Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

rzsrr HEU ^/Cirhw 1959. Április i. szerda Önkiszolgáló illatszerből A Belkereskedelmi Miniszté­rium ä helyi tanács kereske­delmi osztályának kezdemé­nyezésére jelentős beruházás­sal önkiszolgáló illatszerboltot létesített Szentendrén. A meg­nyitás óta eltelt két nap alatt jelentős forgalmat bonyolítot­tak le. Csaknem hatezer könyv—alig kétszáz olvasó A könyvtárak tevékenységé­nek kétségtelenül legkifejezőbb fokmérője az olvasók száma. Hány ember fordul meg a könyvtárban, hány könyv cse­rél gazdát­Szilágyi Endréné, a Ganz S^a^ötven evvel született O030 ezelőtt l Százötven évvel ezelőtt, 1809. március 31-én született Nikoláj Vasziljevics Gogol, a realista regényírás egyik legnagyobb alakja. Falusi földbirtokos fia volt, aki iskolái elvégzése utón rövidebb ideig állami szolgá­latba szegődött, de huszonkét éves korától kezdve majdnem teljesen az irodalomnak élt. 1831-ben jelent meg Esték a dikankai majorban „című no- velláiS'kötete. Ezt négy évvel később a Mirgorod című kö­vette. benne a nagyhírű Tárasz Bulyba című elbeszéléssel, amelyet Bjelinszkij „Homé­roszhoz méltónak” nevezett. 1836-ban egymásután születtek meg legnagyobb alkotásai, amelyek az orosz irodalom ve­zéralakjává tették. Ezek: A kö­peny, Az orr és A revizor. Előbbit maga Arany János ül­tette át magyar nyelvre, aki írói álnévként nem egyszer használta a novella címszerep­lőjének: Akakijevics Akakij- nek nevét. A szerencsétlen sor. sú kistisztviselő — csinovnyik —, aki élete minden vágyát egy prémes köpenybe sűríti és attól is megrabolj óik, nemcsak szánalmat keltett, hanem éles társadalombíráló jelentőségű is volt. Még jobban lerántotta a leplet a cári Oroszország kor­rupt viszonyairól a hazánkban is közismert Revizor, melyet Gogol ' Puskin biztatására irt. A m,i irodalmunkban hozzá ha­sonló leleplező erejű mű csak A falu jegyzője volt. Mi volt Gogol művészeté­nek titka? A realizmus és a gyilkos, leleplező humor. Ba­rátja. Puskin, „mindig azt mondta, hogy sosem látott még írót, aki a közönségességet és laposságot ilyen telt színekkel festené, az általános emberi ürességet és semmilyenssget ilyen erővel rajzolná“, mint Gogol. Az orosz és szovjet irodalomban jól nyomon kö­vethető Gogol realizmusának hatása Tolsztojon át egész So- lohovig, kegyetlen humoráé pedig Ilf és Petrovig. Doszto­jevszkij „a kacagás démoná“- nak nevezte. Nem volt könnyű kacagtatni és leleplezni abban az Oroszországban, melynék ura a dekabristák gyilkosa: I. Miklós volt, és amelyet a minden szabad gondolatot megbénító Szent Szövetség egyik oszlopának tekintettek. Gogol 1833-ben kezdett fő művével, a Holt lelkekkel pe­dig éppen ezt tette. A meghalt jobbágyokat vásárló és ezekkel szélhámosíkodó Csicsikov alak­jában Gogol megmutatta a feudális társadalom mélységes romlottságát és züllöttségét. Herzen szerint rávilágított, ho­gyan élnek a hatalmasok „ki­szipolyozva a nép életét és vé­rét azzal a természetességgel és naivitással, mellyel a gyermek táplálkozik anyja emlőjéről.“ Gogol maga is megriadt a művében ábrázoló visszataszí­tó képtől. ígérte, hogy a foly­tatás derűsebb, reménytkel- több lesz, ez a folytatás azon­ban soha nem látott napvilá­got. A cári Oroszországról egy nagy művész nem festhetett re- ménytkeltő képet. Gogol élete későbbi éveiben letért arról az útról, amelyen elindult. Vallási miszticizmus­ba esett, megbánta a „bűneit“ és azt hirdette, hogy a cári • hatalom és szubordináeió min- denékíelett való. Ugyanaz a Bjelinszkij, aki egyike volt nagy művei legfőbb elismerői- ndk, ezért a megalkuvásért ke­mény bírálattal illette: „Kor­bács prédikátora, tudatlanság apostola, obszkurantizmus és lelki sötétség bajnoka, tatári Qrkölcsök' dicsőítője: — mii művel ön?“ kérdezte abban a nyílt levélben, amelyet Lenin később az orosz kritika egyik legkiválóbb alkotásának minő­sített. M ndez azonban nem csök­kenti Gogol korszakalkotó nagy müveinek jelentőségét. A születése óta eltelt másfél év­század nemcsak hogy nem. ho- mályosította haladó írásai ér­tékét, hanem egyebek közt an­nak a jóslatszerű képnek helytállóságát is igazolta, amellyel a Holt lelkek sorai zárulnak, s amelyben Oroszor­szágot és az orosz népet a ro­hanó trojkához hasonlította, amely feltartóztathatatlanul tör előre. Ordas Iván [ Árammérő Gyár könyvtárosa I nem dicsekedhet túlságosan eddigi munkájává!. Májusban J lesz egy esztendeje, hogy át- I vette az üzemi könyvtár veze- I lését, ennek ellenére a beírat- * kozott olvasók száma mindösz- sze százkilencvenöt. Alig több, I mint a gyár dolgozóinak tíz j százaléka. Vajon mi az cka annak, hogy a gyári' dolgozók nagy több­sége nem jár e! a könyvtárba? Talán nem szeretnek olvasni? Ezt mindemnél beszédesebben cáfolja az a tény, hogy csak a szovjet könyv ün­nepi hetén többezer forint értékű könyvet vásároltak. A hiba tehát elsősorban nem az emberekben kere­sendő. inkább a könyv­táros munkájában. Könyvtári propaganda úgy­szólván nincs. Aki eljön a könyvtárba, kedvére válogat­hat, aki nem jön — magára vessen. Nem újkeletű dolog ez, még a múlt öröksége. Éppen ezért a könyvtáros egyik legfon­tosabb feladata lenne el­menni az emberekhez, be­szélgetni velük, elhívni őket a könyvtárba. Aki egyszer már idetalál, biz­tos. hogy másodszor mér ma­gától jön. A könyvtárban látszólag igen gazdag a választék. Háromezer kötet szépirodalmi, kétezsröt- száz műszaki könyv és ötven- hétféle külföldi szakfolyóirat között válogathatnak az érdek­lődők. Illetve... Ezernégyszáz kötetnyi könyv 1955 óta még nem került vissza a könyvtárba. A legjobb, legkeresettebb szépirodalmi művek.Ugyan miért? A gyár könyvtárosa nagy el­foglaltságára hivatkozik, aztán szerényen megjegyzi. — Már megkezdtem a kint­iévé könyvek visszaszerzését. Az a és b betűs olvasók meg­kapták a .felszólítást... Közel egy esztendő alatt mindössze a b betűig jutott el! Ez legfeljebb száz kötet köny­vet jelent az ezerhégyszázból. S ha ilyen „ütemben“ halad, ki tudja, mikor ér a végére. Pe­dig az olvasók már nagyon várják a jobbnál-jotob könyve­ket. Természetesen a könyvtá­roson kívül azokat a gyári dolgozókat is felelősség ter­heli, akik négy-öt eszten­deje tartogatják maguknál a könyvtári könyveket. S nem is egyet-kettőt. Blafárd István, a szerszámműhely dol­gozója tizenkét könyvet „őriz” otthon negyedik esztendeje. ELŐZETES JELENTÉS Rövidesen bemutatják filmszínházaink a Többé nem bal­kezes című mulatságos színes szovjet játékfilmet, amely a Balkezes újonc című film folytatása 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSJ ALOIS J ÍRÁS EK: Vitézek, zsoldosok és huszárok jirá J len a ISMERJÜK MEG MEGYÉNKET! Andezit, cseresznye, málna Qtt, Íz re radtan áttörte a visegrá­di szorost és a kis smaragd­zöld lapály karéját újra le­vágják a hegyek, ahol a szür­ke folyam megkezdi déli irá­nyát, ott fekszik egy község a hegyoldalba kapaszkodva: Dunabogdány. és mögötte a Sóhegy, a Nagy-Villám ma­gasodik sötéten az égre. Bogdányt Cirpi néven emlí­tik az egykorú írások, a római birodalom északkeleti határvi­dékén. 1930-ban csakugyan fel­tárták a határban, a Váradok alatt egy római castellumot, amely egyik láncszeme lehe­tett a birodalom védőrendsze­rének. A !község mai neve a XIII. században szerepel elő­ször. Az 1600-as években még szinmagyar a község, a XVIII. század elején kap német tele­peséket. Érdekes adat, hogy már 1789-ben községi elemi iskolája van! Hegy és folyó közé szorulva, Dunabogdány hosszúra nyúlt jalu. Legérdemesebb egy április végi derűs napon meglátogat­ni. Mint késői hóesés után. fehérek a dombok az egész határban — virágzik a cse­resznye. Meseszép ilyenkor a bogdányi táj! A lakosság főfoglalkozása a gyümölcstermesztés, elsősor­ban cseresznyéje híres, amely messze külföldre elkerül. Gon­dozzák is tavasszal fáradhatat­lanul a fákat, hisz a permete­zés nélkül csak a hernyók szü­retelnének. Cseresznyeszüret idején ki­halt a falu, üresek az utcák, a csendet csak egy-egy éhében haragvó kutya ugatása töri meg. Kinn van mindenki a földeken, azaz inkább a cse­resznyefákra költözött a falu apraja-nagyja. Némelyik nagy fához két-három létra is tá­maszkodik. tetejükben hajla­doznak. csevegnek, dalolnak az asszonyok, lányök, gyerekek mint a madarak és serényen jár a kéz, telnek a kosarak, gyümölcsrékeszek. Sietni kell, mert a gyümölcs nem vár az éréssel, és jöhet egy erős eső. felreped a rengeteg érté­kes gyümölcs. Este rendezik a rekeszekbe az árut — mond­hatnánk „szervírozzák” az el­adáshoz a gyümölcs}elvásárlák udvaráéi, s bizony scikszor a késő éjszakai órákig is nagy itt a forgalom. Akik pedig a pesti piacra viszik árujukat, már az esti „kofahajóval” in­dulnák a reggeli piacra. 4 gyümölcsszezon a korai zi cseresznyével kezdődik, utána érik a földieper, napokon keresztül ezt szedik görnyed­ve, jóformán négifkézláb az epresékben, s ha jó a termés, több héten keresztül. Közben szedni kell a későbbi cseresz­nyét. És itt a malii a. Mert a bogdányiak igényes málnakul­túrát folytatnak, nagy földe­ken karózva, katonás rendben futnak a sorok. A málna igényes növény, ka­pálni, ritkítani, metszeni, kö­tözni kell. Az epret meg még trágyázni, mert termesztik már az egészen meredek hegy­oldalakban is. De nézzük csak. mit visz az a fiatalasszony a meredek hegyoldalon, a hátijában? Trá­gyát! A kocsi ide nem tud fel­jönni, így hozzák tehát. — Soha nem jövünk ki üres hátival — mondja a fiatalasz- szony — ahányszor kijövünk, hozzuk a trágyát, így össze­gyűlik. amennyi szükséges. Leánykája karján garábó- ban bögrék, evőeszközök, tisz­ta asztalkendőbe takarva ke­nyér. — Mi az? Micsoda robbaná­sok? — kérdezzük. — Fél tíz, most lőnek a kő­bányában. Gyere lányom, siess apádhoz az ebéddel. A fiatalasszony elköszön, ha­ladnak tovább. 4 bogdányi kőbánya leg- A* alább olyan neves a maga nemében, mint a cseresznye az ország gyümölcstermelésében. A bogdányi Csódi-liegyből ki­I Többek között olyan keresett könyveket, mint Georges: Chaplin filmjei és kora, Gár­donyi: A bor, Móricz: Isten háta mögött. Staller Istvánná nál, a sajtolóműhely dolgozója nál „csak” nyolc könyv var odahaza 1955 óta. Jókai, Mik­száth, Jack London művei. Né­meth Ferenc az edzőműhelybő pedig szintén nyolc könyvet ,,ol vas” már negyed:k esztendeje, Móricz Zsiigmond Pillangóját két példányban is. Ezeket s köteteket ugyan hiába keresik mások, a könyvtárban. Remél­jük, mér nem sokáig. A könyvtár havonta öt­száz forint értékű könyv­vel gyarapodik. Ez évente hatezer forint, azaz, mint­egy kétszázötven új könyv. Az igazat megvallva, nem sok. Egyedül a gyár labdarúgócsa­patára sokszorosan többet Jtöl tersek. Az üzemi bizottság elnö­kének. Dobos elvtársnak érve­lése bizonyos értelemben még is elfogadható. Azt mondja: — Amíg a kétszázat sen haladja meg a könyvtár állan­dó olvasóinak száma, nem tu­dunk több pénzt erre a célrí biztosítani. De amint megnö­vekszik az olvasók száma, m: sem zárkózunk el a kéréséül elől. Az elmúlt hónapban har­minchat új könyvvel gazdago­dott a könyvtár. A szó valód: értelmében gazdagodott, meri olyan, régóta keresett könyvek kerültek a könyvespolcokra, illetve onnan azonnal az olva­sók kezébe, mint Tolsztoj: Fel­támadása, Hugo Victor: Nevető embere, Mikszáth: Szent Pétéi esernyője, Bófoay: Bohémek és pillangók, Ilf-Petrov: Tizenkét széke, Fehér Klára: Idegen víztükör, Hasek: Svejk. Maugham: Az ördög sarkan­tyúja című műve. És bár a megvásárolt köny­vek kivétel nélkül jók, még­sem biztos, hogy kielégítik a könyvtár olvasóit. : A könyvtáros ugyanis mindössze két-három em­bert von be a könyvbeszer­zés munkájába, és nem ké­ri ki a gyári dolgozók véle­ményét: milyen könyveket szeretnének olvasni. Igaz, megpróbálkozott már ez­zel, de az első kísérlete ku­darcba fulladt. Akad tehát bőven javítani való a Ganz Árammérő Gyár könyvtári munkájában. A le­hetőség adott ahhoz, hogy leg­alább ötszáz-hatszáz állandó olvasója legyen a könyvtárnak. Ehhez azonban elsősorban Szi­lágyi Endrémé könyvtáros munkáján kell változtatni. Prukner Pál Színház, -s7roda/önt~j—^ ■ í jirásek neve nem ismeret- | J len a magyar olvasókö- |zönség előtt, hiszen a Kutya- Ifejűek és a Mindenki ellen i című regénye a magyar kö­zönség körében is nagy sikert aratott. Jirásek a cseh nép történetéből meríti regényei­nek témáját, s így érthető, hogy elbeszélései is a törté­nelmi múltban keresik azt. ami a mának is sokat mond, ami a ma nemzedéke előtt is példaként állhat. Az Európa Könyvkiadó ál­tal most kibocsátott elbeszé­léskötet Jirásek öt nagyobb lélegzetű elbeszélését fogja össze, ami nekünk, magya­roknak már csak azért is ér* dekes, mert a címben is sze­replő Huszárok: magyar hu­szárok, akik 1848-ban, a sza­badságharc hírére felkereked­nek az egyik cseh kisvárosból, hogy hazajöjjenek, s itthon Kossuth zászlaja alá álljanak S habár reménytelennek, el- képzelhetétlenné, tűnik, hogy az osztrák zsoldosokkal meg­rakott országon át hazajut- »////////////////« NEM GYE A Budapest Ve V[ emrégiben elmarasztaltuk ■L ’ a Kamara Varieté műso­rát azért, mert az inkább gyenge esztrádműsor. mint könnyed, vidám varieté volt. nak, mégis elindulnak, mert valami nagy, szent dolog hajtja őket: a hazaszeretet. Jirásek írásainak az a nagy érdeme, hogy nem történelmi nagyságokat, hadvezéreket, királyokat szerepeltet hősök­ként írásaiban, hanem minden kor történelmének legna­gyobb alkotóját, legaktívabb részvevőjét, az egyszerű, né­pet, azt a népet, melyből le­hetetlen kiölni a haza szeret«- tét, a ragaszkodást ahhoz a földhöz, ahhoz a nyelvhez, amely a nemzetet, az össze­tartozást, a testvérséget je­lenti. Érthető tehát, hogy Jirásek, akárcsak regényeiben, elbe­széléseiben is leginkább a hu­szita háborúk korát eleveníti fel, a kort, amikor a cseh nép hősi harcot vívott szabadsá­gáért, függetíenségéert. A kiváló fordítás a biztosí­téka annak, hogy Jiráseket regényei után mint elbeszélőt is kedvencei közé fogadja a magyar közönség. — m — ///////////////////« REKJÁTÉK rieté új műsora A cikkben szóvátettük azt is, hogy ez valamennyi könnyű- műfajú színház jelenlegi mű­sorára is jellemző. Nos, ami­kor megnéztük a Budapesti ; Varieté új műsorát, kellemesen : csalódtunk. A „Nem gyerek- : játék” ízig-vérig az, aminek kínálja magát: varieté a ja­vából. A „Nem gyerekjáték” jele­netei rövidek, frappánsak, sőt, mi több, újak és maiak is. Bár egyik villámtréfa sem ás a felvetett hibák mélyére, mai életünk sok bosszúságot okozó figuráinak felvillantott képe mégis minden alkalom­mal telibe talál. Nemcsak a humor fegyverével teszi ne­vetségessé ezeket a figurákat, de gondolatokat is ébreszt az emberekben: legyünk meg­értőbbek, emberségesebbek egymás iránt. S ezt a hatást még csak fokozza Darvas Szi­lárd ezernyi ötlettel telitűz­delt konfransziéja. A műsor artistaszámai öt­letesek, és sikerüket olyan nevek fémjelzik, mint: Pataki Ferenc fejszámoló és Rodo'fó, a bűvész, valamint Quick, az ezerarcú karmester. Még a a kissé szokatlan divatrevűt is szellemes keretbe fűzték, és így nem hullik ki a műsor egészéből. Mulattató a két Latahár magánjelenete és jó a Revü tánccsoport is Reméljük, hogy a könnvű műfaj szerkesztői most, hogy megtalálták a helyes utat, a jövőben a „Nem gyerekjáték­nál is jobb szórakoztató mű­sorokkal lepik meg majd a varietékedvelők népes táborát. — P — került andezit ott van a fővá­ros útjainak kőkoökáiban, a dunai rakpartok lépcsőiben. Rendszeres bányászatát min­den valószínűség szerint a Vaskapu, illetve a Duna sza­bályozásaikor kezdték el. Érdemes fölmenni a hegy tetejére, és onnan betekinteni az öreg bányába, amelyet már nem művelnek. Érdekes lát­vány a kigyomrozott hegy fe­lülről, de különösen belülről. A hegy közepét rendre kifej­tették és elszállították, most olyan, mint egy óriási aréna, 20—40 méteres, meredek szik­lafalakkal. A Csódi-hegy maga geológiai érdekesség. Vulkánikus tömb, de tulajdoniképpen nem iga­zi vulkán, hanem olyan meg­merevedett lávatömeg, amely a felszín felé törve, nem tud­ta áttörni a szilárd kérget, csupán felemelte azt. így a láva a földlcéreg alatt lencse­alakú tömegben merevedett meg. Az andezitnek ezt a faj­táját lákkolitnak nevezi a geo­lógia. Igen szépen látható ez a félbemaradtnak mondható vulkán a művelés alatt állá bánya fejtésénél, mintegy ke­resztmetszetben, a lakkolit gömbhéjas szerkezetével, ami a láva megmerevedésével ala­kult ki. Üregeiben szép kris­tályok találhatók. Naponta három robbantással ..jövesztik” a külszíni fejtés során a követ. A lerobbantott kövek közt szoba nagyságúak ts vannak, ezeket újból fúr­ják és robbantják. Ma már csak gépi fúrással dolgoz­nak. A követ azután bunkór- zák, majd a sikló csilléin a hegy lábáig szállítják, onnan gőzmozdony vonja a rako­dóhoz, a dunapartra. A követ; uszályokkal szállítják. Valamikor targoncával folyt I a hajórakás. Ez volt a legne \ hezebb munka. 1952 óta \ uszályra épített rakodóberen■ ■ dezés csúszdagaratjain engedik \ le a követ a hajóba. A termelés 15 százaléka fa- \ rágott útburkoló kő. Nagyobb- \ részt ma is kézierővel, kala- \ páccsal hasítják a munkások \ a követ. A művelet munkáig«- \ nyességére jellemző, hogy a \ termelés 15 százalékát kitevő i kockakő azonos értékű a 85 \ százaléknyi egyéb, alaktalan \ 'kővel! í A bogdányi bányászt igen j megbecsülik a szakmában, a ; nagy hídépítkezéseknél és je- \ lenleg a budai vár újjáépítésén \ sok ide való kőfaragó dolga- l zik. j TI iányos lenne Bogdányról a ! “ kép, ha nem esnék szóar-j fői, hogy a természetkedvelők \ igen szép kirándulásokat te- \ hetne'k a gyönyörű vidéken \ Jelzett turistautak vezetnek \ innen a hegyeken át a Nagy- \ Villámra, a József-forrást útba t ejtve az Urak asztalához, az í Édeslyuk-forráshoz. Visegrád \ és Leányfalu közelsége ugyan \ elvonja Bogdánytól az idegen- % forgalmat. fövényes partja $ azonban így is sok idegent lát í nyaranta vendégül: a hal- \ ványzöld part szerelmeseit. í / Iklódy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom