Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-03 / 78. szám
1959. Április 3. péntek v/(f irlan 3 Egyszerű papírlapot tesznek az asztalra a törökbálinti Mechanikai Művek Elko-üze- mének irodájában. Nagy András, a tervosztály vezetője, versenyfelelős, Paál Gyula művezető és a két szakszervezeti bizalmi, Ladnai Ferenc né és Kosaras Ferencné szó nélkül figyelik, milyen hatást vált ki a látogatóból. Látszólag nagyon keveset mondó pár sor. Mert a külső szemlélőnek bizony nem sokat mond az a hat pont, amely szerényen sorakozik egymás alatt. Az első szerint 80 százalékos arányban biztosítják a megrendelések szerinti kihozatalt. A második arról beszél, hogy negyedévenként egy százalékkal csökkentik a rezsianyag fel- használást. A következő a tekercselők elhatározását adja tudtul, amely szerint egy százalékkal csökkentik a zárlatos tekercsek számát. Az ötödik pont szerint teljesen megszüntetik az igazolatlan mulasztásokat, végül vállalják, hogy a zárlat, az anód- záriat és a szakadások megszüntetésével két százalékkal csökkentik az átlagselejtet. Az elsők közöli... Ennyi az egész. Alatta 37 kiforrott és egyszerű aláírás, jelezve, hogy az egész kollektíva akarata e pár mondat. Nézzünk kissé tüzetesebben e rövid sorok mögé. Nyomban más lesz a kép, amit kapunk. Mindenekelőtt arról kell megemlékezni, hogy a Mechanikai Művek dolgozói elsők között válaszoltak a párt március 6-i határoza- \ tának felszólítására. Igen, a j dolgozók válaszoltak erre. Az Elko-üzemben is így történt. Nem, azt nem akarjuk mondani, hogy egyhangú lelkesedéssel születtek a vállalások. Ellenkezőleg. Vita, megfontolt érvelés és okos meggyőzés szülte azt a 37 aláírást a vállalások szövege alatt. Főleg néhány idősebb . asszony vélekedett így eleinte: — Nem nekünk való már a verseny. Versenyezzenek csak a fiatalok. De Varsádi Jánosné, aki bár túl van az ötvenen, alaposan megfelelt nekik: — Nézzétek, én is olyan j idős vagyok, mint ti. mégis ! jobban akarok dolgozni. Varsádinéről elmondják. hogy már sok éve a gyár dől- £ gozója, mégpedig a legjobbak ^ közül. Most terjesztették fel ^ kiváló dolgozó oklevéllel való ^ kitüntetésre. ^ A többiek így érveltek: — Nem több. hanem jobb J elektro-kondenzátorokat gyár- ^ tunk... í Meggyőzlék az aggályoskodókai j Megmagyarázták; azt vár- i ják az idősebbektől, hogy j pontosan hajtogassák a tö- í mítő papírokat és készítsék ! el pontosan a kondenzátor- 1 fejeket. így a fiatalok, akik : az alkatrészeket összeszerelik. í gyorsabban tudnak dolgozni- j így győzték meg az aggá- \ lyoskodókat. Az okos szó, a j fiatalok akarata végül is oda ; vezetett, hogy a két. műszak \ két brigáddá alakulva, verse- | nyezni kezdett, a pártkong-; resszus tiszteletére, a szocia- : lista brigád megtisztelő címért. Azt mondják, a fiatalok a lelkei a versenynek. A 17 éves Lepsényi Mária, Varga Mária, Kaponics Erzsébet és még jónéhányan a többieket is magukkal ragadják szorgalmukkal lelkesedésükkel. A két peremező fiatal. Krenez Hajnal és Lőrlncz Éva az egész üzem termelésének pe- remezését vállalták. Azelőtt hárman végezték ezt a munkát. Most pedig vegyük kissé közelebbről szemügyre ennek a kis közösségnek a vállalásait. Mit jelent az, hogy 80 százalékos arányban biztosítják a megrendelések szerinti kihozatalt: Egy százalék: egyenlő 75 000 fonallal A kondenzátorok egy része megfelel az előírt szabványoknak. Akadnak azonban szabványon kívüli darabok is, amelyeket bizonyos célokra még fel lehet használni. Az ezenkívül adódó selejtét már nem használhatják. A szabványon kívüli és a selejtes kondenzátorok aránya 1957 végén elérte a 40 százalékot. Azóta, 1958 végére 25 százalékkal csökkentették ezt az arányt. Most vállalták, hogy a minőség további javításával, gondosabb munkával 18—20 százalékra csökkentik a szabványon kívüli és a selejt-konden- zátorok arányát. Ezáltal elérik a nemzetközileg kialakult 20 százalékos értéket. Az egyszázalékos rezsianyagtakarékossággal körülbelül 75 ezer forintot takarítanak meg negyedévenként. A zárlatok és szakadások csökkentésének máris kézzelfogható eredményei vannak. Annak ellenére, hogy a korábbi 135 ezerrel szemben márciusban 142 ezer jó kondenzátort gyártottak, csökkent a selejt. Ladnai Ferencné örömmel újságolta: — Ma ezer darabból egyetlen selejtünk sem volt. Átlagban három-négy selejtünk van ezrenként, míg azelőtt 15 —20—25 is volt. Hogy mit jelent a selejt ilyen mértékű csökkentése, lemérhető abból, hogy egy-egy kondenzátor ára 10 forinttól 100 forintig terjed. hazai kondenzátorokat szerelnek. A szorgalmas, törekvő munka gyümölcse sem marad el. A versenyt negyedévenként értékelik. A harmadik negyedév végén ítélik oda a jutalmakat a legjobb üzemeknek. Az első 3000 forint jutalmat és vándorzászlót, a második 2000 forintot és oklevelet, a harmadik pedig ezer forintot és oklevelet kap. De a legnagyobb jutalom mégis a Mechanikai Művekben készült híradástechnikai eszközök hírnevének növekedése lesz. Farkas István Megtartották a katonai | díszszemle főpróbáját í Fegyveres erőink az idén is £ a hagyományos katonai disz- í * szemlével ünnepük április 4- ét. hazánk felszabadulásának í évfordulóját. A díszszemle fő- $ próbáját csütörtökön a kcra reggeli órákban tartották. A ^ díszegységek impozáns felvo- í nulását több ezer fővárosi do!- ^ gozó nézte végig. ''/ Idejében készülnek Koszorúzási ünnepség Solymáron A felszabadulás 14. év- ^ fordulója alkalmából csütörtö- ^ kön koszorúzás! ünnepség volt jj Solymáron, a Magyarország felszabadulásáért folytatott harcokban elesett angol hősök temetőjében. Magyar—szovjet ifjúsági határtaláikozó Az Aszódi Gépállomás új vezetőket kapott az idea. A gépállomás dolgozói idejében kijavították gépeiket, azokat egységesen zöld színűre festették. Tóth Demeter traktoros átvétel előtt bejáratja és megvizsgálja a műhelyben kijavított gépét. Április 3-án, hazánk fel- szabadulásának 14. évfordulója tiszteletére magyar— szovjet ifjúsági határtalálkozót rendeznek. Budapestről motorkerékpáros hálastaféta indul. Pest—Szolnok— Hajdú és Szabolcs megyén át Záhonyig. A magyar—szovjet határon a szovjet fiatalok fogadják a magyar küldöttséget. Andriko Miklós, a KISZ Központi Bizottsága tagjának vezetésével 30 taA jó hírnév kötelez Ilyen eredmények és célkitűzések után reálisnak látszik a Mechanikai Művek vezetőinek és dolgozóinak az az elhatározása. hogy az ötéves műszaki fejlesztési terv megvalósításával elkezdik a különleges minőségű és rendeltetésű kondenzátorok gyártását is. Azt már elérték, hogy amíg régebben komdenzátorszükség- letünk 80 százalékát külföldről hoztuk be, ma már jelentős mennyiséget exportálunk. Rádióinkba, televíziós ég egyéb híradástechnikai készülé- | keinkbe egyre jobb minőségű Az Igazságügyi Minisztérium közleménye részleges közkegyelemről is í I A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet bocsátott ki részleges közkegyelem gyakorlásáról. A rendelet értelmében men. tesülnek a büntetés végrehajtása alól' azok, akiket 1957. május hó 1. napja előtt elkövetett bűncselekmény miatt két évet meg nem haladó börtönbüntetésre ítéltek — míg felére csökken azoknak a büntetése, akiket négy óvet meg nem haladó börtön bünte- J tésre ítéltek. Teljes kegyelemben részesülnek börtönbüntetésük tar- í tamára valló tekintet nélkül a ! .fiatalkorúak, a teherben le- | vő nők; azok az anyák1, afciik- ; nek tízévesnél fiatalabb gyer- ; mekuk van, az 50. évüket be- I töltött nők. valamint a 60. I évüket betöltött férfiak, akik j a bűncselekményt 1957. május hó 1. napja előtt követték el, ha az alább említett kizá- i ró okok valamelyike velük i szemben nem áll fenn. A Népköztársaság Elnöki | Tanácsa egyéni kegyelmet gyakorolt. Nem részesülnek kegyelem- ^ ben az ellenforradalmi szer- " vezkedések kezdeményezői és vezetői, a háborús és népellenes bűntettek miatt elítéltek. a megdöntött fasiszta rendszer vezetői, a volt kizsákmányolok, emberélet elleni erőszakos bűncselekmények és a társadalmi tulajdon elleni súlyosabb bűncselekmények elkövetői, valamint a két., vagy több. ízben elítélt személyek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az igazságügymimisz- tert bízta meg a közkegyelmi rendelet végrehajtásával. ★ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a hatévi börtönbüntetésre ítélt Tildy , Zoltán hátralevő büntetése végrehajtását — megbánó magatartására és idős korára tekintettel — felfüggesztette. Messze van még az aratás ideje, a cséplőgépek mégis kijavítva várják, hogy kihúzassák őket a határba. Császár József művezető a szerelőktől átveszi a kijavított cséplőgépeket, melyeket szép kék színűre is befestettek. (Csekő felv.) WZ/////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////! Hatvankét százalékkal több dohány termelésére kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek Az Élelmezésügyi Miniszté- ! rium Dohánytermesztési Igazgatóságának tájékoztatása sze- j rint az idén a termelőszövet- j kezetek a tavalyinál 62 száza- I lókkal nagyobb területre kő- j töttek dohánytermelési szerző- | dést. Ez az emelkedés elsősor- I ban abból származik, hogy a termelőszövetkezetek nem csupán az újonnan belépett tagok szerződéskötését vállalták, hanem azonkívül is nagy területekre szerződtek. A legutóbbi jelentések szerint országosan befejezték a dohánytermelési szerződések kötését és a dohánymag vetését is. Egyes gazdaságokban már szépen zöldellnek a szokottnál korábban kelt palánták. A tavalyi dohánytermés fermentálását az egész országban befejezték. A begyűjtési terveket a vállalatok 116 százalékra teljesítették. A gyártásra előkészített áruk minősége kielégítő. A dohánytermelők régi problémája, a szárítópajták hiánya az idén — a termelőszövetkezeti mozgalom erőteljes fejlődése miatt — fokozottan jelentkezik. A tagság nagy része úgy tervezi, hogy ideiglenesen a háztáji gazdaságok pajtáit használják fel a már közösen termelt friss dohány szárítására. kek pedig kallódnak, züllenek, mivel a szintén egy vagy több gyermekes mostohák nem tűrik meg őket. Ugyanebben a községben nemrégiben néhány iskola- kerülő fiatalkorú napokig távol volt szülőházától elfogásukig, kisebb betörésekből, tol- vajlósokból tartották fenn magukat. Budakeszin húsvét hétfőjén a jóhangulatú locsolkodók között számos lerészegedett gyermek rótta az utcákat s botrán- koztalta meg a komoly embereket.. Sorolhatnám az elszomorító eseteket, példákat, amelyek csupán ebben a járásban nap mint nap előfordulnak. A .gyámügyi hatóság, bárhogy is szeretné, nem segíthet valamennyi bajbajutott családon, lejtőre jutott gyermeken. Nemcsak azért, mert nem ismeri, nem is ismerheti az összes problémát. Ereje, ideje, megfelelő eszközei sincsenek hozzá. Az a tény azonban, hogv a járás gyámügyi előadójának a múlt évben másfélezer ügyirata volt, mindennél többet mond. És itt vetődik fel a társadalom segítésének halaszthatatlan szükségessége. Itt vetődik fel az az igény, hogy a községek vezetői ne csak a bajokat lássák meg és úgy-ahogy orvosolják. hanem vágjanak elé* bük, előzzék meg azokat. Nem elegendő az. hogy a tanács kebelében különféle állandó bizottságok működnek, népművelési, egyészségügyi stb. Nem elegendő, hogy van szülői munkaközösség, van nőtanács, KISZ- és úttörő-szervezet, ha azok csak a maguk szűkebb és esetről esetre jelentkező problémáik megoldásába temetkeznek. A meglátogatott községekben általában ismerik ezeket a gondokat, bajokat. De egyetlen helyen sem nyúltak le a bajok gyökeréig, nem tették társadalmi üggyé a család- és gyermekvédelmet, nem mérték fel a helyzetet, s így perspektívában sem látják, hogy mit kellene tenniök. Összefüggésében vizsgálva a gyermekvédelmet, a fiatalkorúak problémáit, a budai járás egyetlen községében sem tárgyalta meg mélyrehatóan a tanácsülés, sőt a végrehajtó bizottságok többsége is csak alkalomszerűen foglalkozott a felmerült esetekkel. Még 1957-ben a járási pártbizottság és a járási tanács határozatot hozott ifjúságvédelmi bizottságok alakítására. Ezt a nagyon fontos döntést a legtöbb helyen formálisan értelmezték, igazi eredmény nem is származhatott belőle. Ma már szinte nyoma sincs ennek a szervezetnek. Ugyahak- kor a községek vezetői maguk is elégedetlenek, ha gond üti fel a fejét. Az egyik eh társ aglgódva vetette fel: „Ez eddig rendben volna. De sem a párt, sem a tanács nincs abban a helyzetben, hogy máról holnapra lakást adjon valamennyi rászorulónak. Vagy esetleg köte’ezze az elzüllött családfőket, hogy igyanak kevesebbet? .. Igaza van, ezeket a bajokat szó szerinti értelemben orvosolni nem lehet. Segíteni azonban igen. Például úgy, hogy a társadalom ellenőrzése alá helyezik azokat az • italboiti csaposokat, akik egyéni hasznuk érdekében italt adnak az illuminált apának (vagy más esetben a fiatalkorúaknak!). Ha kell, úgy is lehet segíteni a családon, hogy a részeges apa helyett az anya kapja kézhez a fizetést. A nyomorúságos lakásgondon átmenetileg enyhíteni lehet azzal is, hogy a primitív körülményekhez szokott feleséget megtanítják az elemi higiéniára, a lakás berendezéseinek célszerűbb elhelyezésére s egyeseket még arra is, hogy ne ronggyal tömjék be ablakaikat stb. stb. (A budaörsi Kőhegyen erre is volt példa.) Nem célja írásomnak, hogy az összes lehetséges problémára receptet adjak. De nem is lehetne. Ezt a példát is csupán azért említettem, mert az idézett elvtárs szavai arra figyelmeztetnek, hogy egyesek az egész helyett csak rész- problémát látnak a gyermek- védelem sokirányú tennivalóiból. Ez a szemlélet nagyon veszélyes, mert ha elterjed, fékezője, leszerelője lehet a nagyrahíyatott társadalmi akciónak. Hogy községenként és városonként milyen legyen a gyermekvédelem formája, konkrét tartalma, milyen szervezeti keretekre támaszkodjék — döntsék el maguk az illetékesek. Egyre azonban ügyeljenek: nem a bajok orvoslása az elsődleges cél, hanem a megelőzés. András Endre « LEGYENAZEGÉSZ TÁRSADALOM G0NDJAL ..Az Ifjúságé a jövő!” ..Szemünk fénye a gyermek!" — hallhatjuk unos-umalan e kész formulát, ha a felnövekvő nemzedék szóba kerül. Halljuk és magunk is tovább mondjuk s bizony újarcú társadalmunk e fontos igazságát frázissá koptatjuk olcsó lelkesedésünkkel. Ezt tesszük s eszünkbe sem jut, hogy jelszavas bizakodásunk gyakran nem egyéb, mint kibúvás a felnőtt társadalomra háruló millió gond és felelősség alól. Kibúvás, hiszen nem elég tudni, hogy népi államunk féltő gonddal, súlyos anyagi áldozattal létrehozott és fenntartott Intézmények százaival neveli és istápolja a felnövekvő nemzedéket. Törvénnyel és - rendeletekkel védi gyermekeinket a rájuk leselkedő veszélyektől. Törvények, rendeletek erősítik és óvják a családot is. ahol majdan teljesjogú a mi erkölcsi normáink szerint élő, hasznos állampolgárrá növekszik a gyermek, az ifjú. Igen, nem várhatjuk kizárólag az államtól, hogy ebbéli összes gondjainkat vi- ; selje, nem kevés mai problémánkat megoldja. Társadalmi össze- 1 fogásra van tehát szükség, amely szívvel és ésszel, az apró tettek ; tíz- és százezreivel erősíti és kitelj esi ti a hatalom intézkedéseit... ségek testét. Ezek az emberek többnyire maguk az okozói, nyomorúságuknak. Néhány kivétellel dologkerülők, alkoholisták, garázdák. Az állam azonban nem hagyja magukra őket. A dolgozni akaró szülők munkát kapnak, s ha ezt igazolják, kis gyeiroekeik bölcsődébe járhatnak. A terhes anyákat és a kisbabákat éppúgy meglátogatja a védőnő, mint mindenki mást. S lám, a gyámhatóság képviselői is gyakorta avatkoznak be életükbe a gyermek védelmében. Megfordultunk Törökbálinton is. Ebben a községben nincs kőhegyi periféria, a gyámintézkedések nem a nyomor fészkeibe nyúlnak. Gond mégis van. A helyi iskola igazgatója éppen aznap kérte fel a tanácsot, hogy a megnevezett három iskolakötelest (két fiatalkorút és egy gyermeket) helyezze el javító-nevelőintézetben. Mindhárom. vásott emberke lumpenszülők gyermeke. A szülők évek óta külö.nváltao élnek, mindegyikük magához való ágyastárssal. A gyermeMina|>. a Budai Járási Tanács gyámügyi előadójával meglátogattunk néhány községet. Jártunk Budaörsön is, a hírhedt kőhegyi pincelakásokban, (valamikor borospincék, jobb esetben présházak voltak), ahol a társadalmi lét legaljára süllyedt családok élnek. Majd minden családban három-négy gyermek. Csecsemők, óvodáskorúak, iskolakötelesek. Elesettségüket nem részlete- ; zeni. Szinte valamennyi odúiban egyazon vigasztalan kép | tárult elénk. A gyámügyi elő- I adó és a hozzánk csatlakozó : tanácsi megbízott nagy bizton- : Sággal vezettek házról házra, j Névszerint ismerik a családo- ■ kát, hiszen alig van köztük < olyan, akinek harmadik vagy ! az ötödik gyermekét ne ők he- ! lyezték volna el valamelyik í bölcsődébe, vagy állami inté- ; zetbe. Egyiktől azért kellett el- ; venni a gyermeket, mert a ré- \ szeges apa éhhalálnak tette ki családját, másik helyen a teljesen lézüllött an.ya mulasztá- í sából a kosz kezdte ki a csöppgú ifjúsági delegáció látogat j Ungvárra, ahol április 5-ig j tartózkodnak. Ugyancsak 30 : tagú szovjet ifjúsági kül- í döttség érkezik hazánkba. 1 akiket a Szabolcs-Szatmár 1 megyei fiatalok látnak ven- : dégül. A magyar és a szov- \ jet fiatalok üzemekben, tér- ! melőszövetkezetekben, illet- í ve kolhozokban tanulmá- i I nyozzák egymás életét, ta- : pasztalatokat gyűjtenek to- i I vábbi munkájukhoz. BESZÉDES VÁLLALÁS A Mechanikai Művek Elko-iizemének kongresszusi versenyéről