Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-07 / 56. szám

1959. MÁRCIUS 7. SZOMBAT ram ntc\ ^Cirlaj} Háromhónapos gombaismertető tanfolyam turisták és kirándulók részére Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet az ehető és mérgesgombák felis­merésére háromhónapos esti tanfolyamot rendez turisták és kirándulók részére. Az április másodikén kezdődő tanfolyam elméleti anyagát tanulmányi kirándulásokkal egészítik ki. Az érdeklődők személyesen vagy írásban március 26-ig jelentkezhetnek az Országos Mezőgazdasági Minőségvizs­gáló Intézetben (Budapest, II.. Keleti Károly utca 24). Rókát fogott Parti Sándor kutyája Cselőtén. A ráckevei Rákóczi Tsz-ben is megkezdték a tavaszi munkát Panasz a gépállomásra — Mit ad a tsz-nek a 3004/1-es kormányhatározat ? A fellhősödő eget nézte ag­gódva Kiss Benedek, a rácke­vei Rákóczi Tsz elnöke. Ami­kor a szövetkezet egyik-másik tagja azt kérdezte tőle, mikor vethetik a borsót, bosszúsan felelte: — Nem tudom. Még mindig nem küldte el a gépállomás a tárcsát, pedig a községben már majd mindenki földbe tette a borsót. A Kiskunlacházi Gépállomás munkájára az elmúlt évben nem volt különösebb panasza a tsz-nek. Azt hitték, az idén is időben elvégzi a leszerződött gépi munkákat. S most, a kez­det kezdetén, az indulásnál csalódniok kell. — A két erőgépet, amelyre egész évben szükségünk van, már elküldte a gépállomás — magyarázza az elnök. — Egy hete az udvaron áll a vetőgép is, csak a tárcsa hiányzik hozzá, anélkül meg nem vethet­jük el tíz hold leszerződött borsónkat. — Miért nem sürgetik? — szólunk közbe. — Mezőgazdászunk egyebet se csinál, mint azt sürgeti már egy hete telefonon, személyesen. Azt üzente Bucsi elvtárs, a gépál­lomás igazgatója, legyünk türe­lemmel, mihelyt elkészülnek a tárcsa javításával, azonnal küldik. A gépállomás ígérget, a tsz vár, az idő múlik. Korábban kellett volna üzemképessé ten­ni a tárcsákat. Mert azt még feltételezni sem akarjuk, hogy csak egyetlen rossz' tárcsájuk van. Igaz, ilyen apróbb mun­kagép-problémák tavaly is elő­lore van szükségé a paraszt­ságnak télre. Felkészülnek a kézi szerszámok fokozott ke­resletére is. A minisztérium ezenkívül megvizsgálja, hogy a kereslte* i delem miiképpen kapcsolóa- j hatna be a tsz-patronáló moz- j galomba, kereskedelmi és | adminisztrációs ügyeiknek se- i gítésébe. fordultak. Tavasztól őszig pél­dául a tsz magtakaróját és fo­gasát használták, mert a gép­állomás csak traktort, erőgé­pet tudott adni. Márpedig kifo­gástalan munkagépek nélkül nem sokat ér a legjobb traktor sem. — Nem szeretnénk, ha hiba lenne — mondja az elnök —, mert az idén megnövekedtek igényeink. Katasztrális holdan­ként 3,9 normálholdmyi gépi munkára kötöttünk szerződést, ugyanis fokozottabban kívá­nunk élni a 3004/1-es kormány- határozat nyújtotta kedvezmé- nyekkeL — 1958-ban 50 000 forint ked­vezményben részesültünk — mutatja a kimutatásokat Dras- pó Rudol.fné könyvelő. — Mű­trágyafelhasználásért 17 000, gépi munkákért 32 000 forintot kaptunk vissza. A 3004/1-es kormányhatáro­zatot februárban közgyűlésen vitatta meg a szövetkezet 54 tagja. Lehetőségeiket felmér­ték, s az idén legkevesebb 60 000 forint kedvezményre számítanak, mert a gépi munkán kívül kh- ként két mázsa műtrágyát használnak fel. — Bízunk benne, teljesíteni tudjuk holdankénti 1300 forin­tos árutermelési tervünket. Eb­ben az évben egy kiló árut sem értékesítünk a sza­badpiacon — mondja az elnök. A tsz minden megterme­lendő árujára leszerződött. Hatholdas öntözéses kertésze­tük termelvényein kívül szer­ződésre leadnak 60 ezer liter tejet, hízómarhákat, 10—10 hold étkezési borsót, lucerna- magot, szöszösbükkönyt, 5—5 hold köles- és muharmagot, ezenkívül 8 hold cukorrépát és egyebeket. — Nagy fába vágtuk fej­szénket 1— ismerteti elgondo­lását nagy figyelem közepette az elnök. -— Mi haladunk a korral, alkalmazzuk a korszerű agro­technikai módszereket. Növel- , jük állatállományunkat, több | kukoricára lesz szükségünk, s I képzelje, 50 helyett mégis vette magát Kiss elvtárs, s így folytatta: — Négyzetesen, géppel vet­jük be 30 holdas kukorica­táblánkat, méghozzá most elő­ször Martonvásári 5-ös hibrid- vetőmaggal. Arra számítunk, hogy a 30 holdról legalább 50 hold termését takarítjuk be. A felszabaduló területre bor­sót és szöszösbükkönyt vetünk. Az elgondolások, tervek alapos, sokoldalú vita eredmé­nyei. Most már eigy akaraton van a tagság, nincs nagyobb baj a munkafegyelemmel sem. Nyolc új tagot is felvettek, fi­zetnek munkaegység-előleget és mindenben érvényt szerez­nek az alapszabály előírásai­nak. Adóssága nincs a szövet­kezetnek, s előreláthatólag 34 forintot osztanak majd egy- egy munkaegységre. A tavaszi munkálatok már megkezdődtek a tsz-ben. Saját traktorukkal 30 holdat fel is szántottak. Gyümölcsösükben a fákat ápolják, s előkészítet­ték az öntözőberendezéseket. A legtöbben szabadföldi ker­tészetükben szorgoskodnak, de nem találni egyetlen tagot sem tétlenül. Megfiatalodott? előnyösen megváltozott a ráckevei Rákó­czi Tsz. Bátran, következete­sen alkalmazzák az újat. a jobbat, nem úgy. mint két-há- rom évvel ezelőtt. Örvendetes, biztató ez a jövőre nézve, s egyben magyarázat arra, miért ver egyre erősebb gyökeret Rác­kevén is a még egyénileg gaz­dálkodó parasztok körében a szövetkezés gondolata. Mert a jó példa ragadós, s mint hír­lik, az egyre gyarapodó, acé­losodó Rákóczi Tsz mellett a? ősszel új szövetkezet is meg­kezdi munkáját. Csekő Ágoston Két apró busz-panasz Április elején lesz egy éve annak, hogy a 16. sz. AKÖV autóbusz összeköttetést léte­sített Dunaharaszti és Tak­sony között. Hat kilométer gyaloglástól kíméli meg az új buszjárat a Taksonyból Dunaharasztira, vagy a fő­városba utazókat. A menet­rend szerint közlekedő bu­szokkal elégedettek az uta­sok, főleg a taksonyiak. Saj­nos. az örömbe némi üröm is vegyük A dunaharaszti BHÉV- állomás mellett van a tak- sonyi busz végállomása. Ezt tudják az emberek, de azt már nem, hogy mikor érkez­nek és indulnak a buszok. Sem Dunaharasztin, sem Taksonyban nem helyeztek el menetrendet, ami pedig hasznos lenne a megállóhe­lyeken is. Ez az apróságnak tűnő mulasztás rengeteg bosszúságot, sok fölöslegei várakozást okoz az utasok­nak. Nem akarunk ünneprontók lenni, de egy dolgot még szóvá kell tenni. A dunaha­raszti végállomásnál, ahol a buszok felveszik s leteszik utasaikat, esős időben bokáig ér a sár, a víz. mert a kere­kek már 30 centiméter mély gödröket vájtak. Mindössze 20 négyzetméternyi területet kellene kikövezni, vagy sala- kozni. s megszűnnének a jo­gos kifogások. Bízunk ab­ban. hogy az AKÖV és a ta­nács a buszjárat egyéves év­fordulójáig orvosolja a pana­szokat. (csá) Ködgyertyákat ad a honvédség az utófagykárok elhárításához A mezőgazdaság, különösen az utófagyok iránt érzékeny kertészeti növények, gyümöl­csösök és szőlők védelménél az utóbbi években sikerrel al­kalmazta az úgynevezett köd­gyertyákat. amelyek tej fehér, sűrű ködbe borítják a fenye­getett határrészt, s így meg­akadályozzák a talaj túlzott hőkisugárzását, valamint a reggeli napfény hatására hir­telen és csak részlegesen fel- melegedő növényi szövetek el- roncsolódását. Mint a Föld­művelésügyi Minisztérium gyümölcstermelési osztályán elmondották, már a múlt év­ben is jelentős mennyiségű ködgyertyát adott a honvéd­ség a termelőknek, de a késői tavaszodás miatt utófagyok nem voltak, s így nem kerül­tek felhasználásra. Az idén más a helyzet: a szokottnál jóval korábban jött a tava­szodás. valószínűleg korán rü­gyeznek, virágzanak a fák, nagyobb az utófagy-veszély. Ezért a honvédség most min­den eddiginél nagyobb meny- nyiségű ködgyertyát bocsát a termelők rendelkezésére. A tapasztalatok szerint a köd­gyertyák fejlesztette védőré­teg szélcsendes időben körül­belül két óráig marad a nö­vényzet felett, ha pedig szél kerekedik, elmúlik a fagyve­szély is. A fontos védekező­szerre a községi tanácsok köz­vetítésével a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályánál március 15-ig jelentsék be igényüket a termelők és a gazdaságok. Május 31-ig válthatják vissza a közületek a fel nem használt tüzelőutalványokat A Belkereskedelmi Minisz­térium TüZÉP Főigazgató­sága intézkedett, hogy az 1958. évi tüzelőanyag-akció­__ ,. ........................., ban átvett és fel nem használt c sak 30 holdon vetünk kukon- j tüzelőutalványokat a közüie- cat- ! tek 1959. május 3I-ig válthat­Nem értettem, mi ebben a ' jáik vissza. A megjelölt idő­jó. Érdeklődésem látva, eine- pont után az utalványok ér­vényüket vesztik és azok el­lenértékét visszakövetelni nem lehet. Ez az intézkedés nem vonatkozik a dolgozóiéra mert azok közvetlen elszámo­lási viszonyban vállalatukkal, munkaadójukkal vannak, ezért felszólamlásukat munka­adójukhoz intézzék. Száz „újszülöttel“ gyarapodott az Állatkert Az elmúlt esztendőben sok értékes vaddal gazdagodott Állatkertünk. A nemrég meg* tartott „népszámlálás” sze­rint egy év alatt több mint százzal nőtt az Állatkert la­kóinak száma. Kis páviánok, bunder majmok, dingóköly- kök, jeges-, örvös- és barna- medvék születtek. A madarak száma egy esztendő alatt kö­rülbelül ötszázzal gyarapo­dott, s ezek a fiókák keltető­gépekben láttak napvilágot. ’S/'"'SS'"S'SSS'SSSSSfSS*SSSSSSSSSSffSSSSSSSSSSSSSSSf/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSfSSSSS/SSSSfSfmSfSSSSSSSSSSSrSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SS/SSS/SffSSSSSSSSfSS*SSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* KÖZGYŰLÉS AZ ÚJ ÉLETBEN tem. Kutattam, akárcsak ők — milyen sors vár rájuk. Mert azt mindenki tudja, elismeri, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás jobb az egyéninél. Hogy a kapitalista országok is nagy­birtokokat alakítanak ki. Azt is tudják: nincs annyi gondja egy embernek a közösben, mint amúgy... Ezek általános tudnivalók, az életben ezernyi buktató, gáncs van, aszerint, hogy ók maguk miként élnek a kedvező lehetőségekkel. Hogy az elvek igazak legyenek, sok- mindenre van szükség: jó ve­zetésre, egyetértésre, szigo­rú munkafegyelemre... Ez helyileg mindenütt másképp alakulhat. Tinnyén vajon hogyan? Ezernyi talány, tit­kos kérdés lapult a csendben, miközben az előadást hall­gattuk. Minden kiejtett szó­ból, minden mondatból ol­vastak, a jövőre következtet­tek ... Felföldi elvtársnak, a já­rás küldöttének és Erdei elv­társnak, a helyi szövetkezeti elnöknek arcát figyeltem: ér- zik-e ők, hogy minden szó­nak, amit kiejtenek, mázsás súlya van? Érezték. És még­sem keresték a kifejezéseket Beszéltek, ahogy jött, ahogy értelmük, lelkiismeretük dik­tálta. Nem akarták a jelent, de még a holnapot sem szebb­re festeni, mint amilyen. Mint amilyent saját erejük­ből biztosíthatnak. És talán épp a kendőzetlen őszinteség­gel, a világos beszéddel éb­resztették fel a tagság hitét, épp azzal hintették el a bi­zalmat. — Minket az vezetett meg­győző munkánkban — mon­dották —, hogy nem akartuk megsérteni az embereket. Ba­rátokat akartunk szerezni, akik összefognak velünk. Hány gépállomási dolgozó segített a szervezésben, akik maguk is parasztszülők gyer­mekei! Hány pártonkívüli dolgozó bizonyította be e na­pokban, hogy a párt mellett állnak! S meg kell mondani: nagyszerű munkát végez­tek! ... Felidézték a múltat »*• Azt, hogy ag elmúlt években, ami­kor még az ittlevők nagy része tsz-tag volt, többen kaptak se­bet. Talán nem is hegedt be valamennyi azóta sem. De fi­gyeljenek arra a baráti közele­désre — mondotta Felföldi elv­társ —, ahogyan az Uj Elet régi tagjai hívják a belépette­ket: kezdjenek valóban új éle­tet, tegyenek félre sérelmeiket, csak a holnapi munka, a jövő sikereibe vetett hit vezesse mindannyiukat. Ne a harag, a sértődöttség Fogadják el a fe­léjük nyújtott jobbot!... Nem hallgatták el azt sem a 'közgyűlés előtt, hogy egyesek félnek: mi lesz a fegyelemmel, hiszen nagyon sok családos asszony is kérte felvételét. Er­re nem lehetett más válasz, mint az: egyforma mértékkel mérnek mindenkit — nemcsak a jussolásnál, hanem a munka teljesítése közien is. Az alap­szabály mindenkire kötelező: nőkre, férfiakra egyaránt... Erdei László tsz-elnök az Uj Élet vagyoni helyzetét is is­mertette: hadd lásson minden­ki tisztán. A tervekről, gépek vásárlásáról, az állatállomány szaporításáról is tájékoztatta az újakat. Hangsúlyozta: sietni kell, mert itt a tavasz! Éppen ezért egy bizottság addig is, míg az állatokat átveszik, meg­állapítja: melyik gazda hová szállítsa a trágyát Egy másik bizottság arról dönt: melyik lovat veszik át... Meghatároz­zák: kinek, mennyi vetőmag jár vissza... Az őszi vetésért, trágyázásért, a munka- és a gépdíjakért mmikaegységet ír­nak jóvá. Azután már a táblák kiala­kításáról beszéltek. Mit vetnek a Nagykenderes dűlőbe, az alsó Szénaföldbe m,i kerül, a seregi részben, a Svábföldéken hogyan lesz? Hová ikerül a búza, a rö­vidszárú kukorica, a háztáji?... És ahogyan bontakozott a jövő képe, ahogyan képzelet­ben már be is vetették a föl­det, a közgyűlés egyre bátrabb lett. Kérdések röpködtek a tsz- elnök falé. És az mindannyi­szor higgadtan, szívesen vála­szolt. — Mi lesz azzal a pétisóval, amit már megvásároltunk? — A szövetkezet átveszi... — Hogyan fizetik ki az álla­tokat? — Egyszerre. A felszerelést két részletben... — Mi lesz a férjem sorsa? Tegnap kórházba szállítottuk. Nem tud egyelőre dolgozni. Kimaradjunk addig a szövet­kezetből ? — Dehogy -maradjanak ki! Hiszen holnap, holnapután is megbetegedhet valaki. Inkább jöjjön be á néni az irodára iga­zolásért és akkor ingyen lesz a kórházi ápolás... — Mi lesz velem, hiszen tö­rött a lábam? Igaz, tudok én dolgozni, csak nem akármit. — Ne féljen Hornyik bácsi. Gondolunk mi az öregekre. Maga a szőlőhöz ért, majd ott dolgozik... ... Igen, az öregek ... Hány kérdés hangzott igy: — Mi lesz velük? És a válasz egyértelmű volt: — Senkit nem azért hoztunk a tsz-be, hogy rosszabb sora le­gyen, mint volt. Ránk lenne szégyen, ha elhagynánk az idő­seket. Hármat most terjesztünk fel nyugdíjra... A földjáradé­kot mind kapja. Van segélye­zési alapunk, is. Háztáji földet is adunk. És olyan munkára osztjuk őket, amilyenhez érte­nek, ami nem megerőltető szá­múikra ,.. Senki ne aggód­jon ... az öregek nem marad­nak magukra. Az arcok derültebbek let. *f‘k' ahogyan a kételyek való­ban kezdtek szétfoszlani. Mert ahol az elesetteket, öregeket nem hagyják el — úgy érezték — a dolgozót is megbecsü­lik... A néhány röpke óra alatt hányféle külsejű, gondol­kodású, lelkületű ember olvadt össze egy családdá. Amit az­előtt nem valósíthattak meg, mert hiányzott az összefogás, most valóraváltják: gazdag éle­tet teremtenek. És hogy erre az összefogásra, egyetértésre vigyáznak majd, ezen a köz­gyűlésen talán senki sem ké­telkedettSági Agnes Payer András, Payer Sán- 1 dór... ... Négy-öt nevet olvastak ! így fel, több holdas gazdákét, 1 akik még kívül maradtak. 1 Igaz, míg a tinnyei tsz-ta- ' gok közgyűlése folyt, közű- ] lük már ketten is a tanács- ‘ nál jártak. Puhatolóztak: hát- J ha csak szóbeszéd, hogy két 5 hét alatt Tinnye egész la­kossága belépett az Uj Elet- < be. Hátha nem lesz tagosí- i tás és akkor!... Az említet- i teken kívül van még egy- i néhány egy-másfél holdas i gazda is, aki kívül maradt. 1 Deltát ez már mit sem vál- : toztat azon, hogy Tinnye 1 termelőszövetkezeti község J lett, s a föld 97 százaléka a t szocialista szektorhoz tartó- 1 zik. A kívülmaradottak csak ) csodálkozhatnak azon, hogy i majd mindenki ott ült a j közgyűlésen és tegnapi egyé- 1 ni gazdatársaik már úgy t beszéltek: 1 — Helyes, hogy az egyéni gazdákat ne érje károsodás , a földrendezésnél, de azért ( elsősorban a szövetkezeti ta- t gok érdekeit nézzék!... — Másképp nem is lehet i minthogy a Melegvölgyblen • kapjanak az egyéniek új föl- < det. Hiszen a lakosság java- j része tsz-tag és a nagy táb- ( lát másképp nem tudnák i kedvezően kialakítani... ( Olt ültem az új szövetke- i zeti tagok között. S nemcsak I formálisan osztoztam velük < a helyben, hanem gondjukba ( is bepillantottam, velőik érez- 1 A Belkereskedelmi Minisz­tériumban megbeszélték azo­kat a feladatokat, amelyekkel előmozdíthatják a termelőszö­vetkezetek gazdaságos mű­ködését és jó áruellátását. Az erről szóló miniszteri Utasítás előírja, hogy olyan módszereket kell kidolgozni, amelyek nem­csak elősegítik és meg­könnyítik a termelőszö­vetkezetek áruértékesíté­sét, hanem egyúttal ja­vítják a városi lakosság ellátását friss zöldséggel és gyümölccsel is. A tervek szerint rövidesen ki- ; dolgozzák a termelőszövetke- zetek piaci árusítási rendjét ; és az értékesítés megkönnyí- ; tésére állandó árusítóhelyeket: létesítenek, mérleget és cső- ; vázas sátrakat bocsátanak a ; termelőszövetkezetek rendel-: kezésére, Felmérik továbbá a I termelőszövetkezetek és a: termelőszövetkezeti paraszt- í sá>g áruvásárlásainak várható \ alakulását, változását, különö- j sen az áruösszetételre kíván- j nak nagy gondot fordítani. ; Szeretnének hozzájárulni a \ háztáji gazdaságok anyag- és \ gépigényeinek kielégítéséhez; A falusi asszonyok műn- ! kaján bőséges és jó ke- \ nyérellá tással kívánnak i segíteni. A termelőszövetkezetek tag- \ Ságénak áruvásárlásait oly • módon könnyítik meg, hogy a \ zárószámadások és nagyobb \ előlegadás idején mozigó bol- j tokkal viszik az árut a tér- \ melőszövetkezeti központokba. \ A várható nagyobb mező- i gazdasági építkezések elősegí- i tésére ; valamennyi TÜZÉP-válla- ; lat és földművesszövetke- j zeti árusítótelep az eddi- \ grin él több é pítőanyagot \ tartalékol a szövetkeze- j teknek. Ezenkívül terven felüli áru-: mennyiségböi, árucseréből és í importból fedezik a mezőgaz- i daságí építkezések anyagigé- ; nyét. A tavaszi növényvédelmi i munkákhoz védőszereket és; meszet bocsátanak rendel ke- : zésre. Felmérik, mennyi tüze- 1 Állandó elárusítóhelyek, több építőanyag A Belkereskedelmi M 'misztérium a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztéséért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom