Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-07 / 56. szám

"'"ifJCirlao 1959. MÁRCIUS 7. SZOMBAT Milyen szerepei látszott Meskó Elemér az arzéngyilkossági Fejszés Istvánná, a gyilkos neve ma már országszerte is­mert a napilapok híradásaiból. Annál kevésbé köztudomású, milyen szerepet játszott Meskó Elemér a szinte egyedülálló gyilkossági ügyben. Hogyan került a Meskó-csa- ládhoz a gyilkos és az áldo­zat? Meskó Elemér — keresksdp- ember lévén — komoly terve­ken törte a fejét. Egy nagy­szabású • tyúkfarmot és jól jö­vedelmező rózsakertet akart létrehozni; de mindehhez hiá­nyoztak az anyagi feltételek és nem rendelkezett megfelelő földterülettel sem. Elhatározta hát. hogy újsághirdetés útján keres olyan házaspárt vagy egyedülálló vagyonos sze­mélyt, aki az eltartás fe­jében birtokát, illetve an­nak árát rájuk ruházza. 1956 nyarán akadt is ilyen jelentkező,, özv. Fejszés Ist­vánná 69 éves asszony szemé­lyében, akivel meg is kötötték a szerződést. Fejszés Istvánné gyopáros- fiirdői házát hamarosan el­adta és annak ellenértékét — több mint 40 ezer forintot — átadta Meskóéknak, majd utána véglegesen hozzájuk költözött Ráckevére. Rövid ottléte alatt közte és Meskó Elemér között szerelmi viszony alakult ki. A késő éj­szakába nyúló csevegések té­mája különös volt. Az idős asszony heves érzelmi kitöré­seivel szemben a férfi majd­nem mindenkor az immár kö­zös vagvon további gyarapítá­sának fényes lehetőségeit csil­logtatta meg, — persze sem­mivel sem kisebb hévvel és vágyakozással. Fejszésné rövid idő múltán — a hites feleség mellett — Meskó Elemér valóságos ár­nyékává szegődött. Minden mozdulatát követte, állandóan figyelemmel tartotta a férfit s ragaszkodását, vonzalmát egy­általában nem titkolta. Meskó mindezzel tisztában volt. Vé­gül. amikor elérkezettnek látta az időt, előállott javas­latával: rászedte az idős asszonyt, hogy írja meg végrende­letét. S hogy a zsaroló szerelmi já­ték milyen eredménnyel járt, azt bizonyítja a közjegyzőileg is hitelesített végrendelet. — Az öthalomdülőben — rendelkezik Fejszésné — eny- nyi és ennyi hold nagyságú területet örökölje Meskó Ele­mér (csak ő maga). Ugyancsak ő örökölie az ennyi és ennyi ^ hold területű más ingatlant... i s — Meskó Elemért azért je- ^ löltem meg kizárólag egyedül ^ — fűzi hozzá magyarázatát —, ^ mert családjában csak ő vi- •! selkedett velem szemben iga- ^ zán emberségesen; nem tekin- ;! tett csak kihasználandó sze- ^ mélyiségnek. hanem illő meg- ^ becsülést tanúsított irántam... ^ Meskó Elemérnek ez tehát, ragyogóan sikerült. Most már $ jöhetett a következő páciens. ^ 1956 tavaszán újra hirdet- ;> mek Meskóék. S Ezúttal egy házias és eaz- ^ dálkodást szerető leányt ^ keresnek, aki ellátja maid J a megnövekedelt család ^ háztartási feladatait. $ Ekkor jelentkezett Török- ^ szentmí'klósról Karancsi Er- $ zsébet, a 37 éves leány, aki ^ szüleit elvesztve, teljesen ma- $ gára maradt. Mint alkalma- ^ aott költözött Meskóákhoz. $ Már az első napokban a csa- ^ Iád tudomására jutott, hogy ^ Karancsi Erzsébet jelentős va- ^ gvonnal rendelkezik. Meskü- ^ lönböztető szeretettel és ked- ^ Veskedésekkel vették ezután § körül ^ Meskó Elemér jól bevált ^ módszerével Karancsi Er- $ zsébetnél is megpróbálko- % zott, ami itt sem járt ke- ^ vesebb sikerrel, mint Fej- § szés Istvánnénál. | Szerelmi viszony ... éjszakák- ^ ba nyúló együttlét..; tervez- ^ getések, s a szerencsétlen nő ^ rövid idő alatt Meskó hálója- ^ ba került. Ám Meskó egy lé- ^ nyeges momentumot nem vett ^ figyelembe: Fejszésné. aki ha- ^ lálosaii komolyan vette Meskó ^ szerelmét, még jelen volt. s ^ trezve mellőzését, rettenetes ^ bosszút forralt riválisa ellen, Meskó csak a végzetes na­pok előtt figyelt fel e veszélyes helyzetre. Azonnal intézke­dett is. Az idős asszonyt rá­vette, hogy június elsejével költözzön Budapestre húgához. Meskó Olgához, ahol ezentúl már zavartalanul szerelmes­kedhetnek. Késő volt. A va­gyonából és szerelméből ki­semmizett nő bosszúját az el­utazása e’őtti napon végrehaj­totta. Május 29-én reggel és délben egy-egy kávéskanálnyi ar­zén tartalmú permetező­szert csempészett Karancsi Erzsébet é*. elébe, aki ötöd- napra rá belehalt a súlyos mérgezésbe. Meskóék e tragikus napok­ban mutatták meg igazi arcu­kat. Meskó Elemért „mélysége­sen megrendítette“ az e e- mény: ha a leány végrendelet nélkül hal meg, odavész min­den fáradozása. Antiikor meg­tudták, hogy a kórházban fek­vő Karancsi Erzsébet álla­pota milyen súlyos, azonnal mozgósították a családot. S 24 órán belül el is készült az egyoldalú végrendelkezés szö­vege. amely szerint Karancsi Erzsébet minden vagyonát a Meskó-csa’ádra hagyja. A már nem egészen beszámítható ál­dozattal 10 perccel a műtét előtt íratták alá a végrendel­kezést. Amikor Karancsi Erzsébet már halott volt, teherautóval Törökszentmiklósra utaztak le Meskóék. hogy elhurcolják on­nan a leány ingóságait. Ami­kor Karancsi Erzsébet roko­nai érdeklődtek, hazugul ve­tették oda: nagyon jól érzi magát nálunk a lány, a holmi­ját visszük neki haza. Mint köztudomású, az ar­zéngyilkosság ügyben a bíróság már meghozta íté­letét. Özv. Fejszés Istvánnát — aki csak egyedül ült a vádlottak padján — nyolc évi börtön­büntetésre ítélték. Olvasóinkra bízzuk, dönt­sék el: az ismertetett tényál­lás alapján vajon milyen sze­repe volt Meskó Elemérnek abban, hogy Karancsi Erzsé­bet ilyen fiatalon esett e gyil­kosság áldozatául? És még egyre kérünk választ: meg­engedhető-e, hogy szocialista államunkban az érzelmeket ilyen aljas móden kihasználva juthasson egy ember olyan te­temes vagyonhoz, mint ami­lyenhez Meskó Elemér ju­tott’ Dudás János \ Mart Károly Közyazdaságtudományi Egyetem közleménye A művelődésügyi miniszter rendelkezésére az egyetemi felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamokon a levelező (es­ti) tagozatra jelentkezők is részt vehetnek. A Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem az 1959—60-as tan­évre a levelező tagozatra je­lentkezők részére a tanfolya­mon külön csoportot szervez. A korhatár 40 év. A tanfo­lyamot — a részvételi díj 150 forint — április 6-tól június 27-ig tartják, s azon a felvé­teli vizsga tárgyait — mate­matikát és történelmet — ok­tatják. A foglalkozások na­ponta délután 17,30-tól este 21 óráig tartanak. A jelentkezési kérelmeket március 25-i.g írásban kell eljuttatni munkaadói iga­zolással együtt az egveíem oktatási osztályához (IX. ke­rület, Dimitrov tér 8. II. eme. let 219.). A tanfolyami fel­vétel az egyetemi felvételre előírt szabályszerű jelentke­zést nem pótolja és a felvé­teli vizsga kötelezettsége alól sem mentesít. Hétfőn új műsorok próbáit kezdi meg a Petőfi Színpad Színházunk, a Pest megyei Petőfi Színpad, hétfőn kez­di meg Egri Viktor, Cseh­szlovákia nagydíjas írója Ami­kor a hárs virágzik című színdarabjának próbáit. A mű az új életet kezdő parasz­tok életét, a termelőszövetke­Vigyázzunk gyermekeinkre! A Százhalombatta határá­ban levő Franciska pusztán lakó három kisgyerek, Dorogi János. Malomsoki Ferenc és Tolnai Tibor március 1-én, az első lavaszias vasárna­pon, az erdőbe mentek ibo­lyát szedni. Közben egy to­jásalakú fémdarabra akad­tak. Egy gödörben teleped­tek le. s ott játszadozni kezd­tek vele. Egyszercsak a rozs- j dás fémtojás sisteregni kez- ! dett. Tolnai Tibor megijedt, kiugrott a gödörből és elsza- j ladt. Nem ért messzire, ami- j kor egy fülsiketítő robbanást hallott, s azután csak hosszú percek múlva eszmélt fel új­ra. Véresen, sebbel teli a legközelebbi tanyáig vánszor­gott el s ott mondta el először, amit ijedtében és fájdalmá­ban elmondani tudott. A gödörben játszadozó két gyermeket a második világ­háborúból való tojásgránát halálra roncsolta. A kis Tol­nai Tibi, aki életben maradt, elvesztette fél szemét, meg- süketült, arcát és a testét a gránát apró szilánkjai csúfí­tották el. Ezen a napsugaras tavaszi napon újabb három ártatlan áldozatot ragadott el a múlt, a második világháború ke­gyetlen emléke, a fel nem robbant gránát. Vigyázzunk gyermekeinkre! — a. — 1 zeti útra lépés kezdeti botla- | dozásait, a kétlakiak gond- I jait viszi színre. Az ifjúsági műsort adó bri- | gád is részben új műsort ta­nul, és egy másik brigád pa- j raszttárgyú egyfelvonásosok- ‘ kai készül a - megye legki­sebb, színpaddal sem ren­delkező községeinek meglá­togatására. Ez a brigád előre­láthatólag már tíz-tizenkét nap múlva megkezdi körút ját a megyében. A Magyar Népköztársaság Központi Repülőklub felhívja az országban élő. volt rákosmezei repülőket, vala­mint . a Tanácsköztársaságért harcolt magyar pilótákat, hogy a dicsőséges Tanácsköz­társaság 40 éves, valamint az Aviatika 50 éves jubileuma alkalmából jelentkezzenek március 15-ig szóban, vagy írásban a Magyar Népköz- társaság Központi Repülő­klub, Budapest, V., Engels tér 14. szám alatt. ~ F/lin, Színház, Jríulullun FELFELÉ A LEJTŐN Uj magyar filmvígjáték S okszor elmondtuk már, hogy az új magyar film- vígjáték a „hiánycikkek” közé tartozik. Az elmúlt esztendők­ben kevés filmvígjáték szüle­tett, s azokat is rendre elítélte, „levágta” a kritika, a legtöbb esetben joggal. A Felfelé a lej­tőn című új magyar filmről már megoszlanak a vélemé­nyek. A Magyar Nemzet elítéli, a Népszava dicséri a filmet. Jo­gos tehát a kérdés: vajon ki­nek higgyen a néző, melyik kritikus véleményét fogadja el? Az igazság ezúttal a két kri­tika között áll. Az eddig bemu­tatott magyar filmvígjátékok­nál lényegesen jobb a Felfelé a lejtőn, de ennek ellenére sem mentes a hibáktól. Ezért nem érthetünk egyet teljes mérték­ben sem Rajk András (Népsza­va), sem Révész József (Ma­gyar Nemzet) bírálatával, mert mindketten meglehetősen egy­oldalúan elemzik a filmet, s al­kotják meg róla véleményüket. A film két írója: Darvas Szi­lárd és Királyhegyi Pál mai té­mát dolgoz fel. A Felfelé a lej­tőn két hőse munkás valame­lyik bőrgyárban. Az egyik affé­le háziszarka, aki egy könyvbe kötve lopkodja ki a gyárból a bőröket. A másik alapjában véve becsületes fiú, de egy eléggé indokolatlan konfliktus a lejtőre juttatja. Van-e meg­állás ezen a lejtőn, lehet-e még Lajosból becsületes ember? — ezekre a kérdésekre keresik a film írói a feleletet. S mindezt vígjátéki keretbe öltöztetik, szellemmel, sok kalanddal és izgalommal f űszerezik. A filmnek téhát van társa­dalmi mondanivalója, ha oly­kor élég „ügyesen” rejtve ma­rad is a néző előtt. A Felfelé a lejtőn elsősorban ezért nem tar- | lozik az olcsó kommerse-filmek i sorába. Hogy mégsem jelent | maradandó élrhényt, azókotta, I hogy a film részleteiben re­mek, ezek a részletek azonban I nehezen kapcsolódnak egymás- I hoz. Ezért támad olyan érzé- ' sünk a moziból kijövet, hogy a film széteső, jól sikerült rész­letei sehogy sem állnak össze teljes egésszé. A film másik erénye, hogy javarészt nem régi vígjátéki re­ceptek szerint bevált, kész for­mulákra épült. Annak ellené­re, hogy olykor találkozunk a filmben ilyen előregyártott elemekkel, az ötletek zöme friss és új szérű. Nagyszerű például az a jelenet, amikor Lajos rendőrruhába öltözve „falaz” társainak az áruház előtt. Mennyi kedves bonyoda­lom származik ebből az egyet" len szellemes ötletből! A forgatókönyv ismerete, nélkül nehéz lenne eldönteni, kit'illet dicséret a sok szi­porkázó ötletért: a film íróit, vagy Certler Viktort, a ren­dezőt. De talán ezúttal nem is ez a fontos. A lényeg: a Felfe­lé a lejtőn a sikerült magyar filmek közé tartozik. A sikerben együtt osztozik az alkotókkal a szereplőgárda is. S ennek említésekor meg kell állnunk egy szóra. Sokak véleménye volt az utóbbi idő­ben, hogy azért nincs jó ma­gyar filmvígjáték, mert nincs jó vígjátéki filmszínész-gár­dánk. Nos, a Felfelé a lejtőn sikere cáfolja ezt az állítást. Szinte kivétel nélkül vala­mennyi színész tudása legja­vát nyújtja. Aki nem hiszi, hallgatódzzék a film egy-egy előadásán. Régen nevettünk már ennyire szívből és jóízűen, mint ezúttal. Külön szőj érdemel Psota Irén. Alakítása nagyszerű, kü­lönösen dizőz-paródiája. Nehéz elképzelni, hogy akárcsak egyetlen néző is megállja ne­vetés nélkül. Psota Irén jelen­tős nyeresége filmművésze­tünknek. Nemcsak művészi já­téka. de sokoldalúsága is min­den dicséretet megérdemel. Hi­szen nem olyan régen még mint a Ház a sziklák alatt pú­posát láttuk, most dizöz. a Ma­dách Színházban Brecht-dara- bot játszik, az irodalmi Szín­padon pedig sanzonokat éne­kel. S valamennyit kitűnően! A film másik kiemelkedő alakítása. Ráday Imréé. A te­hetséges. fiatal Kálmán Györ­gyöt sokoldalúsága Házy Er­zsébetet pedig elsősorban szép, kulturált hangja dicséri. Kár, hogy Polgár Tibor ezúttal egy kissé adós maradt a meló­diákkal. A Felfelé a lejtSn már több, mint biztató Ígéret arra, hogy végre az oly nagyon hiányolt filmvígjáték is méltó helyet foglalhat el filmművészetünk­ben. Prukner Pál hibrudkukorica-vetőmag. En­gem ez utóbbi jobban érdekel, s bent a tanácsházán Magyar István vb-titkártól megkér­dem: — Hány gazda igényelt hib­ridkukorica-vetőmagot? — Vagy nyolcvan — hangzik a válasz. — Tizenöt-harminc kilókat kértek, s az összes megrendelés 12 mázsa. Kiszá­mítottuk, hogy ebben az évben a falu kukorica vetésterületé­nek több mint a felén termei­nek majd hibridkukoricát. Egy fejkendős fiatalasszony jön be, kezében cseréptál, amelybe hazafelé menet a szö­vetkezeti boltban savanyu- káposztat vásárol holnapra. Anyakönyvi kivonatot kér á családi pótlék folyósítása vé­gett. A vb-titkár kiadja, csak utána folytatjuk a beszélgetést. A téma a falu. Megtudom, bogy a lakosság három nyelvű magyar, német és szerb. — És összeférnek? — kér­dem. — Teljes az egyetértés — mondja a titkár, majd hozzá­teszi: — ehhez természetesén az is hozzájárul, hogy a község vezető helyein mindegyik nem­zetiség képviselői megtalálha­tók. A népfront-bizóttság el­nöke például Kovács Endre ta­nár, a vb elnökhelyettese Osz- tovics Vazul szerb nemzeti­ségű nyolcholdas gazda, az egyik legtevékenyebb vb-ta- gunk pedig Kir-tner Bálint né met nemzetiségű lakos. Egy másik példát is említ a jóviszony jellemzésére: a közös nasj' ünnepeken — mint pél­dául április 4, május 1 stb. — az ünnepi beszédeket és szava­latokat három nyelven mond­ják el. így mindenki érdeklő, déssel jön, s érzi, hogy teljesen egyenjogú a többi részvevővel. Néhány számadat a falu fejlődé- Szigetcsé- sa­sére \ onatkozóa n: pen az elmúlt két évben ‘ját erőből, valamint állami köl­csön segítségével — nyolcvan új lakóház épült, több mint az elmúlt harminc esztendő alatt. A vezetékes és rendes világ- vevő rádiók száma 477. A há­zakhoz 125 Népszabadság, 70 Szabad Föld, 15 Falusi Vasár­nap jár. Az idősebb lakosok zöme mezőgazdasági dolgozó, míg a fiatalok túlnyomó több­sége üzemekben — főleg a kö­zeli Csepel Autógyárban —* dolgozik. A községben egy tsz és kél tszcs működik. lt>4 taggal, 600 hoidnyi földterületen. A tsz több mint tíz éve alakult és Lenin nevét viseli. Fő üzemága az állattenyésztés és a növény- termelés: Ismertetőjele meg az, hogy férfi alig található benne, asszony viszont annál több. — Hogy bírják a munkát? — kérdem az iroda előtt Tóth- falusi Józsefnétől, kinek a fá’’- je Pestre jár dolgozni. — A nehezét a Lacházá Gép­állomás gépei végzik — feleli —, a többit meg magunk is győzzük .. í I Jo délutánra ha^lik 32 íd5* ■------------------— mikor visz­s zafelé indulok. A pöttömnyi gyereket, pöttömnyi biciklijén ismét az utcán találom. A na­gyobbak most is megpróbáljak ugratni, de a csöppség rájuk sé néz. Úgy látszik, tudja már. hogy a kérőknek forogni kell.., és úgy jó, ha előre forog;. i Ari Kálmán Szigetcsépi jegyzetek mást váltva, havonként rend­szeresen előadásokat tartanak Szige:csépen. Legutóbb a Mág­nás Miskát adták elő. Mindig nagy az érdeklődés, a terem zsú- lolásig megtelik közönséggel. . Egy idősebb néni azonban — aki ugyancsak szorgalmas láto­gatója az előadásoknak — a ■ következő kritikai megjegyzést, teszi: — Örülünk, hogy kijárnak hozzánk a színészek. De írja meg, hogy olyan műsorral ne t jöjjenek ide. mint a Ketten a viharban, amelyiknek csak két szereplője van. Nem való még ez nekünk, mi azt szeretjük, I amelyikben sok színész játszik. Megírom. Az ilyen darabok . — véleményem szerint is — in- . kább a már nagyobb színházi ! kultúrával rendelkező városi , lakosságnak valók. I A tanácsháza bejáratával !------------------------- szemben — de a főépülethez ragasztva — • egy kisebb épület áll, amely­■ nek deszka ajtaján esővert fei- ‘ irat hirdeti: „Tűzoltószertár.” ! Mellette — de ugyanazon az • ajtón — egy kisebb felirat cá- - íolni látszik a másikat, mert : ez meg azt mondja, hogy: „A ' DÉFOSZ szigetcsépi szerveze­• te.” No. most melyik? — gon- 1 dolom. Majd eszembe jut, hogy 3 már nincs is DÉFOSZ, csak c MEDOSZ. Mindegy, nyilván ott felejtették a táblát. Ugyaa- " itt két plakát is van a falon. ' „Figyelem, figyelem — mondja 3 az egyik —, kössenek értékesí­tési szerződést sörárpára!” A [. másik egyszerű kézírás és azt a adja tuatukra a községbeliek- •- nek, hogy megérkezett a fajta­I A sarkon, amint iteövea­'■--------------------- u'„ a falu koz­oontja felé elkanyarodik, a sárgára meszeli kultúrház von­la magára figyelmemet. Ajtaja mellett egy üvegezett tábla, oenne a plakát, amely tudlui adja, hogy a mozi ma és hol­nap a Ne várd a májust című iugoszláv filmet játssza. A kul- túrházat 1953-ban — főleg tár­sadalmi munkával — építették a község lakosai. Azelőtt egy rozoga kocsma állt a helyén. Most egy háromszáz személyes lerem, könyvtárihe'yiség, ping­pongszoba biztosítja a falusiak, művelődését, szórakozását. — A könyvtár 800 kötetnyi könyve közül a legkeresetteb­bek Rideg Sándor művei — adja meg a felvilágosítást Far­kás Józsefné óvónő, aki a könyvtárosi teendőket is vészi. — Vajon miért éppen a Ri­deg Sándor könyvei? — kér­dem. — Mert jók, meg szórakozta- tóak. Meg aztán — teszi hoz­zá — Rideg Sándort itt min­denki személyesen ismeri, hisz hosszú évekig itt lakott Sziget- csépen. A Kossuth-díjjal jutal­mazott Daruszegi vasárnapok című könyvének témáját a mi falunkból, vette, s a szigetcsé­piek azóta minden könyvében lázas izgalommal kutatják: a szereplők közül kire ismernek rá. No. persze — jegyzi meg — a többi könyvünk is elég meg­viselt állapotban van. ami ar­ról tanúskodik, hogy gyakran forgat iák őket. Még valamit a kultúrházról. Mióta felépült, a Petőfi és a Déryné Színház művészei, egy­I íme, az első benyomás ■---------------------- Szigetcsep­r e érkezésemkor: a széles, ho­mokos úton pöttömnyi gyerek pöttömnyi biciklin karikázik. s közben szüntelenül csönget, noha — néhány kószáló libát leszámítva — nincs senki az útjában. — Forog a kerék, Peti! — ugratják kicsit irigykedve a na­gyobbak, s a csöppség „ugrik” is, mert nem értvén el a töb­biek huncutkodását, ártatlan képpel selypíti: — Nem idaz a ... Hangos nevetés. Én meg to­vább ballagok. Szombat van, a hangulat félig-meddig már ün­nepi. Az egyik ház előtt kék mackóba öltözött fiatal lány a lépcső kövezetét mossa, néhány lépéssel odébb egy szép tágas udvaron hangos fejszecsapások. s halomba rakott, frissen aprí­tott fahasábok jelzik: készül a tüzelő a vasárnapi ebédfőzés­hez. „Bruszt György férfiszabó“ — olvasom a következő ház végére kifüggesztett cégtábla szövegét. S hogy valóban az is, arról a nyitott ablakba bete­kintve meggyőződhetem, mert egy ifjú legény éppen új öl­tönyt próbál, a mester pedig centivel és krétával a kezében nézi, hol van még igazítani- való a ruhán. Szeretném meg­kérdezni a fiatalember nevét, de nem teszem, mert látom, bi­zalmatlanul pislog jegyzetfüze­temre. A szabó „árulkodik“ rá, mondván, hogy eljegyzési öl­töny lesz ez, s holnapra el kell készülnie. A fiú próba után siet haza, mert a birkát még ma meg akarja nyúzni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom