Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-14 / 62. szám
1959. MÁRCIUS 14. SZOMBAT ff EGYti 'Cirlap Egy tänyäi ifjúsági dkpszervezet fidtdlidi között Tíz évvel ezelőtt, 1949 tavaszán én magam is alapító tagja voltam a törtei-ludaspusztai ifjúsági alapszervezetnek. Később vidékre kerültem, s meg kellett válnom tőlük. A napokban meglátogattam a puszta fiatalságát. Tapasztalataim örömmel és megelégedéssel töltenek el. Tanulságos élményeimből a következőket jegyeztem fel: A fiatalok elmondták, hogy az ifjúsági szervezet 1949-től kezdve, kivéve az 1956-os ellenforradalom okozta párhónapos megszakítást, működik. Az alapító tagok nagy része már az idősebbek közé sorolja magát, de ma is aktív látogatója az ifjúsági szervezet rendezvényeinek és más módon is támogatják a fiatalokat. Érdeklődtem részletesebben is az eredmények felől. Elmondták, hogy legnagyobb eredményük az, amit a puszta fiataljainak nevelésében, a fegyelem kibontakoztatásában sikerült elérniük. Szinte teljesen megszűntek a valamikor kikerülhetetlennek tartott verekedések, a nagypénzzel játszott kártyacsaták. Eredmény továbbá, hogy a KISZ fiataljai a különböző rendezvényeken sokoldalúan nevelik s egyben szórakoztatják is a puszta és környéke ifjúságát és az idősebb embereket is. Látogatásomkor is kedves kultúrműsornak és táncmulatságnak voltam részvevője. E rendezvényekkel kapcsolatban Kovács Ferenoné fiatal tanyai pedagógust és Varga Sándor KISZ-titkárt kerestem fel. Kérdéseimre készségesen adtak felvilágosítást. Elmondották, hogy az alapszervezet fiataljai — a ma még szervezeten kívülálló fiatalokkal együtt — igen rövid Idő, mindössze három hét alatt tanulták be a műsort és annak keretében e.gy több számból álló, kombinált népi táncot. A szereplők Wind . para^líiatákik., akik szinte kivétel nélkül pontosan megjelentek a próbákon és örömmel készülődtek, hogy jó szereplésükkel szórakoztassák majd a „tanyavilág” dolgozó lakosságát. Az előadás részvevőinek megelégedett hangulata mutatta; a kitűzött célt el is érték. Felvilágosítóím terveikről szólva elmondották, hogy az ifjúsági szervezet előtt további nagy feladatok állnak. Március 21-én, a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulóján a KISZ tánccsoportja fellép Törtei község központi ünnepségén. Céljuk, hogy a ma még kívülálló dolgozó parasztfiatalok legjobbjait már a közeljövőben beszervezzék a KISZ soraiba. További kultúrelőadá- sckat, a fiatalokat és az Idősebbeket egyaránt érdeklő politikai vitákat, ismeretterjesztő előadásokat, a nyári idényben sportrendezvényeket terveznek. A fiatalokat arra nevelik, hogy megértsék és családjuk körében is népszerűsítsék a szocialista nagyüzemek, a termelőszövetkezeti mozgalom gondolatát. Éjfélre járt az idő, amikor búcsúztunk, de a fiatalok, számos idősebb dolgozóval együtt, még vígan járták a táncot. Én pedig azzal a meggyőződéssel távoztam, hogy ott, ahol annyi kezdeményezés, önbizalom és lelkesedés van, nem lehet vitás egy pillanatig sem nagyszerű terveik megvalósítása és egy eredményekben gazdag újabb tíz esztendő megalapozása. Ha megyénk jelentős számú tanyai fiatalja felfigyel a törtei -luciaspuszita-j KISZ-fiatalok lelkes munkájára és azt követi, fellendül és tartalmasabbá válik majd az ifjúsági mozgalom. Somodi István levelező Egy millió gyeptéglát •szállítunk Ausztriába A fővárosi tanács Kertgondozó Vállalata a múlt évben 100 000 gyeptéglát szállított Ausztriába. Az osztrák cégek eddig a tavalyinak tízszeresére, egymillió gyeptéglára kötöttek előzetes szerződést, s az érdeklődés továbbra is nagy. A 2—2.5 centiméter vastag gyep- kockákatt s házikertek létesítésénél, parkosításoknál használják fel. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán újaibb műgyep előállításával is foglalkoznak. TÉL ÉS TAVASZ Műszaki tanácsadást vállaltak a köz épülettervező Vállalat fiatal mérnökei a Pest megyei tsz-épitkezéseknél Csütörtök reggel havazásra ébredtek a budakeszi Dózsa Tsz tagjai is. Mint a képen is látható, melegházukat hótakaró borította A Középülettervező Vállalat fiatal építészmérnökei levélben közölték a Termelőszövetkezeti Tanáccsal; a Pest megyében most alakuló termelőszövetkezetek építkezéseinél vállalják • a műszaki tanácsadást, hogy segítsék a közös gazdaságok gyors és jó berendezkedését. Kérik levelükben. közöljék, mely szövetkezeteknek van szüksége segítségükre, hogy megbeszélhessék velük a tennivalókat. Skoda Lajos igazgató kísérő levelében értesítette a tanácsot, hogy a fiatal mérnökök kezdeményezését a vállalat vezetősége a legmesszebbmenően támogatja és közreműködésüket a tsz-építkezéseknél különösen fontos munkának tekinti. 1960-tól évente félmillió íenyészcsibét ad köztenyésztésre a gödöllői baromíinemesítö telep A Gödöllői KisáHattenyésztő Kutató Intézet baa-omftaeme- sítő telepén már a múlt ősszel 150 termelőszövetkezettel tart kapcsolatot a gödöllői Agrártudományi Egyetem A gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékei 150 termelőszövetkezetnek nyújtanak szakmai segítséget. Az üzemszervezési tanszék harminc termelőszövetkezetben könnyíti meg az üzemszervezés, az üzemágak arányosításának munkáját. A növénytermelési és a földművelési taw-úk. v pj-vea. -Isz-t, 14 kg kukorica = 250 kg kukorica! iXiites semmi tévedés, mert ha hibrid kukoricát vet, holdanként 20 százalékos terméstöbbletet ér el! Az eddigi 12—13 mázsás országos átlagtermés helyett hibrid kukorica vetőmaggal országos átlagban 15 mázsára számíthatunk. Egy holdra 14 kg hibrid kukorica vetőmag szükséges, amelyet a helyi földművesszövetkezeten keresztül mégegyszer annyi szokvány kukoricáért szerezhet be! 3Most számulJón velünk tovább: A holdankénti 250 kg többlettermést számítva két holdon terem annyi többletkukorica, amennyi egy sertés meghizlalásához elegendő! Ha meggyőzték a számítások, keresse fel a földművesszövetkezetet és igényeljen hibrid kukorice vetőmagol! patronál, az agrártudományi tanszék pedig az ország különböző részein kilenc tsz- ben a táj termesztés problémáival foglalkozik. Az egyetem oktatói és utolsóéves hallgatói jelentős részt vállaltak a most alakult termelőszövetkezetek és szocialista községek munkájának,. m^sftzerye^söbffl is. Valkó. Dany és Zsámbok községekben, ahol most léptek a közös gazdálkodás útjára, ötven oktató és 140 utolsóéves hallgató segített a tervek elkészítésénél, az üzemszervezési feladatok megoldásánál. Ezenkívül tíz oktató és húsz hallgató a Veszprém környéki termelő- szövetkezetekben nyújt szakmai segítséget. Hamarosan újabb 12 tagú csoport indul útnak. megkezdték a korszerű nagyüzem kialakítását; egy siertés- üazíatót átalakítottak tojóház- nak, s egy másik sertésástállót is átépítenek. Ugyanakkor egy hatalmas, hatezer tojótyúk befogadására alkalmas típusüzem tervezését kezdték meg, s előreláthatólag az idén megépítik. A nemesítő telepen 28 éve foglalkoznak a legjobb magyar baromfifajták kitenyésztésével. A kiváló minőségű, bamaihéjú tojást adó magyar- sárga fajtát főként a Dunántúlra, a fehér fajtát pedig az erdős, homokos vidékekre, a magyar kendermagcs fajtát pedig az erdős, hegyes, ragadozóktól leginkább veszslvezte- tett észak] megyék számára ajánlják.’ A tavaíyí háromezres törésállományt a telep most 17 000-re növelte. Ebből 10 000 nemesített magyar fajta. A tervek szerint az idén hatszor annyi csibét keltetnek, mint az elmúlt esztendő'bsn, s 1960-tól, amikor az üzem már teljes kapacitással dolgozik, évente legalább félmillió nemesített fajta csibét ad a telep a köztenyésztésben levő állományok feljavítására. illetve kicserélésére. A kinti hó azonban nem akadályozta meg a melegházban a tavaszi munkákat. Kéri Ferencné, Erdős Ferencné és Bagoly Zsigmondnc szorgalmasan kapálta a 16 ezer tő salátát, amelyet húsvétra a főváros piacaira küldenek Nem árihatott a hó a már lassan piacképes karalábénak és reteknek, sőt az üzletekbe kerülő több száz — cserepekben hajtatott — virágnak sem. Vincze András kertész irányításával ügyes asszonykezek szállításra készítik elő a muskátlikat (Csekő felv.) Dcpp — Hol laknak Kovácsék? A gyerek, akihez a kérdést intézem, a bolt előtt ácsorog, s egyik kezében egy frissen vásárolt kockás irkát, a másikban pedig néhány szem húsvéti tojáscuíkorkát szorongat. Azt számlálgatja éppen, majd amint elkészül vele, a legpirosabb színűt bekapja, csak azután feleli: — Ott, ni, a majorban, szélről az első ajtó! Elindulok a jelzett irányba, s pár házzal odébb már magam ts látom a majornak nevezett egyetlen hosszú épületet, amelyről rögtön megállapítom, hogy egykori cselédház, a volt urasági major utolsó maradványa. Az épület előtt deszkából és téglatörmelékből tákolt baromfi- meg sertésólak sorakoznak, s csaknem mindegyik végéhez egy dühösen csaholó puli vagy kuvasz van láncolva. Kovácsék — akiket meglátogatni készülök — a péteri Rákóczi Tsz tagjai, s azért igyekszem hozzájuk, hogy megírjam: hogyan ‘Hírek, miként boldogulnak? Bevallom, a hajdani cselédház megpillantása nem túlságosan lelkesít. No. mindegy — gondolom — a látszat néha csal, s ezzel bekopogtatok. — Tessék! — hangzik bent- röl egy női hang. — Kovácsáé — mondja, miután köszönök és bemutatkozom. ösztönös motav’attai nyúl kötényéhez. az egyik széket letörli, hellyel kínál. — Az uram az istállóban van — mondja —, mert tehenész, aztán, hagy most van elles ideje, hát egész nap ott tartózkodik. De jön az mindjárt, ilyenkor szokott ebédelni. Alig mondja el ezt, kintről máris lábdobogás hallatszik, jön a házigazda. Kovács József pirosképű, rövidre vágott bajusza, középkorú ember. Kicsit meglepődve tekint körül és csak akkor enged fel, amikor mondom neki, hogy mi járatban vagyok. Míg kezet mos, titkon szemügyre veszem a lakást. A szoba egyszerű, tiszta. A fala hófehér, a bútorzat — mint a legtöbb falusi házban — ágy, asztal, kanapé, komát, meg székek. Kovácsáé barna- képű, 35—36 év körüli asszony. Miközben a tűzhelyen gőzölgő töltöttkáposztát a tányérokba szedi, minduntalan rászól a gyerekekre:: — Józsika, nem szabad! Misiké gyere onnan! Jaj, csak már szép idő lenne, hogy mehetnének ki a szabadba — sóhajtja fejkendőjét igazgatva. — Két családjuk van? — Dehogy — mosolyog szemérmesen —, négy. — Majd kicsit büszkén hozzáteszi: — ran egy 18 éves fiam is! Piroska lányom még is’tolába jár Hetedikes. Nekik jó soruk va — folytatja akaratlanul is. — Engem nyolcéves koromban már libapásztorrak. kilencéves koromban pedig rendes cselédnek állított az apám. Muszáj volt mennem, mert hét gyerek közül én voltam a legidősebb, s kellett a családnak az a kevés is, amit a gazdám fizetett. Sose felejtem el: életem első télikabátját 13 éves koromban vettük a saját keresetemből. De tőlení nem kérdezte anyám — mint én Piritől ősszel az Úttörő Áruházban —, hogy „válassz, melyik kabát tetszik jobban”. Azt néztük csa\k akkor, melyik a legolcsóbb. — Miért mentek vásárolni az Úttörőbe? kérdem, hisz’ Manor mindössze négy kilométerre van. Bizonyára ott is akad választék bőven? — így döntött a család — mondja a gazda. — Meg aztán — folytatja —, nagy bevásárlást csináltunk, csak a gyerekekre több mint tízezer forintot költöttünk! Magunkat is beleértve, két esztendőre felöltöztettük a családot! Ezenkívül szobakályhát, ágyhuzatot vásároltunk. — Miből tellett ennyi mindenre? — A részesedésből. A Rákócziban ' tavaly 54,48 forint volt egy munkaegység értéke. Nekem például 496 munkaegység után több mint 30 ezer forint értékű részesedés jutott. Ehhez járult még az egy hold háztáji földön termett ?5 mázsa kukorica, aztán a süldők ts az aprójószágok. Szép nagy hízót vágtam a télen, van még két hasas, meg egy hízónak való süldőm. Hallgatom Kovács József tehenész szavait, amelyekből nem érződik semmi dicsekvés, noha dr. Virág Zsig- mond nagyságos ügyvéd úr egykori kommendes cselédjének erre is meglenne minden joga, hiszen ha egyéb nem történt volna, csak a megalázó szolgasors megszűnése, akkor is hatalmas a változás életében. Ám ennél több, sokkal több történt, habár még mindössze egy esztendeje tagja a Rákóczi Tsz- nek. Az asszony a család további terveiről beszél: — Eddig csak néha segítettem az uramnak a jószág körül, de most már munkakönyves vagyok, én fejem a teheneket. Kiszámoltuk, ha az idén is annyi részesedés jut, mint tavaly, s a háztáji jószágokhoz is szerencsénk lesz. akkor vehetünk egy szerény családi házat. Igaz, már tavaly is vásárolhattunk volna Gyomron, de szeretnénk Péteriben lakni. Jó a szövetkezet, megtaláljuk benne számításunkat. — Nem adok neki egy évet — áll fel bicskáját törülgetve a gazda — s ezt a rozzant cselédházat szövetkezeti istállóvá alakítjuk át! Azzal veszi a kabátját. s csak úgy hevenyészve a vállára teríti. Indul ki a tehenekhez. mert — mint mohája — a Violnál máma alighanem szaporúság les- .. Ari Kálmán
