Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-30 / 100. szám
4 '"iéiClrlnn 1959. ÁPRILIS 30. CSÜTÖRTÖK A BIZAKODÓ MÁJUS 1909. „UTUNK GÖRÖNGYÖS, EMBER NEM JARTA, MI TAPOSSUK KI VÉRZŐ LÁBBAL KESÖ SZÁZADOK SZAMARA. DÉDUNOKÁINK SZEDIK A Ml ÜLTETTÜK FA GYÜMÖLCSEIT .. .’* — ÍGY KEZDŐDIK EZEN A NAPON A NÉPSZAVA VEZÉRCIKKÉ. S mialatt nyomdájában kiszedik ezeket a sorokat, harsog a ligeti vurstli a hétköznapra, szombatra virradó hajnalon. A mutatványos bódék között sűrű, tömött sorokban hullámzik a jókedvű tömeg, amelyben ma az úri nép is elvegyül. Persze, csak a férfiak. Konfliskocsin vagy gumirádleren éjfél után rán- dultak ki a Városligetbe, gomblyukukba piros virágot tűztek a tavasz ünnepe és nem a munkások május elsejéje tiszteletére. A kocsisok meg ócska szalmakalapot nyomtak szegény, egykedvű gebéjük fejére és papírsallanggal is jócskán felcifrázták Sokan meg ugyanilyen színes papírszalaggal díszített óriáskifliket szorongatnak a kezükben és dehogy harapnának bele, hazaviszik május elseje emlékére... Reggelig bömböl a rezesbanda a Hermina úton, a Zöld Vadászban, és túl a vasúti töltésen, az Erzsébet királyné út sarkán, a Tireszti Nőhöz címzett vendéglőben. A nagy csinadrat- tára' polkát, sőt már keringőt is ropnak a párok. Hajnaltájt szemeregni kezd az eső, hűvös szél fúj, mintha tévedés csúszott volna a naptárba és még nem is lenne tavasz. A város ünnepnapra ébred, a gyárkémények szirénái némán, a gyárkapuk pedig csukva maradnak. Szünetel a munka. Nincs hivatalos ünnepnap szó se róla, csak a munkások egyszerűen nem állnak munkába. Elvész az aznapi bérük, de szívesen lemondanak róla, ped;g foga van náluk minden fillérnek, olyan szegényes a jutalom, amit testük fáradtságáért kérges tenyerükbe hullajtanak. Immár huszadik esztendeje, 1889 óta munkabeszüntetéssel tüntet a jobb világért, a nemzetközi munkásszolidaritásért minden május elsején a világ munkássága. A tőke urai még pár éve is mindenütt tűzzel-vassal igyekeztek megakadályozni ezt a minden tavasszal visszatérő tüntetést, de hiába. Most már úgy-ahogy szemet húnynak, eltűrik az egynapos sztrájkot, a tüntető felvonulásokat, gyűlésskst. Lágyén meg a kedvük elsején, csak álmodozzanak, énekeljék dalaikat, kiabálják ki magukat — másodikén már tovább robotolnak. Ebben az esztendőben azonban Magyarországon nem is annyira a tőkések részéről, nem várt oldalról támaszt valaki akadályt a munkások ünnepe elé: a napokban lemondott, de még hivatalban levő, utolsó napjait élő kormány kereskedelmi minisztere állásvesztés terhe mellett megtiltja a május elsejei munkaszüneteltetést a felügyélete alá tartozó MÁV-üzemek munkásainak. Hej. hogy foroghat most a sírjában Kossuth Lajos drága teste, ha ugyan meg tudott már nyugodni azóta, hogy ez az úriember hivatalba lépett, elfogadta a miniszterséget Ferenc Józseftől. A tilalmat kihirdető miniszter ugyanis a fia, Kossuth Ferenc. De a munkások ünnepét azért megakadályozni ő sem képes. A szociáldemokrata párt délután két órára a Tisza Kálmán téren 1909 HÁROM REGI MÁJUS ELSEJE ^ Három május elseje. Egy közülük a szabadságát, a maga ^ $ hatalmát ünneplő nép napja, munkásoké, parasztoké, lisztvise- ^ ^ löké, mindenkié. S a másik kettő: a nép hatalmától, a munká- ^ ^ sok erejétől rettegő urak kétségbeesett igyekezete, hogy meg- ^ > akadályozzák az ünnepet. De lehet-e a szivekben, a fejekben S § semmivé tenni a legszebb ünnepet? O v .\\\v\\\\\\s\m\\\\\\\\\\\v leneteket, sőt a kövér Gyárfás Dezső orfeuménekes még pajzán ! kuplékkal is szórakoztatja a munkásokat. Ingyen. Legalább ezt is hallhatják egyszer, orfeumra amúgy sem telik a pénzükből. Vidám ez a május elseje és bizakodó. A LEGSZEBB MÁJUS A Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa 1919 április első napjaiban elhatározta, hogy az első szabad május elsejét a munkásság történelmi napjává avatja és olyan impozáns keretek között tartja meg, hogy az örökké feledhetetlen legyen a felszabadult magyar proletaxiátus emlékezetében. A budai felvonulás — t őrmezői ünnepség A budai Vérmezőt hatalmas oszlopsor ölelte körül. \ amelynek tetején vérvörös lobogókat csattogtatott a hegyek ! mögül elöviharzó hűvös szél. A tér közepén a Martinovics- j per vértanúinak emlékére emelt szarkofág állott. A Széna ' tér felőli részen a bejáratnál Lenin szobrát tartotta egy \ vörös oszlop. A Vérmezőn kívül még az Alagút környéke | is vérvörös pompába öltözött és a bejárat két oldalán két ' szobor állott: egy katonáé és egy hatalmas munkásé. Felettük egy vörös szalag, e felírással: Március 21. Proletárdiktatúra — Május 1. Fél kilenc órakor indult meg az emberáradat a Vérmező gyönyörű, óriás zöld szőnyegére. Néma komolysággal ; vonultak fel a dolgozók, ezrek és ezrek ... gyülekezteti a munkásságot. Innen induljanak végig a városon, ki a Városligetbe. Ez az esztendő még a későbbi évtizedekben „ótven éves béke korszakának” emlegetett időre esik, de az ég alján már viharfellegek gyülekeznek, a nagyhatalmak fegyver1919. május 1. A Fürdő utcából diadalkapu alatt kanyarog ki a felvonulók menete. kezési versenye elérte tetőpontját és a májusi tüntetésre szóio leihívás éppen ezért fejeződik be ezzel a mondattal: — Tüntessünk május elsején nemcsak egy jobb életért, hanem a népek közötti béke fenntartásáért is. • És az ipari munkások, az egész országban tüntetnek. Újpest, Csepel, a többi peremváros népe, mindegyik a saját városában. A hatalmas Tisza Kálmán tér mégis megtelik két órára. Tíz- meg tízezer budapesti munkás seregük össze családostól, még a karonülő gyereket sem hagyták odahaza. Sokadaimuk 50—60 ezerre nő, mire vörös lobogók alatt, fél három tájban, megindulnak. A menet élén bérkocsi halad, benne egy rendőrtanácsos és egy rendőrfelügyelő. Mögöttük lovas rendőrcsapat kocog, vigyá.znak a rendre, és — ahogy akkoriban a felvonulás részvevői megjegyzik — kivételesen ők sem bontják meg a rendet. Fegyelmezett munkástömeg masíroz végig a Rákóczi úton, Nagykörúton, Andrássy úton át a liget felé. Piros szalaggal, virággal átfont kerekű kétszáz kérékpáros munkás karikázik legelöl. Utánuk munkászenekar következik, majd a különböző szakszervezetek, mindegyik a saját zászlaja alatt, és amelyiknek van, a saját zenekarával. Kint a ligetben négyfelé oszlik a sokaság A vasasok, építők, nyomdászok, cipészek, mészárosok és hentesek, molnárok, éehérneműtisztítók, teherszállítók, földmunkások a Trieszti Nőhöz mennek. Míg az asztalosok, kárpitosok, színházi diszletezők, szabók, magántisztviselők, kereskedelmi alkalmazottak, pékek és cukrászok, mázolok meg szobafestők a Zöld Vadászba tartanak. A Garibaldi-kertben a könyvkötők, könyvvonalazók. aranyművesek, bőröndösök és szíjgyártók, fényképészek táboroznak le, a Diogenes-kertet pedig a textilmunkások, kalaposok, szűcsök és sapkakészítők, pincérek, újságárusok és kihordok, valamint a vegyészeti munkások töltik meg. Mind a négy helyen szónokok emlékeznek meg május elseje jelentőségéről. A Zöld Vadászban Landler Jenő beszél. A beszéd után a fővárosi színházaknak, a munkásmozgalomhoz húzó művészei mindenütt kis műsort rögtönöznek az 'jnneplő munkásság számára. Munkásdalokat énekelnek, mun- iásverseket szavalnak, de előadnak operaáriákat, színpadi jePesti ünnep égek Május elsejére a főváros képe megváltozott. Minden házon vörös lobogó hirdette a munkáshatalom nagy ünnepét, a tereket és középületeket feldíszítették és a nyitott ablakokban vörös selymek, virágos szőnyegek, vörös vázás , zöld növények között jelentek meg azok, akik nem tudtak ! a felvonuláson részt venni, ám a legtöbb ablakban csak | virágok illatoztak, mert az emberek már kora réggel az | | utcákra tódultak. A hidakat vörössel vonták be, amelyeken | j apró zászlók lengtek. A tereket oszlopokkal, szobroklcal és j J emelvényekkel díszítették. Diadalkapuk, baldachinok egész | tömege tette pompázatossá a díszítés hatalmas munkáját. A tereken oszlopok között Marx, Lenin és Liebknecht életnagyságú szobra állt. Az Andrássy úton különösen feltűnt az országos szocialista pártkor épületének pazar . díszítése. Az ünnepi program versenyfutással kezdődött az Andrássy úton reggel nyolc órakor. Ezalatt a budai Vérmezőn is lelkes ünneplés zajlott. A budapesti kerületek proletársó,ga legnagyobbrészt a Vá- I rosliget felé özönlött, míg a külső kerületek felvonuló népe a Népligetbe tartott. Reggel nyolc óra tájban kezdtek gyülekezni az egyes kerületek, zászlók alatt, a szakszervezetek, üzemek, irodák munkásai végtelen sorokban. A nők piros ! ruháikban, nagykarimás piros kalapjukkal lángoló pipacsként hatottak, mintha egy hatalmas piros tenger hullámzott volna végig a pesti utcán . .. Az Andrássy ülőn százezrek vonultak fel a Városliget felé. Tíz óra felé tűnt fel elsőnek a VI. kerület proletársága. A menet élén kerékpárosok, mögöttük lassan bontakozott ki a sokaság. A magasban tíz repülőgép keringett. A vörös posztóval bevont millenniumi emléknél' Marx szobra előtt megtört a menet, kettévált és elözönlött a liget fái között. Egymás után vonultak a különböző kerületek és szakszervezetek csoportjai, az ifjúmunkások és diákok tábora, majd a magántisztviselők, kereskedelmi alkalmazottak, hivatalnokok, a népbiztosság dolgozóinak serege, a központok munkásai. Utánuk a magyarországi szocialisták nemzetközi szövetségének csoportjai, ezek után a nemzetiségek: németek és csehek, törökök és oroszok, románok, olaszok, minden sereg saját nyelvén írott vörös táblákkal. Az úton a hadirokkantak és hadiözvegyek, postások, a telefonközpont munkásai, színészek, biztosítási tisztviselők, bankmunkások, vasmunkások, 1919. május 1. Fehér blúzos vöröstengerészek menete a Deák Ferenc téren. 1919. május 1. A Margitsziget a gyermekeké, játékkal, tánccal ott ünnepük a munkásság ünnepét. famunkások, textilmunkások és a nagy gyárak roppant tömegei. Még délután két órakor is vonultak a nyüzsgő sokaságtól pirosló Andrássy úton. A \ árosligel ben beszédeket intéztek az ünneplőkhöz. A tónál Kun Béla, a Városliget különböző helyein pedig Bokányi Dezső. Landler Jenő, Rabinovits József, Ágoston Péter és a férfiszónokok között a magyar munkásmozgalom régi, női harcosa, Gár- dos Mariska méltatta a nemzetközi munkásünnep jelentőségét, amelynek legfőbb jelszava: Világ proletárjai egyesüljetek! A beszédek után szétoszlott a tömeg a Városligetben különböző szórakozóhelyekre, nyári vendéglőkbe és a sporttelepekre. Ilyen tömeget a Városliget még soha nem látott. Mindenfelé zenekarok játszottak, népmulatságok, színházi előadások, artistamutatványok szórakoztatták a proletárokat. Az Országház téren a székely—szovjet tartott gyűlést, ötezer ember jelenlétében leplezték le Istók János Munka című szobrát. Andrássy Gyula gróf szobrának talapzatára a Munka dicsőségének templomát emelték., A Margitsziget egész napon át a gyermekeké volt. Nemcsak a kicsik, de a felnőttek is ámulva nézték a levegőben keringő repülőgépeket. Az Eötvös térről sétahajózásra mehettek a kék Duna rajongói... A hajókon is neves művészek előadásai nyújtottak művészi élvezetet. Délután két órakor kezdődtek meg az összes budapesti sporttelepeken a május elsejei ünnepségek. A színházakban a rendes esti műsorok mellett, az előadásokat megelőzően alkalmi játékokat mutattak be. így Bródy Sándor Orgona- virágát, kiváló művészek Somlyó Zoltán és Várnai Zseni egy-egy versét adták elő. Az internacionális hangverseny keretében Dohnányi Ernő Liszt XIII. rapszódiáját játszotta el, Környei Béla pedig a Tosca Levéláriáját énekelte el hatalmas sikerrel, a leghálásabb közönségnek. A lassan leszálló estében kigyúltak a Gellérthegyen a fények, az esti tűzijáték tündért vörös fényei, mintha ezernyi csillag ragyogott volna az ünneplő fővárosra. A szabadság, egyenlőség, testvériség. mesebeli napja volt ez, vagy az Ezeregyéjszaka csodái elevenedtek meg erre a napra;.. A MEGKÖTÖZÖTT MÁJUS 1929. KÍSÉRT MÉG A TÍZ ESZTENDŐ ELŐTTI MÁJUS EMLÉKE ÉS FÉLELEMMEL TÖLTI EL A HATALMASOKAT. TILOS MINDEN FELVONULÁS, TÜNTETÉS. GYŰLÉS. A KORMÁNY MEGTILTOTTA. „A megkötözött május néma daccal tekint a napba. Tavaszi homlokáról dicsőség sugárzik. Mozdulatlan a magyar pro- letárság. De roppant feszültségek sűrűsödnek benpe . ... ... Uj testamentumot írnak a világ népei, a íöltámadásnak új testamentumát és hiába őrzik a magyar nép börtöne fölé henger!tett köveket akármennyi erővel, magyar földön is lesz föltámadás.” Ezen az elnémított május elsején így ír a Népszava, hangot adva nem a paktáló. szociáldemokrata pártvezetőség, de a magyar munkásság hangulatának, elszánt bizakodásának. A ügeti vurstli erre a szerdai napra virradóra is fényárban öltözötten várná a májusozókat, de éjfélre elsötétíti a záróra. Május elseje hajnalát — mint egykor — még olcsó vidámsággal se ünnepelhesse a nép. Reggelre. azonban némely régi hagyományokat szívében ápolgató fuvaros kocsis azért felszalagozza és kalapot tesz a lova fejére. Budapesten ennyi és nem több minden külső dísze ennek a május elsejének. Meg az utcán sűrűn cirkáló rendőrök Teljes és szigorú készültséget rendelt el a főkapitány. Ha megmoccannak ...! De nem moccannak meg. Még munkába se mennek a magyar munkások, szótlanul, de mégis megülik a munkásság ünnepét. Az előző években is volt tilos május, akkor a budai hegyekbe vonult, titokban ünnepelt nagy sereg munkás, leginkább a kommunista ifjúmunkások. Most a tilalmat még így se szegik meg, majdnem egész nap zuhog az eső. És az esőben ázva, rendőrök róják a csendes utcákat. Délután hatkor, világos még a borús nappal és egészen május elseje se telt el, a rendőrség mégis lefújja a nagy készültséget, már nem tart semmitől. Ne ázzanak tovább a rendőrlegények. Délelőtt még volt dolguk. A Népszínház utcában a 23. számú épülő ház elől elvitték a kapitányságra Luft János 24 éves és Luft István 26 éves, meg Király Lajos 26 éves asztalosokat, akik az épületen dolgozó néhány munkást szép szóval, a munka abbahagyására akartak rábirni. A végén össze is verekedtek velük. Luft, Jánost vérző fejjel kísérték be a rendőrök, nem engedte bekötözni a sebét, hadd lássák az emberek, hogy harcbaszálü a május elseje ünnepét megszegőkkel. A Kelenföldi Posztógyárban is dolgozott ezen a reggelen pár sztrájktörő szövőnő, akiket Szrenáczi Krisztina, Bodnár Ilona és özvegy Szentpéteri Istvánná próbált rávenni, hagyják abba a munkát. Mindhárom ellen eljárás indult. Semmi más nem történt. Mégis, amikor végre elmúlik a nap, nehéz kő esik le a kormány szorongó szívéről. Hiszen csak tíz éve . i. Ha csupán egyszer, mégis minden esztendőben visszatér n múlt emlékét és a jövő reményét idéző május elseje. Nem. még az erőskezű Horthy-rendszer kormányának sincs akkora hatalma, hogy a kalendáriumból kitörölhetné. Pedig beh szeretné... I
