Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-30 / 100. szám

1959. ÁPRILIS 30. CSÜTÖRTÖK KíJCirlap 3 „A PONTOS ELSZÁMOLÁS ERŐSÍTI A BARÁTSÁGOT" Érdemes megszilárdítani a fegyelmet - vallják a bugyi Tessedik Sámuel Tsz-ben Négy termelőszövetkezet egyesüléséből alakult meg a télen a megye legnagyobb ter­melőszövetkezete, a bugyi Tes­sedik Sámuel, A 2800 hold föld — amivel a szövetkezet ren­delkezik — hatalmas terület, s a 147 munkakönyvvel rendel­kező tag és a több mint 20 családtag irányítása nem köny- myű feladat. Különösen nem, ha tekintetbe vesszük, hogy a tagok négy termelőszövetke­zetből tevődnek össze. Mind­egyik tsz-ben más volt a szo­kás, a munkarend. Egyikben nem rótták fel hibának a ve­zetők azt, amit a másik tsz-ben szigorúan vettek. Más-más volt mindegyik szövetkezet tagsá­gának anyagi helyzete is. Nagy felelősséget vállaltak tehát magukra a termelőszövetkezet vezetői, amikor elfogadták megbízatá­sukat. Mert nemcsak a felso­roltak nehezítik a vezetést. Többek között az is. hogy a 2800 hold föld nem is egy tag­ban van. hanem két község — Bugyi és Alsónémedi — hatá­rára terjed ki. Aztán bárho­gyan is számoljuk, a 2800 holdra ugyancsak kevés a munkaerő, s különösen kevés, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy jól jövedelmező, de mun­kaigényes termelési kultúrákat folytatnak. Ezek után minden­ki előtt világos lehet, hogy nem irigylésre méltó dolog a bugyi Tessedik Sámuel Tsz- ben vezetőnek lenni. A felsorolt nehézségek elle­nére is nem rosszat, hanem jó* kell mondani a tsz munkájá­ról. A tavaszi mezőgazdasági munkákat idejében elvégezték, pedig közbe jött olyan nem várt dolog is, hogy a csírázta­tott burgonyát vető gép. amit külföldről rendeltek, nem ér­kezett meg idejében. Sok mun­kaerőt elvett az újabb rizs­telepek építése is. Mégis olyan jó híre és tekintélye van a köftfyékbéh a 'térmélőszövétke- zetnek. amilyennek az elődök — a Kísérleti Rizstermelő Tsz kivételével — nem dicse­kedhettek. Mi az oka. hogy a nagyará­nyú fejlődés ellenére is az eredmények ilyen gyorsan je­lentkeztek? Ezt kerestük, kutattuk a tsz-ben s három fontos ténye­zőt találtunk, ami egyúttal biztosítéka is a további ered­ményes gazdálkodásnak­a szakszerű és következetes vezetés, a szilárd munkafegyelem, va­lamint a tagok érdekeltsége » termelés növelésében. A szövetkezet vezetésében csaknem kivétel nélkül szak­emberek vannak. Egyetemet végzett szakember Nagy Ist­ván. a szövetkezet elnöke, gaz- dászok az üzemegységvezetők, s még a bi-igádvezetfiktől is meg­követelik a hozzáértést. Az agronómia! ismeretekben és a nagyüzemi munkaszervezés­ben jártas vezetők már a terv készítésénél figyelembe vették a szövetkezet adottsá­gait és amint erről a későb­biekben még szó lesz. emberi munkaerőt csak ott alkalmaz­nak. ahol az feltétlenül szük­séges. A hozzáértő vezetőség olyan termelési kultúráikat honosít meg. amelyek eddig ismeretle­nek voltak a községben. Csak­nem 450 holdra növelték a pár évvel ezelőtt még szinte ismeretlen rizs területét. Men­tatelepet létesítettek, s az idén 20 holdon telepítettek spárgát. , Az új termelési agak jó jövedelmet biztosítanak majd a tagságnak. A szilárd munkafegyelem ilyen nagy termelőszövetke­zetben —; persze másutt is — elengedhetetlen követelmény. A tagok többsége egyet is ért ebben a vezetőséggel, s ezért készítették el az úgy­nevezett „belső rendtartást", amelynek alapján szigorúan felelősségre vonják a hibát el­követőket. Szükség volt erre — ezt vallják a tsz tagjai —, mert a szövetkezet indulásakor olyan jelenségeket tapasztal­tak, amelyek, ha folytatódnak, lehetetlenné teszik a sikeres gazdálkodást. Szőrén-szálán el­tűnt például két malac a ser­téstelepről. A vezetőség a malacok árát megfizettette a gondozókkal. Többen úgy kezdték — ahogy az előző szövetkezetekben szinte szo­kássá vált —, hogy ittasan mentek munkába és főleg a kocsisoknál fordult elő. hogy napközben is leittasodtak. A „belső rendtartás“ értelmében az ilyen tagokat azonnal haza- küldté’k és három munkaegv séget levontak tőlük. A szö­vetkezeti vagyon eltulajdoní- tóit — ha a kár értéke nem haladja meg az 500 forintot — kötelezik a megtérítésre és 10 munkaegységet vonnak le tőlük, ha pedig azon felül van. bírósági eljárást indíta­nak a vétkes ellen. Az iga­zolatlan mulasztásért két munkaegység levonás „jár“. Meghatározták a munkaidőt is. Reggel vontatóval szál­lítják a tagokat a határba és hét órakor már munkába kell állni. A fogatosoknsk úgy kell megkezdeni a lovak etetését. hogy 7 Órakor ugyancsak megkezdhessék a munkát. Előírták az állat- gondozók munkaidejét és kö­telességeit is. Egyesek előtt talán szigorú nak tűnik mindez. Nem sza­bad azonban megfeledkezni ról, hogy a tagság ezt elfogad­ta, s főleg arról nem. hagy a munkát és a rendet szerető tsz-tagokka! szemben — mivel ók úgyis fegyelmezetten dol­goznak — nincs szükség ezek alkalmazására. A munkafegyelem megs?’- lárdításában még egy nagyon fontos dolog is közrejátszik; a vezetők példamutatása. Az elnök és az üzemegység- vezetők elsőnek éfkézhek munkába. Ezenkívül a tsz- elnök és az üzemegységveze­tők felelőssége is szerepel a belső rendtartásban. Kötelesek beszámolni a szövetkezet gaz­dálkodásáról és személyileg felelősek a tervek teljesíté­séért. Ami a beszámolást il­leti. az havonként megtörté­nik, s a terv teljesítésének el­lenőrzésére pedig az egyes növények betakarítása után kerül sor. Nagyon örvendetes a terme­lőszövetkezetben, hogy mint a szemük világára, úgy vigyáz­nak arra: minden beírt mun­kaegység mögött legyen teile, sités. Az üzemegység-vezetők mindennap a helyszínen veszik at a munkát és ellenőrzik a mennyiséget és a minőséget is. Az a szólás-mondás járja a szövetkezetben: „A pontos el­számolás erősiti a barátságot”. De nemcsak mondják ezt, ha­nem érvényt is szereznék en­nek. Legutóbb például a rizstelen építésénél tapasz­taltak hanyag munkát és csak akkor vették át. miután a bri­gád tagjai kijavították a h>- bákat. Kemény kézzel irányítja a vezetőség a szövetkezetei, s szilárd a munkafegyelem. No gondolja azonban bárki is. hogy emiatt rossz a hangulat a tsz-ben, vagy a nagy földterü­let, meg a kevés munkaerő miatt „kiszipolyozzák’* a ta­gok munkaerejét. Korántsem így van. Nagy munkakedvvel dolgoznak a tagok és nem is „szakadnak“ bele. Ha elmond­juk. hogy a termelőszövetke­zetben az egy holdra jutó géoi munka mennyisége 10.5 normálhold, nyomban kitűnik, "hogy a munka nehezét itt a gépek végzik. (A megyei átlag ta­valy a termelőszövetkezetek­ben 5.29 normálhold volt.). A szövetkezet pár hónapos mű­ködése óta is természetes, hogy géppé! szántanak vetnek, a műtrágyát géppel szórják, s a kalászosokat is gépekkel taka­rítják be. Ezen túlmenően pél­dául a rizst repülőgépről mű­trágyázzák, a gyomirtás a ga­bonaféléfcben gépekkel. s vegyszerrel történik. Géppel munkálják a kukoricát, s amint az előbbiekben már erről szóltunk, jövőre a ker­tészetben a palántázás és a csíráztatott burgonya ülteté­se is gépesítve lesz. A menta termelése úgy történik, hogy kézzel szinte egész évben nem nyúlnak hozzá. A vezetőség tehát nemcsak megköveteli a munkát, hanem meg is köny- nyíti azt a nagyfokú gépesí­téssel. A bugyi Tessedik Sámuel Tsz-ben uralkodó egészséges szellemhez az is hozzájárul, hogy a tagok rendszeresen kéz­hez kapják havonta a munka- egységenkénti 30 forint előleget. Ily módon 1000—1500 forint havi jövedelemhez jutnak és senki sincs ráutalva, hogy nagy dologidőben máshol vál­laljon munkát, hiszen a tsz- ben bőségesen biztosíthatja családja megélhetéséhez a szükségeset. Hogyan biztosítja a veze­tőség a havonkénti munka­egység előleget? Kitűnik ez rögtön, ha vé­giglapozzuk az állammal kö­tött szerződéseket. Március 21- ig több mint négymillió forint értékű terményre, állatra és termékre kötöttek szerződést és a napokban újabb sertések értékesítésére szerződnek le. Igénybe veszik a 3004-es és a 3004/1-es kormányhatározat nyújtotta kedvezményeket. Hogy mennyire örülnek e kor­mányhatározatnak, elég, ha jellemzésként elmondjuk azt, ami a tsz-ben szájról szájra jár: „Amióta mezőgazdasággal foglalkoznak a világon, soha és sehol nem volt olyan olcsó a gépi munka, mint ameny- nyiért most a gépállomás ne­künk dolgozik.” És a 30 fo­rintos munkaegység-előleg mellett sem kell attól* -tarta­mok, hogy nem lesz mit osz­tani az év végén. A terv sze­rint ugyanis a munkaegység értéke 54,41 forint lesz. de nincs olyan kishitű ember a szövetkezetben, aki a 60 fo­rintra ne merne fogadni. Ezek után az olvasótól kér­dezzük meg: érdemes-e megszi­lárdítani a szövetkezetben a fegyelmet? Vajon nem a ter­melőszövetkezeti tagok érde­keit szolgálja-e a keménykezű vezetőség, amikor megköve­teli a rendet? A bugyi Tesse­dik Sámuel Tsz tagságának ma már nem kell ezt bizony­gatni. Mihók Sándor Budaörsi képes híradó Az öreg borospincék bejáratát már rég benőtte a gaz, s csak a kifáradt kirándulóknak nyújtanak kellemesen hús pihe­nőt a Golgota-hegy tövében. A faluban — a fővárostól nem messze fekvő Budaörsön — azonban annál inkább zajlik az élet. Szorgos kezek tisztogatják az utakat, kerteket, hosszú­szárú meszelőkkel teherre varázsolják a kissé megsárgult házak falát. Szép a tavasz Budaörsön, kinyíltak a virágok, s velük a zöldzsalús ablakok is. Kapálják a szőlőt a szövetkezetben. Még van egy hordóval az óborból. (Szurok János képriportja.) Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A folyóiratban Lenin szüle­tésének 89. évfordulójáról, a lenini életmű egyik legjellem­zőbb és legtanulságosabb vo­násáról Wirth Ádám emléke­zik meg A forradalmi elmélet és a forradalmi gyakorlat egy­sége című cikkében. Termelőszövetkezeti moz­galmunknak az elmúlt három hónapban bekövetkezett nagy­arányú fellendüléséről Keserű János írását közli a lap. A kommunizmus építésének né­hány közgazdasági kérdéséről címmel Kaíhulits László fog­lalkozik az SZKP XXI. kong­resszusán elfogadott közgaz­dasági programmal. Lenin Materializmus és empiriokri- ticizmus című művének törté­nelmi jelentőségéről írt cikket Szecsődi László. Harminc év y j arminc évvel ezelőtt, az H SZKP XVI. konfe­renciája adta ki az el­ső munkaverseny felhívást. A mi dolgozóink előtt is köztudomásúak azok az eredmények, amelyek azóta születtek. Napjainkban a má­jus elsejét megelőző napok­ban vattaiatok ezrei, városok, sőt egész szovjet köztársasá­gok jelentik, hogy határidő előtt teljesítették a hétéve« tere első négy hónapjának ter­melési tervét. Megyénk üzemeinek dolgo­zói is biztatást, erőt nnaátet­tek a Szovjetunió hétéves népgazdasági tervéből és hoz­zákezdtek a pártunk március 6-i határozatában foglaltak végrehajtásához. Sokat ir­tunk már vállalásaikról. Arról, hogy a Csepel Autógyár dol­gozói 150 traktormotort adnak terven felül a mezőgazdaság­nak, a Budakalászi Textilmú vek hárommillió forintos ön­költségcsökkentésről, tégla­gyáraink több, mint négy­millió darabos tervtúlteljesí- té.si vállalásáról és így tovább. A mi üzemeink Is sorra je­lentik. hogy teljesítették, il­letve túlteljesítették első ne­gyedéves tervüket. A Dunake­szi Járműjavítóban több mint kétmillió forintos, az Ipari Műszergyárban 400 ezer fo­rintos többletnyereséget ér­tek el. De még sorelhatnánk a hasonlóan jó eredményeket, amelyekben már benne foglal­tatnak a kongresszusi munka­verseny első sikerei. A szovjet dolgozók által kezdeményezett kommunista munkabrigád-mozgalom példá­jára a mi megyénkben is, pél­dául a Mechanikai Művekben, a Diósdi Csapágygyárban, és másutt, brigádok egész sora tűzte célul maga elé, hogy a pártkongresszus tiszteleté­re indított munkaversenyben elnyeri a szocialista brigád megtisztelő címet. A szocialis­ta munkaverseny új hajtása e kezdeményezés. Növeli ered­ményeinket, de közben for­málja, alakítja az embereket is. Példaadás és együttműködés ez, az emberi jólét emelé­séért és ami ezzel együtijiár, a békéért. Ebben van óriási mozgósító ereje. Táborfalva tizedik születésnapja és rohamos dúlt. fejlődésnek in­Önálló élete bjsq eszten­dejében megépül a tanácsház, azóta pedig minden évben el­készül valamilyen új középü­let. Egymás után felépült a kéttantermes új iskola, lakás két tanító számára, orvosi la­kás és rendelő, lakás a ta­nácstitkár számára és egy se­reg lakóház. Állami kölcsön­nel csak 58, az építtetők saját anyagi erejéből azonban vagy 80 ház. Kapott az új község bekötőutat, több boltot is, úgyhogy most már a lakosság bármit megvásárolhat oda­haza a saját községében. Nem­rég mélyfúrású kutat is készí­tettek és még ebben az évben megcsinálják a törpe vízmü­vet, amely ennek a kútnak o vizét eljuttatja a község köz­pontjcíban valatnennyi köz­épületbe, három kifolyócsövé­ből pedig a közeli házak lakói meríthetnek jó ivóvizet. És ugyancsak ez idén befe­jeződik a kultúrház építke­zése is. Tulajdonképpen már áll az épület, s bár még ki- vül-beliil sok munka van rajta, a télen több színlelő- adási tartott benne a Déryné Színház, a megyei Petőfi Színpad és a kecskeméti Ka­tona József Színház társulata Monumentális épület a tá­borfalvi kultúrház. Homlokza­tán oszlopok tartják a tetőze­tét. Valóságos római templom az Alföld homokján. Szép nagy színpada mögött két öl­Kívül is, belül is dolgoznak még a kultúrház épületén. főző és ke.lléktár húzódik meg. előtte pedig, akár valami nagy színházban, süllyesztett zena­kar lesz. Az épületben film- vetítőkamra is van, tágas elő­csarnokában vedig ruhatár é* hely két büfé számára, a* egyik pultjáról ennivalót, a másikról hűsítőt árusítanak majd. Helyet kap a kultúr- házban a könyvtár, mellette lesz az olvasóterem és termé­szetesen nem hiányoznak be­lőle klubszobáknak szánt he­lyiségek sem. Táborfalva la­kosainak száma ez idő szerint mintegy három és félezer, da még nagyobb községnek is be­csületére Válna ez a kultúr­ház. Színpada és nézőtere május elsején ismét benépesül. Tá- borfaludnak május elseje ket­tős ünnepe és az idén külö­nösen nagy ünnepe lesz: jubi­lál a község, fennállásának ti­zedik esztendejét ünnepli. Kora reggel zenés ébresztő költi fel a falu népét, reggel 9 órakor az egész lakosság fel­vonulásra a központi iskola előtt gyülekezik. Felvonulás után a kultúrházban műsoros ünnepség keretében megemlé­keznek május elseje jelentő­ségéről és a község tízéves év­fordulójáról. A műsort a KISZ, az úttörők, és az óvodá­sok adják. Délután sportese­mények lesznek, este vedig újra megnyitják a féligkéss kultúrház kapuit háttal feje­ződik be a község Kettős ün­nepe. Sz. E. I i'/S/SSSSS/S/SSS//SSSSS/SSSf/SS/f/SSSS/SSSS/SSS, j Ezelőtt tíz esztendővel új : kisközség született Pest me- \ gyében, pontosan május else- ! jén alakult községgé a régeb- < \ ben Pálóczi-Horváth telep né- , íven ismeretes terjedelmes te- í mieten szétszórt házcsoport és í három házsor. Vagy 1500 em- ( í bér élt már akkor itt, a lajos- , ímizsei vasútvonal mentén, j \ Valóságos falu, saját iskolá- j í val, templommal, temetővel, i de községháza nélkül. Pedig i még vasútállomása is volt, a \tábláján örkénytábor felirat- \ tál. Örkényhez is tartozott . Í közigazgatásilag a terület, la- jkói róhattak a kilométereket Í minden ügyes-bajos dolguk Í miatt, de még ha csupán vá- $ súrolni akartak, akkor is be Íkellett menütök Örkénybe. Az . Í orvost is csak ott kereshették 1 ^fel, csak onnan hívhatták be- itegeikhez. Pedig Örkény lea- Í szélső házától a telep egyik ; Í széle öt, a másik még sokkal Í több kilométerre esik, az ör- {kényi községháza még távo­í labbra. í f Amikor aztan fordult a vi- $ lág és a nagyobbára nir.cste- Í len Pálóczi-Horváth telepiek its földhöz jutottalc, újabb kér- f vényhadjárat indult el az ön- $ álló községért. Régi vágyuk £most gyorsan beteljesült. 1949 Í május elsejére végre önálló £ községgé alakulhatott a telep. $ lekerült a régi tábla a vasút­iállomásról, de levetette az $ egykori uraság nevét is az új íközség, Táborfalva lett belőle

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom