Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-03 / 78. szám

fiit »ffif.VFf kfCívUw 1959. ÁPRILIS 3. PÉNTEK Hiú Bt és jelen Egy tanácselnök gondja és öröme A járás hétköznapi problé­máiról és az eredményekről érdeklődünk Szentendrén Sza­bó János járási elnöknél, de beszélgetésünk már az első percben más tárgyra fordul. — Természeti szépségekben bővelkedik járásunk 13 községe — mondja a járási el­nök —, de a régmúlt emlékei­ben legalább annyira gazdag. Itt húzódott a római birodalom határa és a Duna vonala men­tén, pontosan egymástól két kilométerre őrtornyok álltak. Alig egyik-másikat tárták még fel teljesen, pedig vékony' földréteg, úgyszólván csak moha takarja valamennyit. Dunabogdány és Tahi között a Duna folyása kisebb kanyart alkot, ebben csak „szondáztak” a régészek és az őrtorony romjain kívül épületek ma­radványaira, régi sírokra buk­kantak. Kisebb település, vagy Város állott egykor ezen a he­lyen, ki tudná? De minden­felé találhatók romok és régi­ségek az egész járásban. Csak lenne elég pénz az ásatások­ra. a rombadőlt ókor és középkor emlék, múzeuma lenne a szentendrei járás, aho­vá az egész világról elzarándo­kolnának az idegenek. . — Csak legalább a pomázi Haldvilágárok és a Lugi- dűlő leleteit lehetne teljesen feltárni! Feltétlenül van ösz- szefüggés a kettő között. Erre vall a barlangszerű földalatti pogány szentély, ahol kőbe­vésett, ékírásos feliratok lát­hatók. Ügy mondják, pogány magyarok imádták itt az iste­nüket. A neandervölgyi em­ber kortársa lehetett, akinek koponyáját és csontmaradvá­nyait, Sashegyi, a hajófűtőből lett pomázi régész megtalál­ta. Most özvegye őrzi, s vele tárgyal a Nemzeti Múzeum, hogy a csontokat megszerezze. — S Mátyás király visegrádi palotája sincs még egészen fel­tárva, hiszen a község házai­nak egy része alatt is. le egé­szen a Duna jelenlegi partjáig elhúzódnak romjai. Ezzel beszélgetésünk átsiklik a jelenbe: Mi lesz Visegrádból? Az, aminek gyönyörű fekvése amúgy is elrendeli: nyaraló­hely. A szentendrei járás vala­mennyi községét nyaranta tö­megesen keresik f^l az üdülök. A hegyek között fekvőket csak úgy, mint a Duna partján levőket. Hivatalosan azonban a két község, Visegrád és Leányfalu üdülőhely. A járá­si tanács most szeretné, ha a Dobogókő alatt fekvő Pilis- szentkeresztet is üdülőhellyé nyilvánítanák. — Talán sikerül, már 38-ban üdülőhely volt ez a falu — mondja a tanácselnök, aztán a járás legnagyobb problémájá­ra, a közlekedésre tér át. — Vasút-unik nincs. Útjaink, sajnos, rossz állapotban van­nak, régén nem javították azo­kat. A Dobogókő felé vezető út már nagyon rossz. Vigasz­taló. hogy a visegrádi mű­utat a vízierőmű építése miatt nemcsak megjavítják, de ki is szélesítik. A korszerűtlen és lassan közlekedő HÉV-nél már megkezdték a vágánycse­rét és ha ezt a munkát befeje­zik, modern villanymozdonyok vontatják majd, a vonatokat, úgyhogy a menetidő 10—15 perccel megrövidül. Nagy és örvendetes dolog. EtKf SZÜLT AZ ELSŐ MAGYAR MESTERSÉGES holdkövető rádióállomás félmiil'ó kilométer távolságból tudják követni a hold- rakétát Két évvel ezelőtt a Szovjet Tudományos Akadémia mel­lett működő Űrhajózási Bizott­ság felkérte a Magyar Űrha­józási Bizottságot, hogy kap­csolódjék be a mesterséges holdak és az űrrakéták meg­figyelésébe. A magyar szak­emberek elhatározták, hogy társadalmi munkával megfe- i hanem a lelő rádiómegfigyelő állomást pontjából is. létesítenek Rákosligeten. A szervezést Horváth Tibor, a bizottság tagja vállalta. Az antenna felállításához szük­séges anyagot a Finomvegy­szergyár adta. az alapozási •munkákat a 31-es számú Évi- tőipari Vállalat végezte el, a posta segítségével pedig S00 méter távolságról bevezették az ipari áramot. A rákosligeti megfigyelő ál­lomás 29 méter magas anten­natornya elkészült. A tete­jén 7,5 méter alaphullámhossz­ra hangolt körsugárzó an­tennát szereltek, s ezt kábel­lel kötötték össze a nagy érzékenységű, speciális, rö­vidhullámú vevőkészülékkel. Eddig nem volt a népi de­mokratikus országok közölt teljes a megfigyelési rendszer. A magyar állomás felállítá­sával a megfigyelési ív bezá­rult. A rádióállomás vevőké­szüléke, amelynek érzékeny­sége egy mikrovoltnál is jobb, nemcsak a mesterséges holdak, holdrákéták szem­fontos szerepet tölt be. A mesterséges hol­dakat most már a magyar szakemberek mintegy 800 ki­lométer átmérőjű köralakú tartományon belül megfi­gyelhetik jelzések alap­ján. Ez gyakorlatilag azt je­lenti, hogy ha a mesterséges hold például Bajorország vagy Ukrajna felett halad át, ak­kor a magyar rádióállomás már veheti a jelzéseket. Hold­rákéták esetében a rakétá­nak a Földtől való távolo­dását, illetve jelzéseit fél­millió kilométer távolságból is felfogja az antenna, illetve azon keresztül az igen érzé­keny vevőkészülék. — Hajóforgalmunk jó és úi vízibuszok beállításával az idén még meg is javul. Né­hány községünk azonban az autóbuszközlekedésre panaszkodik. Például Pilis- szentlászló kevesli a napi há­rom járatot. Még nagyobb a panasza Kisoroszinak, ahon­nan csak egy autóbuszjárat van, reggel indul, este érke­zik egyetlen kocsi. Pócsme- gyer és Szigetmonostor la­kossága csak kompon át érheti el az autóbuszt. Viszont, ha zajlik, vagy befagy a Duna, akkor mind a két községbe bemennek az autóbuszok. — Szigetmonostoron a Fő­városi Vízművek új kútjainak ásása közben avarkori sírokat találtak — kanyarodik vissza megint a régmúltba Szabó já­rási elnök gondolata, de ezzel is a jelent akarja szolgálni. Olyan dunakanyari járási ve­zető. aki sokat gondol köz­ségei idegenforgalmára és tudja, milyen nagy vonzerőt gyakorolnak sok emberre a történelmi múlt feltárt em­lékei. Sz. E. ÁGI, A BOLTOS Nem akármilyen boltos Ági, Kucsera Ágnes, hanem köny­vesboltban van. Nem régi a bolt, mindössze két esztendeje nyitotta a dabasi járási föld­művesszövetkezeti központ. Ági meg október óta van itt. — Hogy lesz az emberből könyves boltos? — Hát — neveti el magát — úgy, hogy könyvtáros alkar len­ni. Aztán nem veszik fel az egyetemre, s hogy a könyvek között maradjon, elmegy a könyvesboltba. — És tetszik? — Nagyon. De azért hús a szívem a könyvtárhoz, non is tettem le róla, csak az riaszt, hogy hosszú lenne az esti egye­tem. Munka mellett nem köny- nyű elvégezni, mert hát. .. — Hát? Csinos a lány, pirul, sejtem már, mire akar kilyukadni: — Hát... vőlegény is akad... egyszer talán lesz esküvő is. a fiúnak még az egyetemet kell elvégezni, még két éve van vissza. — Hát boltos marad? — Miért — paprikázódik fel —, az talán nem szakma? — No... r,o, nem azért mon­dom — békítem. — Hát idehallgasson: ketten vagyunk ebben a boltban. Vár­laki Imrével. Egyikőnk mindig a falvakat járja, mert igen sok Szigetmonostor vízvitája a Fővárosi Vízművekkel A Szentendrei-sziget déli részén tavaly óta több csápos kutat épített a Fővárosi Víz­művek, hogy Budapest vízel­látását megjavítsa. A Víz­művek új kútjai Szigetmonos­tor közelében állnak, s mi­alatt a főváros vízhiányát eny­hítik, a községben nagy víz­hiányt okoznak, leszívják a ta­lajvizet, s ennek következté­ben a szigetmonostori kutak 70—80 százaléka elapadt. Erre az eshetőségre természetesen számított a Vízművek és már az építkezések kezdete előtt megállapodott a községgel ab­ban, hogy Szigetmonostor víz- szükségletének megfelelően az elvont víz egy részét visszaad­ja, vízvezetéki csőhálózatot épít a község víz nélkül mara­dó részében. Ennek a megállapodásnak megfelelően rövidesen sor kerül a szi­getmonostort vízvezeték lefektetésére. Egyelőre a Vízművek tervezé­si osztályán még a terveken dolgoznak, de hír szerint egy hónapon belül megkezdik a csőhálózat lefektetését. A Vízművek 4700 folyóméter vízvezetéki cső lefektetését és 13, a vízvezetékből táplálkozó közkút beállítását vállalja. A község viszont egész lakott területe bekapcsolását kéri a vízvezetéki hálózatba, ami további 1800, összesen tehát 6500 folyóméter cső lefekteté­sét jelentené. További 8 közkutat is kér még, hogy az egész község ivóvíz ellátása biztosítha­tó legyen. A község kíván­ságát tűzoltalmi szempont­bői és a járványügyi ál­lomás véleményével is in­dokolja. Indokolt azonban Szigetmo­nostor kívánsága azért is, mert a Vízművek most még kilenc, újabb nagy kutat épít. melyek természetszerűleg a község kútjaiból még többet kiapasz­tanak. A községi tanács kí­vánságát mértéktartással és » Vízművek helyzetének belátá­sával adta elő. Hangoztatta, hogy amennyiben a vízművek­nek az óhajtott egész csőháló­zat lefektetéséhez ez idén már nem állana rendelkezésére elegendő anyagi erő, úgy a 470-0 méteres hálózaton felüli részt fektesse le jövőre. A község lakossága a most lefektetésre kerülő csőhálózat munkálataiból társadalmi munkával veszi ki részét. Úgyszólván a teljes föld­munkát, 200 ezer forint ér­tékben magára vállalta. Hasonló arányú társadalmi munkát ajánl fel az általa kért további csőhálózat lefekteté­sénél is. A Fővárosi Vízmű­vek azonban egyelőre még a jövő évre sem vállalja a cső­hálózat Szigetmonostor által óhajtott kibővítését. Szigetmonostor lakossága méltánytalannak tartja, hogy amíg az új, nagy kutak be­kapcsolásával a főváros víz­ellátásának jó része talajából táplálkozik, községük szen­vedjen vízhiányt. Remélik, hogy végül a Fővárosi Vízmű­vek mégis helyt ad kérelmük­nek és a falu egész lakóterü­letének vízellátását biztosító vezetéket fektet le. könyvet adunk ki bizományba is. Tudja, milyen érdekes min­den ilyen út. Mennyi mindent lát az ember? A havi forgal­munk különben átlag húszezer forint, aminek felét mi adjuk el, üt helyben, felét meg a községi boltok, ákik csak úgy „mellékesen“ foglalkoznak könyvvel. Tudja, milyen jelen­tős összeg ez? — Tudom. És hajthatatlanul sorolja to­vább az érveket, hogy kiala­kult a törzsvevők gárdája, akik rendszeresen benéznek a bolt­ba, megvesznek minden újdon­ságot. A postamester, az állat­orvos, sok gazdaember, a já­rásbíróság dolgozói valameny- nyien rendszeres vásárlói a boltnak, A legnagyobb kereslet ifjúsági és mesekönyvekben van, hiszen a legszebb ajándék fiatalnak, gyereknek a könyv. Különösen nagy sikere van a panorámikus mesekönyveknek, ahol megelevenedik minden, a vár tényleg áll, s a kacsa is ki­magaslik a fű közül. — Mit keresnek a felnőttek? — Jókait. Nem lehetne any- nyi Jókait szerezni, ami el ne fogyna. Meg Móriczot is na­gyon szeretik, s a ma írók kö­zül azokat, akik a máról írnak. Elsősorban az ellenforradalom­ról. Arról keresik nagyon a könyveket. — És maga? Maga szeret ol­vasni? — Miket tud maga kérdez­ni. Milyen könyves az, aki nem szeret olvasni? Hogyan ajánl akkor? Szeretek nagyon olvas­ni, otthon is mindig azt csiná­lom, meg jut a boltban is időm rá. — És mit szeret? Elneveti magát, s kicsit bűn­tudattal azt mondja: — Én is Jókait. Meg He- minghwayt. Meg a verseket. Adyt és Juhász Gyulát. Ági Öcsén érettségizett, a könyvek szeretetét onnét hozta magával. A szakma szeretetét meg most tanulja. Mert beszél­getésünk közben ketten is be­jöttek a boltba, s olyan lelke­sen magyarázta, hogy melyik könyv miért jó, ahogy csak a szakmát valóban nagyon sze­rető bpltos tud beszélni a por­tékáról. — És a szakkönyvekkel ho­gyan állnak? Mit olvasnak a gazdaemberek? — Nagyon kelendők a szak­könyvek. Nem egy gazdának már egész könyvtára van be­lőlük otthon, van olyan, akinek csak én hatot adtam el, pedig csak október óta vagyok itt. Nagy sikere van az Olcsó Könyvtárnak, meg a Kincses Könyveknek is. Viszik, mint a cukrot, sőt: még annál is job­ban, mert a gyerekek sokszor a cukorra kapott pénzen is köny­vet vesznek. — Hiánycikk? — A jó feleség. — Tessék? — A jó feleség. Egy könyv. (Most kapok csak észbe, persze, persze.) Mindenki vitte, ügy látszik, jó feleségek akarnak lenni. Én is megvettem... biz­tos, ami biztos. Ha feleségnek is olyan lesz Ági. mint boltosnak, akor igen­csak örülhet majd a férje. Mert jó vásárt csinált. — mottó — Tizenhároméves apagyilkos a vádlottak padján Kapálják a földiepret A földieper holdanként 20—40 ezer forint tiszta jövedelmet ad a vele foglalkozóknak. A szentendrei járáson kívül az idén Főt környékén telepítettek sokat ebből az értékes növényből. Veresegyház határában Szabó Pálné, Balogh Józseíné és Balogh Zsuzsa egymást segítve kapálják, gyom­lálják a hatalmas táblákban zöldellő földiepertöveket. (Csekő felv.) hogy — kérdezős ko­dás helyett — ösz- szes tevékenységem jó ideig a helyiség szemlélése volt. Pe­dig nem láttam semmi különöset, csupán a tükörfé­nyes ablakokat, raj­tuk a tiszta, ízléses mintájú, félrehúzható függönyöket, a könyv, állványt. melynek mindegyik polca dí­szes papírterítővei volt letakarva, a szó- lídan kifestett fala­kon Marx, Engels, Lenin képeit, néhány bekeretezett kitünte­tő oklevelet, vala­mint a tisztára si­kált padlót. Aztán megkérdez­tem: — Hol vették a függönyöket? — Az anyagát Kő­rösön — felelte az elnök — utána Sep­rője Mihályné szövet­kezeti tag saját var­rógépén megvarrta és felrakta az abla­kokra. — No. és a takarí­tást. az iroda rend­ben tartását hogyan oldják meg? — Az asszonyok csinálják felváltva. Nem is tűrnék el a rendetlenséget. Azt mondják: „a mi szö­vetkezetünk irodája, mi járunk bele, és ha p'szkos, minket szól­nak meg érte a kívül­állók.” Már készítik a virágcserép-tartó polcokat is. mert körbe virágok kerül­nek a falra. Csupán ennyi tör­tént, ezt láttam, ezt Tizenháromévá fiúgyerek lép a bíró elébe. Súlyos s vád el­lene, a legsúlyosabb, amely­nek terhe alatt még a leg­elvetemültebb gonosztevő is összeroppan: az apját ölte meg. A bíró kérdéseire sajátos, gyermeki nyíltsággal és őszin­teséggel válaszol: — Tudod te, hogy mit tet­tél, fiam? — Igen. — Miért tetted? — Mert nem lehetett már kibírni, amit csinált. Állan­dóan részegeskedett. Mindig azt hajtogatta, hogy kiirtja anyut meg engem is. Inkább haljon meg ő, ne anyu, meg én... — igy gondoltam. — Bűnösnek érzed magad? _ 7 A gyermek képtelen fel­fogni a kérdést. A számára teljesen ismeretlen és érthe­tetlen fogalom előtt némán áll, a válaszra nem talál sza­vakat. A tárgyalás során a tanú- vallomások ténymozaikjából összeáll e nyáregyházi család története. P. János szülei 14 éves há­zasok. A mézeshetek után már rendszeressé váltak a veszekedések. Az együttélést többször is megszakították. Az asszony egy ízben — a A TSZ-IRODA hallottam. Hogy mégis feltűnt és j megírtam, azt azért tettem, mert sajnos. ] sok olyan tsz-iroda [ van még. amelyikről ’, a fentieket a legjobb ] szándékkal sem le- \ hetne állítani. Pe- \ dig ideje lenne már, \ hogy azok a tsz-veze- j tők és tsz-tagok, aki- ; két illet, nagyobb fi- \ gyeimet szentelnének j az iroda, a székház \ és általában a gazda- ; ság környezetének j rendbentartására is, j hisz’ a fölény netz j nemcsak az eredmé- j nyesebb gazdálkodás- ; ban, hanem a jó íz- ; lésben. a rendszere- $ tetben is meg kell mutatkoznia. Azt tapasztaltam. \ hogy a csemői Űj $ Élet tagjai e tekirí- í tetben is követendő j példát mutatnak. * különélés alatt — más ember­rel állt össze. Majd újra visz- szament az urához. A férjet goromba, rabiátus, verekedő természetű embernek ismer­ték. Nem egyszer fegyverrel, késsel támadt a családjára, kiirtással fenyegette őket. Többször volt büntetve, né­hány hónapnál tovább egyet­len munkahelyen sem tűrték meg idült alkoholizmusa és kötekedései miatt. Lényegi­ben az asszony gondoskodott a család fenntartásáról. De köztudomásúan ő is igen er­kölcstelen életet élt. A gysrmeket a szomszédban lakó nagyanyja nevelte, ő mégis szenvedélyesen szereti és ragaszkodik az anyjához. A fiúról mindenhol a legjob­bakat mondják. Az iskolában szorgalmas és kifogástalan magatartású. A felnőttekkel szemben illedelmes, tisztes­ségtudó. Csendes, szolid gyer­mek, korához képest fejlett értelmű. Január 20-án történt a tra­gikus eset. Az apa részegen tért haza, s feleségével ve­szekedni, majd verekedni kezdett. Eközben az asszonyt véresre sebezte. A fiú ekkor tért haza az iskolából. Amint a szülők közötti csata elcsi­tult, bement a szobába, s az alvó apa fejére két súlvos fejszecsapást mért. A gyerek utána átment a szomszédba az . anyjáért és minden izga­tottság nélkül közölte: — Hívjad a rendőrt, meg a mentőket, mert aput agyon­ütöttem. A bíróság végülis P. Jánost felmenőági rokonon elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt javítónevelésre ítélte. Az anyát pedig, a másod­rendű vádlottat, az ifjúság elleni bűntett vádja alól bizo­nyítékok hiányában felmen­tette. Mélyen elgondolkodtató ez a gyilkossági ügy. de nem­csak ez. hanem a közelmúlt­ban történt péteri családi tra­gédia is. Hogy miért? Mert mindkettőnek azonos az in­dítóoka: mindkét gyilkosság olyan családon belül történt amehieket valósággal érintet­lenül hagyott a mi új életünk: mindkét családon belül olyan emberek teremtették meg a barbár leszámoláshoz vezető helyzetet, akik nem akartak — ve din tv.**nk volna! — más módon élni! Dudás János $ ^ mm indenékelőtt be- ^ irl vallom: tulaj- § donképpen azzal a § szándékkal kopogtat­tam be a csemői Űj > Élet székhazának aj- Jj táján, hogy a ter- J melöszövetkezet éle- | tárol, munkájáról ri- ^ portot készítsek. An- ^ nak,, hogy eredeti § célkitűzésemtől még- ^ is eltértem, és írá- ^ sómat ezúttal csupán S a szövetkezeti iroda | helyiségének dícsé- ^ retére korlátozom, ki- ^ zárólag az iroda sze- ^ rény, de ízléses be- ^ rendezésénélc, üdítő | tisztaságának rám | gyakorolt hatása az ^ egyetlen óka. ^ Ez a látogatás is ^ úgy kezdődött, mint ^ általában a többi: ^ kopogtattam, bemu- ^ tatkoztam — s ^ amint hellyel kínál- ^ tette — leültem. És i azzal folytatódott,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom