Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-03 / 78. szám
fiit »ffif.VFf kfCívUw 1959. ÁPRILIS 3. PÉNTEK Hiú Bt és jelen Egy tanácselnök gondja és öröme A járás hétköznapi problémáiról és az eredményekről érdeklődünk Szentendrén Szabó János járási elnöknél, de beszélgetésünk már az első percben más tárgyra fordul. — Természeti szépségekben bővelkedik járásunk 13 községe — mondja a járási elnök —, de a régmúlt emlékeiben legalább annyira gazdag. Itt húzódott a római birodalom határa és a Duna vonala mentén, pontosan egymástól két kilométerre őrtornyok álltak. Alig egyik-másikat tárták még fel teljesen, pedig vékony' földréteg, úgyszólván csak moha takarja valamennyit. Dunabogdány és Tahi között a Duna folyása kisebb kanyart alkot, ebben csak „szondáztak” a régészek és az őrtorony romjain kívül épületek maradványaira, régi sírokra bukkantak. Kisebb település, vagy Város állott egykor ezen a helyen, ki tudná? De mindenfelé találhatók romok és régiségek az egész járásban. Csak lenne elég pénz az ásatásokra. a rombadőlt ókor és középkor emlék, múzeuma lenne a szentendrei járás, ahová az egész világról elzarándokolnának az idegenek. . — Csak legalább a pomázi Haldvilágárok és a Lugi- dűlő leleteit lehetne teljesen feltárni! Feltétlenül van ösz- szefüggés a kettő között. Erre vall a barlangszerű földalatti pogány szentély, ahol kőbevésett, ékírásos feliratok láthatók. Ügy mondják, pogány magyarok imádták itt az istenüket. A neandervölgyi ember kortársa lehetett, akinek koponyáját és csontmaradványait, Sashegyi, a hajófűtőből lett pomázi régész megtalálta. Most özvegye őrzi, s vele tárgyal a Nemzeti Múzeum, hogy a csontokat megszerezze. — S Mátyás király visegrádi palotája sincs még egészen feltárva, hiszen a község házainak egy része alatt is. le egészen a Duna jelenlegi partjáig elhúzódnak romjai. Ezzel beszélgetésünk átsiklik a jelenbe: Mi lesz Visegrádból? Az, aminek gyönyörű fekvése amúgy is elrendeli: nyaralóhely. A szentendrei járás valamennyi községét nyaranta tömegesen keresik f^l az üdülök. A hegyek között fekvőket csak úgy, mint a Duna partján levőket. Hivatalosan azonban a két község, Visegrád és Leányfalu üdülőhely. A járási tanács most szeretné, ha a Dobogókő alatt fekvő Pilis- szentkeresztet is üdülőhellyé nyilvánítanák. — Talán sikerül, már 38-ban üdülőhely volt ez a falu — mondja a tanácselnök, aztán a járás legnagyobb problémájára, a közlekedésre tér át. — Vasút-unik nincs. Útjaink, sajnos, rossz állapotban vannak, régén nem javították azokat. A Dobogókő felé vezető út már nagyon rossz. Vigasztaló. hogy a visegrádi műutat a vízierőmű építése miatt nemcsak megjavítják, de ki is szélesítik. A korszerűtlen és lassan közlekedő HÉV-nél már megkezdték a vágánycserét és ha ezt a munkát befejezik, modern villanymozdonyok vontatják majd, a vonatokat, úgyhogy a menetidő 10—15 perccel megrövidül. Nagy és örvendetes dolog. EtKf SZÜLT AZ ELSŐ MAGYAR MESTERSÉGES holdkövető rádióállomás félmiil'ó kilométer távolságból tudják követni a hold- rakétát Két évvel ezelőtt a Szovjet Tudományos Akadémia mellett működő Űrhajózási Bizottság felkérte a Magyar Űrhajózási Bizottságot, hogy kapcsolódjék be a mesterséges holdak és az űrrakéták megfigyelésébe. A magyar szakemberek elhatározták, hogy társadalmi munkával megfe- i hanem a lelő rádiómegfigyelő állomást pontjából is. létesítenek Rákosligeten. A szervezést Horváth Tibor, a bizottság tagja vállalta. Az antenna felállításához szükséges anyagot a Finomvegyszergyár adta. az alapozási •munkákat a 31-es számú Évi- tőipari Vállalat végezte el, a posta segítségével pedig S00 méter távolságról bevezették az ipari áramot. A rákosligeti megfigyelő állomás 29 méter magas antennatornya elkészült. A tetején 7,5 méter alaphullámhosszra hangolt körsugárzó antennát szereltek, s ezt kábellel kötötték össze a nagy érzékenységű, speciális, rövidhullámú vevőkészülékkel. Eddig nem volt a népi demokratikus országok közölt teljes a megfigyelési rendszer. A magyar állomás felállításával a megfigyelési ív bezárult. A rádióállomás vevőkészüléke, amelynek érzékenysége egy mikrovoltnál is jobb, nemcsak a mesterséges holdak, holdrákéták szemfontos szerepet tölt be. A mesterséges holdakat most már a magyar szakemberek mintegy 800 kilométer átmérőjű köralakú tartományon belül megfigyelhetik jelzések alapján. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a mesterséges hold például Bajorország vagy Ukrajna felett halad át, akkor a magyar rádióállomás már veheti a jelzéseket. Holdrákéták esetében a rakétának a Földtől való távolodását, illetve jelzéseit félmillió kilométer távolságból is felfogja az antenna, illetve azon keresztül az igen érzékeny vevőkészülék. — Hajóforgalmunk jó és úi vízibuszok beállításával az idén még meg is javul. Néhány községünk azonban az autóbuszközlekedésre panaszkodik. Például Pilis- szentlászló kevesli a napi három járatot. Még nagyobb a panasza Kisoroszinak, ahonnan csak egy autóbuszjárat van, reggel indul, este érkezik egyetlen kocsi. Pócsme- gyer és Szigetmonostor lakossága csak kompon át érheti el az autóbuszt. Viszont, ha zajlik, vagy befagy a Duna, akkor mind a két községbe bemennek az autóbuszok. — Szigetmonostoron a Fővárosi Vízművek új kútjainak ásása közben avarkori sírokat találtak — kanyarodik vissza megint a régmúltba Szabó járási elnök gondolata, de ezzel is a jelent akarja szolgálni. Olyan dunakanyari járási vezető. aki sokat gondol községei idegenforgalmára és tudja, milyen nagy vonzerőt gyakorolnak sok emberre a történelmi múlt feltárt emlékei. Sz. E. ÁGI, A BOLTOS Nem akármilyen boltos Ági, Kucsera Ágnes, hanem könyvesboltban van. Nem régi a bolt, mindössze két esztendeje nyitotta a dabasi járási földművesszövetkezeti központ. Ági meg október óta van itt. — Hogy lesz az emberből könyves boltos? — Hát — neveti el magát — úgy, hogy könyvtáros alkar lenni. Aztán nem veszik fel az egyetemre, s hogy a könyvek között maradjon, elmegy a könyvesboltba. — És tetszik? — Nagyon. De azért hús a szívem a könyvtárhoz, non is tettem le róla, csak az riaszt, hogy hosszú lenne az esti egyetem. Munka mellett nem köny- nyű elvégezni, mert hát. .. — Hát? Csinos a lány, pirul, sejtem már, mire akar kilyukadni: — Hát... vőlegény is akad... egyszer talán lesz esküvő is. a fiúnak még az egyetemet kell elvégezni, még két éve van vissza. — Hát boltos marad? — Miért — paprikázódik fel —, az talán nem szakma? — No... r,o, nem azért mondom — békítem. — Hát idehallgasson: ketten vagyunk ebben a boltban. Várlaki Imrével. Egyikőnk mindig a falvakat járja, mert igen sok Szigetmonostor vízvitája a Fővárosi Vízművekkel A Szentendrei-sziget déli részén tavaly óta több csápos kutat épített a Fővárosi Vízművek, hogy Budapest vízellátását megjavítsa. A Vízművek új kútjai Szigetmonostor közelében állnak, s mialatt a főváros vízhiányát enyhítik, a községben nagy vízhiányt okoznak, leszívják a talajvizet, s ennek következtében a szigetmonostori kutak 70—80 százaléka elapadt. Erre az eshetőségre természetesen számított a Vízművek és már az építkezések kezdete előtt megállapodott a községgel abban, hogy Szigetmonostor víz- szükségletének megfelelően az elvont víz egy részét visszaadja, vízvezetéki csőhálózatot épít a község víz nélkül maradó részében. Ennek a megállapodásnak megfelelően rövidesen sor kerül a szigetmonostort vízvezeték lefektetésére. Egyelőre a Vízművek tervezési osztályán még a terveken dolgoznak, de hír szerint egy hónapon belül megkezdik a csőhálózat lefektetését. A Vízművek 4700 folyóméter vízvezetéki cső lefektetését és 13, a vízvezetékből táplálkozó közkút beállítását vállalja. A község viszont egész lakott területe bekapcsolását kéri a vízvezetéki hálózatba, ami további 1800, összesen tehát 6500 folyóméter cső lefektetését jelentené. További 8 közkutat is kér még, hogy az egész község ivóvíz ellátása biztosítható legyen. A község kívánságát tűzoltalmi szempontbői és a járványügyi állomás véleményével is indokolja. Indokolt azonban Szigetmonostor kívánsága azért is, mert a Vízművek most még kilenc, újabb nagy kutat épít. melyek természetszerűleg a község kútjaiból még többet kiapasztanak. A községi tanács kívánságát mértéktartással és » Vízművek helyzetének belátásával adta elő. Hangoztatta, hogy amennyiben a vízműveknek az óhajtott egész csőhálózat lefektetéséhez ez idén már nem állana rendelkezésére elegendő anyagi erő, úgy a 470-0 méteres hálózaton felüli részt fektesse le jövőre. A község lakossága a most lefektetésre kerülő csőhálózat munkálataiból társadalmi munkával veszi ki részét. Úgyszólván a teljes földmunkát, 200 ezer forint értékben magára vállalta. Hasonló arányú társadalmi munkát ajánl fel az általa kért további csőhálózat lefektetésénél is. A Fővárosi Vízművek azonban egyelőre még a jövő évre sem vállalja a csőhálózat Szigetmonostor által óhajtott kibővítését. Szigetmonostor lakossága méltánytalannak tartja, hogy amíg az új, nagy kutak bekapcsolásával a főváros vízellátásának jó része talajából táplálkozik, községük szenvedjen vízhiányt. Remélik, hogy végül a Fővárosi Vízművek mégis helyt ad kérelmüknek és a falu egész lakóterületének vízellátását biztosító vezetéket fektet le. könyvet adunk ki bizományba is. Tudja, milyen érdekes minden ilyen út. Mennyi mindent lát az ember? A havi forgalmunk különben átlag húszezer forint, aminek felét mi adjuk el, üt helyben, felét meg a községi boltok, ákik csak úgy „mellékesen“ foglalkoznak könyvvel. Tudja, milyen jelentős összeg ez? — Tudom. És hajthatatlanul sorolja tovább az érveket, hogy kialakult a törzsvevők gárdája, akik rendszeresen benéznek a boltba, megvesznek minden újdonságot. A postamester, az állatorvos, sok gazdaember, a járásbíróság dolgozói valameny- nyien rendszeres vásárlói a boltnak, A legnagyobb kereslet ifjúsági és mesekönyvekben van, hiszen a legszebb ajándék fiatalnak, gyereknek a könyv. Különösen nagy sikere van a panorámikus mesekönyveknek, ahol megelevenedik minden, a vár tényleg áll, s a kacsa is kimagaslik a fű közül. — Mit keresnek a felnőttek? — Jókait. Nem lehetne any- nyi Jókait szerezni, ami el ne fogyna. Meg Móriczot is nagyon szeretik, s a ma írók közül azokat, akik a máról írnak. Elsősorban az ellenforradalomról. Arról keresik nagyon a könyveket. — És maga? Maga szeret olvasni? — Miket tud maga kérdezni. Milyen könyves az, aki nem szeret olvasni? Hogyan ajánl akkor? Szeretek nagyon olvasni, otthon is mindig azt csinálom, meg jut a boltban is időm rá. — És mit szeret? Elneveti magát, s kicsit bűntudattal azt mondja: — Én is Jókait. Meg He- minghwayt. Meg a verseket. Adyt és Juhász Gyulát. Ági Öcsén érettségizett, a könyvek szeretetét onnét hozta magával. A szakma szeretetét meg most tanulja. Mert beszélgetésünk közben ketten is bejöttek a boltba, s olyan lelkesen magyarázta, hogy melyik könyv miért jó, ahogy csak a szakmát valóban nagyon szerető bpltos tud beszélni a portékáról. — És a szakkönyvekkel hogyan állnak? Mit olvasnak a gazdaemberek? — Nagyon kelendők a szakkönyvek. Nem egy gazdának már egész könyvtára van belőlük otthon, van olyan, akinek csak én hatot adtam el, pedig csak október óta vagyok itt. Nagy sikere van az Olcsó Könyvtárnak, meg a Kincses Könyveknek is. Viszik, mint a cukrot, sőt: még annál is jobban, mert a gyerekek sokszor a cukorra kapott pénzen is könyvet vesznek. — Hiánycikk? — A jó feleség. — Tessék? — A jó feleség. Egy könyv. (Most kapok csak észbe, persze, persze.) Mindenki vitte, ügy látszik, jó feleségek akarnak lenni. Én is megvettem... biztos, ami biztos. Ha feleségnek is olyan lesz Ági. mint boltosnak, akor igencsak örülhet majd a férje. Mert jó vásárt csinált. — mottó — Tizenhároméves apagyilkos a vádlottak padján Kapálják a földiepret A földieper holdanként 20—40 ezer forint tiszta jövedelmet ad a vele foglalkozóknak. A szentendrei járáson kívül az idén Főt környékén telepítettek sokat ebből az értékes növényből. Veresegyház határában Szabó Pálné, Balogh Józseíné és Balogh Zsuzsa egymást segítve kapálják, gyomlálják a hatalmas táblákban zöldellő földiepertöveket. (Csekő felv.) hogy — kérdezős kodás helyett — ösz- szes tevékenységem jó ideig a helyiség szemlélése volt. Pedig nem láttam semmi különöset, csupán a tükörfényes ablakokat, rajtuk a tiszta, ízléses mintájú, félrehúzható függönyöket, a könyv, állványt. melynek mindegyik polca díszes papírterítővei volt letakarva, a szó- lídan kifestett falakon Marx, Engels, Lenin képeit, néhány bekeretezett kitüntető oklevelet, valamint a tisztára sikált padlót. Aztán megkérdeztem: — Hol vették a függönyöket? — Az anyagát Kőrösön — felelte az elnök — utána Seprője Mihályné szövetkezeti tag saját varrógépén megvarrta és felrakta az ablakokra. — No. és a takarítást. az iroda rendben tartását hogyan oldják meg? — Az asszonyok csinálják felváltva. Nem is tűrnék el a rendetlenséget. Azt mondják: „a mi szövetkezetünk irodája, mi járunk bele, és ha p'szkos, minket szólnak meg érte a kívülállók.” Már készítik a virágcserép-tartó polcokat is. mert körbe virágok kerülnek a falra. Csupán ennyi történt, ezt láttam, ezt Tizenháromévá fiúgyerek lép a bíró elébe. Súlyos s vád ellene, a legsúlyosabb, amelynek terhe alatt még a legelvetemültebb gonosztevő is összeroppan: az apját ölte meg. A bíró kérdéseire sajátos, gyermeki nyíltsággal és őszinteséggel válaszol: — Tudod te, hogy mit tettél, fiam? — Igen. — Miért tetted? — Mert nem lehetett már kibírni, amit csinált. Állandóan részegeskedett. Mindig azt hajtogatta, hogy kiirtja anyut meg engem is. Inkább haljon meg ő, ne anyu, meg én... — igy gondoltam. — Bűnösnek érzed magad? _ 7 A gyermek képtelen felfogni a kérdést. A számára teljesen ismeretlen és érthetetlen fogalom előtt némán áll, a válaszra nem talál szavakat. A tárgyalás során a tanú- vallomások ténymozaikjából összeáll e nyáregyházi család története. P. János szülei 14 éves házasok. A mézeshetek után már rendszeressé váltak a veszekedések. Az együttélést többször is megszakították. Az asszony egy ízben — a A TSZ-IRODA hallottam. Hogy mégis feltűnt és j megírtam, azt azért tettem, mert sajnos. ] sok olyan tsz-iroda [ van még. amelyikről ’, a fentieket a legjobb ] szándékkal sem le- \ hetne állítani. Pe- \ dig ideje lenne már, \ hogy azok a tsz-veze- j tők és tsz-tagok, aki- ; két illet, nagyobb fi- \ gyeimet szentelnének j az iroda, a székház \ és általában a gazda- ; ság környezetének j rendbentartására is, j hisz’ a fölény netz j nemcsak az eredmé- j nyesebb gazdálkodás- ; ban, hanem a jó íz- ; lésben. a rendszere- $ tetben is meg kell mutatkoznia. Azt tapasztaltam. \ hogy a csemői Űj $ Élet tagjai e tekirí- í tetben is követendő j példát mutatnak. * különélés alatt — más emberrel állt össze. Majd újra visz- szament az urához. A férjet goromba, rabiátus, verekedő természetű embernek ismerték. Nem egyszer fegyverrel, késsel támadt a családjára, kiirtással fenyegette őket. Többször volt büntetve, néhány hónapnál tovább egyetlen munkahelyen sem tűrték meg idült alkoholizmusa és kötekedései miatt. Lényegiben az asszony gondoskodott a család fenntartásáról. De köztudomásúan ő is igen erkölcstelen életet élt. A gysrmeket a szomszédban lakó nagyanyja nevelte, ő mégis szenvedélyesen szereti és ragaszkodik az anyjához. A fiúról mindenhol a legjobbakat mondják. Az iskolában szorgalmas és kifogástalan magatartású. A felnőttekkel szemben illedelmes, tisztességtudó. Csendes, szolid gyermek, korához képest fejlett értelmű. Január 20-án történt a tragikus eset. Az apa részegen tért haza, s feleségével veszekedni, majd verekedni kezdett. Eközben az asszonyt véresre sebezte. A fiú ekkor tért haza az iskolából. Amint a szülők közötti csata elcsitult, bement a szobába, s az alvó apa fejére két súlvos fejszecsapást mért. A gyerek utána átment a szomszédba az . anyjáért és minden izgatottság nélkül közölte: — Hívjad a rendőrt, meg a mentőket, mert aput agyonütöttem. A bíróság végülis P. Jánost felmenőági rokonon elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt javítónevelésre ítélte. Az anyát pedig, a másodrendű vádlottat, az ifjúság elleni bűntett vádja alól bizonyítékok hiányában felmentette. Mélyen elgondolkodtató ez a gyilkossági ügy. de nemcsak ez. hanem a közelmúltban történt péteri családi tragédia is. Hogy miért? Mert mindkettőnek azonos az indítóoka: mindkét gyilkosság olyan családon belül történt amehieket valósággal érintetlenül hagyott a mi új életünk: mindkét családon belül olyan emberek teremtették meg a barbár leszámoláshoz vezető helyzetet, akik nem akartak — ve din tv.**nk volna! — más módon élni! Dudás János $ ^ mm indenékelőtt be- ^ irl vallom: tulaj- § donképpen azzal a § szándékkal kopogtattam be a csemői Űj > Élet székhazának aj- Jj táján, hogy a ter- J melöszövetkezet éle- | tárol, munkájáról ri- ^ portot készítsek. An- ^ nak,, hogy eredeti § célkitűzésemtől még- ^ is eltértem, és írá- ^ sómat ezúttal csupán S a szövetkezeti iroda | helyiségének dícsé- ^ retére korlátozom, ki- ^ zárólag az iroda sze- ^ rény, de ízléses be- ^ rendezésénélc, üdítő | tisztaságának rám | gyakorolt hatása az ^ egyetlen óka. ^ Ez a látogatás is ^ úgy kezdődött, mint ^ általában a többi: ^ kopogtattam, bemu- ^ tatkoztam — s ^ amint hellyel kínál- ^ tette — leültem. És i azzal folytatódott,