék az énekkarokat, hanem előbb a kisebbeket és utánuk a nagyobbakat!) Sze­rencsére a Vörös Csepelt olyan átütő erővel, dinamikusan éne­kelték, hogy nem volt szegé­nyes a fellépés a nagy kórus után sem. Sőt, ez a dal bizonyította — most a zsűri véleményéből idézünk —, hogy a jó for­radalmi daloknak, jó elő­adásban elmaradhatatlan sikerük van. A csepeliek még egy jó pon­tot szereztek: kórusuk leg­alább fele részben fiatalokból, harminc éven aluliakból áll. Márpedig ez kivétel, párját ritkító kivétel. A Pécsett sze­replő férfikarok kilencven szá­zaléka elöregedett. Éppen ezért biztató a csepeli kórus összetétele: a fiatalok részvétele az énekkarban VXXXVSXX>>XVSX>^XXVVVXXXXVXVXXXX\XVXSXXXVXVX\: 'harcos!“ Lengyel Veronika és Jójárt József. A kellemes és tanulságos vetélkedést kevés felnőtt hall­gatta végig. A váci dolgozók, pedagógusok, nem kíváncsiak gyermekeikre, tanítványaikra? Nem a szervezésben van a hiba, mert a szavalóverseny megrendezésében a KISZ-bi- zottságot s a kultúrház funk­cionáriusait csak dicséret il­let-. Nagy nevek kellenek a közönségnek? — Helyes! — De e lelkes, ma még névtelen gye­rekekből, fiatalokból mahol­nap ki tudja, mi lesz. A gyerekek nevében több lelkesedést a felnőttektől. Sántha György ; Pécsett, a maesekalji város- i ban. ahol először virul ki ha- fzánkban .a tavasz, rendezte (meg a Pécsi Közlekedési Vál- ; ialet szakszervezeti bizottsága ! és Bartók Béla kórusa a férfi- \ kórusok országos ddlostaiiál- > kozójét. A kétnapos ünnepség : április negyedikén kezdődött, • amikor a Pécsre seregiét t 24 ! kórus tagja« végigvonultak a •város utcáin és hangos r.óta- ; szóval hívták fel a pécsiek fi- ; gyeimét a nagy eseményre. •Impozáns volt, látványnak is • nagyszerű, amikor a másfél- ! ezernyi dalos a város főterén ; egy intésre énekelni kezdett. ; A demonstratív szereplés \ után másnap kezdődött a volta- i képpenj dalostalálkozó. Dél- i előtt a pécsi Nemzeti Színház­iban adott a 24 kórus hangver­senyt, minden énekkar 3—4 számmal szerepelt, az előadás : így délután két óráig húzódott — szünet nélkül. És itt az első tanulság — hiszen megyénkben is készülünk az énekkarok fesztiváljára —, ne tartson, nem tarthat a legjobban összeállított műsor sem há­rom óránál tovább. Az el­nyújtott előadás kifáraszt­ja a nézőket és talán még- inkább kimeríti a szerep­lésre váró dalosokat. De — ahogyan a megyénkből szereplő két együttes, a Csepeli Autógyár és a Dunakeszi MÁV Magyarság kórusának tagjai mondották — a fárasztó utazás, a várakozás, a kimerítő szerep­lés ellenére is élvezetes, na- I gyon-nagyon hasznos volt ez a dalostalálkozó. Egyrészt rész­vevők és hallgatók egyaránt i meggyőződhettek róla, hogy a :soká stagnáló daloskulktsz is­imét fellendülőben van. más- :részt az ország minden részéből : összesereglett dalosok meg­ismerhették egymást, vi­tatkozhattak, beszélgethet­tek. barátságok szövődtek ■ es cserelátogatások tervei érlelődtek. ! De a hosszú úton és az idegen A DAL SZERELMESEI KÖZÖTT Jegyzetek a férfikórusok országos dalostalálkozójáról Szavalóverseny Nagykőrösön A nagykőrösi Arany János ; gimnázium önképzőköre eb- í ben az évben is, április li;én, S megrendezi a már hagyomá- - nyossá vált szavalóversenyt. í Minden versenyző két verssel í egy kötelezővel es egy ; szabadon választottal — in-; dúl. A kötelező vers, híven í az iskola nagy névadójához, ; Arany János Epilógus című : költeménye. A legjobbak \ könyvjutalmakat és Arany- j emléklapokat kapnak. \\\\\\\\\\\\\\\V { .................. 1 A rádi színjátszók sikere 1 , í Hosszú hónapok munkájú- { nak eredményeképpen nagy \ sikerrel adták elő a rádi kiszisták Kisfaludy Károly % Csalódások című vígjátékát. % A lelkes közönség, nemegy- £ szer lelkes tapssal jutalmaz- % ta a legjobb szereplőket: Fi- % csűr Jánost, Sztranyan Má- % riát, de bőségesen kijutott $ az ünneplésből az egész sze- $ replőgárdának. A községben % három alkalommal adták elő £ Kisfaludy vígjátékát, és tér- % vezik, hogy vasárnaponként % a környező községekbe is el- f látogatnak vele. f \\\\\\\\\\\\\\\\\ /j \ Fúvószenei fesztivál Pilisvörösváron 2 Pilisvörösváron kerül meg- ? rendezésre a Pest megyei né- pi és üzemi fúvószenekarok ^ második találkozója május 'j 16—17-én. A nagyszabásúnak ígérkező találkozót május 16- án este a pilisszentiváni, do- ^ rogi és tatabányai bányász- ^ zenekarok díszhangversenye 'j nyitja meg. Másnap, vasár- 'j nap délelőtt a megyei zene- karok zenés felvonulást ren- ^ deznek a községben a vég- / állomástól a tanácsházáig. ^ Délután négy órakor a sza- ^ badtéri színpadon tartják az ^ ünnepi hangversenyt, ame- / lyet a fúvószenészek bálja kö- / vet. ? Yves Montand új filmje, a Kettőnk titka a jövő hónap­ban kerül bemutatásra film­színházainkban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom