Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

r*sT UBCTTJ IfCirlan 1959. MÁRCIUS 14. SZOMBAT Ä cement szállító gépkocsi után üzemanyagszállító gépkocsi Újabb prototípusok a Csepel Autógyár kísérleti üzemében A Csepel Autógyár ebben az évben még több gondot fordít a különleges gépkocsik gyár­tására. Elsősorban a külföldi piacigények kielégítése kí­vánja ezt meg, de a hazai szükséglet is egyre több speciális gépkocsit köve­tel. A gyár 1959-es tervében jelen­tős helyet foglal el a különle­ges gépkocsi-gyártás fejleszté­se, s januártól kezdve fokozott ütemben halad ez a munka. Nemrégiben kezdte meg működését a kísérleti üzem, ahol a különleges gépkocsid? prototípusait készítik. Ja­nuárban adták át az új ce­mentszállító gépkocsi minta- példányát és azóta ez a gép­kocsi a lipcsei vásáron hir­deti a magyar gépjárműipar jó hírnevét. A hét tonna befogadóképes­ségű tartálygépkocsi nagy se­gítséget nyújt az építőipar­nak. Megkönnyíti a cement ömlesztett szállítását, töltése, és ürítése pneumatikus úton történik. így a szállítás is hi- giénikusabb. nincs szükség pa- pírzsákokra és nem fenyeget a beázás veszélye. A tervek sze­rint ebben az évben az új tí­pusú cementszállító gépkocsi O-szériáját gyártják le. Közös munka eredménye az ugyancsak a lipcsei vásáron kiállított nagy teljesítményű tűzoltókocsi. Bár ennek a gép­kocsinak a karosszériáját és tűzoltófelszerelését más gyá­rak készítették, a 710-es al­váz és a 613-as típusú motor a Csepel Autógyár dolgozóinak munkáját dicséri. Nemsokára elkészül a 450 típusú üzemanyagszállító gép­kocsi mintapéldánya is. Ter­veit Csévfalvay István dolgoz­ta ki. s a konstrukció 8000 liter folyadékot tud majd szállítani. Két. egymás mellé helyezett, 4000 liter űrtartalmú iker tar­tályát külön töltőnyílással és közös leeresztő nyílással lát­ták el. A tartályok belső fe­lületét lúg- és saválló festék­anyagokkal vonták be, s így ezek mindenféle üzemanyag szállítására alkalmasak. A gépkocsi jó menettulajdonsá­gokkal rendelkezik, végsebes­sége óránként 68 kilométer. A tervek szerint ebből a gép­kocsiból az év végéig 20 da­rabot készítenek majd. Az Állati Fehárjefeldolgozó Vállalat részére ugyancsak a kísérleti üzem készíti el a dögszállító gépkocsit. A me­net közben teljesen higiéniku­san zárt felépítmény leenge­dett hátsó ajtaján csőrlővel húzzák fel az elhullott állato­kat. Ha szükséges, a felépít­mény alá szerelt hidrauli­kus emelővei az egész ko­csiszekrény hátra billent- ■ hetö. Különösen a kiürítésnél van ennek nagy jelentősége, hisz eddig ezt a műveletet kézzel végezték. A kocsin van egy másik csörlőberendezés is, s ha a terepen elakad, saját ma­gát ki tudja húzni. Az elhul­lott állat helyét fertőtlenítő fo­lyadékkal permetezi be a mell­ső lökhárító alá szerelt perme­tező berendezés. A Csepel Autógyár kísérleti üzeme ezenkívül az idén még jó néhány különleges gépko­csi prototípusát készíti majd el. Négy nap — százezer mozilátogató A szovjet film ünnepének első négy napjáról elkészült a Pest megyei Moziüzemi Válla­lat részleges statisztikája. An­nak ellen érj, hogy még néhány helyről nem érkeztek meg a je­lentések, a szovjet film ünnepe moziláicgatóinak száma a négy nap alatt — 94 248. Cegléden Az én drága párom című filmet 3500 ember, Nagy­kőrösön a Csendes Don 'harma­dik részét 4300 fő, Dunakeszin a Tengerészrevüt ezerhatszá- zan, Gödöllőn a Gitáros lány című filmet kétezedhatszázötve- nen láttáik. A megye tíz községében a szovjet film ünnepének min­den egyes előadásán zsúfolás;g megteltek a széksorok. Buda­örsön, Taksonyban. Foton, Pi­lisvörös,váron, Inárcson, Nagy­kovácsiban, Diósdon, Torfcá- gyon, Tápiószőllősön és Vác- szentlász'ón mindvégig telt ház mellett játszották a mozik az ünnepi hét filmjeit. Vác és Budapest között 220 kilovoltos távvezetéket építenek A Nehézipari Minisztérium­ban pénteken délelőtt megem­lékeztek a magyar villamos távvezeték rendszer tízéves fennállásáról. Regős Alajos, az Országos Villamos távvezeték Vállalat igazgatója elmondotta többek között, hogy az energiaigé­nyek növekedése következté­ben újabb távvezetékeket kell építeni. Az idén átépítik a csehszlovákiai Bystricányból Vácig terjedő kétrendszerű 110 kilovoltos távvezetéket 22-0 kilovoltosra és folytatá­saként még az idén elkészül a Vác—Budapest közötti 220 ki­lovoltos távvezeték, a zugiéi 220 kilovoltos transzformátor­állomás táplálására. A nem­zetközi hálózatba is bekapcso­lódtunk és együttműködünk Csehszlovákiával, az Érsekúj­vár—Kisigmánd, valamint a Bystricány—Vác közötti táv­vezetéken. a csehszlovák—len­gyel hálózaton keresztül pedig az NDK energiarendszerével is. A . legnagyobb fejlődést a Szovjetunióval tervezett kap­csolat ígéri. Erről most foly­nak eredményesnek tárgyalások. Ígérkező EiMLEKBELYEGSOROZAT A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 40. ÉVFORDULÓJÁRA A Postavezérigazgatóság közli, hogy március 21- én a Tanácsköztársaság kiki­áltásának 40. évfordulója al­kalmából 20. 60 fillér és egy forint névértékű emlékbé- lyeg-sorozatot bocsát forga­lomba. A íorgalombabocsátás napján Budapest 4, 62, 65, 72, 114 és MABEOSZ, továbbá Debrecen 1, Miskolc 1, Pécs 1, Sopron i, és Szeged 1 szá­mú postahivatalok az évfor­dulóra utaló szövegű és raj- zú alkalmi kelétbélyegzőt is használnak. A sorozat egyes értékeit postai küldemények bérmen­tesítésére I960, január 31-ig lehet felhasználni. Tanfolymok, népfőiskolák nyílnak megyénk termelőszövetkezeti községeiben Pest megye termelőszövetke­zeti községeiben nemcsak az új termelési mód megszervezését, hanem a művelődés, a kulturá­lis élet fejlesztését is messze­menően segíti az állam és a társadalom. A Pest megyei Ta­nács művelődésügyi osztályán máris számos tervet készítet­tek. Ezek szerint a megye vala­mennyi szocialista községében az ősszel 90 órás tanfolyamot rendeznek, nyolc helyen ped. népfőiskola nyílik. Ezeken szakmai és az általános mű­veltség legfontosabb tantár­gyait oktatják. A megyei tanács művelődési | osztálya segíti házak munkáját is. Két tsz-1 községben, Köröstetétienen és ' Dánszentmiklóson az állami művelődési házakat átadják a szövetkezeteknek. A ceglédi Dózsa Népe, a Kossuth és az a'oonyi Lenin Termelőszövet­kezetben még az idén klub- helyiség épül. Nem hagyják magukra a fal­vak művészeti csoportjait sem. A megye negyven együttesé­nek a megyei tanács Petőfi Színpada ad szakmai segítsé­get. AZ ÉLET KAPUJA ELŐTT Még két hónap és elérkezik a nagy nap, az érettségi napja. Azután szélesre tárják a rácke­vei Ady Endre Gimnázium kapuit és negyvenhat éretté nyilvánított fiatal — fiúk és leányok — búcsút mond a sze­retett tanároknak, a jópajtá­soknak, a kedves iskolánál?. A jövőt illető tervek és el­képzelések mégsem alakultak ki teljességében a negyedikes diákokban. Sokan még mindig bizonytalankodnak: hogyan tovább. Igaz, odáig már majd minden diák eljutott, hogy mi szeretne lenni, ha... De mi lesz akkor, ha ez a terv nem sikerül? Leg­alábbis egyelőre. Ez eddig még nem foglalkoztatta a ráckevei diákokat. Ez pedig hiba. Szabó József mérnök szeretne lenni, Bencsik Klára színész, Szűcs Zsuzsanna tanár. És ha nem veszik fel őket az egyetemre, főiskolára? Vajo$ akkor meg­találják-e azt a pályát, amely­re nemcsak kedvük van, ha­nem ami elősegíti majd azt is, hogy egy-két év múlva bizto­san bejussanak az egyetemre? A negyvenhat diák közül ti­zenöt határozta el, hogy egye­temre, főiskolára, tanítóképző­be jelentkezik. Közülük négy munkás, négy dolgozó paraszt, öt értelmiségi — három peda­gógus családból — és két al­kalmazott származású gyere’?. Az arányok tehát nem rosszak. A továbbtanulásra jelentkező diákok tanulmányi eredmé­nyeit sem érheti kifogás. Hét kitűnő, két jeles, négy jó és két közepes tanuló van köztük. Mindennek ellenére sem biztos, hogy valamennyiök terve való­ra válik ezen az őszön. Reálisabb tervet kell a diákoknak készíteniük. Nőm a statisztika, nem a peda­gógusok és nem is a szülők kedvéért, hanem elsősorban saját jövőjük, boldogulásuk ér­dekében. Hogyan is képzeljük el ezeket a terveket? Tizen­nyolc esztendős korára min­den diáiknak kilakult már a maga érdeklődési köre, ame­lyen belül otthonosabban, biz­tosabban és nagyobb kedvvel mozog, mint más területeken. Nos, ezt az érdeklődési terüle­tet kell alaposan megvizsgálni, felmérni, vajon milyen lehető­ségek rejlenek benne, Hadd idézzünk egy példát: Az egyik érettségiző diái? elektromérnök szeretne lenni. Először is azt kell eldöntenie, hogy az erős vagy a gyenge áramkör területén szeretné megtalálni hivatását. Továb­bá: szükség van-e ezen a terü­leten új szakemberekre? Ha ezután is kedvező eredményre jut, nem árt, ha kapcsolatot te­remt valamelyik olyan gyárral, üzemmel, ahol ilyen munkafel­adatokat végeznek. Ez nem csupán azért szükséges, hogy már most megismerkedjen el­jövendő munkaterületével, de jó dolog azért is, mert ha va­lami oknál fogva nem sikerül egyetemi felvétele, akkor, már­is biztosítani tudja a maga szá­mára a megfelelő munkalehe­tőséget. Valahogy ilyenféleképpen képzeljük el a ma diákját az, érettségi előtt. Sajnos, még mindig csak igen kevesen gondolkoznak így. S ez nem csupán a ráckevei diákokra vonatkozik. Sokan elsősorban a pályaválasztás anyagi lehetőségeit mérlege­lik. Mondjuk ki nyíltan és őszintén, ha nem is büsz­kélkedni való: számos diák még ma is úgy gondolkodik, orvos leszek, mert akkor so­kat kereshetek és megbecsül­nek az emberek; gyenge áramkörű elektromérnök le­szek, mert az nemcsak köny- nyebb és tisztább munkakör, mint az erősáramú, de na­gyobb kereseti lehetőséget biztosít. És így tovább. Arra vajon nem gondoltak még ezek a fiatalok, hogy mi len­ne akkor, ha mindenki így gondolkodna. Ki lenne akkor agrármérnök, nehézipari ve­gyészmérnök, ki viselné gond­ját erőműveinknek, vagy bá­nyáinknak? Hogy nem lég­ből kapott ez az állítás, bizo­nyítja az a tény is, hogy a ráckevei gimnáziumban a to­vábbtanulásra jelentkező ti­zenöt diák közül mindössze egy szeretne állatorvos len­ni, agrármérnök pedig egyet­len egy sem. Pedig ebben az esetben vidéki diákokról van szó. Mit várjunk ezek után a fővárosi és a nagy vidéki városokban tanuló fiatalok­tól? Természetesen nem csupán a diákokat hibáztatjuk ezért. Elsősorban inkább azokat a szülőket, akik hibásan pél­dálóznak gyermekeiknek, ahelyett, hogy az élet reális lehetőségeit tárnák eléjük. Sokszor jó szándékú munkás­apák és paraszt édesanyák is. De vajon jól van-e ez így? A pályaválasztás nem köny- nyű feladat. Szülőnek, tanár­nak egyaránt össze kell fogni, hogy életbe kilépő diákjaink ne kergessenek hamis déli­bábokat. s ennek következté­ben ne érje őket majd csa­lódás. ha sokszor irreális el­képzeléseik nem válnak va­lóra. Nekünk olyan diákok­ra van szükségünk, akik a való élet talaján állnak, akiknek jövőjüket illető el­képzeléseik ebből a talajból fakadnak. Ma még nem késő. Egy hó­nap múlva talán már igen. S ez megszívlelendő dolog. Gyermekeink jövőjéről van szó. Ez pedig egyetlen édes­anya és édesapa számára sem lehet közömbös. Prukner Pál Fiatal költők szerzői délutánja Monoron j'-u-dekes ötletet valósított Jh meg a monori gimnázium tanári kara: előadói délutánt szervezett a gimnázium növen­dékei számára a legfiatalabb költő-, és írómmzedék versei­ből, ■novelláiból. A szerzői dél­utánon a többi monori iskola pedagógusai is megjelentek. A diákok hasznos és szép él­ménnyel távoztak a monori filmszínházból, ahol nemcsak a művekben és az előadók művé­szeiében gyönyörködhettek (ez már maga is figyelemre méltó, fontos szempont: verset élőszó­ként hallani másfajta élmény, mint olvasni; azoknak pedig, akik még nem barátkoztak ösz- sze véglegesen az irodalommal, a verssel, a vershallgatás min­dig többet jelent, mint az olva­sás; s bárha a tananyagnak csak egy részét hallhatnák rendszeresen a gimnazisták hi­vatott előadóművészek szájá­ból, mennyivel jobban meg­szeretnék a ma tyar költészetet, mint a sokuk által gyűlölt „kí­vülről” tanulással!), hanem a szerzőkkel is megismerked­hettek személy szerint. Ez nagy mértékben hozzájárult a köz­vetlen légkör kialakulásához, hiszen a bemutatott művek al­kotóit alig néhány év választja el csupán a gimnazista kortól. A szerzők egyébként Eötvös- kollégisták. Igaz, hogy ez a név ma még nem jelent egyben olyan rangot is, mint végen, amikor csak az egyetemisták legkiválóbbjai lehettek az Eötvös József-kollégium tagjai. Mégis örvendetes egyrészt az, hogy a bölcsészkar kollégiuma ilyen ígéretes fiatal költőgár­dával rendelkezik, másrészt pedig, hogy ez a szerzői dél­után a monori gimnázium és az egytem kapcsolatainak szo­rosabbra fűzéséhez is hozzájá­rult. Az iskola nevében Reitter Mária, az önképzőkör elnöke üdvözölte a megjelent fiatal költőket, előadókat, majd Bes- senyey György egyetemi ta­nársegéd mondta el bevezető­jét. Elsőként Győré Imre versei­nek tapsolhatott a lelkes kö­zönség. Győrét külön hely il­leti meg a bemutatott költők sorában. Nem mintha kora mi­att kirína közülük, hanem mert költészete már olyan fok­ra érett, hogy nem sokáig fog­juk „fiatal költőnek“ nevezni, a szónak ilyen, idézőjeles ér­telmezésében. Két verseskötete jelent mar meg, s különösen az utóbbi, a Zuhogj csak ár, irodalmi életünk jelentős ese­Tizenkilenc féle húsvéti kosár és díszdoboz, mintegy kilencven féle édesség kerül forgalomba A KÖZÉRT-vállalatok az idén is forgalomba hoznak elő­re elkészített ajándékcsomago­kat. A vásárlók tizenkilenc Gödöllői Gépgyár, Gödöllő azonnali belépésre ESZTERGÁLYOS szakmunkásokat keres. . Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osz­tályán. mindennap: 8—15 óráig. Szombaton 8—13 óráig. féle ajándékkosár és díszdoboz ji között válogathatnak. Ezeknek § az árát az üzletek kötelesek ^ feltüntetni, és csak árcédulá- ^ val együtt árusíthatják. J Újdonság az, hogy a vevők ^ kívánságára külön ajándék- J kosárkákat is készítenek. A J választékot mintegy' kilencven J féle csokoládé- és éde&'égáru $ egészíti ki. Ezeknek nagy ré- sze már megérkezett a fűszer- és édességboltokba. Azok, aki1-' házilag állítják össze ajándék c'omagjaik tartalmát, piro és sárga színű polietilén és ce- lofán zacskókat vásárolhat-1 nak. V ^ üdvözölte ményének számít, közvetlenül az ellenforradalom után írott verseivel Győré sok idősebb, nagyobb tekintélyű költőtársá­nak példát mutatott határozott, kommunistához méltó kiállásá­val, harcos hangjával. Az utób­bi két évben írott verseivel pedig mindenképpen a mai magyar költészet élvonalába tört fel. Ez alltalgmmal a Zu­hogj csak ár..., Nézd meg.. Aggódó éjféli vers, Anna a kedves ... című költeményeit hallhattuk, Márai Enikő, Igaly Zsuzsa és Szabó Teréz jó elő­adásában. A többi fiatal — egyrészük éppen a Pest megyei Hírlap hasábjain kezdte tehetsége szárnyait bontogatni, mint Bá­rány i Ferenc, Bokros János, Győri D. Balázs, Löwey Emil, Rácz Zoltán — egészében igen tehetséges fiatal költő-csapat képét mutatják. Persze, a szín­vonal nem egységes. Bán Gá­bor, Löwey Emil (novella), Rácz Zoltán még a pálya leg­elején tartanak, bár lendületük és őszinteségük sokszor feled­teti a kezdéssel járó szokásos botlásaikat. Győri D. Balázs könnyedén, jól versel, egyenle- teses magas színvonalon, versei fiatal költőhöz talán nem igen „illő” kiegyensúlyozottságról tanúskodnak. A műsor kiemel­kedő pontja volt Ágh István: Giordano Bruno ifjúsága és Bokros János: Itthon című ver­se, valamint László Ernő, Bá­rány i Ferenc műve. Az utób­bi mint műfordító talán még nagyobb reményekre jogosít, amint azt Giovanni Pascoli: Á vasderes kanca című költemé­nyének ihletett magyar tolmá­csolása tanúsította. A műsor vége meglepetés volt a közönség számára: a he­lyi gimnázium két igen tehet­séges fiatal költő-tanárát, Bor- sányi Jánost é„ Simon Gyulát mutatta be három versük el­mondásával Szabó Teréz és Márai Enilcő. Az előadók — Banos József, Buzsáky ilcna, Igaly Zsuzsa, Márai Enikő és Szabó Teréz — egy fokkal a versek színvonala alatt maradtak, elsősorban ap­ró beszéd- és szöveghibák mi­att. Banos jó orgánumával, Igaly komoly felkészültségével, Szabó Teréz pedig kedves köz­vetlenségével tűnt ki. Jó lenne, ha a megye többi középiskolája is követné a mo­nori gimnázium hasznos kezde­ményezését, a versmondás megszerettetésével és a fiatal írók pártolásával. CsaU Károly Képünkön Szigetvári Józsefné meós és ütő Sándor hegesztő a kiállításon | S Képzőművészeti kiállítás a Diósdi Csapágygyárban j $ A Diósdi Csapágygyár képzőművészeti köre alig egy eve,; az üzemi bizottság támogatásával hat lelkes dolgozóból ala- 5 kult. Ma már megkétszereződött e szám. A képzőművészeti kör festő-tagozata kiállítást rendezett, 5 amelynek nagy közönségsikere volt. Sok fiatal kapott kedvet i a képzőművészethez a kiállítás megtekintése után és sorra 5 jelentkeztek a kör különböző tagozataira. Jelenleg szobrász-, j festő- és fotóművészeti tagozat működik. A képzőművészetii : kör további tervei: egy fotókiállítás megszervezése és egy: ! olyan műterem létrehozása, ahol a tehetséges dolgozóinki tovább ieileszthetik művészi képességeiket. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom