Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-01 / 76. szám
rzsrr HEU ^/Cirhw 1959. Április i. szerda Önkiszolgáló illatszerből A Belkereskedelmi Minisztérium ä helyi tanács kereskedelmi osztályának kezdeményezésére jelentős beruházással önkiszolgáló illatszerboltot létesített Szentendrén. A megnyitás óta eltelt két nap alatt jelentős forgalmat bonyolítottak le. Csaknem hatezer könyv—alig kétszáz olvasó A könyvtárak tevékenységének kétségtelenül legkifejezőbb fokmérője az olvasók száma. Hány ember fordul meg a könyvtárban, hány könyv cserél gazdátSzilágyi Endréné, a Ganz S^a^ötven evvel született O030 ezelőtt l Százötven évvel ezelőtt, 1809. március 31-én született Nikoláj Vasziljevics Gogol, a realista regényírás egyik legnagyobb alakja. Falusi földbirtokos fia volt, aki iskolái elvégzése utón rövidebb ideig állami szolgálatba szegődött, de huszonkét éves korától kezdve majdnem teljesen az irodalomnak élt. 1831-ben jelent meg Esték a dikankai majorban „című no- velláiS'kötete. Ezt négy évvel később a Mirgorod című követte. benne a nagyhírű Tárasz Bulyba című elbeszéléssel, amelyet Bjelinszkij „Homéroszhoz méltónak” nevezett. 1836-ban egymásután születtek meg legnagyobb alkotásai, amelyek az orosz irodalom vezéralakjává tették. Ezek: A köpeny, Az orr és A revizor. Előbbit maga Arany János ültette át magyar nyelvre, aki írói álnévként nem egyszer használta a novella címszereplőjének: Akakijevics Akakij- nek nevét. A szerencsétlen sor. sú kistisztviselő — csinovnyik —, aki élete minden vágyát egy prémes köpenybe sűríti és attól is megrabolj óik, nemcsak szánalmat keltett, hanem éles társadalombíráló jelentőségű is volt. Még jobban lerántotta a leplet a cári Oroszország korrupt viszonyairól a hazánkban is közismert Revizor, melyet Gogol ' Puskin biztatására irt. A m,i irodalmunkban hozzá hasonló leleplező erejű mű csak A falu jegyzője volt. Mi volt Gogol művészetének titka? A realizmus és a gyilkos, leleplező humor. Barátja. Puskin, „mindig azt mondta, hogy sosem látott még írót, aki a közönségességet és laposságot ilyen telt színekkel festené, az általános emberi ürességet és semmilyenssget ilyen erővel rajzolná“, mint Gogol. Az orosz és szovjet irodalomban jól nyomon követhető Gogol realizmusának hatása Tolsztojon át egész So- lohovig, kegyetlen humoráé pedig Ilf és Petrovig. Dosztojevszkij „a kacagás démoná“- nak nevezte. Nem volt könnyű kacagtatni és leleplezni abban az Oroszországban, melynék ura a dekabristák gyilkosa: I. Miklós volt, és amelyet a minden szabad gondolatot megbénító Szent Szövetség egyik oszlopának tekintettek. Gogol 1833-ben kezdett fő művével, a Holt lelkekkel pedig éppen ezt tette. A meghalt jobbágyokat vásárló és ezekkel szélhámosíkodó Csicsikov alakjában Gogol megmutatta a feudális társadalom mélységes romlottságát és züllöttségét. Herzen szerint rávilágított, hogyan élnek a hatalmasok „kiszipolyozva a nép életét és vérét azzal a természetességgel és naivitással, mellyel a gyermek táplálkozik anyja emlőjéről.“ Gogol maga is megriadt a művében ábrázoló visszataszító képtől. ígérte, hogy a folytatás derűsebb, reménytkel- több lesz, ez a folytatás azonban soha nem látott napvilágot. A cári Oroszországról egy nagy művész nem festhetett re- ménytkeltő képet. Gogol élete későbbi éveiben letért arról az útról, amelyen elindult. Vallási miszticizmusba esett, megbánta a „bűneit“ és azt hirdette, hogy a cári • hatalom és szubordináeió min- denékíelett való. Ugyanaz a Bjelinszkij, aki egyike volt nagy művei legfőbb elismerői- ndk, ezért a megalkuvásért kemény bírálattal illette: „Korbács prédikátora, tudatlanság apostola, obszkurantizmus és lelki sötétség bajnoka, tatári Qrkölcsök' dicsőítője: — mii művel ön?“ kérdezte abban a nyílt levélben, amelyet Lenin később az orosz kritika egyik legkiválóbb alkotásának minősített. M ndez azonban nem csökkenti Gogol korszakalkotó nagy müveinek jelentőségét. A születése óta eltelt másfél évszázad nemcsak hogy nem. ho- mályosította haladó írásai értékét, hanem egyebek közt annak a jóslatszerű képnek helytállóságát is igazolta, amellyel a Holt lelkek sorai zárulnak, s amelyben Oroszországot és az orosz népet a rohanó trojkához hasonlította, amely feltartóztathatatlanul tör előre. Ordas Iván [ Árammérő Gyár könyvtárosa I nem dicsekedhet túlságosan eddigi munkájává!. Májusban J lesz egy esztendeje, hogy át- I vette az üzemi könyvtár veze- I lését, ennek ellenére a beírat- * kozott olvasók száma mindösz- sze százkilencvenöt. Alig több, I mint a gyár dolgozóinak tíz j százaléka. Vajon mi az cka annak, hogy a gyári' dolgozók nagy többsége nem jár e! a könyvtárba? Talán nem szeretnek olvasni? Ezt mindemnél beszédesebben cáfolja az a tény, hogy csak a szovjet könyv ünnepi hetén többezer forint értékű könyvet vásároltak. A hiba tehát elsősorban nem az emberekben keresendő. inkább a könyvtáros munkájában. Könyvtári propaganda úgyszólván nincs. Aki eljön a könyvtárba, kedvére válogathat, aki nem jön — magára vessen. Nem újkeletű dolog ez, még a múlt öröksége. Éppen ezért a könyvtáros egyik legfontosabb feladata lenne elmenni az emberekhez, beszélgetni velük, elhívni őket a könyvtárba. Aki egyszer már idetalál, biztos. hogy másodszor mér magától jön. A könyvtárban látszólag igen gazdag a választék. Háromezer kötet szépirodalmi, kétezsröt- száz műszaki könyv és ötven- hétféle külföldi szakfolyóirat között válogathatnak az érdeklődők. Illetve... Ezernégyszáz kötetnyi könyv 1955 óta még nem került vissza a könyvtárba. A legjobb, legkeresettebb szépirodalmi művek.Ugyan miért? A gyár könyvtárosa nagy elfoglaltságára hivatkozik, aztán szerényen megjegyzi. — Már megkezdtem a kintiévé könyvek visszaszerzését. Az a és b betűs olvasók megkapták a .felszólítást... Közel egy esztendő alatt mindössze a b betűig jutott el! Ez legfeljebb száz kötet könyvet jelent az ezerhégyszázból. S ha ilyen „ütemben“ halad, ki tudja, mikor ér a végére. Pedig az olvasók már nagyon várják a jobbnál-jotob könyveket. Természetesen a könyvtároson kívül azokat a gyári dolgozókat is felelősség terheli, akik négy-öt esztendeje tartogatják maguknál a könyvtári könyveket. S nem is egyet-kettőt. Blafárd István, a szerszámműhely dolgozója tizenkét könyvet „őriz” otthon negyedik esztendeje. ELŐZETES JELENTÉS Rövidesen bemutatják filmszínházaink a Többé nem balkezes című mulatságos színes szovjet játékfilmet, amely a Balkezes újonc című film folytatása 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSJ ALOIS J ÍRÁS EK: Vitézek, zsoldosok és huszárok jirá J len a ISMERJÜK MEG MEGYÉNKET! Andezit, cseresznye, málna Qtt, Íz re radtan áttörte a visegrádi szorost és a kis smaragdzöld lapály karéját újra levágják a hegyek, ahol a szürke folyam megkezdi déli irányát, ott fekszik egy község a hegyoldalba kapaszkodva: Dunabogdány. és mögötte a Sóhegy, a Nagy-Villám magasodik sötéten az égre. Bogdányt Cirpi néven említik az egykorú írások, a római birodalom északkeleti határvidékén. 1930-ban csakugyan feltárták a határban, a Váradok alatt egy római castellumot, amely egyik láncszeme lehetett a birodalom védőrendszerének. A !község mai neve a XIII. században szerepel először. Az 1600-as években még szinmagyar a község, a XVIII. század elején kap német telepeséket. Érdekes adat, hogy már 1789-ben községi elemi iskolája van! Hegy és folyó közé szorulva, Dunabogdány hosszúra nyúlt jalu. Legérdemesebb egy április végi derűs napon meglátogatni. Mint késői hóesés után. fehérek a dombok az egész határban — virágzik a cseresznye. Meseszép ilyenkor a bogdányi táj! A lakosság főfoglalkozása a gyümölcstermesztés, elsősorban cseresznyéje híres, amely messze külföldre elkerül. Gondozzák is tavasszal fáradhatatlanul a fákat, hisz a permetezés nélkül csak a hernyók szüretelnének. Cseresznyeszüret idején kihalt a falu, üresek az utcák, a csendet csak egy-egy éhében haragvó kutya ugatása töri meg. Kinn van mindenki a földeken, azaz inkább a cseresznyefákra költözött a falu apraja-nagyja. Némelyik nagy fához két-három létra is támaszkodik. tetejükben hajladoznak. csevegnek, dalolnak az asszonyok, lányök, gyerekek mint a madarak és serényen jár a kéz, telnek a kosarak, gyümölcsrékeszek. Sietni kell, mert a gyümölcs nem vár az éréssel, és jöhet egy erős eső. felreped a rengeteg értékes gyümölcs. Este rendezik a rekeszekbe az árut — mondhatnánk „szervírozzák” az eladáshoz a gyümölcs}elvásárlák udvaráéi, s bizony scikszor a késő éjszakai órákig is nagy itt a forgalom. Akik pedig a pesti piacra viszik árujukat, már az esti „kofahajóval” indulnák a reggeli piacra. 4 gyümölcsszezon a korai zi cseresznyével kezdődik, utána érik a földieper, napokon keresztül ezt szedik görnyedve, jóformán négifkézláb az epresékben, s ha jó a termés, több héten keresztül. Közben szedni kell a későbbi cseresznyét. És itt a malii a. Mert a bogdányiak igényes málnakultúrát folytatnak, nagy földeken karózva, katonás rendben futnak a sorok. A málna igényes növény, kapálni, ritkítani, metszeni, kötözni kell. Az epret meg még trágyázni, mert termesztik már az egészen meredek hegyoldalakban is. De nézzük csak. mit visz az a fiatalasszony a meredek hegyoldalon, a hátijában? Trágyát! A kocsi ide nem tud feljönni, így hozzák tehát. — Soha nem jövünk ki üres hátival — mondja a fiatalasz- szony — ahányszor kijövünk, hozzuk a trágyát, így összegyűlik. amennyi szükséges. Leánykája karján garábó- ban bögrék, evőeszközök, tiszta asztalkendőbe takarva kenyér. — Mi az? Micsoda robbanások? — kérdezzük. — Fél tíz, most lőnek a kőbányában. Gyere lányom, siess apádhoz az ebéddel. A fiatalasszony elköszön, haladnak tovább. 4 bogdányi kőbánya leg- A* alább olyan neves a maga nemében, mint a cseresznye az ország gyümölcstermelésében. A bogdányi Csódi-liegyből kiI Többek között olyan keresett könyveket, mint Georges: Chaplin filmjei és kora, Gárdonyi: A bor, Móricz: Isten háta mögött. Staller Istvánná nál, a sajtolóműhely dolgozója nál „csak” nyolc könyv var odahaza 1955 óta. Jókai, Mikszáth, Jack London művei. Németh Ferenc az edzőműhelybő pedig szintén nyolc könyvet ,,ol vas” már negyed:k esztendeje, Móricz Zsiigmond Pillangóját két példányban is. Ezeket s köteteket ugyan hiába keresik mások, a könyvtárban. Reméljük, mér nem sokáig. A könyvtár havonta ötszáz forint értékű könyvvel gyarapodik. Ez évente hatezer forint, azaz, mintegy kétszázötven új könyv. Az igazat megvallva, nem sok. Egyedül a gyár labdarúgócsapatára sokszorosan többet Jtöl tersek. Az üzemi bizottság elnökének. Dobos elvtársnak érvelése bizonyos értelemben még is elfogadható. Azt mondja: — Amíg a kétszázat sen haladja meg a könyvtár állandó olvasóinak száma, nem tudunk több pénzt erre a célrí biztosítani. De amint megnövekszik az olvasók száma, m: sem zárkózunk el a kéréséül elől. Az elmúlt hónapban harminchat új könyvvel gazdagodott a könyvtár. A szó valód: értelmében gazdagodott, meri olyan, régóta keresett könyvek kerültek a könyvespolcokra, illetve onnan azonnal az olvasók kezébe, mint Tolsztoj: Feltámadása, Hugo Victor: Nevető embere, Mikszáth: Szent Pétéi esernyője, Bófoay: Bohémek és pillangók, Ilf-Petrov: Tizenkét széke, Fehér Klára: Idegen víztükör, Hasek: Svejk. Maugham: Az ördög sarkantyúja című műve. És bár a megvásárolt könyvek kivétel nélkül jók, mégsem biztos, hogy kielégítik a könyvtár olvasóit. : A könyvtáros ugyanis mindössze két-három embert von be a könyvbeszerzés munkájába, és nem kéri ki a gyári dolgozók véleményét: milyen könyveket szeretnének olvasni. Igaz, megpróbálkozott már ezzel, de az első kísérlete kudarcba fulladt. Akad tehát bőven javítani való a Ganz Árammérő Gyár könyvtári munkájában. A lehetőség adott ahhoz, hogy legalább ötszáz-hatszáz állandó olvasója legyen a könyvtárnak. Ehhez azonban elsősorban Szilágyi Endrémé könyvtáros munkáján kell változtatni. Prukner Pál Színház, -s7roda/önt~j—^ ■ í jirásek neve nem ismeret- | J len a magyar olvasókö- |zönség előtt, hiszen a Kutya- Ifejűek és a Mindenki ellen i című regénye a magyar közönség körében is nagy sikert aratott. Jirásek a cseh nép történetéből meríti regényeinek témáját, s így érthető, hogy elbeszélései is a történelmi múltban keresik azt. ami a mának is sokat mond, ami a ma nemzedéke előtt is példaként állhat. Az Európa Könyvkiadó által most kibocsátott elbeszéléskötet Jirásek öt nagyobb lélegzetű elbeszélését fogja össze, ami nekünk, magyaroknak már csak azért is ér* dekes, mert a címben is szereplő Huszárok: magyar huszárok, akik 1848-ban, a szabadságharc hírére felkerekednek az egyik cseh kisvárosból, hogy hazajöjjenek, s itthon Kossuth zászlaja alá álljanak S habár reménytelennek, el- képzelhetétlenné, tűnik, hogy az osztrák zsoldosokkal megrakott országon át hazajut- »////////////////« NEM GYE A Budapest Ve V[ emrégiben elmarasztaltuk ■L ’ a Kamara Varieté műsorát azért, mert az inkább gyenge esztrádműsor. mint könnyed, vidám varieté volt. nak, mégis elindulnak, mert valami nagy, szent dolog hajtja őket: a hazaszeretet. Jirásek írásainak az a nagy érdeme, hogy nem történelmi nagyságokat, hadvezéreket, királyokat szerepeltet hősökként írásaiban, hanem minden kor történelmének legnagyobb alkotóját, legaktívabb részvevőjét, az egyszerű, népet, azt a népet, melyből lehetetlen kiölni a haza szeret«- tét, a ragaszkodást ahhoz a földhöz, ahhoz a nyelvhez, amely a nemzetet, az összetartozást, a testvérséget jelenti. Érthető tehát, hogy Jirásek, akárcsak regényeiben, elbeszéléseiben is leginkább a huszita háborúk korát eleveníti fel, a kort, amikor a cseh nép hősi harcot vívott szabadságáért, függetíenségéert. A kiváló fordítás a biztosítéka annak, hogy Jiráseket regényei után mint elbeszélőt is kedvencei közé fogadja a magyar közönség. — m — ///////////////////« REKJÁTÉK rieté új műsora A cikkben szóvátettük azt is, hogy ez valamennyi könnyű- műfajú színház jelenlegi műsorára is jellemző. Nos, amikor megnéztük a Budapesti ; Varieté új műsorát, kellemesen : csalódtunk. A „Nem gyerek- : játék” ízig-vérig az, aminek kínálja magát: varieté a javából. A „Nem gyerekjáték” jelenetei rövidek, frappánsak, sőt, mi több, újak és maiak is. Bár egyik villámtréfa sem ás a felvetett hibák mélyére, mai életünk sok bosszúságot okozó figuráinak felvillantott képe mégis minden alkalommal telibe talál. Nemcsak a humor fegyverével teszi nevetségessé ezeket a figurákat, de gondolatokat is ébreszt az emberekben: legyünk megértőbbek, emberségesebbek egymás iránt. S ezt a hatást még csak fokozza Darvas Szilárd ezernyi ötlettel telitűzdelt konfransziéja. A műsor artistaszámai ötletesek, és sikerüket olyan nevek fémjelzik, mint: Pataki Ferenc fejszámoló és Rodo'fó, a bűvész, valamint Quick, az ezerarcú karmester. Még a a kissé szokatlan divatrevűt is szellemes keretbe fűzték, és így nem hullik ki a műsor egészéből. Mulattató a két Latahár magánjelenete és jó a Revü tánccsoport is Reméljük, hogy a könnvű műfaj szerkesztői most, hogy megtalálták a helyes utat, a jövőben a „Nem gyerekjátéknál is jobb szórakoztató műsorokkal lepik meg majd a varietékedvelők népes táborát. — P — került andezit ott van a főváros útjainak kőkoökáiban, a dunai rakpartok lépcsőiben. Rendszeres bányászatát minden valószínűség szerint a Vaskapu, illetve a Duna szabályozásaikor kezdték el. Érdemes fölmenni a hegy tetejére, és onnan betekinteni az öreg bányába, amelyet már nem művelnek. Érdekes látvány a kigyomrozott hegy felülről, de különösen belülről. A hegy közepét rendre kifejtették és elszállították, most olyan, mint egy óriási aréna, 20—40 méteres, meredek sziklafalakkal. A Csódi-hegy maga geológiai érdekesség. Vulkánikus tömb, de tulajdoniképpen nem igazi vulkán, hanem olyan megmerevedett lávatömeg, amely a felszín felé törve, nem tudta áttörni a szilárd kérget, csupán felemelte azt. így a láva a földlcéreg alatt lencsealakú tömegben merevedett meg. Az andezitnek ezt a fajtáját lákkolitnak nevezi a geológia. Igen szépen látható ez a félbemaradtnak mondható vulkán a művelés alatt állá bánya fejtésénél, mintegy keresztmetszetben, a lakkolit gömbhéjas szerkezetével, ami a láva megmerevedésével alakult ki. Üregeiben szép kristályok találhatók. Naponta három robbantással ..jövesztik” a külszíni fejtés során a követ. A lerobbantott kövek közt szoba nagyságúak ts vannak, ezeket újból fúrják és robbantják. Ma már csak gépi fúrással dolgoznak. A követ azután bunkór- zák, majd a sikló csilléin a hegy lábáig szállítják, onnan gőzmozdony vonja a rakodóhoz, a dunapartra. A követ; uszályokkal szállítják. Valamikor targoncával folyt I a hajórakás. Ez volt a legne \ hezebb munka. 1952 óta \ uszályra épített rakodóberen■ ■ dezés csúszdagaratjain engedik \ le a követ a hajóba. A termelés 15 százaléka fa- \ rágott útburkoló kő. Nagyobb- \ részt ma is kézierővel, kala- \ páccsal hasítják a munkások \ a követ. A művelet munkáig«- \ nyességére jellemző, hogy a \ termelés 15 százalékát kitevő i kockakő azonos értékű a 85 \ százaléknyi egyéb, alaktalan \ 'kővel! í A bogdányi bányászt igen j megbecsülik a szakmában, a ; nagy hídépítkezéseknél és je- \ lenleg a budai vár újjáépítésén \ sok ide való kőfaragó dolga- l zik. j TI iányos lenne Bogdányról a ! “ kép, ha nem esnék szóar-j fői, hogy a természetkedvelők \ igen szép kirándulásokat te- \ hetne'k a gyönyörű vidéken \ Jelzett turistautak vezetnek \ innen a hegyeken át a Nagy- \ Villámra, a József-forrást útba t ejtve az Urak asztalához, az í Édeslyuk-forráshoz. Visegrád \ és Leányfalu közelsége ugyan \ elvonja Bogdánytól az idegen- % forgalmat. fövényes partja $ azonban így is sok idegent lát í nyaranta vendégül: a hal- \ ványzöld part szerelmeseit. í / Iklódy József