Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-15 / 63. szám
1959. MÁRCIUS 15. VASÁRNAP "‘^Cirlap MÁSFÉL SZÁZALÉK KÖLTSÉGSZINT CSÖKKENÉS = 1200000 FORINT MEGTAKARÍTÁS Másfél millió forint a forgóeszközök csökkentéséből A Gödöllői Ganz Árammérőgyárban is felmérték a gazdaságosabb termelés lehetőségeit Az első lépések Eddig is. igyekeztek a Gödöllői Ganz Árammérőgyár vezetői, műszakijai és dolgozói kihasználni a szűknek bizonyuló falakon belüli lehetőségeket. Tavaly önkéntes vállalásuk alapján 30 százalékkal több árammérőt gyártottak, mint 1957-ben. Az idei tervük 10 százalékkal magasabb, mint a tavalyi. Már korábban megírtuk, hogy az árammérőgyáriak vállalták az országban még mutatkozó árammérőhiány megszüntetését 1959-ben, az exportkötelezettségek biztosítása mellett. Biztosak vagyunk benne, hogy állják is szavukat. Aki ismeri ezt a gyárat és tudja, hogy építésekor nem ilyen teljesítményre tervezték, tudja, mit jelent ez a tény. Bizony nem nagyon van már lehetőség a terv emelésére. Az elmondottakhoz hozzá kell még számítani, hogy a gyár külkereskedelmi szakemberei értékesítési nehézségekkel küszködnek a kapitalista országokban. Ezek után érthető, hogy ha a gyár azt a célt'tűzte maga elé erre az esztendőra, hogy állandósítja az eddig kialakult termelési szintet.’ Mokt, pártunk Központi Bizottságának március 6-i határozata nyomán, alapos körültekintéssel léiméivé a lehetőségeket, a nehézségek ellenére, a gazdaságosabb termelés újabb lehetőségeit tárták fel és viszik majd a dolgozók elé megvitatásra és elfogadásra, hogy ezt követően minél hamarabb foghassanak hozzá a célkitűzések valóraváltásához. úgy érik el, hogy egyidejűleg kevesebb anyagot tárolnak a gyárban, tehát lehetővé teszik, hogy másfélmillió forintot másutt hasznosítsanak a népgazdaság érdekében. A további tapasztalatok azt mutatják, hogy 1,5 százalékkal csökkenthetik a termelési költségeket. Ez a masíel százalék további egymillió 200 ezer forint megtakarítást jelent a népgazdaság számára. A gyártmányok minőségére eddig sem volt különösebb panasz. Most mégis elhatározták, hogy felülvizsgálják a külföldi és belföldi észrevételek okait és orvosolják azokat. A gyári selejt is állandóan csökken. Míg 1955-ben 0,74 százalékos volt az évi selejtarány, ez a szám 1957-»re 0,35 százalékra csökkent. Tavaly további javulás következett, az évi selejtarány 0.52 százalékra zsugorodott. Bár csupán három század javulásról van szó, ez a csökkenés mégis negyvenezer forintot hozott a konyhára. Az idei első két hónap eredményei még biztatóbbak. Januárban ugyanis 0.47. februárban pedig már csak 0.42 százalékos volt a selejtarány. Ezek után elhihető. hogy az üzem dolgozó: képesek lesznek tovább csökkenteni a selejtet. Az üzemben — nagyon helyesen — az a jelszó vezérel mindenkit, hogy nincs megtűrt selejt. A lehetőségek felmérése közben demokratikus országokba, hazánk helyzetét akarják megszilárdítani a baráti országokkal való ilyen irányú együttműködés terén. Lengyelországba például 3000 háromfázisú. 2500 maximum-mutatós, 3500 kétfázisú maximum-mutatós. 700 kéttarifás, háromfázisú árammérőt és 3500 kapcsolóórát szállítanak. India nemrég olyan kívánsággal állt elő. hogy a Ganz Árammérőgyárban készítsék el számára egy teljes árammérőgyár dokumentációját. Ezt a munkát már nem lehetett a tervbe beépíteni. Az üzem műszakijai elvállalták, hogy Hivatalos nyereményjegyzék | a lottó II. játékhetére | Alig nébtny napja, hogy a vérségi dolgozó parasztok elhstároz- . , , . ,. ........ , , $ tájt: a nagyüzemi gazdálkodás útját választják. Az elhatározást tettek A lotto 11. játékhétévé beér- 4 k5vett4k< A már megiev6 és jól működő Törekvő Termelöszövei- kezett 4 103 819 szelt eny. ^ ^ keMtbe t5bb sziz lépett be, s a termelőszövetkezet taglétszáma találatos szelvény_ nem t. s ma már megközeIiti a 40fl főt> területük pedig csaknem 200« katasztrá- Negy ta.alatot 14 fogado elt el, | Jjg ho|d A faJu gazdiinak masik csoportja, főleg a Petőfi utcaiak is sxssfssUa SS--r-v' ,. . .. , , 17nQ S néven. A Micsurin taglétszáma meghaladja a kilencvenet, földjük rO’er^^^öSM-gÜk^g^nkélVt I pedi* hold, legy darabban. a Magyaros dűlőben. A vérségi Snn fiái fin ^ gazdák, akik ma már valamennyien szövetkezeti tagok, mindig jó . m-lren énv- I hévnek örvendő szorgalmas, munkaszerető emberek volta*. Most I - «ső naptól kezdve teljes erővel iának hozzá a tavaszi munká- osszeg e»yen-vent -3,98 for! It. | ^ kihasználva az elmúlt hetek kedvező időjárását. A szövetkezeti $ parasztok e lépéseiről számolunk be képriportunkban. Variációs játékkal négy négyes találat terven felül. már ebben az évben elkezdik ezt a nagy munkát, hogy időben eleget tehessenek az indiaiak kívánságának. Ezek, az üzemben rejlő lehetőségek kutatása közben felmerült .iávasiatok. Csaknem fcímszavakban soroltuk fel valamennyit, pedig mindegyik, kü’.ön-külön is nagy jelentőségű. Nem is szabhattak volna szebb és lelkesítőbb feladatokat a kibontakozó rpunkaver- seny elé. Bízunk benne, hogy a március 16-i üzemi Egy húsztagú kapuvári lottózói társaság a 11. játékhéten variációs S játékkal H0 szelvényen négy né-1 gyesfólálatot, 9 üáromtalálatot esi 90 kéttalálalot ért el. Ez a lottózó S brigád DiHinger Vendel randőirel 5 és Göndör* Ferenc Iratikossal a21 élén bárom héttel eze’.őtt alakult i meg 57 taggal. Azóta legtöbben le- 9 morzsolódjak és húszán maradtak S együtt, rendőrök, háziasszonyok 5 és egy boltvezető. Gyorsan telibe s találták a szerencsét, hiszen egyet- | len négytalálatos szelvényre 219 849 í C,,^!i-4or viTTAncntónvT -Ilit Áe PPOfló- ^ gén kezdődő termelési értekezleteken valamennyi dolgozó magáévá teszi e javaslatokat és ki-ki saját elgondolásaival, még jobb munkával segíti megvalósítani e nagyszerű terveket. Farkas István forintos nyeremény .jut és randi- S sül a három'alátatos szelvényekre S is 896 forintot fizetnek. De nvig f a kilencven kéttalálatosból is 2390 1 forimjuk jön vissza. Húszán tehát csaknem egymillió íj forintot nyertek, omélvbol fejen-f ként körülbelül 56 600 forintot kap- S naik. i Másfél mázsás vizái fogtak a paksi halászok A Paksi Halászati Termelőszövetkezet dunaföldvári brigádja csütörtökön délután a bölcskei révnél óriás-vizát fogott. A hal hossza 2,5 méter, súlya pedig eléri a 130 kilót. A paksi halászok 1957- ben is hasonló szerencsével jártak, de az akkor kifogott viza a mostaninál 10 centivel rövidébb és 13 kilóval könnyebb volt Az elmúlt napok tavaszias melegét kihasználták a Micsurin Tsz tagjai és elvetették árpájukat Az első ilyen lehetőség a jövőre is gondoltak hogy, az úgynevezett maximum-mutatós, különleges mérőkből 9000 darabot gyártanak üzemszerű gyártással. Ezzé! nemcsak külföldi kötelezettségeiknek tesznek eleget, hanem az évek óta fennálló hazai igényeket is kielégítik. A speciális mérőkhöz tartozó kapcsolóórákból az előző évi 2400 darabbal szemben az idén 10 000 darabot lehet gyártani a lehetőségek jobb kihasználásával. Ezekkel a kapcsolóórákkal a Ganz Árammérőgyér is hoz- j zájárul ahhoz, hogy Budapest j kivilágítása világvárosi szín- | vonalra emelkedjék. A lehetőségek kutatása köz- I ben arra is gondoltak, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetekben egyre több ipari áramra és ezzel együtt több háromfázisú mérőre is szükség lesz. Mód van rá, hogy a falu ilyen irányú igényeit soron- kívül kielégíthessék. Munka közben arra a következtetésre jutottak, hogy a gazdaságosabb szérianagyság meghatározásával, a gyártási idő csökkentésével, a termelés jobb megszervezésével másfél millió forinttal csökkenthetik a forgóeszközök értékét. Ezt Gödöllői Gépgyár, Gödöllő azonnali belépésre ESZTERGÁLYOS szakmunkásokat keres. Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztályán, mindennap: 8—15 óráig. Szombaton 8—13 óráig. , afc " árártíméí'ögj'ári élvtái'sak. “Má IVT'éíÖarnütafó volt az üzem műszaki fejlesztése, e tekintetben most az eddigieknél sokkal nagyobb lépésre készülnek. Az idén december 31- ig elkészítik a gyár teljes rekonstrukciós tervét. A régi épületekben, aránylag csekély építési beruházással a lehető legkorszerűbb gyárat alakítják ki. Száz új szovjet gépet és további 100 új célgépet állítanak munkába majd a megújhodott üzemben. Régi gondok eltüntetését kezdik meg ezzel a tervezéssel; elkezdik a termelés gátjainak lerombolását. A tervezésen kívül már az idén egy gyakorlati megoldásra is sor kerül. A sajtolómű- helybsn — terven felül — megszervezik az úgynevezett zárt ciklusos gyártást. Ez azt jelenti, hogy egy-egy alkatrész teljesen elkészül az üzemrészben, nem kell ide-oda utaztatni. ami szintén olcsóbbítja a termelést. Olvasóink közül már sokan tudják, hogy a Ganz Árammérőgyár önálló külkereskedelmi tevékenységet folytat. Ez a tény. a nehézségek ellenére, megkönnyíti az üzem ilyen irányú munkáját. Az önálló külkereskedelmi tevékenység tudatában vállalják, hogy az idén 10 százalékkal túitéljesí- tik devizaforint-tervüket. az értékesítés jobb megszervezésével. Különösen nagy feladatokat ró a vállalatra a kapitalista országokba irányuló kivitel. mivel ez a termelésnek közel a felét teszi ki. Azzal, hogy az idén nagy mennyiségben szállítanak speciális árammérőket a népi Hetvenötezer rántani való csirke i\fár szállítják a piacra a korai nevelésű csirkéket a Taksonyi Állami Gazdaságból gyorsabb Január közepetáján érkezett meg az első hétezer darabból álló naposcsibe szállítmány a Taksonyi Állami Gazdaság halásztelki baromfitelepére s azóta újabb tízezer darabot kaptak. A főváros közelében levő üzemegység -dolgozóinak ugyanis az a feladatuk, hogy nagyüzemi módszerrel minél több csirkét neveljenek, illetve küldjenek a főváros piacaira. Az üzemegység dolgozói — akik' jobbára asszonyok, vagy fiatal lányok — kiválóan teljesítik feladatukat. A legkorábban érkezett naiposcsinkékből a héten már 1200-at fel is küldtek a fővárosba és a jövőben a szállítás folyamatosan történik. — A.z idén 75 ezer csirkét nevelünk fel 80 dekás, vagy egykilós súlyra. Az összsúly mintegy 600 mázsa lesz — tájékoztatott bennünket Tóth Antal, a telep vezetője. Molyaimon, nagyüzemi mód- szenei történik a nevelés. Hogy ez mennyivel és kdfizetőfob, mint a házaiknál , történő kisüzemi nevelés, an- | nak bizonyításéra elég néhány v számadatot közölni. Itt a csirkék nyolchetes korukban elérik a 80—85 rlekás átlagsúlyt. A napokban szállított 1200 da- rrbnál — pedig csak hét hetesek voltak — nyolcvankét deka | volt az átlagsúly. A házineve- ^ lésnél legalább három hónap S kell, mire ezt a súlyt elérik. | Ezenkívül a korszerű nagy- $ üzemi módszerre! nevélt csőr- kéknél egészen minimális az ^ elhullás. A halásztelki üzem-1 egységben például * a 17 ezer darabnak mindössze 1.7 százaléka huliít el, tehát összesen mintegy 300! A baromi igondozók — ? Ugyancsak megtalálják számi-f tásukat, hiszen havi átiagkere- § setük 1500—1600 forint — !■ ‘ kiismeretesen foglalkoznak gondjaikra bízott állatokká1, s ^ a nagyüzemi módszerek mel- J lett ez is nagymértékben hoz- | zájárul az elért sikereikhez.- ni - £ Szánt a lánctalpas a Törekvő Termelőszövetkezet földjén Folyik az állatértékelés a Törekvő Termelőszövetkezetben (Fotó: Tenkely) f- ^ a A „virtigli” dinnyés élet- IZ § ti módja valamikor hason- ^ latos; volt a pusztai pásztor- i-1emberéhez, aki kiverés idézőjén szedte a sátorfáját — ne- övezetesen a szűrét, bográcsát, , 5tarisznyáját — elköszönt övéi- K ötöl és ettől kezdve beszorulá- Ösig, azaz késő őszig napköz- y ^ ben a jószág mellett, éjjel pe- a csordákét és a karám jj ökunyhójában élte egyhangú Övilágát. 5 $ Nos, valahogy ilyenformán l^élt a dinnyés is, akinek haj- s \danában összes holmija egy 5 Őjuhbőrböl való subából, bogit ácsból, szolgafából, lebben1 $ esés zacskóból állott, s ennél- •í ^ fog va a költöztetése sem oko- 5 $ zott különösebb gondot az 4 öuraságnak, elegendő volt. ha 2 \a vizhordó szamarat küldette 4 iérte. k t * J Persze, a mai modern vi5 ölágban — mint mindenben — > pásztorok, meg a dinnyések 4 ^életmódjában is nagy válto- a $ zások történtek. Mert — pél- £ 5 dónak okáért — itt van Tóth Kiköltözött a dinnyés Kössön baromfi nevelési és hizlalási szerződést a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETTEL! t Szerződést köthet: csirkére, hízott libára, pulykára, hízott kacsára. A szerződés előnyei: ELŐLEG! MAGAS VETELI AR Tat A.yr Jk.T^TAj Sándor, a szentmárionkátai Kossuth Tsz dinnyése, aki csak a minap költözködött ide, a dinnyeföldnek kiszemelt tíz holdas tábla végére. Már maga á költöztetés lebonyolítása is merőben különbözött az elmúlt idők szokásától, mert hogy egyebet ne mondjak, Tóthékat Csányról a gépállomás vontatója, fuvarozta át a kátai határba, s a vontató pótkocsija — a télen levágott kétmázsás hízó füstölt részeit nem is számítva — két ággyal, komóttal, asztallal, székekkel, s egy világ-- vevő rádióval volt megpakolva. s a dinnyés az említett terjedelmes rakományt a saját motorkerékpárján kísérte. Tj'hböl a tényből viszont * J helytelen lenne arra kö- ■zfkeztetni hogy Tóthók mindenüket magukkal h'zták volna hazulról. Szó sir j róla: az elhozott bútorféleségek szerepe évek óta kizárólag arra korlátozódik, hogy a dinnyeföldön épített kunyhóba kerülve a család kényelmét szolgálják, míg viszont az otthon hagyott és gondosan belakatolt lakásban egy másik — a kunyhóbelinél jóval korszerűbb — berendezés várja a Tóth-család őszi visz- szatérését. Ám erről még korai beszélni. Addig temérdek munka vár a dinnyés-családra, hisz’ jóformán még be sem rendezkedtek nyári otthonukban, a holmi egy része a bejárat előtt várja, hogy a helyére kerüljön, az asszony meg a kunyhó kitapasztott belsejét mintás falvédő papirossal most ..tapétázza”, hogy a lakás ezzel is kellemesebb. Otthonosabb legyen. A tulajdonképpeni munka csak a berendezkedés után veszi kezdetét. A tsz igája már felszántotta a földet, a fogatosok kihordták s a kunyhó közelébe egyhalomba rakták az istállótrágyát, amelyből melegágyat kell készíteni. De ezt a munkát még a magvak langyos vízben történő csíráztatása előzi meg. majd az így kicsíráztatott magvakat előre elkészített gyepkockákba, melegágyba, végül — úgy április második felében — a gondosan elmunkált földön készítendő fészkekbe rakják. Ez a feltétele annak — no meg a kedvező időjárás és gyakori kapálás—, hogy korai ezüstananász- és görögdinnye kerüljön a piacra• rpiyszoval, van tennivalója Cj bőven a Kossuth Tsz dinnyésének, de este, amikor kunyhójába húzódva megvacsorázik, bekapcsolja a rádiót, s itt, a végtelen határ közepén zenét vagy színházi közvetítést hallgat... Ari Kálmán
